HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chat

a város
Latest topics
» Cordelia Webb és Nick Lane - Az első találkozó...
by Nick Lane Today at 12:26 am

» Danny & Danielle - LA útjain
by Danny Doyle Haynes Today at 12:21 am

» My way - my moves
by Dr. Jake Gryzminski Today at 12:16 am

» Öreg kocsi, nem vén tragacs...
by Héctor "Hero" Perez Today at 12:10 am

» Call me maybe
by October Soininen Yesterday at 5:06 pm

» Hiányzások
by Ville Deadman Wallow Yesterday at 2:36 pm

» Az előző részek tartalmából...
by Ville Deadman Wallow Yesterday at 1:03 pm

» Lélekjáték
by Nick Lane Szer. Jún. 21, 2017 11:03 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Danielle C. Portland
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd. Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Call me maybe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3 ... , 9, 10, 11  Next
SzerzőÜzenet

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Pént. Júl. 15, 2016 9:40 pm

Ville is visszaszáll a kocsiba, aztán indít.
- Aha… – dünnyögöm fáradtan a kérdésére. - Jól leszek.
Hosszú sóhajt eresztek el, és a tarkómat az ülés fejtámlájának döntöm.
Míg Ville kinavigálja a kocsit az utcából, hosszú csend telepszik rám. Piszkosul nyomi vagyok, még a látottakon kiborulni sincs energiám. Végülis, már kihánytam magam.
- A fenébe… – nyögöm halkan, ahogy eszembe jut valami. Az arcomat Ville felé fordítom, de a fejemet nem emelem fel. Nincs erőm hozzá. - Az utca nevét se tudjuk… Pf… – böffen ki belőlem valami rövid horkantásféle, a szám cinikus vigyorba torzul.
- Mindegy… – újabb sóhaj, és előrenézek, hogy kibámuljak a szélvédőn. - Az is tökéletesen megfelel, ha leparkolod a kocsit valami eldugott helyen, és kidekkoljuk benne az éjszakát. – vetem fel az ötletet. Rohadtul komolyan gondolom. Ha már nem tudjuk merre van a hotel.
Aránylag hirtelen, na jó, valójában fázis késéssel felrémlik, hogy van valami használható a kesztyűtartóban.
Érte nyúlok és lenyitom. A rumbatökök alatt ott lapít egy fekete okos telefon. Kihalászom.
- Tádááám! – mutatom fel győzedelmes mosollyal Ville-nek. - És még be is van kapcsolva… – magyarázom, miközben a kijelzőn csúszkáló ujjam kioldja a billentyűzárat. - Mázli, hogy van rajta navigációs app… Mi a hotel neve? ………… – gondolkodom erősen a nevén, eltart egy darabig, mire beugrik. - Loews… Hollywood… Hotel… – pötyögöm be a program keresőjébe, aztán leokézom, és a ketyere kidobja a pontos helyét és az oda vezető útvonalat a térképen.
Nem dugom Ville orra elé az eredményt, inkább belebűvészkedem a műszerfalra rögzített telefontartóba a kütyüt. Onnan is rálát.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szer. Aug. 24, 2016 6:24 pm

Nemsok kedvem van egy kocsiban dekkolni. Pláne ez a cucc is feszít.. alul, és még ha le is dobom, na meg ha egy percig se okoz gondot alsógatyában körözni a körúton, kurvára nem akarom hogy idecsaljon bármilyen fényképezős seggfejet.

- Majd megoldom.. - csak ennyit dünnyögök, de hogy hogy.. na azt még nem döntöttem el, de a jó ötletek mindig idővel jönnek, szóval nyitott vagyok az elképzelésekre.

A lány az aki fészkelődni kezd, és amikor újabb piros lámpához érünk, állóba csorgatom ezt a rozsdás vasdarabot. De nem szólalok meg. Csak figyelem ahogy matat, és összeráncolt szemekkel nézem ahogy kihalász valami gépet. Hurrá!
Nyomkodni kezdi, én meg nem kérdezem miben mesterkedik, amikor csak hirtelen ott terem előttem egy beszélő nőszemély.
A másikra nézek.
"Ez most komoly??"
De úgy tűnik komolyra vesz, szóval egy rövid.. félarcra eresztett elmosolyodás után követni kezdem amit a spiné diktál.
Soha nem tettem még azt amit egy nő mond nekem...


A Hotelt elérve egyszerűen kanyarodok rá a mélygarázsba vezető útra.
Mázlinkra a korábbi csődületnek már nyoma veszett, csak néhány kitartó sátorozott le az első részeken, de nem is számítottak fagyiskocsira.
Lent viszont.. egy egyenruhás fazon lép be elém hogy megállásra intsen.

- Szabad megkérdeznem hová tartanak?? - szól be az ablakon, de aztán meglepődik elsőre.

- Mondjuk befele. - válaszolok, de nem kell neki elmutogatni ki vagyok, viszont erre biztosan nem számított. A meglepett bamba képén meg a néma csöndből ítélek.

- T.. tessék.. - habog, nyílik a sorompó, én meg nem törődve vele behajtok.
Nem eskü hogy nem vette elő a telefont fényképezőre.

- Szóval?? - szállok ki a kocsiból, csapódik az ajtó a hátam mögött. Már ha October is megteszi, egyöntetűen veszem célba a felfelé vezető liftet. -
Akkor fürdés? - kérdezem, de a végletekig kimerült arcát nézve inkább alvás lesz belőle. Rám is rám férne némi nyugalom.
Meeeg egy kis löket talán ma estére.
Ki tudja még mi mindent tartogat...

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szer. Aug. 24, 2016 7:52 pm

Túl sok volt ez az este. Eljutottam a totális holtpontra, amikor már csak bambulok ki a fejemből és mindent magasról letojok. Többek közt az őrt a hotel bejáratánál. De nem is szarozik velünk, miután bekukkol az utastérbe. Az ördögvillázást is kihagyom. Pedig az nagyon megy.
Ville leparkol, engem meg elkap a vágy, hogy térdre vetődjek és végignyaljam örömömben az aszfaltot, amiért visszaértünk. Mégis türtőztetem magam és elindulok befelé, amerre Ville is tart.
Mikor hozzám szól, felé fordulok.
- Inkább egy gyors zuhany és ágy. – felelem röviden. - Teljesen kész vagyok. – fűzöm hozzá halkan - nem is biztos, hogy hallja -, miközben közeledünk a lifthez.
Hacsak Ville nem beszél, egészen a lakosztály ajtajáig némaságba burkolózom. Semmi különös, egyszerűen nincs mit mondanom. A ritka alkalmak egyike. Szerintem fel fogja írni a naptárába, ha van neki olyan.
- Kösz. – mondom, ha Ville kinyitja az ajtót, és bejutunk a szobába. Végre megszabadulhatok a magas sarkú cipőktől. A lábammal segítem le, egyiket a másik után. Nem veszem a fáradtságot, hogy még le is hajoljak értük.
Jó újra itt. A falak között. Csodálatos ez a nagy csönd és nyugalom.
Bemasírozok a hálóba, és betámadom a gardróbot, amiből kihalászok egy köntöst. El van látva a hotel logójával. Alig ejtem az ágyra, az éjjeliszekrényen heverő mobilom csipog egyet. SMS érkezett.
Először megfontolom, hogy ránézzek-e, de aztán tudatosul bennem, hogy biztos nem Grid az. Ő nem SMS-ben fog kiosztani. Úgyhogy a ketyeréért nyúlok, és leülök az ágy szélére olvasni.
”Te dögös aranyboggár te hadd legyn vespapuci a zexrabszolgád írjávalmi szépet brgygzzkhümn”
- Nabazmeg… Ilyen nincs... – nyögök fel fáradtan sóhajtva az orrom alatt. Ez már megint a szivárvány másik végét kergeti.
Meglepetten, de főként elgondolkodva pillogok fel a mobil kijelzőjéről.
Honnan a retekből tudja a számomat? És egyébként is milyen matematikai algoritmusok alapján értelmezik, hogy mit akar ez az albínó teletabi?
Mázli, hogy az angol ABC csak 26 betűből áll, különben végigzongorázza nekem itt az egészet.
Elfintorodom. Megrázom a fejemet, és már nyomok is egy delete-t. Válaszoljon neki az anyukája gyereknapon.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szer. Aug. 24, 2016 10:15 pm

Csak egy mosoly a válasz, és az orrunk elé érve, követem őt a liftbe.

Ő nem szól és én nem szólok. Csak háttal megtámasztom a falat, a kezeim kikúsznak mellettem a kapaszkodón a kétszélen és csak a villogó számokat bámulom. Rohadtul nem hittem hogy egyszer hiányozni fog Vegas.

Csilingelés, ő kilép, és én is. Uru és huru nagy bamba fejjel bámulnak a képre, de nem kell betojni fiúk, stukkereket a helyükre, a második alkalom lenne hogy keresztüllőnek.
Vagyishogy kis híján.
Néma csend, még a muslinca is halkan fingik, léptek topognak a szőnyegen. Ajtó.. nem zártam be, a két debill mégis ki a tökömet engedne be, és hagyom hogy a lány belépjen.

Utána.. én megállok, amikor ő eltűnik a háló fele.

- Bassza meg... nem vettem cigit! - hangzik fel a fejbeverő ötlet, ezért a leggyorsabb út... ugyanazzal a hátra lépéssel teszem meg az utat visszafele és intek az egyik ott dekkoló gyereknek.

- HÉ! Haver... - nem szoktam haverkodni alapesetben. De idejön ahogy intek. - Hé, menj már, vegyél nekem két doboz.. - matatok az öltönyzsebemben, de a tárcám...
A tárcám ott figyel a szálló melletti bokor zakózsebében. - Hogy basznád meg... - csúnyán néz. - Nem, nem te! - biztosítom. Más esetben nem érdekelne, de ha valamit akarok...

- Figyelj haver, menj el nekem a Grand Hotel parkkertjébe.. - gondolkodom. - A picsába, az alelnök! Hogy ezeknek is pont ma kellett itt tetvészkednie.. - a fejemet rázom. Nem engedik be. - Na mindegy. - ha eddig nem nézett hülyének, majd most fog! Szolgálj rá mindig a hírnevedre!

- Szóval maradjunk a ciginél.. - vissza az alapokhoz. - Hozz nekem két doboz Dunhill-t. Legyen HÁROM! - inkább ráigérek. - Most nincs nálam lóvé, de Grid-en leverheted! - csak néz a szemeimbe. - Most mi van!?? Nem hiszel nekem?? - már szinte vigyorgok közben - Eskü, még elintézek neked egy jó nőt is éjszakára! - kell még egy kis ösztönzés - Na jó, legyen kettő, ha 15 perc alatt visszaérsz vele! - és kacsintok.
Na ez már hatott, mert a fickó elindul a lift fele, azt valamit vartyogva a másiknak eltűnik a lépcsőajtón.
Ennek is sietős... - vigyorgok.

Visszalépek, de még nem hallom October csobogását. Vagy mégis hallom? Fülelek.
Ami a biztos, hogy megcélzom a bárszekrényt, kiemelem a legnívósabb whiskysüveget - ha már játszunk akkor Grid fizessen - és félig töltöm a poharat.
Ha még mindig nincs reakció, a cél az erkély. Persze nem megyek nagyon a szélére, nincs kedvem a visítozók tömegéhez, most jól esik e a csönd.
És lerakom magam a teraszon futó pamlagon.
Lehet hogy mégis meg tudnám szokni ezt a luxust idővel??

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Csüt. Aug. 25, 2016 10:03 am

Unott képpel mentem el Vespa számát a telefonkönyvbe „Ne vedd fel” névvel, és már teszem is be tiltólistára. Nem baj az, ha megvan a száma, sosem lehet tudni mi a frász adódhat (bár Vespa-val semmilyen helyzetben nem megyek sokra), viszont a legfontosabb, hogy ne tudjon zaklatni. Véletlenül se.
Tenném félre a ketyerét, amikor csengeni kezd. A ’Money maker’ ismerős dallamai hallatán anélkül tudom ki keres, hogy ránéznék a kijelzőre. Grid.
- Jaj neee… – sóhajtom fáradtan. Behunyom a szememet és körözni kezdek a fejemmel a vállaimon. Akárhol is legyen Ville telefonja, szerintem nála is próbálkozott.
Fogom a mobilt, és hanyagul a párnára dobom. Semmi lelkierőm és ihletem Grid-del csevegni. Úgyis tudom mit mondana.
Felkapom a hófehér köntöst és becammogok vele a fürdőbe. Ville az erkélyen henyél, úgyhogy biztosan nem bánja.
Lehámozom magamról a puccos, méregdrága fekete ruhát, amit szépen tönkretettem. Majd a szobalányok gondoskodnak róla, amikor megtalálják a szennyeskosárban. Lenyúlni sem volt könnyű meló, a visszajuttatásával meg már nem foglalkozom.
A zuhanyzás közben hálát adok, amiért Ville magamra hagy. Semmi kedvem most szexelni. Amúgysem töltök bent sok időt. Gondolok rá is, hátha ő is bevenné magát a fürdőbe.
Tíz percnél nem ázhatok tovább a víz alatt, mire kicsavarom a hajamat és kilépek a kabinból. Magamra rántom a puha fürdőköpenyt, aztán egy törülközővel alaposan megsikálom a hajamat. Gyors fésülködés a hatalmas tükör előtt, aztán már csattogok is kifelé.
Megint cseng a telefonom. Naná, hogy a Pénzcsináló az. Pár másodpercig hezitálok, hogy felvegyem-e, de végül mégsem. Majd holnap lekurvaanyámozhat. Az időközben elhallgató telót azért magamhoz veszem és becsúsztatom a köntös zsebébe.
Kisétálok az erkélyre Ville-hez, ha még ott van. Alig telepszem le a hozzá közeli nyugágyra, újabb SMS fut be. Hallom hogy csipog.
- Miben, hogy Grid lesz az? – vigyorgom Ville-re, s már húzom is elő a mobilt, hogy olvassak. Az ujjam csúszkál a kijelzőn.
- …Hol a pokolban vagytok? Jó lenne, ha előkerülnétek most azonnal… – sóhajtok egyet …Végig nagybetűvel és felkiáltójelekkel. – ecsetelem érdektelen hangon, hogy Ville-nek is legyen képe az üzenet valódi mivoltáról és súlyáról, amit a színtelen női alt egyáltalán nem ad vissza.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Pént. Márc. 10, 2017 10:17 pm

Zene... Valami csörömpöl odabentről, de csak részben kapom oda a fejem. Telefon. Annak kell lennie, az enyém viszont az egyik ott fekszik darabokban a fal mellett, a másik meg valahol a zakó belső zsebében a cigim mellett dekkol. FAIL! De egy rohadt percig se bánom. Az viszont feltűnik hogy a csörömpölés nem marad abba.

- Nem lövöd ki? - kiabálom, félig be, de a hangom alig több mint elnyomott zsongás a környező zajokban.
De aztán elhallgat. Végre..
A néma csönd és én.
Betolom félig a kezemben figyelő whiskymet, és most valahogy jólesik ez a pillanat.
Az egész nap jólesett. Kivéve a reggeliek, de az már annyira távolinak tűnik.
Magamra nézek, újra felmérve miben is vagyok.  
A tököm fog tovább feszengeni!
Pohár alja koccan az asztalon, nyaknál megbontom az ingemet, félig kigombolom, aztán fel!  Talpra!
A két saját cipőt lerugdalom, legalább annyi eszem volt, hogy nem Grid szarát vettem fel, bomlik az öv, nyílik a cipzár, az egészet gyorsban lerugdalom és félrerúgva az egész megmaradt halmot, csak gatyában teszem vissza magam a pamlagon.
Így kényelmes..

- Na így már sokkal jobb.. - és most jöhet a whiskey.
Aztán megint a zene...

Nem figyelek oda, kizárom az egészet. Egész míg ki nem caplat az ajtón, én hátradőlök, kényelmesen, és teljes testemből figyelem ahogy elnyúlik azon a nyugágyon.
És máris jön a csippanás.

- Na ezért örülök hogy én megint elhagytam azt a vacakot. - és már mosolygok. De újabb korty következik.

- Hát ha ő is az, ezt most megint beszopta. -  rántom félre a fejemet, de most nem vigyorgok. Nagyon jól tudom hogy meglesz még ennek a böjtje, jön egy újabb.. "elbeszélgetés" személyesen, de rohadtul nem bánom. Most csak valahogy az este egész hátralévő részét élvezem.
De már olvassa is...

- Hagyd rá. - csak teljes nyugalommal bökök rá - Hagyjuk meg ezt az estét az élvezetnek. - csak foghegyről lököm meg, aztán be az az utolsó korty, pohár alja megint az asztallapon és már ezzel együtt állok fel.
De már mozdulok is. Oda.. hozzá, mellé, minden szó nélkül lehajolok, és ha nem kezd kapkodásba, visításba vagy lökdös el, lassan két kézzel alá nyúlok.
Megemelem.

- Nem valamiii.. ágyat emlegettél..? - és mosolygok. De hogy ellenkezik e.. Igen vagy nem, akkor is megindulok. Egyenesen be, a tegnap este magára hagyott szoba fele.
Azóta már teljesen feltakarították.
De akkor is, most egész más a célom.

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szomb. Márc. 11, 2017 11:00 am

Mire kiérek az erkélyre, Ville már gatyeszban ropja. Legalább nem megint egy szál pöcsben villog. Akkor kábé az eszem megállna. Nem vagyok az a fajta, aki indokolatlanul kukkol, előbb vetem le magam innen a magasból. Szembesülök eleget a pucérságával, valahányszor kekszelünk; nekem annyi stresszhelyzet bőven elég.
Csak leteszem magam a nyugágyra. Közben is pötyögök a mobilom kijelzőjén, Ville kinyúlt alakja a szomszédságomban.
Azt mondja hagyjuk Grid-re. Elvigyorodom.
- Igazad van. – döngöm, és ezzel a lendülettel kapcsolom ki a készüléket. Húúú, hogy ezért mekkora fejmosást kapunk. Majd jól leoszt minket, mint az oviban a rossz kölyköket.
Elsüllyesztem a telót a fürdőköpenyem zsebébe, és egy hatalmas sóhaj kíséretében kényelmesen hátradőlök a széken.
Annyi minden történt a mai nap, hogy abba lezsibbad az agyam, hogy végig próbálom gondolni. Úgyhogy inkább félresöprök minden pörgő gondolatot a fejemben. Végre csend van és nyugi.. Ha valaki most ebbe beleköp, azt lelövöm.
A szemem sarkából érzékelem, hogy Ville is tök jól elvan a piájával. Egy darabig, mert aztán gondol egyet, és felkel a helyéről, hogy odalépjen hozzám. Felpillantok az arcára, erre ő lehajol, két karját alám csúsztatja és ölbe kap.
Először kissé bambán pillogok rá a meglepettségtől, majd kibukik belőlem a nevetés, ahogy felemel.
- Te egy percig nem bírsz nyugton ülni? – fonom a nyaka köré a karjaimat, hogy megkapaszkodjam benne, míg bevisz. Meg sem próbálok ellenkezni; kicsi vagyok, esélyem sincs a langaléta pokolszolga ellen.
Az „ágy” szóra felhúzom a fél szemöldököm, és Ville-re sandítok.
- De… – csak ennyit mondok. Erősen méregetem az ábrázatát, fogalmam sincs mit akar.
Na jó, egy tippem mégis van.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Csüt. Márc. 16, 2017 8:12 pm

Szélesre húz a vigyorom. Boldog vagyok. Már hogy a fenébe ne lennék, és amikor a nyakam köré fonódik a keze, a testén egy kellemeset igazítok.

- Nincs de. Láttam már jobb kinézetű hullát is. - a szöveg magától folyik, de mivel nincs ellenállás, eszemben sincs megállni. A cél, a háló. Bár a szokásosnál kevésbé izgalmasak a körülmények, mégsincs kedvem idekinn feszengeni.

Átlépve a küszöböt a hatalmas franciaágyat oldalról közelítem meg, és lassan, érzéssel fektetem rajta végig.

Bízom benne nekem is csinál helyet.

Ha így van.. csak én is felrakom magam. Hátamat támasztja a fakarzat és csak a kikapcsolt tv-t bámulom. De rohadtul nemfogok most tv-zni.

- Örülök neki hogy eljöttél.. - még mindig előre bámulok, aztán.. nem ellenőrzött indokból, félig jobbra fordulok, kihúzom a kis éjjeli fiókját és kihúzok egy doboz cigit.

A kis szálat rövid másodpercek alatt kaparom elő.
Lobban a láng, alágyújtok.

- Nem kamuztam... - rövid szünet - Ott a fürdőben... - még mindig előre bámulok. Gondolkodok? Talán. Talán nem. Mégis a következő szavak előtt egy kiadósat mélyre szívok, és akkor, csak azután fekszem meg, fejemet alátámasztva a halomba rakott párnákon.
Cél a szemközti fal.

- Talán belédszerettem.

Talán?
Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Pént. Márc. 17, 2017 6:59 am

Ville bevisz a karjaiban a szobába, majd lassan letesz az ágyra. Arrébb csúszok, hogy ő is odaférjen mellém.
Jótékony némaság és félhomály vesz körbe minket.
Ő töri meg elsőnek a csendet. A szavaira felé fordítom az arcomat és lágyan elmosolyodom. Látom, hogy előre néz, a szemközti fallal szemez.
Nem válaszolok, mert osztom a véleményét; én is örülök, hogy gépre szálltam. Végiggondolom a történteket, hogy mit műveltem, és határozottan agyament, hirtelen ötlet volt így iderohanni egy férfi után… Tudom, hogy elment az eszem.
Ville a mellette lévő fiókban matat, és nem sokára felparázslik az ujjai közt a cigaretta.
Tudom, hogy nem hazudott. Sosem tenné. Nála egyenesebb és őszintébb emberrel még nem találkoztam.
Még mindig nem szólok, hagyom hadd duruzsoljon. Amúgy sem egy nagy szószátyár, és a hangját is szeretem hallgatni.
Én is a sötét falra pislogok, rajta a TV-vel, csak hallom, ahogy Ville kényelmesen elnyúlik mellettem és susog az ágynemű alatta.
A vallomás késztet arra, hogy ismét rápillantsak.
Ha a felém eső keze szabad, akkor kimatatom hol van, és az ujjaim puhán az ujjai közé bújnak.
Egy apró, lágy csókot nyomok Ville meztelen vállára, majd ráhajtom a fejemet.
Felsóhajtok.
- Dettó. – döngöm mosolyogva. Ugyanazt érzem, amit ő.
Ha nem is én vagyok a szerelmi vallomások királya, a tetteim üvöltve beszélnek helyettem.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szomb. Márc. 18, 2017 5:56 pm

Érzem hogy engem néz.. Tudom. Valahonnan... Mégse visz rá a késztetés, hogy én is felé nézzek. Valahogy...

Aztán az ujjai az ujjam köré csúsznak.. én meg engedem. Rászorítok. Talán el is mosolyodok, de nem mernék rá megesküdni. Viszont ott az a csók a vállamon... és vége.
Eddig tartott a kitartás.

A szavai még nem is szóltak, de az én szemeim már ott vannak rajta. A fején.. az arcán... Máramennyire látom őt, de akkoris őt figyelem. A létezés minden percében.
És valami formálódni kezd belül... Új... és vitathatatlan.

Még akkor is, amikor magamba szívom az illatát.
Annál inkább..

- Soha nem hittem volna hogy eljön ez a nap. Egyszer... - és most már biztosan mosolygok. Jobb kezem a cigarettával csendesen füstölög mellettem a paplanon, énmegcsak.. a hajába temetem az arcomat.

- Megmentettél... - És nem jön több. Egyelőre nem jön több.

És hogy mit tartogat a pillanat? Nemtudom... vagy a következő... Egész egyszerűen csak jó vele. Itt, ebben a percben. És máris széppé válik a következő..

Ezt.. itt... soha nem feledem...

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szomb. Márc. 18, 2017 6:44 pm

A szavaira kedvem lenne halkan felkacagni, de lenyelem a késztetést, elharapom, és csak magamban, némán kuncogok. Még félre talál érteni, pedig csak a feltételezés szórakoztat; én? Mint megmentő??? Ugyan már!
- Ez hízelgő... – döngöm aztán belemosolyogva a félhomályba.
Felhúzom a térdeimet, összekucorodom, és szorosan odabújok Ville oldalához. A halántékom még mindig a vállán pihen.
Behunyom a szemeimet, és csak élvezem az arca nyomását a fejemen, azt, ahogy belebúg a baritonja a hajamba.
Jólesően felsóhajtok. Ez a pillanat, vele itt a sötét, csendes, magányos szobában egyszerűen csak tökéletes. Mintha egyes egyedül ketten léteznénk az egész univerzumban.
- …De nincs szükséged megmentőre… Mert Te magad vagy az. Minden egyes egyedül a te műved… Mindegy mi motivál. – suttogom. Biztos vagyok benne, hogy Ville nélkülem is képes az életigenlésre, a boldog percek begyűjtésére.
Ez az este kétségtelen, hogy maradandó nyomot hagy bennem.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Vas. Márc. 19, 2017 2:19 am

És már megint kötözködik...

Kedvem lenne belevigyorogni, de nem teszem. Nem hagyom. Csak a hajából mélyen lélegzem, egyet.. meg mégegyet.. és mégegy. Talán így szeretnék meghalni is. Egyszer... Ilyen nyugodt körülmények között, és az illatával a fejemben.
Ki tudja mikor vesztem el...

Valahogy a csikk parazsa térít észre, már az is lehet félig aludtam. Kiégeti a gatyát a lábamon, és kurvára.. Fáj, de nem szólok bele, csak megemelem, és kibújva a hajából még egy utolsót szívok. Mélyre nyelem a tüdőmbe.

Aztán... Aztán részben emelkedem.. csak, hogy eldörzsöljem az éjjeli sarkán.
Lenn végzi kidögölve az ágy mellett a földön.

Visszaereszkedve talán alszik már, talán nem. Talán rám is rám férne, de ha nem mozdul, ha nem beszél, ha mozdulatlan lenne csak az ujjaim újra rászorítanak az övére, és kitartóan a plafont bámulom.

Igen.. Erre egész biztosan emlékezni fogok.
Nem volt még ilyen tökéletes este..

Soha életemben...


És talán valamikor rá is alszom az érzésre.

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Vas. Jún. 11, 2017 2:14 pm

Hirtelen...
Hirtelen jön. A kopogás. Dörömbölés? Csak álmodom.. De lassan húz vissza egy annyira, de annnnyira isteni érzés.. kereszttüzéből, és egyre HANGOSABB!
Hirtelen térek észre..

Felnézek, de rohadtul nem álmodom. Tényleg szól. Az óra nemérdekel, az idő nemérdekel, sötét van, korom sötét, odakintről még mindig beszűrődik a lámpák fénye, LA örökké él, én mégiscsak azt az egyre erősödő üvöltözést figyelem.
És ekkor térek észre.

Lassan ülök fel, útközben Octobert figyelem. Nem ébredt fel. MÉG! De van is egy tippem, melyik geci ordibál.
Kimászok.. óvatosan, mégis siteve, hogy fel ne keltsem, hogy az a BALFASZ! ne keltse fel, amikor sikerül kikúsznom az ajtón.
Óvatosan csukom a hálót hátam mögött.

- Mi a fasz van már, mindjárt megyek.. - suttogom, de kurvára biztos hogy nem hallja meg, mégse akarom emelni a hangerőt. Az ajtó felé közelítek.

- HÉ! NYISD KI TE FASZ! HALLOD?? HALLOD, TE GYÖKÉR! AZONNAL NYISD KI!
- és megint üti.
Elgurul a gyógyszerem.

- Mia fasz van! - rántom ki az ajtót úgy, hogy kishíján beesik. De nem engedem el. A kilincset. Csak kérdő szemekkel bámulok rá.

- Szóval ittvagy.. - és az a meglepett elégedett vigyor. Megelégedett? - Biztosra vettem hogy azt a kurvát döngeted, ahelyett hogy azt tennéd ami a dolgod volt. - bepróbálkozik.. bejönne, de én hirtelen állom útját.
"Mi a fasz van" nézéssel néz a szemeimbe.

- Most mivan!? Megtiltod hogy bejöjjek!?? Én fizetem itt ezt az egésssz.. KÓCERÁJT! - bámul a szemeimbe - Te csak egy kirakati majom vagy.. Egy rohadt marionett, aki még csak arra se képes hogy megdöngessen egy KIRÁLYLÁNYT! - és csak kikerüli a kezemet, én meg figyelve fordulok utána. Ez most valahogy más mint a többi.

- Mi a faszt akarsz Grid!?? Aludnánk.. Húzzál te is és dögölj le. Be vagy baszva! Majd holnap megbeszéljük.. - Hogy kiütném e?? Semmi nem töltene el nagyobb örömmel. Hogy szeretném a torkát látni véresen? Ahogy a szemeiben lassan és elgyötörten kihunyni látszik az élet tüze.. Annyira még nem vagyok elmebeteg hogy itt, helyben végezzem ki.
Asszem...

- Hogy aludnátok?? - vigyorog szélesen - Hoggy.. ALUDNÁTOK?? - már-már hisztérikusan nevet, ahogy óriásit pördül a tengelye körül. Még soha a büdös életben nem láttam ennyire elázva. - Baszd.. MEG!!! - és egy hirtelen ugrással ott terem az orrom előtt - Baszd meg a jó édes kurva anyádat Ville, fogalmad sincs róla mit tettél..! Hogy a mocskos szukád mit tett velem... Hogy mennyi.. pénztől fosztottál meg minket, attól a pénztől, amivel egyfüst alatt kirángattak volna a szarból! - és már a nyála fröcsög a képembe. - Kurvára nincs fogalmad arról mi forog kockán.. Az egész.. kibaszott.. BANDA! Az egész kibaszott kártyavár dőlni látszik.. - hirtelen fordul el és velem átellenben tart, de én még mindig a nyitott ajtót szorongatom.

- Jó lenne ha nem szukáznád le a barátnőmet.. - utána válaszolok, zsigerből, de aztán megtorpan. Rövid, másodpercnyi néma csönd áll be mielőtt fordul. Aljas.. mocskos vigyor ül ki az arcán és ugyanez csillan vissza a szemeiben.

- A.. "barátnődet"?? - és megint röhög! De most úgy tiszta zsigerből, cinikusan, én meg még mindig tűröm a pofáját. De meddig!?? - Mi a fasz történt veled VILLE!?? Hm? Mégis mondd, mi a retkes kurva fasz ez? - a hangja még mindig cinikus - Ennyi maradt meg az egészből!?? Csak állsz itt mint egy PÖCS! Mint aki mindjárt sírva fakad, régen még képes voltál legalább férfiként viselkedni!! - és vigyorog. - Mit tett veled ez a szajha, mi?? Kivágta a tökeidet?? Beletette egy befőttesüvegbe és kivágta az ablakon, hogy egy ilyen vinnyogóó picsogó hősszerelmes szar lettél, hm? Van neked fogalmad arról amit beszélsz?? Te, a nagy Deadman! Akit a szarból kapartam ki, aki gerincre vágott minden szembejövő luvnyát, kurvára nem számít hány éves, aki végigszopta a fél világot, és akiből ééén.. ISTENT csináltam!!!
ÉÉÉÉN.. csináltam Istent belőled! Különben még mindig egy nyivogó és vinnyogó szarkupac lennél, kinn Phoenix-ben, akinek rojtosra dugták a seggét, és teeeee!?? Szerelmes??
- cinikus a hangnem. - Röhögnöm kell.. - és elfordul.

- Befejezted? - vérig feszülve kérdezem. Hogy miért? Mert gyűlölöm ha emlékeztet! Ha előhozza, ha felemlegeti, és mert kurvára utálom hogy képtelen vagyok elfelejteni. Azokat az időket...

- Nem, kedves Ville, még rohadtul nem fejeztem be..
- ereszkedik meg, de jól tudom hogy van még folytatás - Annyit mondok, hogy a drága... "bbbarátnőőődnek" még EGY esélye van hogy kielégítse Hinds.. "igényeit", különben kurvára megszüntetem a vízumát és takarodhat vissza oda, ahonnan ideette a fene!

- Nem fogod(mered) megtenni. - ellenkezem.

- Hogy nem-e?? - kötözködik - Hát majd nézd csak meg! - lép közelebb - Ahogy azt se hitted volna hogy tényleg megőrzöm azt a felvételt! - és néz bele a szemeimbe - Na neee, ne nézz ilyen bárgyún, tudod te milyen felvételről beszélek, a kisss.. "hódításod" még Helsinkiben! Vajon mit tennének a két felfüggesztettel, ha kiderül hogy 6 éve, a saját akaratodból és teljesen kiütve csak úgy torkon szúrtad azt a lányt!?? Vajon ki sietne majd a segítségedre?? Hm? Ville.. - és nevet. A pofámba nevet, de még annyira se méltatom hogy egyszerűen pofánköpjem. Nagyon jól tudom mik a biztonsági lépései. Soha nem hagyta hogy megszabaduljunk tőle.

- Nem beszélve arról hogy a kisss.. "barátnőőőd"..
- emeli ki újra hangosabban a nevet - soha a büdös életben nem kap többé ezen a világon munkát. Megvannak a kapcsolataim! - a pofámba köpi. Én meg elhiszem neki. Hiszek neki... Tudom. Láttam.. tapasztaltam. Jól tudom hogy megy ez nála.
Ezért is látnék a legszívesebben már rajta földet.

- Takarodj el Grid... - nyűgösen szövegelem - Még mielőtt a te kurva torkodból is egy kurva kés fog kiállni. - és érzékletesen az ajtót teljesen kitárom.

Vár. Hogy mire, nem tudom. Talán gondolkodik. Talán elvette az eszét a pia, talán csak van még benne. De aztán... elmosolyodik.. és tényszerű, lassú léptekkel elindul kifele.
Közvetlenül előttem, a pofámba villanva áll meg.

- Jobb lesz ha azt teszed amit én mondok. - és rámkacsint.
Na MOST köpnék a legszívesebben. Ezért egyszerűen csak meglököm, és hirtelen, nem gondolkozva rábaszom az ajtót.
A lakás, hirtelen dübörgéssel rázkódik meg.
Nem figyeltem.

Aztán csak állok ott...


Talán végig, amíg utol nem ér a reggel.
Vagy míg valaki más, meg nem jelenik.

Muszáj lesz ezt elrendezni...
Valahogy.

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Hétf. Jún. 12, 2017 11:11 am

Éktelen állatbőgésre riadok az éjszaka közepén. Minden ízemben összerezzenek Grid hangjára, mihelyst ráismerek.
Felpattannak a szemeim, és az ágyban fekve fülelek, hogy mi ez a földindulás jellegű egyszemélyes patália odakint.
Győzködnöm kell magam, hogy tényleg Grid hangját hallom. Nem akarom elhinni. Az álmos kábaság köde még belengi az agyamat, de még így is az az első gondolatom, hogy a csávó tuti tök részeg.
Kikászálódok az ágyból, és lábujjhegyen odasurranok az ajtóhoz. Nagyon még a fülemet sem kell rátapasztanom, tisztán behallatszik minden egyes szava. elvégre torka szakadtából bömböl.
Azon röhögök magamban, hogy folyamatosan lekurváz. Egy ilyen baromtól ez nem sértés. Tőle valamivel frappánsabb káromkodást várnék, de jócskán alulreprezentált ezzel a fapados szófordulattal.
Hegyezem a füleimet a csukott ajtószárny mögött, miközben a lélegzetemet is visszafojtom. Most Ville-t kirakati majmozza le. Ezzel sem mondott újat, mindig tudtuk, hogy mi a véleménye.
Mocskos szuka? – ezt meghallva feljebb vonul a fél szemöldököm. Érzelmileg nem különösebben kavar fel a rám tett utalás.
Ville ahogy hallom, elég nyugodtan viseli az elázott menedzser jelenlétét. Biztos rendkívüli belső erőfeszítéseket tesz.
Jól esik, hogy megvéd. És hogy barátnő? Na, ez új. Viszont nincs időm elemezni a szó mögöttes jelentéseit, mert Grid szakadatlanul okádja a szart a száján.
Valójában arra számítok, helyesebben tartok tőle, hogy Ville azonnal Grid torkának ugrik, vagy bemos neki egyet-kettőt csípőből. Ám semmi ilyesmi nem történik.
Eddig hatalmas fekete űr volt Ville múltja, amiről úgy fest, Grid most szorgalmasan letépkedi a függönyt. Szerintem fel sem fogja mit beszél… De még az sem jut eszébe, hogy mi van, ha valaki meghallja. Speciel én. Csóri… Kár, hogy nem ivott annyit, hogy a mája felrobbanjon. Nem siratnám meg, ha elpatkolna. Asszem, a mentőt sem hívnám ki azonnal, hadd szenvedjen.
Hát… Minden esetre a mondás is úgy tartja, nem ok nélkül, hogy a gyerekek és a részegek igazat beszélnek.
Nem hiszem, hogy az éjszakai kótyagosság miatt nem zaklatnak fel az odakintről érkező hírek és információk. Ville múltja eddig is rejtély volt számomra, és beletörődtem, hogy mélyen hallgat róla. Most sem érzem a késztetést, hogy rágjam a fülét, és zaklassam miatta. Sőt.
Minden esetre érdekes dolgok röpködnek a levegőben; leleplezett sötét titkok, beváltásra váró, véres fenyegetések… És kicsit sem akadok ki. Fogalmam nincs miért. Hűvös nyugalom jár át, ahogy az ajtóhoz simulva hallgatózom.
Tudat alatt talán számoltam Grid igazi természetével, és nem ér meglepetésként, hogy nem riad vissza a mocskos eszközök bevetésétől sem, ha pénzről van szó, és veszélyben érzi az Ő világát.
Legalább már nem csak alaktalan sejtés az egész, hanem bizonyosságot nyertem a menedzserúr fejében dédelgetett pokoli tervekről. Jó is, hogy végre kimondta, legalább tisztán látok. Ép kapóra jön, a színvallása, így még időben felkészülhetek és megtehetem az ellenlépéseket.
Grid túlságosan elbizakodott, és ez okozza az ő vesztét. Meg a tévhit, hogy mások fölött uralkodik.
Végül gonosz mellékzöngéssel döng fel a zárószó a szájából; „Jobb lesz, ha azt teszed amit én mondok.” Aztán dobhártyaszaggató robajjal csapódik be a bejárati ajtó. A falak is beleremegnek Grid elementáris horderejű távozásába. A rengéseket a sokadik szomszéd is biztos érzékelte.
Hirtelen nem is tudom mit gondoljak erről a cirkuszról. A fenyegetés nagyon is valós. De mindenre van megoldás. Kell lennie.
Nesztelen léptekkel visszalopódzom az ágyhoz, és visszaugrom a paplan alá, hogy alvást színleljek, mire Ville vissza talál jönni. De nem jön. Én meg közben elalszom. Bár ez erős túlzás, hogy alszom; nyugtalanul forgolódom álom és ébrenlét között, mert zakatolnak az elmém fogaskerekei.
Aztán mégiscsak sikerül elpillednem.
***
Reggel, mikor felébredek, csalódottan konstatálom, hogy Ville nincs mellettem. Üres az ágy. Lemászok a helyemről, és a hotel fehér fürdőköpenyében, mezítláb kicaflatok a nappaliba, ahol az éjjeli vihar romokat hagyott maga után.
Ville karikás szemekkel, bágyadtan mered maga elé a kanapéról, miközben térdig ül az elszívott cigaretták csikkében.
Megkerülöm a kanapét, hogy Ville háta mögé sétáljak. Lehajolok hozzá, és a karjaim lassan köré fonódnak.
- Szia... Nem is pihentél, mióta Grid elment? – kérdezem halkan, óvatosan belebúgva a fülébe. Az arcom az arcához ér, miközben a kezeimet összekulcsolom az álla alatt a mellkasán. Nem fogom megjátszani, hogy nem hallottam semmit, mert ez nem igaz.
Megrázónak kéne találnom Ville éjjel elhangzott viselt dolgait, de közel sem így érzek...

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Hétf. Jún. 12, 2017 4:47 pm

Gondolkodom.
Fejemben száguldoznak az elméletek, hogyan is kéne ezt megoldani. Hogyan lehetne megoldani.
Egy.. meg mégegy.. meg mégegy csikk, a sokadik, miután az újra felhangzó, már jóval halkabb kopogásra feltépem az ajtót. Azt hittem ez a szarláda jött vissza. Azt hittem mindent újragondolt, vagggy kijózanodott.. vagy egyszerűen megszállta valami faszom szentlélek, de csak a korábban rendelt és ideszállított cigim érkezett meg. Az a semmirese elég három doboz.

Lerakva magam a kanapén még mindig a falat bámulom. A messzibe, nézem a terasz végét, jólesne most a friss levegő, de a sok nyivákoló rohadék nem hiányzik egy percig se.
Ezért marad a tágra nyitott üvegajtó.

Még azt se hallom meg ahogy valahogy neszezés fut meg körülöttem. Talán a fejemben létezem, de a hátam mögül jövő hang, és az érintés, csak alig egy pillanatig ránt össze. Hamar felismerem.
És elmosolyodom.

- Azt hittem alszol... - a kezeim ráfutnak az engem ölelő kezeire, és most hálás vagyok. Fogalma nincs róla mennyire hálás.
De hamar elül a mosolyom.

- Nem akartam hogy felébresszen. - fordulok hátra, félig, hozzá, ha még ottvan, közvetlenül az arcára mellettem, ha viszont elhúzódott, akkor egy percig sem engedve a kezét, a kanapét megkerülőre szánva húzom előre.
Szeretném ha az ölembe ülne.
És ha nem...

Akkor majd én leszek az aki felállok.

Ami a biztos hogy muszáj hogy érezzem ittvan velem.
Senki más nem adhat megváltást.

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Hétf. Jún. 12, 2017 5:35 pm

- Aludtam is. – dünnyögöm az orrom alatt somolyogva, miközben Ville ujjai a kezemre futnak. Látom, amint hátrapillant az arcomra, és a ki nem mondott célzást is értem, ahogy húzni kezd. Kényelmes, könnyed léptekkel libbenem körbe a kanapét, hogy eleget tegyek a kérésnek. Közben is fogom Ville kezét, s végül puhán az ölébe ereszkedem. A karjaim visszafonódnak szeretetteljesen a nyaka köré.
Az arckifejezése árnyékos, én mégis lágy mosolyú, bíztató pillantást vetek rá. Nem ma fogunk eret vágni.
- Legközelebb azért vigyázzon a hangerőre, mert rossz lesz neki egy foggal szotyizni. – döngöm mély altomon gonoszdin. Grid-nek van még egy dobása. Ha eljátssza, tuti, hogy kiütöm. A kicsi finnek rohadt bosszúsak tudnak lenni, ha felüvöltözik őket, amikor a legjobban alszanak.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Kedd. Jún. 13, 2017 2:08 pm

És MEGTESZI! Még csak beszélnem sem kell.
Kényelmesen elhelyezkedem ahogy megtelepszik az ölemben.

A szemeit figyelem... de aztán lassan húzom végig jobb tenyerem az arca oldalán.
A kezem az ölembe esik vissza.

- Egy fasz... - hagyom meg az ütemet - De ekkora görénynek még sosem láttam. - illetve de. EGYSZER! Ezt viszont most nem hozom revansra. - Reméljük kiheveri... - a bizakodás látszólagos, sose hiszem hogy visszavonulóra menne, sose az volt aki a levegőbe beszél.
De piásan??
Ennyire még sohase láttam.
A kérdés mennyi az igaz(i) belőle!
Vagy csak mi az üres fenyegetés.

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Kedd. Jún. 13, 2017 3:37 pm

Hogy Grid kiheveri-e? Nem hiszem. Keserűen elvigyorodom. Grid a megtévesztés nagymestere a műanyagszerűen kamu nyájasságával.
- Életében most először volt őszinte. – döngöm. - Nem bánom, hogy így alakult. Eddig is sejtettem, de így legalább biztosra tudom, hogy magával az ördöggel van elintézni valóm.
Felsóhajtok. Ville viselt dolgait egy pillanatig sem kívánom firtatni. Meghagyom a múltat ott, ahol van. Ahol eddig volt. Ville már úgysem ugyanaz a férfi, aki akkor volt. Hogy réges-régen mit tett, nem érdekel, inkább az foglalkoztat, hogy mi lesz velünk a jelenben.
- Én semmi jót nem remélek Gridtől. Akkor sem hinnék neki, ha térden csúszva kérne bocsánatot. – nem értem mi van Ville-vel. Olyan elnéző, és… inkább naiv. Mintha nem ismerné ezt a faszt.
- Egy biztos... Hinds farkán pörögjön a halál, mert én nem fogok. Olyan isten nincs. Esküszöm, inkább ráküldök Gridre egy kibaszott bérgyilkost. – megvonom a vállam. - Az is egy opció. Deee... megmérgezhetem én is. A hulláját pedig elásom a sivatagban. Vagy feloldom savban. – kicsit elkalandozik a fantáziám. Vannak lehetőségeim.
Vannak… Viszont amelyiken a legkomolyabban gondolkodom, attól Ville padlót fogna.
Zakatol az agyam. Nem hiszem, hogy üres fenyegetés lenne, ami a menedzser száját elhagyta az éjjel. Az ilyet komolyan kell venni. Rohadtul féltem a vízumomat.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szer. Jún. 14, 2017 5:17 pm

"Életében most először volt őszinte. Nem bánom, hogy így alakult. Eddig is sejtettem, de így legalább biztosra tudom, hogy magával az ördöggel van elintézni valóm."

Hallom a szavait, de fejben közben máshol járok. Valahol egész máshol.

- Nem akartam hogy ezt halld.. - valahogy a semmiből jön. Mégis ráncolom a szemeimet. Fogalmam sincs honnan, de a hangom túúúl halk, szinte nem is hallható, megbánás??
A kezeibe futó kezem valahogy mégis visszarántja a figyelmemet.
Vissza RÁ!
Ahogy a hangja is.
És amikor beszél..
Hirtelen önuralom vesz rajtam erőt.

- Nincs miért aggódnod! - a hangom hűvös... merev. Ahogy az utána következő rövid szünet is. - Gridet majd én elintézem! - a kezét fogva emelem, ösztönzöm hogy álljon fel, ahogy én magam is felállok. Ha megteszi, fordulok, és egyetlen mozdulattal kiveszem a kanapé melletti fiókos cucc tetején fekvő doboz utolsó két száljának egyikét és a számba tolom. Alig fél másodperccel később lobban a láng alatta.

- Te csak éld az életed.. - ez félrecsúszott. - vagyisss.. - fordulok felé, lehetőleg szembe vele - Ezt a mocskot rám bízhatod. - bólintok a szemeibe - Te csak ne félj semmitől.. - lépek közelebb, és ha nem akadályoz meg benne, egy véletlen csókot nyomok fel a homlokán. Csakmert jólesik. És csakmert bármit odaadnék hogy megvédjem.
Legyen az akárki.. vagy akármi.
És úgyis jövök Gridnek eggyel...

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Szer. Jún. 14, 2017 5:57 pm

Nem akarta, hogy halljam…
Mélyen, őszinte biztatással Ville hidegzöld szemeibe nézek. Érzem rajta, hogy valahol elrejtve, igenis nagyon kellemetlen neki, hogy kitudódott a sötét bűnlajstroma.
- Nyugi… Én vagyok az utolsó, akinek el kell számolnod a dolgaiddal. Nem foglak macerálni miattuk. De bármikor beszélhetsz róluk. Ha akarsz. – felelem, és lágyan szembe mosolygom Ville-vel. - Nem fognak semmin változtatni köztünk.
Szinkronban azzal, ahogy az ujjai az én ujjaim közé bújnak, gyengéden rászorítok Ville kezére.
Hiába vígasztal, hogy nincs mitől félnem, azért mégiscsak beszartam Grid fenyegetőzésétől; nem díjaznám, ha belebaszna a vízumomba.
És Ville leszögezi, hogy „Gridet majd ő elintézi.”
- Pont ettől tartok. – döngöm, halvány gúnnyal. Gyanakvó pillantást vetek Ville arcára.
A teste megint mesél, értem a célzást, fel is állok, hogy nyugodtan ügyködhessen. A mindenható cigi. Mi másra lenne ilyenkor szüksége. Némán megmosolygom a jól ismert szertartást, a jellegzetes Deadman-féle mozdulatokat, amivel előhúzza a szálat, majd az ajkai közé tömi és meggyújtja.
- Nem félek. – nem a lófaszt nem. Belül remegek, és a lehetséges kifutásokat latolgatom, illetve a megoldásokat. Nem hagyom, hogy Grid sarokba szorítson. Nincs ennél bosszantóbb érzés.
Alig hagyja el a gyors válasz a számat, Ville homlokpuszit ad, ami kicsit meg is lep. Talán még az arcomra is kiül a pillanatnyi meglepettség.
- Nem hagyom, hogy egyedül szórakozz. – búgom sötét ígérettel a hangomban. Különben is, nagylány vagyok. Gridnek meg kell tanulnia, hogy az ő tetteinek is vannak következményei. Mindent ő sem úszhat meg büntetlenül.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Csüt. Jún. 15, 2017 2:49 pm

"Nyugi… Én vagyok az utolsó, akinek el kell számolnod a dolgaiddal. Nem foglak macerálni miattuk. De bármikor beszélhetsz róluk. Ha akarsz. Nem fognak semmin változtatni köztünk."

A szavai biztatásnak szólnak, de egyáltalán nem nyugtat meg. Mégse ez az ami kiveri a biztosítékot, és egy pillanat alatt ránt össze.
Hinds...
És az egész egy füst alatt vált a semmibe.

"Pont ettől tartok."

Szinte biztos voltam. De amit meg kell tenni...

"Nem félek. "

A hangja árulóként cseng. És magam se tudom hogy ez.. vagy valami teljesen más vitt végül arra hogy közelebb lépjek és tőlem szokatlan módon a homlokára nyomjak egy csókot.
De nem lepődöm meg.
Az azt követő szavain már annál inkább.

Hirtelen váltok, valahogy önkéntelenül ellépve tőle. Neki háttal, félig.. valahogy valami értelmetlen cselekedetbe fojtva a megjelenő ellenszenvemet, csak arrébb teszek eggy... akármit...

- Akárhogy is, ne legyen gondod vele.. - egy hirtelen nagy lélegzettel fordulok újra felé, hogy belenézzek a szemeibe. - A repülő délben indul. 10-re odalenn kell legyünk.. - helyesbítek. - Akarsz addig.. - határozatlan a hangom - nemtudom.. zuhanyozni? - még mindig a szemeibe.

Ha válaszol, szabad a terep.
Ha nem, vagy ha egészen más a móka..
Azt is elrendezzük.
A biztos hogy egyikünknek se fog megártani egy kis szabadabb légkör.
És talán épp ideje elengedni bizonyos felismeréseket..

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Pént. Jún. 16, 2017 5:52 pm

Persze… Ne legyen gondom vele. Mert majd Ville biztos elintéz helyettem mindent. Nem. Erre semmi szükség. Kedves tőle, hogy meg akar védeni, de nem kell folyton a kezemet fogni. Találékony felnőtt nő vagyok, erős, és veszettül kitartó, aki képes önmaga megmentője lenni. Értem Ville álláspontját, tűzbe mennék érte én is, elvégre egy csapat vagyunk. De a vízum az én problémám. Grid szarságainak rám eső részét majd én rendezem. Ezekre a dolgokra nem is kívánok több szót pazarolni. És ahogy látom, Ville is lezártnak tekinti a témát.
- Oké. – felelem a javaslatára. - De szerintem menj te előbb zuhanyozni. Rád fér. Jót fog tenni. – ezzel meg is célzom a hálót, és elindulok. - Addig én összeszedem a motyóimat és elpakolok. – mondom már befelé menet. Ville-é a fürdő.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Kedd. Jún. 20, 2017 7:49 am

"Szerintem menj te előbb zuhanyozni. Rád fér. Jót fog tenni. Addig én összeszedem a motyóimat és elpakolok."

Valami nem tetszik nekem. Benne.. Valami árulóan cseng, mégse vagyok képes most megfejteni.
A nők és az ő tátongó űr lelkük...
Soha nem gondoltam még eddig ebbe bele, de már nem ez az első alkalom.
Ezért csak biccentek.

- Rendben - felelem azzal megindulok a fürdőszoba felé.

A jótékony víz, ezúttal nem mossa ki minden gondolatom. Ahogy az idő sem, sem Grid, se a jövő, se a tegnap este. Valahogy érezni kezdem a vesztemet.
Nem tudom miért.. hogyan, vagy akár ki jósolhatná meg, egyszerűen csak elsistereg a zuhany alatt a következő szálam.
Önmagához hűtlenül esik bele a tálca közepébe.
És már lépek is.

Törölköző.. fogkefe. Csak a legszükségesebb, az idő nem számít.
Aztán már csak a törölközőt a derekamra tekerve lépkedek be a nappaliban hagyott táskához.

Hogy ő hol van.. merre... nem feltétlenül hallom.
Hogy keresem e...
NEM.
Most valahogy nem.
Most a feladatoké minden gondolatom.

És aztán újabb 5 percbe telik mire útra készen állok.
Felöltözve. Legalábbis.
De hogy ő a hátam mögé/előkerül e, csak a hozzám intézett szavaiból hallom.

Már ha van olyan...

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 977

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Kedd. Jún. 20, 2017 11:27 am


NJK – Allen Payne, az Empire Records nemzetközi lemezkiadó-cég aligazgatója




H allom a hálóban, amikor Ville megnyitja a zuhanyt. Én eközben összepakolom a holmijaimat a kézitáskámba, nem sok mindent hoztam magammal, csak a legfontosabbakat, aztán rendbe teszem az ágyat. Ne már embertelen rumlit hagyjunk magunk után.
Miközben rendezkedem, egyszer csak megcsörren a mobilom. A csengőhangból tudom ki az, Allen. Mindenkinek személyre szabottan választok zenét, azt, ami a legjellemzőbb rá. Amikor Ville hív, az is elég sajátságosan hangzik. Olyankor a ’Knowing me, knowing you’ szól. Természetesen az a verzió, amit ő énekel.
- Szia Allen! – veszem fel a telefont. A hangom lelkesedéséből tudhatja, hogy szélesen mosolygom. A fülemen a ketyerével masírozok ki a nappaliba - Ville még ázik -, s bekucorodom az egyik fotelba.
- Szia Szépségem! Nem zavarlak?
Elnevetem magam. Szépségem. Az a mániája, hogy becézget. Persze, mi ketten tudjuk, hogy kizárólag baráti alapon. Mert ő ilyen. Jó arc. És egyebek.
- Nem, dehogy. Hogy vagy? – tudakolom.
- Kösz, egész jól. – mondja ezt úgy, amiből tudom, hogy értelmes társaságra vágyik egy kellemes csevejhez. Vagyis pont, hogy nincs valami jól.
- Na, és apukád?
- Változatlan az állapota. Rengeteget alszik. Néha ébred csak fel egy-egy órára, aztán félnapokig semmi.
- Te is fáradtnak tűnsz. – döngöm szelíden magam elé mosolyodva.
- Áhhh, nem aludtam valami sokat. Tudod, az idegesség. Damoklész kardja lebeg állandóan a fejem fölött. Ezért is hívtalak. Amikor ráérsz, valamelyik nap… találkozhatnánk. – böki ezt ki olyan félve, mintha attól tartana, hogy félreértem a meghívást.
- Ezer örömmel. Tudod, hogy csak egy szavadba kerül, és megyek erősítésnek, ha baj van. – értem én a helyzetet, tiszta, hogy mi történik abban a családban. Nehéz idők ezek Allen számára. És ilyenkor mindenkinek kapóra jön egy barát, akire lelkileg támaszkodhat, és… nem a pénzét lesi.
- Egy tündér vagy, Octi. – végre, némi Allen-féle, igazi vidámságot vélek felfedezni a hanghordozásában.
- Figyelj csak. Most épp LA-ban vagyok, és ma utazom vissza Vegasba. De holnap bármikor ráérek. Mit mondasz?
- Tökéletes. Délután? Mondjuk… Nálam? 4-kor? – szerintem nem akar nyilvános helyen mutatkozni. Nem miattam, hanem a sok éhenkórász újságíró és fotós miatt, akik egyfolytában az arcába másznának.
- Szuper. Ott leszek. – döngöm. Úgy csípem, amikor ilyen kis félszeg.
Közben nyílik a fürdőszoba ajtaja, és Ville kisétál a bent gomolygó párafelhőből. Követem a tekintetemmel, ahogy szótlanul elvonul előttem. Látom rajta, hogy bezárkózott a fejébe. Remek. Igazán remek. Ma mindenkinek van valami baja? És akkor nekem még egy szavam se legyen…
- Rendben, várni foglak. És köszi még egyszer. – így Allen.
- Ugyan, ne viccelj, nem kell semmit köszönnöd.
- Dehogyis nem… Kizárólag te tartod bennem a lelket. – újabb fáradt sóhaj súg bele a vonalba. – Ehm… Mennem kell. Az orvos szólt, hogy apám magához tért.
- Menj csak. – felelem megértően. - Nagyon vigyázz magadra, Allen. Puszillak. Akkor holnap. Szia-sziaaa! – ő is elbúcsúzik tőlem, s ezzel mindketten bontjuk a vonalat.
Ha Ville nem hajlandó megmukkanni, ha nem akar semmit, akkor én is beveszem magam a fürdőbe egy villámzuhany erejéig. Negyed órán belül felöltözve, útra készen jelenek meg ismét a nappaliban, ahol a cuccim összekészítve várnak rám.

_________________

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1476

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Call me maybe   Yesterday at 4:13 pm

Hallom.. A távolból, ahogy valakivel beszél, pedig nincs is olyan messze. Mégis magukba rántanak a gondolataim.

Egy röpke szót se szólok, de nem azért mert nem akarnám megzavarni.
Nem CSAK.. azért...
Befejezi, és már bontja is a vonalat.
Csak ekkor nézek újra rá.

- A Tied a terep. - nem intek, csak a szemeibe nézek. És ha nem beszél, vagy akár csak bólint, visszabiccentve hagyom hogy elvonuljon.

Újra a gondolatok... Csak most már sokkal élesebben töltik ki a fejemet.
Ezernyi verzió.. lehetőség... és lehetséges végkifejlet, mégis egy kopogás szakítja meg a cécót.
Valahogy most elsőre az ajtó felé igyekszem.
Csúszik a kilincs.. megnyitom.
És az áll ott akire a legkevésbé se számítottam.

- Vagyis tudsz kopogni is?? - kérdezem, de aztán hátrahagyva az egész szart, visszamászok a táskámig.
Grid az. De először nem lép be.

- Jöttem megnézni nem e késük le megint miattad a repülőt. - érdekesmód csak a küszöbön állva szövegel. Talán van fogalma a tegnap estéről.

- Vagy hogy nem e kötöttem fel magam.. - dünnyögöm - Igaz!? - egyenesedem ki, fordulva vissza felé.

- Egy halott rocksztár sokkal jobban tejel.. - tisztában vagyok. Ahogy azzal is, hogy kurvára nagyot bukna az üzleten, először. De aztán...

- Nem kell a szokásos szar, csak annyit akartam hogy kapard össze magad! Hamarosan indulunk. - és már fordul el.

- Lenn várlak a hallban! Titeket.. - a végét csak köpi, de tisztában vagyok vele, még mindig, mennyire nem tetszik a reakció.
Mégse szólok.
Egy büdös szót sem, egyszerűen csak utána köpök.

Aliggg.. x idő múlva aztán elsiklik a fürdőből jövő zúgás. Hajszárító vagy csak a víz zubog, nem is lényeges, nyílik az ajtó én meg Octoberhez fordulok.

- Ha minden megvan.. - tartom a szemeibe.
És ha tényleg, egy utolsó kör, nem akarok semmit itthagyni ami lényeges...
Mondjuk a lány.

Aztán kinyújtom felé a kezemet.
Most már kurvára telibeszarom a sajtót!

_________________



Maybe I'll fade away and not have to face the facts


It's not easy facing up  when your whole world is black...



Vissza az elejére Go down
 

Call me maybe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
10 / 11 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3 ... , 9, 10, 11  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Valahol a nagyvilágban :: A végtelen és tovább... :: Amerika-