HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

a város
Latest topics
» Játszótársat keresek
by Vincent"Riddick"Rodriguez Yesterday at 11:22 pm

» Micromed-torony
by Grace Reed Yesterday at 8:31 pm

» You cannot make me blue
by Trisha A. Mikhailov Yesterday at 10:42 am

» Szó-kép-zene
by Sophie Prevot Yesterday at 8:25 am

» I came here for money, but I can be your fangirl too
by Keegan B. Windsor Yesterday at 7:59 am

» Zenedoboz...
by Edgar Miles Reeds Yesterday at 2:01 am

» Bernadette (Dette) Lillian Hale
by Ville Deadman Wallow Yesterday at 1:48 am

» Keresettek
by Ville Deadman Wallow Hétf. Szept. 18, 2017 6:40 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Call me maybe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 10, 11, 12  Next
SzerzőÜzenet

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:27 am

A puffon hasalok, erre meghallom Ville álmos dünnyögését kiszűrődni abból a helyiségből, ahonnan színes fényjáték villog elő. Megvan!
A számba kell tömnöm az öklömet, nehogy elröhögjem magam. Szörnyű a késztetés, de megvárom, míg elmúlik. Csak az után kászálódom le a zsámolyról és szedem össze magam.
A tatyómat leemelem a vállamról és halkan letámasztom a padlóra. Kibújok a vászoncipőimből is. Egyiket a másik után húzom le a lábammal. Otthagyom a táskám társaságában.
Nesztelen, puha léptekkel közelítem meg a hálót. Azért megnyugtat, hogy nem vétettem el a lakosztályt.
A fal mellől félve belesek. A TV alig szól, szinte teljesen le van halkítva. Tompa fénye rávetül a hatalmas, puccos ágyra, amin ott fekszik Ville. Tök pucéran. Ehhem... Ha jól látom/sejtem, be vannak hunyva a szemei. Nyilván alszik.
Némán sóhajtok. Nincs szívem felébreszteni. Ellenben munkál bennem a kisördög.
Megtehetném, hogy a mobilját odacsempészem az éjjeliszekrényre, én meg elrejtőzöm valahol, és az ígéretemhez híven reggel felhívom. Mondjuk az erkélyről. Jó vicc lenne, de nincs kedvem addig várni. Inkább odalopódzom az ágyhoz, és felkúszom Ville-hez. Igyekszem a lehető leglassabb és észrevétlenebb mozdulatokat tenni, hogy minél kevesebbet ringjon alattam a matrac. Végül elfekszem az oldalamon Ville nyúlánk, meztelen alakja mellett.
Egész közel vagyok hozzá. Centikre.
Felkönyöklöm, és azokat a szép, tökéletes férfiúi arcvonásait csodálom a félhomályban. Reggelig el tudnám nézni.
Háromnegyed 3 felé járhat az idő.
Jobb karomat a fejem alá hajlítom, és eldőlök a párnára, de a tekintetemet nem veszem le az arcáról. Az izgatottságom, hogy itt vagyok vele, hogy látom, elűzi a fáradtság első hullámát, ami elkapott odalent a recepción.
Szabad kezemmel átnyúlok fölötte és ráhúzom a paplan sarkát, hogy eltakarja OTT. A karomat aztán felsőtestére csúsztatom. A tenyerem a mellkasán, a szíve fölött nyugszik. Hihetetlenül isteni a bőre tapintását érezni. Megnyugtató.
Muszáj elvigyorodnom. Képtelen vagyok megállni, hogy ne csináljak valami „gonoszat”. Odahajolok a füléhez.
- Villeee… – suttogom lágy mosolygós altomon a tincsei közé. - …Lekéstél Pókemberről... Lelépett a macskanővel.De a mobilodat azért még bedobta.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:28 am

Így most jó.. Valamivel jobb, mint amikor az a gyökér sivított a fülembe, NAGYON JÓ!
Könnyűnek érzem magam. Pont mint anyag után, az első percekben. De most nincs anyag.. Vagy bevettem!??
De már képtelen vagyok megválaszolni megoldandó kérdéseket, az a valami csak rángat egyre beljebb én meg nem tudok ellenállni neki.Engedem..

Aztán mégis..! Mintha hajóznék egy tengeren.. A testem ring, de ültem én már hajón? Nem hiszem.. De aztán elcsendesedik. Az egész világ körülöttem, már nem is érzem, csak amikor valami kellemes és meleg...
Érzem a bőrömön. Érzem ahogy csúszik, mosolyognéék, valahogy egyből elkap az inger, de valószínű arcizmom se rezzen. Túúl mélyen vagyok.
És ekkor kezd bele az a hang.
A nevemen szólít.. asszem, de olyan ismerősen cseng. Ismerős dallamon, és ahogy felismerem, valahogy önkéntelenül elmosolyodom.
Piszkosul bejön ez az álom!

- Ha most valaki felébreszt az biztos hogy ütni fogok.. - megint motyogom, a fele talán érthetetlen de egy újabb telefonnak szánom, ami... Na és Gridnek. Sennnki sem mentheti meg ha most rámtöri az ajtót és beszédeleg.. Kurvára őrjöngeni fogok!

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:29 am

Ville dünnyögésére összeszorítom a számat, nem szeretnék a fülébe röhögni. Vad vigyorgás az egész, miközben a mellkasom megremeg a beléfojtott nevetéstől. Legszívesebben homlokon csapnám magam, és hitetlenkedve csóválnám meg a fejem, de mellőzök minden hitelen mozdulatot.
Csak lesem a vonásai közé fészkelt mosolyát.
Hihetetlen! Tök cuki így. Cuki… Jah. Ez az a jelző, amit nem használok Ville füle hallatára. Még rosszul lesz tőle.
Én itt majd megveszek, hogy felébredjen, ő meg az alvás mellett kardoskodik. Még a végén tényleg lesoroz, aztán nézhetek.
Egyik felem hagyná pihenni, de a másik tovább macerálná. Ez győz.
Lassan fölé hajolok, és odafúrom az arcomat az övéhez, hogy a következő pillanatban puha, apró csókokat leheljek a szájára. Ajkaim a tavaszi langyos szellő lágyságával kényeztetik.
Kicsit abbahagyom a műveletet és milliméterekre vonulok hátra.
- Hiányoztál... - mosolyogva suttogom a férfiúi ajkakra a szavakat, de aztán újabb gyengéd csókot hintek rá.
Ville talán álomnak véli az egészet, és nem nyitja ki a szemeit. Nem baj.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:30 am

Aztán valami csiklandoz. Puha és viszketek tőle, mégis csak megrántom az orromat. Pedig nem is arra van az érzet.
De akkor megcsókol! Valaki.. vagy valami, de érzem hogy kellemesen meleg, és ez az érzés, meg a hang.. valahogy előránt valami mélyet, és lassan húz a felszín felé.
Valamikor ekkor nyitom csak meg a szememet.

Először nem fogom tökéletesen a képet. Nem tudom.. még mindig álmodom?? Vagy csak a képzeletem játszik velem. De ahogy megint csókol, az én ajkam meg önállóan válaszolja meg, csak ekkor kerekedik ki tisztán a jelenet.
Muszáj hogy a kezeimet a felkarjára fűzzem, és ezzel együttesen tolom fel!
Vele felülök... onnan meg csak nézem. Bambán és féleszűen, mint akinek fogalma sincs melyik világba ragadt éppen, de aztán csak jönnek a szavak.

- Még mindig álmodom?

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:30 am

Nem látom mikor Ville felnyitja a szemeit, mert az enyémek be vannak hunyva, miközben élvetegen csókolgatom a száját. Istenem, mennyire hiányzott!
Kábán visszacsókol, erre az ujjai a felkaromra kulcsolódnak, és feltol, ahogy ő maga is felül az ágyon.
Ville értetlenül, álmosságtól kótyagosan pislog rám, én meg ragyogó arccal mosolyodom szembe vele.
- Sziah… – búgom halkan, leplezetlen örömmel. - Ne haragudj. Nem akartalak felébreszteni….. Na jó… De. – vonom meg a vállam.
Ismét odahajolok hozzá, hogy egy apró, huncut villámcsókot lopjak tőle. Ha engedi.
- Nem... Nem álmodsz… – dünnyögöm somolyogva, és visszahúzódom ülő pozitúrába. - Még vannak kétségeid? Hm?... Amint letettük a telefont, postáztam magam, ahogy kérted. Repülőre szálltam, ééés most… itt vagyok. – mesélem Ville tekintetébe merülve. - Elhoztam a mobilodat is. – tudom, hogy nem ez a legfontosabb a számára, de talán összeáll a kép, és leesik, hogy az a szegény recis srác emiatt az ügylet miatt próbálkozott nála.
Elhallgatok, és hagyom, hogy Ville észhez térjen. Csak mosolygom rá, aztán egyszercsak kibújok a bőrdzsekimből. Kezd melegem lenni. Itt nincs is rá szükség. Ledobom az ágy mellé.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:31 am

És beszél is! Mert miért ne..! Az álmok így valóságosak vagy nem??
Megdörgölöm a szemeimet, mert nem hiszek nekik. Az ő hangja. Az ő mosolya, és még az íz is az övé, ahogy újra rámrepül, én meg..

- Te meg hogy kerülsz ide.. (?) - kérdezem, zsigerből, még nem ügyelek a részletekre és nem tudom miért talán a tegnap este szele a fejem mindjárt a hátam mögé az ablakra fordul.
Csukva...

Aztán az első ésszerű kérdés. Na jóóó, ne túlozzunk, kurvára ésszerűtlen, mégis.. Hogy miért nem hiszem!?? Talán mert épp azzz.. előbb...
De máris jönnek a válaszok.

Még mindig csak nézek. Nem tudom azért mert tényleg ennyire hülye vagyok, vagy egyszerűen nem hiszem el az egészet. Vagy tényleg álmodom. Harmadik lehetőség!
De kiegyeznék az első kettővel.

- Tényleg te vagy... - a kezem emelkedik, a hangom még a félig-alvástól rekedt, de egyszerűen azt a pulcsiján figyelő kisss.. dögöt figyelem, és végighúzom rajta a tenyeremet.

- A macskanő! - nézek fel a szemeibe, és ahogy VÉGRE! Vegyük úgy hogy kitisztul minden, hirtelen cselekszem!

Az előbb még a macskát szorongató kezem hirtelen az állára kap, és úgy rántom hozzám közelebb, ahogy én is ugrok, hogy azonnal a számra vegyem, hogy megízleljem, hogy kaphassak belőle!
A kurva életbe MENNYIRE VÁGYTAM MÁR ERRE!
És vagy hosszú percekig elmélyítve a dolgot, végül elengedem.
De már vigyorgok. A szemem még táskás, de már hitetlenül megrázva a fejem, vigyorgok mint akinél végleg elmentek.

- Te hibbant nőszemély! - és még egyszer lecsókolom.

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:32 am

Jaja. Tényleg én vagyok a macskanő. Vigyorogva pillantok le Ville kezére, ahogy a pulcsimat tapperolja, meg ami alatta van. Épp felemelem rá a tekintetemet, amikor lendületet vesz és lekap, de úgy, ahogy még soha azelőtt. A szájába kuncogva viszonzom a vehemens csókot, két tenyerem közben a derekára simul, és megkapaszkodom benne.
Naaa! Azért csak leesett neki a tantusz végre!
Percekig faljuk egymás ajkait. Közben térdre emelkedem, hogy méginkább hozzásimulhassak. Még kérdés, hogy Ő is hiányzott nekem?
Aztán elválunk. Újabb nevetést hallatok, miközben levegőt veszek. Vigyorogva masszírozom össze az ajkaimat egymással. Kissé nyálas csókot kaptam, de nem bánom. Így is szeretem.
Hibbant vagyok, jah. Nem tiltakozom.
- Gondoltam bedobom a telódat, és már megyek is vissza. – dünnyögöm. De épp csak befejezem a mondókámat, amikor ismét az ajkaimra veti magát.
- Mmm… – morranok kéjesen a szájába, szinte dorombolok, mint egy macska. Ennél szebb fogadtatásról nem is álmodhattam volna.
Újabb hosszú percek után most én szakadok le először Ville-ről.
- Mennyire vagy fáradt?... Az igazság az, hogy kurvára rád izgultam. – döngöm a csóktól zihálva az arcától alig pár milliméterre.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:33 am

És mozog... Jól esik közben, a kezei a derekamon, az én fejem meg már egyre éberebb.
TÉNYLEGGKURVÁRAITTVAN!!!
Felpattant egy rohadt repülőre, és most itt van.. a karjaimban.
Vigyorognom kell, de csak rövid lére eresztem, a szája most sokkal fontosabb. Még!

- Naaaaaananananana.. nem mész te sehova..!! - kapnék utána már ha menne, de ha tenné is, én gyorsabb vagyok, szemvillanás alatt rácsókolok. Ki a tökömnek kell már az alvás..!
Ahogy csókol.. egyre több érzéket gerjeszt. És mert így kényelmetlen, kitöri a csípőmet, a hozzám közelebbi combjára kapok és határozottan rámarkolva át, a másik oldalra emelem. Így már tökéletes leszel az ölemben!

Fölöttem van.. és még morog is, élvezem ahogy rámhajol - ha még mindig térdel - két kezem ráfűződik a csípőjére, és tovább haladva a dögös kis fenekén le, élvezettel simítom végig. Belemarok! De csak mert így diktálja az ösztön bennem amíg leül.. ha tervezi és leül egyáltalán.
Végül mégis ő az aki eltép. Nem szívesen engedem, ahogy hátrahúz, egy darabig még követem, de aztán nagy csattanással válunk szét. Ja, azért már én is lihegek. Hogy hogy találta ezt el?? Az övének döntöm a fejemet, és képtelen vagyok abbahagyni a feszült vigyorgást.
A kezeim feljebb vándorolnak. Feszesen húznak végig az oldalán, fel, azután le, azt a pulcsi.. izét gyűrve vele, de aztán..

- Ez még kérdés!?? - újabb elszánt vigyorral lököm el magam tőle, és ugyanabban a mozdulatban, a kezem már kap is a pulóverért és minden teketóriázás nélkül lerántom!
Hallom puffanni valahol a hátsóvégen.
Ekkor nézek csak úgy igazán végig rajta újra.

- Valami gyönyörű vagy.. - fuldoklom a saját lélegzetemben - Jól emlékeztem.. - újabb vigyor, de hogy a dolog már nyom, alul!?? Megesik szépségem, a kezeim mégsem maradnak gyakorlatlanul tétlenek, a két combjára marva rántom közelebb.

- Emlékszel arra a részre, hogy.. vadul.. és keményen..!!? - a szemeim a szemeiben, végletességet tükröznek, hogy nem menekülhet!?? Kétség kívül, ha akarná se menne, és nem várva tovább a töketlenkedésre egy pillanat alatt vetem rá újra magam. A csókjaim a szájára, a kezeim a melleire. Ellentmondást nem tűrően élesen marok bele!

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:34 am

Elvigyorodom, ahogy marasztal. Reméltem, hogy nem jövök hiába.
- Persze aludhatunk is. – teszem még hozzá, elharapva a végét, mert Ville a számra tapasztja az övét. Szóval nincs ajcsi.
A combomnál fogva magára emel, én pedig készségesen engedelmeskedem a húzóerőnek.
Még nem ereszkedem rá, még mindig térdelek, erre ő belemarkol a hátsómba.
Végignézek Ville testén. A látványa, a közelsége önmagába hat rám. Ville azért is istentelenül szexi és ellenállhatatlan, mert rock sztár, de én a férfit, az embert imádom benne. Azt a sugárzó lényt, aki bekebelez és képes elvenni a józan eszem.
A mohó csókcsata cuppanással zárul. A homlokunk egymásnak dől, és mindketten zihálunk, pedig a java még csak most jön.
Ville letépi rólam a pulcsit. Megkönnyítem a dolgát; készségesen feltartom mindkét karomat, hogy leránthassa a ruhámat.
A bókja aztán újabb vigyort varázsol az arcomra. És ahogy végigvizslat… hajtőig vörösödöm. Valami vásott mégis munkál bennem, Ville indította be.
- Ha ettől kurva leszek, hát legyen. – dünnyögöm vigyorogva, inkább csak magamnak, s ha Ville enged, felállok, helyesebben pattanok fölötte, enyhe terpeszben, és kicsatolom a nadrágomat, hogy aztán bugyival együtt toljam le a lábaimon. Kilépek belőle, és eldobom a fenébe. Hátra nyúlok és a fekete melltartó is így végzi.
Mikor idejöttem, pokoli szégyenérzettől tartottam, és attól, hogy nehéz lesz a szemébe nézni azok után, amit magammal csináltam az ő közreműködésével. De meglepő módon a tudat inkább olaj a tűzre. Az a forró telefonbeszélgetés ott visszhangzik a fülemben Ville gyönyörű baritonján.
Azt akarom, hogy megtegye velem, amiről beszélt. Beleborzongok, lúdbőrös leszek önnön buja vágyam hevétől.
Pezseg a vérem, szörnyen kívánós vagyok. Visszatelepszem Ville ölébe. Megfogja a combjaimat és közelebb von magához. Ekkor érzem meg határozottan, hogy a férfiassága keményen nyom. Mocorogni kezdek rajta, hozzádörgölöm az ágyékomat.
- Mmm… – behunyom a szemem, mialatt élvetegen döngve mosolygom. - Érezlek… Tényleg Téged érezlek... Ah… Ez annyira jó… – félrebillentem a fejem, és élvezem az egészet.
Ville hangjára felnyílik a szemem. Mélyen a tekintetébe révedek, kezeim a vállaiban kapaszkodnak.
Hogy emlékszem-e?
- Pont ugyanezt akartam kérdezni tőled… Ezek szerint, a többit sem felejtetted el… – felelem bandtamosollyal a vonásaim közt, mire ismét ringatni kezdem előre-hátra az ágyékomat Ville méretes szerszámán. Egészen kellemes, veszettül izgató, ahogy dörzsöli a csiklómat.
Hosszú, vágyakozó sóhaj szabadul a mellkasomból a lüktető érzetre. Azt hiszem, már teljesen be is nedvesedtem.
Ville újfent lecsap az ajkaimra, és meggyúrja a mellemet. Beledőlök a tenyerébe, mert... akarom.
Szinte felfal. Belenyögök a csókba, de én sem vagyok rest. A nyelvem átfurakodik a szájába, és megkeresem az övét, hogy őrült tempóban, erőszakosan megkergessem.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:35 am

Hogy aludni?? Hát megzizzent ez a nő!??
Nyomatékot is adok a kétségeimnek, némi támadással, amiit.. hát értelmezzen ahogy kedve telik benne, de itt rohadtul nem lesz alvás!!
Legalábbis egyelőre.

Élvezem a fenekét a kezeimben. Érzem azt az élő húst!! Élvezem az emlékét, és hogy már nem csak azzal kell beérjem és az egész szétárad az ereimben. Kurvára nem kell ennél jobb ösztönző!
Repül a pulcsi, mert nem kapkodom el első körben, élvezem.. minden percét kiélvezem ahogy letapogatja a szemem és átadom magam a húzóerőnek.
Ő viszont...
..valahogy egészen másképp gondolja!

Nem a beszólás az ami elindított mindent. Ahogy felpattan, és ha nem ismerném még azt hinném beijedt, de pattan a gomb, csúszik a cipzár és mindez olyan ütemben, mint egy végletekig kiéhezett fenevad!
Tudtam hogy vannak rejtett tartalékai!

Elvigyorodom.. miközben a hátam mögött támaszkodva mozizom. Le se venném róla a szemeimet, szinte már éhesen falom, és amikor a melltartót is szemvillanás alatt dobja le, már muszáj teljes erőből vigyorognom.

Ez az, baby, csak KEMÉNYEN! - már-már nevetem, de nem pocsékolunk felesleges másodperceket, ahogy újra itt van előttem, már kérlelhetetlenül rántom közelebb. ÉREZNI AKAROM!! Minden egyes porcikáját, ÉLVEZNI..!! Kívülről és belülről, és ahogy egyből rátalál a lényegre, a lassú csúszó érzés egy pillanatra megakasztja a lélegzetem.

- Istenem de profi vagy.. - nyöködöm, ahogy jobb kezem a haján át a tarkójába kap, és nem érdekel ha gyengén megtépem, muszáj hogy a számon érezzem!
És megint csúszik.. Egyre sikamlósabb a helyzet, egyre kellemesebb, ahogy fél kézzel még szigorúan tartva egy rohadt.. másodpercig se menekülhet, a másik most már a forró húsába mar. Imádom a seggét a kezemben..

- És még mindjárt hogy fogsz érezni..! - nyögöm bele ahogy újra mozdul és már én is mocskosul élvezem, ahogy félrebillen a feje, a szám vadul harapva tér le a nyakán és a vállgödrébe harapok. Csak ekkor.. - vagy legalábbis ekkor érzékelem - mar rá az egyik mellére a kezem, de a másik se marad parlagon. IMÁDNÁÁÁÁM....! Ha újra végigdönthetném a lábamon, ha teljesen kifeszülne, én meg vadul marnék végig azon a gyönyörű testen, de egészen mások a terveim.
És ezt csak..
..némi szünet beiktatásával érhetem el.
Elkeserítő, de határozott lépés!
És akkor jön az a kérdés..

A karjára kapok, az alkarjára, mindkettőre, és a testemről hirtelen rántom le. Nem tolom el, csak szorosan feszítem. Pont a teste mellett!

- Rohadtul nem tudnék belőled bármit elfelejteni! - A hangom éles és feszes! Visszafojtott vad vágy kúszik meg benne, mégis ezt akarom!
De akkor ő az aki kikezd velem...
Vigyorognééék.. más esetben, de most pattanásig feszíti a véremet. A szemem letéved.. végig a ringó csípőjén, a karjai a kezeimben és még mindig szoros erővel feszítem. Szinte szétrobbanok, ha nem merülhetek el másodpercek múlva benne!
És aztán felsóhajt...
Csendesen, vad lágysággal ringatózik a teste. Felfalom, hosszú pillanatig a szemeimmel, a torkom száraz.. a szívem belül ütlegel, és nem bírom tovább, muszáj megint a szájára kapnom!
Rámarok, de sokkal fékezettebben mint azt más esetben tenném. Tudom mit akarok!
Egyik karját engedi a kezem, ahogy a nyelve furakodik a számban veszélyben a tervem, de aztán én vagyok az aki elszakad. A szemeibe nézek! Vadul és eltökélten, nem hagyom hogy cselekedjen.. vagy másmerre nézzem, fogva tartom a szemeit!
Aztán a szám felé indítom a kezét. Azt amit még mindig ott szorítok a kezemben, a számhoz emelem, és csak ekkor csúsztatom fel a karjáról az enyém. Az ujjai az amit előre kényszerítek. De legalábbis kettőt, és még mindig nem eresztve a szemeit csendben végignyalok rajtuk.

- És most csukd be a szemed..! - szólítom fel, csak félig kérlelem, és ha megteszi, máris indíthatom a mesterművemet.
Lassan indulok el az ujjaival végig a testén.

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:35 am

Profi… Ezen jóízűen felnevetek.
Nem tartom magam profinak, inkább csak azt teszem, ami jólesik.
Ville azt mondja, mindjárt érezni fogom. Elégedett, sunyi mosolyt csal az arcomra. Úgy legyen… Már alig várom!
Sóhajtozva évődöm az ölében, amikor belecsókol a feltárulkozó nyakamba. Önfeledten élvezem, amit tesz, az ajkai kóstolgatását a vállgödrömön, miközben őt is ingerelve vonaglom a szerszámán, erre egyszeriben elkapja a karjaimat és leszorítja őket mellém. Az ujjaim lefonódnak a válláról.
Most Ő az, akiből a szavak törnek elő, én csak némán hagyom, hogy azt tegye velem, amit akar. Szorításában megérzem az erőt, hangjából állatias szenvedély búg.
Ahogy tart, nem csillapodom. Az ágyékomat újra és újra neki dörgölöm. Érzem, ahogy a fegyvere meg-megrándul alattam, de Ville mégis türtőzteti magát. Nem egészen értem minek. Azt hittem akar egy kemény numerát, amiről a telefonban beszéltünk.
Nem nyelem vissza a sóhajaimat, a testem tekeregne, és legszívesebben Ville ölébe süppednék, hogy mélyen magamban érezzem. Megőrülök!
Mohón a számra forrasztja az övét. Faljuk, harapdáljuk egymás ajkát, a nyelvem makacsul vív az övével, s közben érzem, hogy az egyik keze elenged.
Fájdalmasan felnyögök, amikor félbeszakítja a csókot. A pillantásunk találkozik, összeolvad. Merőn nézek a szemeibe. Esküszöm, a pokol démoni tüzétől csillognak a félhomályban. Annyi minden van ebben a gyönyörű fényükben. Eszemben sincs másmerre nézni.
Aztán a kezemet, amit még fog, lassan a szájához vonja. Közel sem az történik, amire számítok. Már nem csúszkálok az ölén. Valahogy azonnal abbamarad a művelet, mintha elterelné róla a gondolataimat.
Érdeklődve figyelem mit művel. Az ajkaim résnyire nyílnak egy néma sóhajra, amint az ujjaimat megérinti a nyelve, és végignyalja őket. Érzem a leheletét letáncolni a tenyerembe.
Ville kezével együtt az arcát is bámulom. A szívem megakad, kihagy egy ütemet. Talán csak egyetlen másodpercig nézek rá meglepetten, mikor arra kér, hogy csukjam be a szemeimet. Belém nyilall a döbbent kérdés; Vajon mit tervez?
Végül megteszem. Lehunyom a pilláimat, nem vonakodom. Tudom, hogy nincs mitől félnem Ville mellett.
Érdekel mi fog történni. Akarom, hogy az az akármi megtörténjen.
A következő pillanatban Ville felém irányítja a kezemet, és megérzem, ahogy az ujjaim siklani kezdenek lefelé a bőrömön.
Óhatatlanul megrázkódom. Nyelnem kell.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:36 am

És lehunyja. Nem tippeltem volna meg elsőre, de az se zavar ha néz közben.
A két melle fölé téved a szemem. Követi a keze is a kezemben, és lassan nyomva rá arra a pontra követi a bőrét. Lefele.. Egyre lejjebb, ahogy csak irányító szerepet tölt be a kezem, de a szemeim.. egy percig sem eresztik ahogy lassan csúszik át a mellei között... a köldökét érinti.. ahogy lejjebb, és talán megremeg, ahogy lassan térek át a csiklójára.
Egy pillanat alatt fut végig a hátamon a hideg. Az ereim tombolnak, átvennék a vad és vezető szerepet, én mégsem hagyom nekik.
Csak nyelek.. Egyet, miután méég megindulna a kezem, ami csak lassan masszírozni kezdi. Érzéssel majd egyre vehemensebben, csak körbe és körbe, kergetem és figyelem ahogy.. Nem mulasztok el egyetlen percet sem. Ahogy - talán - a teste is válaszol. Azt akarom hogy szűköljön.. Hogy akarjon! Hogy a teste táncot járjon az ölemben, hogy FESZÜLJÖN!
Azt akarom hogy égesse a vágy!!! Az a vágy amit csak én adhatok meg és amit én.. AKAROK megadni neki!! Amiért majd.. el.. EPEDEK, amiért most bárkit és bármit megtennék, leszúrnék vagy megölnék, csak az enyém legyen!!!
Egyre vehemensebben köröz a kezével a kezem, a lélegzetem szaporodik, talán az övé is az amit erre ingerlek, a vér.. a feszély, a szétrobbanó várakozással teli percek, már érzem egyre kevésbé tartanak vissza, egyre inkább ugrásra ösztönöznek, mégis azt az egyetlen percet még...!

- És most nézz rám...! - fuldoklom, de továbbra sem eresztem, azt akarom hogy a szemeimbe nézzen, bele a vörösen izzó szemeimbe, miközben...
és mielőtt...

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:37 am

Music

Ville irányításával lesiklik a kezem a melleim között. Minden ízemben reszketek, mint a nyárfalevél. Nyelnem kell. Az ujjaim a hasamon, a köldökömön át csúsznak lefelé. Egyre lejjebb.
- Neked ez… miért jó?... – kérdezem halkan, a végébe belesóhajtva. Tudni akarom.
A szemeimet szorosan behunyva tartom. Úgy, ahogy Ville kérte.
Nincs erőm tiltakozni az ellen, amit velem tesz, úgy megbabonáz.
Minden porcikámban ijedten megfeszülök, amikor bevezeti a kezemet a szeméremajkaim forróságába, és kitapintatja velem azt a pokolian érzékeny kis pontot, ami bizseregve lüktet már jóideje. Hirtelen kedvem lenne kiszabadulnom a markából, de… mégsem teszem. Az izmaim inkább szépen engednek. Kitartóan mantárzgatom magamban; Minden a legnagyobb rendben van, nincs mitől félnem, biztonságban vagyok...
Lassan előre dőlök. Muszáj… Az arcom az övének súrlódik, majd a homlokom a vállára fekszik. Mintha el akarnék bújni előle, mintha így nem láthatna. Nem, nem akarom, hogy lássa az arcomon élénken égő szégyenpírt. Így olyan más, hogy előtte érintem meg magam odalent. Zavarba ejtő. Világgá tudnék menekülni Ville elől. Az élvezet és a vágy, hogy teljesítsem a kívánságát, mégis ideláncol. Hozzá.
Jézusom!!! A szívem vadul döngeti a mellkasomat, ahogy arra kényszerít, hogy izgassam a csiklómat. Gyorsít. A gyönyör tövisei kíméletlenül szurkálnak a fokozódó dörzsöslésétől. Hídba rándul a hátam. Hangosan felsikkantok. Szabad tenyeremmel azonnal betapasztom a számat.
Érzem, ahogy az ujjaim gyengéden meg-megdörzsölik a férfiasságát, miközben a kezem körkörösen jár. Már szaggatottan zihálok, és észre sem veszem, hogy forrongó testem ismét vonaglani kezd az ölén.
A számon lévő kezem végül befurakszik kettőnk közé, hogy határozott erővel rásimuljon a kézfejére. Határozottan marasztalom, mintha csak könyörögnék; Ne engedj el!
Felegyenesedem az ölében, és a fejemet nyögve hátravetem. A hangom bejárja a szobát.
Ville keze fölött szenvedek, amikor a baritonja bekúszik a fülembe.
Lassan, szinte kábán fordítom felé az arcomat és nyitom fel a pilláimat. A szemeim éles fénnyel ragyognak az őrületes vágytól. Hasonlót vélek felfedezni az övéiben is. Képtelen vagyok megszólalni, pedig megkérdezném; Meddig akarsz még kínozni?
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:39 am

Beszél.. de engem az ujjainak csúszása sokkal jobban érdekel.

- Most hallgassss.. - nem parancsolom, csak visszanyelve suttogom. Egy pillanatig se veszem le róla a szememet. Képtelen vagyok. Ha engedelmeskedik és továbbra sem áll ellen, csak csinálom amit művelek. Amit elterveztem. Amit.. nem tudom miért.. nem tudom miért jó nekem, de egyszerűen EZT AKAROM!
Még akkor sem adom fel, amikor a teste enged. Az arca közelférkőzik, és pihenő nyugalmat vesz a vállamon. Hagyom. Hagyom hogy hogy azt tegyen amit csak akar. Mégis folytatom.
Még akkor is amikor a teste hirtelen rándul meg. Csak megrázkódok, ahogy a dereka köré kap a szabad kezem. Nem akarom hogy elessen vagy elengedjen, szilárdan tartom. Gyönyörű őt így látni a messziről villódzó tompa fényben! Sokkal gyönyörűbb, mint akkor.. ott nálam, a szobában, valahogy megmagyarázhatatlan életre gerjeszt! Ő az aki ezt teszi velem! Előhívogatja a.. vadállatot.
A teste újra vonaglani kezd, és én egyre inkább kemény vagyok! Már majd fel.. nyársalom, ha nem szorítana élesen le! Ha nem fognám vissza az egészet, ha a lélegzetem.. ha elengedem, és nem küzdöm vissza azt az utolsó cseppet!
Meglepődöm amikor kettőnk közé furakszik! Azt hiszem azt mondja álljak le! Hogy nem bírja tovább, tegyem a magamévá, de egészen más az amire kérlel. Én meg egy cseppnyi megálló után, csak egy töredék másodperc, megértem a helyzetet, és nem kell tovább kérlelnie! Mééég erősebben nyomom meg a kezét, az ujjait még erősebben bele a csúszós Mennyország közepébe, és ahogy újra csúszkálni kezd, ahogy vonaglani, csak hajszál híja hogy én is...
De NEM!!!
Most nekem kell egy pillanatra behunyni a szemeimet, felsorolni minden mást, mindent.. elvonatkoztatni csak arra néhány rövid másodpercre mire megnyitom a szemem. Azt akarom hogy a szemeimbe nézzen! Szigorúan és élesen! És csakis akkor, ha megteszi ezt nekem, kapja meg azt az utolsó, mindent elsöprő folytatást.
Azt akarom hogy a szemeimbe nézzen! Akkor amikor megadom neki az utolsó kegyelemdöfést!
És még azután sem engedem...

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:40 am

Ville nem enged el, és nem hagyja abba a közbenjáró kényeztetést. Szabad karjával erősen tart, míg a másik keze az ágyékomat masszírozztatja a sajátommal.
- Istenem…! – szakad ki egy újabb jóleső nyögés belőlem. Majd szétfeszít a vágy, bele fogok pusztulni, ha azonnal nem tesz magáévá.
Érzem az ölem alatt a szerszámát lüktetni és keményedni. Behunyt pilláim mögött elképzelem, ahogy határozott lendülettel belém hatol vele. A képzet csak olaj a tűzre, tovább korbácsolja az izgalmamat.
- Ville! – hagyja el egy hangos sikkanás a torkomat, de elcsuklik a végén a hangom.
Felé emelem az arcomat, amint meghallom a baritonját és felfogom mit kér tőlem.
Kinyitom a szemeimet, égő, elvarázsolt tekintettel nézek rá. A pillantásunk összeolvad a tompa fényektől vibráló félhomályban.
A végtagjaimban, az arcomban lángoló vérfolyam zubog. A bőröm tetőtől talpig forró hőt sugároz. Teljesen kimelegedtem.
Kéjesen járatom a férfiassága fölött az ágyékomat, előre- hátra mozgatom, kezével a kezemben. Valahol felzaklat, hogy ezt műveli velem, mégis érzem, már olvadok ott. A kéjgyöngyöm egyre lüktet és egyre érzékenyebb. Pokoli jó érzés! Mégis… utálom érte, mert szembesülnöm kell azzal, hogy végignézi, amint ÍGY élvezek el.
A felzaklató élmény koronájaként egyszer csak elönt a fájdalmas, nedves gyönyörűség. Levegőért kapok. A testem megkönnyebbülve szabadul fel. Ez a villámlóan belém hasító orgazmus maga a megváltás. A reakciómon már nem segíthetek; a nyakam megfeszül, és az arcomat a mennyezet felé emelem. Nyögve adom át magam a sodrásának. Feszes ívbe rándulok a betetőződő pillanatban, s a kezem azonnal megáll, mikor már nincs hova tovább hajszolnia.
Szaporán zihálok. Ernyesztő fáradtság jár át. Örömmel legördülnék most Ville mellé az ágyra. Helyette csak a vállára esik a fejem. Kifelé fordulok, a fal felé. Nem akarom, hogy rám nézzen. Röstellem, amit csináltam. Ráadásul azt sem értem, miért nem szeretkezett velem, amikor rendesen áll az árbóc odalent...
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:41 am

A nyögései... A testében dolgozó minden rezdülés.. a ránduló gyötrődés az arcában égve, futótűzként hergeli a véremet. Hergel engem.. hergel valami mást, valami feltörőt és eszetlent és valami olyat, ami egy rohadt pillanatig sem enged, mindent magának akar.
Megremegek.. Minden egyes újabb sikoltásnál, ahogy felforr a teste.. ahogy táncol az ölemben, és megadja magát nekem. Ahogy átadja.. ahogy befogadja, ahogy élvezi, és ahogy a korábbi terveimmel ellentétben maradásra bír a keze, én nem állok ellen, egy utolsó.. mélyen magamba húzott lélegzet, és mindvégig a szemeibe nézve a végsőkig ingerlem. Majd.. szétfeszít az érzés, hogy lássam felrobbanni a kezeim között!!!
A teste vadul csúszkálni kezd, egyre inkább adja át nekem is azt a szükséges lendületet, az én kezem meg egyre jobban jár, gyorsabban.. ERŐSEBBEN, már-már a saját bőrére térve, nem bírva az érzéssel hogy ne érezzem, és AKKOR!!

Szorosan tartom! Szinte vele együtt lélegzem, mégse engedem el még. Egész más terveim vannak vele, és ahogy összecsuklik, ahogy végül a vállamra esik a feje, csak én is megküzdve a hirtelen jött zihálással, nagyokat nyelve próbálom visszaszorítani a véremet. Megérdemli azt a néhány másodpercet. Azt a szünetet...
És a szemeim összeszorítva, az íze már a számban, mégis csak felkészülök a következőkre.

- És most én jövök.. - suttogom, a hangomban gurgulázó mélység szakad fel, és máris a derekára kapok, ha hagyja magát emelem, és vele együtt az ölemben állok fel, hogy a következő percben a nem is olyan messzi falat megközelítve egyetlen mozdulattal tegyem le.
De hogy megszólal e!?? Azt előre nem tudom, de én csak villámló szemekkel a szemeibe nézek és ha beszél, ha nem, csak egyetlen mozdulattal hirtelen fordítom és a falra, a feje mellé szegezett kezeire támasztom, az övére préselve a testemet.
És a meredező farkamat persze. Muszáj hogy érezze mit tett velem! A hátán érezze.. És bebújva a feje mellé, a fal az arcába veri vissza a lélegzetem. Csak ekkor válaszolok a kérdésére.
Már ha volt egyáltalán...

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:42 am

Zaklatottan pihegek Ville vállán. Elengedem a kezét, és a sajátjaimat elhúzom az ölemtől. A karja körülfon, ha akarnék sem tudnék kidőlni. Ad néhány másodpercet, hogy észhez térjek, és a testem kezdjen megnyugodni. Ekkor tudatosodik bennem, hogy zihál a fülem mellett, mint aki most futotta le a Maratont. Az izgalma egyértelmű. Ráadásul kitartó keménységgel nyom a combom közt a szerszáma. Még mindig vágyom rá. Nem csak a testére, hanem azon túl; .
A baritonja megtöri a csendet. Tetszik, ahogy követeli, ami jár neki. Lassan felemelem a fejemet. Belenézek a szemeibe és rámosolygom.
Mielőtt bármit tenne, odahajolok hozzá. Rövid, lágy csókkal illetem a száját.
- Amit csak szeretnél. – duruzsolom halkan az ajkaira aztán. Fogalmam sincs mire készül. De amikor megtart a derekamnál fogva, a karjaim a vállára futnak, hogy megkapaszkodjam benne. Ville lekúszik velem az ölében az ágyról, és odacipel a falhoz.
- Sarokba fogsz állítani? – dünnyögöm vigyorogva. Néma, erőtlen nevetés a vége.
Letesz. A két talpam alig éri a padlót, mire határozott, de gyengéd erőszakkal a fal felé fordít és nekiprésel.
A kezeim ismét a markába kerülnek. A fejem mellé szorítja őket, s nyomban nekem dől hátulról. A fenekemhez nyomódik az ágaskodó férfiassága; az érzet vággyal elegy izgalom újabb hullámát indítja el bennem.
- Óh…! – sóhajtom halkan, miközben lehunyom a pilláimat.
A hátamat Ville-nek domborítom. Érezni akarom magamon. Élvezem… Inkább imádom, ahogy a teste és a belőle áradó hő teljesen betakar és elnyel.
Az arcomat kifelé fordítom, halántékkal támasztom a falat. Ville odabújik a vállamhoz, és forró lehelete végigcirógatja a nyakamon, a mellkasomon a bőrt. Jólesőn beleborzongom.
Fogalmam sincs mi jön ezek után, de minden ízemben ellazultan, türelmesen várakozom .
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:43 am

Az a rövid csók... Az sem akadályoz meg benne, csak egy rövid pillanatra csukódik a szemem, de aztán karjaim már a dereka körül és emelem. Oda ahová most a legjobban kívánom.
Nekipréselem a testemet... Egyszerűen érezni akarom! Azt akarom tudja mit tesz velem, és a fejemben újrajátszanak az előző percek! Imádom a nyögéseit! Imádom ahogy tombol a kezeimben, ahogy elengedi magát! Ahogy átadja nekem, és ez egyre feljebb hergeli a véremet!
Ziháló lélegzetem bekúszik a feje mellé. A füle forrósága végigsimítja az ajkamat. Imádom ezt benne.. Ahogy tüzel, ahogy forróvá tesz engem és ahogy nekipréselem a farkamat, akarom hogy tudja neki sincs menekvés ma estére. Az utolsó percekig kínozom! Újra és újra! Amíg csak bírom erővel, mert azt akarom.. Azt akarom...

Hangosat nyelek, de a füle megakasztja az egészet. Lassan simítom végig rajta az ajkam, és állal fordítva hozzám suttogok bele.

- Karóba foglak húzni.. - a hangom elakad, de nem törődöm most ezzel, iszonyúan akarom! - Mert.. rosszkislány voltál, és a rosszkislányoknak.. ez jár.. - szaggatom, a lélegzetem tombolva forr bele, ahogy közben elengedi az egyik kezét a bal kezem, és a - Ne mozdulj! - sistergem, és lassan térve le a teste vonalán, az előttem feszítő combján tér végig. Le.. aztán fel, szinte magamba falva érzetet. És megint nyelek. Elérve a csípőjét az enyém csak egy leheletnyit enged. Csak annyit, hogy visszatérve befúrhassa magát előre a kezem, a teste és a fal közé, hogy újra ott érintsem. Most één érintsem ahol a leginkább jóóó..

- Ha megmozdulsz.. - fuldoklom a hőben, de már nem érzem szükségét végig mondani. Lecsukódik a szemem és felnyögök ahogy belémártom a kezem. Ahogy újra abba a szaftos ízbe.. Ahogy abba az alig csendesült, mégis hívogató űrbe amiért most még a lelkemet is eladnám. Itt van ördög.. VIGYED!
Már pokoli rég az övé vagyok.

Csak néhány simítás.. Amíg lehunyt szemeimen túl is kiélvezem a már ismert ízeket, az emléket, azt ami most jönni fog, a szívem egyre inkább tombol, már türelmetlenül dönget a tüdőmben, és én...

- Itt az idő.. - suttogom, és egy előre nem várt mozdulat, lejjebb ereszkedem és egy pillanat alatt elmerülök benne. Nem, nem oda ahová kopogás nélkül egyáltalán nem merészkednék be, mégis oda amiért már majd meg gebedek, és ha felnyög, ha nem ad ellenkező szót, nem várok tovább, egy pillanat alatt vadul hajtani kezdem. A testének csapódva és keményen! Szabadon engedve az ösztönöket, nem kínozva tovább, sem magam sem a testében zajló vérereket, egyszerűen elengedem az eszem! Nem gondolkodom tovább! Csak teszem amit diktál a vér, és teszem amit tesz velem!
Kurvára szükségem volt már erre...

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:44 am

Érzem mennyire akar. Engem akar. A tudat, hogy a szerszáma nekem ágaskodik, vészesen felizgat.
Az ajka, a lehelete a fülemet csiklandozza. Gonoszan játszadozik vele. Megborzongom Ville fogságában. Fenyegető szavai ártatlan, szemérmes mosolyt csalnak az arcomra behunyt pilláim alatt. Valami titkos, mocskos oknál fogva imádom, hogy így viselkedik. Tökéletesen letaglóz a szenvedélye, az állatias mersze. Képtelen vagyok megmukkanni, nem is tudom mit mondhatnék. A testem válaszol helyettem, inkább az ösztöneimre hagyatkozom.
Zaklatott szívverése a hátamon dübörög, miközben elengedi az egyik kezemet. Megkér, hogy ne mozduljak, én pedig engedelmeskedem.
Végigsimít rajtam, aztán letér az ölemre.
Ha megmozdulsz… Sötét baritonja a tincseimbe döng. Ha akarnék sem tudnék megmoccanni.
Az ujjai befurakszanak a combjaim nedves rejtekébe. Azonnal felnyögök.
- Úúúh! – a csiklóm ég és duzzad, még az előző kínzást sem heverte ki. Fájdalmasan sajog az érintéstől, de az ágyékom Érte epekedik.
Ha Ville nem szorítana le, lehet most összecsuklanék.
A fülembe liheg valamit az időről, a tincsem meglebben a leheletétől, de már nem a hangjára figyelek, sokkal inkább a testemben tomboló örömre. Egyre tetőződik.
Ville csípője hirtelen lendül, türelmetlenül, keményen hatol belém. Újra és újra a mélyembe löki a férfiasságát.
Kíméletlenül hág. Úgy hág, mint egy király, aki most tért haza a hosszú háborúból. Ellentmondást nem tűrve döf, teljesen nekiprésel a falnak. Moccanni sem tudok az ereje alatt.
- Óóóh!... Ville!... Kérlekkérlekkérlekkérlek!... – szűkölöm szaporán, halk torokhangon az istentelen gerjedelemtől. Az arcomat a fal felé fordítom, és hangosan rányögök. Szélesebb terpeszbe igazodom, hogy minél inkább magamban érezhessem a tombolását, miközben a kezével még mindig a csiklómat dörzsöli. Menten belepusztulok!!!
- Ah! Ville! Úristen! Neh…! Nehagydabba…! – képtelen vagyok visszafogni a hangomat, kiengedem. Nem érdekel, ha átszűrődik a szomszédba.
A körmeim a vakolatba marnak, sikoltok. A sírás kerülget, annyira fantasztikus ez így. Fogammal durván beharapom az alsó ajkamat, miközben Ville gyorsan járó ölének feszítem a popsimat. Amennyire csak tudom, neki tolom magam, hogy tövig hatolhasson felizzított, sikamlós járatomban.
Csalfa testem szinte magától reagál, szégyentelenül kitárulkozik és követeli a folytatást.
Így akarok elélvezni.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:44 am

A hangja a fejemben! Messziről jövő zajként funkcionál! Érzem én, hallom hogy talán lassítani kéne! Talán arra kér.. álljak le! Talán azt akarja ne csináljam tovább, de a teste.. a teste egész másképp beszél! Szenvedélytől izzva feszül a kezemben, minden izma tombol tőlem én meg kurvára nem állok meg! Rohadtul képtelen vagyok, csak továbbra is hajtom előre, ahogy diktálja a hév, a helyzet és kurvára nem adom fel az igyekezetet!!
A jobbján még mindig feszítő kezem, önműködőként engedi el valahol közben, és nem pazarolva az időt a testére, azonnal a mellére mar! Könyörületet nem ismerve tolja be magát a teste és a fal közé hogy szorítson a végletekig elgyötört melleire! Nem hagyom hogy egy percig is elfelejtsen! Én vagyok.. ITT VAGYOK!! Ő az aki kell nekem, és meg is kap! Töménytelenül nyelhet belőlem, és én kurvára nem is hibázom el megadni neki amire vágyik! Kifulladásig hergelem... Nem brutálisan, az akarata ellenére, de amíg érzem hogy vágyja a testében! És amikor felsikolt.. amikor érzem az izmaiban a szorító feszüléseket.. ahogy beszél.. MÉÉG emelek a lendületen! A kurva életbe kicsinál ez a nő!!!
És ahogy érzem a teste lassú rángásokba kezd, az utolsó körbe mindent beleadok.
Ha elélvezett, a saját lóerőket csak akkor engedem szabadon.

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:45 am

A nyakam megfeszül, ahogy az arcomat a mennyezet felé emelem. Az állam ritmusos koccanásokkal súrolja a falat Ville minden lökésére.
Kifelé fordítva felemelem a bal combomat, mintha csak rámásznék a falra. Ville egyenesen felken rá. Kitárulkozom neki, ahogy csak tudok. Méginkább magamhoz akarom engedni odalent a lüktető húsomba.
A hátamon forró izzadság csurog, a hasamat a hideg fal hűti. Jól esik ez a kettős érzet.
Erre Ville marka befurakszik előre és gyúrni kezdi a melleimet. Így fogok megpusztulni; csurom nedvesen a falra préselve. Nincs ennél szebb halál!
Merő csatak vagyok a combjaim között is a kéjnedvemtől. Már szörnyen fáj, éget, ahogy Ville erősen, fáradhatatlanul dörzsöli a csiklómat, a keze síkosan köröz rajta, és közben vadul dönget hátulról. Összeszorított fogakkal, sziszegve, hörögve nyögök, a lábujjaim a padlóba próbálnak marni.
Tehetetlenül vergődnék, de a testem le van fogva. Két tenyérrel a falon támaszkodva próbálnék Ville-hez nyomódni. Elveszik minden próbálkozásom. Kínomban ököllel rávágok a falra, aztán tíz körmömmel belevájok a vakolatba. Alattuk marad a festék.
- Mostmostmost!!!... Oooh, rakas Jumala!Édes Istenem! kiáltom önfeledten anyanyelvemen. Teljesen kiengedem a hangomat az eszelősen belém hasító orgazmus pillanatában, akkorát élvezek. A gyönyörteljes áramcsapás kisugárzik az összes porcikámba. Az izmaim szorosan Ville fürgén járkáló szerszámára záródnak, ahogy sikoltva megfeszítem magam a csúcson. Érezheti bennem a perzselő lávafolyam áradását, ami aztán elnyeli a férfiasságát.
Az izmaim végül elernyednek, a combjaim remegnek. Azt hiszem menten összeesek, ha Ville elereszt. Biztosan erőtlenül omlok le a fal tövébe pihegni.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:46 am

És FELKIÁLT!!! A szoba a sikolyától hangos, engem meg elönt az eufória. A teste önkéntelenül vonaglik én meg szorosan tartom, egy percig sem engedem, csak továbbra is hajtom, amíg... amííííg...
Alig pár másodperc múlva szélesre húzott fogakkal felnyögve én is megadom magam.
Síkba merevedik a testem, az övé még mindig nem enged, és a következő pillanat...

A lábaim erőtlenül esnének össze, de ahogy lassan utolér az öntudat, helyette csak a falhoz lépkedek. Tartom. Őt.. tartom, a testemmel, közben hangosan nyelek, és... és...

- Istenem vala.. valami fantasztikus va.. - a végét elnyelem, a homlokon messzire visszhangozva koppan a falon mellette, de szükségem van.. szükségem van legalább egy kurva percre!

Megint nyelek.. Mintha az leküzdhetné a gerincembe hatoló egészet, de lassan lefűzöm a melleiről a kezem. Még mindig veszettül lihegek, a vállát égeti a leheletem, de a másik is megtámaszkodik a falon.
Csak ekkor veszek erőt hogy végre ellökjem a fejem.

Hogy a következő lépés?? Odáig még nem jutottam el, de hirtelen ötlet, még mindig mélyen elmerülve benne a jobb kezem most a hasára csúszik, még remeg, de hirtelen erőt veszek és egy fordulóval magammal együtt emelem, hogy aztán valahogy oldalt, ahogy sikerült az egész menetben de elterüljünk az ágyon.
Hangosan nevetnem kell ahogy.. az ágy rugózva vet rajtunk egyet, a gravitáció megoldotta a lényeget, kicsúsztam, és nem tört senkinek semmi, le.. én meg még mindig piszkosul levegőért kapkodva a mellkasom egyszerűen vigyorogva a hátamra fordulok.
Kibaszottul hívogató az a plafon!

- Azt hiszem.. - zihálom - azt hiszem eb.. ebből muszáj rendszert csinálnunk. - nevetem, megint, már szinte fuldoklásig feszülve, de képtelen.. egyszerűen képtelen vagyok abbahagyni, boldog vagyok!
Kibaszottul.. és messzemenőkig BOLDOG!
Mi az amit ez a lány tesz velem??

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:47 am

Újabb kéjes nyögés hagyja el a torkomat, ahogy Ville forró boldogsága csordultig tölt az élvezete csúcsán.
Szaporán zihálok a falra nyomva a homlokomat, a testem minden ízében remeg és bizsereg. Ville feje az enyém mellett koppan. Szaporán kapkod levegőért, a lélegzetét magamon érzem.
Egyet kell értsek vele. Ez fantasztikus volt. Sőt, túlmutat az általam eddig ismert összes gyönyörön.
Szinte összeolvadva próbáljuk kiheverni az orgazmus görcsét. Tartok tőle, hogy ha leválok a falról, a helyemen egy Octi alakú izzadságfolt fog díszelegni.
Jól esik, hogy Ville hátulról támaszt. Semmi erőm megmozdulni. Csak megkínzott nyöszörgésre vagyok képes, miközben valamiféle vigyorkezdemény próbálkozik az arcomra húzódni.
Ville összeszedi magát, átkarolja a hasamat és elhúz. Lezuhanunk az ágyra, ami még dob rajtunk egyet. Ville hangosan nevet, mire a hátára fordul, én meg nagy nehezen hasra gördülök mellette. Kinyúladok, mint egy béka, és a fél arcomat a párnába temetem, miután felé fordultam. A szája fülig ér, miközben a plafont nézni.
Jah, „rendszert kéne”.
- Ezt... POKOLIAN… imádtam... Ebbe akarok belehalni… – dünnyögöm megnyúzott hangon, de hallani rajta, hogy vigyorgok. - Ha így folytatjuk… forradalmasítjuk a Kámaszútrát.
Ville-re kúszom - mázli, hogy nincs messze -, és az államat a mellkasára teszem. Innen pislogok fel rá. Kábé ennyire futja az erőmből. Még egy numera most nem menne, deee…
- Végigszexelhetjük a napot, ha… szeretnéd és ráérsz. – bazsalygom csíntalanul a szemébe. - De előbb iktassunk be egy pihit. – teszem hozzá röhögcsélve, aztán elfordítom az arcomat és ráfektetem Ville-re. A fülem alatt dübörög a szíve.
Hosszú másodpercekig csak hallgatok, aztán egyszer csak megtöröm a csendet.
- Szeretek veled lenni. - döngöm halkan magam elé.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:48 am

Jól esik a lélegzése mellettem. Nem figyelem, de hallom minden egyes percben és valahogy megdobja az egészet.
Még mindig vigyorgok. Kibaszottul és megmozdulni sincs kedvem, akár.. holnapig tudnék itt feküdni mozdulatlanul, amikor...

A hangját hallom és a fejem automatikusan fordul felé. Most a szemeibe vigyorgok, abba az egybe ami belenéz a képembe és képtelen vagyok nem így tenni. Szinte már fáj a pofám, mégis!

- Csak még.. csak még ne most, oké..!?? - hogy megdögleni?? NANÁ! Kell ennél szebb halál?? Most mégis inkább az életet élvezem. Úgy ahogy már kurva régóta nem és most tényleg.. BOLDOG VAGYOK!
Újra nevetek, de csak mint egy idióta, semmi látható oka nincs.

- Ahhoz azé.. r még bele fog férni egy-két.. - lihegem, ahogy hirtelen emelkedik a jobb kezem és valahogy átellenesen nyúl érte. Ráfűződik a karjára mellettem és nem is tudom miért de húzni kezdem. - menet... - fejezem be, még mindig vigyorgok, de értett a szóból, vagy csak önállósította magát, kúszni kezd. Egyenesen rá a testemre.
Tetszik ahogy a bőre az enyémhez ér.
Az illata ellepi a tüdőmet és még mindig izgat ez a szag. El tudnék veszni benne.

- Életed legjobb döntése volt hogy repülőre ültél.. - vigyorgom, az arca még mindig emelkedik és süllyed a mellkasomon, ahogy a balom már a hátát simogatva fel és le, a jobbal felemelek egy koromfekete tincset és játszogatni kezdek vele. Egyszerűen IMÁDOM ezt a nőt!! Ez ellen már kurvára nincs kétségem.

Nagy levegő, csak mert kell ahogy ránehezedik a mellkasomon, aztán volt még ott valami más is.

- Délben a csököttfarkúakkal kell ebédelnem.. - dünnyögöm, kurvára eszemben sincs most pont a hájfejeket emlegetni. - Előtte egy találkozó.. Griddel.. - nyelek bele, de igyekszem hamar ledarálni az egészet. Nem engedem hogy elrontsa ezt a pillanatot. - De azután.. - kúszik az az újabb széles vigyor, bele a szemeibe ha felemelkedett, ahogy kúszik a másik kezem is, mind a kettő valahol a derekánál öleli körbe, és így akarom eltölteni az egész következő napot.
Még ha erre szemernyi esély sincs.

- A tiéd vagyok! - mosolygom, csak most csendesedve a lényege és valahogy végigjárja az arcát a szemem. A homloka... a szája.. a szeme... Valahogy az egészet, egyszerre imádom.
Ha viszont mégsem nézett rám, ha nem emelkedett a feje, egyik kezem engedi odalenn, hogy a mellkasomon feküdve valahogy a hajába simítson. Újra és újra, csak valami belső érzésnek engedelmeskedve. Engedelmeskedve a csöndnek. Rohadtul nem akarok ellene menni!
De aztán beszél...
Hogy mit? Lényegében az én gondolataim testesednek meg. Vagy annál sokkal több...

- Imádom hogy velem vagy. - dünnyögöm, suttogom, szinte hangja sincs, de továbbra is csak simítom, valahogy belebámulva a messzeségbe. De kurvára nem látok semmit. Egyetlen hely az ahová figyelek.
A fejembe.

_________________




When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

October Soininen

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 997

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Call me maybe   Kedd Jan. 26, 2016 10:49 am

Ville rám néz, és azt mondja, ne most.
- Viccelsz? Rottyon vagyok. – dünnyögöm visszavigyorogva a szemébe. - Meghalni sincs erőm.
A karja erre lassan értem nyúl, én pedig szinte ugyanabban a pillanatban odahúzódom hozzá és ráheveredem a mellkasára.
Egyik kezével simogatni kezdi a hátamat, míg az ujjaival egy tincset birizgál az arcom mellett. Szörnyen kellemes így. Megnyugtató és… minden tökéletes.
Hogy életem legjobb döntése lenne?
- Igen… Én is így gondolom. – búgom élénk mosollyal. Az állam a mellkasán pihen, miközben csendben hallgatom a következő napra vonatkozó ütemtervet. Biznisz és pofavizit. Hosszan felsóhajtok. De amit még hozzáfűz, már lelkesít.
- Húúú… jól hangzik. – döngöm somolyogva. - Itt foglak várni, míg visszaérsz. – felelem halkan. - Elleszek addig.
Ismét rámosolygom, aztán rádöntöm a mellkasára a fejemet. Hallgatom a szíve lüktetését, védjegyévé vált baritonját, ahogy szinte belülről, a bordái közül dörmög elő.
A tenyerem az orrom előtt fekszik Ville mellén, s az ujjaim apró, lágy körkörös rezdülésekkel cirógatják a bőrét.
Érzem, ahogy a hajamat kezdi simogatni. Egek… Isteni! Dorombolni tudnék tőle, teljesen elandalít. Egész testemben ellazulok, és különösen tisztának tűnik az elmém.
Ha még emlékezne arra, amit végszóként mondott néhány órája a telefonba, most azt válaszolnám; Én is Téged. Kár tagadni. Ville által olyasmit találtam meg, amit sosem akartam.
A suttogása, a szavai újabb mosolyt csalnak a vonásaim közé, mire valami bevillan. Egy ötlet, amin nem gondolkodom, csak ártatlan hangot adok neki.
- Nem lenne kedved… hozzám költözni? – nem fordulok felé még, csak heverészem a mellkasán, de aztán mégis mozdulok a tenyere alatt, hogy a tekintetem összefonódhasson az övével. Komolyan kérdezem.
Vissza az elejére Go down
 

Call me maybe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 12 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 10, 11, 12  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Valahol a nagyvilágban :: A végtelen és tovább... :: Amerika-