HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.10.30.
Minnt a befőttek...
Részletek helyben.


2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

a város
Latest topics
» Diliház a köbön - Avagy ami egyszer bemegy, annak ki is kell jönnie! ;)
by Josephine W. McAllister Today at 7:44 am

» Lélekjáték
by Nick Lane Today at 3:00 am

» Cordelia Webb és Nick Lane - Az első találkozó...
by Nick Lane Today at 2:55 am

» Danny & Danielle - LA útjain
by Danny Doyle Haynes Today at 2:41 am

» Danny Doyle & Alex Montgomery
by Danny Doyle Haynes Today at 2:15 am

» Miss Boldrewood és Haynes - Az első lélegzetek...
by Danny Doyle Haynes Today at 1:37 am

» The homecoming
by Raina Maddox Yesterday at 9:08 pm

» Ráncfelvarrás művész módra. Melissa & Caelum
by Melissa Hobbs Yesterday at 10:16 am

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Vincent Morris Belvedere
 
Raina Maddox
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szomb. Szept. 10, 2016 12:58 pm

Hihetetlen, mennyi munka van egyetlen fényképben, amit majd valaki egyszerűen letölt az internetről. Vagy le se tölti, csak hagyja, hogy röppenjen, mint a madár, ágról ágra, gépről gépre. Egy pillanat elég lesz neki, hogy megnézze, amin órákon át dolgozott egy egész stáb és amihez egy életforma kell a csinos hölgyemény részéről. Elbűvölő lány, érdekes módon akkor érzem benne igazán az eredetiséget, amikor még nem kapcsolják be a masinát. A pillantásai olyankor még belülről jönnek, ártatlanok (ha ezt jól látom) és szeretetre vágyóak.
Jeffrey barátom kért meg, hogy adjam kölcsön a hangszert egy forgatás erejéig. Valami elegántos, jazzes hangulatú munkáról volt szó és mivel ez a díszletes cimbora pont ismert engem, hát lebizniszeltük. Megmondta, hogy nem muszáj nekem is jönnöm, szerződésben mindent rögzítettünk, hogy akkor se kopjon fel az állam és ne száradjanak bele a dallamok az ujjaimba, ha esetleg baja lenne az én hatalmas, fekete, háromlábú drágaságomnak. Én viszont jönni akartam, az élet sűrűje szokott vonzani. Nem is bántam meg, hogy látom, ahogy kockáról kockára épül fel, sejtről sejtre fejlődik a nagy mű, a portfólió, amivel majd egy pezsgőfajtát fognak reklámozni.
Itt a forgatási hely szélén szívom a bagót, kémlelve eregetem a füstöt. Lassan vége lesz már, mindenki közeledik a kimerültséghez, mivel reggel óta pengették a munka húrjait. Nem igazán az én világom, túl sok itt a technika, de elismerem a szaktudást és ami majd az óriásplakátokra kerül, a lány és a zongorám, egy szép emléket fognak hordozni. Ms. Alvarral pedig szívesen megismerkednék.
- Még egy kicsit várjatok! - szól a rendező.
Most nézik meg a gépen, hogy mit alkottak. Öt perc után diadalittasan szólal meg:
- Köszönöm szépen mindenkinek! Gyorsan aludjatok sokat, holnap a tésztagyárban folytatjuk a kosárcsapattal!
Az est már ránkpislog felhőktől fátyolos szemeivel, ahogy oszlani kezd a nép. A kellékes kolléga előkészíti a hangszeremet, én pedig épp elnyomom a csikket és megközelítem a hölgyet. Bájos mosollyal köszöntöm és ha kér, akkor cigivel is megkínálom.
- Helló! Nagyon jól bírta, láttam, mennyire lubickolt a kamerák fényében. Sok ilyen forgatáson szokott részt venni?
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szer. Okt. 05, 2016 11:21 pm

Kimerült vagyok és vágyom egy-két pirulára. Mindennél jobban. Kívülről ebből azonban a világon semmi nem látszik. Pedig már órák óta pózolok egy zongora mellett, arcomon bájos mosollyal. Szó se róla, szeretem a munkámat, hiszen imádok a figyelem középpontjában lenni, ami az ilyen fotózásokon magától értetődően megadatik és fotogén lévén különösebb nehézséget sem okoz. Hiszen csak szépnek kell lennem, nem igaz? Persze, hogy nem. Elég régóta vagyok már a szakmában ahhoz, hogy ezt nagyon is jól tudjam. De pont az a lényeg, hogy ezt hitessem el mindenkivel, aki csak lát. Könnyed munka, könnyű pénz. Nem is kevés. Pláne ha egy ilyen neves márka arca lehetek, mint amilyen ez a pezsgő is. Az egyik legjobb, francia import azt hiszem. Nem kevés utánajárásomba került, de sikerült megnyernem a munkát. Még ha a modellügynökség egyik fejesének kanapéján kicsit szorosabbra is kellett fűznöm vele a szálakat azért, hogy bebiztosítsam a helyem, akkor is megérte. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem merülök ki így a nap végére.
Megváltásként ér, mikor a rendező végre bejelenti, hogy végeztünk. Az én szerepjátszásom viszont még nem ért véget. Mindaddig könnyednek, frissnek, bájosnak kell mutatnom magam, míg bárki lát. Hiszen a további munkáim függenek ettől. Még mindig a magas sarkúban és a flitteres kis ruhában pakolászok, mikor egy férfi lép oda hozzám, aki végig a háttérből figyelte a munkát. Nem tartozik a stábhoz, de nem tudnám megmondani, pontosan ki is lehet és mit csinál itt. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért barátságosan fogadom. A felkínált cigi egyébként is jól esik egy ilyen nap végén.
- Szép estét! Köszönöm szépen. Hát, nem ez volt az első, az tény. Ön is itt dolgozik? - kedvesen mosolygok és a köszönetem épp úgy szól a dicséretnek, mint a cigarettának, amit felém nyújt és én elfogadok. Tény, hogy jól érzem magam a kamerák kereszttüzében és tudom is kezelni a helyzetet, de jól esik, ha a profizmusomat mások is észreveszik. Meg úgy egyáltalán, ki ne szeretné a pozitív visszajelzést? A kérdésem pedig ártatlannak tűnik, de tényleg érdekel a válasz. Ugyan nem tűnik első ránézésre sokkal idősebbnek nálam a férfi (aki nem mellesleg határozottan jóképű is), de elég jól öltözött, így még akár fontos ember is lehet. Az olyanokkal pedig soha nem árt jóban lenni.
Henrik
&
Lillie

©


_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szomb. Okt. 08, 2016 9:54 am

Azért ehhez a munkához kell egy kondíció is és kitartás. Reggeltől estig csinálják, néha még tovább. A haver elmesélte, milyen nehéz darabot írnak nekik a rendezők és szinte elhalnak az idegek az ujjaik végén, mire minden hang a helyére kerül. Látom a főszereplőn is, a szőke, karcsú leányzón, hogy kellően elfáradt. Én mindig azt mondtam, hogy ha a munka hajszolja az embert a kimerülésig, az dicsőség, hisz valamit alkot, új értéket hoz létre, ezért fáradozik. Lillie alakját különösen jól kiemeli a szoknyaruha és a lányhoz méltóan alacsony testmagasságot kicsit kompenzáló magassarkú.
- Jó látni, amikor valaki örömittasan áll ki a kamerák elé, mert szereti a darabot, amit rábíztak, hogy eljátssza. Én itt külsősnek számítok, konkrétan a háromlábú hangszert adtam, ami körül Önnek legyeskednie kellett.
Tüzet is gyújtok a cigaretta mellé. Közelről megnézve rátalálok a lány legszebb porcikájára. A szemei olyanok, mint cseppkőbarlang mélyén egy igazán különleges természeti képződmény. Lenyűgözőek, bennük van a világ mélysége és magassága. Nem színtiszta életvidámságot látok bennük, hanem többet is és kevesebbet is. Valami olyasmit, amit talán érdemes kikutatni.
- A városban él vagy csak a forgatás miatt kellett ideutaznia? Én már las vegas-inak számítok, amióta az egyik bárban játszom hétvégenként. Maga milyesféle zenét kedvel?
Akkor sem sértődöm meg, ha az elektronikus, prüntyögő és zakatoló zajokat részesíti előnyben. Ez a lány határozottan érdemes arra, hogy megismerjem. Hordoz magában valami pluszt a csinos külső mellett.
- Jaj, elnézést a modortalanságomért! Be sem mutatkoztam még. Henrik vagyok, Henrik Ibsen Troy!
Igazi úriemberként hagyom ki a kéznyújtást, mivel azt a nőnek illik megtennie. Nem ragaszkodom ehhez mindig, lazább is tudok lenni, de most ezt érzem jónak. Körülöttünk zajlik az élet, bomlik a színtér. Lassan lebontják és elviszik a kellékeket, kezd kiürülni a tér.
- Remélem, nem siet még. A világért sem tartanám fel.
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Kedd Nov. 01, 2016 9:11 pm



 
Henrik & Lillie

Chill out, what you yellin' for?
Lay back, it's all been done before
And if you could only let it be
You will see

H
azudnék, ha azt mondanám, hogy nem merített ki a munka. Aki azt hiszi, hogy a modellkedés csak annyiból áll, hogy szép ruhákban, belőtt sminkkel és hajjal mosolyog a kamerába, az nagyon téved. Ez igenis komoly állóképességet és koncentrációt igényel. Órákig állni, pózolni és mindezt úgy, hogy ne látszódjon meg rajtad a fáradtság. Aki mindezt semmibe nézi, annak csak annyit tudok mondani, hogy hajrá, ki lehet próbálni, mennyire menne. Mikor már eleged van mindenből, a cipő töri a lábad, éhes vagy, mert nemhogy aznap, de előtte sem ettél egy falatot sem, hogy teljesen lapos legyen a hasad és így is, még a nap végén is a legjobb formádat kell hoznod.
Nem mintha panaszkodnék, szeretem ezt csinálni. Minden körülöttem forog, mindenki rám figyel és még jól meg is fizetik. Maga a mennyország számomra. De azért valahol meg is könnyebbülök, ha vége egy ilyen napnak, mint a mai is.
A fotózás véget ért és a cuccaimat pakolászom, induláshoz készülődve, mikor egy kifejezetten érdekes kisugárzású, de határozottan jóképű férfi lép oda hozzám és cigarettával kínál. Nem tudom, kicsoda, nem rémlik, hogy a stáb tagja lenne, de mivel igencsak kedvemre való így első ránézésére, nem utasítom el (egyébként sem tudhatja az ember soha, ki vetődik oda hozzá ilyen alkalmakkor, nem-e valaki olyan, akivel nem árt jóban lenni) és a cigarettát is elfogadom. Egyébként is jól fog esni rágyújtani.
- Köszönöm - ez egyszerre szól a bóknak és a tűznek is, amit odanyújt és én elfogadom. Jól eső érzéssel fújom ki a füstöt a tüdőmből. Ez hiányzott már órák óta. Ami pedig a fickót illeti, sejthettem volna, hogy valami művészféle. A kissé fennkölt, elvont fogalmazásmódja is csak ezt támasztja alá. Senki fontos tehát. De attól még jóképű és szimpatikus. Ennyi most pont elég is.
- Itt születtem és itt is nőttem fel, szóval teljes mértékben vegasi vagyok. Ami azt illeti, elsősorban a modernebb, populáris zenéket kedvelem, de sok mindent meghallgatok. Ön melyik bárban és milyen stílusú zenét játszik? - kedvesen mosolygok rá. Fáj már az arcom ugyan, hiszen egész nap mást sem csináltam, de ez most nem a "kameraarcom", nem teljesen ugyanazokat az izmokat mozgatom, így elviselhetőbb a dolog. Meg egyébként is érdekel a fickó, nem akarok csak kényelmi okokból mufurc lenni vele.
- Lillie Alvar. Örvendek - kezet nyújtok felé a bemutatkozásomhoz, csakúgy megszokásból is.
- Emiatt ne aggódjon. Holnap szerencsére szabadnapos vagyok, mára pedig nincs már semmi fix programom - ennél egyértelműbb nem tudok vele lenni, hogy érdekel a társasága. De mivel ez itt egy relatíve elit hely, nem egy buli, többet nem mondok vagy teszek az ügy érdekében. Úgy hiszem, ez is épp elég felhívás keringőre. Ezt a cigit én még itt mindenképp elszívom a társaságában, annyi idő alatt úgyis kiderül, jól érzem-e, hogy érdeklem, illetve elég férfi-e élni a kínálkozó lehetőséggel. Ha nem, nekem végül is úgyis jó. Az estém még mindig az enyém, hogy ha úgy érzem, más szórakozási lehetőség után nézzek.

Complicated ▪▫ Bocsi a késésért! ▪▫ 481 ▪▫ ©


_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szomb. Nov. 12, 2016 3:11 pm

Tetszik, hogy a kimerültsége ellenére még jut ideje pár jó szóra. Igaz, érezhető, hogy én nem fárasztani kívánom, inkább könnyű, nyugtató hatású zenét klimpíroznék itt a füleibe. A füstön keresztül szemügyre veszem a haját is. Ez a lobonc szinte végtelen, mintha folyton-folyvást felcsendülne benne egy új dallam, felbukkanna egy új elágazás. Gyönyörűen karban tartja és eleve jó adottságokkal rendelkezhet, oké, de nekem mindig az érzelmi töltet a fontos. És ez a frizura mindjárt kipukkad, annyi érzés árad belőle. Szinte látom a kezeket, amik kinyúlnak a hajból, hogy magukkal ragadjanak.
- És ismer itt minden zeget és zugot? Én már jártam csillogó és kopásnak indult helyeken is, de még mindig csak ízlelgetem a nagy kaszinóvárost.
Biztosan szereti, ha még mindig itt él vagy valamiért ragaszkodik a helyhez, ahol meglátta a napvilágot. Engem hajtott a vérem, messzi vidékekre, aztán végül mégis a kezdőhangtól nem messze találtam meg a pontot, aminél érdemes kicsit jobban elidőzni.
- Én sem húzom túl szűkre a határokat. Minden műfaj onthatja magából az értéket és ha meg tud érinteni, mindegy, hogy az újságírók milyen címkét adnak egy zenének. A 13. és a Lincoln sarkán van egy Corner Pub nevezetű hely. Nem mondanám bárjazz-nek, amit játszom, mert annál kevertebb, modernebb. Tudja, mindenből merítek a drum'n'bass-től a pop-rockig.
Abban a mosolyban le tudok merülni, mélyre és érzem, hogy sokkal nagyobb mélységek is rejtőznek ott. Egészen nagy mélységek, amik talán nem túl lélekemelő dolgokat is rejtenek. Én ezeket is meg szoktam hallgatni, mert ha valakit szeretnék megismerni, akkor azt is ismernem kell belőle, amit a Nap nem világít meg.
- Jól áll magának, amikor mosolyog - dobok egy finom bókot.
Egy nehéz nap után is képes rá. Még nem tudom, hogy én érdemlem-e ki vagy ilyen típus. De talán nemsokára megtudom.
- Örömmel hallom! Kikapcsolódásként mit szólna egy italhoz? Tudok egy jó helyet itt a közelben, táncos-zenés-felhőeregetős.
Azaz még komolyabb cuccokat is be lehet szerezni, ha nagyon kellene. Próbáltam pár dolgot, de nem álltam rá a tabletták és porok varázslatos országútjára. Valamiért azt érzem, hogy ez a kis hölgy talán nem olyan szende szűz, mint amilyennek elsőre tűnhetne. Eléggé otthonosan mozgott a kamerák előtt, megmutatva a szépségét és érkeznek tőle impulzusok, amik kellő vadságot is mutatnak. A logika itt csődöt mond, ez csupán intuíció, megérzés, akár metafizikának is nevezhetjük. Áraszt magából valami különlegeset, amit én eddig el tudok fogadni. Ha él a lehetőséggel, akkor még az egyik díszletesnek meghagyom, hogy a megbeszéltek szerint vigyék a hangszeremet a bárba. Szóltam, hogy ott készüljenek rá, mert nekem még más programom adódhat. Igen, mert az nem buli, hogy csak cipekedek és mindenről lemaradok. Például ilyen szőke szépségekről.
- Már kiskora óta jár forgatásokra? Én egész máshol kezdtem. A rend újabb éber őrének készültem volna, de aztán a zene istensége szíven lőtt a nyilával és nem volt más választás. Arra az átlőtt szívre akartam hallgatni - beszélek tovább, miközben újabb cigivel kínálom a lányt, ha már elfogyott volna az előző.
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Vas. Dec. 04, 2016 12:47 am



Henrik & Lillie
CHILL OUT, WHAT YOU YELLIN' FOR?
LAY BACK, IT'S ALL BEEN DONE BEFORE
AND IF YOU COULD ONLY LET IT BE
YOU WILL SEE


Bár a fotózás igencsak kimerített, ez még távolról sem jelenti azt, hogy hazakívánkoznék az ágyamba aludni. Hiszen az este még csak most kezdődik! Nyilván szükségem lenne valamilyen anyagra, ha sokáig pörögni akarok, de egyelőre még várhat, nem olyan tragikus a helyzet. Ezért nem zavar az az igencsak megnyerő külsejű férfi sem, aki odalép hozzám és cigarettával kínál, amit el is fogadok. Sőt, igencsak kedvemre való. Még akkor is, miután kiderül, hogy túl sok köze a modellvilághoz nincs, csak egy zenész, aki a zongoráját kölcsönözte a fotózáshoz, ami mellett az elmúlt órákban pózoltam. Nem gond, ez a férfias testalkat és sármos arc már mindenképp megéri, hogy vele töltsek némi időt. Hogy mennyit, az egyelőre igazából csak rajta áll.
- Las Vegas nagy város, nem tudom, mondhatok-e ilyet. De amennyire eddigi életem során meg tudtam ismerni, annyira mindenképp - arcomon továbbra is mosoly ül, még ha fáj is már egy kissé. Nem is gondolnák az emberek, milyen fárasztó tud lenni ilyen hosszú időn át ez az arckifejezés! A zenére és a munkahelyére tett megjegyzésére csak bólintok. Mi mást is mondhatnék? Hallottam már arról a bárról, de nem igazán az a hely, ahová sűrűn járnék. Jobban szeretem a klubokat, diszkókat. A jazzkocsmák, bárok nem annyira az én közegem. Nincs ott elég pörgés, elég élet számomra.
- Köszönöm. Bár az az igazság, hogy kicsit fáj már tőle az arcom - annak ellenére, amit mondok, még rá is nevetek kicsit. Végtére is nem panaszkodni akarok, az pedig nyilván mindig jól esik, ha szépeket mondanak nekem, még ha tisztában is vagyok a külső adottságaimmal. De miért is hallgatnám ezt el előle? Ember vagyok én is.
- Tökéletes. Ha gondolja, mehetünk is - a mosolyom talán még szélesebb, de éppen csak egy kicsivel. Ezek szerint van benne kellő spiritusz ahhoz, hogy elhívjon valahová és ez tetszik. Ebből még akármi is lehet ma este. Elég határozottan hagyja meg az egyik díszletesnek, mit csináljon a zongorával, ami még inkább imponál. Szeretem az igazán férfias férfiakat, akik tudják, mit akarnak. Meg úgy általában a jóképűeket, amilyen ő is.
- Tizenkét éves korom óta modellkedem, de érettségiig csak egy-két fotózást vállaltam a szüleim beleegyezésével, hogy elbírjam az iskola mellett. Csak középiskola után kezdtem főállásban ezzel foglalkozni. Gondoltam, ha már van rá lehetőségem, inkább elhalasztom pár évre az egyetemi tanulmányaimat. Végül is ez nem egy nyugdíjas állás, úgy gondoltam, addig kell kihasználnom ezt, amíg lehet - válaszolom kellően kimerítően és az igazságnak megfelelően. Mert végül is tényleg így van. Az más kérdés, hogy nem vagyok benne biztos, hogy valaha egyetemre akarok menni. Ha sikerülne megvetnem a lábamat mondjuk a filmiparban, semmi szükségem nem lenne rá. Most erre gyúrok. Mert így három év után nem szívesen adnám már fel ezt az életstílust és ülnék be az iskolapadba. Ehhez viszont perspektíva kell. De erről még a szüleim sem tudnak. Jobb, ha már akkor tárom ezt eléjük, ha lesz mit felmutatnom. Bár így is irtó büszkék rám, de tudom, ezt ők csak egy átmeneti dolognak tartják. Ahogy a modellkedés valóban az is. De úgy gondolom, akadnak itt azért más lehetőségek is nekem, ha ügyesen forgatom a lapokat. És miért is tenném?
- Szóval rendőrnek készült? Ahhoz képest akkor elég éles váltás. Vagy mindig is érdekelte a zene? - csak felszínes érdeklődés mindez részemről, de valahogy fenn kell tartani a társalgást, nem igaz? Bár meg kell hagyni, határozottan kellemes, értelmes beszélgetőtársnak hat eddig. Mindenesetre a rendőri kiképzés választ ad valahol a ruhában is egészen kidolgozottnak tetsző izomzatra. Ami igencsak szép látvány. Persze igyekszem azért nem túlzottan erre elkalandozni gondolatban és arra is figyelni, amit mond, miközben egy újabb mosoly kíséretében elfogadom tőle a következő cigarettát is, amit felém nyújt.


_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szomb. Dec. 10, 2016 8:11 pm

- Régebb óta él itt, mint én, miért ne mondhatná? - mosolygok rá bátorítóan.
A hírekből én is pontosan tudom, mekkora ez a város, Lillie viszont e föld szülötte, szóval sokkal kézzelfoghatóbban ismeri. Látom rajta, hogy küzd, igyekszik vidám maradni, én nem is nehezítem meg a dolgát, de azért egy melós nap után ez más. Én az időmet adtam, álltam, bagóztam és várakoztam, míg neki szépnek kellett lennie, méghozzá parancsra. Mindenhol úgy állni, ülni és feküdni, ahogy mondják, figyelni a legapróbb instrukciókra. Mert ha egy hangot húz mellé a csellista, az egész zenekart elviheti az erdőbe.
- Hol? Itt?
Fogom magam és nemes egyszerűséggel megsimítom a kis gödröcskét a szája tövénél. Lassan, de kevés ideig, hogy ne legyen túlzó. Visszamosolygok rá, kicsit bele is kuncogok. Szeretném, ha örömódát játszanánk mi ketten, nem siratóéneket. Jó kottát vettünk le a polcról, úgy érzem.
- Akkor mutatom is az utat! Egyébként tegeződhetnénk, feltehetően én vagyok az idősebb.
Aztán fene tudja, a smink sok mindent eltakar. Ebben a szakmában még inkább. Mindenesetre megyünk is. Kábé 150 méterre van a hely, a kanyar után már látni is a villogó neonfeliratot.
- Akkor volt gyerekszobád is. Az szerintem mindenkinek kell.
Régi szerelem lehet ez, ha még mindig csinálja. Pénzért se képes valaki boldognak mutatkozni, ha nagyon szomorú dallamok csendülnek fel a szívében. Lillie-nél nem ezt látom. Ha nem is felhőtlen az öröme, de azért bőséges, jutott neki. Mert hagyta, hogy így legyen.
- Szerencsés vagy, hogy már fiatalon meglett a helyed, ahol szeretsz mozogni. És ha majd egyetem jön, akkor milyen szakot választasz?
Modelleket még negyvenévesen is látni, utána pedig a kapcsolataikat bevetve bármi, szó szerint bármi lehet belőlük. Étteremlánc tulajdonosa, sztárfeleség vagy akár menő politikus! Most viszont adatott nekünk egy pillanat és ezt kell megélni. A jövő várhat. Engem az érdekel, hogy Lillie most mit gondol róla.
- Hát igen! - nevetek egy jót, ahogy a pályamódosításom abszurditására gondolok.
- Az a vicc, hogy nem. Se a szüleim otthoni lemezei, kazettái, se a koncertek, amiket láttam, nem voltak olyanok, hogy hú, én ezt akarom utánozni! Ahhoz egy őrült pillanat kellett és egy görbe este. Mikor részegen lepottyantam a zongoraszékre.
A partizást a végsőkig tudom hajszolni, ez már jó ideje így van. Szerintem a lány is csak addig fogja vissza magát, amíg muszáj. Ez a benyomásom, ezt csivitelik a madarak, akik a villanypózna magasságából szemlélik az életet. Ezért megyünk a táncos helyre.
- És mondd csak, egyedül élsz?
Azt hiszem, a szívét nem dobogtatja rendszeresen egy valaki. A füst kifújása közben észreveszem, hogy szembejön két srác, széles, tolakodó mozdulatokkal. A szemükben azt látom, hogy nem sok jót várhatunk tőlük. Bő dzseki, bő gatya, félretolt sapi. És olyan mozgás, hogy majd szétesnek, mint becuccozott jazztrió a lokálban. Gyorsan mozdulok, beállok a lány elé, hogy több helyünk legyen és hogy ha valami történik, ne őt érje el. Történik is, de csak annyi, hogy a nagyobbik, féldisznónyi srác jól meglök a vállával, aztán összeröhögnek. Nem esett jól, de ebből nem csinálok ügyet. Lehet, hogy pont azt várnák.
- Áh, egy megszokott vegas-i este - mosolygok rá nagylelkűen.
És meg is érkeztünk! A cigit még szívesen elszívom vele itt, közben válthatunk pár szót, de már rázom a lábam, mert érzem a boogie-t. A füleimben ott csordogál a muzsika szent folyama, amiben jól meg akarok mártózni. Az elektronikus műfajok se rosszak, ha elég ösztönösek és hatásosak. Hajjaj, de még mennyire!
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Kedd Jan. 10, 2017 8:18 pm


Henrik & Lillie


- Mert nem vagyok róla teljesen meggyőződve - nem kötekedni akarok és ezt a mosolyom is tanúsítja. De tény, hogy Vegas nagy város, még egy itteni szülöttnek, mint én is tartogathat meglepetéseket. Nem beszélve arról, hogy vannak azért olyan kerületei, amiket inkább nem is szeretnék ismerni, mert jobb érzésű ember nem jár arra, ha jót akar magának. Henrik bókja mindenesetre jól esik és a kis finom flörtölő mozdulatot is egy még szélesebb, kacérabb, de azért kellően szemérmes mosollyal honorálom csak. Mégse gondoljon azért olcsónak! De tény, hogy tetszik, hogy nem egy beszari pasival hozott össze a sors. Mondjuk ilyen külsővel miért is lenne az? Viszont nem is zavaróan nyomulós, ami már ritkább ebben a "műfajban". Sőt, kifejezetten udvariasnak hat, ami igencsak imponál nekem.
- Rendben, ahogy szeretnéd. Valószínűleg így van, de azért arról biztosíthatlak, hogy már nagykorú vagyok - nevetek rá. Valóban kellemesebb lesz a tegező forma, így egy kicsit túl formális volt már, nem illet a helyzethez. Egyébként tényleg nem árt az ilyesmit tisztázni, végül is ha azt nézzük, az itteni törvények szerint csak október óta, mióta betöltöttem a huszonegyet, számítok nagykorúnak. Nem mintha az elmúlt években ez gátolt volna bármiben. Vagy bármilyen pasit abban, hogy felvigyenek a lakásukra, ha én benne voltam. Csak most már ez tényleg teljesen legális is. Most már tényleg, még hazudnom sem kell róla. Megjegyzésére csak mosolygok. Valóban volt, teljesen jó körülmények között nevelkedtem. Igazából ezért is érthetetlen még számomra is a nővérem lezüllése. Azt hinné az ember, ilyen normális családi háttérrel nem lesz az ember prosti. Hát ő rá az ellenpélda... Pedig neki is adott volt mindaz, ami nekem. Nem is értem.
- Igazából nem vagyok biztos benne. A színészkedés vonz, de nem vagyok benne biztos, hogy oda felvennének. Szóval talán a kommunikáció szakirány tűnik a legvalószínűbbnek most nekem. A média világa érdekel, nem szívesen szakadnék el tőle teljesen - kicsit elgondolkozom a kérdésén. Végül is nem is hazudok azzal, amit mondok. Mert persze, szeretném elkerülni ezt az opciót és inkább más módon a showbizniszben maradni, de azért arra is gondolnom kell, ha esetleg nem jönne össze a dolog. Ha színész nem lehetnék, mondjuk tévés műsorvezetőnek is el tudnám még képzelni magam. Úgyis megkapnám ugyanazt a figyelmet, amihez hozzászoktam. De végül is ahhoz sem muszáj feltétlenül egyetemet végezni. Mindegy, majd kialakul. Egyelőre jobb lenne, ha az "A tervem" működőképes lenne és nem kéne ilyesmikben gondolkoznom. Jelenleg leginkább erre gyúrok.
- Ez érdekes. Nem is hallottam még ilyesmiről. Bár ha belegondolok, végül is az én karrierem is annyival indult, hogy az utcán leszólított egy modellügynök és a kezembe nyomta a névjegykártyáját - tényleg elgondolkozom a dolgon. Abszurdnak hat, hogy egy részeg este ennyire eltérítsen valakit az addigi karrierálmaitól, de ha azt nézzük egy ilyen kamugyanús szituáció sem sokkal kevésbé abszurd, hogy efféle karriert eredményezzen, mint az enyém. Mert azért lássuk be, egyre jobban állok mind a munkák minősége, mennyisége, mind anyagiak terén. Jóval többet tudok felmutatni, mint bármelyik testvérem, azt hiszem, pedig én vagyok a legfiatalabb közülünk. Ez azért nem semmi azt hiszem.
- Igen, a külvárosban bérelek egy kisebb lakást - Nem találom indiszkrétnek a kérdést, különben is, valahol magától értetődik. Nincs ebben semmi. Különben is büszke vagyok rá, hogy fenn tudom tartani teljesen egyedül. És ahhoz képest nem is olyan kicsi. A beszélgetésből kicsit kizökkent a két tulok, akik elmennek mellettünk és az egyikük vállal meglöki Henriket, aki azonban magára sem veszi a dolgot. Pedig biztos vagyok benne, hogy ilyen testalkattal és múlttal simán összepakolná őket, ha akarná. Nem mondom, hogy nem imponálna, ha látnék valami ilyesmit tőle, de az sem kevésbé, hogy elég felnőtt ahhoz, hogy ne menjen bele efféle komolytalan csetepatékba. Csak felvonom a szemöldököm és rosszallóan nézek a srácok után, miközben folytatjuk az utunkat. Hamarosan oda is érünk a szórakozóhelyre. Ahogy látom, Henrik is azonnal átérzi a zenét, akárcsak én. Bár jobb lenne, ha volna nálam némi anyag. Hátha látok itt valaki ismerőst, akitől szerezhetek... De addig marad ez. Esetleg némi alkohol segíthet. Elszívom még a cigim maradékát, majd elnyomom a csikket és kidobom a mellettünk lévő kukába. Ezután kísérőmre emelem a tekintetem, várva, hogy végre bevehessük magunkat előbb a pulthoz, majd egy kis "gyorsító" után a tánctérre.

Complicated | Bocsi a késésért! | Clothes

made by Doris

_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Pént. Feb. 03, 2017 8:16 pm

Mivel kötekedni én sem akarok, csak egy rövid nevetést hallatok és kedvesen mosolygok a tetszetős leányzóra. Ahogy finoman megtörölgetem az arcát, megpillantom a jeleket. A kottában eligazodni nem olyan nehéz, de a nők hangjegyei között néha nagyon is az. Úgy érzem, megtaláljuk a közös hangnemet.
- Ennek nagyon örülök, Lillie!
Szintén jót kacagok. Igazából csodálkoztam volna, ha egy kiskorút hagynak így sminkelni és fotózni a nyílt utcán. Kicsit más lenne a stílus, ha gyerekmodellt alkalmaztak volna. És én sem közelítenék így, hisz már kinőttem a pelenkából is és a diplomaosztóm se ma volt.
- Ha érzel magadban tehetséget és vágyat erre, szerintem próbáld meg! Egy kis hírnév a modellszakmába, az arcod ismertsége is számíthat és ez nem baj.
Egyszer nekem is mondták már, hogy filmen a helyem. A válaszom az volt, hogy talán, de a stáblistában, a kapcsolódó zeneművek szerzői között. Az tényleg érdekelne!
- Ha távolról, színházi távcsővel nézzük, a kettő nincs is olyan messze egymástól. A PR-osok is játszanak és a színészek is fejlett kommunikációt használnak. Volt egy haverom, egy brazil bőgős fickó, aki mindkettőt művelte. Aztán végül virágboltot nyitott, mikor megöregedt.
Elnevetem magam az öreg Gonzalo-n, aki igazi életművész volt amellett, hogy zseniális hangszeres és muzsikus. Lillie bizonytalanságát nem én fogom feloldani. Kellemes perceket viszont szerezhetünk egymásnak. Már eddig se spórolt a sors az ilyesmivel, amióta találkoztunk.
- Hát igen, átéltem az igazi varázslatot vagy ha úgy vesszük, agymosást. Csak ital kellett hozzá és pár hang a zongorán. Néha az ilyen spontán összerázódások hozzák a legfincsibb eredményt, ezek szerint te is tapasztaltad.
Lillie sztorijához hasonlóból többet dalolnak el, mint az én életutaim megváltozásához hasonlóból, ez igaz. Meg az is, hogy sokszor alkalmi munkává válik az ilyesmi, olyanná, amit majd a kockás pulóveres nagypapa elmesél az unokának, hogy hát egyszer.
- Én a belvárosban, de szintén nem egy óriási kunyhót. Bár egynél több személy is elférhet benne.
Apró célzás, hogy tovább is haladhatunk majd, ha úgy adódik. Az utcai balhésokat lerendezni nincs kedvem. Eleget tanultunk a zsarusuliban ahhoz, hogy a legfőbb szabály berögzüljön: megnyerek minden harcot, amit el sem kezdek. Én a rendért tanultam, nem a rendbontásért és noha lapoztam egyet-kettőt a kottafüzetben, a világlátásom nem fordult ki magából teljesen.
- Gyere, rázzuk ki magunkból a nap fáradalmait!
Egy tréfás mozdulattal belekarolok és úgy invitálom befelé. Nem erőszakoskodom, nem kezdek mindent elsöprő szólóba. Lillie-t is hagyom fizetni, míg én leperkálom a belépő árát. Első utam a pulthoz vezet, ha a csaj is benne van. Két feka srác őt nézi nagyon, szinte merev szemmel. Lehet, hogy ismerősök, lehet, hogy csak jó az ízlésük. Annak nem vagyok ellene, hogy a barátaival is cseverésszen, ha szeretne. Röviden. Hisz nem azért jöttünk együtt, hogy itt váljunk külön. Persze ha időt kér, mert ki kell mennie a mosdóba, ahogy az ittenieknek gyakran, mikor megvan az áru...
Bárhogyan is, most nem a szavaké lesz a terep. Vagány táncot nyomok Lillie-vel, a törzsemet is fordítom, rázom, a kezeimmel pedig varázsolok, almát szedek, zsonglőrködöm, mindent, ami jön. A dal közepén megfordulok és ha érti, akkor a hátunkat összedörzsölve nyomunk egy rövid figurát, hogy utána megint szemben folytathassuk. Belevaló zene, egy pillanatnyi nyugtunk sincs, folyamatos a lüktetés. Erre vágyom és 4-5 hasonló után, jó húsz percnyi dance végeztével ordítom túl a tömeget és a dübörgő zajt.
- Mit szólnál még egy "tejhez"?
Övé a döntés, hogy kér-e még egy italt vagy esetleg elég volt és levegőre vágyik. Esetleg annál többre is és nem egyszemélyes együttesként játszaná el a kis éji zenét.
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Hétf. Ápr. 10, 2017 3:55 am


Henrik & Lillie


Már szinte nem is érzem az egész napos fotózás utáni elcsigázottságot és ez alighanem Henrik, újdonsült ismerősöm érdeme. Hazudnék, ha azt mondanám, nem tetszik amit eddig láttam belőle, mint megjelenésében, mind a személyiségére vonatkoztatva ezt. Nevetve fogadom a flörtölgetését és még, ha kicsit visszafogott módon is, de igyekszem bátorítani is őt. Ha annyira ért a nőkhöz, mint amennyire mutatja, értenie kell a jeleimet. És úgy tűnik, érti is. Annyira legalábbis mindenképp, hogy meginvitáljon egy szórakozóhelyre. Ígéretes kezdet. Még akármi is lehet ebből az estéből. Csak a kis piruláimat hiányolom valamelyest, de egyelőre még elvagyok nélkülük. Viszont ha odaérünk a diszkóba, elképzelhető, hogy a mosdóban intézek valamit, mert bulizni "csakúgy" mégsem járja.
- Köszönöm a tanácsokat, Henrik. Még tuti gondolkozni fogok rajta - ezzel a mosolyogva előadott mondattal én lényegében lezártnak is tekinteném a témát. Az én továbbtanulásom különben sem annyira érdekes. Per pillanat még számomra sem. Bár tudom, nem söpörhetem a szőnyeg alá örökké, addig kell kitalálnom, mit lépek, amíg sok a lehetőségem. De ez biztos, hogy nem pont a ma este problémája. Bólogatva hallgatom, amit Henrik a saját élettörténetről és a jelenlegi életkörülményeiről előad. Tehát egyedül él. Az nem rossz. Ha nagyobb a lakása, az azt jelenti, hogy anyagilag sem állhat rosszul. Na nem mintha én férjet keresnék magamnak, de jó az ilyennel tisztában lenni. Meg úgy egyáltalán, imponáló, ha egy férfinak biztos az anyagi háttere. És persze az is, ha erős. Mentálisan is, amiről Henrik valamelyest tanúbizonyságot tesz, mikor útközben nekünk jön az a két bunkó srác. Örülök, hogy nem fajul verekedésig a dolog, akkor aligha lenne kellemes az este hátralévő része. Én pedig őszintén reménykedem abban, hogy szórakozni fogunk.
Nemsokára el is érjük a helyet. Bár általában belépőt kell fizetni az ilyen helyeken, de fiatal lányként azért meg lehet úszni az ilyesmit, csak néhány bájos pillantásba, kacér mosolyba kerül és már bent is vagyok anélkül, hogy egy vasat is kiadtam volna érte. Így szokott ez menni mindig. A mosolyom akkor is széles, mikor Henrikbe kapaszkodva belépek a táncterembe. Ismerős arcok mindig akadnak, akivel esetleg összeakad a tekintetem, azt integetve üdvözlöm, de senki olyan, akihez lenne értelme odamennem. Legfeljebb kicsit később az egyik ismerős dílerhez, aki, mint rendesen, most is az egyik sarokba húzódva beszélget. De még nem most, nem szeretném túl feltűnően csinálni. Iszom és táncolok egy kört Henrikkel, ő úgy tűnik, tényleg nagyon érzi a zenét, még nekem, az igazi partiállatnak is nehezemre esik követni. Persze ebben benne van az is, hogy még semmilyen szer nincs bennem. Ezért is örülök egy kicsit, mikor újabb kör "tejet" javasol.
-
Benne vagyok. Előtte viszont még elugranék a mosdóba, ha nem haragszol - mosolyogva végigsimítom a karját, mikor elhaladok mellette a mellékhelyiségek irányába. Nem hazudok, tényleg hamar visszatérek hozzá, ha nem mozdul el onnan, csak egy-két tablettát kapok be a vécék "rejtekében", hogy aztán koccintsak vele még egyet és hamarosan már én is nagyobb fordulatszámon pörögjek mint eddig. Persze ehhez még vissza kell találnom hozzá a tömegben. Remélhetőleg sikerülni fog. Sajnálnám, ha elveszítenék egy ilyen kellemes partnert ilyen rövid idő után.
• •
[/color]

_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Vas. Júl. 09, 2017 11:49 am

Meg se látszik, hogy egy full extrás műszakon van túl a csaj. Szárnyra kapott, felültettem a dallamvonatra és együtt zakatolunk, nem törődve azzal, melyik megállónál firkáljuk be a záró hangjegyet a kottafüzetbe. Tanácsokkal tényleg szolgálhattam, de én sem vagyok egy mindentudó orákulum, így hagyom azt a szép szőke fejet gondolkozni. Ahogy mesélek magamról, szinte hallom, milyen édes muzsika csendül fel a két füle között. Elképzel engem, ahogy el lehet képzelni egy ilyen leírásból és pont ez volt a cél! Valamint az, hogy ne csak képzelegjünk.
Nemsokára már a táncparkettet kínozzuk, én heves mozdulatokkal, Lillie visszafogott, magassarkús illegéssel-billegéssel. Lehet, hogy idő kell neki, mire feloldódik és az agya ledobja a ma rákötözött ékszíjat.
- Természetesen, drága!
Ahogy végigsimít a karomon, a végén elkapom a kezét és az ujjai között csúsztatom el az én ujjaimat. Nézek utána, mint a tubás, akinek hamarosan következik a része a darabban, de addig türelmesen várnia kell. Türelmesen rendelek egy ízletes mézes koktélt, ami nem épp olcsó árkategóriájú és annál finomabb. A nők kedvelni szokták. Mire elkészül, Lillie utolérhet és míg én fizetek, a pultos a biccentésemből érti, hogy kinek kell adni az itókát.
- Karcsú pohár karcsú hölgynek! Parancsolj!
Kellemesen üdítő felvezetéssel indul a következő darabocska és ha már előbb nem annyira sikerült feljebb lépnünk a zenei együttlét létráján, hát most besegítek. Lillie-hez egyre közelebb táncolok, kar a kart éri, aztán lendülök és óvatosan, mégis félreérthetetlenül jelzem, hogy itt most kérném szépen egyszerre mozgunk, mert úgy ugráljuk ki a szívünkben tomboló életet. És a napi munka rémisztő szörnyetegét így taposhatjuk el. Figyelek a leányzó minden mozdulatára és ha ő is beindul, tovább fűzöm a táncot, hogy valami óriási kerekedjen ki belőle. Amit együtt alkotunk meg, azért, hogy meglássuk, mire is megyünk még így. Erre és arra.
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Csüt. Aug. 10, 2017 7:19 pm

Zongorázd a különbséget !

A bulizás általában a napom fénypontja, sosem vagyok túl fáradt hozzá. Ha meg igen, csak bekapok egy kis gyorsítót néhány pirula vagy por képében és pörgök is hajnalig. Hisz ez az egész lényege, mikor éljem száz fokos fordulatszámon az életem, ha nem most? Nem azért dolgozom, hogy utána ne legyen időm, energiám, hangulatom a szórakozásra! Bár ahogy Henrikkel belépek a diszkóba, még kissé elcsigázottnak érzem magam, lévén a szokásaimtól eltérően most még nem volt lehetőségem felpörgetni magamat a szokásos szereimmel. Ezt én is érzem magamon, ahogy a táncparketten ropjuk,még nem tudom annyira követni az ő heves táncmozdulatait. Láthatóan tényleg átéli a zenét. Ez így azonban nem az igazi, tennem is kell hát ellene.
Kifejezetten ígéretes, ahogy még a kezemet, az ujjaimat is végigsimítja, mielőtt elmennék mellette a mosdó irányába. Még visszafordulok és kap tőlem egy kacér mosolyt, mielőtt elnyelne a tömeg. A mosdóban szokásomhoz híven bezárkózom az egyik fülkébe és be is kapok egy tablettát. Ideje volt már. Néhány perc és magával is fog ragadni a zsongás és jó pár óráig le sem lehet majd lőni. Pont, ahogy szeretem. Ha már betértem ide, természetesen vetek egy pillantást kifelé menet a tükörbe is, megigazgatom a sminkem és a hajam, mielőtt visszamennék oda, ahol Henriket hagytam.
Szerencsére könnyen megtalálom, nem mozdult el onnan és szélesen mosolyogva már is egy koktélt nyújt felém, ahogy meglát. Ezt nevezem én pazar bánásmódnak!
- Köszönöm - mosolyogva veszem el tőle az italt, majd az övéhez koccintom a poharat és beleiszok, hogy aztán kezemben a pohárral, Henrik kíséretében újra a táncparkett felé vegyük az irányt. A zene lassan engem is magával ragad, valószínűleg a lassan hatni kezdő pirulának hála is, így fel tudom venni partnerem ritmusát, sőt talán még fokozni is képes vagyok. Egyre közelebb simulunk egymáshoz tánc közben, a mozdulataink is egyre forróbbak. Az enyémek legalábbis biztosan. Az már biztos, ha rajtam múlik, ma aligha egyedül megyek haza. De persze ez még a jövő zenéje. Most csak élvezem a zenét, a partnerem mozgását, közelségét. Hisz erről szól ez az egész, nem igaz? Érezzük jól magunkat. Én készen állok rá, bulizzunk hát reggelig!

Henrik &  Lillie

szószám: 346 ❖ zene: Complicatedmegjegyzés: Bocsi a késésért!  ❞

_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Vas. Aug. 27, 2017 12:20 pm

Lillie nagyon jól bírja. Észre se veszem, hogy mennyire fáradt, hisz az akarat túlmutat a mélyre hangolt állapoton. Mivel nem ismerem őt, nem tudhatom, hogy ennél sokkal hevesebb tempót is tud diktálni. Édesebb a meglepetés, amikor a simogatós távozás után még csinosabban és energikusabban tér vissza. Egy nő számára a smink rendbehozása és a ruhái megigazgatása felér azzal, amit én egy fület melengető jazzkoncert után érzek.
- Még csodásabban nézel ki, pedig már eddig is kitettél magadért! - bókolok a lánynak, aki az előző mosolyát is überelve veszi át a koktélt.
Hamarosan tovább szörfözünk a ritmusok szárnyán és feltűnik, hogy egyre közelebb kerülünk. Hát a hátnak, kéz a kéznek. Mikor a csípőink is találkoznak, akkor Lillie szemeibe nézek. És most kapunk egy olyan csapást, ami lassan kúszik be a füleinkbe, de már az elején érezhető, hogy végleg elszabadíthatja az ösztönöket. Elkapom Lillie kezét és úgy hívom páros ugrálásra, amit ismét mágikus kézmozdulatokkal kísérek. Törzsi hadbahívó zene ez vagy szertartásos tánchoz illő döbbenet és ha a csaj ugyanúgy nyomja, mint ahogy eddig, azután, hogy visszajött és koktéllal dobta fel a partit, akkor lesz itt olyan ugra és bugra, hogy teljesen egymásnak feszülünk, épp hogy csak nem esünk el.
Mikor vége a dalnak, tapsot hallok oldalról. Mit látnak szemeim? A két suhanc, aki majdhogynem felborított, nem a művészetek vagy a könnyű kikapcsolódás iránt érdeklődik. Látom a fejükön és a beállásukon, hogy mit akarnak. Mikor a nálam kétszer szélesebb ökle lendül, én sem vagyok rest. Beállok a lány elé, az ütés energiáját pedig elvezetem és oldalról nyomok rá a srác könyökére akkorát, hogy nem hallom ugyan a reccsenést, de ez valószínűleg a diszkóban konstans hangzavar miatt van. Torz grimasz ül ki az arcára és a karját fájlalva lép arrébb, mikor a haverja valami capoeira rúgással próbálkozik. Ha így, hát úgy, hogy felugrom és egy határozott mozdulattal somom fejbe a fickót. Mivel mélyen próbálkozott, a hátán súrolja végig a fényes padlót, elsuhanva néhány láb mellett, némi pánikot okozva. Látom már, hogy a gorillák ugranak. Ismerem őket, mindig várják, hogy a zajos este fizikai fájdalommá fajuljon és ha ez nem következik be, csalódottan mennek haza. A sérült könyökű támadónk a haverjához rohan és ijedten nézeget vissza rám. Nem törődöm vele, a figyelmem Lillie-é.
- Jól vagy? - kérdezem a lányt, ha nem futott messzire.
- Úgy érzem, ideje máshol folytatni a bulit. Az itteni őrök nem arról híresek, hogy meg lehet velük beszélni, ki kezdte vagy ki fejezte be.
Las Vegas maga az Államok hevesen dobogó szíve, kapásból négy helyet tudok még mondani, ahová mehetünk fület és lábat zsongatni.
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Kedd Szept. 05, 2017 1:45 am

Henrik & Lillie


Úgy érzem, kifejezetten pazar estének nézek elébe. Henrik minden téren tökéletes partnernek bizonyul. Illetve egy aspektust még nem ismerek, így ezt nem jelenthetem ki teljes bizonyossággal, tudniillik azt, hogy milyen az ágyban. De ha így haladunk, valószínűleg ennek is rövidesen a végére járhatok. Legalábbis még ma este. Egyelőre ez azonban még messze van, úgy vélem. Most még élvezni akarom a partit, a pörgést, hisz épp csak megérkeztünk. Pláne, hogy még csak most kaptam be a "gyorsítómat" a vécében. Amiről persze Henrik mit sem tudhat és ez így is van rendjén. Egy koktéllal és egy bókkal vár, mondhatom, ez aztán a királynői bánásmód! A tenyerén hordoz ez a fickó, én mondom. Meg is jutalmazom érte egy bájos mosollyal és ahogy a koktélért nyúlok, szándékosan úgy veszem el, hogy összeérjenek az ujjaink közben. Nem hagyom azonban sokáig tétlenül álldogálni, épp csak kortyolok egyet a koktélomból és már húzom is a parkett felé.
- Gyere, táncoljunk! - nem tudom, érti- e a hangzavarban egyáltalán, amit mondok, de ahogy elkezdem húzni magammal, abból szerintem úgyis elég egyértelműek a szándékaim. Úgy tűnik, ért is belőle, vagy legalábbis ugyanazt akarjuk és nemsokára ismét a parketten ropjuk, talán nagyobb elánnal, mint körülöttünk bárki. Henrik úgy tűnik, nagyon bele tudja élni magát a zenébe, engem pedig a lassan hatni kezdő szer tesz egyre felszabadultabbá. Lassan nincs más, csak az ütem és mi. Én legalábbis így érzem. A fejem zsong, de a lehető legjobb értelemben. Szeretem ezt az ellazult, gondtalan érzést. Ezért járok én bulizni!
Annyira magával ragad a hangulat, hogy még a tapsot sem veszem észre, meg a srácokat sem az oldalvonalon, csak akkor tűnik már fel, hogy gond van, mikor Henrik elém lép, nekem hátat fordítva és nem azért, hogy egy újabb táncmanővert mutasson be, és már hárítja is az ütést. A srác arca fájdalmasan torzul el, ahogy Henrik kissé rendellenes szögben  ránt egyet a könyökén, majd a másik srác rúgása elől kitérve annak fejére mér egyet. Gyorsan pörögnek az események, követni sem bírom. És őszintén szólva csak bosszús leszek a helyzettől. Mert még így is fel tudom mérni, ez mit jelent. Henriknek itt nincs maradása és ha most vele maradok, akkor nekem sem. Hogy a fene vinné el! Pedig már pont kezdtem jól érezni magamat! Kérdésére csak bólintok, bár arcomon akaratlanul is egy kicsit durcás kifejezés ül.
- Oké, menjünk - mondom neki és meg sem várva, hogy reagáljon, már fordulok is meg és indulok a kijárat felé. Nem nézek hátra, követ-e, egyrészt hirtelen annyira nem érdekel, másrészt ha van esze, úgyis elhagyja a helyet magától, mielőtt még a biztonságiak dobnák ki. Ahogy kiérek a szabad levegőre, azonban megállok és megvárom őt, ha esetleg a tömegben lemaradt volna tőlem. Ha sikerül észrevennem, már ismét az előbbi angyali mosolyommal nézek rá.
- Van ötleted, hová mehetnénk tovább? - A hirtelen hangulatváltozás valamilyen szinten a szer hatása, amit bevettem, de ez kettőnk közül legfeljebb neki tűnhet fel, én a magam részéről tökéletesen rendben vagyok. Az előbbi bosszús kedvem, sértődöttségem mintha egy szempillantás alatt tovatűnt volna. Én csak bulizni akarok, jól érezni magam, ennyi. Mit nekem egy klub, ha kidobnak onnan, van ezer másik! Csak induljunk már valahova!



Remélem tetszik
@


_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szer. Okt. 04, 2017 7:56 pm

Az ösztöneim mindenféle módon beindítja a leányzó. Szavakkal, hanggal és anélkül. Bedobja magát, rendesen rázza a lábát és én azt szeretem, ha a közönség úgy táncol, ahogy én muzsikálok, jelentsen ez bármit, bárhol.
Úgy várom őt, ahogy illik, tempo giusto-val kínálva a frissítőt. A siker látszik a szemén és a mozdulatai is arról tanúskodnak, hogy a lábában van a boogie és ma este velem akarja járni. Kéz a kézzel, test a testhez. Érzem a folytatást, bizsergetően felemelő érzés.
Annyira egy időben ütjük le a billentyűket, hogy már meg se lehet állapítani, ki hív kit. A lényeg, hogy a kérdés-válasz módszer működik közöttünk, szépen felelgetünk. Most már egyikünk sem múlja felül a másikat, Lillie-nél is elgurult a gyógyszer, felszabadultan tudja élvezni a testet beindító ritmusokat és én is kiteszek magamért.
A csodálatos mandarinozásunkba az a sértett páros rondít bele. Nem hagyom, hogy túl nagy nyomot véssenek az estébe. Fél szemem a lányon van, aki szerencséjére és természetesen a pengeként sikítozó eszének köszönhetően kimarad a balhéból. Épp ez volt a cél, örülök is neki, hogy nem esik baja. Azt nagyon nem nézném jó szemmel.
- Őszintén sajnálom, hogy két majom miatt kell távoznunk. De hidd el, ahova megyünk, az háromszorosan kárpótolni fog!
Egy kacsintással és egy séta közben kivitelezett öleléssel támasztom alá a mondást és hamarosan már kint is vagyunk.
Nem vártam meg, míg az üldöző őrző-védőink megérkeznek. A kinti világ már nem érdekli őket, ismerem én, mi megy a fejükben. Egész más dalok, mint amiket én szeretek.
- Sajnálom, hogy egyesek nem tudják, meddig ér a takaró...
Talán nagyképűség, hogy itt nem magamra gondolok. Meg kellett védenem. Nem hagyták volna békén. Egy puszit lenyomok az arcára, a cuppanás szinte tapintható és már indulnak a gondolataim, mert ez a hang sok mindent képes kivetíteni magából. Egész képeket, egész szimfóniákat.
Csak a háztömb végéig kell elmennünk és egy különleges party fogad minket. Szerintem mindketten elég jól vagyunk öltözve ahhoz, hogy a jegyszedők ne az öklüket, csak a markukat tartsák. Én állom a cehhet és én tárom ki a kezeimet előbb, hogy szabad az út. Irány felfelé, azon a pár lépcsőn, ami után szállhatunk is, mert odabent mindig olyan buli van, hogy Minnesota-tól Rio-ig röpít, ha hagyjuk. Lillie felpörgött, dolgozik benne az adrenalin és bizony én sem panaszkodom. Kipartizzuk az életünket ma este.
- Na, itt már nem lehet okod a panaszra. Főleg ha nem zavar, hogy néhányan zöld rudit ropogtatnak.
Mert a tömény illatfelhő már a bejáratnál megütheti az orrunkat. Én mindezek nélkül is képes vagyok élvezni már rögtön az első számot, ami feldörren előttünk és be is vetem magam, derékból, térdből hajolva, Lillie-t csábítva és tolva-húzva. Körbehízelgem, osonó lépésekkel és heves, csípő-csípő mozdulatokkal. Azt szeretném, ha igazán jól érezné magát, úgy, ahogy egy hosszú nap után megérdemli az ember lánya. Aki igencsak tetszetős és a zenei ízlése sem rossz fajta!
Vissza az elejére Go down

Lillie Alvar

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : modell
Location : Las Vegas
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Pént. Nov. 03, 2017 2:23 pm

Henrik & Lillie


Hála a bekapott bogyóknak is, immár tényleg teljes elánnal tudom belevetni magam a buliba, ahogy visszaérek a mosdóból, Henrik pedig egy itallal fogad. Ő valószínűleg, zenész lévén simán el tudja engedni magát, ha úgy tetszik, kiengedni magából az állatot, mindenféle szer nélkül, nekem azonban nem árt egy kis gyorsító. Ezzel együtt viszont már bennem sincsenek kellemetlen érzések, vagy gátlások, teljesen önfeledten vetem bele magamat a táncba Henrikkel együtt. Egyre közelebb kerülünk egymáshoz a parketten, egyre nagyobb felületen és egyre többször érintkezünk, egészen addig, míg vitustáncunkat egy kellemetlen kis közjáték nem szakítja meg. Valóban igazán kellemetlen, ugyanis mire egyáltalán felfogom, mi a helyzet, már akkora balhé kerekedik belőle, hogy tuti, ki fognak dobni bennünket. Illetve Henriket biztosan, engem meg azért, mert vele vagyok. Odakint az utcán persze imponáló volt, milyen erős férfi, most azonban inkább bosszant. Nem lehetett volna szimplán csak arrébb menni ahelyett, hogy péppé veri ezt a két mitugrász srácot? Ez durcás arcomon is látszik, ahogy a kijárat felé indulok. Olyan vagyok, mint egy kisgyerek, akinek elvették a játékát. Különösebben nem is figyelek oda arra, amit Henrik engesztelésül mond nekem. Mert én most itt táncolni akartam még! Csak megyek kifelé mellette, de mire kiérünk a levegőre, már el is felejtem a bosszúságomat. Elvégre hosszú még az este és klub is rengeteg másik van, mit nekem ez az egy! Szélesen rámosolygok Henrikre (ami az előbbi durcázás után akár ijesztő is lehetne, de nem hinném, hogy többnek látná ezt, mint pillanatnyi női szeszélyt) és csak bólintok a mentegetőzésére. Kuncogok egy kicsit, mikor kapok tőle egy puszit az arcomra és még mielőtt elindulnánk, kedélyesen viszonozom is a gesztust, mert miért is ne?
Mire elérünk a másik klubig már ismét remek a hangulatom és alig bírom kivárni, hogy újra belevethessem magam a tánc forgatagába. Szinte fel sem tűnik, hogy Henrik rendezi a belépőket, a válla fölött dobok egy mosolyt csak a biztonsági embernek, aki a beléptetést intézi, miközben türelmetlenül toporgok ma esti partnerem mellett, míg a lépcsőhöz nem indulunk, hogy rövidesen már egy fergeteges parti közepében találjuk magunkat. Ez az, ez kell nekem! Érdekel is engem a fű illata (bár meg kell hagyni, kicsit kedvet kapok hozzá, hogy én is ellőjek egy szálat, de talán majd az este egy későbbi szakaszában, egyelőre az előző helyen bevett tabletták miatt még túlzottan pörgök)! Szinte vonszolom magam után Henriket a tánc sűrűjébe, bízva abban, hogy nem ellenkezik, majd mikor megtalálom a megfelelő helyet, ahol tudunk táncolni, valósággal a nyakába csimpaszkodom, ahogy átkarolom és úgy, egészen hozzásimulva kezdem el rázni magamat. Mert a bulizáshoz miért is kellene lemondanom egy vonzó, kidolgozott férfitest közelségéről? Túl jó dolog mindkettő ahhoz, hogy válasszak közülük. A tánc valahol egyébként is a szex előszobája, nem? Akkor pedig, ha azt nézzük, két legyet is üthetek ezzel egy csapásra akár!



Remélem tetszik
@


_________________

All my life I’ve been good, but now I’m thinking „what the hell?”



Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 95

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik   Szer. Nov. 08, 2017 12:14 pm

Sajnálattal itt mit sem érnék, rögtön lapozok inkább a kottában, tovább vezetve a vidám és láncait egyre jobban ledobva vágtató leánykát. Néhány apró szippantás a friss levegőből új energiákat hoz, amiket egymásba fektethetünk.
Bevetem magam és Lillie is, nagy lapáttal tesz rá az előzőre. Konkrétan a nyakamban lógva táncol, mozdítom, fordítom, ahogy szeretném és ahogy ő is szeretné. Úgy táncolunk, ahogy a másik muzsikál és úgy játsszuk a zenét, ahogy a másik teszi a lépéseket. Ha már csimpaszkodik, mint Jane az esőerdőben, leszek Tarzan, aki átölelve viszi őt tűzön-vizen át. A szemeibe mosolygok és szorosan ölelem, de teret persze hagyok neki, mert a hangot nem szabad beszorítani a zongorába. Később aztán kereshetünk kényelmesebb helyet is, másfajta örömöknek, a test sokkal nyíltabb megszólaltatásának.
Apró jelzéssel instruálom, hogy engem is érdekelnek a mélyebb hangzatok és heves csókkal kapom el. Száll az ének szájból szájba, száll a kedvünk is egyre feljebb, egymáshoz egyre közelebb. Nemsokára a zene is vált, velem együtt ugrik, hogy eszementen forogjon körbe-körbe és karikába. A csendesebb részeknél finoman elkapom Lillie kezét, hogy lassan kipörgethessem, aztán újra a karjaimban landoljon. Ezt még sokáig tudjuk így folytatni, közben a kezem időnként eljár, kísérletezik, keresi a határokat, mint a zongoránál is. Deréktájon, hátközépen, közben csókokkal diszkréten kopogtatva a padláson, hogy az alagsor ajtaja is nyitható-e. Minden jel arra utal, hogy igen és az élet szellemének engedelmeskedni a legjobb dolog, amit egy zenész megtehet, hisz minden élmény gyarapít, bővíti a nagy zsákot, amiből előhúzhatjuk később az alkotásokat.
Pár itóka erejéig tartó pihenőkkel akár hajnalig gyötörhetjük a padlót és mikor az utolsó dal felcsendül, a DJ beleszól a mikrofonba:
- Hé, nép! Nagyon köszönöm, hogy ennyien itt voltatok, óriási a boldogság! Hajtsátok a fejeteket békés álomra. Vagy egymásra, háháháhá! Szevasztok!
Az emberek lelkesen, ritmusra kezdenek kivonulni, már csak páran rázzák az utolsó ütemekre. A koránkelő Vegas fényei fognak minket köszönteni, ha még egy utolsó, frissítő üdítőt kikérve megyünk hunyorogni.
- Fantasztikusan táncolsz! Nem venném a szívemre, ha egyedül kéne megpendítened a hajnali város csipás szemű húrjait. Megengeded, hogy hazakísérjelek? Lillie...
Megint olyan mosolyt kap, amiben ott játszik, hogy én még nem fáradtam ki, csak ismét lapoznék a kottában. Mert egy ilyen szuper este után nem szabad ráadás nélkül távozni. Ha megvan az egyetértés, hívom is a taxit, hadd pöfögje tele az utat. Én még az utolsó szám dallamát dúdolgatom, halkan dülöngélve, mutogatva és a lányt átkarolva. Mondhatja a címet, biztos hamar odaérünk. És aztán... És aztán.
Vissza az elejére Go down
 

Zongorázzam a különbséget? - Lillie és Henrik

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Belváros-