HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chat

a város
Latest topics
» My way - my moves
by Dr. Jake Gryzminski Today at 3:20 am

» Ipiapacs-tercsifercsi, ne írj reagot szétcsúszva.. ;)
by Vincent Morris Belvedere Today at 3:15 am

» Pozitív végkifejlet
by Vincent Morris Belvedere Today at 3:09 am

» I need to know now
by Paul Harrison Today at 2:44 am

» A bácsié a tappancs?
by Ragnar Gainsbrock Today at 2:38 am

» Lélekjáték
by Nick Lane Today at 2:29 am

» Világképek karambolja - In flagranti
by Jerome Brightman Today at 1:57 am

» I think this is the beginning of a beautiful... Holy shit!
by Thomas J. Jefferson Today at 1:51 am

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd. Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Életmentő találkozás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 21, 2016 6:25 pm

Az este számomra véget ért. A taxira várva ácsorgok, valamivel odébb a Vinnie’s előtt várakozó sortól és a bejárattól. Csak néhány perc és itt van. Azután pedig nincs más dolgom, mint hazamenni és lefeküdni, hogy aztán holnap elgondolkozhassak azon, mit kellene kezdenem az életemmel, most, hogy újra arra kényszerültem, hogy lényegében újrakezdjem. Csak egyetlen dolog változott. Az, hogy ezúttal semmi esélyt nem látok arra, hogy valami olyasmivel foglalkozzak, amit tanultam is. Hacsak nem pénzügyi rendszerek illegális feltöréséről van szó, ezt a dolgot azonban aligha írhatom bele egy állásinterjúra beadott életrajzba. Tehát ez is kilőve. Persze az sincs elvetve, hogy valami újat megtanuljak. Talán elmehetnék valami gyors továbbképzésre. Lehetne belőlem recepciós, eladó, vagy tudom is én. Ezekben azonban vajmi kevés az előrejutási lehetőség, ugyanakkor annak kockázata is, hogy egy előléptetés miatti versengés miatt bedrogoznak. Ilyesmi nem fordulhat elő többet. Soha többé nem hozhat nekem senki italt. Ezt egy életre megjegyeztem.
A rántás teljesen váratlanul ér. Mire észbe kapok, már ott a szorító kéz arcomon és derekamon, miközben egyik karom teljesen testemhez szorul. Először az adrenalin áramlik szét bennem villámgyorsan. Érzem, ahogy szívem egyre veszettebbül kezd kalapálni, miközben még szabad kezemmel igyekszem lefejteni arcomról az oda nem illő mancsot. Lábaimmal kapálódzok, karját rángatom, de egyszerűen… Nem bírok vele. Alighogy belekezdek kétségbeesett szabadulási kísérletembe, megérzem leheletét fülemen. Az erő azon nyomban elszáll belőlem. Minden izmomba beépül a bénító félelem, akár valami később ható méreg. Szemeim nagyra nyílnak, torkomba belefagy a sikoly, miközben egyre távolodik az az út, melynek szélén az imént még nyugodtan ácsorogtam.
- Örülök, hogy újra látlak, Ashlyn – hallatszik a mély morgás mellettem.
A hang még jobban megrémít. Gyerekkorom démona jelenik meg lelki szemeim előtt, majd nem sokkal később már az igaziak előtt is, mikor a zsákutca végén megfordítva a falhoz szorít. Idősebb, mint régen, hangja rekedtesebb, de ő az. Határozottan ő az. Értesítettek arról, hogy szabadult, de sose hittem volna, hogy megkeres. Azt reméltem, tanult belőle és felhagyott ezzel az egésszel.
- Hiányoztál. Reméltem, hogy meglátogatsz, de nem tetted. Tudod te, hogy mennyi ideig vártam rád? Azt hittem, van közöttünk valami, de csalódtam benned. Persze, tudom, az én hibám. Én hagytam, hogy lecsukjanak – magyaráz, alig néhány centivel felejtve fejét enyémtől.
Mikor belemerül saját mondandójába, sikerül egy kis erőt gyűjtenem. Fejem lendítem, amint enyhül szorítása, hogy megfejelve őt, szabadságot nyerhessek magamnak, de észrevesz és épphogy súrolja homlokom orrát. Ökle azon nyomban gyomromba talál válaszként. Az összes levegő kipréselődik belőlem, miközben ha nem tartana, összerogynék a fájdalomtól, de nem enged. Megtart, nem engedve, hogy a földön kössek ki, összemocskolva fekete ruhám a szétszórt szeméttel. Könnyeim folyni kezdenek, akár akarom, akár nem. Patakként csorognak le arcomról, enyhén elmosva a kora délután felkent sminkem még meglévő maradékát.
- Sajnálom, hogy ennyi évet várnod kellett rám! Ne aggódj, egész végig neked tartogattam magam. A viszontlátásra – magyaráz tovább, majd megint megüt.
Ezúttal a levegő távoztával új ízt kezdek érezni számban. A köhögésemmel feltörő vérem fémes ízét, mi még akkor is ott ólálkodik, mikor a vért a földre köpöm. Ezúttal hagyja, hogy elessek. Nem csak hagyja, még taszít is rajtam egyet, majd fölém helyezkedve üt tovább, míg karjaim sajogva le nem hullnak testem mellé, felhagyva a védekezéssel és ellenkezéssel. Sikolyaim ellen jókora tenyerei egyikét mindig számra tapasztja, mit sem törődve az ujjai közt előbuggyanó vérrel, mit egyenest kezébe köhögök fel.
- Ígérem, mindent beleadok, elvégre ez lesz neked az utolsó. Egyszer már elárultál, nem engedhetem, hogy megint megtedd. Ugye megérted? Ha végeztünk, meg kell halnod. Úgyhogy élvezd ki rendesen!
Ruhám ebben a pillanatban szakad szét combomnál. Már nem kell azzal foglalkoznia, hogy a számat befogja. Ha nem tudnám pontosan, hogy mit tervez, nem biztos, hogy követni tudnám már az eseményeket. Én azonban már egyszer átéltem, méghozzá pont vele. Jól tudom, milyen lépésekben haladt akkor. Fejemben nem is a mostani jelenetek tűnnek fel, könnyektől elhomályosult szemeimen keresztül, hanem a régiek. Azok, amikre jóval tisztábban emlékszem. Amiknek volt ideje kitisztulni, levetkőzve az akkori fájdalmat.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Pént. Szept. 23, 2016 3:20 am

...
- Hé! Abból a Chivasból mégegyet! - David bambán néz. - Mondom két ládával! Ne eggyel! - felvilágosítom mielőtt megint elbaszná a rendeléseket, és megint, újabb éjjel kerülne oda, hogy képtelenek vagyunk kiszolgálni EGY.. bizonyos igényeket.
Nagyot sóhajtok ahogy végre megvilágosodva úgy tűnik megértett.
Már ennyi az idő? Nézem meg a karórám.

- Mennem kell .. - köpöm el - - A többit biztos hogy képes leszel megcsinálni?? - és bólogat. Bízom benne. Mást nem tehetek, alig két hete vettem fel, de úgy néz ki még mindig nem érti a lényeget.

- Heinz! - köpöm oda a nagydarab náci kéjtatósszekrénynek, és több se kell, már ennyiből is érti hogy indulunk.

A folyosón kifele, nyílik az ajtó az orrom előtt. A sikátor most is csendes, mint mindig, még ha odabenn magasfokon is tombol a zene, nemhiába fizettem ennyit a hangszigetelésekért.
Nem kellenek a lakossági bejelentések...

A kocsi a sikátorban vár. A motor jár, Steven alig fél perce parkolhatta le, ma Heinz lesz a sofőröm.
Megállok és kutatni kezdek. Közvetlenül kinn, az ajtó előtt, matatom a zsebeimet, és..

- Hé, Heinz! Bennhagytam a szivartárcát az irodaasztalon, hozd ide! - és a szőke árja biccent.
Eltűnik az ajtó mögött, a sikátor még mindig csendes. De még nem szállok be a kocsiba.  Se a szél nem fúj, és most még az idő is elég elviselhető nem izzad le rólam a zakó. És ekkor hallok meg valami zajt a hátsó térfélen.

Azonnal a fegyveremért nyúlok. A derekam mögött, de tanultam már eleget ahhoz, hogy ne kergessek azonnal szörnyetegeket. Az ujjaimat csak a markolaton tartom.

- HÉ! - kiabálok, és lassan indulok a hang irányába. - Van ott valaki!?? - a hátsórészről jöhet, ARRÓL.. a hátsórészről ami L betűként szeli át ezt a térséget, és amiért már rengeteget jártam a városgondnokságon lobogtatva miféle veszélyhelyzetet teremthet egy ilyenformán leágazó rész.
Vegasban...
A mai napig nem zárták el.

A hang egyre hangosabb. És gyakoribb, ha őszinte akarok lenni, ahogy közeledem. Puffogások zaja... Káromkodásé.. Ütlegelés??
Még mindig nincs a fegyver ténylegesen a kezemben, a zajok egyszerű verekedést sejtetnek, de akkor se az én területemen.
Kinek kellenek a messzire menő rosszhírek!

- HÉ! - lépek egyre közelebb. Már szinte a sarkot súrolom, már csak néhány lépés. Bűz... patkányok.. kukák... A legbizarrabb hely a környéken, amikor...

Az elém táruló látvány mondhatnám hogy nem szokatlan. De az. Pláne itt, és pláne most.
És pláne ezen a területen.

- Hé! Talán jobb lenne ha elengedné a kisasszonyt és menne a dolgára. - finom vagyok. Mint amikor csak tehetem, és amikor nincs szükség felesleges, és felelőtlen erőszakra. Elsőre...

- Mi a faszt akarsz itt!? Törődj a saját dolgoddal és takarodj innen! - A lányt csak szorítja. Sőt! Ha jobban megnézem, egyenesen nő már ez.

- Épp azt teszem. - fűzöm hozzá elengedve a hátam mögött a fegyvert. Ez csak egy részeg féreg. - Az én területemen élvezkedsz, SŐT! Ahogy látom nemcsak én, hanem a kisasszony kárára is, én meg nem szeretem a rendőrségi intézkedéseket. - talán mázlija hogy nem sietek, különben sokkal könnyebben is elintézhettük volna ezt.
De kinek kell egy újabb probléma??

- Azt mondtam takarodj! Azt csinálok amihez kedvem van! Ez egy szabad ország! - fröcsögi, még mindig a lányt szorongatva a képembe.

Nocsak! Egy felvilágosult polgár.
A szagából ítélve nem gondoltam volna.
Megszívom az orromat.

- Oké.. - engedem el, azzal - taláán - a nő újra felhangzó tompa visongásával kísérve fordulok. Heinz még mindig nincs a képben. Nem fog nekem örülni...

A következőkben pisztoly hangos durranása tölti be a vastag falak övezte csöndet.
Ez még a feje mellett csapódott be.

- Vagggy.. - hagyok időt a feleszmélésre - Összekaparod magad és TE!! .. takarodsz el, mielőtt a következő a fejeden üt lukat és nekem az egész hátralévő estémet azzal kell töltenem, hogy megetessem a tetemedet a coyotokkal. - talááán elég disztingvált voltam. De legalábbis egyértelmű, mert a fickó hosszúra nyúló lefagyás után, már nem a vérben forgó szemeit, hanem inkább a rogyásig telt gatyáját sejtetve bámul rám. Egészen míg félre nem intek. Jelezve neki az egyetlen menekülési utat.

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Pént. Szept. 23, 2016 1:15 pm

A folyamat hirtelen szakad félbe. Mint amikor egy gyárban beüt a váratlan áramszünet, ám azzal ellentétben, ennek csak örülni lehet, legalábbis részemről. Teljes kábaságban fekszem a földön. Valaki itt van. Valaki, aki vette a fáradtságot, hogy ahelyett, hogy félre nézne, közbelépjen. Ahogy kicsit szabadulok, sajgó karom fájdalmasan lüktető oldalamra siklik. Ennél több mozgáshoz nem érzek magamban erőt. Fejem emelném, hátha ki tudok venni valamit segítőm alakjából, de mindhiába. Amint észreveszi a félig letolt gatyával terpeszkedő fickó, mancsával az arcomra tehénkedve tolja vissza fejem a szemétbe. Térdeivel lábaimra nehezedik, ezzel is akadályozva egy esetleges szökési kísérletet, na meg a vélt ellenkezéseket, melyeknek csak halvány ötlete vetült fel bennem.
A kisebb szünet és a lövés hangja együtt elegek ahhoz, hogy kicsit magamhoz térjek. Légzésem próbálom lassítani, hogy minél ritkábban jöjjön a sajgás, mindhiába. Bár egy picit megnyugszom, a fájdalom ugyanúgy megmarad, végigáradva minden porcikámban. Még a fejemben is érzem, holott ott nem ütött. Aztán hirtelen vált rajtam fogást. Lábai lekerülnek rólam, karjaival azonban belém kapaszkodik, hogy maga elé ránthasson, egyikkel torkomhoz kapva, így próbál lábra kényszeríteni.
- Jól van, Öreg! Ha ez a te területed, akkor már itt sem vagyunk. Majd befejezzük ezt máshol, ahol téged nem zavarunk. Szóval elteheted azt a rohadt fegyvert! – szólítja fel a mögöttem lévő barom az előttem lévő akárkit.
Alig vagyok képes állva maradni. Ahogy oldalra lép, szinte vonszolnia kell magával, torkomnál fogva. A levegővel kénytelen vagyok szűkösen bánni, miközben hunyorogva próbálom meglátni, ki is van előttünk. Szemeim újra és újra lecsukódnak, miként az engem tartó mocsok is kénytelen újra és újra kapni rajtam egyet, ha állva akar tartani.
- Lője le… - nyöszörgöm, szinte csak tátogva a szavakat.
Torkomon szorulnak az ujjak. Egyre erősebben tartanak, miközben bántalmazóm ingerülten fújtat mögöttem. Ismét húz rajtam egyet, mire megint össze akarok esni. Az idegesség egyre jobban árad belőle. Érzem, ahogy magához szorít, szinte már kétségbeesetten nézve a fegyvert birtoklóra. Nahát… Szóval még egy ilyen szemétláda is képes a félelemre. Ez persze akár nyilvánvaló is lehetne. Mégis miféle gyáva alak erőszakol meg nőket? Inkább nem akarom megismerni. Eleget tudok róla így is. Túl sokat, ami azt illeti.
Az idő lomhán telik. Nem tudom, meddig próbálkozik bajlódni velem, de végül feladja. Jókorát taszít rajtam, mielőtt futásnak eredne, valamit kiabálva. A földre zuhanok, úgy érezve, végre nem kell állnom. Végre fekhetek. Ez sokkal kényelmesebb, még akkor is, ha egy halom szemétben kell ezt tennem. Mert ott vagyok, ugyebár. Ugye? Már nemigen érzek semmit. A fájdalom egyhangú, megszokott kellemetlenséggé válik, majd mintha lassan, apránként eltűnne. Épp úgy, ahogy minden más. A szagok, a hangok, vagy a hunyorgáson átszűrődő, alig látható félhomály.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Pént. Szept. 23, 2016 6:49 pm

Nagyot sóhajtok. És még mindig nem voltam egyértelmű...
Ez a baj az ilyen eszehagyottakkal, azt hiszik bírják a piát, bírják a drogot, van fogalmuk arról mit jelent áthágni a korlátokat, de közben mindegyik egy idióta faszfej. Még arra se képes hogy megalkosson egy ütemtervet.

- Jól van.. - nyomom el másodszor, nem kenyerem a látványosan lenéző sóhajtás.
A fegyver már a testem mellett pihen, nem lesz szükség rá. Na nem azért mert úgy döntöttem hagyom hogy egy percig is hogy elvánszorogjon, egész egyszerűen kár pazarolni a golyót az effélékre.
Nemkülönben felkelteni a környező lakóházak érdeklődését.

- Talán nem beszéltem egyértelműen. - tolom vissza a fegyvert a hátam mögé a nadrágszélbe. - Te mész.. a nő marad. - a zakót csak lassan, minden sietség nélkül veszem le, lassan félbehajtva és már hullik is a földre. Erről majd később gondoskodunk.
Mandzsetta.. ing ujja fel.

- Vagy intézzük ezt el mi ketten.. - tárom szét a két kezemet, majd hajlítom is ökölbe. Túúl régen volt hogy utoljára ringbe léptem!
Talán egy kis edzés... nem fog megártani.


Az edzés végül elmarad. A nyúlszívű hamar leadja a vakmerőséget, a nő teste végül puffan.
Hogy bánom e?? Nem jelentett volna kihívást, de bemelegítésnek épp megadta volna.

- Azt a kurva bátor fejedet.. - suttogom csak a száguldó alakját figyelve, de időközben beesik Heinz is.

- FŐNÖK! Valami balhé van!?? - szinte földrengés rázza a környéket ahogy a 120 kilós kolosszus szaporára veszi a lépteket.

- Nem, már nincs. - az orrom alatt beszélek. - Kedves elszánt vetélytársunk hamar feladta a küzdelmet. - már csak a hűlt helyét figyelem.
Egy darabig. Aztán vissza a nőre.

- Viszont ezt a szegény párát jó lenne elvinni a Southern Hills-be. Úgy nézem rendesen helyben hagyta ez a féreg. - hozzá lépek és leguggolok mellé.

- Hé... Magadnál vagy?? - kérdezem, csak lassan kiemelve a véres haját az arcából.
Ha kapok választ, ha nem, elég egy intés Heinz-nek, hogy a következő percben a nő alá nyúlva óvatosan megemelje, és ellépkedjen vele egész a bár mögött álló kocsiig.
Nem kellenek ide a mentők...

Kivéve, ha a nő éppen másképp döntene.

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szomb. Szept. 24, 2016 10:22 am

Szemeim megremegnek, mikor hozzám ér. Érzem, ahogy hajszálaim kényszeredetten elhagyják könnytől és vértől mocskos arcom. Tudom, hogy beszél, hogy mond valamit, de szavai nem formálódnak bennem értelmes mondattá, vagy mondatokká. Talán mondanom, vagy tennem kellene valamit, de képtelen vagyok rá. Csak fekszem tovább helyemen, egészen addig, míg alám nem ér a két kar.
Az óvatosság szokatlannak hat a korábbi ütések után. Izmaim összerándulnak fájdalmukban, ennél több azonban nem jelzi kósza tudatomat. Talán csupán egy elejtett nyöszörgés. Dühítő. Az, hogy így elbánt velem, ilyen könnyedén, még akkor is, ha meglepett. Tény, hogy nem tudok semmit az önvédelemről, mégis… Az, hogy másodszor is elkapott az a féreg, dühössé tesz. Már az a tény is, hogy kiengedték a börtönből, hát még az, hogy rám talált. Ez a fájdalom, a magatehetetlenség. Hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva, miközben „ki tudja kik” cipelnek oda, ahová épp kedvük szottyan. Bármit tehetnének velem. Élek, mégis holtnak érzem magam. Egy magában fortyogó halottnak.
Annyi kérdésem lenne, amiket szívesen feltennék. Faggatóznék, hogy megtudjak akármit, ami segíthet, de még ha így is érzek, torkom száraz, akár egy sivatagi túra során. Tényleg, akár oda is vihetnek. Vagy… Most már biztonságban vagyok? Biztonságban? Ilyen nem létezik ebben a világban. Nem, amíg az a senkiházi életben van, de ha halott lenne is, akkor sem. Hiszen ez a világ. Ez Vegas. Az egyik legelcseszettebb város. Én pedig mégis ezt választottam. Ezen a helyen élek, ugyanakkor még mindig élek és ez a lényeg.
A fáradtság közben egyre inkább úrrá lesz rajtam. Hunyorogni próbáló szemeim lassacskán arra jutnak, hogy feladják a feleslegesnek látszó próbálkozást. Agyam egy hátsó szeglete ragaszkodik az ébrenléthez. Kongatja a vészharangot az idegenek miatt, kiabál, nehogy elaludjak. Ez a hang viszont egyre halványul. Mintha már én sem hinnék önmagamnak, vagy vitába szállnék vele egy kis pihenésért. Mégis mikor szoktam én mindent félredobni egy kis pihenésért?
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Hétf. Szept. 26, 2016 6:45 pm

- Kapd fel! - intek Heinznek miután néma csönd a válasz. Hogy mert csak ájult.. vagy valami komolyabb baj lenne, nem vagyok orvos, nem tudom megállapítani, de biztos ami biztos alapon, kellenek ide a szakavatott kezek.
Hátrálok.
De csak annyit hogy hagyjam hogy a náci intézkedjen, és a sárban fekvő öltönykabátomért lépek. Ebben se megyek ma már találkozóra...

Nem kellenek további szavak. Heinz tudja a dolgát, én csak a nyomában lépkedek, nyílik a kocsi, befekteti a hátsó ülésre.
Félhalkan csukódik az ajtó a háta mögött.

- Amikor beviszed, mond azt hogy négy utcával arrébb találtad. Az egyik sikátorban. Autókáztál, megláttad.. tudja isten... Egy percig se említsd a bárt, se azt a férget. - biccentek bele a német szemeibe, és ő nagyon is jól tudja hogy megy ez. A rossz hírek, akárcsak a botrányok úgy terjednek mint a szél, és senkinek sincs szüksége kivizsgálásra vagy helyszínelőkre.
A tökéletes megoldás.

- És most menj! - utasítom - Engem majd Günter elvisz a limoval... - bontom vissza az ingujjamat, és ahogy a fickó beszáll a chryslerbe, én újabb két lépéssel hátra csak minden pillanatát figyelem ahogy kitolat a sikátorból.

Mára is egy jótétemény.
De legalábbis megvédem azt ami az ENYÉM!
Bármilyen mocskon átgázolok érte...

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Hétf. Szept. 26, 2016 7:58 pm

Végül teljesen elveszítem az eszméletem, nem is tudom, hogy mikor. Valójában, mikor magamhoz térek az éjszaka közepén, vajmi kevés dologra emlékszem. Tudom, ki támadott rám, hogy nagyjából hol, ahogyan azt is sejtem, hogy miért. Emlékszem, hogy valaki közbelépett, de… Ennyi. Ezeken kívül csak a nővérektől szerzett információm volt, mielőtt másnap reggel a rendőrök faggatni kezdtek volna.
A Vinnie’s szóba sem került. Ugyan elvileg attól néhány utcányira találtak meg, vagyis talált rám egy tagbaszakadt, németforma fazon, nem említették. Két alak ugrott be nekem azonnal. A tulaj két önhordozós szekrénye. Gondolom, nem akartak rosszat a hírverésnek, ugyanakkor éppen emiatt, nekem sem árt szándékomban. A lényegen mit sem változtat. Bólintottam hát a helyszínre, bár úgy, hogy ne köthessenek bele. „Nem emlékszem pontosan. Miután elkapott, nem sokkal később elkezdett ütni, hogy könnyebb legyen rángatnia. Nem tudom, meddig vitt el.” Ebbe még a bíró sem köthet bele, nemhogy egy ügyvéd. Egyetlen egy dolog volt, amire pontos választ tudtam adni. Az elkövető kilétére. Erre persze rá is kérdeztek, hogy miért vagyok ebben olyan biztos, mikor a többire alig emlékszem. Elmondtam nekik, hogy miket mondott, mielőtt az a valaki, akit egyébként meg sem említettem, megjelent. Mikor pedig tovább faggattak, egyszerűen leráztam őket azzal, hogy nézzenek utána. Nem akartam róla beszélni. Nem akartam elmondani, hogy egyszer már elkapott az a rohadék. Ezt követően, az orvosom közbelépésének hála megmenekültem és elmentek. Kezdtem érteni, hogy miért nem szeretik sokan a rendőröket.
A délelőttöm ezzel el is ment, a délutánom pedig azzal, hogy különböző vizsgálatokon estem át, melyek végeztével folyamatosan azt mondogatták, hogy szerencsés vagyok. Na persze! Átestem egy műtéten, belső vérzés miatt, meg hogy helyre tehessék néhány bordámat, hogy azok ne szúrják át a tüdőmet. A bal alkarom megrepedt, tele vagyok zúzódásokkal, de! Nem erőszakoltak meg és élek. Éljen! Na meg, legalább tükörbe nézhetek, mert a fejemet nem ütötte az a szemét. Nos, akkor most már tényleg minden rendben, béke, jólét és örülhetek? Feltéve, ha a kórházi számlám tisztázása után nem az lesz az első dolgom, hogy éhen haljak, amire van esély. Majd lesz valahogy! Elvégre… Igazuk van, élek.
Most, hogy végeztek a mai vizsgálódásokkal, a szobámban pihenek. Rám is fér, ami azt illeti, mert ez az egész napi huzavona nagyon fárasztó. Nem egy összevert nőnek tervezték ezt a procedúrát. Egyik tű a másik után, kötözés és minden egyéb, ami csak fekve, helyben elvégezhető. Még szerencse, hogy a rendőrök nem jöttek vissza. Biztos vagyok benne, hogy még nem szabadultam meg tőlük, de… Legalább most nyugtom van.
- Hogy érzi magát? – kérdi az egyik ápoló, amin bejön.
Ajkaim azonnal fintorba szaladnak. Ujjaim tehetetlen emelem fel, mintha csak karjaim akarnám széttárni, a tényleges mozdulatnak azonban megálljt parancsolok.
- A vicceket most nem ártana kint hagyni – jegyzem meg, cseppet sem ingerülten.
Inkább csak amolyan poénosan, a magam módján.
- Be lehetne kapcsolni? – kérdem, állammal a tévé felé bökve.
Talán abban lesz valami, ami leköt. A mellettem lévő szekrényről lekerül a távirányító, majd egy gombnyomásra megjelenik a kép. A kapcsoló kezem mellé kerül, mit egy kisebb, hálás mosollyal honorálok, s immáron tévézés közben teszem azt, amit éppenséggel tennem kell. Mozgatom a lábaim, megpróbálok kicsit felülni, ami sokkal kevésbé fáj, mint hittem, valószínűleg a jó adag fájdalomcsillapítónak köszönhetően, ami bennem van. A párnám megigazítása után már vissza is dőlhetek. Hamarosan pedig magamra maradok az éppen aktuális műsorral.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Hétf. Szept. 26, 2016 10:10 pm

A mai is egy átlagos este. Átlagos... A szokásos... Minden a legnagyobb rendben, és a tegnapi megbeszélés eredményessége szintén rányomta a mai napra a pontot.
Nem is lehetne ennél felemelőbb kedvem...
Éppenséggel lehetne, ha mondjuk kimennék az edzőterembe és lenyomnék egy menetet, de valahogy egészen másképp alakultak a mai terveim.

- Heinz! - intem oda a pult baloldali széléhez az ajtónál rostokló németet. - Te és Günter ma ittmaradtok. Segítetek Ridnek, ma személyes dolgom van. - és biccentek, ahogy a következő pillantásom már inkább a távolban táncoló és élvezkedő tömegre téved. Na ÍGY... kell futnia egy igazi és JÓ pénzmosó szentélynek!

Heinz csak bólint. Több szövegnek nincs helye, én meg egy utolsó pillantás az új csaposunkra Dave-re, fél szemmel jelezve hogy azért legyen ám rajta is a szeme, elhagyom a vendégteret át, a hátsó folyosón.

Az irodába egyedül a kedvenc szivartárcámért megyek be. Azért a szivarért amit Kubából hozott nekem a mexikóiak ellenlábas feje, és ami beillett volna egy megvesztegetési kísérletnek, én mégis megtaláltam a helyes utat.
A hátsó kijárat helyet, most az egyik oldalsó, vészkijáraton hagyom el a klubbot.
"Mindig légy kiszámíthatatlan..." Ez az egyedüli túlélés törvénye, és a mai időkben.. az embernek nem is árt résen lenni.

A chrysler tisztítóban.. a limo túúúl nagy feltűnést keltene, és mert most az egyetlen védelmem az inkognitó, a számba tolva az egyik vékony szivarom, nem sokkal hagyva el az odakinn sorban álló vendégsereget, egyszerű módon leintek egy taxit.

- Hova lesz? - kérdezi a fickó ahogy becsapom az ajtót az oldalamon.

- A Sunrise Hospital. Főbejárat.. - és nincs is több szöveg.
A kocsi indul, lassan cocókázva kerüli az ilyentájt a Strip-en futó tömeget, én meg csak alig leengedve az ablakon, kifele fújom a szivarfüstömet.

A kórházhoz érve, a fülemet sérti a sok sziréna hangja. De ilyen ez... És bár szerencsémre, az egy pár golyó ütötte lyuktól eltekintve amit jobb... nem a hivatalos berkekben intézni, nemigen volt dolgom kórházakkal az utóbbi időben, most mégis valamiért nyomósnak éreztem ide ellátogatni.

- HOPP! Aztkérem! - kapom el közvetlenül a bejárat melletti ajándékboltban kikészített virágcsokrokat áruló nőcskét és mutatok rá a legközelebbire.

- Esetleg rokonnak lesz?? Szülő.. feleség.. - tapintgatja a lényeget de egész másról van itt szó kedvesem.

- Kösz, nem kell kártya. - és mosolygok.
Kikapom a zsebemből a szemet kiszúró felirat összegét, és szép borravalóval látom el az épphogycsak korosodó özvegyet.
Még a vaknak is kiszúrná a szemét...

Útban a folyosókon, Heinz tökéletes információkkal látott el. Harmadik emelet... 56-os szoba. A zsarukat is rendesen megjárta, tökéletesen ment minden. Nincs aggodalomra okot adó jelenet...

A folyosón lépkedve, a hátam mögött épp hogy a záródó ajtókat jelző lift csenget, amikor szemmel gyorsban felmérem a telepet.
Már tudom is hol találom a célszemélyt.

Ajtó nyitva, megállok a küszöbön.
Kopogok.. ahogy anno jóanyám tanította, és nem lépek be, amíg nem biztos a beengedés ténye.
Úgy nézem valami tévéműsort figyelhet a hölgyike.
Akkor nemlehetolyannagybaj...

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 8:47 am

Jelenleg számomra lényegtelen, hogy mi van adásban, a lényeg, hogy menjen. A történet követésének megpróbálása éppen elég figyelemelterelés ahhoz, hogy el is aludjak rajta. Nem túl mélyen, de valamennyire pihentetőn, ami egészen addig tart, míg az egyik ápoló meg nem látja, hogy bealudtam. Akkor aztán bejön és amint a közelembe ér, már venné is el a távirányítót, mire felriadok. Nem azért, mert annyira aggódnék a kapcsoló miatt, sokkal inkább azért, mert hozzám ért. Még számomra is furcsa, hogy ezt váltotta ki belőlem, de ez van. Úgy tűnik, egy darabig senki nem jöhet a közelembe alvás közben. Nem, amikor már nem vagyok altató hatása alatt.
A készülék kezem ügyében marad, ezt a folyamatot azonban eljátsszuk még néhányszor, más-más munkatársaival, mire végre a folyosón mindenki belátja, hogy jobb, ha békén hagyja a tévét és az alvó, riadozó némbert a szobában. Ha elalszok, hát elalszok, a sorozatok és mindenféle vacakok akkor is mennek. Majd napközben kikapcsolom, feltéve, ha valaki szerez nekem egy könyvet, jobb híján. Ugyan jobban örülnék a saját holmiimnak, mint például a gépemnek, amin nézhetnék filmeket, olvashatnék, vagy tehetném azt, ami leginkább leköt, ez azonban… Nem lehetséges. Senki nincs, aki elhozhatná nekem. Most valahogy úgy érzem, hogy még én magam sem lennék rá képes, akkor sem, ha nem lennék ágyhoz kötve.
A bóbiskolás ismételten sikerül, most azonban kopogásra ébredek fel. Ez azért egy fokkal kellemesebb. Laposan pislogok néhányat, majd az ajtó felé fordítom fejem. Néhány pillanatig meglepetten nézem az ott ácsorgó személyt.
- Szabad – szólalok meg végül néhány másodpercnyi gondolkodás után – Pont jókor. Kaphatnék egy pohár vizet?
Ha kapok, ha nem, a tévét lehalkítom, hogy jobban hallhassuk egymást, na meg ne vonja el a figyelmemet látogatómról. Nem hittem volna, hogy a rendőrökön kívül más is meglátogat, és lám… Itt van az az ember, akire legkevésbé számítottam. Azt hittem, az egész le van tudva annyival, hogy ők nem említették a tulajdonában lévő helyet és én sem. Még én is tudom, hogy nem tenne jót annak a helynek a rendőri szimat, ennek ellenére… egészen megkedveltem az utóbbi időkben és ezen a múlt este sem változtat.
- Minek köszönhetem a Vinnie’s tulajdonosának látogatását? – kérdem, ha kapok vizet, ha nem.
Remélem azért, hogy kapok, mert semmi kedvem kiszáradt torokkal beszélgetni. Már ha egyáltalán azért van itt, hogy beszélgessen. Nem azért, hogy eltegyen láb alól, vagy lefizessen valami olyanért, amiért… Hát, a pénz végül is nem jönne rosszul, tekintve a jelenlegi helyzetet és egyre növekvő kórházi számlát, arról nem is beszélve, hogy ma így is átejtettem a rendőröket, na meg hogy egyébként sem vagyok valami hú de ártatlan lélek, de… Valójában nem hiszem, hogy ilyesmi fennáll. Megszívtam, az én bajom. Ez a világ így működik, és már annak is örülhetek, hogy valaki egyáltalán közbeavatkozott, ahelyett hogy felvenné mobillal, csak állna és lesne, vagy esetleg társult volna ahhoz az állathoz.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 4:35 pm

"Szabad"... Egyenes út, a szabadság felé... Belépek.

- Hogyne. - gyors színben mérem fel a terepet, és meg is találom a kancsót az üvegpohárral mellette.
Virágcsokor elfektetve az ágyon, valahol a lábrésznél teszem le, víz csurog a pohárba, és ugyanazzal a mozdulattal töretlenül fordulok is vissza hogy a kezébe adjam. Melyik... kezébe??

- Szóval tudja ki vagyok.
- ez meglepett. Szó se róla, nem hittem hogy egyáltalán hallott engem, de ha már így van... - De akkor azt is tudja hogy már nincs mitől félnie. - és egy mosoly. Hogy miért?? Kicsúszott. Mondtam már hogy jó napom van??
Egyenesen tökéletes!

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 5:57 pm

Amíg a víz a pohárba kerül, én a virágot figyelem. Nem értem, minek ez, akár anélkül is jöhetett volna. Úgyis csak pénzpazarló formaság az egész. Részemről jobban örültem volna egy üveg italnak, vagy csokinak... vagy egy kaktusznak, az azért még nálam is túlél. Erről azonban ennyit. Mikor újra felém fordul, jobb karom lassan megemelem. Azon csak zúzódások vannak, így nem akkora macera mozgatni. Azt is mondhatnám, hogy tudom mozgatni, bár csak óvatosan. Szerencsére egyetlen csipeszen kívül, mindent a bal kezemre tukmáltak. Így csak a mutatóujjamon van egy szürke vacak, ami különösképp nem akadályoz abban, hogy kissé remegve ugyan, de elvegyem a poharat és igyak néhány kortyot.
- Szeretek utánanézni azoknak a helyeknek, amiket szeretek, ugyanakkor ha nem így lenne, akkor is töltöttem ott annyi időt az elmúlt időszakban, hogy tudjam, ki maga. Azt viszont még mindig nem tudom, hogy miért van itt - szögezem le, jelezve, hogy a kérdésemre nemigen válaszolt.
A poharat felé tartom, ha pedig elveszi, egy halkabb köszönöm ki is csúszik a számon. Tényleg hálás vagyok érte. Mintha teljesen új életre kelt volna a torkom, annyival másabb így.
- Ami a félelmet illeti... Tudja, pontosan ezt mondták nekem akkor is, amikor gimnazista voltam. Én meg hittem nekik. És lám... Amint szabadult a börtönből, keresni kezdett az a rohadék. Miért lenne ez most másként? Miért nem kellene tőle tartanom? Csak azért, mert maga mondja? - kérdem kissé ingerülten.
Mikor észreveszem, hogy kicsit megemelem a hangom, elhallgatok. Néhány pillanatig csendben maradok, csak hogy biztosan lehiggadjak.
- Elnézést! - sóhajtom.
Nem, a dühöm egyáltalán nem neki szól. Sokkal inkább magamnak, a világnak, és úgy általában mindennek. Ilyenkor könnyű mindent hibáztatni. Akár még az itteni nővéreket is, csak hogy dühönghessen az ember. Ezen egyszer már átestem, most viszont... Nem is tudom. Valahogy mégis más egy kicsit.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 8:27 pm

- Zene füleimnek.. - csak fűzöm útközben a dicsérő szavakra, még ha nem is konkrétan és kereken kimondott méltatási forma, mégis visszajelzés. Jó... visszajelzés.

A poharat elveszem. Koccan az alja az ágy mellett álló asztalon, de nem kerülte el a fülem az újabb észrevétel, miszerint... Valóban nem jeleztem miért is vagyok itt.
Még nem.

Az azután kitörő dühroham viszont meglepetésként ér. Na nem mintha magamra vennék bármely részletet, sokkal inkább a hirtelen nyitottság... Gimnáziumi évek?? Visszatérő támadó?? Nem hinném hogy rám tartozik ez a néhány részlet, mégis egyetlen keresztbevágó mozdulattal igyekszem a végét venni a kitörni készülő jelenetnek.

- Hé! Hé! Nem ölni le a hírvivőt! - felemelt kezekkel jelzek hogy álljunk meg, fogalmam sincs miről beszél.

Hatott.. legalábbis mert végeszakad az áradatnak, és nem mert szükségem lett volna bocsánatkérésre, sokkal inkább adnék magyarázatot.

- Csak tudni akartam rendben van e. - biccentek. Ennyi a rövid történet. - Tegnap nem nézett ki.. hogy úgy mondjuk túúl jóól. - egyenesen bele a szemeibe. - És tudni akartam hogy megmarad. - és most egy sokkal félszegebb mosoly.
Él... Él, nem? De! És ennyi ez a kis remekbeszánt történet, mégsem indulok még.

- Szóval azt mondja... - rövid a szünet  - nem egyedi eset volt? - ez már egy kérdés. És hogy tényleg érdekel e?
Végül is... nincs hasznosabb dolog eltölteni az időmet.
Ráérek...

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 9:08 pm

Nem mintha képes lennék jelenlegi állapotomban megölni bárkit is, de egy emberrel szívesen próbát tennék, feltéve, ha tehetetlen az illetékes és nem tudja kihasználni azt a tényt, hogy a közelemben van az incidenskor. Jobban belegondolva viszont, felőlem élhet is, csak tőlem távol és ne lássam soha többé. Most ezzel is megelégednék. Egyelőre.
A jelenlét megindoklására felvonom szemöldököm. Kicsit jobban megfigyelem magamnak az alakot, de semmi. Nem rémlik semmi a fickóról, aki közbe lépett. Talán ő volt, talán nem, ugyanakkor a leírások alapján az egyik gorillája mindenképp jelen volt, tehát akár ő is ott lehetett. A hangja mintha néha ismerősen csengne. Egy-egy hanglejtésnél, de semmi több. Két lehetőségem maradt. Elfogadom, hogy ő volt az, bízva benne és azon kis részemben ami igazat mond neki, vagy hiszek a gyanakvónak és mindenben kételkedni kezdek, ami előbb-utóbb paranoiához fog vezetni. Az utóbbi nincs ínyemre, úgyhogy marad az első lehetőség.
- Az orvosok azt mondják, megmaradok. Én nem mindig érzem úgy - teszem hozzá saját megállapításomat.
Kérdése meglep. Tényleg mondtam ilyet? A francba! Ennek ellenére, elgondolkozom azon, elmondjam-e. Belekezdtem, az igaz, meg ha minden igaz, akkor meg is mentett, de... Az mégiscsak egy olyan téma, amit még a rendőröknek is inkább feladtam házinak, mintsem meséljek róla. Erre itt ez a fickó és az első ingerültebb megnyilvánulásommal nekikezdek.
- Azt hittem, az fogja érdekelni, hogy meséltem-e a Vinnie'sről. Tekintve, hogy az embere nem említette a rendőröknek - elmélkedem hangosan, aztán ismét elgondolkodom.
A tévére pillantok. Még mindig az a nyálas akármi van benne, ami azelőtt ömlengett, hogy elszundítottam. Valószínűleg nem tartott sokáig az utóbbi adag.
- Az a férfi... Az utolsó évem volt a gimiben, mikor megerőszakolt. A vallomásomnak hála börtönbe került, és most, hogy kiengedték, az volt az első dolga, hogy megkeressen. Szóltak róla, hogy szabadult, de azt hittem, elég messze vagyok. Na meg hogy tanult az esetből és felhagyott az ilyesmivel. A naivitásom sokakén túltesz, nemde? - mondom el a történetet röviden.
Gondolom, ez is bőven elég lesz belőle, nem kell kifejtenem. Ha mégis, hát neki is lesz egy kis házija és utánanézhet, mert én nem megyek bele a részletekbe.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Kedd. Szept. 27, 2016 11:21 pm

Csak könnyedén biccentek. Határozottan ismerős eset, de azok az idők már régen elmúltak...

- Csak tartson ki. - és egy újabb biztató mosoly.

Hogy miért.. vagy hogyan jön a következő érdeklődő részlet, nem áll szándékomban végiggondolni. Csak kérdezek. Egyszerűen.
És a válasz...

- Hm.. tudja hogy van ez... - és szélesbe húz megint a mosolyom - A mi félénk jobban szereti a nyugodt vizeket... - és ennyi elég. Pont elég hogy jól tudjam ő se kevert bele nem odaillő részleteket, és ő is, hogy nem illlik.. tovább kérdezősködni.
Mindketten jobban járunk úgy!

A további leírásnál minden szóra figyelek. Nem udvariassági kérdés, egyszerűen érdekel, és ahogy beszélni kezd, az arcán láthatóan torzulni kezdenek az inak.

- Vagyis igaza volt... - jelentem ki csak megállapításszerűen - okozhat még kellemetlenséget. - nyíltan és őszintén. A képmutatás sohasem volt a részem, és mindig jobb.. tisztán számolni a tényekkel.
Úgy sohasem érhet meglepetés..

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 12:54 pm

- Ezt mondania sem kell - engedek meg magamnak egy apró mosolyt.
Kitartok, ahogy eddig is kitartottam, a kérdés, hogy ezúttal hogyan. Arról szó sem lehet, hogy ismét droghoz nyúljak. Egyszer elég volt belőle, főleg, hogy az elvonási tüneteket kétszer vészelhettem át. Abból is elég volt, nem kell több. Maradok a könnyebb és olcsóbb verziónál, viszonylag egészségesnek mondható mértékben.
- A nyugodt vizeket... Ez esetben, ismételten elnézést kérek! - szélesedik ezúttal az én mosolyom.
Hátha ezzel faragok egy keveset az övéből, ami mintha már kezdene idegesíteni. Nincs bajom azzal, hogy másoknak jó kedve van, csak most ne mutassanak belőle túl sokat előttem. Akár rájön, hogy viccnek szántam, akár nem, én nem mondom ki. Engedem gondolkozni rajta egy keveset.
Nem tudom, miért mesélek neki a régen történtekről. Valószínűleg az őszinteségéhez lehet köze, na meg ahhoz, hogy valamiért nem érzem úgy, hogy veszélyben lennék mellette. Feldereng a pisztolylövés, mit valamikor hallottam. Apróbb részletek, de semmi komoly. Se egy arc, se semmi más. Talán csak hinni akarok neki és annak az állításnak, hogy látott tegnap este. Ehhez pedig azonnal társítottam a felvetést, hogy neki köszönhetően élek.
- Ez aztán a bizalomgerjesztő kijelentés - húzom el a szám, ugyanakkor az őszinteséget mindig is értékeltem.
Most sincs ez másként. Legalább tudom, mire számíthatok. Jó néhány kialvatlan estére. Talán védőőrizetet kellene kérnem az ajtó elé. Nem is tudom.
- Hol hagyta a kísérőit? - váltok témát, csak hogy másról is szó essen.
A németeknek nyoma sincs. Eddig valahányszor láttam ezt a fickót, mindig a nyomában jártak, így most kicsit furcsa, hogy nincs mellette a két napellenzőnek is ideális fazon.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 4:15 pm

Nagyot sóhajtok.
Úgy tűnik az utóbbi időben tényleg nem beszélek egyértelműen.

- Nincs miért elnézést kérnie. - és ez ennyi. Nem több. Az udvariasság belső berkeiben épp elég lezárása az esetnek. Irónia?? Talán... Vissza. De ilyen az élet.. Ne firtassuk.

A végső megállapítás, automatikus. Nincs köze a jövő eseményeihez, szándékhoz vagy megoldási kísérlethez, egyszerűen az, ami. Egy megállapítás.

- Most jobban esne ha hazudnék?? - csak jóindulatú fénnyel a szemeimben, de nem kell beszélnie. A nő sem az az önáltató típus. Ezt már ennyiből is leszűrtem.
Ám a következő kérdés...

- Hogy a ná.. vagyis a németek? - fordulok hátra automatikusan,  - nem mintha ténylegesen keresnem kéne - majd vissza a nőhöz.

- Úgy gondoltam ezúttal nem érhet nem elhárítható akadály. Talán Ön.. még nem képes leteperni. - és egy újabb mellé járó mosoly.

- Na meg nem mindig jó a díszkíséret. - lépek oda a lábánál felejtett csokorhoz és köré fűzve az ujjaimat odaemelem egyenesen az orra elé.

- Ezt magának hoztam.

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 4:39 pm

Úgy tűnik, nemigazán vette fel a bocsánatkérésemet, de sebaj. Annyiban is hagyom a dolgot. Felesleges tovább firtatni. Nem beszéltem a helyről, bár ez nem jelenti azt, hogy nem leszek kénytelen megemlíteni. Ma mázlim volt, hogy bejött az orvos, de... Legközelebb lehet, hogy olyan kérdést is feltesznek, amihez így, vagy úgy, de meg kell említenem. Persze nem valószínű, hogy emiatt olyan nagy lenne a felhajtás, főleg, hogy ennek semmi köze a helyszínhez. Lehettem volna akárhol, hiszen az a görény engem keresett, nem csak úgy valakit. Konkrétan engem.
- Méltányolom az őszinteségét - felelek kérdésére, még ha nem is lenne muszáj.
Gondoltam nem árthat, ha tájékoztatom erről. Megmozdulására kis híján elnevetem magam. Már meg is rázkódok kicsit, végül azonban nem lesz belőle más, mint egy adag fájdalom, ami oldalamból sugárzik. Arcom egy pillanatra eltorzul ennek hála, viszont nem tart sokáig rendbe szedni. Valószínűleg múlóban van a fájdalomcsillapító hatása.
- Nem hiszem, hogy bárkit képes lennék leteperni. Jobban járnék, ha keresnék valakit, aki önvédelemre tanít. Vagy simán verekedni, nekem az is megfelel, amíg az eredménye az lesz, hogy elkerülöm az ilyen helyzeteket. Kölcsönadná az egyik németét? - kérdezem meg, hirtelen ötlettől vezérelve.
Azért vannak kétségeim, hogy egy kétszer akkora pasas megfelelő edzőpartner lenne, egy próbát viszont megérne. Még akkor is, ha neki elég véletlen csapkodnia a nagy erejével ahhoz, hogy gyorsan padlóra utasítson valakit. Elég egy véletlen találat, ugyanakkor nálam... Nem valószínű.
- Őőő... Köszönöm! Majd kérek nekik egy vázát. Addig az asztalra tenné, kérem?! És... Azt is köszönöm, hogy segített! Hogy segítettek - javítom ki magam, elvégre mégiscsak többen voltak.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 5:11 pm

És valóban... Ritka az őszinteség nem csak a vegasi palettán, de pláne az egész világon!
Üdítő színfoltként csepp a tengerben.

Az azt követő szöveg viszont zsigerből jön. Feltűnik az arcán átfutó fájlaló árnyék, de a feltevés válaszutat enged, és ami választás neki.. nekem..: lehetőség.

- Tudja nem biztos hogy jól járna Heinz-el.. - csak társalkodó szintű elemzés - amilyen köpcös.. olyan rövid az agya. - a tények.. tények. - Elég ha egy kicsit nem figyel, és máris magára ülne. - csempészek bele egy újabb jóleső sóhajt. - Günter meg... - félbemaradt ítélet, de.. - De tudja mit? - jön a hirtelenből szállt ötlet - Ha már nem lógnak tűk.. meg mindenféle alkatrészek kifele magából, keressen meg!
Na és EKKOR.. jön a virág!
Hogy miért?? Csak mert ott fekszik valahol lábszélen, és mert némileg terelendő a kérdés.

Egy szót se szólok. A csokor, bár kissé megviselt, de megvisel az élet, elfekszik most az új helyen, a kisasztal szélén, és máris vissza a történetre.

- Nincs mit. - és biccentek. Ennyi tökéletesen és bőven elég.

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 5:51 pm

Ahogy belekezd a németek jellemzésébe, nekem úgy kell egyre jobban nevetnem, ami aztán hirtelen marad abba az ajánlattal. Szokatlan ajánlat, egy igencsak szokatlan embertől. Aztán jobban belegondolva az egészbe, talán nem is olyan rossz ötlet. Akár el is fogadhatnám, ugyanakkor...
- Még abban sem vagyok biztos, hogy az emberét megtudom majd fizetni ha innen kijutok, hát még magát. Szívességet pedig nem fogadok el. Hacsak nem tudok adni valamit cserébe - nézek rá kérdőn, hátha van valami ötlete.
Nekem jelenleg semmi olyan nem jut eszembe, amit el is fogadnék. Vagyis egy talán igen, ami nem kerülne többe egyetlen mondatnál és már számtalanszor gondolkoztam azon, hogy felkeresem ezzel, de... Mindig lemondtam róla. Valahogy esélytelennek tartottam, hogy fogadna, vagy hallgatna rám, erre tessék. Most itt van, a szekrényei nélkül.
Válaszára csak hálásan elmosolyodom. Tényleg az vagyok, azt nem is említve, hogy az adósa, amit nem valószínű, hogy képes leszek törleszteni. Remélem sosem lesz alkalom arra, hogy ezt tényleg kiderítsük, bár sosem voltam az a fajta, aki hagyná, hogy valakit csak úgy lelőjenek a szeme előtt. Azt hiszem, nem, ugyanakkor még sosem kerültem lövöldözésbe. Sem komolyabb tömegverekedésbe és hasonlóba. A sajátos eseteim meg mások.
- Miért van az, hogy lényegében többet elmondtam magának ma magamról, mint a rendőröknek?
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 6:47 pm

Szokatlan ajánlat... Na nem mintha nem hallottam volna eleget belőle, de általában ezután kezdődött a két térdre esés. Ilyen... vagy olyan indíttatásból.
Ami a jelenlegi helyzetet tekintve több mint mellőzendő fogalom.

- Nos.. - röviden gondolkozom el - majd keressen meg... Maradjunk ennyiben. - és hogy mi lesz ennek az egésznek a vége?? Jószerével nem tudom. Nem szoktam előre lefektetni minden érvet, és nem is szoktam megszabni minden lehetőséget. Soha nem tudhatjuk mi sül ki, ha határokat állítunk magunk elé!

A rövid csönd... vagy a virágos közjáték, úgy ahogy jött, el is múlik.
A következő mondat viszont a semmiből kerül elő, és ha kérdés, még nagyobb talány, ha úgy vesszük szerény személyemnek.
Talán...

- Kisasszony ha ezt tőlem kell megkérdeznie, nem nálam a hiba. - és mosolygok.
Nem lenézően.. nem meg(el)ítélően, és egy cseppet sem megrovón, puszta.. észrevétel egy önboncolgató kérdésre.

- De ne higgye hogy nem értékelem.. - és vissza a gyökerekhez, ismét elmosolyodom.

Azt hiszem... végeztünk...

Végeztünk??

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 7:35 pm

Azt hiszem, kicsit jobban át kellett volna gondolnom, hogy miket is mondok. Vagy tényleg el kellett volna mondanom azt, amire gondoltam, ugyanis ez így jobban belegondolva, elég... nos, nem egyértelmű. Még jobban belegondolva, sokan ezt olyan ajánlatnak vennék, ami határozottan a részemről nem létező szívességek listáján van.
- Megjegyezném, hogy a... testi szívességek, kizárva. És rendben - hagyom ennyiben, remélve, hogy ezzel kizártam néhány esetlegesen felvetülő ötletet.
Meg kell hagyni, valószínűleg ez lenne egy férfi utolsó gondolata, ha most rám nézne, de sosem árt tisztázni. Ha viszont használja egy kicsit a fejét és utánajár dolgoknak, akkor talán arra is rájöhet, hogy mivel tudnék segíteni az ő segítségéért cserébe. Már ha egyáltalán sikerül megállapodásra jutnunk. Ááá! Ez az egész kezd egyre zavarosabb lenni!
- Meglehet, hogy igaza van. Fogjuk a gyógyszerekre. Vagy csak nem tesz fel mindenféle idegesítő kérdést, amivel azt váltja ki, hogy ne akarjak válaszolni.
Annak csak örülni tudok, hogy értékeli az őszinteséget. Ez sokaknak nem tulajdonsága. Az üzleti életben többeknek, mint kellene. Nem is értem, hogy van ez. Mindenről az igazságot akarják tudni, de ha róluk van szó... Akkor senki ne tudjon semmi olyat, ami kicsit is bántó lehet.
- Ha már az őszinteségnél tartunk... Említettem, hogy szeretek utánajárni az általam kedvelt helyeknek... A maga dolga, hogy megfogadja-e, de szerintem nézze meg, hogy mit csinálnak a pénzügyeivel foglalatoskodó alkalmazottai - mondom ki végül.
Ez tényleg csak egy tanács. Az ő dolga, hogy mit tesz vele, vagy mit nem. Nekem valami akkor sem stimmelt, de ez... nem az én ügyem. Nem mondhatnám. Az már tiszta lehet neki, hogy nem áll szándékomban ártani a klubnak. Miért is tenném? Ez meg nem más, mint egy kis hála. Nevezhetjük így, azt hiszem.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szer. Szept. 28, 2016 9:55 pm

Elmosolyodok a felmerülő kitételen. Ugyan.. nincs is olyan rossz állapotban ez a lány!
Vág az esze...

Az azt követő jelenet.. Ha már nyitottság, újra meglep.
Önelemzés..önelemzés..önelemzés... Azt mondják az a lelke mindennek, mégis meglepő amiért ez előttem történik meg, habááár.. nem mondhatom hogy ne hallottam volna már ilyet, de az... egy egészen más szituáció velejárója.

Egy együttérző mosoly... vagy inkább csak nyugtázó féle, már indulnék is, amikor a hirtelen támadt törekvésben, a következő szava megakaszt.

Fordulok. Vissza, ahogy az előbb az ajtó felé tettem. Csak sokkal lassabban és kíméletesebben, megfeszült nyakizmokkal bele a szemeibe.
Talán ennyire félreismertem volna!??

- Mégis.. mi a fenéről beszél...!?? - a gyanakvás lángja felcsillan a szemeimben. Talán ezúttal hibáztam. Talán mégse kellett volna megmentenem. Egy kopó..?? Vagy akár ellenséges csoport kémje... Toretto?? Akármelyik, egyik sem jó az üzletnek, SŐT! Talán az életemnek sem jó..
Vagy Ritáénak...

- Ki a fene maga??

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Csüt. Szept. 29, 2016 7:23 am

A hangulat hirtelen válik feszültté, ugyanakkor nem miattam. Sokkal inkább miatta, mikor megadom neki azt a tippet, hogy mire kellene figyelnie. Ezek szerint, tud róla, bár miért is ne tudna? Csak ő is azok közé tartozik, akik nagyon nem szeretnék, hogy az ilyesmi kiderüljön, engem viszont... nem érdekel.
- Semmiről - felelek egyszerűen.
Én nem beszéltem semmiről, ehhez pedig tartom magam. Nem fogok itt kifejteni ilyen, vagy ehhez hasonló dolgokat. Ami meg azt illeti, még igazat is mondtam, hiszen mindenki abban van, hogy minden rendben a Vinnie's háza táján. Talán így is van. Talán csak elnéztem valamit, vagy túlságosan gyanakvó vagyok. Sóhajtok.
- Egy nő, akit múlt éjszaka kis híján kinyírtak, de magának hála él. És ezért nagyon hálás. Valaki, aki szereti a klubját, és azért, hogy ne kavarja bele a zűrbe, csak részigazságokat mondott a rendőröknek. Az az Ashlyn Davis, aki azért bukott el egy társulási szerződést a Hillman & Hill hitelező vállalatnál, mert a munkatársa drogot tett az italába. Bár ez az utóbbi nem nyilvános információ. Ha rákeres a nevemre, a google biztos kidob néhány nem túl régi cikket. Talán többet is, mint szeretném - kezdek bele a magyarázatba.
Nem lenne kötelező, de rám jött az őszinteségi roham. Van az úgy, hogy elkapja az embert, viszont ez azért már részemről is túlzás. Saját magamnak túlzás. Valószínűleg ez is a gyógyszereknek köszönhető. Nem tiszta a gondolkodásom és nem érzem azt a gátat, ami ilyen esetekben elém állna és képen törölne, amiért át akarok rajta menni.
- Ami az előzőt illeti, azt tesz vele, amit akar. Bár azt elmondanám, hogy ez a reakció azért... Persze, számíthattam volna rá, de mégis meglepett. Egy kicsit.
Vissza az elejére Go down

Vincent Morris Belvedere

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Night klub tulajdonos/illegális mérkőzések szervezése
Location : Vegas külterülete
Posts : 139

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Szomb. Okt. 01, 2016 4:02 pm

"Semmiről"... Visszhangzik vissza. És EZ... a leginkább gyanús lépés!

Csak annyira engedek fel, hogy teljes testtel felé fordulhassak. Akárki is a nő, most.. nincs mitől tartanom. Nincs abban a helyzetben hogy fellépjen..
De ahogy megint beszélni kezd, minden egyes kimondott szavát kiélezett éberséggel figyelem..

A hirtelen jött kitárulkozás, a szükséges lépés. Nem az az átlátszó, és jól ismerem az embert, nem is az a futótűzként jött hirtelen-hantás változat. A szemei őszinteséget tükröznek.
De mégis... ki a fene ez a nő???

- Ashlyn Davis... - ismétlem meg hangosan a nevet, ami éppenséggel álnév épp úgy lehetne, mint maga a valódi. De nem az. Látom a szemeiben.
És amikor a rövidre nyúlt csönd után újra nyílna a szám, az övé viszont ismét belekezd.

- Honnan veszi azt, amit tudni vél.. -  ami a leginkább foglalkoztat. Bár.. mondjuk azt hogy a korábbi verziók valószínűsége nagyságrendileg csökkent, mégis messzemenőkig érdekel honnan az információ.
Talán valamelyik alkalmazott szivárogtat??

- Úgy értem.. - engedek már némileg a feszültségen - esetleeeg.. látott valamit, vaaagy.. - hagyom szándékosan nyitottan a mondatot, elvégre ha egy külsős.. csak úgy... belelát a klub ügyeibe, ott valami.. vagy valaki piszkosul nagyot hibázott!

Nehéz manapság jó embereket találni...

_________________

Past

&

Present
Vissza az elejére Go down

Ashlyn "Nyda" Davis

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Üzletvezető
Posts : 30

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Életmentő találkozás   Vas. Okt. 02, 2016 12:31 pm

Teljes nyugalommal biccentek, mikor megismétli nevem. Nincs ezen mit rejtegetni. Ha valaki komolyabban utána akar nézni és megvannak az emberei hozzá, akár egy névváltás után is megtalálnának. A hirtelen álnevek meg... Mi vagyok én, valami kém, hogy ilyesmikkel bajlódjak? Csak egy egyszerű, jelenleg összevert nő vagyok, nem több. Talán egy kicsit szokatlannak mondható hobbival, de ez már a saját ügyem, nem másé. Nekem meg nem árt a gyakorlás, hogy ne felejtsek el semmit, felkészülve arra, hogy a későbbiekben talán szükségem lehet erre a tudásra.
- Éveket töltöttem azzal, hogy háttérvizsgálatokat végeztem és elbírálásokat írtam a hitelkérvényekhez. Ezek alatt az évek alatt egyszer sem adtam ki a forrásaimat. Soha nem is fogom - jelentem ki határozottan.
Magamba fojtom a feltörekvő ásítást. Kezd ismét rám törni a fáradtság. Azt hiszem, többet alszok most, mint máskor egy hét alatt. Meglehet, hogy a szervezetem pótolni is akar egy keveset az elmaradásokból, amellett, hogy kiheverné a múlt éjszakát.
- Ráadásul... Jó ideje már nem is faggattak ilyesmiről. Egy idő után beletörődött a volt főnököm is - jegyzem meg úgy mellékesen.
Egy nővér állít be hirtelen. Nem zavartatja magát, csak halad és teszi a dolgát. Láthatóan nem érdekli, hogy egy beszélgetés közepébe csöppent. Vagy végébe? Nem is tudom. Nem, még nem hiszem, hogy vége van. Biztos vagyok benne, hogy van még kérdése, amiért nem sikerült befognom a szám.
- Sajnálom Uram, de már nem maradhat sokáig! A betegnek pihennie kell! - figyelmeztet minket az ápoló, miközben infúziót cserél.
Még állít rajta egy-két dolgot, aztán már indulna is kifelé, amikor meglátja a virágokat.
- Majd hozok egy vázát - szólal meg szelíd mosollyal arcán, aztán távozik, hogy mehessen a következő szobához, meg sem várva, hogy köszönetet mondjak.
Vissza az elejére Go down
 

Életmentő találkozás

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Külváros-