HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2018.05.25.
Új staff a csatasorban! *-*KLIKK ;)
Amy

2018.02.14.
Vééégre meghallgatott az a bizonyos.. Részletekért Kit-KATT..


2017.10.30.
Minnt a befőttek...
Részletek helyben.


2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

a város
Latest topics
» Hiányzások
by Ville Deadman Wallow Hétf. Júl. 16, 2018 11:19 am

» Megosztanám...
by Danielle C. Portland Kedd Júl. 10, 2018 5:15 pm

» Fekete vitorlák
by Gloria "Sapphire" Salinas Kedd Júl. 10, 2018 7:29 am

» RocknRolla
by Raina Maddox Szomb. Júl. 07, 2018 11:51 pm

» Műsoron a kávé
by Gloria "Sapphire" Salinas Szomb. Júl. 07, 2018 7:45 pm

» Hit the lights off - Félelem és rettegés a metróban ragadva
by Henrik Ibsen Troy Pént. Júl. 06, 2018 7:14 pm

» Can't stand the silence
by Raina Maddox Hétf. Júl. 02, 2018 11:39 pm

» Öribarik - episode I.
by Gloria "Sapphire" Salinas Szomb. Jún. 30, 2018 6:40 am

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Gloria "Sapphire" Salinas
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Danny Doyle Haynes
 
Raina Maddox
 
Johanna M. Riley
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (30 fő) Vas. Május 06, 2018 3:19 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 My way - my moves

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6
SzerzőÜzenet

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Kedd Márc. 20, 2018 6:49 pm

Közjáték...
Valahogy így fogalmazódott meg mindez a tompa tunyaságba fúló rettegő elmémben, és az egész.. az egész eddig mámorba hajló elsöprő ígérete, egy pillanat alatt vált(ott) rémálommá.
Fogalmam sincs róla hogyan is gondolhattam ezt...

A levegő most akadálytalanul, mégis egyre sűrűsödő léptékben jár ki és be a tüdőmben, és már magam sem tudnám megmondani, hogy ez a vágy.. vagy a mindent felülíró pánik eredménye, mégsem ez volt a legfontosabb elgondolkodtató szempont. Valami azt súgta.

Az orrunk előtt termő nő aztán mégse vesz tudomást a jelenetről. Hogy szellemi hátralék e.. - ugyan, Jake dugd már el azt az orvost! -  vagy szándékos cselekmény.... Talán nem érdekli, vagy esetleg megszokta??
Az újra betörő elmélet, összevissza kezdi MÉÉÉG inkább összezavarni a fejemet, és vele nyomatékosítani az érzést, ezt az egészet.. mennyire is ELSZÚRTAM!
És a helyzeten nem segít, az időközben a szemeimbe tévedő elhátráló tekintete!

"Elárulod, hogy mi a frász volt ez?"

És hallgatok. Még akkor is előre meredve, oda ahol az előbb az az idős nő vesztegelt, és eltart vagy néhány hosszú másodpercig, amíg képes vagyok, és a szemeire fordulok.

- Egy nő... egy idős nő, aki.. - hebegek. Lényegében még magam se tudom mit is igazán, azon kívül hogy meg vagyok róla győződve, hogy a nőnek, ajánlatos lenne a rendelésen megjelenni! Talán tudnék segíteni rajta..

- Azt hiszem ideje mennem.. - rúgok fel mindent, egyfüst alatt, újra az ösztön veszi át a szerepet, de ez most egy egészen másfajta ösztön. A menekülésé. Önmagam elől, vagy az elől amit tettem - vagy majdnem megtettem.. - , még ráérek gondolkozni. Ugyan mit is gondoltam...!?? - és ha nem figyel, nem rángat vissza, vagy nem mond olyat ami megállásra bírna, egy pillanat alatt fordulok és messzire zajló vízcsobogással a félsötétben, a medencefal mentén hirtelen kitolom magam a vízből.

Beton visszhangozza a tocsogó lépteimet...

Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Kedd Márc. 20, 2018 11:24 pm

Nem igazán értette az indokokat. Tulajdonképpen nem is volt egy értelmes, számára elfogadható magyarázat arra, hogy ugyan miért merevedett meg, mint egy görcsös kamasz, akit az első maszturbálásán rajtakapnak. Mindenre számított, csak arra nem, hogy ennyire menekülőre fogja Kékszemű, és ahogy nedvességtől, víztől tocsogva kicaplatott a ruhák felé, automatikusan fordult a kis vörös utána, elmélázva a formás kis gombóc seggen, ami tetszett neki. Igen, bejöttek a cuppanós alsóba tuszkolva. Mégis csak egyetlen egy slukkot engedett magának, mielőtt tiltakozni kezdett volna, vagy akárcsak megszólalt volna.
Mert muszáj volt.
- Jake! - győzelem, ez volt a neve, és sikerült hangosabban is kimondania az említett nevet. Megköszörülte a torkát, bepakolta a szájába a lassan füstölgő füves rudacskát, hogy ugyanazzal a mozdulatsorral kiemelkedjen a medencéből. Kevésbé volt kecses, mint egy balettozó gazella, de azért nem tulok módon sikerült abszolválnia ezt a feladatot.
Még egy szívás... Megy eeeez!
- Miért sietsz ennyire? - érdeklődött, miközben a fickó felé sétált, és ha elérte a műanyag széket.. nyugágyat, franc se tudja, lerakta a kis seggét rá, lábai közé pakolva be a földön nyugvó aktatáskát. - Csak nem vár valaki téged otthon? - nézett fel remélhetőleg a kék szemekbe kíváncsian.
Nem, az nem lehet. Az egész fickó nem tűnt úgy Danielle-nek, mint aki csak úgy elszórakozgat valakivel, miközben talpig monogám. Nem a Dokijára vallott volna ez a csélcsap viselkedés.
- Miért akarsz ennyire távol lenni tőlem? - tett fel még egy kérdést. Remélte, hogy most valódi okokat, indokokat kap majd. A táska maradt. A cigit csak kikapta a szájából, mert amikor nem beszélt, elfoglalta a száját a rudacskával. Hiányérzete volt, és a fickó most amúgy is túl magasan volt... na jó, nem.. pont megfelelő volt a szintkülönbség, mégis igyekezett, hogy még csak véletlenül se zoom-oljon rá a Kékszemű ágyékára. Ami a víztől csatakossá váló anyag mögé volt beszorulva...

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Márc. 22, 2018 12:02 pm


A nevemet hallom... Azt hiszem.. Vagy csak képzeltem? Hátulról. De mivel nem folytatódik a szöveg, valahogy mégis az az ütemterv érvényesül, hogy minél hamarabb magamra rángassam a ruháimat.
A nadrágomig már eljutottam.
Nehezen... piszok nehezen sikerül felrángatni a lábaimon, és valahol biztos vagyok benne, mélyen, hogy ez a fű. Nem beszélve a vízcseppekről...

De aztán mégis csobogás hallatszik a háttérből.
Nem figyelem, nem érzékelem.
Ez az átkozott.. NADRÁG!

"Miért sietsz ennyire?"

A hangja már megakaszt. Épp annyira, hogy a figyelmembe vegyem, de közben sikerül - VÉGRE!! - a helyére rángatnom a már vízben tocsogó gatyát.

"Csak nem vár valaki téged otthon?"

Itt már a szemeibe nézek. Megállok. Egy hosszú pillanatra. A tüdőm liheg, de ezúttal biztos vagyok benne, hogy már réég nem vágyakozom.
Biztos ez??

- Nem.. senki.. - hebegem, de aztán amikor rájövök.. Tudatosul hogy ebből értelmes beszéd nemlesz, inkább feladva a próbálkozást a szépen elfektetett ingemért nyúlok és belebújok.
Már hasonlóképpen vizes...

"Miért akarsz ennyire távol lenni tőlem?"

És újabb kérdés. Ez.. AZ.. ami már végképp megállásra késztet, és valamiért... valahogy - talán a fű.. - nem tudok ellenállni a szavaknak.
Csurom vizes ing szára lengedez ahogy megfordulok. El, tőle, alig néhány lépést teszek meg, de talán útközben tudat alatt ellenőrzöm az előbbi öreg nő nem e közeli fültanú e.
Képtelen lennék ezt mások előtt csinálni...

- Szó nincs arról hogy távol akarnék lenni.. - fordulok vissza, végigtúrva a vizes hajamon a kezeimet - Fogalmad sincs róla mennyire is.. - elakadok - FELIZGATOTT!.. az amit műveltél.. - beleborzongok. Még most is, a gondolatra. De aztán legyőzöm a tenni akarásom és villámkezűvé válva a stresszt az ujjaimba erőltetve hirtelen sebességgel gombolom be az ingemet.
Csak lassabban kezdem a nadrágomba betuszkolni..

- De valljuk be.. mindketten, ennek az egésznek semmi értelme! - valahogy a tudomásomon kívül tisztul ki a hangom. - Egy medence!?? - önkéntelenül mutatok irányba. - És még csak nem is a Te medencéd, az emberek csak járnak kelnek, nekem... - akadok el. megint. - HÍRNEVEM VAN! - vágom ki olyan hisztérikusba hajló pánikszinttel, mintha legalábbis a jóhíremet készülne lerombolni.

- Ma hazudtam egy... BETEGNEK! Aki nem beteg, mégis elhitettem vele hogy az. Ez ellent mond minden orvosi eskünek, én azért vagyok hogy GYÓGYÍTSAK! Nem hogy hamis letargiába keverjek... - épp hogy csak egy levegőt veszek, de önkéntelenül folytatom - És ott az a.. BÁR! Ha nem állítasz le.. én esküszöm.. - ujjaim újra végigmarnak a hajamban a fejemen, de most egyszerű, stressz-szintű reakció.
Aztán hallgatok. Mélyen. De csak alig néhány másodperc sikerül.

- Fogalmam sincs róla mit művelsz velem, de én NEMEZ VAGYOK! - sikerül kicsit erőteljesebben, pedig nemakarom.. Komolyan... nemakarom, éncsak...
Aztán kigurul az az utolsó mélybe fojtott levegő.

- Egyszerűen képtelen vagyok Neked ellenállni.. - és már szemben állok. Szemben.. vele. Szemben a zakómmal is, ami alig egyetlen mozdulat, de a táskám... Azt hiszem azt már sokkal nehezebb lesz előhalászni.
A kérdés hogy akarom e.
Tényleg akarom??
Nem tudom...
Az egyetlen amit tudok, hogy ennek nem szabad(na) megtörténnie.

Mégis kérlelhetetlenül vonz...
Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Márc. 22, 2018 2:17 pm

Hogy is volt az a kérdés?
Mindenre számított, csak arra nem, hogy egy egész előadást fog kapni.. Ezért is köszörülte meg alig hallhatóan a torkát és igyekezett mindent felfogni és megérteni a fű sűrű ködjén át, ami makacsul ragaszkodott a tompa tudathoz. Végignézte azt az elefánt-szerű, ideges, nehézkes öltözést, a hajba túrást és azt, ahogy eltávolodott tőle a Doki, mégis egyetlen egy momentum szajkózott a fejében...
"És még csak nem is a Te medencéd.."
Aztán...
"nekem... HÍRNEVEM VAN!"
Oké, ez két dolog volt, szorosan összefűzve, és csak egy hajszál választotta el attól, hogy ne szóljon közbe.. Mintha ő senki sem lenne, még csak egy nyomorult vizes gödörrel sem rendelkezett. Micsoda lelki és pénzügyi szegénység, valóban! A kis vörös állkapcsa egy pillanatra megfeszült, de ahogy jött a folytatás, úgy sóhajtotta ki a hirtelen betörő feszültséget, lassan pakolva be ismét a szájába a cigit, hogy ameddig hallgatott, addig is elfoglalja magát valamivel..
Úgy tűnt, soha nem volt vége a beszédnek... a hirtelen benyomuló érzelemváltozásoknak.. És annak sem volt előzménye, hogy a végére Jake már megint ott volt előtte. Magasan... és talán most ismételten határozottan.
"Egyszerűen képtelen vagyok Neked ellenállni.."
Amikor aztán több már nem jött... csak akkor fújta ki lassan és nyugodtan a füstöt, még annak ellenére is, hogy Danielle-lel szemben lévő pacák úgy tűnt, hamarosan idegösszeomlást fog kapni a felesleges idegeskedéstől, és csak a következő ütemben nyomta el a jointot lehajolva, a betonozott kövezeten, otthagyva a csikket is a földön.
- Nem azt kértem, hogy vegyél feleségül, csak gondoltam Neked is jól esne néha kicsit lazítani - kezdett bele, felemelkedve a Kékszemű előtt a napozóágyról/székről, felmarta a lepakolt falatnyi rövidnadrágját, hogy a lábait beletuszkolva abba a csípőjére húzza az anyagot. Nedvesen cuppant rá a fenekére, az ölére és a combhajlatára a farmer anyag.
Felnézett azokba a gusztustalanul gyönyörűen kék szemekbe ott maga mellett, előtt, végül elmosolyodott lazán, feszültségmentesen.
- A bárban is kívántál engem... Most, bent a vízben is.. Mi ezzel a probléma? - érdeklődött, tovább öltözve, már a felsőjét is áthúzta a fején, annak anyagát pedig lesodorta a testén is. - Hippokratész-i tanokra esküdtél fel, nem pedig arra, hogy remete életet fogsz élni a diplomád mellékhatásaként - állt meg a kis vörös is szemben Jake-kel. - Különben is.. ha doki vagy, akkor tudhatnád, hogy a szex nélküli élet sokkal stresszesebb - nem mintha nem másodjára álltak volna le az előjáték félig-meddig kellős közepén, de az már másik téma. Persze ezzel nem azt akarta elérni, hogy felajánlkozzon. Mert nőként senkinek sem fog kuncsorogni szexért. De azért mindennek volt határa.
- Nem menekülhetsz mindig, Doki - vált komollyá egy pillanatra, de ahelyett, hogy lelépett volna, csak felöltözve huppant le megint a székre, ugyanúgy a lábai közé szedve a táskát, ha az még ott volt, ahova pakolták a medencés buli előtt. Ha menet közben Jake elcsórta, akkor hagyta. Hagyni fogja el is menni, ha arra jobban vágyott, mint a kis vörösre.

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Márc. 22, 2018 5:57 pm

És nyugodt... És felelőtlenül nyugodt, és nem tudom hogy ez idegesített e. Részint fogalmam se volt semmiről, ahogy arról sem, miért is van hogy így viselkedem miért tálalok KI!!? Soha nem szoktam, sose mondom el a valódi véleményeket, mindig is csak... meghunyászkodtam, a rendszernek, vagy bárminek aminek kellett, ahogy tanultam.. régen, és ahogy belém lett diktálva valahol... valamikor... az elmúlt időkben. És most valahogy mégse tudott zavarni. Ahogy az sem hogy mit gondolhat rólam. Hogy hogyan viseli hogy csak úgy... KITÖRTEM.. és hogy hogyan viseli az elutasítást. Egy tökéletes világban... ott ahol a tudatmódosító szerek nem léteznek, biztos vagyok benne hogy ez a jelenet egészen másképp végződött volna. SŐT! Talán el se kezdődik, de ahogy lehajol.. elsodorja a betonon a csikket, az én lábaim még mindig földbegyökereznek, ahelyett hogy félrelökdösném, megszerezném azt ami az enyém.. a táskám, és mennék Isten hírével...
Valahogy így hallottam mindig.

"Nem azt kértem, hogy vegyél feleségül, csak gondoltam Neked is jól esne néha kicsit lazítani"

És felemelkedik... Én meg belenézek, egyenest a szemeibe. Valahogy egyre kevéssé válik hívogatóan az az inalás, mégis... valahol mélyen még lélekszakadva dübörög a szívem. Hova futnál egyáltalán!??

"A bárban is kívántál engem... Most, bent a vízben is.. Mi ezzel a probléma?"

És csak figyelem.. Továbbra is, ahogy ő is öltözködik, és igaza van. Most van először hogy lesütöm a szemeimet.

"Hippokratész-i tanokra esküdtél fel, nem pedig arra, hogy remete életet fogsz élni a diplomád mellékhatásaként" és hallgat... "Különben is.. ha doki vagy, akkor tudhatnád, hogy a szex nélküli élet sokkal stresszesebb "

Nem segít... Sem a szavak, sem az hogy igaza van. Valahol nagyon is igaza. Most megszorongatnám a kezemben a táskámat, de a táska ott áll.. ott árválkodik ahol az előbb hagyta, bennem meg nincs meg az indíttatás.. - ingerencia? - hogy egyszerűen hátrahagyva őt közelebb lépjek, és egyszerűen a magamévá tegyem. Már a táskát...

És akkor a szemeimbe néz... A tekintete.. felhős.. és veszélyes.. és valami legbelül, mélyen benn, azt súgja én se most hozom életem legjobb döntéseit. De akkor megszólal..

"Nem menekülhetsz mindig, Doki"

És valahogy ez a végső kétségbeesés...

Megfordulok... neki háttal... és csak úgy a levegőbe fixírozok. Nem látok semmit. Semmit sem. Befelé nézek.. Aztán mégis visszafordulok.. és meghozom, életemben a legmeredekebb döntést.

- Igyál meg velem valamit! - vágom ki olyan mértéktelen meggyőződéssel, amit egyéb esetben vagy háromszor megfontolnék. De nem lesz ez így jó.. - Vagy legyen inkább vacsora... Eljössz velem vacsorázni?? - ez pedig egy kérdés. Egy igen.. komoly kérdés, minekután hatványozottan komolyan gondolom. Maximálisan komolyan, ahogy az is.. rendre belejátszik a pakliba, hogy ezt bizony még megfogom bánni, de valami más.. Valami más határozottan azt diktálja hogy nem tehetek egyebet. Muszáj megadnom az esélyt!
Talán magamnak...
Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Márc. 22, 2018 8:27 pm

Igazság szerint úgy összezavarodott, mint részeg elsőbálos a rúd mellett. Fogalma nem volt, mégis mi következhet, és bármennyire is volt kiszámítható a Doki a görcsösségével, éppúgy volt hirtelen és meggondolatlan minden cselekvése, ezért is nem számolt már a kis vörös azzal, hogy bármit is megfejtsen, ami a másik részéről volt esélyes.
Értetlenül nézte, ahogy elfordult a pacák. Na jó, azért lassan végigstírölhette azt a nedves hátat, a csípőjét, a fenekét és a lábait is, és nem is hagyott ki egyetlen centit sem, ameddig ez a kép tárult elé. Aztán még egy fordulat, és a Doki már megint szemben volt vele, ezért mielőtt még Mr. Nyeles Tojást fixírozta volna behatóan, inkább felnézett azokba a mocsok kék szemekbe.
Megköszörülte a torkát a legvégén kifutó kérdésre. Ám mielőtt tényleges választ adott volna, kihalászta a doki számára is elérhető távolságra a táskát, felpakolva maga mellé a székre/ágyra/padra. Igazából nem érdekelte, hogy hívták ezeket a szarokat. Sosem volt olyan, akit ezek a cuccok lázba hoztak volna.
- Igazából vacsinál lehet inni is - bólintott, fel a fickó szemeibe, aztán felpakolta a seggét állásba. Eleget ült már az elmúlt időszakban.
- Mikor szeretnéd megejteni a vacsorát? - már a szót kimondva is egy egész minilovat képes lett volna megenni. Remélte, hogy van Happy Meal menü gyerek méretben is. Na jó, legyen inkább ovis. Vajon azt hol adtak? Bárhova is menjen... mindig irgalmatlanul sok volt, magas elvárás, hogy ő valaha is megegyen egy normál, teljes adagot. Ha kényszerítenék se..
Nem, nem így tervezte az estét, főleg nem úgy, hogy belebotlik egy idegenbe, akit azonnal felcipelne legszívesebben a lakására, de.. aztán jött Miss Conroy és a kisPudingja, amivel aztán minden egy szemvillanás alatt megváltozott.
Danielle aztán.. a zakóért nyúlt, amit Jake felé nyújtott, hogyha akarta, elvehette, ha akarta, magára kanyaríthatta. Úgyis szerette magát takargatni - sajnos.
Abba pedig, hogy igazából randira hívták, esze ágában sem volt gondolni. Tuti visszamondta volna. Soha nem szokott ilyen hülyeségekkel foglalkozni.

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Pént. Márc. 23, 2018 12:04 am


"Igazából vacsinál lehet inni is"

Nem erre számítottam... Számítottam egyáltalán valamire!?? Úgy ahogy mozdult... ahogy a táskám a nyugágyon végezte, és ahogy aztán ő talpon... én mindvégig csak ott álltam, és végigfigyeltem minden jelenetet.
Ha muszáj, még a jóistennek se tudnám kitalálni, mi lesz a következő lépés.. Tőle, de aztán tőlem sem! Aztán ahogy mégis elhangzik az a második mondat, újabb rövid másodperc telik el, mire belőlem is kifut az az azt követő.

- Legyen HOLNAP! Este. Érted megyek.. - hangzik ki világosan, egyetlen percig sem gondolva bele, hogy a taxi.. nemigazi gesztus, de egyébbel most nem kezeskedhetek. És most mégis érte nyúlok ahogy vonul felém a zakóm. De nem bújok bele. Csak félfigyelemmel a bal karomra terítem, és a következő lépéssel megközelítem a táskám.
Felemelem... és ekkor fordulok csak újra a kapu, és vele együtt a lány felé.

- Ha adsz egy címet, 8-ra ottleszek. - és biccentek.
De hogy mire?? Hogy holnap emlékezni fogok e erre az egészre egyáltalán?? Biztos voltam benne. Mert egy ilyen lányt, nehéz lenne elfelejteni...
Csaknem lehetetlen...
Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Pént. Márc. 23, 2018 11:16 pm

Végignézte, ahogy a zakó és a táska is a helyére került, a Doki kezeibe, és habár leragadt még a vacsora gondolatánál, nem tudta nem Jake-et figyelni, azt, hogy a pánik már eltűnt a férfiból, már nem volt olyan nyúl, mint amikor menekült, mint amikor.. görcsösen kapaszkodott és távolságot akart tartani.
Felsóhajtott a kis vörös a kérdésre, rámosolygott Grizzly-re is, aztán visszanézett a medencére, arra a már alig hullámzó víztömegre, ahol nem is olyan régen még csobbantak.
Most meg?! Alig volt már nedves az esti melegtől, ezért is nézett vissza a dokira, miközben lustán végigsimította a combjai felső részét a rövidnadrágja alja mentén.
- Ha volna kedved hazakísérni, akkor megtudod - oldalra döntötte a fejét a maradó mosolygás mellett, aztán lépett egyet hátrafelé, a kapu.. felé. - Hívok neked taxit is, ha szeretnéd, hogy haza tudj menni - ajánlotta fel, mert egyrészről nem lakott messze, igazság szerint egy blokkal arrébb csak, de nem bízott abban, hogy félig-meddig betépve a doki egészben, egészségesen haza fog jutni. Baromira erős lehetett ez a kis fejbeni kiruccanás a mindig gondolkodó és atyáskodó Doki számára.
Hogy neki?! Teljesen természetes volt ez a mindenre ráboruló, mindent gyengéden beburkoló ködös mámor. Nem bízott abban, hogy ne kerülne bajba a Doki, és az lett volna a legutolsó, hogy aztán a következő nap vár, és vár.. még mindig vár, aztán meg semmi. Később meg kiderülne, hogy a Kékszeműjét elütötték, kirabolták, megkéselték... vagy csak bealudt valamelyik váróban/műtőben, isten tudja, hol. Igazság szerint azon túl, hogy konferencián volt.. emlékezett bármire is, hogy melyik kórházban dolgozhatott? Hááátttőőőő... Hmmm... Ha az élete múlt volna rajta, akkor sem tudta volna megmondani, hogy ez korábban volt-e téma. El volt mással foglalva.
- Vagy... nálam is aludhatsz, ha akarsz - tette hozzá csak úgy, semmi "rosszban" nem sántikálva. Elég egyértelmű volt, hogy a Doki megkongatta a vészcsengőt. Vagyis inkább ezek már harangok voltak.
Volt otthon.. telefonja, amin tudott rendelni pizzát. Vagy bármit. Mert hogy a hűtő is csak szinte porfogónak volt jó. Kíváncsi volt, hogy ezekkel a kérdésekkel, felvetésekkel mennyire is akasztja ki a dokit. Mindenesetre érdeklődéssel a szemeiben figyelte a fickó alakját.

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Kedd Márc. 27, 2018 8:24 pm

"Ha volna kedved hazakísérni, akkor megtudod"

Fura lépések... Mármint a lépés.. a lánytól.. talán rövid ráncba is rántja a szemeimet, de biztosra veszem nem bántón.

"Hívok neked taxit is, ha szeretnéd, hogy haza tudj menni"

Aztán kiegészít, és a korábban befurakodó szöveg valahogy egésszé tesz ki mindent. Akarom én ezt?
Aztán a kérdés megválaszolatlan marad. A fejemben. Csak pörög és pörög, húzza magával a lomha fogaskerekeket és próbálok.. próbálom a lehető legjobb döntést meghozni. Amit akarok.. és amit KELL! .. tennem!
És valahogy nem biztos hogy fedi egymást a két véglet.

De aztán befut az a következő mondat...

A szemeibe nézek.. biztos vagyok benne hogy az enyém oda is ragad. Hogy mit láthat benne?? Nem tudnék pontos meghatározással élni. Annyi minden kavarog a fejemben, és az egész ANNYIRA ZAGYVA!
Összeszorítom a szemeimet, de csak amíg egy nyers és mély lélegzetet szívok mögé.
Kiengedem....
Aztán vagyok képes csak megnyitni őket.

- Abból azt hiszem nem sülne ki semmi jó..  - az ész beszél belőlem. Hajlamos vagyok neki engedni szabad utat, de az érzelem!?? Valahol ott döngeti az ajtókat, de - talán - még mindig képes vagyok eléggé az útját állni.
Talán.

- De hazakísérlek! - rábiccentek, mintegy tanulságos bizonyítékául, hogy nem mintha azt gondolnám a korábbiakból okulva hogy szüksége van segítségre... de így hozza az illem.

És valóban... Én is ezt akarom.
Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Szer. Ápr. 11, 2018 10:52 pm

Elmosolyodott. Le merte volna fogadni, hogy a hirtelen felröppenő ötlete valóban felháborodást és elutasítást von magával. Ha lehetett volna, ha hitt benne, betippmixelte volna a lottó nyerő számait is akár. Noha sosem volt az a nagy szerencsejátékos alkat. Inkább elfüvezte a pénzét, mintsem értelmetlen játékokra költse minden vagyonát.
Mégis, az a mosoly maradt a kis vörös arcán, és nem, csak azért sem fog sem megsértődni, sem pedig rosszul érezni magát, csak mert nemet mondtak neki. Fordult olykor a kocka, hogy ő akart valamit, de ő már nem kellett..
Megesett.
- Igaz is - szólt csak ennyit Jake szavaihoz, aztán összeszedte magát, és a következő pillanatban befutó felajánlásra csak még inkább szélesedett az addigi mosolya. Szóval akkor nem kell a száját tépnie, elég, ha az utolsó métereket letipegi egy fickó társaságában. Amúgy is még muszáj volt levinnie egy kör pisi-kaki misszióra Bones-t, aki már amúgy is lerághatta a kis rágócsontját, amit reggel hagyott neki ott Danielle.
- Egyébként abban benne lettél volna, ha azt mondom, lógjunk be egy ágyas boltba, és fetrengjük végig az összes matracot? - nézett ismét fel a kék szemekbe az ő zöldjeivel a sötétben, egyszerre kíváncsi és kihívó pillantással.
Persze.. nem mintha éjjel bármilyen üzlet is kinyitott volna csak azért, hogy Miss Portland és Dr. Mister Grizzly belógjon, de álmodozni lehetett, nem igaz?
Ha nem volt akadálya, akkor elindult a kerítés felé, amin már jó ideje áttuszkolták magukat, hogy illegális fürdőzésbe kezdjenek, és ha a Dokija is követte, akkor irányba fordulva megindult a lakása felé. Nem sietett. Biztos akart lenni abban, hogy Jake képes volt egyedül közlekedni, és hogy a mámoros köd nem zavarta be a tájékozódását, a távolságok felmérését, vagy úgy egyáltalán... nem vett részt egy brutál trippben. Nem speed volt, hogy utazzon a doki, de.. egy jó fű éppúgy ellazította az embert, mint a szex utáni ejtőzés.

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Ápr. 12, 2018 2:23 pm

Nagyot sóhajtok. De magam sem tudom megmondani igazán miért. Az értelem zavaros, és azok az előbbiek... mintha nem is én mondtam volna őket. Mintha csak egy álom lett volna csupán, ahol egy felzúdult vad kifakad.. és én az egekig lemerevedve csak mozdulatlanul nézem. Mégis a lány ittvolt.. előttem, és valami azt súgta, valami bőszen helyeslő belső sugallat, hogy igenis jól tettem amit tettem.
Akármi is volt az.

"Egyébként abban benne lettél volna, ha azt mondom, lógjunk be egy ágyas boltba, és fetrengjük végig az összes matracot?"

A szavai rántanak vissza... A hangja. Az amit mond, és a hirtelen beállt résnyire rántott szem, az eddigiekhez képest hamar magával húzza az értelmet.

- Ööööö... - vagy mégsem??
Talán még mielőtt érdemben reagálhatnék, elindul. Én meg csak pillanatnyi fáziskéséssel követem a lépteit. A ringó csípőjét... Igen, azon is megakadt a szemem, mire nyomban elszégyellem magam.
Torkot köszörülök.

- Ami azt illeti hiszek abban, hogy még kettő abból az izéből - már slukk - és bármire rá tudsz venni.. - hogy még mindig a cannabis beszél (e) belőlem?? Őszintén nem tudnám megmondani. De a dolog könnyed... a szokásostól eltérő merészséggel tölti meg a véremet, és nem tudom honnan táplálkozik. Amikor beérem... és csak egy kellemeset nézek rá.
De aztán megint torkot köszörülök...

- Mint láttuk... - nyelek nagyot. Ezt már előre. - Nem mintha ne élvezném...
- de ezt már csak motyogom. Az orrom alatt. Hogy hallotta e?? Nem vagyok biztos abban hogy szeretném ha meghallotta volna.
De most nemvagyok biztos semmiben...
Szóval!
Teljesen mindegy...
Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Csüt. Ápr. 12, 2018 11:12 pm

Majd' elnevette magát, de még időben nyelte le a kitörni készülő hangos mosolygást. Helyette az átfordult egy torokköszörülésbe, ami az utóbbi időben egy rossz szokásává vált.
- Joint.. füves cigi, ganja... spangli... az az izé - szélesedett a mosolya is, mert nem igazán bírta ezt a pipiskedős szövegelést. Különben is doki volt. Ha latinul képes volt emlékezni a canis lupus - legalábbis a kis vörös ezt az egyet jegyezte meg... és a maci orka.. okra... hagyma... tökmindegy!
Igazság szerint elgondolkodott azon, hogy Jake szavai felhívás volt-e arra a bizonyos keringőre, mert baromira sok volt még otthon, ahonnan az előző jött.. És ott volt a nadrágja hátsó zsebében is a kis csomag tiszta fű, amit csak egy kis dohánnyal kellett elkevernie, és újra, és megint, és bármikor ellazulhatott. Már becsukott szemmel is végig tudta csinálni a folyamatot, de annál jobban szerette nézni, ahogy elkészült a helyes kis csavart, lenyalt rudacska.
De ahelyett, hogy lecsapott volna a lehetőségre, oldalra nézve felnézett egy sokatmondó pillantással a Dokira a kis vörös, mégis meghagyta válasz nélkül a felkínálkozást. Mert annak vette. Tényleg, és esze ágában sem volt ezt másképp gondolni. mondjuk úgy, hogy a rosszba vitte bele Jake-et. Hallott Danielle mindent, mégis csak egy laza mozdulattal a hajába túrt, kicsavarva belőle a megmaradt vizet, maga után csöpögtetve egy helyes kis csíkot a járdán, de nem izgatta. A haja kész káosz lesz holnap reggel, de ez legyen a legkevesebb.
- És te hol laksz? Mert tudod... ha akarod, akkor bemondom majd a telefonba, merre menjen a taxis bácsi-néni. Nehogy véletlenül rossz címet adj meg... - vetette fel hirtelen. És igen, érdekelte, hogy melyik környékre nem fog eljutni. Amennyire sejteni tudta, Grizzly nem a külvárosi élet híve volt.. ha már.. a különbségek korábban felmerültek, de ha kínozták volna sem mondta volna ki ezt hangosan. Az ítélkezést, mint olyan, a munkájából, az életéből fakadóan is távol tartotta magától.
- Már.. ha téééényleg szeretnéd, hogy hazamenj - tartott magát a felajánláshoz. Volt ágya, kanapéja.. egy kutyája, fürdő, konyha.. amolyan nappali... egész élhető kis lak, ahova minden otthon töltött este bekuckózott a negyven kilós kutyájával maga körül. És mindennél jobban imádta Töki szuszogását hallgatni az izmos testben. Nem sietett még mindig. Egyrészt ráért, másrészt inkább a doki tempójához igazodott.

_________________

Vissza az elejére Go down

Dr. Jake Gryzminski

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Neurológus
Location : Las Vegas
Posts : 80

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Pént. Ápr. 13, 2018 12:22 pm

"Joint.. füves cigi, ganja... spangli... az az izé"

- Aaaz, az... - helyeselek. Hogy mire?? Az úgy őszintén véve teljesen mindegy, a lényeg hogy úgy érzem azt kell tennem. Valahol belül.
Újabb léptek hagynak el, vagy csak én hagyom el magam mögött a járdát. MI!
A táskámat még mindig a kezemben szorongatom, érzem a fülét, ahogy azt is érzem hogy az a fejemben tomboló homály, néha-néha valahogy önmagától fordul egyet. És azt még nem döntöttem el tetszik e ez az érzés.

A hangja az ami újra magával ránt. Hogy hol veszhettem el.. Ami a biztos hogy érdekel mi az amit mond, hogy mi van vele, és érdekel...

- A Main Streeten! - vágom rá, olyan hirtelen és érdekeltséggel, hogy még nekem is eszembe jut, ideje lenne finomítani. - Közel a kórházhoz, és ott bérelek egy negyedik emeleti lakást az egyik épületben, és.. - de nemigazán tudom hogy folyna tovább. Hogy folyt VOLNA! Azt viszont tudom, hogy tényleg illene emlékezni.

- Nem lesz baj, itt a személyim.. - nyúlok be szabad kezemmel a zakóm belső zsebébe, de rájövök, jobbnak láttam a táska mélyére rejteni a tárcám.
Nem tudom... milyen indíttatásból.

- Szóval nem lesz baj...- engedem ki egyetlen levegővel, csöndben komolyan foglalkoztatva a tudat, milyen is lenne... az életben egyszer... nála... és hogy a folytatás...
De hamar fintorba ránt az orrom.
Jó lenne, nem kekeckedni az Ördöggel...
Pedig milyen csábító is volt...

Vissza az elejére Go down

Danielle C. Portland

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : tattoo artist
Location : Las Vegas
Posts : 251

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   Pént. Ápr. 13, 2018 11:14 pm

Four Seasons

Sok mindenre számított, de arra nem, hogy ekkora lelkesedést váltson ki a másikból, és ahogy folyt a szöveg és nem is tűnt úgy, mint aki abbahagyja egy ideig, Danielle szája szeglete felfelé görbült jókedvűen, és már.. tényleg várta volna a folytatást, amikor nem jött több. Ránézett. Ösztönzőleg, de semmi, ezért egy morcos pillantással egybekötött sóhajjal előre nézett inkább, mielőtt még a saját lábában keresztül esett volna. Attól, hogy a hangyák, a bogarak hadszíntérként használták a lyukacsos, toldozott járdát, ő még nem akarta volna bemutatni a nem létező talajtornás esési trükkjeit.
Ezért is lépett át egy nagyobb hiányos részt, de egyébként a mozdulatai minden akadálytól mentesek voltak, könnyedén lépkedett a fű elméjét borító takaróján...
- Oké. Nem foglak hazakísérni, szóval elhiszem, hogy nem lesz baj - hagyta annyiban a biztonságos taxiba ülést. De komolyan elgondolkodott, hogy abban a pillanatban, ahogy szétválnak útjaik, rá fog keresni a dokira online és rá fog írni, hogy valóban tényleg egyben és ép elmével ért haza, de aztán... nem... leküzdötte ezt a kényszert úgy a gondolatot követő tizedik némasággal eltelő lépésnél, mert.. nagyfiú volt, csak tudott magára vigyázni. Ugye?!
Nem mellesleg a következő estén volt egy előre egyeztetett időpontjuk, amire a Dokijának vissza kellett érnie.. ide, erre a szent helyre. Vagyis.. fél blokkal arrébb, még darabosabb járdaszélekkel a padka mellett, de az már részletkérdés volt.
Igyekezett nem fárasztó lenni, hagyva, hogy inkább a joint okozta kábulatba mélyedjen el a Doki.. addig sem kellett gondolkodnia a Kékszeműnek.. hogy vajon miket válaszoljon. Tudta, tudta mindig is a kis vörös, hogy igen fárasztó tudott lenni.
És csak az utolsó pillanatban állt meg a zebra előtti piros lámpánál, Jake keze után nyúlva, ha amaz nem vette észre a zöldről pirosra váltó kis fénykütyüt ott a magasban..

_________________

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼




TémanyitásTárgy: Re: My way - my moves   

Vissza az elejére Go down
 

My way - my moves

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
6 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Külváros-