HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chat

a város
Latest topics
» The homecoming
by Raina Maddox Today at 7:42 pm

» You cannot make me blue
by Layla Seymour Today at 5:17 pm

» A bácsié a tappancs?
by Trisha A. Mikhailov Today at 2:22 pm

» Avatárfoglaló
by Sebastian Daniel Moreno Yesterday at 10:53 pm

» I need to know now
by Melissa Hobbs Yesterday at 9:41 pm

» Pozitív végkifejlet
by Grace Reed Yesterday at 9:30 pm

» Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...
by Gloria "Sapphire" Salinas Yesterday at 8:04 pm

» Az előző részek tartalmából...
by Gloria "Sapphire" Salinas Yesterday at 6:06 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd. Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Danny Doyle Haynes

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Ex-zsaru, ex-elítélt
Location : Vegas
Posts : 116

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)   Csüt. Jan. 26, 2017 12:47 am

~


- Basszus.. ELKÉSEK! - kapom fel a karórát az orrom előtt, és szinte orrbavág a száguldó mutatók egyszerű ténye. Nem kevés jóindulatra lesz szükségem, meg minimum a nemlétező isten segítségére hogy odaérjek!

Továbbra is futok.. Vagy legyen inkább csak gyors léptek, sose kelts feltűnést! Mindig is ez az egy volt a lényeg, és ha nem volna elég hogy még mindig nincs munkám, nincs a papíron pecsét, mert kinek kéne egy volt.. sittes.. de az arcom is beleégett jópár helyi elmébe, és hiába az a hat év, a fekete buszsofőr nem az az ember volt aki ne emlékezne.
Nem volt hajlandó felengedni.

Megértem. Hogyne érteném. Nem is erősködtem, ahogy soha, más esetben sem, nem kellenek az ellentétek, helyette gyalogmegyek.

Utcák... és újabb utcák.. És megint.. Az idő csak pereg és pereg.. a percek egyre gyorsabban és egyre szűkösebben telnek, és most már biztos hogy a jóindulaton fog múlni az egész. A fickó jóindulatán...

- BOCSÁNAT...! - kiáltom fel, ahogy egy idős nőnek véletlenül nekimegyek, pördül.. és fordul.. vele a gyümölcsökkel teli táska a kezében, és ahogy elejti szanaszét szóródik..

- Bocsánat.. ne haragudjon.. tényleg! - szedegetem - Nemakartam.. - de a nő csak kárál, és hangosan, és alig veszteg, az én fejemben meg egyre dübörögnek a fogaskerekek: csak GYORSAN! Csak SEBTIBEN! SIETNED KELL!

Az utolsó narancsot is beledugom a kezébe.. vagy almát.. nemszámít mivoltaz, pördülök, és csak sietek.. most már tényleg FUTOK! Előre..

- Csak még egy tömb.. csak még egy tömb.. - az orrom alatt szövegelem, közben HOPP! Kerülök egy bringást!

- Bocsánat! Bocsánat! - a kezem a hátam mögött kalimpál a levegőben, csak kis híja hogy nem ütköztünk össze, de mázlim volt. Mázlink volt.. MINDKETTŐNKNEK!
De én csak futok TOVÁBB! Kis híján betörve egy szállított üveget, de az utolsó pillanatban korrigálok.
De bocsánatot nem kérek.

És ekkor csusszanok be végül azon az ajtón..

- HOPP! - épp lapjával sikerül csak érkeznem, az előttem benyitott idős nő összerezzenve kap a szívéhez, de én csak egy elnézéstkérő mosolyt villantok, némi kézmozdulattal is megtűzve.
De ott a LIFT!

- VÁRJON! - üvöltöm az épp a záródó ajtók mögött lévőnek, de nem hall. Vagy nem cselekszik. Akárhogyis, az utolsó pillanatban kapom el a résen, és az automatika nekem engedelmeskedik.
A liftajtó újra kinyílik.

- Helló.. - és lihegek. Mint aki most futott le egy maratont, de legalábbis csurom vizesen, de berakom magam a nő mellé. Hátat fordítok.

És az ajtó már újra záródik is össze....

Vissza az elejére Go down

Nora Baxter

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 6

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)   Pént. Jan. 27, 2017 1:19 am

Egy óra. Ennyibe telt míg nem éreztem úgy magamat a tükör előtt, hogy bármelyik sarkon megdughatnának véletlenül. Semmi sem elég szoros, magas vagy egyszerű. Mindenre kivágás kell, mutatni a bőrt, elhúzni az orruk előtt a mézes madzagot. Mert erre van szükség. Számoltam és 29-szer öltöztem át. Talán lerövidíthetném a procedúrát valami erényövvel, netán páncéllal. A világon pedig honolhatna béke. Igen. Legalább ennyire valószerű a dolog. Lelkemet acélkarmokként karistolja a félelem. Pontos koreográfiám van a mai napra. Elmegyek a dokihoz, utána elvisz úszni. Ami azt jelenti, hogy fürdőruhára kell vetkőznöm az uszodában. Megremegek a gondolattól is, hogy a jóformán meztelen testemet megláthassa csak úgy bárki. Vagy közel jöjjön a medencében. Vagy hozzám érjen véletlenül.
Stop.
Azt mondta, hogy ilyenkor végső soron kihalt az egész. Korán van. Rettentő korán. Maradtam az egyszerű öltözetnél. Nem akarom, hogy rám törjön a frász és elnyomjon a félelem séta közben. Ez volt a második szabályunk, amit el kellett érnem: ha lehet, gyalogoljak. Eligazgatom a hajam. Keith szerette, dicsérte sokszor. Le akartam vágni, eltüntetni, mégsem tettem. Nem voltam rá képes. Mégis csak egy nagy rakás szerencsétlenség vagyok, ugye? Mert megint eszembe jutott, megint beférkőzött a lakásom falai közé, hogy tulajdonosi büszkeséggel nézhessen végig rajtam. Rám kényszerítette az akaratát és képtelen voltam védekezni.
Ajtó bezár. Egyszer. Kétszer. Háromszor. És ellenőrizve is lett. A kényszer, a kényszer rohadt nagy úr és alattomos féregként irányítja az életed. Próbálok ellene tenni, tényleg. De nem akarok visszafordulni valahonnan, csak mert bizonytalan vagyok a lakásom védelmét illetően. Azt hiszem ha valaha megjelenne itt, kiköltöznék a sivatagba. Napszemüveg mögé rejtőzve bandukolok. Fejemben nem, de a telefonon működik a lépésszámláló. Mániákus vagyok? Meglehet. De már ellenőriztem az útvonalat tegnap. Tudom mennyi idő kell, hogy odaérjek. Három szál cigi feledteti egy pillanatra a rosszat, próbálom magam normálisként elképzelni. Randira kellene sietnem. Klienshez. Muszájszexre, vagy eget és falat rengető kefélésre. Nem egy újabb terápiára, hogy hogyan kell normálisan viselkedni. Baszd meg, baszd meg, hogy elrontottál mindent!
A régi Nora annyival másabb volt. Erősebb és magabiztosabb. Nem menekült éjjel a vodkásüveghez, hogy egyáltalán aludni tudjon. Fiatal volt, élvezte az élet és a hús minden örömét, fájdalmát, bizsergését. A mostani meg?
Jelez a telefonom, beslisszolok az épület ajtaján, hogy ne törjem meg a sort. Egyenesen, nyílegyenes léptekkel megyek a liftekhez. A jobb oldaliban legalább hárman tömörülnek, a bal még csak lefelé jön. Egyértelmű parancsot ad a szívem, hogy melyikkel kellene mennem, az agyam pedig hidegen közli, hogy melyikkel fogok. Megvárom a balt. Kényelmesen. Egyedül. Halk csilingeléssel ér le. Megpróbálok láthatatlanná válni, ami egy majdnem 180 centis nőnek meglehetősen nehéz. Tekintetek szaladnak rajtam végig, siklanak tova. Semmi baj Nora, erős vagy. Ez csak egy lift. Ugyan mi baj történhetne? Pillanatnyi nyugodtságomtól eltelve lépek be és nyomom meg a tetőtérbe vezető gombot. Ujjaim lágyan fonják körbe a táska füleit. Nincs zárt tér fóbiám, hisz a balesetem, nevezzük így, a nyílt utcán történt. Kis helyen jobb egyedül, nem érhet baj. Az ajtók kattannak, záródnak. Elönt a bizonyosság érzése, hogy megcsináltam. Egyedül. Más kérdés, hogy mennyi időmbe fog telni mire  átöltözöm...
Mielőtt útnak indulhatnék még egy göröngy felé, egy kéz jelenik meg az ajtók között, utána nyomakodva karral, testtel és egy arccal. Egy férfi lép be. Ösztönösen, talán védekezően húzódom a távolabbi sarokba. Köszön. Mit is kell csinálni? Ja, igen.
- Helló. - köszönök vissza, már-már gépiesnek tűnő hangon. Sokat gyakoroltam.
Végignézek rajta, teljesen akaratlanul. Pontokat keresek, melyben hasonlít vagy épp eltér Keithtől. Mindig ezt csinálom, minden férfival. Sajnos. Tekintete azonban ismerős, de emlékeim szerint nem rohant amikor akkor, egyszer láttam. Az ő menekülése segített az én menekülésemen. Nem ismer meg, nem is baj.
Elindulunk felfelé és valahol az ő választottja és a földszint között, megáll az egész. Nyelek egyet. Biztosan üzemzavar és hamarosan minden rendben lesz. Előveszem a mobilom, hogy szóljak a dokinak a késésről. De liftben általában nincs térerő. Most sincs. Fejem ingatva rejtem vissza a táskába. Küzdök, másodpercek pergése alatt küzdök, mert el kell lépnem a férfi mögött, hogy megnyomhassam a kezelő gombját. Amennyire a fal engedi úgy, hogy ne érjek hozzá, megnyomom a gombot, bár így ordítanom kell. Egy gépies hang közli, hogy fél óráig biztosan eltart mire elhárítják. De igyekeznek, nyugodjunk meg.
Gyorsabban kezdem venni a levegőt. Mi van akkor, ha..mi van akkor ha ő nem fog végig háttal állni nekem? Mi van akkor ha akar valamit? A pokolba, miért akarna? Nincs rám írva neonnal, hogy szabad préda, tárd szét a combom! Nyelek egyet, hangosan visszhangzik bennem. Majd még egyet.
- Nem tudna esetleg kijuttatni innen? Valahogy. Bárhogy. Kérem. - hangom könyörgő, borzasztóan könyörgő.
Nem, nem tőle félek. A helyzettől. Ő egy idegen. Idegenekkel csak akkor vagyok zárt térben ha a szállodába jönnek. De ott nincs arcuk. Azt akarom, hogy neki se legyen. Akkor minden rendben lesz.
- Ne forduljon meg. És csak semmi hirtelen mozdulat oké? - ez inkább hangozhatna valami rendőr szájából, de mégis én mondom ki.
Továbbra is a sarokba húzódva reménykedem, hogy legalább azt hiszi fegyver van nálam és tényleg teszi amit kérek. Nekem az is jó ha egy lyukon két emelet között kimehetek. Bármi jó. Csak ne kelljen itt maradnom. Bezárva.
Vissza az elejére Go down

Danny Doyle Haynes

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Ex-zsaru, ex-elítélt
Location : Vegas
Posts : 116

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)   Pént. Jan. 27, 2017 2:19 am

Gyerünk..gyerünk..gyerünk.. Csak a fejemben játszódik le, miközben az ajtó fölötti felvillanó számokat bámulom. Gyerünk, kicsim, kapd össze magad... Drukkolok, de a közelgő és egyre biztosabb fejmosás képe, vele a könyörgés, a fenyegetőzés ellenére, hogy hogy meg miként dughatna vissza pillanatok alatt a sittre, valahogy indukálja a folyamatot. Gyerünk már! Érj már fel!  Talán a lábam is észrevétlen rángatózásba kezd, vele a kezem. Csak lógva a testem mellett, csak egy megszabhatatlan ritmusra veri az ütemet, és ügyet se vetek a mögöttem állóra.
És akkor beüt a KRACH!
Hirtelen roggyan a térdem, de valószínű mindenki így cselekedne egy ilyen percben. De a lift megáll. Néhány másodpercbe telik mire felfogom a jelenetet.

- Óóóó.. nemáááár.. - sikerül szabadon is engednem, ahogy most veszek csak lassú fordulatot. De nem mozdul. Az átkozott!

- Ez most tényleg megtörténik..? - fordulok a nő fele, nem mintha ő valós választ adhatna a kérdésre, de valahogy így jön az automatikus reakció.
De nincs mese. Állunk. Még mindig.
A karórámra nézek, a másodpercek kérlelhetetlenül telnek. A lábam valószínűleg megint megindul, de feltűnik, ezért egy égbekiáltó sóhajt húzok a tüdőmbe.
És ekkor tűnik fel vele a mobiltelefonos akció is.

- Nekem is vennem kellett volna egyet.. - csak a nagy semminek szövegelem, miközben vissza, előre fordulok. - De ugyan kithívnék fel... - ezt már csak az orrom alatt dünnyögöm, mert való igaz. Az ég világon senki nem kér belőlem.
Mondjuk a FELÜGYELŐTISZTET!
Való igaz.

A telefon eltűnik, viszont a nő egyre gyanúsabb nekem.

- Nemmegy!? - csak kommunikálni próbálok. Azthiszem. Ami sokkal inkább feszültséglevezetés, mint valódi érdeklődés a témakörben, de még akkor is a szemem sarkából figyelem amikor rárepül a gombokra.

- Fél.. ÓRA!?? - a hangom hisztérikusan cseng, amikor a kezelő jelentkezik a hangszóró túloldalán, és ahogy tudatosulva a végítélet a fejem hátraesik koppanva a fémen, nem állok ellen a késztetésnek, végigcsúszok a falon ülőbe.
Ettől már senkise ment meg...

Viszont hamarosan a nő, nehézlégzésére kapom fel a fejemet.
Ahogy a hangja is...
Érdekesen fest.

- Valamiii... bajvan!? - próbálkoznék, a szemeim résnyire szűkülnek, de a következő mozdulatnál megintszól.

- Hé..hé.. nyugalom.. - csak felemelve a kezeimet nyugtatgatom, ha kell talprakecmergek, de ha így is megfelel.. - Nem fogom megenni, vaaagy.. esetleg klausztrofóbiás!?? - a szemeim érdeklődve szűkülnek, de hogy a pozíció most végtére hogyan is kell kinézzen...
Azt majd meghatározzák a kapott reakciók.

Vissza az elejére Go down

Nora Baxter

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 6

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)   Csüt. Feb. 16, 2017 11:20 am

Beragadva egy fémdobozban valahány méter magasságban, önmagában őrjítő lehet. Azonban ha egyedül lennék, talán csak bosszankodnék. Az épület dolgozói mindent meg fognak tenni. Kicsit lenyomná a jó hírüket, ha megfulladnék idebent. Azonban a probléma ott gyökerezik erősen, hogy nem vagyok egyedül. A férfi közelsége, lénye mázsás súlyként nyomja össze a tüdőmet, nehezen lélegzem. Nem kellene félnem, nem kellene. Ugyanolyan ember mint én, ugyanabban a helyzetben. Fantáziám mégis egyre lódul és lódul, képtelen vagyok lasszóval visszarántani. Egyesekben ilyenkor a halál ütné fel a fejét, hogy biztosan megöl. Én biztos vagyok abban, hogy nem fog. Egyenesen a karbantartók karjába lépne ki egy halottal a háta mögött. Ennyire senki sem bolond. Vagyis egyetlen ember, akinek a nevétől is távol kell az agyamat tartanom.
Viszont bánthat. Használhat és nem sikoltanék. Legutóbb sem ment, csupán passzív szenvedő voltam. Mindenesetre nem próbálom ki. Ösztönöm, hogy kerüljem az idegen férfiakkal az ilyen és hasonló helyzeteket már dolgozik az agyamban. Lassan csúszom le a földre a tőle távolabbi sarokban, térdeimet átölelem. Próbálok nem ránézni, nem hallani lélegzetét, hangját. Jógalégzek, ahogy tanultam. A pánik észrevétlenül tud eluralkodni rajtunk, nem hagyva teret semmi másnak. Nem tudom miért beszél. Vagy kihez beszél? Talán ő sincs kényelmesebb helyzetben mint én. Csak míg én magamba burkolózom, kapaszkodom, ő beszél. Lehajtom a fejem. Talán ha nem alakján, arcán ugrál a tekintetem képes leszek kinyögni valami értelmet is.
- Nyugodjon meg. - felelem végül én, ami nem normális, tekintve, hogy nyeldekelem a pánikot magam is - Segíteni fognak. Azt hiszem.
Ebbe próbálok kapaszkodni. Ő is hasonlóan csusszan a fal mellett mint én, velem szemben. Vicces lehetne a maga nemében. Ha nem cipelném a szörnyeket a lelkemben én vigasztalnám. Vagy megpróbálnám megismerni, mint régen amikor a kellemetlen helyzeteket flörtökkel hárítottam. Fenébe is az egyetlen lélegző terápiás módszerem a saját testem volt mindig is. Az új életemben kissé nehezen megy enélkül a mindennapok malma. Már maga a rendes munkahely is ismeretlen kígyó.
- Nem. Nincs baj. - mondom erőltetett hangon, de még nekem is egetverő hazugságnak tűnik - Csak..ki kell jutnom innen.
Mellékes talán, hogy a doki is aggódni fog. Mindig és örökösen aggódik. Élete talán egyik legproblémásabb betege vagyok. Mégis kihívásnak érzi azt, hogy mindenféle módszerrel rendbe tudjon hozni. Én pedig hagyom. Neki van diplomája róla, nem nekem. Én más világban mozgok otthonosan.
Most ő nyugtat. Felemelt kezeire sandítok hajfüggönyöm takarásából. Az egyetemes béke, hogy nincs nála fegyver, nem akar engem bántani, jók a szándékai. A Pokol felé vezető út is ilyesmikkel van kikövezve. Talán pont oda szállunk alá ebben a dobozban. Megrázom a fejem.
- Nem vagyok klausztrofóbiás. - mondom ki az igazságot, annál sokkal sokkal rosszabb vagyok, kényszeres, pszichésen sérült, rettegő - Rettegek az idegen férfiak társaságától nem ellenőrzött körülmények között. - hullik le egy kő a lelkemről ahogy ezt kimondom - Nem személyes, ha a pápa ülne itt, akkor is így éreznék.
Fontosnak tartom megmagyarázni, a gondolatok és érzések kimondása, a nyíltság szintén része a kezelésemnek. Hisz escortként hazudni, látszatot kelteni kitűnően megtanultam, de átlagos nőként igazat mondani? Nehezebb mint a kvantumfizika. Újból trenírozom a testem a légzéssorral, de a férfi hangulata valahogy belém is átáramlik. Lehetséges, hogy teljesen másféle rosszat látunk ebben a dobozban?
- Maga mitől ilyen feszült? Siet valahová? - mikor felteszem a kérdést már rájövök, hogy a válasz valószínűleg igen lesz - Higgye el, már az egész épület tudja, hogy zavar van a lifttel. Nem lesz semmi gond. Nem a maga hibája.
Nagy pirospont az ellenőrzőmbe, képes vagyok beszélgetni vele. Úgy látszik ha valaki hasonló jegyeket produkál, képes vagyok ilyenekre. Üdítő a dolog. Részemről egy egész cola automatányi.
- Nora vagyok. - aki épp nem nyújt kezet, az azért sok, érinteni nem vagyok képes.
Feljebb emelem a fejem is, képes vagyok ránézni. Államat a térdemre támasztom. Már vizsgálom, vizslatom. Kíváncsivá tett ki az, aki hasonlóan szarul érzi magát egy ilyen filmes nagyjelenetben.
Vissza az elejére Go down

Danny Doyle Haynes

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Ex-zsaru, ex-elítélt
Location : Vegas
Posts : 116

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)   Pént. Feb. 17, 2017 3:00 am

"Nyugodjon meg.." Az ő szájából hallom, ami némileg megrekeszt. Az előbb még.. az előbb... De aztán nem pazarlok rá több balsejtelmet, ahogy látom az arca kezd valami sárgaszínűbe váltani.
Vagy csak én képzelem bele?

"Csak..ki kell jutnom innen." Iiigen, vagyunk még így egy páran, történetesen ÉN! Merthogy odafenn minimum a fejemet veszik amiért nem tíz.. hanem egyenesen 40 percet késtem az előírt találkozóról , és az aállam az, ami sohasem felejt... Ezt megtanultam már rég.
Viszont... egy percig sem érzem indokoltnak a saját bajommal bástyázni.
Pláne merthogy lépünk a következőre, miszerint.. NEM... klausztrofóbiás. Deeeee....

Szóval nem személyes.. Oookééé...
Résnyire húzódik a szemem, de nem afféle.. elrettentő résnyire. Sokkal inkább kapargatom. A felszínt.. úgy az egész helyzetet, és próbálok rájönni, mi a fene is a teendő MOST! Bárcsak jobban figyeltem volna anno a pszichológus beszédére...

- Értem. - ennyi sikerül - Nos... - és még ennyi is, utána jön a hosszúra húzott rövid pillanat - Tőlem nincs miért tartania. - jön vele egy vállrándítás, ösztönösen, mert tényleg nincs. - Asszem...
Na EZT.. nem kellett volna! Shocked

Vad légzésekbe kezd.. vagy legalábbis innen annak tűnik, én meg azon morfondírozok, hogy vajon az utolsó szavam váltotta ezt ki, vagy tényleg.. ennyire zavaró a jelenlétem.
Nem újszerű állapot.

Ám aztán a kérdések..
Vagyis BESZÉL!
Ez már jóóó... nem?

- Danny. - nyújtok felé kezet, de mivel feltűnik hogy nem reagál, hamar visszahúzom. Belefér. - Tudja röhejes ez az egész.. - és tényleg nevetem el. Kínomban. - Lélekszakadva rohanok a felügyelőtisztemhez, mert az egy BIVALY! Határozottan elszánt abban hogy éreztesse nála a hatalom és ha valaki egy kicsit is keresztbetesz.. - marad itt csak félig félbe a dolog - sitty-sutty repül is vissza a sittre, nem teketóriázik, erre már itt.. a kapuban.. mikor már csak egy leheletnyi a megváltás ígérete, fogja magát és beadja a kulcsot ez az izé. - koppan a fejem hátul megint a liftoldalon, ami hangosan kongva teríti be egy rövid másodpercre a teret.
Rövid csönd áll be. Már ha a nő meg nem szólal.

- Ezzel most nem segítettem ugye? - fordul felé csak a fémen támaszkodva a fejem. - Hogy elmondtam hogy sitten voltam. - és igaz. Ennél hülyébb dolgot nem is lehet kifecsegni amikor egy pánikbeteg nő ül melletted. Vagy valami ilyen..
De ezen már nincs mit szépíteni...
Vissza az elejére Go down
 

Összezárva.. - avagy amikor hasztalan a siralom! ;)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Külváros-