HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

a város
Latest topics
» Játszótársat keresek
by Vincent"Riddick"Rodriguez Yesterday at 11:22 pm

» Micromed-torony
by Grace Reed Yesterday at 8:31 pm

» You cannot make me blue
by Trisha A. Mikhailov Yesterday at 10:42 am

» Szó-kép-zene
by Sophie Prevot Yesterday at 8:25 am

» I came here for money, but I can be your fangirl too
by Keegan B. Windsor Yesterday at 7:59 am

» Zenedoboz...
by Edgar Miles Reeds Yesterday at 2:01 am

» Bernadette (Dette) Lillian Hale
by Ville Deadman Wallow Yesterday at 1:48 am

» Keresettek
by Ville Deadman Wallow Hétf. Szept. 18, 2017 6:40 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Végső visszaszámlálás...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Végső visszaszámlálás...   Csüt. Feb. 23, 2017 5:09 pm

[You must be registered and logged in to see this link.]


[You must be registered and logged in to see this image.]


[You must be registered and logged in to see this link.]


Napok.. hosszúra csúszó percek, de inkább csak órák voltak. Már nemtudom... Azt se, mikor végezte a telefon valahol az utcakövén csattanva a falon. Talán akkor amikor az az érzés túúúl hangos..! Az a hang.. túúúl éles térhódítással szőtte be a fejemet, és a szám, ami megadhatta volna, túúl kecsegtetően ígérte a megváltó képletet.
És én nemakartamtöbbé...

Újabb lépések, beleveszve a sötétbe. A távolban fények, vele röhögések hangja nem is olyan messze, én meg a kapucnimat mélyen a fejembe húzom. Nem kell hogy pont most felismerjenek. Most.. nem!
Tovább lépkedve tovább száguldom az utcakövét. A lábaim visznek.. előre, és én nem akadályozom őket. A környék nem ismerős.. fogalmam sincs merre tartok, nem is érdekel, csak megyek, engedelmeskedve az erőnek, és harcolok minden egyes lépéssel. Megharcolom azt aki vagyok.

Az idő nem tudom mikor áll meg a fejemben. És hogy ééén.. mikor állok meg. De megteszem. Az egyik sarkon. Akkor, amikor meglátom ŐT! Ott a túloldalon, és az érzés amivel küzdöttem, hirtelen vág fejbe.
Döntök. Újra megindulnak a lábaim. Előre.. Oda, szemben velem, és pont ott, az orra előtt állok meg.

- Egyet. - köpök ki csak ennyit nem többet, és már alig várom.. már ki se bírom épp ésszel amíg az anyag ott végzi a kezemben. Fogalmam sincs milyen tisztaságú heroin.. Lehet kevert.. vagy meg is ölhet. De ez.. most... egyszerűen nemérdekel.
Kicsengetem a lét, és már el is tűntem.
Valahol mélyen a kukák mögött, ahol a többiek... koszosak és bűzlenek, de engem nemérdekel. Engem meg hányásszag leng körbe.
Lerakom magam az egyik kuka mellett, az egyik... fogalmam sincs ki ez, itt mellettem, de egy percig se érdekel. Csak kitartóan veszem föl a kezéből kiesett fecskendőt.
Csak MIELŐBB!

A kanál... a tűz.. az elszorított erek, régi jól bevált emlékű. Rég találkoztunk mi régen, utoljára, én és az Istenek, és az az elsöprő, mindent letaglózó megváltás.
Tűz lobban.. forr az anyag.. Mocskos a tű.. de nemszámít... Csak mielőbb bevégezzem...
Véna... az a néhány utolsó lélegzet.. az édes íz a nyelvem alatt, a régen kikapart érzések, és...

Pokolirég láttalak....


A Mennyország... Igen, még mindig ugyanolyan csodás. Bár évek teltek el. Hossszúú.. kihagyásban töltött évek, és messze volt a megváltás. A kényelem... a szabadság, az éden. Szárnyalsz... bár nem is tudtad hogy repülni tudsz, de megérte. Minden.. átkozott cseppje megérte.
És én vele tudtam volna maradni...

ÖRÖKKKÉ....


Az ébredés pillanata aztán mégis újra magával ragad. Mindiiig.. magával ragad, és kiköp magából mint egy megrágott, rosszízű csontot. Elnyel.. ha újra próbálod, ha megint.. és mindig csak egy kicsivel több... De nekem nem volt többre szükségem...
MOST!

Feltornázom magam a falmellől, sokan még most is kiütve reszketnek. De nekem elég volt.. most.. elég, ezért feltolva magam a hideg falon a kifolyó nyálamat a kabátom ujjába törlöm.
Valószínű ott a taknyom is.. sőt, kitudja még, de akkrois, valahogy talpra kecmergek, két kézzel kapaszkodva meg a kövön. De nem hat meg. Csak kitapogatom kézzel a részeket, és lassan realizálva a még homályos képeket, megint megindulok.
Talán a nap is világít már a fejembe rejtett sötétben...

Nem tudom hova, és nem tudom merre. Csak megyek. Baktatok.. kecmergek, néha mászom... Hol egy oszlop.. hol egy kapu van segítségre, néha csak a retkes járdaszegély. De újra kelek. Fel, és tartok előre, ahová még magam se tudom miért is megyek.
Az egyetlen út.. az egyetlen lehetséges..
..és valami azt súgja ott megértenek.
Az egyetlen...

Valahol hosszú órák múlva ott.. az ajtóban fekve ébredek.
A fülembe csengve valami mennyei hang...


_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Vas. Feb. 26, 2017 8:36 pm


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]


*El sem akartam menni, most meg el sem akarok jönni. Így van ez az olyan bulikkal ahova nincs kedve elmenni az embernek, de aztán a sors furcsa fintoraként marha jól érzi magát. A szomszéd srác aki állandóan cukorért jön át hozzám – szerintem már cukorbeteg – finoman célozgatott arra, hogy ki kellene mozdulnom, hosszú rábeszélés után megadtam magam. Nem én lennék ha nem készültem volna rá, egy ilyen bulira muszáj, elvégre nem minden nap jutok el egy karneválra. Magán buli volt, nem pedig városi rendezés, de attól még piszok jó volt…míg tartott. El kell telnie jó néhány percnek, hogy lenyugodjak, a fülemből kipihenjem a hangos zene csengését, hogy a szívem a normális ritmusra álljon vissza. Csak ülök hátrahajtott fejjel, lehunyt szemekkel és azt képzelem, hogy a tengerparton vagyok, lágy hullámok csobbannak neki a szikláknak, más hang nem hallatszik és lenge szellő nyaldossa az arcomat. Most még Beethovent sem kívánom, csak a csendet. Ez mindig használ, az ajkaim lassan mosolyra nyúlnak, elégedett vagyok és laza mint a kinőtt nadrág. El ne felejtsem Bradleynek megköszönni, hogy kirángatott a kuckómból. A néhány percből sok lett, kezdett világosodni, azt hiszem picit el is aludtam. Valami nem oda illő hang ébresztett fel, de nem tudom mi volt az, az órámra nézve viszont minden eddigi próbálkozásom a szívem helyreállítása végett feleslegessé vált. Atyaéég! Diablo, a szalon, reggeli kávém! A fejem is belefájdul a kapkodásba mire elérek a második kanyarig, sorra veszem a teendőimet és rájövök, hogy a felére sem lesz időm. Szelektálok. Elmarad a reggeli zuhany, a kávé szeánsz és Diablo etetése. A reggelem úgy fog kinézni, hogy hazahajtom az öreg Chevym lovait, felvágtatok a lakásba, lenyomok egy pohár maradék, hideg kávét, betuszkolom a macskámat a kutyahordozóba és vissza a kocsihoz, majd megpróbálom kifacsarni a kocsiból a végsebességet és padlófékkel megérkezni a szalon elé. Ha ez sikerül még időben, veszek magamnak egy új cipőt. Francokat, Diablo kap tonhalat, mert a rabszolgatartót ki kell engesztelni.
Hétágra süt a nap mire megérkezem a szalonhoz, ugyanabban a bordó színű, ötvenes évekbeli ruhában és vörös parókában amit a bulira vettem fel. A reggeli rutinomnak lőttek, bár időben érkeztem, az első vendég még nem érkezett meg, de valaki más igen. A csatakos és koszos ruhában hajléktalannak nézem, vagy egy betépett srácnak akit pont az én szalonom előtt ért az utolsó fázis. Ez az átka annak, hogy a külvárosban van a szalon, egy eldugott utcában, ahol még a napfény is csak óvakodva tekint le. A biztonság kedvéért magamhoz veszem a telefonomat, a másik kezembe – mivel a legutóbbi kocsi lopásból nem tanulva még nem szereztem be borssprayt – a dezodorommal felfegyverkezve szállok ki a kocsiból. Kinyitom az ajtót hátul és kiengedem Diablot, bízva a kisebb oroszlán nagyságában. Óvatosan tipegek a tízen akárhány centi magas sarkú cipőmben közelebb, előretartva a deot, készenlétben a telefont. Még nem tudom kit hívjak, a rendőröket vagy a mentőket. Diablo, miután a kocsiban (!) megette a kiérdemelt tonhal reggelijét, már jóllakottan és sértődésmentesen lépked a pasi felé, mert az látszik, hogy pasi. Nála még egy igénytelen hajléktalan is tisztább, van azon a ruhán minden csak tiszta felület nem, el sem merem képzelni a foltok eredetét, Diablo viszont bátor mint egy oroszlán, végül is kimerne belekötni…az lesz gyanús amikor egészen közel megy az utca mocskához és beledorombol a fülébe. Addigra már én is közelebb kerültem és érzem a tisztes bukét is. A dezodoros flakonnal emelem fel a pulcsi kapucniját. *-Oh, que el culo sucio lamer el diablo!*Hát ez kiszaladt. Diabo csak a neve hallatára néz fel rám szomorúan,mintha tudná, hogy nem odaillőként használtam.* -Bocsi.*Elteszem a dezodort, a telefont még nem, Deadman láthatóan ki van ütve. Életre kell pofoznom, a szaga alapján akár hulla is lehet, de még lélegzik, hunyorog. Párszor megpaskolom az arcát, Diablo korábbi ellenszenvét félredobva, vagy kihasználva a helyzetet finoman beleharap Deadman fülébe.* -Hahó! Élsz még? Mit csináltál magaddal? *Nem vagyok orvos, fogalmam sincs mit kezdjek vele, de itt sem maradhat az utcán. Előhalászom a kulcsomat, most már remeg a kezem is az idegességtől, és nem azért parázok, hogy itt fog nekem elpatkolni az ajtómban, hanem szimplán, hogy elpatkol.*



[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Kedd Feb. 28, 2017 2:18 pm

- Neee.. ne..nee.. - nyökögöm, csak halkan ahogy csiklandoz az a dög, de jól tudom, jó helyen vagyok. Vagyis nem tévesztettem el a címet.
Aztán mégis egy vörös mászik a homályos képbe. Nem látom tisztán.. de hirtelen ütések érnek. Aztán az a nyálas...

- Jólvagyok.. - rántom félre a fejem, a szemeim szűkülnek, de ez inkább automatikus. Muszáj nyelnem... Újra próbálom. Kinyitom. - Te kia.. tököm vagy.. - a szám száraz. Nyúlik, és porzik a nyál, na meg szétbasszák a cserepek. - Én Sapphire-t keresem.. - lököm fel magam, hirtelen, vagy legalábbis a próbálkozás, az izmok nem készültek fel a műveletre, ezért hamar visszaesek. A fejem koppan a kövön.

- Bassza meg.. - nyökögöm, inkább nem próbálkozom. Mégegyszer. A kibaszott nap.. az a kibaszott nap kiégeti a szememet. Ezért megint hunyorítok.

- A picsába.. - és a szemeim elé szorítom az ökleimet, megadva azt a rövid megváltást.
Muszáj lesz összeszedni magam.
Összeszedni...
MOST!

_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Pént. Márc. 03, 2017 5:37 pm


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Az első hangokra megkönnyebbülök, legalább beszélni tud, érzékel valamit a külvilágból, az jó. A paskolás is jót tett, ha értelmes életre nem is húzta fel, a vegetatívnál már jobban állunk. Diablo is kiveszi a részét a munkából, mintha érezné, hogy most baj van, hogy ez több annál mint Deadman sima megjelenései és én is tudom, hogy most nem szimpla lélekápolásra jött. Mondjuk még a vak is látná. *-Jobban, egy b-vel. *Borzasztó ahogy kinéz, ha nem számítom a mocskot a ruháján, akkor is. Az arca nyúzott, a szemei karikásak és árnyékoltak, sőt mi több füstösek mint aki elkente a szemfestékét, a szemei zavarosak mint az iszapos pocsolya. Ebben az állapotában nem is gondolnám, hogy felismer, de annyi eljut az agyáig, hogy nem úgy nézek ki ahogy szoktam. El is felejtettem, hogy a paróka még rajtam van, hiába ennyit tesz ha az ember lóhalálában siet. *-Ha a hangomról sem ismersz fel, megsértődöm. Fel tudsz állni?*Nem sokáig kotorászok, megtalálom a kulcsot, már csak nyitnom kell, rácsot, zárat. Kár volt kérdeztenm a felállásról, mert megpróbálja de nem megy neki, odakapok a karjához de későn és kicsúszik az ujjaim közül, ám a reflexeim kiválóak és mielőtt a feje a kövön koppanna aláteszem a lábam. A cipőm nem annyira kemény.* -Ahogy elnézem magadat már megbasztad.*Francba, csak rosszabb ne legyen. *-Maradj lent, majd segítek csak kinyitom az ajtót.*Nem kérdezem mit szedett be hogy így néz ki, van egy fogadásom. Majd bent tisztázzuk. Kulcs csörren, zár kattan, felemelem a rácsot ami az ajtót védi, majd belököm a keretes üveget. Diablo addig ébren tartja Deadmant, fél pillantások között látom, hogy az arcához nyomja a fejét, érdes nyelvével nyalja ahol éri mit sem törődve a zajos ellenkezéssel és legyező kezekkel. Végül bedobom a táskám a padlóra és a végzetem karja alá nyúlok.* -Ne állj fel, ne is próbálkozz.*A ruhájának már úgy is mindegy, ahogy van, behúzom a földön, csíkot hagy maga után. Mondjuk a küszöbnél picit megakadunk, de aki totálra kómálja magát az ne panaszkodjon. Leteszek a rendőrségről és a mentőkről is; egyelőre. Otthagyom a szalon közepén és magunkra zárom az ajtót, a rolót is lent hagyom, kellemes félalkonyi homály borul ránk.* -Most mit csináljak veled? Kávé, igen és narancslé, sok narancslé. Vagy a víz is megteszi. *Arra később térek rá mi vitte rá erre, mert történt valami az biztos, különben nem jött volna ide, ám még fél tudattal is eltalált hozzám.*



[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Szomb. Márc. 04, 2017 3:51 pm

A hangja... A hangja még most is édesen cseng. Ugyanaz a masszív, tökös lány aki mindig is és most ér csak a tudatomra. TÉNYLEG!

- Miazistentcsináltál a hajaddal.. - az oldalamra fordulok. Csak mert úgy könnyebb, és mert tanultam az előbbiből. Már évek óta tanultam.
Hallom ahogy matat, a háttérben... de bennem még mindig dolgozik az elhatározás. FEL! De az a kibaszott dög egyre csak nyalogat.

- Húzzinnen! - kapálózok, valamerre, de hogy be e találom, nem hallom a nyivákolást. Aztán megint Sapphire az aki megjelenik.

- Nem kell.. felállok.. - már másodikra nyökögöm, és mit tesz a gyakorlat, ha segít.. az ajtó keretébe kapaszkodva felhúzom magam.
Aztán már csak két lépés beljebb.

A szag.. ha lehet most kevésbé simogat. A belőlem áradó se, és ahogy rövid időre összeszorítom a szemem, jólesik ez a nyugodt, tompa körülmény.
Talán elszalad, talán ott szaladgál. De én belövök egy első helyet. Egy szék. Odalépkedek - mászok- és lerakom magam. A fejem lóg.. félig, a hajam csatakos, és bűzlik, de jól tudom mire van szükségem.
Már túrom is ki a zsebemből a dobozt.

- Nem tudtam hova menni. - a hangom torz.. mély, és karcos. De a szál már ott is figyel az ajkaim között. Viszont nincs.. GYÚJTÓM! A legnagyobb hiba a képletben - Ne haragudj... - kiköpöm, vagyis kiköpnééém, ha nem akadna bele a kezem a kabátom zsebében. Lassan hajolok le hogy felszedjem a cigarettát.
Második próbálkozás.
És végre lobban a láng.

_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Hétf. Márc. 06, 2017 7:43 am


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]


-Én is szeretlek.*Az orrom alat stikában mosolygok, hogy végre felismert, persze ezt is sajátos stílusban tette. Nem mesélem el, hogy magán karneválon voltam, álarcosbálban ha úgy tetszik, álarc nélkül, de parókában. Nem is fogom levenni, hogy őméltóságának jobban tetszen a látvány, a vörös haj alatt harisnyával van leszorítva a sajátom, irtó idétlen. Végre sikerül kinyitnom az ajtót, Deadmannek meg oldalba taszítania Diablot aki hangos vernyákolással adja tudtára, hogy ez így nem volt fair. *-Ne bántsd a macskámat mert én karmollak meg.*Nem vagyok ideges és nem is haragszom rá, bármi is lökte őt a mostani fertőbe, sokkal rosszabb lehetett mint egy kis legyintés, de azért tudja hol van. Ráérek majd odabent pátyolgatni, legalább összeszedi magát addig egy kicsit és lesz elég agya elmondani mi az istennyilának tépett be ennyire. Nem engedi, hogy bevonszoljam pedig elbírnám, a kő eléggé csúszik, mintha csak egy szánt húznék a havon, bár olyanban nem volt még részem, csak láttam a filmekben. Azért ott vagyok és támogatom, hátha útközben mégis úgy döntene a teste, hogy feladja a harcot, ki sem néztem belőle, hogy ennyire kemény legény, persze aki éjszaka úr az nappal is legyen az. azért eléggé elszomorító, hogy egy ismert ember, akiért nagyon sokan rajonganak, feltételezhetően vannak barátai, nem tud hova menni amikor gondja van. Másrészt kitüntetve érzem magam, hogy én lehetek egy ilyen barát és nem azért mert a nagy Deadmané, megelégszem az úgy egyáltalánnal. *-De igen, ide. *Közlöm már egészen halkan és simogatóan. Odahúzom a saját székem vele szemben és leülök, előrehajolok, hogy a szemeibe tudjak nézni bár azok épp csak résnyire vannak nyitva. Nézem ahogy szerencsétlenkedik a cigarettával és most az egyszer nem teszem szóvá, hogy még mindig utálom a cigifüstöt. Nem segítek, nem kapok a leesett cigiért, hagyom, hogy megőrizze a maradék méltóságát, bár ahogy elnézem abból épp csak egy morzsányi maradt. Diablo fittyet hányva arra, hogy az imént a nevébe kívánták, újra lábhoz törleszkedik, felváltva az enyémhez és Deadmanéhez. *-Mesélj, addig hozok vizet akármit.*Felállok, bezárom az ajtót és azon is leeresztem a rolót, majd a hátsó helyiségbe megyek felszerelkezni. Jeget, vizet, zsepit pakolok egy törölközőbe, utolsó gondolattal még az asztal fiókból kihalászom a vésztartalékot, egy csomag nedves törlőkendőt, jázmin illatút. Kicaplatok és mesmeg leülök vele szemben. Ha eddig beszélt is, csodaszámba megy, mivel Deadman irtózatos fáziskéséssel szokott válaszolni, akkor sem arra amit kérdeztem. Összeérintem a térdeinket és rápakolok mindent, felé nyújtom a vizes palackot, kihalászok egy kendőt és ha hagyja, nekiállok legalább valami illatot rácsempészni.*




[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Hétf. Márc. 06, 2017 4:43 pm

"Én is szeretlek.." Más esetben kurvára vigyorognék. De ez most annyira és kibaszottul mindegy...
A macska... A macska mégis betalált. "Bocccs.." - mondanám egyéb esetben, de most nagyobb kitűzött cél, hogy végre felhúzzam magam. A kibaszott kurva életbe, hol basztam így el!??

Az út befele, lassú és csupa ingovány. De ismerem ezt. Tudom.. "kezelni".. Ahogy azt a széket is, ott nem messze, az az egyetlen kitűzött cél.
Lerakom magam.
Minden tagom fáj.. de kurvára nem tudom mit-hol hagytam el, és nem is érdekel.
Csak az a cigi...
Hallom a guruló széket úgy a fejem fölött...
A szálat kiköpöm, de aztán reszkető kezekkel nyúlok mégis érte.
SIKER!
Lobban a láng, és máris sokkal könnyebb.
A fejemben...

Az a dög még mindig nem száll le rólam. Dörgölőzik.. mintha kötelező lenne, de még mindig nem vagyunk barátok.
Asszem..
A lány hangjára elfelejtek bólogatni. Vagy csak attól tartok leesik a fejem, és még nehezebb lenne tartani az iramot.
Pedig KELL!!

Nagyot szívok, ahogy eltűnik, most az oxigénből és a székben hátradől a fejem. Jólesik a plafont bámulni. Végleg. Megnyugtatóan hat, és tompít a remegésemen. A kurva életbe mikor lesz már ennek vége??

- Ne ijedj meg... nagyon.. - vagy a semminek szövegelem, vagy már ott van a közelemben mikor becsúszik. - Csak a tisztulás.. - még mindig a plafont fixírozom, talán közelítek. Próbálom.. próbálom beállítani élesre a képet.

- Elfogmúlni.- térek vissza hozzá amikor a térdét érzem a térdemen, és hogy valamit az ölébe szór. Csak lassú értelemmel nézek rajta végig.

- Ez jó lesz.. Kösz.. - nyúlok elsőre a felém nyújtott vízért, és tudom.. úgy könnyebb lesz beszélnem, de legalábbis rövid életet ad. Minél gyorsabban.
A cigi még a számban, amikor lecsavarom a kupakot. A kezem még remeg, de egyre jobban képes vagyok uralni. A következőben már csorog a víz...

Kis híján kiürítem az üveget, és nem érdekel ha össze kell majd pisáljam magam.

- Kösz.. - mondom neki mégegyszer.. nem tudnám elégszer. A jég a másik ami odavonzza a kezemet. Éreznem kell.. Muszáj éreznem melyik is a valós világ.. Ezért minden előjel nélkül rászorítok.
És akkor jön csak az a szagos.. izé..

- Haa.. azzal a közelembe jössz, harapni még így is tudok.. - és csak egy halovány mosoly. Inkább az árnyéka, ami kiütközik a fejemen, de most már legalább a szemeibe nézni tudok. Tényleg szar ez a vörös...
De nemigazán érdekel..

_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Szomb. Márc. 11, 2017 7:22 pm


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Ne ijedjek meg. Hát ez kurva jó, a frászt hozta rám. Lehet, hogy nem látszik, de enyhén szólva is remegek belül. Akkor is így tennék ha nem ismerném Deadmant, ha egy idegen lenne…persze akkor előbb a rendőrséget hívtam volna, csak aztán a mentőket és nem hozom be a szalonba. Nem lettem ugyan ápolónő ahogy anyám szerette volna, de az empátia bennem van és tombol. *-Jó, akkor csak kicsit ijedek meg. Azt szabad?*szólok vissza a vállam felett miközben pakolom a cuccot amivel legjobb tudásom és készletem szerint segíthetek neki. Elmúlik, persze, majd valamikor, de az nem most lesz. Ahogy a szemeit nézem, hát most nem sok értelem szorult belé, vagyis ami volt azt kiszorította az akármi amivel feldobta magát. A baj csak az, hogy leesett. Deadman össze van törve, lelkileg jobban mint testileg és csak a jó ég tudja hogyan lehet összerakni, mert én nem. Az mindenesetre biztató, hogy némileg együttműködik, elmarja a vizes palackot és lehajtja a folyadékot. Jó, az jót fog tenni…na és most mi legyen, hogyan tovább? Nekiállnék törölgetni róla a szart…~Te jószagú…izé, remélem _nem az_ ~…de nem hagyja. Ha elhúzza a fejét, visszahúzom.* -Ne kényeskedj! Most nincs jogod hozzá. Büdös vagy és nekem csak ilyenem van. *Tovább törölgetem.* -Egyébként megharaphatsz nagyfiú, próbáld csak meg.*Úgy sem fog, csak a szája nagy. Ha mégis, hát leöntöm egy vödör vízzel, azt hiszem még ott van a tegnapi felmosó víz a hátsó sarokban. Az is büdös, egy kis citrom beütéssel. *-Oké, akkor most meséld el szépen mi történt. Kezdjük úgy ahogy régen…Egyszer volt, hol nem volt…folytasd.*Rámosolygok az emlék miatt, de a szemeimben ott csillog az aggódás. Mi lesz ha rosszabbul lesz? Ha valaki látta így...ide bejönni...vagy itt feküdni az ajtó előtt. remélhetőleg nem és akkor fotó sem készült róla, és most nem a szalon hírneve érdekel, hanem az, hogy ne húzzák le a mélybe még jobban.*




[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Csüt. Márc. 16, 2017 8:34 pm

"-Jó, akkor csak kicsit ijedek meg. Azt szabad?" - visszhangzik a fejemben, de nem éri meg, nem válaszolok. Mintha ne szégyellném már így is kurvára a pofám..

Azt viszont érzem amikor megjelenik előttem.
Jólesik a víz, és jólesik a hideg. A cigaretta sisteregve adja meg magát az olvadó víznek, nem figyelek oda, a következőkben leejtem.
De elaludt..

És akkor támad be azzal azzz.. izével.
Vagy legalábbis próbál..

- Ne! - kapom el másodszor is a fejem, ha nem túl erőszakos, sikerül. - Inkább.. Inkább megmosdom. - köszörülöm a torkom, és érzem biztos a tartás, felállok.
Már élesben is. Tényleg.
Nagyon jól tudom.. valahol az emlékeimben, merre a mosdó.
Irányba állok.. baktatni kezdek. De hogy jön e velem...
Akár ott a nyomomban akár nem, végre elérve a célt, belenézek - ha van - a tükörbe.
Siralmas...
Nem hazudott, de tudom tovább kell csinálnom.
KELL!

Végignézek magamon, a pulóver tiszta retek. Hosszúnak tűnő rövid perc alatt lehúzom a fejemen... de lehet mégis hosszú volt...
Elejtem, aztán a csapra térek. Megnyitom, jóó hideg.
Odahajolok.
A pofám.. A pofám az elsődleges, hogy kitisztítson, és azután jön csak a fejem. A homlokom.. a hajam... Ha befér, már az egész fejemet a hidegvíz alá tolom.
Hatásos...
Víztől csöpögő hajjal üdvözlöm újra a tükörképet. Valamivel már jobb.
De csak valamivel...
Ha van törölköző, érte nyúlok. Vastagon dörzsölöm bele az arcomat, vagy ha kapok.
Ha nem, hát csak két kézzel törlöm meg, de a hajamból csöpögő víz így is úgyis végigfolyik a hátamon. (a pólón)
Csak ekkor... valamikor ezután indulok vissza a korábbi székhez. Várt, vagy jött velem, nyeklik ahogy döccen rajta a seggem, és csak mégegyszer.. csak másodjára is végigfuttatva az ujjaim a vizes hajamon, ha ugyanaz a kérdés, csak ekkor válaszolok.

- Nem szeretem ha gyerekként bánsz velem.. - csak fintorgok... vagy mégsem, talán az egész csak a fejemben létezett. Helyette a hangom már tisztult. Tökéletesen fogom a képeket, és a bensőmben tomboló remegés lassan, de egyre halványulni kezd.

- Elvesztettem.. - csak egy szó. Csak egy nyögés.. Nem is igazán kontrollálom a helyzetet, csak hagyom hogy dőljön. Hogy folyjon, borítson fel, mindent, ezúttal jó helyen vagyok.
Valamiért érzem...

És valahogy úgy tűnik ez az utolsó mentsvár.

_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Hétf. Márc. 20, 2017 7:58 am


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]


*Ki mondta, hogy a gyerekekkel könnyű? Deadman pedig most pont olyan mint egy gyerek, eltekintve attól, hogy inkább egy földbe döngölt, szakadt hajléktalannak néz ki. Hisztis és nyűgös, de ezt csak a fizikai állapota teszi vele, a háttérben egészen más van, a lelkében mintha ordítana a megsebzett férfi. Ilyet még nem láttam tőle, pedig pár oldalát már ismerem. *-Jó, mosakodj. *Adom meg magam, bár a tiszta víztől még büdös marad, de egye fene. Most nem ellenkezem vele nagyon, mert bezárkózik és hiányzik az a fenének e nem nekem és neki sem lenne jó. Valami belülről rágja és ki kell köpnie mielőtt teljesen felemészti. Felállok én is, figyelem a bizonytalan léptei, a koordinációja valamelyest javult, de ki tudja mikor dől el. Ha most látnám magunkat és nem ismerném a valódi helyzetet, biztosan röhögnék, anyuka járni tanítja a gyerekét, két karomat pont úgy tárom szét Deadman háta mögött, hogy bármikor elkaphassam. Ha viszont tényleg arra kerülne a sor, ketten dőlnénk, mert a lábánál fogva még csak-csak behúzom a padlón, de kizárt, hogy ha a tehetetlen test nekem esik, meg tudom tartani. Elnyúzott arca a tükörből fintorog ahogy szembesül az igazammal. Nem szoktam neki hazudni, a barátok őszinték. Törölközőt nyújtok neki, valójában odacsempészem a keze ügyébe, nem sokkal később vissza is kísérem. A kotlós megy a csibe után. Visszaülünk és várakozón nézek rá, valamikor válaszolni fog a kérdésemre, de türelmesnek kell lennem. Deadmannek veleszületett fáziskésése van.*-Néha úgy viselkedsz mint egy gyerek, de soha nem vetettem a szemedre.*Félős mosoly rándul a szám szegletében, nem tudom, hogy jót teszek vele vagy rosszat. Nem nevetem ki, csupán a hangulat egy röpke pillanatra derűsebb volt, aztán újra a sötétség. a válasz megérkezik, de nem értem. valamit elvesztett és ez kiborította. Ennyire? Nálam is beugrik a képbe a fáziskésés, aztán megérkezik a tudat vonat. A csaj akiről az újságokban írtak, vele...régen...fura neve van, olyan mint az Addams family emós csajának....csak nem nap hanem hónap. Ez az! October.*-Hogyan? *Remélem nem halt meg. Az is egy elvesztés, azon már nem lehet segíteni, a többin igen.*-Mondd el...várj, bezárok.*Nem emlékszem, hogy ráfordítottam volna a kulcsot a zárra, inkább megnézem, a zárva táblát is ellenőrzöm. Sietek vissza, újra leülök vele szemben, ha engedi megfogom a kezeit. Az ilyen könnyed kontaktus segít és tudod, hogy nem vagy egyedül, jólesik és már ez is levesz néhány súlyt a válladról. Nem gyakran csinálok ilyet, szinte senkivel. Most már én sem szólok, csak nézek a szemeibe ahogyan ő szokott az enyémekbe, nem nógatom és sürgetem, várok, hogy megnyíljon.*




[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]

_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

Admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 1542

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Szer. Szept. 13, 2017 3:16 pm

...

"Néha úgy viselkedsz mint egy gyerek, de soha nem vetettem a szemedre."

Hallom.. de nem érdekel. Úgy értem most, nemérdekel. Máskor simán visszabeszélnék neki.

"Hogyan" - visszhangzik aztán vissza, de én még mindig csak magam elé bámulok. Alkarjaim támaszkodnak a térdeimen.
Aztán....

"Mondd el...várj, bezárok" - jön utána, és ő eltűnik. Előlem. De a fejemből semmi nem tűnik el. Talán már akkor belekezdek amikor még vissza se ért. Vagy csak utána... Nem tudom.. Már semmit se tudok igazán...

Megdörgölöm az orromat, de csak mert viszket. Tudom hogy jönni fog. A sóvárgás. Hamar. De most kell cselekedjek. Amíg még megtehetem.

Fellököm magam, a hátam újra a szék támlájáé. Talán a szemeibe nézek, talán messzire, de mégis beszélni kezdek. Akarok...

- Emlékszel hogy kérdeztél a gyerekkoromról..? - fáziskésésben élek - Még régen. És én nem mondtam Neked egy árva szót sem. - újabb rövid szünet - Azért mert nem akartam emlékezni... Soha nem akartam volna. - az ujjam már önműködően egy újabb szálért kutat, még mindig lapos, de megtalálom. De nem gyújtom meg. Tudom hogy nemszereti... Egyszerűen csak kell az érzet.

- Az anyám egy szívtelen asszony volt. Akinek valami 'nagyobb' sokkal többet jelentett mint a saját fia. Aki képes volt a saját vérét feláldozni.. - itt beáll egy újabb szünet, de csak amíg fejemben előkaparják magukat a régen volt érzések. Soha nem akartam erre emlékezni.. Soha többé. - Az a nő volt, akinek többet jelentettek a jelképek.. a túlvilági mesék, mint az hogy egy ártatlan kölyköt szeressen. És én ártatlannak éreztem magam. Akkor. Vétlennek... De amikor belenézett a szemeimbe... - marad félbe a történet, valahogy önmagától térve vissza a jelenbe.

- Ma úgy nézett rám. - és most már biztosan a szemeibe. Célirányosan.. és eltökélten - Mintha csak egy senki lennék... - nyelek egyet, és talán a távolban, valahol a messziben létezik egy megváltó ígéret, de most jött el az idő hogy muszáj magamat feltolnom.
Felállok és elindulok.

A járás stabil.. a fejem tiszta, már ha az anyag utóhatásait nézem, de valami más, egyre csak kavarog benne. Minden ami ittvan a nyelvemen, az eszemben, a lelkemben, és ami egyszerre akar kitörni. És én képtelen vagyok ellenállni neki. Már tudom.
Mégiscsak lobban a láng, ahogy mint a megőrült bezárt vad, ide-oda járkálni kezdek.
Nem olyan elvetemülten.. de ugyanúgy elural a kétségbeesés. Az elmúlt időkkel nézek most farkasszemet.
Mégis...
Tudom hogy ez elkerülhetetlen.

És...
..és...
.. és AKAROM!

MOST!

Valahol biztosan...

_________________

[You must be registered and logged in to see this image.][You must be registered and logged in to see this image.]



[You must be registered and logged in to see this link.]

When I find out all the reasons
Maybe I'll find another way
Find another day
With all the changing seasons of my life
Maybe I'll get it right next time
And now that you've been broken down
Got your head out of the clouds
You're back down on the ground
And you don't talk so loud
And you don't walk so proud
Any more, and what for
When you're talkin to yourself

And nobody's home

You can fool yourself

You came in this world alone

Alone...

Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 117

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Végső visszaszámlálás...   Vas. Szept. 17, 2017 9:31 am


Deadman& Sapphire

[You must be registered and logged in to see this image.]

* Elmarad a tőmondatos visszavágás, nem jó ómen tőle. Ha nem is beszél sokat, márpedig nem szokott, legalább a replikára futja tőle. Most ez hiányzik és kezdek aggódni, vagyis jobban aggódni, mert az alap már meg volt akkor amikor először megláttam az ajtó előtt ülve. Kuporodva, mint egy darab összegyűrt papír galacsin. Feszülten várok, hogy kiadja magából, a lelkéből nem a gyomrából az őt bántó valamit. Fogalmam sincs mi ütött belé, az elvesztésnél csak egy valakire tudok gondolni, de annak is számos formája lehet, szóval nem jutottam egyről a kettőre. Csak rövid ideig tudom fogni a kezeit, aztán elhúzza majd hátradől, most fog jönni a vallomás. Tudom mert ismerem minden rezdülését, legalábbis a fontosabbakat és ez az. Amikor belekezd már tudom, hogy hosszú reggel lesz ez, nem elég, hogy túl régről kezdi, még ellentmondásos is, hiszen nem emlékezhetek olyasmire amiről _nem beszélt_. Azért bólogatok, igen emlékszem arra a beszélgetésre amiben kikerülte a gyerekkort, jó érzéssel nem faggattam tovább, csak egy apával közös horgászatig jutottunk, anyáról egy szó se. Cigi kerül elő, pótcselekvés, hiánypótlásra füst nélkül. Reménykedem, hogy még sincs olyan nagy baj ha tudatosul benne, hogy utálom a füstöt és tekintettel van rám. Persze ez sem jelent sokat, hiszen olyan sokszor volt már nálam, hogy akár be is rögzülhetett a nem rágyújtás, de a remény hal meg utoljára. Szívszorongva és lélegzetvisszafojtva várom a szavakat és azok jönnek. Akadozva, kisebb-nagyobb szünetekkel és némileg kusza időrendben, de jönnek. Később sem tudok szólni, a lényeg félbe marad és én várok csak nem tudom mire, amikor azonban átkerülünk a jelenbe, már egészen más. Viszont nem tudom összekötni a kapott információkat Octoberrel, vagy csak nagyon nehezen. Próbálom dekódolni a hallottakat és rájövök, nem az anyjáról van szó, nem ő nézett rá úgy…mert akkor hozzátette volna, hogy „megint”. Akkor viszont….*-October nézett rád úgy? *Nézek fel rá de én most ülve maradok, nem megyek utána, nem járkálok vele. Maradok egy biztos pont ahova visszatérhet.* -Mi történt? Miért nézett úgy rád?*Hülye kérdés, csak October tudna rá válaszolni, de nem ismerem az egész történetet, csak a végét és a kiborulást. Mi volt a nézés előtt? Továbbra is aggódva figyelem, olyan mint egy időzített bomba, csak nem látom az óráját. Hagyom járkálni, csak a székkel fordulok felé és nézem ahogy minden egyes lépésnél megfeszülnek arcán az izmok, mintha csikorgatná a fogait. *





[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]¤[You must be registered and logged in to see this link.]


_________________
[You must be registered and logged in to see this image.] [You must be registered and logged in to see this image.]
Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down
 

Végső visszaszámlálás...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Külváros :: Sapphire Tattoo-