HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chat

a város
Latest topics
» The homecoming
by Raina Maddox Yesterday at 7:42 pm

» You cannot make me blue
by Layla Seymour Yesterday at 5:17 pm

» A bácsié a tappancs?
by Trisha A. Mikhailov Yesterday at 2:22 pm

» Avatárfoglaló
by Sebastian Daniel Moreno Vas. Júl. 23, 2017 10:53 pm

» I need to know now
by Melissa Hobbs Vas. Júl. 23, 2017 9:41 pm

» Pozitív végkifejlet
by Grace Reed Vas. Júl. 23, 2017 9:30 pm

» Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...
by Gloria "Sapphire" Salinas Vas. Júl. 23, 2017 8:04 pm

» Az előző részek tartalmából...
by Gloria "Sapphire" Salinas Vas. Júl. 23, 2017 6:06 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
Nick Lane
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd. Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Nadine Miharev

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : profi ingyenélő
Location : Sweet Vegas
Posts : 13

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Szomb. Márc. 18, 2017 3:07 pm

Vissza az elejére Go down

Nadine Miharev

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : profi ingyenélő
Location : Sweet Vegas
Posts : 13

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Szomb. Márc. 18, 2017 4:21 pm

To Maximilian ...



 
Gyújtó kattan, mélyet szippantok. A keserű füst kaparja a tüdőmet még akkor is amikor lassan engedem ki az ajkaim között és figyelem ahogy a plafon felé gomolyog. Vékony ujjaimmal ráütök a cigire, hamuzok. Ráérősen, mégis hová sietnék? A nappali fényárba úszik, rajtam meg egy csini szerkó virít. Ülök a csendes é szép vegasi lakásomban egy elégedett büszke mosollyal az arcomon. Megcsináltam. Őszintén szólva nem hittem, hogy ennyire könnyű lesz. Az ember azt hinné, hogy az aláírás hamisítás kemény meló és nagy a lebukásveszély, az igazság viszont az, hogy egy jó képszerkesztő programmal némi türelemmel és két szép kék szemmel sima ügy. A legnehezebb az egészben az volt, hogy mindkettőjük aláírását megszerezzem, onnan már nyert ügyem volt. A bankban átfutották a papírokat és még csak nem is kérdeztek. Ez az előnye az 5 napos 8 órás műszaknak. Péntek délután már az összes dolgozónak annyira tele a hócipője, hogy kis túlzással az angol királynő is befáradhatna kölcsönt felvenni arra sem kapják fel a fejüket. Megfogom a kristályhamutartót s másik kezemben a cigivel az ablakomhoz sétálok. Szeretem ezt a lakást, nem luxus és nem puccos mivel nem akarom magamra felhívni a figyelmet, de szép fiatalos és kifinomult így nem terveztem igénytelen módon összegányolni. Semmivel sem lehet jobban elrontani egy jó tervet, mint azzal, hogy a végén a megszerzett lóvéval azonnal villogni kezdünk. Az ilyen emberek ostobák és gyengék. Tudnak pénzt szerezni de nem tudják megtartani és nem tudják magukat féken tartani. Azonnal meg kell mutatniuk a világnak, hogy ki az újgazdag faszagyerek. Aztán persze amikor az illetékes hatóság bekopog, hogy ugyan mondmár Jancsi a minimálbéredből hogyan futja Jaguárra, akkor csak hápognak. Nem terveztem elkövetni ezt az orbitális hibát így meghúztam magam. Ezért tartottam a pénzem is készpénzben, mert ha beteszem a bankba és valakinek szemet szúr egy ekkora összeg mégis mit mondok? Aputól kaptam, csak még nem tud róla, majd kacsintok. Kackac. Ahogy ezek a gondolatok átfutnak a fejemben újra elmosolyodom. Ideje indulnom, ma valami kellemes helyen akarok ebédelni, hozzáteszem teljesen ingyen. Miért, ha ennyire tele vagyok pénzzel? Mert jó poén. Mert mindig kiváncsi vagyok, hogy az amit a fejemben kigondoltam, működik e az egyszerű hiszékeny emberekkel szemben. Pusztán szórakozásból, ördögi kegyetlen szélhámos játszadozás. Hátradobom hajam magamhoz veszem a cuccaim , felveszem a kabátom majd csukódik is mögöttem az ajtó. Kissé hüvös van ám én ennek ellenére gyalog indulok megkeresnia  tökéletes helyet az ebédhez. Útközben szinte mosolyogva lépked. Mitől van ennyire jó kedvem? Oroszországból csóróként indulva francia örökösnőt csináltam magamból, ettől ki nem fakadna akár dalra is? Az utcán minden kiváncsi férfiszempárba belefúrom a tekintetem. Imádom ahogy ezek az ösztönlények alulról felfelé végignéznek rajtam majd a pillantásük összeakad az enyémmel. Igénylem, élvezem és néha meghalok érte. Érthetetlen. Belépek a kiválasztott étterembe. Nem egy sarki gyrosos de nem is a new york café, egy erős középkategóriás hely. Ízlésesen elrendezett asztalok, rajtuk asztalterítő helyett csak tányéralátétek. Egy messzebbi helyre ülök le, nem szeretnék közel lenni a pulthoz, de a szomszédos asztalnál ül egy kisebb társaság. Ez pont jó, mi több nagyszerű. Említettem ugye, hogy ingyen fogok ebédelni? Amint leteszem a popómat a székre mellettem terema pingvinnek öltözött pincér s én egy bűbájos mosollyal leadom a rendelésemet. Hátam az ülés támlájának vetem és a borospoharammal kezdek játszani, fejemben a lassan közeledő csalás részletei cikáznak. A legeslegnagyszerűbb ezekben a piti kis átverésekben, hogy ha ki is derül az illető balek annyira felhúzza magát, hogy mérégben inkább elzavar sem hogy rendőrt hívjon. És különben is egy ilyen babapofira ki emelne kezet főleg nyílvános helyen?
- Köszönöm! - bólintok a pincér felé amikor elém helyezi a tányérom majd jóízűen nekilátok. Az ingyenkaja úgy látszik még ízletesebb. A villám a tányérom közepére teszem majd a táskámba nyúlok. Fél szemmel nem tűl feltűnően körbepillantok és az egyik pillanatban amikor mindenki azzal van elfoglalva, hogy a puccos ételét a lehető legelegánsabban fogyassza el, egy tárcát ejtek le közel a másik asztalnál ülő a társasághoz. Szinte ugyanabban a pillanatban elkezdtem tologatni a maradék kaját a tányéromon. Nem szabad sokat várnom mert ha más szúrja ki a pénztárcát bukik a tervem. Fél perc elteltével felállok, lehajolo érte és figyelem ahogy a szomszédos asztaltól felém fordul a férfi.
- Elnézést, bocsánat, hogy így megzavarom de Öné ez a tárca? - csillogó kék szemeimet az idegenre emelem aki sietve nemlegesen rázza a fjeét. Még szép, hogy nem a tiéd. Az enyém. A kínaiban vettem két órája és kitömtem néhény taxi kártyával és 10 dollárral. Apróban.
- Óh, ne haragudjon. - folytatom selymes hangon. - Ezesetben odaviszem a pulthoz, valaki biztosan elejtette, megtenné, hogyha maga felé intek akkor felemeli a kezét vagy ilyesmi? Hogy tudja a pincér melyik asztalnál találtuk! - kérdezem végül fejem kissé oldalra billentem és már látom az arcán, hogy nyert ügyem van, hiszen már nem is a szemeimbe néz... jellemző.
- Rendben, a köszönöm! Valaki biztosan keresi... - te ostoba szamár.  Ruganyos könnyed léptekkel sétálok a pulthoz ami az étterem másik végében van, közben a kínai pénztárcát a kabátom zsebébe süllyesztem. Magabiztosan állok meg a pult előtt, fontos hogy soha de soha ne essek ki a szerepemből.
- Jó napot, annál az asztalnál ültem és az az Úr - ekkora megfordulok és a balek felé bökök aki lelkesen integet felénk mivel szerencsétlen úgy tudja, hogy a pénztárca helyét hívatott jelezni ezzel a veszett kézlengetéssel. - fogja fizetni a számlámat. Régi ismerősök vagyunk, most épp összefutottunk itt! - diadalmas vigyor terül el a képemen amikor elindulok kifelé és még egyszer intek a baleknak, ő azt hiszi ez azt jelenti, hogy minden oké, részemről meg egy legyinték az ingyen ebédért. Jóllakottan és jókedvűen lépkedek újra a belváros utcáim azon tűnődve, hogy hova tovább? Elnézhetnék az egyik klubba is akár, bár talán kissé korán van, azonban biztos vagyok benne, hogy ebben a városban akad olyan hely a mi most is pörög. Játékosan behajolok az egyik taxiba, hogy megérdeklődjem merre találok egy mocsokos táncos erkölcsileg züllött zenés helyet ahol szabadjára engedhetem a bennem lakó rosszkislányt. Nem mintha amúgy nem lenne eléggé laza pórázon. A megadott cím felé veszem az irányt, s a fószer nem hazudott, vannak itt bőven annak ellenére is, hogy az este csak most kezdődik. Kopott betonlépcsőkön megyek lefelé egy társasház aljába. Füst és pára keveredik, a cipőm talpa alatt üvegszilánkok ropognak. Leteszem a kabátom a ruhatárba majd szlalomozok az emberek között, hogy a pulthoz jussak ahol rendelek egy koktél.Ppár pillantig játszok a szívószállal s közben jókedvűen mozgok a zenére, közben pedig a szemem áldozatok után kutat.
|| Outfitt
|| Zene.
|| neeee bánts nagyon! Twisted Evil Evil or Very Mad
Vissza az elejére Go down

Maximilian Belmondo

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 5

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Szomb. Márc. 25, 2017 8:54 pm

Nadine x Max

Meg vagy cicc!
+18 Pár napja már itt vagyok Vegasban, de még mindig nem jutottam semmi eredményre. Sajnos a magánnyomozómat, Francois-t nem tudtam magammal rántani, mert sürgős dolga akadt. Mondta ő, de én egyáltalán nem vagyok hiszékeny ember. Mi több! Senkinek sem hiszek, azóta nem, hogy megpillantottam azt az angyali arcot. Hamar rádöbbentett, hogy őt nem az égből küldték, sokkal inkább érkezett a pokolból, Lucifer női megfelelőjeként.
Így itt kellett keresnem valami nyomozófélét, mert hát ez  a város elég nagy, és ha random elkezdem keresni, úgy nézne ki, mint tű a szénakazalban. Akkor kezdenék el azon agyalni, hogy valami pszihomókust fel kéne keresni. Az úr, Mr. Robertson, hozzá értő férfinek tűnt, az ötvenes évei elején jár, de a halántéka már őszülni kezd, mégis nem azt a benyomást kelti, hogy kezd öregedni, épp ellenkezőleg. Oda adtam neki az információt, egy képpel együtt, hogy legfeljebb három nap alatt kerítse elő nekem a lányt. Az utazás fáradalmait kellene kipihennem ebben  a menő hotelben, hiszen a legjobb lakosztály az enyém, van egy szép nappali, menyezettől földig ablaküveg, mi gyönyörű kilátást nyújt Vegas pezsgő éjszakai életére. Az egyik sarokban egy krémszínű bőrkanapé, vele szemben egy bárszekrény, oda lépek ellő keresve  a legjobb whiskeyt. Kis keresgélés után találok poharat is, majd félig töltöm az arany színben pompázó nedűből. Nem jegelem, szeretem az ital markáns ízét érezni  a számban anélkül, hogy felvizezném. Fúj. A derekam köré csavart törölközőben sétálok az ablakhoz, aludnom kellene. De nem vagyok álmos, kattog az agyam. Nem jár máson, mint Nadine-on. Ahogy lenyelem az első kortyot, eltorzul az arcom az erejétől. Közben gondolataim máshol kalandoznak…
Még mindig emlékszem, hogyan lett az enyém először, éppen valami karácsonyi vacsorát adtunk barátoknak. Én nem akartam részt venni, de a haldokló anyámnak egyszerűen képtelen voltam nemet mondani. ha azt kéri, hogy ugorjak le  a Mount Blanc-ról, hát esküszöm zokszó nélkül teszem meg. Nadine amióta betette a lábát a házunkba incselkedett velem, nem úgy viszonyult hozzám, mint a mostoha bátyjához. És ami azt illeti sose tudtam úgy pillantani rá, mint a húgocskámra. Játszott velem. mint macska az egérrel, alig várta, hogy mi lesz a vége az aznapi játszmánknak, meddig bírom még cérnával, mikor fog eldurranni az agyam. Én mindent megpróbáltam, hogy rideg, hűvös tudjak maradni az irányába, ami azt illeti, akár hányszor megjelent a néhai nagyit képzeltem el meztelenül. Ez sokszor segített. Véletlen érintések, célzások, minden este más palit vitt a szobájába, egyszer még úgy is rendezte a dolgokat, hogy lássam hogyan keféli más őt. Helyettem. Ekkor telt be az egyik pohár, közöltem vele, ha még egyszer dugni akar azt vagy máshol rendezze vagy eltöröm a pali kezét, nem engedem tovább, hogy megszégyenítse a Belmondo házat. De mindketten tudtuk az igazat. Azt az igazat, ami beteges, ami perverz volt, mégis izgató. a birtoklási vágy, a féltékenység beszélt belőlem, nem akartam, hogy rajtam kívül bárki hozzá érjen, és igaz, hogy mindenki hozzá érhetett. Rajtam kívül. Ez a gondolat erőszakossá tett, ami a vacsora alatt érte el a tetőfokát. Egész idő alatt az asztal alatt ingerelt, mindenféle létező formában, minden idegszálam pattanásig feszült, minden idegsejtem nem vágyott másra, csak, hogy megmártozzam benne, hogy férfiasságom keményen elmerüljön benne. Láttam  a huncut fényt megcsillanni ibolya színű íriszeiben, ami csak azt sugallta nekem, hogy: mi lesz már?! Nem tudtam eldönteni, hogy csak a képzeletem játszik velem, vagy tényleg ez az amit ő is akar? De már nem érdekelt, semmi sem, csak megakartam kapni a testét. nem voltam hajlandó tovább elviselni a tudatot, hogy mindenki megkapja őt, mint egy sarki ribanc, csak én nem. Hogy képzelik? És ő hogy képzeli, a kis lotyó. Megakartam mutatni neki, hogy nem ő az aki a szabályokat diktálja hanem én, ő nem úrnője ennek a rezidenciának, legfőképpen a testemnek.
Amikor mindenki elindult a nappali felé, én hirtelen elkaptam  a csuklóját, a többiek leültek beszélgetni, kávézgatni. Én gondolkodás nélkül rántottam magamhoz, olyan lehettem, mint egy drogos, aki alig várja megkapja a narkóját, és az sem izgatja, ha  a mocskos földről kell felszippantania, vagy nyalnia. Egyik kezem hosszú fürtjeibe mart, míg másik vadul markolt a formás kis hátsójába.
-Te kis ribanc,- sziszegtem ahogy határozottan martam csókot, nem érdekelve, hogy felsértem puha, húsos ajkait. Mire felfoghatta volna, hogy mire készülök, megfordítottam őt, neki lököm a lakkozott bükkfa étkezőasztalnak, nem izgatva, hogy  a csokoládé torta kellős közepén landol formás keblei. Ujjaim hozzá értő tudással rántották fel ruhája alját a csípőjéig. harisnyáját ketté szakítottam ott, ahol be tudok jutni,  nadrágom kigombolom félig letolom, falatnyi bugyiját félretoltam, mire levegőt szívhatna  a tüdejébe már benne is vagyok. vadul. Kegyetlenül. Állatiasan. Tövig merültem benne, majd kihúztam, újból döftem, egyre gyorsabban mozgok benne, éreztem, hallottam ahogy reccsen alattunk az asztal. Az sem izgatott, hogy az ajtó nyitva, ez nem szólt másról csak arról, hogy elvegyem amit akarok. Erőszakkal. Mert ezt hozta ki belőlem, és amíg nálunk tartózkodott, minden egyes együttlétünk ilyen szenvedélyes volt, nem érdekelve, hogy a haldokló anyám,  a mostohaapám a szomszéd szobában van. Igazából ettől még különlegesebbnek tűnt a dolog. De mindig ő irányított, én csak azt hittem, hogy én, mert ő ezt akarta velem elhitetni.

Mire észbe kapok már ki is ürül a poharam. Ki kell eresztenem  a gőzt,- döntöm el magamban. Így gyorsan felkapok magamra egy alsót, egy farmert, a bakancsom, egy ónix színű inget, mit a könyökömig felhajtok, felkapok egy zakót még magamra, ha hűvös lenne a levegő lent. Lent bevágom magam egy taxiba, szólok a sofőrnek, hogy valami lebujba vigyen, ahol mindenre kapható hölgyeket találok. Fél óra kocsikázás után meg is érkezünk a szórakozóhely elé, búsásan megjutalmazom a segítőkészségét. A testőr kezébe nyomom  a belépő árát, hangos  a zene,  a hely tele van, minden hol gyönyörű nők, kéjesen tekeregnek, a férfiak tekintetében ég a vágy. azt sejteti a hely, hogy minden megtörténhet itt, és nem kételkedem abban, hogy ha  a falnak döntve tennék magamévá valakit az tök hétköznapi dolognak számítana itt. Elindulok a pult felé, hogy rendeljek magamnak valamit, de ahogy elhaladok a táncoló tömeg mellett hirtelen megállok. Majdnem orra bukok, annyira hirtelen mozdulat ez. Felgyorsítom a lépéseimet, majd meggondolom magam. Most én játszok vele. Elbújok a pult olyan részénél ahol én láthatom őt, de ő engem nem. Oda intem az egyik pultost, majd megrendelem  a kedvencét, elő kapok egy tollat, és az előttem lévő szalvétára ezt firkantom: Vajon  a zsaruk milyen gyorsan érnek ide,a börtönt választod, vagy szét teszed a combjaid inkább? L.
Majd kényelmesen hátra dőlve figyelem a cicuska reakcióját.

XXX × Vintage café×  nyá1   × ©
Vissza az elejére Go down

Nadine Miharev

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : profi ingyenélő
Location : Sweet Vegas
Posts : 13

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Szer. Ápr. 05, 2017 1:17 am



A füstös és meleg hely hangulata hamar a fejembe száll. Ahogy a kötetlenség és a gazdagság is. A szabadság mámoros érzése járja át a sejtjeimet ahogy belekortyolok az italomba. Körülöttem nők és férfiak, úgy szemezgethetel belőlük akár csak egy fürt szőlőből. Az érzés, hogy bármit megtehetek egyszerűen leírhatatlan. Beteges, hogy nem izgat semminek a következménye, de hát így születtem így vagy összerakva, hiányznak az erkölcs éss az együttérzés magvai. Vagy csak romlott tápanyagszegény talajnak bizonyultam és megdöglöttek szegények. Körbefutattom a tekintetem, akár egy ragadozó keresem az áldozatom és hamar meg is akad a szemeim egy fiatal fiún. Tekintete bágyadt, az arca aranyos igazi kis babapofi, pólót és farmert visel. Egy átlagos kis egyetemista suttyó lehet. Hosszan és mereven nézem egészen addig amíg a pillantásunk végre találkozik. Megvagy, most nem eresztelek. Íriszeim veszélyesen megcsillannak a szórkozóhely gyér fényében, a fiú elmosolyodik és küldök felé egy bájos mosolyt. Véged. Lassan az ajkaim közé veszem a szívószálam és úgy nézek rá tovább,nem telik egy fél perc már felém tart én pedig a táncoló tömeg felé veszem az irányt. Követ akár egy kiskutya. A zene dübörög a tömeg lökdösődik és mi egymáshoz simulunk. A teste csak úgy ontja a forróságot. Az italom a közeli asztalra teszem, így már minden idegszállammal a fiúra tudok koncentrálni. Háttal táncolok neki, érzem ahogy a mellkasam a hátamhoz ér, keze a csípőmre vándorol, ajkai a fülemet súrolja. Kis édes, figyelem ahogy irányítani próbál.  Kát karja körém magasodik, s engem elfog az az édes érzés amikor is a férfi védelmez. Hogy én mennyire de mennyire a függője vagyok ennek az érzésnek. Szembefordulok vele, arcán bárgyú vigyor, két kezem a nyaka köré fonom, így táncolunk tovább. Fejemben már az utolsó felvonást tervezem. Egy pillantást még vetek rá, hogy lássam tényleg csak rám figyel majd letámadom. Lecsapok az édes kis finom ajkaira és élvezem ahogy meglepődik és lefagy egy pillanatra. Aztán megára talál, ajaki szétnyílnak és visszacsókol én pedig teljesen  hozzásimulok. Forró sóhaja szinte éget az számat és én tudom, hogy itt a pillanat. Csak kíváncsi vagyok... rohadtul kíváncsi, hogy el tudtam-e terelni annyira a figyelmét, hogy meglophassam. Egy kezem a tarkóján simít végig miközben egy fokkal vadabbul csókolom miközben a jobbkezem hátul fürgén a farzsebéhez közeledik. Megérzem a telefon műanyag tokjának anyagát s két ujjammal finoman kihúzom a zsebéből. Ő annyira el van azzal foglalva, hogy kézfejét lecsúsztassa a csípőmről a fenekemre, hogy gond nélkül emelem el a kütyüt. Ez hihetetlen könnyen ment. Kissé hátrébb húzódom, hogy egy gyors mozdulattal a saját zsebembe csúsztassam a zsákmányom. A srác szemeim kinyílnak és fátyolosan az én tekintetem keresi. Villantok még rá egy mosolyt, adok egy puszit a szájára majd nemes egyszerűséggel elindulok kifelé a tömegből. Szedem a lábaimat és egy másik teremben állok csak meg. Elvigyorodom, büszke vagyok magamra. Mutatóujjam finoman végighúzom az alsó ajkamon. Édes fiú volt bár cseppet tapasztalatlan és béna. De hát nem lehet mindenki annyira jó szerető mint ő...
Ő, az ízig vérig fárfi akivel annyira szerettem játszadozni. Amikor először megpillantottam a széles fehér ajótban abban a giccsesen gyönyörű házban, már tudtam. Ez a férfi kell nekem. Azt akarom, hogy vágyjon rám, hogy én legyek a gyötrően maró fantáziája. Olyan erős és magabiztosság sugárzott belőle ami vonzott mint egy mágnes. Tudni akartam, hogy képes vagyok-e elcsábítani őt. A saját mosthabátyjám. Mennyire beteges mégis mennyire izgatott. Ha csak ránéztem nem tudtam másra gondolni csak, hogy milyen lehet vele az ágyban. Vagy az asztalon, vagy zuhanyzó falának nyomva. Új szenvedélyem lett a neve pedig Maximilian. MÉg most is érzem ahoyg magához ránt, ahogy látom a szemében felvillanó sötét fényt és tudom, érzem, hogy átléptem egy határt ahonnan már nincs visszaút, hogy sikerült kihoznom belőle azt az ösztönállatot akit csak az érdekel, hogy azonnal ott helyben megdugja a kiválasztott nőstényt, és ez a tudat megőrített. Imádtam minden percét, minden érintését és sóhaját. Imádtam a godnolatot, hogy úgy érezte ő irányít és megkap engem holott pontosan ez volt az amit én akartam. A végletekig játszani az idegeivel amikor már eszét vesztve veti rám magát a vágytól. istenem micsoda szeretkezések voltak azok! Még most is beleborzongok. Oda voltama gondolattól, hogy féltékeny volt amikor nem is voltam az övé. Láttam a dühöt és a sértettséget az arcán ha megtudta, hogy más hozzám ért. Én még provokáltam is. Mint akkor az egyik este.
- Szerinted így jó leszek? - megállok az egész alakos tükör előtt, jobb kezem a csípőmre teszem s a tükörben Max reakcióját figyelem. A szemeim megvillannak ahogy végignéz a ruhán. Szinte érzem ahogy megfeszül a teste. Tudja, hogy elmegyek itthonról, tudja, hogy egy férfival leszek és tudom, hogy ez a gondolat kikészíti.
- Ha az a célod, hogy még a taxiban megdugjanak akkor tökéletes! - hangja csípős a tekintetét elkapja rólam nekem pedig nem is kell több bizonyíték. Elfordulok a tükörtől, nézem ahogy a bárszekrényhez lép a nagy nappaliban. Az egyik tincsemet forgatom az ujjaim között amikor újra megszólalok.
Csak nem... probléma... ? - a hangom incselkedő és szinte már szemtelen, de ennek ellenére a pillantásom felé vággyal fűtött és provokáló. Tudom, hogy nem akarod Max, tudom.
- Ne ingerelj Nadine! - csattan fel és tesz felém egy lépés én pedig megborzongok ahogy kiejti a nevem. Elé lépek és állom a pillantását, mind a ketten érezzük a közöttünk pattogó szikrákat, pillanatok kérdése és elpattan benne a húr csak még egy utolsó döfés kell.
- Csak nem probléma, hogy mással leszek ma éjjel? A múltkor azt mondtad ne hozzak szégyent a házra, látod milyen édes vagyok elmegyek. Így már na para ugye? - a tekintetem olyan gonosz és kárörvendő hogy az már hihetetlen. Nagyon jól tudom, hogy nem az a baja, hogy idegen pasikkal szexelek a házban, hanem az hogy mindezeket nem vele követem el. A féltékenység és a büszkeség az itt a gond. Ő  aki bárki megkaphat most itt vergődik a mostha húgica miatt. Milyen vicces.
Így már nem lehet probléma, ha más fog ebből a ruhából kihámozni...más fogja végigcsókolni és kihasználni a testem... - a végét már csak az ajkaira suttogom kegyetlenül és kíméletlenül. Bum. Robban. Olyan erővel présel a tükörhöz, hogy egy egy pillanatra megijedek, hogy összetörik. A hátam az üvegnek csapódik, mellkasomból halk nyögés tör fel az ütéstől. A teste olyan közel van hozzám hogy moccani sem bírok a lélegzetem pedig eláll a tekintetétől. Dühös és szenvedélyes. Ujjai a jobb csuklómra fonódnak másik keze a nyakamra csúszik, hüvelykujja a torokomra nyomodik, a többi az arcomat szorítja. Nehezen nyelek egyet és diadalittasan elmosolyodom. A vérem száguldozni kezd az eremimben, a lehellete égeti az arcomat.
- Szemét picsa! - sziszegi rám de é már tudom, hogy az enyém. Arcom feljebb emelem, hagyom hogy belecsókoljon a nyakamba. Amint forró ajka a bőrömhöz ér a térdem kiss megrogy s mintha ő eztmegérezné elengedi a torokom és baljával a csípőmnél átölel. Az agyam elönti a vágy, már nem érdekel, hogy nyertem és megint kikészítettem csak az jár az eszemben, hogy végre letépje már rólam ezt a ruhát. Könnyedén emel fel és tesz a melletünk lévő komódra majd kíméletlenül nekem esik. Durva éa kegyetlen mint mindig. Ez nem szól másról, nincs benne semmilyen mélyebb érzelem, csak a birtoklási vágy és a düh. Az agresszió hihetetlen fűszere az együttléteinek ami szinte függővé tesz. Még soha senki sem viselkedett velem úgy mint ő. Továbbra sem hagy túl sok mozgásteret, erőszakosan kisajátítja minden porcikámat, ujjai a combomat szorítják miközben feljebb tűri a ruhámat, szája az enyémet keresi s én mohón tapadok rá egy csókért. Bárki lejöhet, bárki bejöhet ő mégis a bejárattól pár méterre tesz magáéva egy kis szekrényen.
- Az enyém vagy! - nyögi az ajkaim közé miközben a testünk eggyé válik s én fojtottan felsikoltok a fájdalomtól és vágytól.
- Az enyém, megértetted?! - néz ismét a szemeimbe és a benne tomboló dühtől talán meg kellene ijednem de engem csak büszkeséggel tölt el.
- Soha! - sziszegem felé pimaszul hiszen tudom, hogy ez csak olaj a tűzre.

Mélyet szippantok a sűrű füstös levegőből. Kellemes bizsergés fut végig rajtam ettől az emléktől. Megjelenik mellettem egy pincérfiú mire kérdőn felkapom rá a tekintetem. Egy üveg krémlikőrt nyom a kezembe egy szalvétával. Máris lenne egy újabb áldaozatom aki hódoló képében fel is ajánlkozik? Elveszem a poharat majd a félhomályban tanulmányozni kezdem a szalvétála írt szöveget. Nagyon beletrafált az illető mert az a kedvencem. Átfutom a sorokat és egy pillanatra megdermedek. Ezernyi gondolat fut át a fejemben, hirtelen már nem is hallom a zenét. Kattog az agyam szinte füstöl és a szívem egy fokkal hevesebben ver. Ez a valaki ismer engem és tudja mi a kedvenc italom. Én senkihez nem kötődöm, senkinek nem mondtam semmit magamról és senki nem tudhatja mi a kedvenc italom. Kivéve egy embert. Az ízig vérig férfit. Mégis az aláírásban L. szerepel. Játszana velem? Itt lenne? Mifelé tréfa ez? A tekintetem felemelem és a teremben lévő embereket kezdem pásztázni. A belsőm megremeg a gondolattól, hogy Maximilian itt van, itt Las Vegasban ebben a teremben. Nem érzek pánikot, úgy látszik erre genetikailag képtelen vagyok viszont kíváncsi vagyok. Rettentően kíváncsi. Nyílvánvalóan azért jött utánam mert megrövidítettem a cslaládi vagyon jó pár millióval, de ezért képes lenne rámhívni a zsarukat? Megragadom a mellettem elhaladó pincér alkarját, most én rendelem meg az ő kedvencét egy jó minőség dárga whiskeyt és küldöm is mellé a kis szerelmeslevelem:

Nem ilyennek ismertelek meg. Kapj el ha tudsz. Siess, nehogy valaki másnak tegyem szét előbb a lábam.

Amint a srác ellép mellőlem azonnal a ruhatár felé veszem az irányt. Felveszem a kabátom és mellé a nyúlcipőt is. Sietve hagyom el a helyet hátra sem nézve. Izgat a tudat, hogy a nyomomban van. Az adrenalin elönti az agyam, égek a vágytól, hogy megtudjam mit tenne velem ha a kezei közé kerülnék.De sor kerül-e  erre egyáltalán? A klub zenéje már csak halk dübörgés, a legnagyobb zajt a cipőm sarka csapja a járda kövén. Sötét kissé hűvös és zajos a város. Befordulok egy csendesebb utcába ahol kevesebb a fény, ujjaim a zsebemben cigaretta után kutatnak. Velem szemben egy kapucnis ürge sétál sietős léptekkel ér mellém. Lekattintom az öngyújtom, ám ekkor olyasmi történik amire egyáltalán nem számítok. A férfi oldalról olyan erővel jön nekem, hogy a falnak csapódom. A fejem a hideg kőnek ütődik, a fájdalom élesen hasít a koponyában. Megcsap az alkohol összetéveszthetetlen illata. Az egész utca forog velem s csak annyit érzek, hogy két erős kéz rángat újra és újra. Minden sejtem elönti a rémület és fagyos merevség tör rám. Hirtelen elfelejtem, hogy van két karom és lábam is amivel védekezhetnék. Az öngyújtóm fém zajjal koppan a földön. Erős rúgást érzek a jobb sípcsontomon, a fájdalomtól pedig felsikítok amit azonnal megis bánok. Egy pofon csattan az arcomon és ekkor ez már túl sok. Teljesen elvesztem az egyensúlyom, a férfi pedig könnyedén elborít majd fölém magasodik. A hátamon érzem a betonjárda hidegét. A tüdöm összepréselődik a súlya alatt mégis megpróbálok az utolsó kis levegőmmel egy nyomorult sikolyt kipréselni magamból. A férfi kezei először a zsebeimet tapogatják majd egy pillanatig a testemet is. Elönt a rémület és a düh. Keze rátalál a telefonra s azonnal el is veszi. Vigye kicsit sem érdekel, ha kikerülök alóla akkor úgy is megölöm ezt a tetvet. Minden erőmet beleadva vergődök alatt amivel eléggé megnehezítem a dolgát a probléma csak az hogy rettentően fáradtok. A végtagjaim elzsibbadnak az arcom ég a pofontól amit kaptam és szinte már hányingerem van a félelemtől. Görcsös remegés tör rám ahogy a keze ismét visszavándorol a testemre. A szemeim összeszorítom és a fejem elfordítom. Semmi, de semmi nincs a közelemben amit használhatnék. Végem.





¤ Twisted Evil ¤ music ¤ words: öhm, sok?

Vissza az elejére Go down

Maximilian Belmondo

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 5

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Szer. Máj. 10, 2017 10:46 pm

Nadine x Max

Meg vagy cicc!
+18 Ki kell eresztenem a gőzt, ezzel teljesen tisztában vagyok, de az agyam nem kattog máson, mint Nadine-on, na nem mintha ez amúgy nem lenne teljesen alap dolog immáron évek óta. De most szerencsére, vagy nem éppen annyira szerencsére más ok van a dolog hátterében. Még pedig az, hogy sajnos haza kell rángatnom, és bedugatom egy olyan börtönbe ahol örül ha éppen aznap a cella társai nem akarják megerőszakolni. Gyűlölöm, azóta gyűlölöm, hogy betette a formás kis combját azon a hülye küszöbön. Legalábbis ezzel próbálom magam etetni, minden reggel amikor kinyílik a szemem, és elsőként nem látok mást csak ibolya színű íriszeit, illetve formás testét. nem értem isten miért így büntetett meg, de az egész történetben nem ez a legrosszabb. Hanem, hogy miután szépen elérte, hogy a drogommá váljon, hogy perverz módjára kívánjam a mostoha testvéremet, átvágta az anyámat, és lenyúlta a családi kasszát, még mindig kívánom őt. vagyis… a testem kívánja, őszintén szólva életem során jó pár bige megfordult az életemben és az ágamban egyaránt. Volt aki sokáig maradt, de akadtak köztük olyanok akik csupán pár hét, éjszaka erejéig birtokolhatott. Mégis e között a nők között senki sem ért fel hozzá, ahhoz, amit nyújtani tudott nekem, illetve ahhoz amilyen reakciót kiváltott belőlem. Olyan csöpögős és nyálas maszlagnak hangzik az, hogy ő bizony talán a nagy ő lehetne a számomra. Mármint ha eltekintünk attól, hogy mekkora kis ribanc tud is lenni, illetve attól, hogy csórta el a családi vagyont. De még ezek is után is kell nekem, viszont ez nem fog megakadályozni abban, hogy kérdőre vonjam, illetve abban sem, hogy dutyiba zárjam, ezért meg fog fizetni. vagy pedig ledolgoztatom vele, hmm ez nem is olyan rossz ötlet. Megrázom a fejem, ez baromi szar ötlet, már abból ki indulva, hogy most nem csak egy kis csoki lopásról van szó, hogy mocskos módon fektessem a térdemre és fenekeljem el. Nem ez többről szól, itt arról van szó, hogy szándékosan furakodott be a családunkba, és kihasználta a halálán lévő édesanyámat. Nem is tudom elképzelni milyen ördögi személyiségnek kel benned lakozzon ahhoz, hogy ilyet tegyél, az egy dolog, ha egy lotyó vagy, még azt is el lehet nézni neked, hogy pénzéhes vagy, főleg ha csórón nőttél fel. De az, hogy egy rákos, halálán lévő öregasszonytól kicsald a vagyonát. Na ehhez aztán pofa kell, annyi pofa amennyi Nadine-nak nyilván van, viszont ha jól látom önérzete, esetleg bűntudata az nincs. Pedig egy kevés még jól is állna neki, ezzel nem azt akarom mondani, hogy én egy szent ember lennék, de nekem vannak határaim. legalábbis voltak, míg őt meg nem ismertem.
Ahogy belépek a szórakozóhelyre, hangos zene fogad, olyan tömeg van, hogy úgy kell előre furakodni. Ezen a helyen látszik, hogy Vegas bűnös helye, a levegőben izzik a fülledt erotika szikrája, ami azt sejteti az ide betévedő vendégeknek, hogy minden megtörténhet, és biztos vagyok abban, hogy itt meg is fog történni. Ahogy szépen próbálok eljutni a pult felé egy csomó emberen kell át verekednem magam. Ekkor egy szőke cicababa esik a karjaimba. Szó szerint esik ugyan is ahogy hátrafordul elbotlik és éppen hogy megkapaszkodik a nyakamban, én ezzel együtt kapom el a derekát. Bájos mosolyt villant, ahogy magabiztosan áll tizenöt centijein, a helyett, hogy elengedne, inkább még inkább hozzám bújik.
-Elnézést,- szája alkoholtól szaglik, valami édeskés, talán likőrt fogyaszthatót, vagy inkább azt is. Egyik tenyerem lesiklik formás hátsójára, határozottan markolok bele. Akár megtehetném azt is, hogy a falhoz támasztom, és itt a tömegben dugom meg őt. Ezzel lenyugtathatnám magam, kiereszteném a gőzt, szinte már a gondolattól duzzadni kezd farmeromban a férfiasságom. De igazából ennyi, tisztában vagyok azzal, hogy ha itt előttem Nadine állna, akkor már rég megtettem volna, nem érdekelne sem a hely, sem az, hogy ki látja. És ekkor BUMM! Megpillantom őt teljes valójában, először nem is akarok hinni a szememnek. Első gondolatom, hogy lerohanom és kirángatom, de azután sokkal ördögibb játék kezd el körvonalazódni a fejemben, én is úgy fogok játszani vele ahogyan ő tette. Az őrületbe fogom kergetni, a szó legkeményebb és legszorosabb értelmében is. Most minden alkalmat vissza fog kapni, amit belőlem váltott ki, minden egyes pillanatot amikor a legveszélyesebb helyeken tettem magamévá. Elég nagy önuralommal rendelkezem, de neki sikerült elérnie azt, hogy ha megkívánom őt, ne érdekeljen a külvilág azonnal meg akarjam dugni, és hát… meg is teszem.
Az oszlop mögé bújva lessem a reakcióját, majd látom hogy oda inti a pincért magához, hogy firkant valamit, és elküldi. nem kell lángésznek lennem ahhoz, hogy tudjam ezt hozzám fogja intézni. Elolvasom a kis szalvétát, majd körbe hordozom pillantásom a pulton. A franc, ez a liba megint játszani akar velem, gondolkodás nélkül pattanok fel. Ha azt hiszi, hagyom, hogy eltűnjön a szemem elől, akkor nem ismer eléggé. De félre érti, nem azért akarom, hogy szét tegye a combjait… nem csak azért, hanem azért is, hogy megbüntessem. Nem hiszem el, hogy megint szaladnom kell utána, de ha rács mögé kerül, és garantálom, hogy oda fog, nem lesz hova menekülnie.
Magamra rángatom a dzsekimet, még látom a hátsóját befordulni egy kisebb utcába, ezúttal nem fog megszökni. Percekkel később jövök rá, hogy milyen igazam is van. De ezúttal nem az én gyorsaságomnak köszönhető a dolog, sokkal inkább nem várt külső segítséget kapok. Hallok egy hangos sikolyt, tudom, hogy kit hallok, ereimben végig száguld az adrenalin ahogy elkezdek rohanni. Látom ahogy egy pali fekszik a földön, hiába van sötét látom, hogy mocorog, erőszakosan. A rohadék, Nadine-t próbálja megerőszakolni, hozzá senkin sem érhet rajta kívül, ő az enyém, csak én bánthatom. Dühösen kapom fel az ürgét a pólójánál fogva és lököm neki a falnak teljes erőmből. Majd bele rúgok a hasába, nincs nehéz dolgom mivel én józan, ő meg alig áll a lábán. A kis bicska hangosan koppan az aszfalton, gyorsan kapok utána, és a torkának szegezem.
-Mi most elmegyünk, és ha követni mersz, garantálom, nem éred meg a hajnalt,- nyomom a kést a torkának, majd egy jobb egyenest viszek végig az arcán, hogy elterüljön. Oda rohanok Nadine-hoz, felsegítem, majd a bőrdzsekimet a vállára terítem, és egy taxihoz irányítom.
-Jól vagy?- kérdezem, miközben berakom a taxiba magam mellé, nem tudom, hogy a sokk miatt engedi-e de megteszi, a sofőrnek bemondom a hotel címét.


XXX × Vintage café×  nyá1   × ©
Vissza az elejére Go down

Nadine Miharev

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : profi ingyenélő
Location : Sweet Vegas
Posts : 13

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Pént. Jún. 09, 2017 1:01 am




Hirtelen megszűnik. Az alkoholtól áztatott test ami az előbb olyan könyörtelenül és kíméletlenül szegezett a hideg kemény járdakőnek most elillan. Könnyedség járja át minden porcikám, a tüdöm megtelik levegővel, a mellkasomon felemelkedik. Képtelen vagyok felfogni mi történt amíg meg nem látom Max összetéveszthetetlen alakját. Olyan erővel préseli a támadóm a falhoz, hogy látom esélye sincs. Csak most jut el a tudatomig, hogy szabad vagyok és mozoghatok. Négykézlábra küzdöm magam majd felállok, ám ekkor éles fájdalom hasít a jobb lábamba. Sántán a másik falhoz lépkedem és elfehéredve nézem Max kezében a kést. Minden rezdülése, sejtje a határtalan erőt és dühöt sugározza magában. Ahogy ökle a támadóm arcán csattan megállíthatatlanul tör fel ajkaim közül egy meglepett és ijedt sóhaj. Öntudatlan szeszben úszó teste csendesen puffan az utca kövön s többet nem mozdul. Szinte belerogyok Max karjaiba ahogy hozzám lép és egészen addig szorongatom amíg be nem ülünk egy taxi hátsó ülésére. Az a sok ezer gondolat ami most cikázik a fejemben pár másodperc alatt áll össze. Az első pánik és rettegés után most újabb ijedtség tör rám, ahogy felfogom, hogy tulajdonképpen csöbörből vederbe kerültem. Max erős karjai között reszketek, s számára biztosan úgy tűnhet, hogy a sokktól ám sokkal inkább azért mert hirtelen csapdában érzem magam. Nem tudom felfogni, hogy pont akkor kell ilyennek történnie amikor Max elől menekülök. Agyam egy rettenetesen elvetemült és beteg része azt suttogja, hogy ezt az egészet még a javamra is fordíthatnám. Max férfi, férfi a legjavából, méghozzá az a fajta akiért a nők mindent és mindenkit eldobnánk mert mellette biztonságban érezhetik magukat, Max nőként bánik velük egészen addig amíg rájuk nem un. De addig... a nő minden pillanatban nő lehet mellette. Tudom mennyire önző, azt is tudom, hogy teljesen birtokolni akar, és akart mindig is. Ez volt a mi kis beteg játékunk mozgatórugója. Ő engem akart, mindent ami én vagyok, én pedig pont annyit adtam neki, hogy még többet akarjon. Övé volt a testem amikor csak akarta és mégis dacos ellenállásba ütközött amikor a szemeimbe nézett. Soha de soha nem mondtam ki, hogy az övé vagyok és ezért meg tudott volna ölni. Ha kicsit sem számítanék neki, mint férfinak egy nő, akkor most hagyta volna, hogy az a részeg nyomorult megerőszakoljon a nyílt utcán. Óh, nem ő nem ilyen és nem azért mert szeret hőst játszani. Egész egyszerűen csak ahhoz senki ne nyúljon ami az övé és az ő fejecskéjében én az övé vagyok. De vajon megmaradt e annyira férfinak, hogy a karjába zárjon egy zaklatott, feldúlt és halálra rémült nőt akivel ráadásul még múltja is van? Hálásan simulok a karjaiba, az elsuhanó lámpák fényében lopva az arcára pillantok. Próbálom kitalálni mi járhat a fejében. Sajnálj meg Max, csak egy kicsit. Én a törékeny, bántalmazott nő a te védelmező karjaidban, képtelenség, hogy ne támadjanak fel az ösztöneid. Beteges tudom, hogy még ezt a borzasztó helyzetet is próbálom a javamra fordítani, de hát eddig is így jutottam el és így jutottam egyre feljebb is. Nem felelek csak megrázom a fejem. Nem érzek semmit csak vadul jár az agyam. Mit szoktak ezután érezni a nők? Sírnak, jajgatnak, reszketnek. Igyekszem mindent előkaparni az agyam mélyéről. Nem eresztem, csak szorítom és húzom magamhoz egy hang nélkül, hadd érezze, hogy szükségem van rá. Néma csendben követem a pazar hotelszobába, úgy látom Belmondo papának maradt bőven lóvéja ha ilyesmire még telik. Na nem baj, megpróbálok ez ellen is tenni valamit. Megállok az ajtótól nem messze, mintha félnék beljebb menni. A lehető legáthatóbb gyámoltalan pillantásomat vetem rám, éppen annyira csak, hogy ne legyen kamuszagú , pont ellenkezőleg, életszerű.
- Lezuhanyozhatok? - kérdezem halkan szinte suttogva, dzsekiét amit rám terített az egyik székre rakom. Remélem rá bólint és hagyja, hogy használjam a fürdőszobát. Eszembe sem jut meglógni az ablakon vagy eltorlaszolni az ajtót és hasonló baromságok. Csupán próbálok úgy viselkedni ahogy egy megtámadott összetört nőtől az várható amíg kitalálom, hogy hogyan rázzam le Max-et. Egy hosszú forró zuhany után, visszaveszem a ruhámat a hajamat áttörölöm párszor egy törölközővel. Kimehetnék egy szál törölközőbe is persze, de Max nem hülye, nem kezdek ennyire átlátszó trükkel, annál azért sokkal dörzsöltebb vagyok. Ahogy kilépek az apró szállodai szoba lámpafényénél tekintetem azonnal őt keresi. Hálásan pillantok fel rá, de tisztes távolban állok meg tőle.
- Lehetne, hogy ne most azonnal akarj darabokra tépni, agyonlőni, vagy a folyóba dobni... esetleg bilincset kattintani a csukómra? - szólok hozzá csendben de határozottan és némi halvány gúny csendül a hangomban, pont annyi, hogy felpiszkáljam de ne hozzam ki a sodrából.
- Adj pár órát amíg kiheverem... - nagyot nyelek mielőtt folytatnám, pedig az égvilágon semmit nem érzek, üres vagyok. - ezt. - nyögöm ki végül egy pillanatra lehunyva a szemeimet. - Aztán azt teszem velem amit akarsz... - hangom ismét kettős éllel csendül. Bűntudatos kissé behódoló, ugyanakkor kacérsággal fűtött magaslabda. Bízva abban,  hogy nem veti rám magát és nem kezd el üvölteni velem amiért átvertem és megloptam odalépek a kabátomhoz és kiveszem a cigarettám, majd felé nyújtom, s után én is kiveszek egy szálat. Ugye mondanom sem kell, hogy pont teszek rá, hogy ebben a szobában lehet e dohányozni vagy sem. Továbbra is állva maradok, csípőm a szoba sarkában álló asztalnak döntöm. Lassan engedem ki a füstöt ajkaim közül, mély levegőt veszek minta próbálnék megnyugodni, majd csevegő hangnemben teszem fel a kérdést.
- És, hogy tetszik Vegas? Igazán csinos és pezsgő várost választottam nem? - ahhoz, hogy elverjem a családod vagyonát, teszem hozzá gondolatban, de továbbra is hűvösen nézek rá kissé riadtan nézek rá, mintha még mindig a történtek hatása alatt lennék. Amíg a válaszát várom magamhoz húzok egy kristálypoharat az asztalról és nemes egyszerűséggel belehamuzok.





¤ 1 nap híján egy hónapig húztam ezt a választ... több ilyen nem lesz, bocsi! Smile  ¤ music ¤ words: pontannyiamennyi.

Vissza az elejére Go down

Maximilian Belmondo

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 5

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban   Hétf. Júl. 17, 2017 11:04 pm

Az agyam teljesen kikapcsol, amikor megpillantom a sötétségben a gyér lámpafény mellett, hogy egy részeg majom éppen Nadine-ra mászva próbálja megbecsteleníteni. elkap az ideg, olyan erő tombol bennem, és ezt képtelen vagyok vissza fogni. legszívesebben halálra verném az ürgét, ha lehetséges ki akarnám tépni a szívét, hogy megetessem vele. De mivel erre sajnos képtelen vagyok, így nem tehetek mást, mint hogy megelégszem annyival, hogy össze esik. Meg most amúgy is a szarkával kell foglalkoznom, már amiatt is, mert nem akarom, hogy elrepüljön. Meg szüksége van egy helyre ahol megnyugodhat, már ha egyáltalán megviselte a dolog. Először is tudom, hogy egy szívtelen dög, de az, hogy valakit megpróbálnak megerőszakolni… az nyomot hagy az emberben. Már ha az illető ember és nem pedig egy hülye robot, vagy gép…
Gondolkodás nélkül támogatom el egy taxiig, ha azt hiszi, hogy egyedül hagyom téved. Elszégyellem magam, hiszen az a baj, hogy az jobban izgat, hogy kámforrá válik, mint maga a tény, hogy nem akarom, hogy kiboruljon. tulajdonképpen egy olyan cédától, aki képes egy haldokló nőtől kicsalni a vagyonát, nem tudok elképzelni benne semmiféle érzelmet. A lelke olyan sötét, mint a középkor…
Azt is eltudnám képzelni, hogy gyerekkorában kioperálták a szívét, és valami gépet tettek a helyébe.
De magammal sem akarok őszinte lenni. Azt hajtogatom, hogy csupán a pénz, a vagyon, és a bosszúvágy nem engedi, hogy szem elől tévesszem, és csak ennek van köze ahhoz a viselkedéshez ahogy éppen bánok. Semmiféle beteges ragaszkodás, vagy féltékenység nem munkál érzelmeim és cselekedeteim mögött. De az az igazság, hogy megőrjít a tudat, ha más is birtokba akarja venni ezt a párduc testet, amit isten nyilván csupán az én kedvemre teremtette, hiszen minden lépése, pillantása, érintése buja csábítás, hogy bűnbe vigyen engem. Na… nem mintha olyan nagyon kellene próbálkoznia, mert szívesen hagyom, hogy a bűnbe csábítson. Sőt, ami azt illeti minden pillanatát sóvárogva várom…
Ráadom a dzsekimet, és egyik tincsével játszom, míg a taxi fél óra múlva be nem gördül a Pazar szálloda bejárata elé. Egy ötvenest húzok el a zsebemből, majd morgok valamit, hogy az aprót tartsa meg. Egy pillanatra megengedem, hogy megöleljen, magamhoz szorítom. Sőt… még egy lágy puszit is lehelek a feje búbjára, mekkora ökör is vagyok! De mielőtt sokáig élvezhetné a dolgot, csak arrébb lépek, majd intek neki, hogy kövessen. Köszönök a portásnak, szó nélkül haladok a lift felé, biztos vagyok benne, hogy követ. Ha elszaladni jutna eszébe gondolkodás nélkül kapnék a csuklója után, és gondolkodás nélkül… vinném magam a rendősrégre. ezzel gondolom teljesen tisztában van…
Felvont szemöldökkel nézem félénk íriszeit, morfondírozva rajta, hogy vajon mennyire szimulálhat.
-Persze, találsz ott törölközőt, meg tusfürdőt,- mondom, majd mutatok az egyik ajtóra, hogy mögötte találja. Amíg ő fürdik, én a bárszekrényhez lépek, majd kiveszem az egyik whiskey-s üveget. Lehúzok egy nagy kortyot, nem szarozok a pohárral most.
- Jó estét, két őrt kérek az ajtóm elé, és a szobába be vagy ki csakis az én engedélyemmel léphet be, vagy távozhat. Remélem érthető voltam.- szólalok meg keményen, majd leteszem a kagylót, még egy utolsó kortyot engedélyezek magamnak nyugtatásképpen.
halványan, bátorítólag elmosolyodom, szó nélkül veszek egy poharat és a szekrényből kiveszem a konyakos üveget. megtöltöm a kristálypoharat két ujjnyira, hozzá lépek, és a kezébe nyomom, amolyan lélekerősítőként. Már ha tényleg nem csak színészkedik… Kiveszem a tárcám a kabátomból, majd az asztalra dobom, mintegy… észre sem veszem. Pár percig figyelem őt, majd elfogadom a cigit, meggyújtom, szívom az élvezetes mérget, segít még jobban megnyugodni.
-Nadine, sajnálom ami történt, de közlöm veled, hogy az ajtó előtt két őr áll, általuk csak az én engedélyemmel, jelenlétemmel léphet be vagy ki azon az ajtón. remélem világos voltam… ha eltűnsz, közlöm veled, hogy megvádollak anyám megölésével.- mondom csöndesen, majd elindulok a fürdő felé, hogy én is letusoljak. Ez egy teszt. Rajta ll, hogy megpróbál elszökni a tárcámmal, vagy tényleg annyira megtörte a dolog, hogy tényleg szenved, az hogy mennyire leszek együttérző a továbbiakban rajta áll csakis.
Vissza az elejére Go down
 

A Práda nyúlcipő esete Las Vegasban

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Belváros-