Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Én is füstölgök akárcsak a motor, vagy valami odabent…ami ott van. Csak nálam nem látszik a felfelé szálló szürke düh. Mit vétettem, hogy ennyi mindent kapok egyszerre a nyakamba? Csak egy kis kiruccanás volt az egész, megnéztem a nálam jobbakat, néhány új technikát, bezsebeltem pár prospektust a legújabb festékekről, környezetbarát, bőrbarát, antiallergén. Rohadt drága, de majd ráverem a kuncsaftra, elvégre ő akarja…majd. De most nem ezen agyalok, hanem azon, hogy lehet itt kell maradnom egész nap és éjszaka, hacsak nem állok ki az út szélére stoppolni, bár ha nem jön autó felesleges. Az első jó hír morogva, dünnyögve érkezik. Van Isten! Anyámnak igaza volt. *-Te hiszel Istenben?*Hozzáteszem neki is mázlija volt. Az ő autója. Nézzük egymást, jó lenne tudni most mi jár a fejében. Hülye liba, vagy pár lecserélendő alkatrész. *-Ez a sivatag, innen maximum kiáshatod.*Jól van megy ez, poénkodás alsó szinten a reménytelenség közepette. Melegem van, a vizem is meleg, inkább magamra locsolom mint megigyam. Teszem ezt a kocsiban ülve, a víz kevés és ami rám folyik is gyorsan párolog, a kárpitban nem tesz kárt. A megoldás elővezetése megakaszt, feltolja a szemöldökeimet a homlokomra, úgy nézek a pasira mintha bolondot látnék.* -Mit mondtál? *Felforrt az agyvize? Pasi ilyet nem mond a féltett kocsijára.* -Megfoghatom a kormányt? Érinthetem a gázpedált? *Kissé szarkazmus gyanús a hanglejtésem. Kiszállok, nincs az az Isten, hogy akrobata mutatvánnyal másszak át a másik oldalra, az nagyobb izommunka mint a körbe séta, a nagyobb izommunka pedig nagyobb izzadással jár. Megkerülöm a kocsit elölről. Nézem a homokba fulladt kerekeket és beugrik valami. Valamelyik filmből, vagy a szerelő mondta? *-Nem kellene a kerekek alá tenni valamit? Mondjuk a kárpit is megteszi a csomagtartóból. Csak, hogy ne süllyedjen el még jobban. *Vagy feküdjek alá? De akkor ki vezet és ki tol? És már ott is vagyok a VIP oldalon, elhelyezem a popómat a forró ülésen, két kezembe veszem a kormányt. Elhúzzak innen? Akkor megnézhetném mit dugdos a csomagtartóban.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Felsóhajtok. Hogy hiszek e Istenben?? Volt már pár alkalom amikor csak a létezéséért könyörögtem. De most...

- Ezt pont most akarod megvitatni?? - mosolyra rándul a szám, de csak egész rövid. Most valami más jobban foglalkoztat, történetesen hogy valahogy az életbe kerüljünk ki innen.
Ami nem lenne egy elhanyagolható szempont.

De megint beszél, válaszol, amire meg a szemébe nézek. Résnyire húzódik a szemem de ennyi pont elég. Beszédes. Most komolyan kekeckedsz velem?? De akkor megakaszt, a következő manőverrel, amikor magára locsolja a vizet.. Egyéb esetben még tetszene is, de mosst.. holistartottunk??
A KOCSI!

Egyetlen ötletként átparancsolom a vezetőülésbe, de úgy néz ki, nem lesz ez ilyen egyszerű menet.

- Ne vicceskedj.. csináld! - már vigyorgom. Komolyan kezd az agyamra menni ez a nő! Mégis valahogy tetszik nekem..

Egész addig míg a mászás helyett a kocsiajtó ki nem pattan.
Megforgatom a szemeimet.

- Pont most kell úri dámát játszanod!?? - félig már hitetlenül röhögök, de mindvégig követem. Szemmel... bele a szemeibe, már ha hagyja, ha nem, csak lekémlelem, csak mert miért is ne, és mert egyéb dolgom sincs.
Aztán az az újabb ragyogó ötlet...

- Méghogy a kárpitot?? Te megbuggyantál?? - röhögök.. de inkább kínomban mint valódi jókedvben, miközben figyelem ahogy hátulról megkerül.
Visszacsapom a motorháztetőt a helyére.
A kisasszony beül.

- Ha elég ügyes vagy, menni fog ez így is.. - lépek közelebb. Majd egyszerűen behajolok az ablakon.

- Elég ügyes vagy?

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

-Ráér. *Legyintek a kezemmel és ingatom a fejem. Dehogy akarom én ezt most, de ő kezdte. A meleg, a reménytelenség, az újabb bonyodalom kikezdi az idegeimet. Ilyenkor szoktam kekeckedni, igen! És nem csak a szavait forgatom ki. Pont nem érdekel hogy néz rám, megemelem az egyik szemöldökömet válaszul, majd nyakon öntöm magam a vízzel. Mondjuk a nyakon öntés túlzás, alig van belőle fél üvegnyi, azt is gyorsan beissza a ruhám. Friss és üde ugyan nem leszek tőle de továbbra is harapós maradok. Ő meg az ellenkezőm. Vigyorog. Pasik….és még ők mondják, hogy a nőket nem lehet megérteni. Elsétálok mellette, egymás szemeibe nézünk, szerencsére a védőszentem velem van és nem esek bele egy banális komédia kellős közepébe azzal, hogy megbicsaklik a lábam és eltanyálok a jelenet legfontosabb részénél. Tehát szemezünk egymással, az idő csigalassúvá válik, már-már egy izgalmas és romantikus szál kezd kibontakozni, a miénk lehetne a kulcsjelenet az Oscar gyanús filmben. Ezen még a beszólása sem ront.* -Nincs kedvem tornázni.*Még úgy sem, hogy gyakorlatilag két tű hegyén tipegek. A felvetésem nem talál ünneplőre, vagy rosszul emlékszem, vagy a szerelő cseszett át, vagy a kárpit alá rejtett valamit. Nem, még mindig nem adtam fel, hogy „csontváz” van a kocsijában. Mérgesen rámorranok mikor az elmém épségét firtatja, de nem állok neki hisztizni, inkább beülök a helyére és a kezeimet a kormányra simítom. Na jó, van bennem némi bosszúvágy. Hátrahőkölök mikor behajol az ablakon és csak nézem nagy szemekkel, szemeim mögött viszont már jár az agyam azon mennyire is legyek ügyes.* -Még gondolkodom rajta.*Jobbat is el tudnék képzelni annál, hogy kiássuk a kocsit a homokból. Jól jönne egy langyos zuhany, habos fürdőről nem is álmodozom. Egy jeges koktél, árnyék, talpmasszázs. Hmmm….helyette elképzelem ahogy belelépek a gázba és beterítem homokkal az arcát. Még gondolkodom azon, hogy megtegyem vagy sem. *

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Nincs kedve tornázni... Megforgatom a szemem.
Sose hittem volna hogy ez a délelőtt... vagy DÉL! Még ilyen nehéz is lehet, de helyette csak egy feszültségoldót sóhajtok. Eltűröm hogy pipiskedik a bokáig érő homokban azokban az izékben, amikben amúgy a műúton... egész jó segge van.
SŐT!

Beül... eljutottunk idáig.
Hurrá!
És mert bízom benne ~ megőrültem?? ~ azért megkérdezem, csak mert jó lenne nem végleg elásni a napot.

"Még gondolkodom rajta."

A levegő megáll. Amúgy is, mert kurva forró itt benn, mégis... Résnyire húzom a szemeimet.

- Jó lenne, ha nem akarsz itt éjszakázni. - tartom. A tekintetét. - Velem! - ez talán elég meggyőző érv, ami a biztos, hogy kihúzódom, de két kezem kapaszkodik a leeresztett ablaküvegen, és a hátsó kerék irányába nézek.
Aztán vissza őhozzá.

- Most előremegyek.. elkapom az orrát. Te gyújtást adsz... önindítózol, és lasssan... de csak nagyon lassan nyomni kezded a gázpedált! - instrukciók. - De óvatosan, mert ha kipörög, tényleg nem vicceltem, innen fogják összeszedni a rothadó aszott hullánk! - az igazság nevében. - Már ha nem a coyote-ok a gyorsabbak.. - dünnyögöm, és hátrahagyva a lányt, amennyire csak tudok, a kocsi orrához térek.

Ha nincs kecmec, egy.. kettő.. HÁROM!

De ha van...

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Nem a résnyire összehúzott szemei azok melyek miatt döntésre jutok, hogy megkímélem három kiló homoktól a száját. Nem is a kettőnk között megálló és feszültségtől szikrázó levegő. Egyszerűen csak szeretnék már a városba jutni, minél közelebb az otthonomhoz, a komfortzónámhoz. Kezdek nyűgös lenni, és ő még azt nem tapasztalta meg milyen ha nyűgös vagyok. *-Veled?! Dehogy!*Éjszakázni még csak-csak, de itt?!?! Soha. Rohadt meleg van, de éjszaka hideg lesz. Azért mosolygok, szélesen és szándékosan erőltetetten. S hallgatom a tervet, hogy mit fog csinálni miközben én mit fogok csinálni. Bólogatok, közben…*-Ühümmm…ühümmm…ühümmm…*Nagyon érzékletesen adta elő mi lesz velünk ha, ahogy szinte szótagolva sorolja a rothadó, aszott hullánkat, bájos. Megvárom míg előremegy, csak aztán hajolok ki a letekert ablakon amennyire csak a helyzetem engedi és mielőtt még kiszabadulunk, megbolygatom az adrenalin szintjét. *-Nem kell sebességbe tenni? Melyik a gázpedál? Ez most előre van vagy rükvercben? *nézek rá tanácstalanul, majd elnevetem magam, visszahúzódom és indítok. Azért hagyok pár másodpercet a hatás kedvéért. Aztán megyünk. Valamerre. Lassan. Csak nagyon lassan. Porfelhő kavarodik, a kocsi bukkan megint, én meg a fékre lépek. Már, hogy ne hintázzon vissza az autó amíg ő ott áll az útjában. Néha tudok kedves is lenni.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

NYERT!
Tudtam én mindig hogy miben él a meggyőzés ereje, ezért hamar térek a lényegre. Kurva melegem van és kurvára már a tökömről is a víz csurog, és rohadtul, de ROHADTUL megadnék bármit, hogy minimum magamba öntsek egy pofa SÖRT!
Vagy bármi mást..

- Oké, akkor kapdössze magad.. - csak dünnyögöm, orral a kocsi eleje fele, és megpróbálom... megtalálni a legg..tökéletesebb pozíciót.
Már ha a rohadt homokban vanolyan..

- Akkor tolom! - nekiveselkedek. Félig, mert a talpam alatt csúszik az a kibaszott homok...
Mi a faszért pont egy kurva SIVATAGBA kellett költöznünk!!??
Bazdmeg, Gabe...

A kocsi hallgat, én meg csak másodikra kapok észbe. Semmi önindító, semmi motor.
Felegyenesedem. Széttárom a kezeimet, Most mivan??
És akkor hallom a hangját.

- Te most szórakozol velem!?? - a hangom ép. Mondjuk, de aztán (ő) meg vigyorog, én meg újra nekiveselkedem.
Egy.. kettő.. HÁROM!

A kocsi csúszik.. kissé riszál, de csak megadja magát. Úgy néz ki sínen vagyunk! HURRÁ!
És döccen..

- EZAZ! - kiáltok fel, kis híján csak nem ugrálok. Szóval mégis meghallgattak! Akárkik... Bárkik, a lényeg hogy teljesítve a feladat!
A szám vigyorra áll, ahogy fogom és megkerülöm az elejét.
Hozzá (a lányhoz)érek.

- Na most sipirc, mielőtt újra bevezetsz minket a sűrűjébe..! - és vigyorgom. Az ajtókilincsért nyúlok és megnyitom, módszeresen félre.. taszigálva őt a másik ülésre, már ha hagyja, és persze viccesen. A kurva élet, most semmi nem tudná letörni a jókedvemet!

Hiszem én.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Rohadtul melegem van. Ez minden gondolatom, lassan másra már nem is jut energiám. Csak ezért bólintok rá, hogy szótfogadjak neki...de azt úgy csináljuk ahogy én akarom. Már fél órával ezelőtt kezdtem érezni a saját szagomat, az pedig nem igazán kellemes, pláne, hogy más is érzi. csak az vigasztal, hogy Paul Newman (az sem igazi ami a hamis személyibe volt írva ) sem ibolya illatú jelenleg. Viszont sokkal homokosabb, mármint több ragadt rá a talaj felől mint rám. Legalább legyen egy kis örömöm a sok kudarc után, valószínűleg már a megtakarított pénzem sincs meg, a kocsimat is meg kell javíttatni, és ki tudja mikor érek haza, hogy lemoshassam az út porát. Szó szerint. Jár egy kis szórakozás. Egyszerűen imádom a tanácstalan arcot, meg a széttárt kezeket. Kicsit későn kapcsol, az sem volt semmi, ahogy nekiveselkedett a kocsitolásnak és csak nézte és nézte, várta, hogy felbrummogjon mint grizzly a hegyen. Ha nem akarnék is nevetnék, de így, hogy akarok, csak kifejezőbb. Kint vagyunk a ....homokból. Úgy örül mint majom a farkának. A baj csak az, hogy meg sem várja, hogy kiszálljak, tol arrébb, át a szomszédos - eleddig saját - ülésre. *HÉÉÉ! Ne tologass. Kiszállok. *De nem tudok, az istennek sem megy arrébb az ajtótól, valami belenyomódik a derekamba - tudni sem akarom mi az - hálát adok az égnek amiért nem mindjárt a hátsómba állt. Mert bármi legyen is az, _azt_ biztos nem akarnám. Hátra hanyatlok az ülésemen, de a lábaim még ott kalimpálnak a kormány közelében, mindkét tűsarokkal. *-Csesszd meg, mondtam, hogy nem akarok tornázni! Ááááóóóó! Jössz nekem egy habos fürdővel és egy jeges rummal.*Én is vicces vagyok, de nagyon. Lassan sikerül átmásznom a helyemre, nem igazán tudom hova tenni a lábaimat, de végül sikerül és megpihenhetek. *-Nem bírom tovább, a legközelebbi motelnál állj meg. Enni akarok, inni akarok és fürödni akarok. Feltölteni a telómat és letiltani a kártyámat, ott már biztosan lesz térerő. *És mivel ő épp csak erre járt és gondolt egyet, meg amúgy is ráér, még meg is várhat.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"HÉÉÉ! Ne tologass. Kiszállok."

- A francokat.. - tolom beljebb, és még én se tudom megmondani hogy mert jólesik, vagy egyszerűen csak szórakozó revansot veszek az elszenvedett korábbiakért.
Akárhogyis, így vagy úgy, ami a biztos, hogy a tűsarkai majdnem pofán kennek, az egyik elől az utolsó pillanatban hajolok el, és alig csak egy szemvillanásra játszik fel, milyen is lenne ebből a Helyszínelők legújabb rész.
Nemszámít!

- Ha csöndbe maradsz, bármit megkapsz csak húzzunk el innen. - csak kötőszövegként szövegelem, amikor végre rendeződnek a helyzetek, ő a helyén, én is az enyémen, az út meg...

- Ésss.. tartsd távol a mancsaidat, ETTŐL.. a térféltől! - és mutatom. Képzeletbeli vonalat húzva kettőnk közé, ami nem jelenti azt hogy tényleg bízok benne, de amit igen, hogy legalább próbálkozom.

A kulcs a helyén.. a motor halkan morajlik ~ már amennyire elvárható ez egy ilyen géptől ~ én meg felkészülök, csak egy villanás az élet, de mielőtt elindulok, mégis a szavai szólnak közbe.
Felé fordulok.

- 20 perc és Vegasban vagyunk! - tökkkomolyan beszélek - Hacsak nem kerülöd ki a következő elefántot... bálnát.. vagy épp az első szembejövő mamutot, egy újabb kősziklának vezetve. - Vagy mégsem??
Elvigyorodok, de nem várom meg amíg válaszol. Kocsi felbőg, újra csodásan nyalják az aszfaltot a kerekek, és nem annyira hogy bármi baja essen, de mégis megszabadulva a kényszerű rabságból, újra az útra térek, és élvezem.. ahogy az a bár ha csekély is, de mégis legalább mozgó torlólevegő az ablakokon át belopakodik a térbe.
Szóval akkor Motel...

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Most komolyan, úgy imádjuk egymást mint egy házaspár húsz évnyi együttélés után. Láthatóan szórakoztatja, hogy ellentmond és még segít is átgyűrődnöm az utas oldalra. Nem könnyű, mit ne mondjak és csak egy vigyor kerül az arcomra mikor centikkel húzza el a fejét a cipőm sarkától. De csak azért örülhetek, hogy nem kaptam telibe, különben rettenetes lelkiismeret furdalásom lenne. Ám így tovább gonoszkodhatunk egymással. Remek szórakozás, nem mellesleg előjátéknak is roppant jól fekszik.* -Bármit?*Nem gondoltam hirtelen semmire, de az ígéretet ki kell használni, míg a másik meg nem gondolja magát. Felcsillannak a szemeim, megengedem, hogy azt higgye, kósza gondolatként már terveim is vannak a bármire, de gyorsan letörli a jókedvet az arcomról. Megint megsértődöm.* -Jólvanna! Felőlem aztán azt csinálsz amit akarsz, de nem tanúskodom.*A táskámat az ajtókeretnek támasztom, a fejemet pedig a táskának, hogy az indulás után beáramló levegő hűtsön egy kicsit. A magamra öntött meleg víz legalább akkor jó szolgálatot tesz mikor a menetszél – vagy valami arra hajazó – hűvösebbre fújja, egy fokkal jobb a hangulatom, de még mindig nem elég. Türelmetlen vagyok és ha már bármi, akkor legyen egy motel, amit persze nem én fogok fizetni.* -Egyik sem honos errefelé, szóval nyugodt lehetsz.*Bököm oda félvállról és tovább henyélek oldalra dőlve. Szótlanul. Az út további részében. Hogy aztán hova visz végül, az ő dolga, bár jól esne egy zuhany és pisilnem is kellene, talán kibírom hazáig. Húsz perc. Vagy még sem. Fogalmam sincs, hogy van-e útszéli motel ezen a szakaszon a városhoz ennyire közel. Ha nincs, akkor már csak otthon megyek ki és be. Addig viszont el kell navigálnom, a város széle a város szélén van, ergo sokat nem kell kanyarognunk a külvárosi tömegházig és a macskám is előbb kap kaját. Mostanra talán szétszedte a lakást, noha volt aki etesse, de ha távol vagyok, mindig megsértődik. *

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"Bármit?"

Csak a messziből hallom. De nem foglalkozom vele, csak mielőbb jussunk ki innen, el, valami kevésbé forró kaszni fele, minimum egy jégbarlangig.
A cél... ha nemis az Everest, de mégis indokol valami kellemesebbet, és ahhoz hogy végre el is jussunk ahhoz a bizonyos ponthoz, jó lenne ha minimum nem kapálózna.
A tudomására is hozom... némi körítéssel karöltve, csak mert igaz, és csakmert szórakoztat, és csakmert... Ha akarok, biztos találnék még jópár indokot a kérdésre, de egyszerűen csak maradjunk egyetlen egynél.
Már rééég nem szórakoztam ilyen jól.

Haladunk.. haladunk. De aztán idővel csak feltűnik a látszólagos nem túl jó kedve, amiről az utolsó pillanatok is bőven adnak tanúbizonyságot.
Felé nézek... vissza az útra. Megint felé... Aztán megint az út.
Eltelik egy perc... kettő.. sok, és már jóval több, amikor már újra mosollyal az arcomon mégiscsak felé fordulok.
Már nem bírom szó nélkül.

- Na miaz.. Megkukultál?? - kérdezem. Na nem mintha hiányozna a folyamatos szörcsögése, de valahol mégiscsak hiányérzetem támad. Talán kezdem megszokni??

Beszél vagy sem, van e közbeeső szöveg, ami a biztos, hogy alig 10.. max 15 percen belül elérjük azt a már szinte a városba lógó, mégis annyira ismerős Motelt.
És egy szót se szólva lekanyarodok.
Beparkolva, pont az egyik szoba előtt.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Bosszús vagyok, de erről nem csak ő tehet, hanem a meleg is, a szomjúságom és a tény, hogy kiraboltak. Eddig nem értem rá ezzel foglalkozni, de most, hogy szándékosan hallgatásba merültem - mert csak - újból átveszem a történteket és a várható következményeit. Fasza, ha mindent leemeltek a számlámról. Kitől fogok kölcsön kérni, hogy megadjam a tartozásomat Freddy bának? Nem kellene ezen kattognom, végre csend van és nyugalom, és hiába én voltam eddig is a hangoskodó, élvezem. Akkor kezdem csak igazán élvezni mikor feltűnik, hogy már másodszor néz felém. Fél szemmel felé sandítok, mocorog mint akinek hangyák vannak a gatyájában. Elhúzom a szám annak felét ami tőle távol, nem látható. Vigyorgás a magam szórakoztatására. Kuncogok a kérdés után, én sem bírom megállni a kárörvendést.*-Hhhhááá! Nem bííírod mi? Én csak távol tartottam magam a térfeledtől. A hangomat is, mivel az hozzám tartozik. Na mindegy, szétcsaptad a néma bulit.*És igen, létezik az a szó, mondat amivel még ebben a helyzetben is a pasit tudom mindenért felelősségre vonni. De ha már itt tartunk nem is szólok addig míg meg nem érkezünk és láthatóan még várat magára a hazaérkezésem, viszont nem sokára le tudom tiltani a kártyámat, lesz fürdőm és pisilni is tudok. Majdnem egyszerre mindet. Kirántom magam alól a kocsit és már az árnyékban is vagyok. Megvárom, hogy hozza a kulcsoz ha már egy szoba elé parkolt, talán magától is eszébe jut. Addig csőre töltöm a telómat, kézbe veszem és kutatni kezdek a töltő után. Ha megérkezik a kulccsal, csak akkor nézek rá, addig főjön a levében.*-Örök hálám egyébként, ha még nem mondtam volna.

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

És vigyorgok! Nem bírom megállni a vigyorgásomat, a szélvédőn át, aztán újra felé nézek.
Kellemeset sóhajtok.

- Én meg már azthittem lenyeltél egy muslincát.. - panaszos részvétet nyilvánítok, még ha ebből az egészből egy átkozott SZÓ sem igaz, mégis humoros a tudat, hogy neki is van... Hát humora...!

És valamikor ekkor jön a lehajtó... Én meg nem kérdezek többet, lefordulok, azonnal és kegyelmetnemismerően beparkolva a szobám elé.
Aztán már csak nézek ahogy kipattan.
Előre... És egy újabb panaszos sóhaj.
Hát jó..

Kitolom az ajtót, az én oldalamon is, a zsebemből meg kirángatom a kulcsot. KLÍMA! Az első ami megtelepedik a fejemben, aztán az, ahogy ott ácsorog az egyetlen, kissé megviselt fa alatt. Megrázom a kulcsot.

- Ott se rossz, de én jobbat tudok! - vigyorgom rá.. aztán már benn is a kulcs.. a zárban, ezért jók ezek az útszéli motelek!
Semmi feltűnőség, semmi technika!
A magamfajta áldott csapdái...

Közelebb jön.. merészkedik(?), talán a kitárt ajtón át be is csúszik ahogy a bokámon... és a nyakamon is behűsít a végig szabadon járatott légkondi. Az ajtó tárva... én meg csak állok ott. Megteheti.
A szavai viszont.. csak egy sóhajra futja, de hogy ez a kellemes levegő, vagy a szavakra adott reflex, még nem tisztem eldönteni.
Csak ha bekúszott, én is megyek beljebb és bevágom az ajtót kívültartva azt a kibaszott meleget!

Ah, micsoda mennyei érzés...

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Értetlenül nézek rá. A poén jó, épp csak…*-Esélytelen ebben a melegben a muslincák már kidőltek.*Egyébként akkor köhögnék, nyeldekelnék de ne vegyük szó szerint az egészet. Rámosolygok, szándékos és erőltetetten szétnyújtott, csak, hogy érzékeltessem a lényeget, egyébként jó a kedvem, remekül elszórakoztatjuk egymást a csipkelődéssel. Ennek ellenére néma maradok míg meg nem érkezünk, nincs kedvem már beszélgetni sem, frusztrált vagyok. Kipattanásom a kocsiból hirtelen történik, már a tus alatt állnék, hogy lemossam magamról az út porát és szó szerint az van rajtam, rátapadt a bőrömre és befurakodott a ruhám alá is. Várok és kutatok míg ő – feltételezésem szerint – kér egy kulcsot, de persze! Hát tényleg! Már van neki. Döbbenve nézek fel a táskámból a kulcs zörgésére, gyötrő gondráncok gyűlnek a homlokomra ahogy próbálom felidézni magamban a tényt – amit lévén már korábban közölt – hogy neki itt saját szobája van már. Valóban volt ilyen alkalom amikor faggattam. Nahát, hogy elfelejtettem? ÖregSam. Eloldalgok mellette, végig a szemeibe nézve, és sikerül nem nekimenni az ajtófélfának. Bent…tulajdonképpen még kint egy lépéssel elér az áldott hűvösség. Felnyögök az élvezetben való elmerülés gyönyörétől. Ajtó csattan, egy időben a táskám hangjával ahogy a földön landol, a légkondi alatt állok és hagyom magam az áramló hűvös levegővel csapkodni. Tisztára mint egy orgazmus. *-Hideg vized is van? Törölköződ? *Egyik kezemben a telefon a másikban a belépés pillanatában megtalált töltő, bedugni azonban csak jó két perc után látok neki, mikor már rám fagyott a verejték. A kütyü pittyen, némi pötyögés után feléled és van olyan szerencsém, hogy a vezeték elér a hideg levegőt fújó készülékig. További eszményi hűlés közben tiltom le a kártyámat a megtalált kóddal, számok bepötyögésével és kapom meg az sms-t a tényről, hogy ha vásárolni szándékozom, már én sem tehetem meg az újraaktiválásig. *-Mehetek én előbb?*Vagyonom megmentés felér egy újjászületéssel, s már képes vagyok másra is gondolni, a vélt fürdőhely felé intek a fejemmel, hacsak nem ott van már bent, engem megelőzve a tulajdonos jogán. Mosolyt is megeresztek, ez most őszinte…őszintén kihasználáshoz használom a jobb eredmény elérése végett. Ha nem megy, bevetem a bánatos kutyaszemeket is és a gyerek ajakbiggyesztést.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Kidőlt ebben a hőségben már MINDEN! Pláne ez egy különösen 'remek' nap...
És most nem csak a felemelő társaságára építek, hanem arra is hogy a rádió is bemondta, ma... aki teheti ne induljon a körzetben kondi nélkül útnak!
Megesik...

Ami azt illeti, a Motel nem véletlenül esett oda. Vagy mondjuk úgy, hogy nemvéletlenül indultam één.. arra útra, de végül is jól sült el a bemutató.
Belép.. és nem kötözködik. Pedig ha megtenné...
..még az is lehet hogy rácsapom az ajtót, és várok.. amíg végleg lenyugszik, de ezúttal nemkell ilyen eszközökhöz nyúlnom
Tökély.

Amint belép.. én is megteszem. Ahogy odaáll a légkondi elé, csak figyelem. Aztán amikor kérdez...

- Kinn van egy jéghűtő, feküdj bele.. - szórakozom, bár sanszosan, abba már csak egy pocsolya várja a vak reménykedőket, pofáncsapva az élet reménytelensége
De aztán elvigyorodom.

- Próba... szerencse! - bökök fejjel a fürdő fele. - Törölköző akad.. - ezt már csak dünnyögöm, továbblépve és intézve a helyi viszonyokat, ahogy a kocsikulcsot, és a tárcámat, elfektetem az asztalon. Talán nem az lesz az elsődleges, hogy fogja a kocsit és elhúzzon.
Talán...

- Menj csak. Én szerzek kaját.. - neki háttal részletezem, és ha megindul, én csak akkor indulok meg. Újra fel a tárca, a farzsebembe tömködöm, és csak félig fordulva újra felé, csak figyelem, ahogy becsukja az ajtót(?)

Ha ígytesz.. én is becsukom a hátam mögött az enyémet.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

-Hahaha! Nagyon vicces. *Húzom el a számat rá sem nézve, felé sem fordulva. Tényleg vicces…volt valamikor, kislány koromban. Persze eljátszom a gondolattal, annak nem megfagyás a vége, s mivel csapatom magamra a hűvös levegőt, izzadás sem. Végre. Már ideje volt. Lassan de biztosan szerzem vissza a cudar élet által ellopott komfortomat. A vagyonom is meg van mentve, a hőháztartásom sem járatom csúcsra, megteszi nekem azt a zümmögő gép. Az utóbbi órák azonban nyomot hagytak rajtam, főleg a bőrömön és további vágyaim vannak, melyeket így-úgy kifejezésre juttatok. Szerencsére győz a női nem előnye a férfiéval szemben és megkapom a fürdőt. Erre már szélesedik a mosolyom, hálát pillogok hosszú, fekete seprű szempilláimmal.* -Remek…*Bólintok az engedélyre.* -Egyet a magamévá teszek.*Remélhetőleg nem csak egy van, különben kénytelen lesz a lámpa alatt száradni. S már a táskámba túrtan hümmögök, keresve tiszta alsóneműt, mert az is kell és legjobb tudomásom szerint maradt. Öklömbe gyűröm a csipkés bugyit és már szárnyalok is a fürdő felé. *-Nekem is hozol? Köszi.*Egyértelmű nem? Megköszönöm, elvégre fizetésképtelen vagyok.* -Mindegy milyen szendvics, csak majonéz _ne_legyen benne!*S becsapom az ajtót magam mögött, kizárva őt a megmentőt, majd alig egy röpke pillanattal később kidugom a fejem a kinyitott ajtó résén, miközben „odabent” már rángatom le magamról a ruhát.* -Egy kávé is jólesne, sok mézzel és tejszínhabbal, és egy kólát is lécci, _ne_ lightot!*Újabb csapódás egy a köztünk lévő levegő hátára dobott puszi után. S aztán átadom magam a langyos víz nyújtotta, édes hűsölésnek. Úgy tíz percen keresztül.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

- Ez csak természetes.. - sóhajtok, de nem neki szól a bemutató. Kitikkadtam.. Énis. KiHINNÉ! Még hallom a hátam mögül a dünnyögéseket, 'szendvics.. meg ilyenek', de aztán amikor csapódik az ajtó, csak akkor nézek utána.
Megrázva a fejemet elvigyorodom... Őrült egy tyúk ez!

Elindulok az ajtó felé, de még csak kilépnék, amikor az övé már megint nyílik. Irányba fordulok.. visszafele, az onnan kijövő szöveg viszont nem várt fordulatot gerjeszt. Baszki, csokornyakkendőt ne kössek?? Csíkba húzom a szemeimet, de mindezt már nem mondom ki. Még a végén komolyan venne, de már vágja is az ajtót, én meg.. egy kiadósat sóhajtok...

- Hosszú nap lesz ez...
- és már tényleg kilépek az ajtón.

Azonnal mellbecsap a forróság. Jóóóónagyot beszívok, kitartás, aztán már be is vágom a hátam mögött.
Körülnézek.
Úgy igazából nemsokat jártam egyáltalán erre, folyton be a gépbe aztán ki, de már épp ideje volt felfedezni a terepet.
Csak ha valami sürgősen kéne...

Koptatom a járdát.. az olvadó követ.. sehol semmi, még a recepcióban is egy Holá!-t követően csak pár már épp alig lélegző automata marad. Kávé... meg minden más...

- Perdón, puede... öööö.. decirme dónde puedo... ööö... encontrar algo paracomer? - NASIKERÜLT! Legalább azok az elbaszott spanyolórák nem voltak olyan feleslegesek azzal az aranybőrű szépséggel! De a fickó ha meg is érti mi a tökömet akarok tőle, rázza a fejét, és az automata felé mutogat.
Én meg újra fordulok.

- Nabazdmeg...

Ráncolom a szemem, húzom össze, és nem csak mert az izzadság kis híján belecsöpög a szemembe, hanem egyben szembesülök is a ténnyel, hogy ebből ma.. max cukorbetegség lehet, vagy okádás, de telibe, de ami a biztos hogy amíg ez a kurva hőség le nem megy, én bizony ki nem teszem a lábam.

- Gracias.. - lököm oda, és mert egyértelmű a bizonyítéka, nem fecsérlek lehetetlen küldetésekre. Azt hagyjuk meg inkább a tomkrúz-nak!

Túrom az aprót.. kifele, nagynehezen sikerül is elővakarnom valamit, tolom a gépbe, az meg tolja sorba kifele - jobb híján - az x darab zacskó csipszet, a mogyoróscsokit, meg a vizet...
Na meg kell egy kóla is!
Újabb pénz csörög.. potyog a szirup, a kávé meg...
Újra nagyot sóhajtok.

Fogam közé a csipsz. A csokik a zsebeimbe dugasszra tömködve, a hónom alatt a víz, a másik a lónyál, azt az újabb utolsó érmét kikeresem, és dobom is a pénznyelőbe, hogy beletenyereljek a.. Mibeis??

Eljátszom a gondolattal, hogy valami kellemessel átverjem. Nekem... kellemessel... Elvigyorodok, de az egyik csipsz ki is esik.

- N##b##zdm&&.. - büffögöm.

Akkor meg a TÖBBIIS!

- A kurva életbe MÁR! - lehajolok, hullik a csoki, aztán sorba visszatuszkolok mindent. A gép pittyeg. Nemmondom neki hogy nesiettes, mert nemakarom újrakezdeni. TENYERELEK! Nem is igazán tudom mibe, a cucc búg.. prüttyög, jön a pohár, valami bele, aztán felmarom, és még egy.. a recepciósfickófele ~aki igen bambán nézett ~ fordult ábrázatom után, elindulok vissza a hidegbe.

Nem tökölök, BENYITOK!

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

-Hallottam!*Talán kihallatszik a hangomból, hogy nevetek, vagy legalábbis mosolygok. Láttam én a csíkban összehúzott szemeket, még a gondolatra is lett volna fogadásom, nem veszem magamra. Valószínűleg fordított helyzetben nekem is tele lenne a hócipőm velem. Ám eddig egész nagy rakás fát vágtam Mr. Smith hátán, szóval strapabíró a pasi. Ebből gondolom, hogy nincs felesége. A tus alá állok és csapatom magamra a langyos vizet, élvezkedem, mert megérdemlem, az utolsó előtti pillanat volt az ajtó becsukása, midőn ha tovább maradok víz nélkül, menthetetlenül beleőrülök a kiszáradásba és bár nem vagyok béka, hogy a bőrömön át lélegezzek, ez az elmélet megdőlni látszott. Ahogy az út pora lemosódott rólam, fellélegeztem, a mennyországban éreztem magam. Nem is hagytam abba vagy tíz percig, ez idő alatt Mr. Smithnek is van ideje összeszedni a nekem szánt ellátmányt. Nehezemre esett kilépni a víz alól, de azzal nyugtattam magam, hogy még odaállhatok a légkondi alá, megkockáztatva egy kiadós megfázást. Meg is tettem, falatnyi törölközővel körbetekerve magam, a bőrömön száradó vízcseppekkel együtt, remélve, hogy van még időm a csendes magányban. Nem volt több. Az ajtó kivágódik, vagyis be, árnyék tolakodik be hátulról a nappal megvilágítva, nagy pakkal, akár egy málhás szamár. *-Kopoghattál volna.*Begyűröm az eddig fogott törölköző csücsköt az anyag alá, szabaddá váló két kezemmel nyúlok a kóláért és a pohárért, utóbbiban kávét remélek, mézzel és tejszínhabbal, nem számolva az automata silány repertoárjával. A tejszínhabot máris leírom, mivel látható, hogy nem látható, mézben még tovább remélek. *-Köszi, örök hálám.*Anyukám megtanította, hogy illik megköszönni, hát megteszem, majd hátat fordítok neki, hogy visszavonuljak a fürdőbe magamra ölteni a ruháimat. Eddig csak azért nem tettem meg, mert soknak találtam, és örültem, hogy csak egy törölköző zárja el előlem a friss és hűsítő levegőt. Máskülönben meg nem vagyok meztelen, hiszen számos rajz borítja a testemet, Mr. Smithnek hátat fordítva mindjárt anyám arcképe néz vele farkasszemet. Elvonulok, magamra csapom az ajtót és nekiállok felöltözni, közben belekortyolok a kólába, majd a végén a kávéba. Vagy az annak tűnő löttybe, ami kávét még soha nem látott, vizet annál inkább, azt is a tulaj konyhájának mosogatójából. *-Ááááá! Hát ez…*Kilépek, hápogva és pislogva. Félreértés ne essék, nem vgayok hálátlan és értékelem az értem tett erőfeszítéseket, de….*-Nem találok szavakat.*Nyújtom előre a kávés poharat, jelezve, hogy arról beszélek. Leteszem magam az ágy szélére, majd meztelen lábfejeimet magam alá gyűröm félig törökbe. Akárhol is van nézek rá, tényleg nem hálátlanul, csak a tényt közöltem a minőség-ellenőrzés után.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

- Itt lakom... Rémlik!?? - a csipsz kiesik. Az egyik is meg a másik is, na meg persze a többi kettő. A szemeim meg csak rövid időre tapadnak az orrom előtt álló tetőtől talpig tintázott testre. Nem is rossz!

- Különben is ki gondolta hogy egy szál semmiben pipiskedsz.- nyújtom át a kólát. A valamit is, a másik kezemből, és egyből kiesik a hónom alól a víz. Épp elkapom. Persze ki bánja!

Eltűnik az ajtón túl, én meg csak presztízsből nemnézek utána. Vagyis de. Ahogy lépked, de aztán...
.. összeszedem a földről a széthullott cuccokat, az ágy tetejére dobálom. A csokit is.. ki a zsebemből mindet, egyet aztán viszont elkapok, meghámozom, és gyorsban beleharapok. Nem is ROSSZ!

Aztán már nyílik is ki az ajtó... Ez a nő tuti nem bírná ki ha minden lépése ne lenne észrevehetetlen és talán tetszik is ez a vérmérséklet. SZÓRAKOZTAT! Komolyan... és ahogy a fancsali arcát bámulom, alig pár lépést hátrálok, csak hogy seggel megtámaszkodjak a mögöttem álló komódon.
Újra a csokiba harapok.

- Hát.. - kezdek bele. Még rágok. - A spanyolom elég megkopott, de próbálkozz meg a recepcióssal te! Hátha Neked mellőzi a hablatyot.. - és vigyorgok. De van még! - Pláne ha úgy táncolsz ki mint az előbb, nyert az ügyed! - és mégegycsoki! Már harapás, és alig egy falatnyi marad belőle.

- Vagy próbálkozz be ezzel... ez se rossz. - nyújtom felé. Mutatom. Tökmindegy, a lényeg, hogy egész ehetőnek tűnik ez a fajta. És még MAJONÉZ sincs benne!

De ezen már csak fejben vigyorgom.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Teljesen hidegen hagy, hogy tyúkeleségként hullik ki minden a kezeiből, karjai alól. Csak a kólámra és a kávéra összpontosítok, majd utána jöhet a kaja is, bár szerintem a szendvics azért nagyobb mint a zsebe, kiváló kombinációs készséggel sakkozom ki, hogy _azt_ nem hozott. A tény, hogy itt lakik, és amit közöl is velem, már-már belém tölti a felismerést, miszerint igaza van, de a gyakran kötekedni kívánó énem más álláspontra helyezkedik. Így lesz a nagy szemeket meresztő, ártatlan bocsánatkérésből, visszavágás.* -De vendéged van. Rémlik?*Mosolyt eresztek meg, és megint belékötök.* -van rajtam egy törölköző, az nem semmi, egyébként meleg van és tusolni indultam mikor elmentél.*a felét már ismét a zuhanyzó felé menet mondom, aztán eltűnök felöltözni. A kávénak nevezett valamit megkóstolva, azt gyanítom, hogy Mr. Smith el akar tenni láb alól. A keserű és a többi számtalan megnevezhetetlen íztől hidegrázósan lépek ki és teszem le magam az ágyra, szemben vele. *-Talán ő nem beszél spanyolul. Erre nem gondoltál?*Az én spanyolom, hát mesélhetnék neki napestig az anyanyelvemen. A csoki jobban érdekel, kinézem a szájából, a másodikért már ugrom. *-Gondolod, hogy salome táncáért kapnák egy tonhalas szendvicset?*A kérdés neki is szól, burkoltan, célozgatva amiért nem vásárolt be az istenadta. A megmaradt utolsó falatot megpróbálom kikapni a kezéből….de már nyújtja is. Nőből vagyok, soha semmi nem jó…ezért nem arra gondolok, hogy „De rendes, hogy nekem adja kérés nélkül.” Hanem arra, hogy:”Csak egy falatot hagyott?”* -Csak ennyit hoztál kettőnknek?*Betolom a csokit a számba és tíz másodperc alatt megbirkózom vele. A gyomrom gyorsan megszabadult a fél zacskó chipstől, már el is felejtette, ezért ujjongva fogadja be a csokit és még kér. Mélyről jövő zengő hangon tudatja a világgal és Mr. Smith-szel, hogy szedje össze magát mint vendéglátó. *-Tényleg nem rossz csak kevés. Egyébként isteni volt a zuhany, próbáld ki.*Visszamegyek az ágyhoz, ledobom magam a kóla társaságában, s mit a szomjas vándor a sivatagban – mert hát onnan jöttem – lehúzom az egészet egy szuszra.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"De vendéged van. Rémlik?"

Elvigyorodom. Igazából igaza van, de mégis mitől fél egyáltalán! Hogy letámadom!??
Újabb vigyor csúszik szét a szám szélén, de útközben már a széthullott.. izéket szedegetem. Végül is.. a tökömről is a víz csurog, mi a legrosszabb ami megtörténhet??

- Jólvan, neszívd mellre.. - de ezt már csak útközben dünnyögöm. Nemigazán izgat hallja e, nem is a tájékoztatás a cél.

Ajtó csukódik, én meg szórok rendesen, mindent fel az ágyra.. csokit.. csipszet.. az üveg vizet, aztán mégiscsak az egyik csokihoz fűlik ingerenciám.

- Hát ha spanyolul nem, nemsokötletem van, mert pofára nem egy üzbegisztáni. - végzek. Ahogy a 'nagyságosasszony' is visszatér a képbe, énmeg.. most mit akadályozzam bármiben, csak hozzá hasonlóan lököm a sódert, ebben legalább egyezünk. Ha másban nemis.

- Az nem tudom ki a fene, de szerintem elég ha egyet-kettőt lejtesz.. - már teli szájjal durmolom, már félig teli.. szájjal máramennyire egy szelet csoki eltömheti a fejemet.
Azután viszont megszánom... MEGSZÁNOM?? Biztosez? Igazából csak jelzés értékkel ecsetelem hogy ez a cucc.. itt a kezemben nem is olyan ehetetlen, van még belőle bőven, neki mégis az enyém kell. Hát... legyen EGÉSZSÉGÉRE!
De hogy vak is legyen...

- Fordulj.. - ujjal mutatok körbe, rájön.. nemjön rá, ha ennyi esze sincs, egy nagy sóhaj után közelebb lépek, és elkapva a vállát megfordítom. (Ha nem hagyja, kikerülve őt az ágyon fekvő csokikért nyúlok, és visszalépve egyet, a mellkasához préselem.)

Hogy mikor tűnik el... az ágy fele, azt majd a szituáció rendezi a maga nemében, de a zuhany már tényleg jól jönne, és ebben az egyben nem kötözködöm.
Lehúzom a csuromittasra izzadt pólóm és ott a komód közelében eldobom.

- De addig meg ne kajáld mindet! - csak a szemeibe mutatok, és ha nincs egyéb kérdés.. válasz, vagy akár kötözködés a háttérben, most én vagyok az aki eltűnök az ajtó mögött.
Bátran fütyörészve engedem meg a vizet.

Kivéve, haaaa...

((ha másképp alakulna bármi))

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Nem szívom, csak hallom. Mellesleg nem igazán zavar mit lát belőlem, csak a miheztartás végett szólalok fel és azért, hogy belekössek. Játékból. Az egész nem komoly. Ennek ellenére azért visszavedlek a hétköznapi ruhámba és miután túltettem magam a kávénak nevezett löttyön a csokit nézem ki a szájából. Pedig az ágyon ülök és nem veszem észre a többit. Mentségemre legyen mondva, a sokk-kávé eléggé kiütött. *-Velem sem spanyolul beszélsz pedig mexikói vagyok. Pofára nem lehet nemzetiséget osztogatni.*Azért megnéztem volna hogy vakerál a nem üzbegisztánival. A teliszájas ajánlásra elhúzom a szám. Nem értünk egyet, de nem adok ötleteket neki arra miket képzeljen a szendvics helyébe, mert az biztos, hogy a törölközőben való táncomra nem azt kapnék. Inkább elcsórom a maradék csokit a kezéből és a magamévá teszem mielőtt eltűnne a feneketlen szájában. Nem sajnálja, ahogy a többit sem, amire felhívja a figyelmemet. Nézem a körbe forgó ujját, majd fordulok…de minek? A hátsómat akarja nézegetni? Tessék.* -Jaaa! Szuper.*Szerencse, hogy az előbb nem lapítottam ki egyet sem, most kanalazhatnánk a sztaniolból. Leöblítem az egy falat csokit a kólával, majd kényelmesen elhelyezkedem az ágyon, hátammal a támlának/falnak dőlve. Remek kilátás nyílik a rögtönzött Chippendale showra. Elmarok egy bontatlan és rágatlan csokit és komótosan bontogatom, közben nem leplezett érdeklődéssel nézem, nem mintha nem láttam volna már gatya nélkül. *-Dehooogy!*Szemtelen vigyorom egy pillanatra sértett felháborodásra vált, aztán visszatérek a vigyorgáshoz. Amikor azonban elindul a fürdő felé, folytatást követelek.* -Gyerünk, gyerünk, húhúhú!

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Megforgatom a szemeimet.
Most komolyan azt hiszi nem próbálkoztam be a recepciósfazonnál egyébbel?? De ráhagyom, igazából nemsok jót tudok belőni így elsőre ahova kifutna ez a beszélgetés, másrészrőlmeg... ha akar.. MENJEN! Én bizony nemtartom vissza, ha azt hiszi ééén.. vagyok az aki ilyen cukor-zsír kombóra kárhoztatta az ebédünket, bizonyosodjon meg róla!
De nemmegy. Nem is csodálkozom ezen, a csokim viszont már kell neki. Én meg adom, sose voltam az az irigy fajta, nameg.. most mivé lennék ha hagynám hogy egy ilyen szuper kis nő éhezzen, nem vagyok én olyan fajta.
Vagy ez már volt??

OKÉ! Túlléptem, ahogy ő is, de azon már nemmegy, hogy csak a szája jár, ahelyett hogy nézne, ezért ahelyett hogy a számat koptatnám, inkább cselekszem.
EZÚTTAL!

Ahogy a következő percben is, amikor úgy döntök, nekem is ideje lemosni az út porát, csak mert úgy a kényelmesebb, de ahogy elindulok az ajtó fele, nem ér váratlanul ahogy beleköt.
Csak elvigyorodom. Elsőre, de megtorpanok, és elég az a rövid töredék másodperc, mire eldöntöm: Miért is NE!?!

Csak alig fordulok felé, az ajtóban, de már gombolom is a gatyám, végig a szemeibe figyelve, és akárcsak az úton, most is minden tökölés nélkül tolom le, ahogy lehúzva a lábszáramon ~ a másikon is ~ egyetlen mozdulattal vágom a fejéhez, és tovább tartva a fürdő fele, őrületes vigyorral lépek be.
Folyik a víz, a gőz elmarad. Kinek kell ilyenkor forró a fejére, de az ajtó.. nyitva marad, nemérdekel, majd ha bármi olyat lát amit nem akar, majd fogja magát és tesz ellene.

Ez egy szabad ország...

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

* Elengedem a recepciós fazont, akit nem is láttam és aki nem tud spanyolul. Úgy igazából nem is érdekel, hiszen egy-két óra múlva otthon leszek, a komfortzónám közepében és minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Most csak az éhség marad, a szomjúság és a hűsölés. Na meg a gyönyörködés, ha már előhívtam a mutogatós embert. Biztosan a meleg az oka, felforrt az agyvizem és ez bódító hatással van rám, de legalább jól érzem magam. Lehetett volna rosszabb is, ha mondjuk nem jön senki az úton és még mindig gyalogolnék…eső után a tűző napon. Étlen-szomjan. Feltört sarokkal, sántítva. Helyette műsort kapok és egy nadrágot majdnem a képembe, de sikerül időben elkapnom. Az ölembe ejtem és a csokit bontom ki végleg, hogy egy nagyot harapjak belőle, majd mikor Smith vigyorogva elvonul a víz alá, nyammogva végigkutatom a naci zsebeit. Sajna az ajtó nyitva maradt, így a lehetőségeim korlátozottak, de ami cucca van itt bent, azt megkísérlem átnyálazni. A női kíváncsiság velem született. És ha nem leszek rajtakapva, visszatérvén ugyanúgy az ágyon talál, csak a csoki kisebb és a kóla is elfogyott. Ártatlanul mosolygok és követem a szemeimmel, talán még legeltetésre is van lehetőségem.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Jólesett. Akárhogy is nézzük, már ideje volt egy kiadós hűtésnek, és még ha belül egyelőre el is maradt, ez a külső körleti se mondhatja senki hogy ne lenne kellemes.
Kilépek a víz alól, csak úgy ímmel-ámmal törölközöm meg. Addig se rohad rám a bőr, hűtenek a vízcseppek, és semmivel se törődve ütemesen, a derekam köré csavarom a törölközőt.
Csak mert a gatyám valahol kinnmaradt...

Kilépek, már vissza a szobába, ő viszont ugyanúgy fekszik az ágyon, ~ ha igaz ~ mellette a gatyám... a zsebe idáig látom hogy kifürkészve, akárcsak az egyik fiók. A szemem sarkából látom meg hogy nem került vissza tökéletesen a helyére, az arcom mégse rándul meg. Csak az ajtóban megállok.

- Megvan amit kerestél?? - a szemöldökeim kérdőn emelkednek meg... De aztán elvigyorgom. Meg egy sóhaj is... Még utoljára végigdörgölök az arcomon, végig a vizes fejemen, és vissza.
Megrázom az arcberendezésemet.

- Ez jólesett. - köpöm ki, de mielőtt beszélne, megindulok az ágy felé, és rajta áthajolva nyúlok a túloldalán fekvő nadrágomért.
Ha nem akadályoz meg benne, elmarom.

- Ez meg az enyém. - és ha nincs kecmec, eldobom a törölközőt, újra, és minden töketlenkedés nélkül bújok bele.
A gatyába....
Már ha bárkinek bármi kétsége lenne...

[tuti nem találtál sehol semmit! What a Face

]

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Követem a szemeimmel minden mozdulatát és még a tekintetét is. Sajna nem voltam elég ügyes és a fiók úgy maradt ahogy. Hát ez pech, de nem fogok kardomba dőlni. Inkább tovább mosolygok ártatlanul és a vízcseppek útját figyelem, melyek egyre lejjebb szaladnak, eltűnnek a törölköző szélén, pont ott ahol a férfiak azon ingerlő izmai vannak, melyek már-már sejtetik a folytatást. A has két oldalán az a „V” alak, az ember azt várja mikor esik már le a lepel, hiszen kizárt, hogy olyan biztosan tartana. A kérdésre felkapom a fejem mint akit rajtakaptak….ja! rajtakapott.* -Sajna nem, pedig maradt bennem bőven kérdés. *A legbutább dolog ilyenkor tagadni, taktikailag vagyok őszinte. Ő meg pont úgy csinál mint amit a nők szoktak az idióta reklámfilmekben. *-Azt látom, kelleted magad mint bögyös maca a Ferrarin ülve. *Mondom ezt mikor épp áthajol felettem a nadrágjáért. Érzem az illatát, noha ugyanazt a folyékony szappant használtuk, rajta másképp érződik, pasiszag. *-Ne félj, nem fogom elhordani.*Elnyúlok oldalt az ágyon, felkönyökölök és a tenyerembe fektetem az arcom felét. Természetesen felé. Amikor eldobja a törölközőt, színpadiasan nagyot sóhajtok.* -Megismételnéd lassabban?*Fülig ér a szám, az biztos, hogy nem szívbajos, persze ilyen testtel én sem lennék az. Ha eszem azt lenne rajtam pár kiló felesleg és a hasam ráfittyedne a nacimra, zsíros lenne a bőröm és vastag, fekete keretes szemüveget viselnék, minden bizonnyal….nem lennék egy motelszobában egy hozzám hasonló kaliberű csajjal. *-A múltkor járt nálam egy vetkőzős fiú, azt mondta egy vagyont keres az egyik klubban, ahova a pumák járnak szórakozni. Beprotezsáljalak? *Legalább egyszer én is elmennék oda, mert egyébként nincs szükségem rá, de jó buli lenne. Mrs. Kowalskinak úgy is születésnapja lesz, meglephetném egy kis kiruccanással, biztosan bírná az öregasszony, csak vinnem kell egy kardiológust is.*

¤Végtelen út

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

» Nevil Turner
» Edgar atya & Gloria
» Sono qui solo per lui - Gloria & Derek
» It is darker when you don't know how to laugh... - Gloria & Benji
» Gloria & Robbie - Fucking millenials...?

Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

Similar topics

Similar topics