Dunno ~ penthouse

#26Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Hétf. Nov. 23, 2020 9:25 pm

Lássuk be, nem ez lenne az első eset amikor én ülök a volánnál mégis Tyler tekeri a kormányt. Azt már nemes egyszerűséggel ignorálom, hogy a legutóbbi ilyen manőver bruttó 10 évvel ezelőtt lehetett, a kocsi pedig nem egy 210el repesztő aventador, hanem egy max 50el guruló akármiapicsa volt az elcseszett semmi kellős közepén. Ennyire hajnalban ilyen nüansznyi részleteken nem állok le filozofálni. Érzem ahogy Tyler mozdul, de nem hat meg különösképpen. Ez is csak azt jelzi, hogy minden kézben van tartva, aminek ott a helye. Azt, hogy talán mégsem volt olyan fenejó ötlet a nagy oldalra borulás csak Tyler hangszíne jelzi.
-Oppá. - nyugtázom ahogy megpróbálom nem tovább taposni a gázpedált, több kevesebb sikerrel, amivel csak annyit sikerül elérni, hogy az aventador kissé rángatózni kezd, de ez jelenleg inkább a szöszke gondja. Én mindenesetre matatok tovább, hamár elkezdtem és némi tapicskolás után találom meg a csikket, ami talán kicsit kevésbé lényeges, mint hogy ne kenődjünk fel izomból egy alattomos sziklára. A megfelelő priorizálás viszont sosem tartozotta ez erősségeim közé.
A sziréna valahogy Tyler kiáltása után töri meg a sivatag viszonylagos csendjét, mégis inkább azzal foglalkozom, hogy látatlanban sikerüljön eltalálnom a gáz helyett a féket, csak úgy a változatosság kedvéért, így aztán ugrik is egy nagyobbat szerencsétlen autó, de a megállás még elmarad. Annál is inkább, mert egy ugrás bőven eléggé motivál ahhoz, hogy messzire elkerüljem innentől az összes pedált és hagyom, hogy a motorfék tegye amire kitalálták. A sziréna viszont mintha erősödne és már kétségem sincs afelől, hogy nekünk sikerült kizökkentenünk a rend mindeddig unatkozó őrét a nyugalmas fánknyammogásból.
A hajtépésre csak egy közepes morranás a válasz, de értem én a célzást. A fejem marad ahol van amíg kedvenc szöszim el nem enged és az iménti pár perces halálközeli élményről csak Tyler tökéletesen egyértelmű izgatottsága árulkodik. Számomra legalábbis.
Lassul a kocsi és lassan a piros-kék villogás is átszínezi az estét, de annyi baj legyen. Csak egy laza szusszanás ahogy végre megállunk és két irgalmatlan hosszú szívdobbanás, mire hangosan felnevetek.
-Van fogalma magának arról, hogy…. - töri meg egy hang a csendet ékesen bizonyítva, hogy a zsaru is utolért minket, és valahogy ez az a pont ahol beléfagy a szó….. - Mi a fasz??! - pillant be a még mindig lehúzott ablakon, csak hogy szembesüljön közel ötven éves pályafutása kétségkívül legegyedibb igazoltatásásval.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Nem mondom, hogy én vagyok a legfigyelmesebb sofőr, de a vegasi hajnalban a vaksötét sivatagban előbb ver retinán a villódzó fény, mint a sportkocsi duruzsolásában Amy méltatlankodás.
Picsába...
Néhány döccenés, egy balos az út szélén, és egy keserves fuldoklással áll le a motor. Bár ez a hang közel sem tolakszik annyira a nyúzott idegeimbe, mint a vinnyogó sziréna.
Deja vu...
Kell három mély lélegzet, hogy összeszedjem magam, ugyanis... Határozottan akadnak problémáim. Az egyikkel valószínű Amy is centikre szembesül.
Azonban ezeknek a problémáknak a mélységére csak a rendőr hangja világít rá, mikor behajol. Egyetlen másodpercre sikerül nézőpontot váltanom.
Elbírom képzelni a maradék néhány agysejtemmel, milyen látvány fogadhatja, a vezető ülésen lévő lány feje az ölembe, én meg markolom a kormányt és a haját, mintha az életem függene tőle...
Így sebtibe elengedem vattacukor szín kóctömeget. ...Amit meg is bánok, amikor rájövök a fekete farmer jelenleg minimális erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a designer belsőfények derengésében palástolja a merevedésem, és a tény, hogy Amy épp az ágyékomról tápászkodik fel, nem segít a helyzeten.
Egyetlen pislantás, és úgy kúszik a helyére évek tökéletességével csiszolt pókerarcom a millió dolláros tenyérbemászó mosolyommal, mintha a Vogue magazin címlapjáról csúsztam volna le.
- Mi a fasz?!
- Ahogy mondja... - mert tényleg... Legalább annyira meglepett minket, mint mi őt.
Fifty-fifty a helyzet, szerintem ez most egy elvitathatatlan döntetlen.
- ...A féklámpa, ugye? Nem maga az első, aki megállít miatta, de ennek a szarnak csak Denverbe van normális szervize. Ne! ....Ne is kezdje! Eszébe se jusson az Eastgate road, az egy kupleráj... - sóhajtok teátrálisan, afféle csevegő hangnemben, mintha semmi szokatlan nem lenne a valóság innenső szegletében.
A legtöbb embert ez általában rettenetesen zavarba hozza és elbizonytalanítja.
Főleg, hogy kurvára működnek a féklámpák, már ha valaki használja a féket. Én nem sűrűn... Amy pedig, mint az ifjú padavanom, láthatóan tovább fejlesztette ezt a képességet mesteri fokra...

#28Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Hétf. Nov. 23, 2020 11:49 pm

Halk kuncogással szakadok el Tyler öléből, elvégre mégiscsak imponáló, ha sikerül ennyire izgalomba hoznom a vezetési technikámmal.
Minden managerek legsokoldalúbbika pedig máris szerepben van és kezébe veszi az irányírást én pedig elegáns ívben egyenesedek fel az idő közben csaknek tövig égett csikkel a kezemben. Csak egy minimális rutin, hogy a zsaru is kiszúrja itt bizony nem a standard Malbolro füstölög, úgyhogy nemes egyszerűséggel magam alá hajítom a maradék csikket és bájos ártatlansággal vigyorgok fel a pasira. A beszédet mindenesetre meghagyom Tylernek. Mégiscsak ő a profi szakember itt.
-A féklámpa? - zökken ki a szerepéből az úriember, az elmúlt pár percben már nem először. - Noss igen… Jobban kellene figyelniük, de…. - látszik, hogy elgondolkodik a helyzeten, hisz ő mégsem ezért.. Nem csak ezért…. -Uram, a kisasszony meglehetősen túllépte a sebességkorlátozást. Meg kell kérnem hölgyem, hogy szálljon ki. Fogyasztott bármilyen tudatmódosító szert? - emeli vissza a tekintetét rám, én meg egy bájos pillarebegtetéssel mosolygok fel rá ismét.
-Ennél kicsit legyen specifikusabb, ha kérhetem. Milyen tudatmódosítóról beszélünk? Kávé, tea, csokoládé, tequila? - csevegem kedélyesen, de még nekem is feltűnik, hogy a pasi be-be pillog a kocsiba, egyértelműen végigmérve a kicsikét… majd a kocsira is elismerően ciccent egyet.
Olyan nagyon azért nem viszem túlzásba a készséges állampolgárt.
-Öhh. Az utóbbi. - nagyon próbál visszatalálni a szerepbe, de ez most csak nem jön össze.
-Ez esetben nem.. Nem fogyasztottam. - bűbájvigyor marad, de a világért sem szeretném túltekerni a gondolatmenetét. Nem baj az, ha megmaradunk ilyen kis indokolatlannak. - Csinos darab, ugye? - jegyzem meg barátságosan, s már bólint is rá. Elvégre, nem mindennap állít meg egy aventadort az ember, pláne nem egy jól láthatóan felcsigázott hírességgel az anyósülésen.
-Igen, gyönyörű járgány, Mr. Christiansen. - jegyzi meg újra végigmérve a kocsit.. Majd a szöszit is.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Mondanám, hogy ez nem az, aminek látszik... De jelen pillanatban sokkal jobban jár mindenki, ha maradunk a látszatnál, és nem a tényeknél.
Egyetlen apró mimika csupán, mikor megfodrozódik a szám széle a tudatmódosító szerek hallatán.
...Mert amúgy nem teljesen egyértelmű a hatóságnak, hogy kivel néz épp farkasszemet.
- Túllépte? Valóban? Észre se vettem... - hüledezek tetetett döbbenettel, megszalad a szemöldököm a fickó szavaira, pedig ő sem gondolhatja komolyan, hogy ilyen sebességnél bárki fékez olvasgatni a táblákat. Különben is...
Ez a pasi a farkamat stíröli...
Alaposan végigmérem - már amennyi látszik belőle - de hiába az egyenruha, nem az esetem. Karba fonom a kezeimet azzal a kekec lesajnáló félmosolyommal. Pontosan tudom, hogy a korona ékszerek elég impozánsak, de ez kívül esik a kalibereden bogaram... Cöccentek magamban.
- ...gyönyörű. - hümmögöm együttérzően - Legyünk őszinték, vétek egy ilyen dögös darabot a Walmart bevásárlásokra tartogatni, nem? Most komolyan... Ha magának lenne a garázsába 700 pici pacija, nem hozná ki megfuttatni őket? Hm? - hajolok közelebb azzal az ártatlan mímeléssel, amit az éhező kölyökkutya is megirigyelne.
- Gondoljon bele... Egy ilyen csődör... A sivatag poros útja hajnalba... Mikor senki nem jár erre... Senki. - az egészen búgva duruzsoló pornós hangomat csak azaz oda biggyesztett utolsó szócska töri meg nyomatékosan.
Hirtelen nem tudom én se eldönteni, hogy megvesztegetni próbálom-e vehemensen, vagy ledumálni a gatyát róla... Senki egy kibaszott pillanatig nem vethetné a szememre az utóbbit se, amilyen állapotban vagyok.

#30Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Szer. Nov. 25, 2020 12:25 am

Az ipse felváltva járatja a tekintetét köztem és Tyler között, én pedig a világért sem avatkoznék bele ebbe a kis hajnali flörtbe. Hadd tegye a szöszi azt, amihez a legjobban ért…
-Noss pedig túllépte és nem is kevéssel! - bólogat a drága, elvégre az a sok év és gyakorlat még Tyler búgásástól sem olvad le azonnal az emberről, de valahogy mégsem tűnik nekem olyan megveszekedettül elszántnak az emberünk, mint ahogy az a legelső pillanatban tűnt. Tyler duruzsolására cinkos kis félmosoly jelenik meg a szája szegletében és újra a műszerfal felé téved a pillantása. - Noss…. A kollégák lefoglaltak valamikor egy Pagani Huayrát….. - jegyzi meg elégedett hanglejtéssel amiből egyértelművé válik, hogy az egyenruha sem tesz mindenkit egyből begyöpösödött faszfejjé, továbbá, hogy a Pagani is pár extra kilométerrel került vissza a gazdijához. Ha visszakerült egyáltalán…
Az ártatlanul bájos pillogással továbbra sem hagyok fel, de valahogy azt érzem nem lesznek itt komolyabb gondok. Mitöbb, kezdem első kézből megtapasztalni hogy a francba nem tiltották még el a szöszimet a vezetéstől. Még két mondat és nem csak az ő farka fog ilyen szembeötlően meredezni ebben egészen biztos vagyok. Az egyenruhás viszont mintha kissé elszégyellné magát a kvázi beismerés után, elvégre abban már mindhárman egyetértünk, hogy a sportkocsi igenis a tetves számozott kávéscsészék ignorálásával együtt az igazi élvezet, mégis, mintha még vacilálna kissé...
-Egye fránya… elvégre nem veszélyeztettek senkit - kezdi egy sóhajtással én meg csak gondolatban teszem hozzá, hogy mindössze csak saját magunkat, az aventador kárpitját, pár kaktuszt, nameg Tyler maradék józan idegsejtjét, deeeee ezt inkább nem kötöm az orrára…
-Hajlandó vagyok elengedi Önöket egy figyelmeztetéssel, ha…. - kezdi és látom, ahogy dolgoznak a fogaskerekek, hogy most mondja, ne mondja, de hogy pénzt akar, vagy Tyler bugyiolvasztó dorombolása keltette fel az érdeklődését azt ennyiből nem tudom leszűrni. Kérdőn fordulok a szöszim felé, elvégre ilyen szitukban még mindig ő a profi szakember, hátha neki már megy a matek fél szavakból is…
-Mr. Christiansen, - kezd bele mégis én meg szusszanok egyet, hogy csak nem tőlem kell a furulya, bár eddig ezt sem lehetett egyértelműen kizárni - tudja a lányom hatalmas rajongója és ha elmesélem neki hogy épp magát sikerült megállítanom…..ki fogja tekerni a nyakam, ha nem kérek egy autogramot és egy fotót. - böki ki végül kissé zavartan, én meg majdnem ordas röhögésben török ki. Kész mázli, hogy még mindig a szöszke képét vizslatom, így a zsaru nem láthatja a furcsa grimaszba torzult fejem. EZ az a pont viszont amit már én sem birok szó nélkül.
-Noss biztos úr, maga megfogta az isten lábát! - vágom rá reflexből, mielőtt lekszőkébb életem virágszála bármit is is tudna nyilatkozni a témában. - Ön nem csak Tyler Christiansent állította meg, de történetesen az úr külön bejáratú fotósát is! Sajnos szolgálaton kívül, így a gépem nem volt benne az édes hármasban, de ha kölcsönadja a telefonját lövök magukról pár könnyfakasztóan gyögyörű képet! - ragyogok bűbájmosollyal a szemeibe, faszikám pedig láthatóan köpni-nyelni nem tud a meglepettségtől. - Ha megengedi… - nyitom a kocsi ajtaját… nyitnám, ha odébb állna, de nem kell neki sok, én meg pattanok is ki és csak egy intéssel jelzek a szöszinek, hogy ő is kivonszolhatja a seggét a kocsi elejét támasztani.
- A lánya nem szeretne egy új házi kedvencet egészen véletlenül? -karolok bele a tökéletesen ledöbbent közegbe, ahogy bevágom magam mögött az ajtót, és komótosan az aventador elé andalgok vele. - Volna pár bájosan bolyhos kis tapsifülesem egyenesen Tyler hálószobájából! -csivitelem felé. - No nem olyan nyuszi, ne legyen butus! Igazi originále tapsifülesek. Tudja van most egy jótékonysági meló, deeee nem is lenne szabad elfecsegnem magának… - kéretem, de épp csak egy levegővétel erejére, mert megszólalni már nem hagyom szerencsétlent… - egy állatvédő szervezet kezdeményezte a projektet. El tudja képzelni évente mennyi nyuszit vesznek meg felelőtlen szülők egyszem pici porontyuknak Húsvétra? A szerencsétlen kis bolyhosokat persze utána kutyába sem veszik. A többségük Hálaadásra már az utcán guberál, vagy rosszabb…. Tragikus! Maga viszont rendes felelősségteljes állampolgárnak tűnik nekem. Ön és a kedves csemetéje minden bizonnyal kitűnő gazdija lenne az egyik pártfogolt kis ugribugrinak. Mit szól hozzá? A program keretében igyekszünk az örökbefogadást népszerűsíteni, és ha a Las Vegasi rendőrséget is sikerülne megnyerni az ügyhöz… Gondoljon csak bele, micsoda felemelő érzés a jó ügyet szolgálni! De ...most nézzen rám, milyen butus is vagyok… hisz magának ezt nem kell ecsetelnem…. - csicsergem szinte megállás nélkül. A hapsit mindenesetre ezen a ponton elengedem, és ha Tyler nem húzta még ide a seggét hát visszapillantok a kocsiba és kitessékelem őt is. - Szóval a telefonja? - nyújtom a kezem a zsaru felé várakozón és ha ez is megvan pár instrukciót még kapnak a fiúk mielőtt nekiállok kattingatni.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

A szemforgatásom csak azért nem látja a zsaru, mert épp Amy-re fókuszál. Nem mentünk gyorsan, 350-et ki se köhögött magából a kicsike. Vitának itt helye nincs, aztán meghallom azt a feltételes módot, és a vattacukrom telibe grimasza sem tudja lerobbantani a póker arcomat.
Ismerem én ezt a hanglejtést, és gondolatban már sokkal előrébb járok, mint a kedvenc mű-vészem mellettem. Elhangzik a végítélet, és csak azért nem temetem az ábrázatom romjait a kezembe, mert épp az alkudozás közepén vagyunk még mindig...
Autogram, meg kép... A faszom nem kéne?!
Amy pedig berobban a csacsogásával, és már ki is pattan mellőlem. Nekem kell néhány pillanat, hogy rendezzem a vonásaim, és kövessem.
- Cicabogár... - morranok vészjóslóan, mert úgy dől ebből a lányból, mint tehénből a trágya, ilyenkor pedig kell valaki, aki a rossz zsaru a történetben. Egy jelentőségteljes szemmel verést is küldök, mintha kényes ügyeket fecsegne bele a vakvilágba. Mélyen belül viszont csak kiosztok egy vállon veregetést Amy-nek.
Ezaz, rohasszuk belülről a rendszert, egy nyulat a vegasi őrsre, egyet a szenátornak, legalább egy a pentagonnak...
Kicsit előre szaladtam, rutinosan túrok a hajamba eligazítva hosszú tincseimet, egy gyors igazítás a nadrágon - csak mert tudom, hogy minden fotósok gyöngyszeme elég nagy troll ahhoz, hogy holnap viszont lássam az instagram-on, ahogy egy merevedéssel ölelek valami egyenruhást a sivatag közepén... Ez lehetne egy zs-kategóriás pornó DVD borítója is.
- Hát nem is tudom... Erről a felettesemmel kellene előbb beszélni...
- Hány éves a lánya? - vetem oda fél vállról én minden fesztelenség nélkül pózolva és egyben kiszakítva a dermedtségéből, amit a rázúduló információ áradat okoz.
- Tizenhét múlt a nyáron... - nekem kiszélesedik a mosolyom sokkal őszintébb bugyibűvölőbbé. Ilyenkor nagyon nagy szerencséje van a világnak, hogy nem hallatszanak ki a gondolataim.
- Tizenhét, nahát... Kész felnőtt, elég felelősségteljes. Hogy hívják? - hadarom oda se figyelve, azon agyalva, hogy talán még ha eléggé szétnézek, valami kép, vagy poszter is akad a kesztyűtartóban. Az asszisztensem mindig gondol az ilyen krízis helyzetekre, bizonyos népszerűségi index felett amúgy is amatőrség erre nem készülni.
- Rosie - te jó ég, hogy utálhatták a szülei ezt a gyereket.
- Szerintem egy édes kisállatnál szívhez szólóbb még az én autogramom sem tud lenni.... - merengek félhangosan, és eleresztem a vállát Amy felé indexelve szemöldökkel, hogy most döntsem-e a motorháztetőre, vagy végeztünk...
Minél megvesztegethetőbb, annál kiábrándítóbb a világ...
Van ami sosem változik, hümmögök magamban, mintegy beletörődően a töretlen millió dolláros könnyednek mímelt mosolyommal.

#32Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Pént. Nov. 27, 2020 10:15 pm

-Hát persze… - akadok el a válasz közepén, hisz a bemutatkozás elmaradt, és mégsem vagyunk abban a szituban, hogy simán csak Bobnak ketreszteljem. Így aztán marad pár csettintés és kérdő tekintete, nagynehezen pedig faszikám is kapcsol.
-Jefferson. Caleb. - szüli meg végre, én meg fülig húzom a bűbájmosolyt.
-Hát persze, Caleb. De tudja mit, a főnököt bízza csak rám. Jobb, ha ezt hivatalosan intézzünk. Beszéljünk most csak magától. Lássa be, közeleg a karácsony is, hát tud szebb meglepetést a fa alá egy megmentett kis léleknél? - kérdezek bele én is, de szegénykém csak áll, mint a cövek.
-Rosie rágja már a fülem egy ideje, de inkább egy kutyát szeretne.... - jön a zavart válasz, de ennyivel nem hagyom magam lerázni.
- Ugyan.. Egy kutya rengeteg felelősség és idő. El kell vinni sétálni, tanítani, több a vele járó kiadás. Egy nyuszi bezzeg! Elég neki egy ketrec, néha kiengedi. A tökéletes kezdés, hogy felmérje maga vinné e minden reggel kakikörútra a kutyát, vagy Rosie igenis hajlandó felelősséget vállalni egy rámízott kisjószágért. Egyszerűen tökéletes. A felesége odáig lesz magától meg vissza! Deee Caleb... Beszélgetünk. Lazítson kicsit. Nem kell ennyire zavarban lennie. Úgy áll ott, mint egy darab fa. - teszem hozzá a sablont, miközben cirka az ötvenedik kép is elkészül róluk. Röviden matatok még, majd a kocsiból megcsörren a telóm, de nem iramodok neki, elvégre én tárcsáztam.
-Tessék, itt a számom, de tudja mit? Ha végeztünk a fotózással hívom és egyeztetjük a részleteket. - kacsintok rá, ahogy visszanyújtom neki a mobilt. De az autogram… ha Tyler nem intézkedik én nagyvonalúan megfeledkezem róla. - Remélem még látjuk egymást! - borulok a nyakába, majd fejjel intek csak Tylernek, hogy részemről indulhatunk. Láthatóan nem szükséges ennél jobban kompromittálni a közeget, persze ha erre van indíttatása részemről ácsoroghatunk még itt 10 percet..
-Öhm.. Igen. Persze… - makogja még mindig kissé zavarban a zsaru, én meg egy bájos intéssel köszönök még el, ahogy beszállok a volán mögé újra. - A féklámpát csináltassák meg amint lehet! - köszön még el ő is, én meg kellemesen fordulok és hagyom ott nyuszikámat a sivatag közepén. A szellőztetés elvégre megvolt, mostmár mehetünk ketreceket szerezni.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Az égiek rá a tanúm, hogy az idegeim apró darabokba vannak. Elmormolok magamban egy cirkalmas szitkot, és jelentőségteljes pillantást vetek Amyre a vezetői ülés fele kerülve. Ha a tekintetemmell ölni tudnék, a távolban a kaktusz is tüzes esőben lubickolna.
- Igen-igen... A féklámpák... Adja át üdvözletem a kis Rosie-nak... - hadarom oda se figyelve, remélem így hívják, én és a kurva névmemóriám... A John, vagy Derek arcán átsuhanó szentimentális langymeleg posványra magamba kiosztok egy vállonveregetést magamnak. Aztán egy tenyérbemászó mosollyal rogyok be a kocsiba,
Ahogy életem liliomos-armageddon parfümjét viselő kócos vattacukra is bekecmereg az anyósülésre, már fel is búg a motor.
Bob még valamit kiállt, de 900 pici paci hörrdülése elnyomja a motortérből, bármi is legyen az, és egy egészen kimért és megfontolt tolatás, centizés, homokban vergődés és tolatás után végre aszfaltot fog a kerék... Bingó...
Tudatom nagyvonalúan ignorálja a csikorgó fém hangját, ahogy a terephez túl laposan lakó alváz összekonfrontálódik egy kisebb sziklával...
Rátaposok a gázra - még agresszívabban is, mint Amy tette azt korábban - és a feszültségem oldja, ahogy a bőrülésbe nyom a gyorsulás.
- Egy kibaszott szót se... - szűröm a fogaim között, mert oldalra se kell néznem, hogy érzékeljem a vigyorát.
Ez a nő a halálom...
...Bon-bonnal és lufikkal karöltve.

#34Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Hétf. Május 24, 2021 1:59 pm

Bájosan mosolygok és integetek Mucóka felé ahogy megindulok vissza a kocsi felé éssss csak egy egészen aprócska megakadást okoz, hogy Tyler a vezetőülés felé veszi az irányt. Persze könnyen megeshet, hogy az iménti menet kellőképpen kitisztította a Szöszkém korábban még kissé álomittas fejét, vagy épp most értem el nála azt a pontot, hogy akkor sem enged többé a kocsija közelébe, ha épp mindkét lábát levitte az úthenger és el kell jutnia a legközelebbi kórházba mielőtt elvérzik. Legalábbis a következő 10 évben semmiképp.
Komótosan behajtogatom hát magam az anyósülésre, csattintom a biztonságit, majd ezer wattos mosollyal pillogok oldalra. A lightos induláson már meg sem lepődök… azon egy kicsit jobban, hogy zsarukám nem rohan utánunk ismét szirénázva. Mármint… én aztán igazán első kézből ismerem Tyler összes bugyiolvasztó varázstrükkjét, legalábbis azt hittem, hogy ismerem, de nem gondoltam volna, hogy ez a zsaruknál is így beválik… Hát, egy pont ide azt hiszem, és a jogsimnak sem kell legalább fájó szívvel búcsút intenem.
-Szerintem jó menet volt.. - jegyzem meg csakazértis tovább vigyorogva, de egye bassza, tovább nem ugrálókötelezek a Szöszi talán utolsó épen maradt idegszálával. Szép csöndben pillogok ki az ablakon amíg meg nem érkezünk a Wallmart közelébe, de akkor megint visszakapcsol az agyam nyuszimentő / Tylermentő (?) funkcióba.
-Szóval mennyi bundás van saccper a kecóban? - fordulok oldalra ismét és feszegetem az este legkényesebb kérdéseit, akár sikerült kiventillálnia az elmúlt fél óra megrázkódtatásait életem egyszem cicavirágának magából, akár nem...

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Az állkapcsom feszülése tudatja csak, hogy eljutnak hozzám a vattacukor pamacsom artikulációi, de az út nyugodtan lezajlik. Nyugodtan, ha azt nézzük, hogy hajnalok hajnalán beleszarok néhány lámpa állásába a viszonylagosan üres utakon.
A Wallmart parkolóba teljes másfél percig könyékig kajtatok a kesztyűtartóba egy napszemüvegért. Camoflage, celebfronton enélkül esélyed sincs. Nem mintha az egyéb védjegyeim nem sikítanának messziről, de a remény hal meg utoljára.
- Hmpf... - közlöm egy morrdulással, azán ahogy közeledünk a bejárathoz, csendesen hozzábiggyesztem a tragikus valóságot. - Hét... Vagy kilenc.. Meg tudják enni egymást? Mondd, hogy nem szaporodnak osztódással... Édes faszom... Nem lehet egyszerűen csak átcsúzlizni őket a pentagon kerítésén? Az 57'es körzet itt van valahol a sivatagba...
Senki egy pillanatra nem vetheti a szememre a hisztériát. A, mert kora reggel van. B, mert védjegyem, és... C, mert egy kibaszott marék nyúl randalírozik a kecómba. Szokva vagyok a hülyeséghez, rajongók, agresszív sajtó, művészek, a hatóság, a mexikói bevándorló takarítónőm...
De nem a kurva nyulakhoz...
Kecses rutinnal ignorálom az áruházba lépve a tekinteteket, amik megcéloznak - Vegasba sosem alszik az élet - sóhajtok magamba lemondóan.
Elkapok egy bevásárló kocsit, és csak egy pillanatra torpanok meg.
- Pattanj be szivi, a hintó előállt... - csak mert van, ami sosem változik... Az este folyamán talán az első őszinte mosoly kúszik a szám szegletébe.

#36Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Hétf. Május 24, 2021 4:16 pm

Megjegyzés nélkül várom végig amíg Tyler szanaszéjjel hajigálja a kesztyűtartó tartalmát, mire megtalálja amit keres. Pirospont nekem! Arra ugyan nem sikerül rájönnöm, hogy álcázni akarja magát azzal a bruttó qrvaapró sötétített plexivel, vagy csak előre számol a bolt elbaszott neonfényeivel, vagy szimplán csak a napszemcsi egy olyan kellék, ami nélkül már nem teszi ki a lábát nagyjából semerre a kecóból. Mindenkinek kell egy hobbi végülis.
-Nem… osztódással nem. De a hagyományos módon annál inkább. - felelem kissé zavartan… Hogyénerrenemgondoltam?! Minél előbb el kell tüntetni a szőrmókokat a kecóból, mielőtt tényleg számolhatunk pár alom babanyuszival is. Márpedig ha a jószágon nem voltak kimiskárolva akkor gyanúsan már az összes csajt betöltötték… Bazki.
-Hát Szivi… Az a büdös nagy helyzet, hogy hacsak nem akarsz rövidtávon véget vetni a karrierednek akkor nem csúzlizod őket sehová. Ebben az elcseszett világban jobban sokkolnád a népet ezzel, mintha az utca közepén rántanál géppityut és szitává lőnéd a járókelőket. - teszem még hozzá mellékesen ahogy belekarolok, majd lazán a vállára hajtom a fejem csak 2 lépés erejéig. Csak hogy érezze a szeretetet, a törődést és hogy én aztán kibaszottuk az ő oldalán állok ebben. Meg a szőrmókok oldalán is. - De ígérem, holnaptól nem kell többet keresztülesned a szőrös-szaros kis seggükön.
Nagyvonalúan ignorálom az érkezésünk keltette figyelmet. Magunkat ismerve külön-külön is kellőképpen érdekes látványt tudunk nyújtani, de együtt…. Persze ez mégiscsak a Walmart…. Láttak itt már nálunk sokkal durvább alakokat is.
Elengedem Tyler karját amíg elmegy egy kocsiért, majd felcsillanó szemekkel ugrok a nyakába ahogy visszaér és még egy cuppanósat is kap. Úgy tűnik a tradíció a nap minden elcseszett armageddonszagú órájában tradíció marad. Fontosak az ilyen állandóságok kérem. Aztán azzal a lendülettel mászom is be a kocsiba, csak hogy magabiztosan megállva adhassam ki az első útirányt.
- Irány a nyusziketrecek! - vezénylem egy teljesen random irányba bökve tökéletes magabiztossággal, majd lecsüccsenve húzom fel a térdeimet hanyagul és fenemód kényelmesen, hogy csak az ne tudjon szemezni a bugyimmal, aki nem akar.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Egy szusszanás szökik még ki belőlem, ahogy Amy helyetfoglal. Hiába hosszú évek rutinja, lopva azért önelégülten vetek egy pillantást a neccharisnyás combokba.
Mert van, amit soha nem lehet megunni...
Csak egy rándulása a szemöldökömnek, és elindulok a másik irányba. Az évek meg a rutin...
- Rendben baby, most köhögd fel a tervet... Ha nem csúzlizzuk, akkor felgyújtjuk? - merengek hangosan, fél kézzel Amy ölébe vágva egy zacskó gumicukrot az egyik polcról. Természetesen ügyelve rá, hogy tovább is guruljunk, mielőtt berálmolja a fél polcot.
-Ketrec, a ketrec az jó, tegyünk mellé betont is. - faroltatom meg az ásványvizek mellett, és a kosárba landoló egyéb cuccokról teljes ignoranciával rendelkezek.
Kibaszottul körbe-körbe járunk, de egyikünket sem frusztrálja. Amyt azért nem, mert landolnak cuccok a combjai között, amikkel közelebb jár a konszolidált bugyitakaráshoz, engem pedig azért, mert ennyi tudatmódosító szerrel az a csoda, hogy nem flashelek mellette a kosárba.
Ahhh, megvan! Végre elérünk a hőn áhított részhez. Vagyis... Nem teljesen. Tulajdonképp de...
A kutyafelszerelések mellett megállva parkolok le, nagyon lassan tolva fel a fejem tetejére a napszemüvegem, és lassan kúszik azaz unalomig ismert tenyérbe mászó mosolyom az arcomra.
- Pink, vagy fekete? - meredek eltökélt fejjel magam elé az akasztókra.

#38Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Kedd Május 25, 2021 8:09 pm

Kényelmesen elfészkelődök a hosszú évek rutinjával kitapasztalt legkényelmesebb pózba a kocsiban és egy pillanatra sem bosszankodom amiért Tyler homlokegyenest az ellenkező irányba kezd el tolni, mint amerre navigáltam. Mögötte is hosszú évek rutinja áll már minden területen is.
- Van egy ismerősöm az egyik állatvédő szervezetnél. Bedobozoljuk és ellátjuk alap felszereléssel a tapsikat, lövünk róluk egy pár dekoratív fotót az örökbefogadáshoz, aztán holnap szépen áttelepítjük a székhelyüket a menhelyre. Te pedig Csillagvirágom örök életedre hálás lehetsz nekem és a cuki vietnámi családnak amiért az ágyadban kötöttem ki ma este. - vigyorgom telibe ahogy felvázolom a terv Tyler számára is befogadható mitöbb, kétség kívül örömteli részleteit. Azt már nagyvonalúan cseszek hozzátenni, hogy ez a cseles marketingfogás megköveteli, hogy a szőrmókok mellett minden Palyboyok legszőkébbike is mutogassa a bájait… na persze szigorúan tekintettel valamilyen korhatárra.. Maybe.
Egyik karom kilógatva a kocsiból kapok pár szimpatikus tudjafasz után a polcokról, de láthatóan Tyler sem igyekszik csak a legszükségesebbekre limitálni a bevásárlást.
Kíváncsian forgatom a fejem ahogy belassítunk, mert ketrecek még a határban sincsenek, de pillanatok alatt értelmet nyer minden ahogy meglátom a különbőző méretű, formájú, színű és szagú nyakörveket.
-Hmmmmm….. -Bűbájcica vigyorom tovább szélesedik amíg tanulmányozom a lehetőségeket. Többen is vannak versenyben de a nyertes….. - Rózsaszín. Az a masnis a fekete csengővel. - mutatok a kiszemelt felé, de hogy azt akasztja e le Tyler vagy inkább választ egyet ami neki jobban tetszik az már tőle függ.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Elmélyült hümmögéssel akasztom le a pinket, szigorúan a csengővel, aztán gondolva egyet, utána hajítom annak a korom fekete mását. Amy pillantására csak fellengzősen visszaejtem a napszemüveget az orromra.
- Aham... Dekoratív fotókat, mi? Gondolom a legdekoratívabb dologban gondolkozol, ami... Mint az tudva levő... - indexelek magamra szerényen, mert lehet, hogy három spanglival előrébb járok, de hülye nem vagyok.
Ha Vegasban van valaki, aki bele bír engem rángatni, hogy playboy nyuszinak öltözzek, az Amy lesz. Meg bármelyik eldurvult after party 3 vodka után, de az utóbbira egy kissebb ménes habzó szájú ügyvédet fizetek. Az előbbi meg mindig is az achilles pontom volt.
Mielőtt Amy kinyithatná a száját, hogy kiboruljon belőle a kultúra, jelentékenyen megbököm az orrát.
- Nem... Ismétlem... Nem teszel egyetlen olyan szarzsákot se az én répám közelébe. Ez az alku. - szögezem le jóelőre, és egy hirtelen mozdulattal befékezek a ketrecnek tűnő obijektumok közt.
Huhh... Ha ezt tudom, hogy ekkorák léteznek, veszek egyet a könyvelőmnek is...

#40Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Kedd Feb. 01, 2022 11:03 pm

Fél kézzel matatok a rózsaszín csengettyűs csoda után és ahogy megtalálom neki is látok beapplikálni a nyakamba.
Tekintetem közben minden managerek legszőkébbikén pihen, de olyan telibebaszott ártatlanság sugárzik felé hirtelen, hogy rajta kívül mindenki egyből benyalná, hogy éééééén márpedig semmi huncutságra nem is gondoltam azokkal a fotókkal. Soha. Egész életemben.
Nyitnám a szám, de az ujja megakaszt, a feltételei pedig…. Több, mint elfogadhatóak.
-Noss, elismerem, lehet, hogy megfordult a fejemben, hogy a bájos mosolyod növelné a naptárak példányszámát, nomeg a nyuszik iránti keresletet is. - nyugtázom, még mindig azzal az angyali ártatlansággal, de sokáig én sem tudom tartani ezt az ábrázatot - Rendben. Esküszöm, hogy egyetlen nem kívánatos szőrös objektumot sem helyezek az intim részeid közelébe, hacsak erre külön utasítást nem adsz. - húzódik az az unásig ismert pimasz mosoly ahogy egy-két szőrös pálcás cicajáték véééééletlenül a kezembe akad, majd a kosárba landol. A ketrecekhez érve viszont megállunk, ami nem is akkora ostobaság, bár mérget vennék rá, hogy életem virágszála nem a nyulakat képzeli épp ezekbe a fél grizzlymedvéknek való cuccokba.
-Kicsit odébb még Szöszi! Olyat keress amin nem férnek ki keresztben meg hosszában is hatszor. - súgok fenemód segítőkészen, majd a fejem tekergetve ki is szúrok pár alkalmasnak látszó stócot. -Aaaaz lesz a nekünk való! - vezénylem immár a jó irányt, majd ha addig eljutunk akkor némi minden is csúszik és borul mindenhova jellegű manőver után kicsomagolom magam a bevásárlókocsiból és berámolok kettő kellően széles ketrecet alulra. Egyelőre csak legyenek elkülönítve és becsukva a szarosok, Sharonnal majd holnap lebeszélem, hogy mindegyikükhöz szerezzünk egy saját felszerelést. Most csak tűzoltunk, de azt qrvasürgősen. Látom is magam előtt szerencsétlen nő fejét amikor tudomást szerez Tyler új lakótársairól, abban ugyanis teljesen biztos vagyok, hogy még nem tud róluk. Ha tudna már nem lenne ilyen probléma. Imádom azt a nőt.
-Ez pipa. Szerezhetünk valami kaját nekik amiben némileg több a rost és a tápérték, mint a bőrkanapédban, mit szólsz? - karolok lazán a szöszim karjába ahogy békésen beállok mellé andalogni. Nincs is jobb buli, mint ketecskén hajnalban lefosztani a Walmartot…

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Megfordult a fejében... Hát én ezt a nőt egyszer megfojtom.
Rezignáltan támasztom be a kosarat, amíg Amy összedönti benne az ismert kozmosz innenső szegletét, és talpra érkezik a végére valahogy.
Ebben meglepő rutinunk van nekünk kettőnknek...
Megszalad a szemöldököm, de mielőtt reagálhatnék, ki kell térnem pár macskajáték.... Vagy szexjáték elől. Elnézve kik vagyunk és hol, ez most nem teljesen tiszta, minek a betárazása folyik a bevásárlókocsiba. A gondolat pedig agresszívan kitoloncol minden más közlendőt a fejemből.
- Nem vagyok hotel. - közlöm szárazon a megetetés ötletére, és egy rongybaba ellenállásával hagyom, hogy a zöldségespult fele rángasson.
Mostmár ugyanis nyilvánvaló, hogy szexjátékokat vásárlunk a répás rekeszek előtt állva.
Amy valamit magyaráz, amire csak negyed gőzzel hümmögök, és közben beintek a közepesen ittas fiataloknak, akik minimális diszkrécióóval próbálnak az éjszaka közepén képet lőni rólam a Walmartban.
Az emberek nagyon furcsák...
Sóhajtok fel, inkább a vattacukor kócokat követve a tekintetemmel. Az ember soha nem lehet elég óvatos, nem ez lenne az első alkalom, hogy elvesztem...

#42Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Szomb. Feb. 05, 2022 12:30 am

Fülig vigyorral a képemen kapaszkodom Tyler karjaiba, bár olykor leszakadok és olyna tökéletesen indokolatlan random dolgokat dobálok még be a kocsiba ami akár még hasznosnak is tűnhet a minden randalírozók legbolyhosabbik bagázsa részére. Landol két cicabudi, valami préselt forgács utánzat, széna meg egy gyanúsan tápnak látszó zacsi amire a gyengébbek kedvéért nyúlsziluettet álmodtak meg a fenemód kompetens dizájnerek.
- Természetesen nem. - nyugtázom én is, tottális átérzéssel meg minden.
- Bár az általános átmenő forgalomból ítélve lassan nehéz megmondani a különbséget. - sandítok fel oldalra, mintha csak nem is én lettem volna aki hajnal ötkor rárúgtam volna az ajtót. Nem ez az első eset és gyanúsan nem is az utolsó. Tyler mindig is A stabil pont volt az életemben.
A zöldésges pultig elérve viszonylag válogatás és különösebb rendszer nélkül hajigálom be azt ami valamilyen formában fogyaszthatónak tűnik rágcsálók számára is, plusz egy zsák mangót, mert finom.
- Nah, majdnem megvagyunk. - ragyog fel az arcom, az amatőr fotósokat pedig nagyvonalúan ignorálom, amíg nem akarnak belemászni az auránkba. Rövid szemlélődés ahogy megpróbálom dekódolni mi merre található, majd határozott léptekkel elindulok abba az irányba amerre első tippre a piák lehetnek. Elvégre mégiscsak fenemód illetlenség volna, ha nem pótolnánk a kedvenc kifogyhatatlan Brandymet ami gyanúsan ezt a napot sem fogja túlélni.. Ha egyszer végre hazakecmergünk innen.

admin Job : Solve problems. Location : LV Posts : 167

Az égre emelem a tekintetem az átmenő forgalomra. Mintha az én hibám lenne, hogy az emberek szeretik a szexet, és történetesen velem. Egy cöccenéssel hagyom elúszíni az éterbe a megjegyzést.
Amy ténfergése után az italos pulthoz érünk, és elégedeten támasztom meg a polcot.
- A mai nap első jó ötlete... - teszem hozzá alig maró szarkazmussal és nagyon kevésen múlik, hogy ne borítsam be a kosárba az italos pultot úgy teljességében.
Én legalább pár órája nem ittam, ami egy szokatlan új hobby is lehetne, ha szeretném tartani ezt az új szokást. Szerencsére nincsenek ilyen perverzióim.
- Tudod néha azon gondolkozok, miért ver veled az élet. - kotrok a zsebembe és néhány perc bogarászás után Amy kezébe nyomom a hitelkártyám, teljesen ignorálva az idült vigyort a dombornyomott platinum nyomán.
- Bár minden nőt ilyen könnyű lenne boldoggá tenni... - bár, jobban belegondolva, a legtöbbet esélyesen ennek a negyedével is lehet...

#44Tárgy: Re: Dunno ~ penthouse Hétf. Feb. 14, 2022 10:15 pm

Közepesen figyelve mi akad a kezem útjába kezdem berámolni az italokat a kocsiba, avagy minden jön aminek tetszik a címkéje. A brandy persze lapít valamerre, de nem hagyom magam átbaszni. Tuti itt van valahol, csak meg kell….
-Látod Cicavirág, ezen néha én is elgondolkodom…. - jegyzem meg csak úgy él nélkül. A kérdés álati egyszerű, a válasz mégis jóval bonyolultabb annál, mint ahogy azt elsőre sejtené bármelyik fenemód jóindulatú bulvárlap. - De erre való a család, Szivi. - kacsintok mégis ahogy fülig szalad a mosoly én meg szökkenve fonom karjaim a szöszke nyakába és nyomok egy fenemód cuppanósat a képére és ha ennyi után nem lök el a picsába még nekiállok cicásan dörgölőzni is az arcához.
A bankkártya rutinos mozdulattal a combfix szárában landol aztán mint aki jól végezte dolgát libbenek is tovább ésssss, hoppá! meg is van! Két kezem van, hát a brandyből 2 üveg jön, majd ha Tyler nem óhajt mást akkor penderítem a kocsit és meg is indulok a kassza felé.
-Ne szerénykedj Cicám. Legutóbbi emlékképeim szerint a legkevésbbé sem okoz neked gondot, hogy boldoggá tegyél valakit. Legyen szó nőről, pasiról, vagy bármiféle átmenetről a két véglet között. Csak az állatokkal ne próbálkozz többet, ha egy mód van rá. Nincs az az ügyvéd aki abból tisztára mosna. - szalad a vigyor ahogy szökdécselve igyekszem nem felborítani mindent a csurig pakolt bevásárlókocsival. A kasszához érve felrámolok még egy marék kotont csak úgy rutinból és repül az is a szalagra a többi vacakkal együtt.