Birdie & Dr. Boldrewood

*Van bizonyos értékrendem azon felül, hogy pszichiáter vagyok, az emberi oldalam nem hagyja, hogy másokat kinevessek. Persze egészen más ha valamilyen mókás dolgon nevethetek, csak tudni kel különbséget tenni. Sok ember nem képes rá, vagy nem akar. Ilyenekkel találkozhatott Fekete Toll is, elég gyakran. Csupán a maximálisan kifejlődött öniróniája az ami átsegítette a nehezebb felén. Megérti és elfogadja, ez az a nüánsznyi dolog a sok közül melyeket sokan nem vesznek észre benne és ami áttolja az őrült és zseni közti határon a zseni felé. A Birdie névadásról nem tudok meg semmi közelebbit, viszont megint előkerül egy név és ezzel nem tudok mit kezdeni. Olykor életbe lép nálam a védekező mechanizmus, mivel tudom, hogy a nevekkel bajban vagyok, sokadszorra már úgy teszek mintha pontosan tudnám kiről van szó. Jimmy neve egyáltalán nem ismerős, de mivel Birdie szerint semmihez nincs köze, hagyom elsikkadni lényegtelenül. Hogy jön ide a reinkarnáció? *-Ez remek meglátás és kitűnő terv, magam is így látom jónak.*Azért van többek között két életem, mármint kétféle. Nincs tudathasadásom, és másik személyiségem, egyszerűen csak nem akarom összekeverni a nappal élő, konzervatív szakembert az éjjeli majdnem pillangóval. Éjszaka kiengedem a gőzt, mulatok és olyasmiket teszek meg, természetesen a törvényes kereteken belül, melyeket pszichiáterként nem tehetnék. Birdie valószínűleg meg sem ismerne vagy nagyon meglepődne ha találkoznánk egy bárban az éjféli koktél mellett.* -Nem, de sokat olvasok, mellesleg volt egy állatorvos páciensem még rezidensként. *A hétköznapi ember el sem tudja képzelni mennyi mindent tanulok a pácienseimtől. Vannak a fontos dolgok, melyek róluk szólnak és vannak azok amiket épp csak megemlítenek érdekességképp, de ezeket sem szórom ki a szemétbe. Mint például most Birdie-től Death Valley-ről. Turistatemető. Gondolom azért mert jobb ha az ember oda csak vezetővel megy. Az emberek azonban olyanok, ha ajánlanak nekik valamit, juszt is mást csinálnak, meg akarják mutatni, hogy ők aztán jobban tudják, meg egyébként is tudják. Aztán óbégatnak ha bajba kerülnek. Egyből mindenki istenhívő lesz. *-Nekik felém. Fontos a bizalom, különben nem derülnek ki a fontosabb részletek. Mindenkinek vannak titkai, amiket aztán elmond nekem, és mindenkinek van _egy_titka_ amit nem mond el ha nincs meg a maximális bizalom. Olykor hónapokba is beletelik mire kiderül egy. *Neki is elmondom és másnak is el szoktam ezt mondani, egy lépcsőfok a bizalom útján. Na és persze tisztában kell lenniük azzal, hogy akkor is tudok a titkukról ha kínos pontossággal kerülik a vele kapcsolatos témát. Sőt! Akkor tudom csak igazán behatárolni. *-Gyakran szoktam jegyzetelni, de akad néha mozgékony páciensem aki mellett képtelenség. Ilyenkor a fejemben jegyzetelek. Nekem _muszáj_ szivacsagyúnak lennem.*Most én mosolyodom el előre, biztosan érteni fogja a könnyed célzást és érteni a halvány de nem sértő iróniát. Azt nem tudom miből gondolta, hogy kutyám van, vagy, hogy egyáltalán lenne. A „kutyás benyomás” nem magyarázat, a tejszínhabot viszont értem. Legalábbis nekem a szex ugrik be legelőször és nem a cappuccino. Nem kérdés volt, úgyhogy nem érzem szükségét annak, hogy válaszoljak, csak ránézek és azok után, hogy felajánlotta bizonyos szolgálatait, tudom, ő sok mindent kimond amit nem kellene; nem pirulok már el. Ezek után Barnaby megszemélyesítése már semmiség. A virág felé fordulok míg válaszolok, kevesebbre volt hivatott mikor becipeltem ide és hová nőtte ki magát?* -Még kölyök, bár nem tudom, hogy virág években mennyit ér az egy év. Eddig csak vízzel próbálkoztam, már amikor.*Valamit azért csak jól csinálhatok ha a sárga levelei száma nem nőtt hanem csökkent, de még mindig sápadt szegény. Azt hiszem Birdie-ről mesélni fogok az anyámnak, természetesen név nélkül és arról is, hogy mennyire jó barátok lettek Barnabyval és a nevemről is mesélni fogok, ha legközelebb megszólít, tudja, hogy sárkánypikkelyes. *[color=#663300]-Minden bizonnyal. Az apám szájából is másképp hangzik mint az édesanyáméból. [/colro]*Az egyszer biztos. A cukorkás doboz hosszú ideig pihen a tenyeremen, aminek Birdie több jelentőséget tulajdonít mint ami, ez is megnevettet. *-Nos Birdie ha nálam jár legközelebb, majd kerítek valamit ami elég érdekes ahhoz, hogy ne unatkozzon, de még ne legyen életveszélyes. *Rám nézve se. Megint a fejét fogja és eszembe jut milyen állapotban jött ide, mennyi időt töltött itt és hogyan. Talán elvonási tünet, egy egészen enyhe lefolyású, kezd kiürülni belőle az ami benne volt. *-Szóra sem érdemes Birdie, megbirkózom önnel és a szívrohamommal is. *De már rohan is, ahogy kimondja távozik épp olyan gyorsan ahogyan berobbant az életembe. Felugrom és utána megyek, az ajtóban állok meg. *-Helló Birdie! Vigyázzon magára! *Nem tudnám visszatartani és nem is tehetem. Ő ilyen. Vibráló személyiség, cikázik akár a villámok. Csak robbanna ahogy ő jellemezte magát ha visszaültetném csak azért, mert még nem járt le az idő. Végszóra csörög az óra, Ester tanácstalanul néz Birdie után, majd rám. Egyik kezében a szendvics, a másik a rohanó fekete Toll után mutat.*-Ő csak nem…?? Ööö, tudom, Birdie volt, ugye? *Lelkes és pontosan tudja kiről van szó, mondjuk nehezen is lehetne bárkivel összekeverni. Bólintok, fáradtan az ajtófélfának dőlök. *-És hogy került ide? Miért jött? Mindenre kívá…*Egyetlen mozdulattal hallgattatom el.* -Nem akarok róla beszélni. Kérlek írd be jövő hétre ugyanilyenkorra. *Bármit is akar még mondani, ciccentek és összeérintve a hüvelyk- és mutatóujjamat lezárom a további kérdésözönt. *-Hulla vagyok Ester….de túlélem.

// Fantasztikus volt, alig győzöm kivárni a következő játékot. Imádtam minden percét, roppant jól szórakoztam. Köszike!!!

Birdie:
Crisiant: //