Søren Jörgensen
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼ | #1Tárgy: Bed of Nails Hétf. Márc. 01, 2021 9:16 pm | |
| - Igen Billy, jó a meglátásod, Szent Pál valóban a lehető legteljeskörűbb definícióját fogalmazta meg a szeretetnek. A mai hitoktatás viszont véget ért, találkozunk jövő héten gyerekek! - egy finom mosollyal jegyzem meg, majd felállok a székemről és eligazgatom reverendám gyűrődéseit. - Mindörökké amen! - felelem, ahogy elköszönnek dicsértessék-el a gyerekek, majd kisorjáznak a teremből. Megindítóan őszinték és ártatlanok még ezek az elsőáldozás előtt álló gyerekek! S ha tudnák mekkora kókler volt ez a Szent Pál! A jézusi értékek meghamisítója azzal, hogy a saját hatalmi érdekei szolgálatába állította Jézus életének teljességét, tökéletesen félreértve az egészet, valamiféle túlvilágba, örök életbe forgatva mindazt, ami egyáltalán nem erről szólt. A tanítványok gyarlóságát megkoronázva vallássá formálták azt, ami végső soron az ember életét kellett volna, hogy másfelé terelje, hogy megreformálja, a meg nem értésből fakadó tökéletlenségük ráprojektálva egy papi kaszt hatalmi felépítményét ácsolták belőle, rossz hírré változtatva az örömhírt... Végső soron én is ennek a papi kasztnak a tagja voltam s az egészet belülről megismerve rá kellett jönnöm, hogy a tökéletes aljas hazugságról van szó, az egész nem más, mint az élet tagadásának vallássá formálása. Éppen ezért is értékeltem át magamban sok dolgot. Azt láttam, hogy az embereknek kell a hatalom kell a pásztor, az ember feletti ember, aki ott áll a tömegek előtt. Ezt a szerepet pedig be tudom tölteni. Akit kell, azt megvédem, a színjátékot eljátszom s közben a háttérben tetteimmel ellene mondok az életellenes nihilista "keresztény" erkölcsnek s nem félek megélni azt, ami ösztönös, ami emberi. Ami által érzem, hogy élek. Így kerültem most is a parókia hittan terméből egy taxiba, ami elvitt az egyik eskető kápolnához. Nincs abban semmi gyanús Vegasban, ha egy ilyen helyre sétálok be. Mindenki azt hiszi, hogy dolgozni megyek s ez így is van, csakhogy nem pont azt, amire gondolnak. A kápolnán végighaladva annak raktárába lépek s a giccses művirág díszek ízléstelen sora mentén lépdelek végig egy szekrényig, ami leghátul van. Kinyitom az ajtaját, majd a hátlapot is benyomom egy adott ponton, hogy az átforduljon és egy merőben más miliőbe lépjek át. Egy immár otthonos iroda fogad, s minden testi bűn barlangja egyúttal. Ez a másik munkahelyem. Élveztem a klubot irányítani, egy teljesen más oldalát ismertem meg a világnak, közelebb kerültem mindahhoz, amit meggyóntak nekem. Leültem az asztalom mögé a reverendám továbbra sem vetve le és a határidőnaplóm lapoztam fel. Szálkás betűkkel véstem bele: "új táncos jelentkező #6" tehát egy meghallgatás lényegében. Felhajtottam alaptopot és bejelentkezés után átfutottam a mappákat, hogy ki is a hatos, majd megnyitottam a file-t. Feyre. Ezt a rögtön előugró meztelen képből név nélkül is meg tudtam volna állapítani. Tól sokszor láttam már így és ez egy pap szempontjából semmiképp sem volt jó, de engem nem zavart. Kellemes kis vadmacska volt igazság szerint és nagyon is érdekelt, hogy mi van vele. Pár éve fogta és elszökött a maga világát élni, én pedig nem igazán kerestem, mert fiatal volt és ez volt a dolgok rendje. Persze nagyon is kedveltem akkor, de aki menni akar, azt engedni kell és igazából könnyített, hogy nem kellett a parókián rejtegetnem semmilyen formában. Ekkor hallottam meg a kopogást is. Szószéken edződött, erélyes hangom fel is csendült. - Szabad! - a klub hátsó folyosóin a zene már csak tompa volt, aki kopogott, hallhatta is, hogy szólítottam. |
|