S - Sebesség. Megszállottja vagyok a sebességnek, és ezt leginkább a motorommal szeretem kiélvezni. Aki nem ült még motoron, nem tapasztalhatta meg, mi az igazi szabadság íze.
E - Emberiesség. Nem vagyok nevezhető bárgyúnak, de nem játszom meg magam. Igyekszem persze titkolni, de én is csak ember vagyok, hibákkal és gyengeségekkel. Van szívem. Ezt a kegyetlenkedés sem tudta kiölni belőlem.
B - Bash. Nem Sebastian. Nem Daniel. Nem Seby, és nem is Danny, de nem is SD. A nevem Bash, vagy maximum Moreno.  
A - Alakítás. Az emberek mind álarcot húznak magukra. Kihívót, feltűnőt, egy mosolyt, egy könnyes szempárt. Mikor, mire van szükség. Én sem vagyok kivétel. Ott játszom el a szerepem, ahol kell, amikor kell. Úgy nézz szende tündérkirályfinak, mint egy sorozatgyilkost kiváló terapeutának.
S - Suttogás. Tudok ordítani, de ha valamit jó, ha tudsz rólam, az az, hogy ha valaki nagyon felhúz, egy rosszabb lehet ennél: ha elkezdek suttogni. Mert ha ezt valaki eléri nálam, onnan már csak a pokolban látja viszont magát.
T - Tisztesség. Bármennyire is hihetetlen, a mi világunkban ha valamit, a tisztességet nagyra tudják értékelni. Ne lopd el, ami nem a tiéd, és ha ilyet látsz, azonnal jelezd. Persze ez nyilván nem arra érdemtelenek dolgaira vonatkozik, de a saját bandádon belül ha lopsz, annak súlyos következményei vannak.
I - Idő. Mindennek megvan a maga helye és ideje. Például nem, nem adunk el drogot kisiskolásoknak. Ők még nem tudnak dönteni az életükről. De a tizenhat évesek már igen. Már tudják mit jelent a drog, milyen hatásai vannak, mit tesznek kockára, ha használni kezdik. Én nem örvendek, ha egy tinédzser cuccért jön, de tizenhat év felett már...nem vagyok az apja egyiknek sem, hogy feleljek a tetteikért. Nem?
A - Alku. Na, az nincs. Nem alkudozunk. Ha késel a pénzzel, én letépem a fejed. Nem vagyok emberevő, ha bizonyítod, hogy betartod, amit ígértél, beszélhetünk. De ha nem, akkor hidd el, a föld alá is bújhatsz, megtalállak. És csak egyszer kell átverned...
N - Nyugalom. Bármennyire is szeretem a vad motorozást és a versenyeket, közben a másik véglet is én vagyok. Szeretem csak úgy nézni a csillagos eget a sivatagban egymagam. Nem mondom, hogy egy tibeti szerzetes vagyok, de nehéz kizökkenteni a nyugalmi állapotomból, erre tudatosan is törekszem. A forrófejűség az életedbe kerülhet.

D - Durvaság. Ha szükséges, a legdurvább smirgli kutya f....lábszára hozzám képest. Legtöbbször csendben vagyok, higgadtan, a háttérben várok, hogy a nagyok, a vezetők intézzék amit kell. Erre vettek fel. Hogy kussoljak és félelmet keltsek. De ha arra van szükség, bizony előlépek a sötétből, és azt aztán senki nem teszi zsebre.
A - Asszertivitás. Nem vagyok törtető, de megvan bennem a kellő határozottság, hogy érvényre juttassam az akaratomat. Fogadd el, nem fogok mindenre fejet hajtani. Akkor sem, ha ennek később következményei lesznek.
N - Negativitás. Hajlamos vagyok rosszabb színben látni a világot, mint amilyen valójában. Ez tartott eddig életben. Éld túl, hogy nem én leszek az, aki a legszebb jövőt fogja lefesteni neked, és minden szavában arra fog biztatni, hogy meg tudod csinálni. Bocs, nem vagyok a terapeutád. Ha ilyeneket akarsz hallani, hívd fel anyádat.
I - Igazság. Nem szeretem az igazságtalanságot. Ha valamit mondok, az úgy van és pont. Nem fogok ész nélkül az egyenlő bánásmód mellett voksolni, félre ne érts, de ettől még van igazságérzetem, és tudom, mi a jó és mi az ami nem. (Más kérdés, mi szerint cselekszem és miért is teszem azt.) Ha valaki ígér valamit, az tartsa be. Ha nem teszi, akkor viselje a következményeit. Persze cserébe én is igyekszem tartani a szavam. Az üzlet így működhet csak jól.
E - Erő. Hogy fizikai erőről beszélünk vagy lelkiről, nálam édes mindegy. A golyó rajtam is átmegy. Nem is csinálok úgy, mintha nem így lenne. De ettől még simán a homlokomra irányítok egy Rugert és arra biztatlak, húzd meg az elsütő szerkezetet. Ha pedig nem teszed meg, készülj rá, hogy kicsavarom  a kezedből és feldugom a seggedbe, aztán ott eresztem beléd a tárat.
L - Lasagne. Ez a kedvenc kajám. Bármikor, bármilyen mennyiségben képes vagyok enni. Sosem unom meg, ellentétben a készen kapható gyorskajákkal. Ja, és csak ezt tudom elkészíteni is, szóval ha tőlem vendégséget vársz, rossz lóra tettél, hacsak nem hozol magaddal kaját.

M - Mogorvaság. Nem vagyok túl beszédes típus. Kösz, jól megvagyok a saját világomban. Csinálom amit kell, ha tetszik, jó. Ha nem, ott az ajtó. A túl sok szájtépéstől én tuti nem fogok vattát köpni, erre mérget vehetsz.
O - Okos. Na, akárki mondjon akármit, hát be kell valljam, nem vagyok zseni. Ha az lennék, nem egy szakadt albérletben laknék és nem egy szakadt motort bütykölnék amikor csak tehetem. A dealerkedés csak kívülről tűnik úgy, hogy sok lóvét hoz a konyhára, de igazából épp csak arra jó, hogy ne dögölj éhen. Legalábbis tőlem rohadt sokat vesznek le. Igyekszem feltornászni az árakat, de azt sem akarom, hogy rám szálljanak a kapzsiság miatt, mert akkor meg nem fogy úgy a cucc és esetleg átmennek a vevők a konkurenciához. Szívás.
R - Rettenthetetlen. Nem félek semmitől. Tudom, hogy ez költői túlzásnak hangzik, de majdnem teljesen igaz. Nincs mit veszítenem, hát nem félek meghalni sem. Ha ez a sors jutott, elfogadom, nem próbálok meg minden eshetőséget kikerülni. Nem keresem a halált, de elfogadtam, hogy akár már holnap elérhet. Ez pedig felszabadító érzés.
E - Egység. Próbálok összhangba kerülni magammal, a dolgaimmal, úgy a világgal. Nem mindig megy, de néha jó, ha csak felnézel a csillagokra, és azt mondhatod magadnak, nincs miért rosszul érezned magad, hisz az a kölyök magától vette be a cuccot amit eladtál neki, nem te nyomtad le a torkán.
N - Nagyképűség. Na, ez az a tulajdonság, amit hosszú távon rohadtul nehezen tolerálok, pedig meggyőződésem, hogy egész békés természettel áldott meg a sors, nem tombolok minden tüsszentésre. De ha velem szemben olyan hangnemet ütsz meg, amilyet nem kéne, és ezt akkor és úgy csinálod, ahogy nekem nem tetszik...
O - Odaadó. Na, ezt gondolom nem hitted volna rólam. De, bizony, így van. Ha valaki közel kerül hozzám, nagyon ragaszkodó és odaadó tudok lenni. Az anyám hiába függő, a mai napig gondoskodom róla, és azért dolgozom, hogy neki is egy kicsit jobb legyen, még ha tudom, hogy tönkreteszi magát, akkor is. Mert az anyám, és én a fia vagyok.

A sivatag felett a meztelen égbolt feszül, milliárdnyi csillaggal kápráztatva el azokat, akik hajlandóak egyetlen percre megállni, és egy pillantást vetni rá. Kisfiús félmosollyal emelem fel a fejem és nézem a fejem felett az a keskeny sávnyi égboltot, amit a két háztömb között láthatok.
Az ott a Vénusz, és a Jupiter, éééés az Antares...azt hiszem. Imádom nézni a csillagos égboltot, ilyenkor mindig eszembe jut, milyen aprók is vagyunk mi emberek.
- Hé, haver. - közelít felém a sötét sikátorban egy alak, én pedig megfeszülök. Arcomról lekopik a csibészes mosoly, komorrá válok.
- Csá. Úgy volt, hogy két napja jelentkezel. Hoztad a lóvét? - lököm el magam a faltól, és a nevadai éjszakában átsüvít egy hidegebb fuvallat a házak között. A srác közelebb ér. Kialvatlan, sötét karikás szemei kábán néznek rám. Jóképű kissrác lehetne. Igaz, az arca tele van pattanással, de ezt még lehetne orvosolni. Hirtelenszőke haja a homlokába hullik, és kék szeme a szembogara körül különleges, aranyló sávban fut bele a pupilláiba. Ha csaj lennék, biztos buknék tőle egy izgatóbb pillantásra, de nem abban a csapatban játszom.
- Ja. Bocs, a főnököm nem engedett el.
- Most hoztad?
- Igen, itt van. Tessék.
Felém nyújtja a kötegelt dollárokat, és nagyot szippant az orrán át a levegőből, míg én megszámolom. Feszülten les körbe, de szerencsénkre senki nem jár ilyenkor erre. Az összeg azonban nem stimmel, legalábbis ha még szeretne anyagot. De a pénzt zsebre teszem.
- Rendben van, Akkor további jó szórakozást. - mondom, és elindulok a másik irányba. A srác elkapja a karom és utánam lép.
- Fú, haver...ne csináld már. Hová sietsz? Beszélgessünk még.
Zavaros tekintetében látom a behízelgő szándékot, és tudom, mit akar.
- Bocs, Greg, de nincs több hitel. Nem vagyok bank. Ha kell a cucc, szerezz pénzt. Ennyi.
A srác elém ugrik, ahogy elindulok tovább.
- Na, ne már! Figyelj...én...megadom. Tudod, hogy megadom! Most is meghoztam, nem? Na, szánd már meg egy barátodat, testvérem.
Lehunyom a szemem. Jesszus, a rosszullét kerülget, ha arra gondolok, hányszor játszottam már ezt vele és még számtalan másikkal. Aztán vagy én maradtam szarba, vagy ha nem akartam, nagyobbakhoz kellett fordulnom. Olyanokhoz, akik aztán a szart is kiverték belőlük. Belőle is.
- Értsd meg, nem lehet. Nincs hitel. Ha cucc kell, szerezz rá pénzt, és megkapod. De addig...
És megint feltart. De a testtartásában van valami feszült várakozás, és a pillantása nem tetszik nekem. Szinte rám simul.
- Figyuzz, és...nem intézhetnénk el ezt máshogy? Én...megteszem, ha akarod. Amit csak akarsz...
Ahogy rámarkol a farkamra, akkorát ugrok, hogy a falat majdnem kiviszem, és akkorát lökök rajta, hogy beesik a szemközti kukák közé. Összehúzott szemöldökkel, tőlem szokatlan dühvel förmedek a srácra.
- Takarodj innen, Greg, te meg van veszve? Nem akarom, hogy lecidázz, érted? Ha kell valami, hozd az árát, és megkapod, de nálam ezzel tuti nem érsz célba.
A srác felháborodottan szitkozódva tápászkodik fel, és míg otthagyom, utánam vág egy majdnem teli kukát. Az elvonási tünetek kiszámíthatatlanná teszik.
Szomorú vagyok. Ismertem a srácot, mikor ide jött Nevadába, hogy pénzt szerezzen az egyetemi tandíjára. Ígéretes mérnökjelölt volt. Kevesebb pattanással és nyílt tekintetével egész jónak számított a csajoknál is. Eljött ide pár haverjával szórakozni, és hogy kipróbálják, mennyit tudnak nyerni egy ilyen helyen. Tiszta volt, sosem próbált drogot.
Aztán találkozott...velem.
Lehajtom a fejem, ahogy berúgom a motort, és a bukósisak lehúzott plexijén át még egyszer visszanézek rá.
- Rohadj meg, hallod? Rohadj meg, Bash! Dögölj meg! Azt hiszed kellesz nekem, te kis pszichopata? Hallottam ám rólad meg az anyádról! Hogy te pénzeled, és eladott gyerekkorodban egy kis krackért. Meg is értem, én sem bírnám nézni a pofádat. Nem is kellesz, Bash, sem a cuccod, vidd, akinek akarod. Majd szerzek a barátaimtól. Igen, azoktól, akikkel hadban álltok. Mert ők a barátaim. Te pedig nem vagy a barátom, hallod? Egyedül fogsz megdögleni egy csatornában, ezt garantálom neked! - kiáltja felém habzó szájjal, miközben a kukákba rugdos és tehetetlen dühében a hajába tép. Szánalmas látványt kelt.
Az ordítása elszomorít.
- Mi sosem voltunk barátok - mondom neki, de inkább csak úgy magam elé. Bánt, hogy ide jutott, és felelősnek érzem magam, de ezen csak úgy tudok átlépni, ha azt mondom magamnak, én adtam a kezébe a cuccot, de ő döntött úgy, hogy használja. A halk beszédet kötve hiszem, hogy meghallotta volna. Aztán berúgom a motort, és elhajtok. A hely, ahol elfogadnak és mondhatni bírnak. Vannak rivalizálások, de annyira nem vészesek. Motorversenyek, kihívások, buli és pia. Semmi olyasmi, ami Vegasban nem lenne megszokott. Amikor odaérek, különös dolog fogad. Leállítom a motort, egy ismerős csajszi rögtön oda is fut hozzám.
- Gyere, Bash, itt vannak. És versenyezni akarnak.
- Beszállsz? - kérdezi egy srác, aki röhögve öleli át a szőkeséget. Kedvelem őket, mindig jófejek voltak velem. Angie és Carlos. Mosolyogva bólintok, majd újra berúgom a mocimat, és a hordóban égő tűz körül megteszek pár hangos és látványos farolást. A verseny nem most kezdődik, de ezzel jelzem, hogy készen állok a versenyre. Ahogy félreállok és leállítom a motort azonnal szemügyre veszem a rivális banda pár tagját. Csajok és pasik, vegyesen. Sok új arcot látok köztük, e egy-két motort már láttam máskor is. Elégedetten morranok, majd a zsebembe nyúlok és az arra érkező lánynak odaadom a húsz dolcsit, ami a belépő a versenybe. Ez izgalmas lesz, az tuti. Alig néhány percnyi pihenő után még meghúzok pár alkatrészt, és már be is állhatunk. Van, aki valaki mást is felültet a motorjára. Én csak egyedül szoktam menni, kivéve, ha a versenyszabályzat nem ezt írja elő. Mindig kitalálnak valami újítást. De ma szabadon választható, ki mit akar tenni. Beállok én is, a hátam mögött néhányan az én nevemet kiáltozzák. Volt, hogy én nyertem, nem tagadom, de nem nekem van a leggyorsabb motorom, ezzel is tisztában vagyok. A mocik felmordulnak, gázfröccsöt adok, s mielőtt lehúznám a plexit a bukón, oldalra fordítom a fejem. Egy szomorú, tüzes zöld szempár fúródik az enyémbe. Az idő megáll, és mintha fejbe vertek volna. De gyorsan észbe kapok, és előre indulva, amint eldördül a startpisztoly, nekilódulok. Ideje egy kis szórakozásnak.
S a fejünk felett az égbolton milliárdnyi csillag ragyog. Ez az én világom.