Szerinted milyen, amikor egy britet átdobnak Amerikába, egészen pontosan Vegasba? Ja, hogy még nem gondolkodtál el rajta. Mondhatnám, hogy a te bajod, de inkább kapsz egy kis segítséget. Fogadd el, a saját érdekedben.
Tőlem, neked:
Nyolc éves volt amikor apja egy régi ígéretét beváltva felpakolta a családot és meg sem állt Kaliforniáig. Vegas onnan csak egy macskaugrás...már akinek.
Apja fiatalon hat hónapot töltött a napsütéses államban és megfogadta, hogy egyszer visszatér. Nem kergetni akarta az álmot hanem benne élni. Felesége boldogan beleegyezett az új életbe, a kislányt pedig senki nem kérdezte.
Csendes, közepes tanuló volt kevés baráttal.
Megérkezvén apja álomföldjére tanulmányi eredményei némiképp javultak, de még kevésbé volt barátkozó.
Olyan volt mint aki érlel magában valamit..Talán egy időzített bombát, ami fel is robbant érettségi után, amikor nem kívánta folytatni tanulmányait.
A többit tudod..vagy legalábbis sejted..

Néha jéghideg hercegnő, máskor meg mint egy mocskos szájú utcakölyök
Heveny boltkór, főleg ha turkáló, bolhapiac, vagy régiségbolt a csali
Rendetlen...És lusta rendet rakni.
Néha szívesen elüldögél a lépcsőn cigi és egy üdítő társaságában, bár egyesek szerint ilyenkor elég ijesztő, mert csak mered maga elé és nem tudni, beszívott, vagy megszállta valami.
Legjobb haverja a szomszéd többszörösen keverék kutyája, Tuskó.
Függőségek: Cukorka, nyalóka, rágó és tea..Utóbbi úgy öt tájban, ha sikerül megértetni ezt egy vegasival. ( Nem mindig!)

Merev arccal nézem ahogy a mocskos lé végigfolyik az igazságtalanul túlárazott öltözékén. Az angol hidegvér késésben volt és csak most jutott el a célig azaz hozzám.
Ezúttal egy gazdag seggfej találta meg a gyenge pontomat.
Philnek szólított! Tényleg úgy nézek ki mint Phil Collins? Szerintem nem. Oké, tudom, hogy a Phyllidát nehéz becézni (ha nem lehetetlen) de akkor mondja ki az egészet, vagy szólítson Springwoodnak. Amúgy sem vagyunk haverok, szóval ne becézgessen itt engem. Nem egy ócska ribi vagyok a sarki bárból.
Egy szállodai szobalánynak is lehet önérzete...vagy mi..

Nos, az ilyen esetek miatt nem dolgozhatom abban a szállodában ahol a szüleim. Az egy elegáns, drága és sokcsillagos szálloda.
Nem számít...Elvagyok én egy szerényebb helyen is. Pihenőidőben egy lépcsőn ülve egy üdítő meg néha egy cigi társaságában.
Szemközt szirénák villognak, zsaruk rohangásznak....Balra az utca végén látszik egy kis csücske annak a fenemód elegáns szállodának.
Egy darabig bámulom, mert érdekesebb, mint a  szemközti hulla.
A prostik itt is hullanak, nem csak New Yorkban vagy Londonban. Egy nap én is végezhetem így, ha nem szedem össze magam záros határidőn belül...Mondjuk elkezdek és végig is csinálok valami tanfolyamot.
A másik választás, hogy felszedek egy erősen drogfüggő, haldokló, gyermektelen milliárdost.
Jó kis tervek mi?
Egyelőre azonban csak apámmal akarok üzletet kötni, hogy adja el nekem a pick-upját.
Ha  ez megvolt jöhet a következő pont. De az már egy másik nap...Vagy hét..