-Egy pöcs vagy Caelum!-minden erejét beleteszi ebbe a drámai ajtócsapásba, ami lezáró hangként szolgál rövid szerelmi történetünknek.
-Igazán örültem.-kiabálok utána és még intek is egyet a levegőbe mielőtt visszaejteném a fejemet a fehér párnák közé. Iszonyatosan másnapos vagyok. Az agyam nem teljesen cseppfolyóssá vált szövetei rock koncertet nyomnak a két dobhártyám között, miközben a gyomrom, a nyelő-, illetve a légcsövem az óceán mélyén aszalódik romokká a lelkem maradékával együtt, aminek egyébként megkérdőjelezett a létezése.
Előbb vagy utóbb, de minden lány megtanulja, hogy nem mindenki megmenthető, mert egyszerűen nem mindenki akarja, hogy a megváltójára találjon. Ilyenkor persze jön a meglepetés, hogy 'pöcs vagy Caelum', amit nem is tudnék egyszerűen megszámolni, hogy már hányszor basztak a fejemhez, annak ellenére, hogy köztudott tény. Megszólal az órám annak ellenére, hogy nem is szándékoztam felkelni. Ördögi pontossággal abban a pillanatban kinyílik az ajtó és belép rajta az a nő, akit kidob a google, ha azt írod be, hogy Milf. Vagyis az anyám. Egészen pontosan 49 éves, de hála a plasztikai műtéteknek, jajj bocsánat, a természetes szépségének még mindig mindenhol feszes maradt a bőre.
-Találhatnál végre egy rendes lányt magad mellé...-még csak átlépte a lakásom küszöbét, de természetesen már kapok is a pofámra annak ellenére, hogy igazából 27 évesen akár már békén is hagyhatna a francba.
-Mint apa téged?-nem nézek rá de mivel a következő pillanatban a nyakamban landol egy pohár hideg víz, úgy érzem pontosan elkaptam a fonalat.

-Kelj fel magadtól, vagy a körmeimmel foglak kicibálni abból az ágyból. Az apád születésnapja van. Nem érek rá a faszságaiddal foglalkozni.-erre a megható pillanatra gondol az ember, amikor az anyai szeretet kerül szóba a pszichológusánál. Nem neheztelek rá. Világéletében ilyen volt. Az a csoda, hogy nem az volt az első szavam, hogy 'Fasz'.
-Miért épp más faszával szeretnél foglalkozni?-emelem fel a fejemet a nedves párnáról. Tekintete nem gyengéden nevelő célzatú, hanom olyan gyilkos hárpia jellegű, amitől az ember egyetlen pillanat alatt összeszarja magát.
-Szedd össze magad. 1 órán belül indulunk!-nem kér. Parancsol. És már távzott is. Így legalább végre magamra hagyott, hogy indulhasson a reggeli megszokott rutin. Természetesen nélküle. Zuhany, köntös, kávé, borotválkozás, fogmosás, haj, öltözés. Pontosan 59 perc elteltével kilépek a házból és beülök mellé a besötétített fekete ribancverdába.
Telefonál, de egyébként is gyülölök vele beszélgetni, úgyhogy nem is bánom. Közben megnézem az egyenlegemet, hogy mennyire volt húzós az előző este. Rohadtul. Mármint az eleje. Pia.... pia... pia... meg még egy kis alkohol. Gondolom utána ültem le pókerezni, amikor már kellően szűkre ittam a szemeimet. Az arcok már elmosódtak az emlékezetem zagyva világában, de minden egyes lap ott van a szemeim előtt. Csináltam 1-2 faszságot, de összességében egész jó partikat zártam. De talán kockázni tényleg nem kellett volna. Összességében azonban nem tudok haragudni saját magamra, mert még így is majdnem 10.000$ plusszban zártam az estét.
-Hány éves is az öregcsont?
-69.
-Na az zsivány..

Kezdjük az elején, de tényleg. Kibaszottul az elején. Képzeld el a legdögösebb 21 évest, akit el tudsz képzelni. Hosszú, barna haj, napbarnított bőr, frissen és üdén mászik elő az óceán habjai közül. Most pedig képzelj egy 41 éves milliomos fazont, aki ezt végignézi és igazából még nem találkozott olyan dologgal az életben, amit nem szerezhetett meg magának. Rövid ismertség, néhány drága koktél, egy bevásárlás Beverly Hills legdrágább utcáján egy iszonyatosan rövid dugást eredményezett, legalábbis anyám elmondása szerint. Ha apámat kérdezed arról az éjszakáról, akkor azt fogja mondani, hogy anyám órákon át feküdt a menet után elaláltan, és a fiatal női szív azonnal szerelembe esett. Nem terveztek hosszútávon egymással. Apámnak bőven elég lett volna, ha egy pár évig mutogathatja maga mellett, aztán majd lecseréli valami fiatalabbra, állítása szerint egyébként is akkoriban a munka, a Wall Street és a kokain volt a párkapcsolata. Nem pedig egy 21 éves csitri.
A fogamzásgátló mágikus varázslata azonban esetükben megtört, hiszen valószínüleg már az első szexuális élményüknél én bekerültem a képbe. Így azonban apám 1 éven belül egy fiú örököst köszönthetett a világon. Anyám pedig mélységesen eltemethette a gyermekkorát, amit akkor még nem akart lezártnak teremteni, de már akkor zseniális érzékem volt hozzá, hogy hogyan basszak be a képbe, így mindenkinek egy pillanat alatt rendeztem át a kis életét. Így az életük fenekestül felfordult.
Gyerek. Gyors házasság. Így anyám biztosítva volt egy életre, hogy még véletlenül se kelljen egyetlen műkörmét sem megmozdítania, az apámnak meg volt kire hagyni a céget, és egyetlen testvérére sem kell egy árva dollárt hagynia. Tiszta nyereség. Mindenkinek.
Anyám kiélvezte a luxus élet minden pillanatát, apám kollégái pedig anyám minden porcikáját, összeségében szar ebbe belegonolni, de egyiküknek sem jutott eszébe, hogy kimásszanak ebből a kapcsolatból. Kölcsönösen nyelték, illetve egészen pontosan azóta is nyelik egymás faszságát. Talán pontosan ezért alkotnak annyira jó párost.
Ennyit róluk. Képbe jöttem én. 27 évvel ezelőtt San Franciscoban láttam meg a napvilágot október 21. napján. Akkoriban apám mindennel kereskedett. Luxus autók, házak, hotelek, még egy időben szerintem kokaint is szórt a társaságában, de erről nem volt hajlandó velem beszélni, csak sejtelmesen kacsintott egyet.... mielőtt felszívott volna egy csíkot. Meglepő módon a nevelés teljes hiánya ellenére egészn 13 éves koromig egészen vállalhatóan tudtam viselkedni. Talán addig  pontig, amíg be nem ütöttek a hormonok, még egészen illedelmes is voltam. Aztán persze beütöttek a hormonok, meg a gimnázium, meg minden olyan szar, ami képes elbaszni egy kamasz fiú agyát, és elkezdtem a koncentráció teljes hiányában szenvedni. Nem sokáig voltam én a kis fika gyerek a gimnázium falai között. Az első évben aránylag sokszor vertek meg, mert vézna voltam és alacsonyabb náluk. De a nyári szünet alatt ténylegesen beütött a kamaszkor és én lettem a korosztályomban a legmagasabb. Annak ellenére pedig, hogy a farkamnál nehezebb dolgot nem igazán vettem a kezembe békénhagytak.
Persze lehet, hogy azért mert létra kellett volna ahhoz, hogy pofán tudjanak vágni de minimum egy szék mindenesetre és kikerültem a lúzer részlegből. Aránylag hamar. Az évek pedig talán akár még büszkén is mondhatom, hogy az előnyömre vártak. Nyilván nem mindegy, hogy ha mindenki jogosítványt kap, akkor utána milyen autóval parkol le az iskola előtt. És akkor lettem az igazi befutó. A jogosítvánnyal egy napon kaptam meg apámtól az első autómat, és attól a naptól kezdve nem volt megállás. Először néhány röpke gyorshajtás, aztán jöttek az olyan beírások, illetve figyelmeztetések miszerint "Az iskola területén szigorúan tilos szexuális tevékenységet folytatni". Apám röhögött. Anyám nem. De én addig is tudtam, hogy ki a jófej a csapatban. Érettségi után én személy szerint nem tanultam tovább, mégis apám elintézte, hogy legyen diplomám marketing illetve hotel management szakon.
Alkohol, könnyű drogok, és 21 éves koromtól kezdve a szerencsejáték. Mindegy mi volt csak dobjon pénzt. Póker, szerencsegépek, rulett, de a kedvencem mind közül a blackjack. Verhetetlenül szerencsés a kezem, hát még azóta, hogy 22 éves koromban Las Vegasba költöztünk és az apám megvett egy szállodát, kaszinóval az alsó szinten. Így már értettem mi alapján választott egyetemi szakot.
Azóta pedig Las Vegasban pörög a Mclaine család féle fogaskerék, vagy éppen szerencsekerék. Szóval ha unatkoznál és a környéken jársz... csörgess meg!