Queen of Madness

Job : Daddy's Lil Monster Location : Las Vegas Posts : 42

Here I come

Job : Daddy's Lil Monster Location : Las Vegas Posts : 42

Lent a mélységben

Sosem érinthettek meg. Úgy nem. Sosem hagytam nekik. Bedőltek az incselkedésnek, a játszadozásnak, a szép kék szemeimnek. Mindent elhittek. Ügyes vagy. Ügyesek vagyunk. Ez nem csak az én érdemem. Én te vagyok. Te pedig én. Mi egyek vagyunk. Szerencsére. Egyedül már biztos megzakkantam volna ezen a helyen. Minden.. annyira.. fehér. Kiborít. Szerintem ez egy sokkal barátságosabb hely is lehetne, ha kicsit változatosabb színeket használnának. Minek? Az emberek úgysem maradnak itt sokáig... te is összevérezted már sokszor. Nem direkt. Véletlen volt. Ha tudnál vigyázni a dolgaidra biztosan lehetne szép falunk is. Ha tudNÁNK vigyázni. TE mondta. MI egyek vagyunk. Ez is a kettőnk sara. Ne próbálj meg kibújni a felelőség alól. Felelőség? Mi a csoda... kinyitottad az idegen szavak szótárát és valami újat tanultál Josie? Goromba vagy. És bunkó is. Ez a TE érdemed. Ha én goromba vagyok, akkor te is. Na látod ez például kicsit sem igaz.
Fölényesen nevetek egyet, amikor rájövök, hogy nem vagyunk egyedül. Kííínos. Bocsánatkérően mosolygok egyet.
-Kérdeztem valamit.
-Huuhh?
-A hangok Josie.. visszatértek?
-Josephine a nevem.-félrebillentem a fejemet.
-Visszatértek?
-Őt nem veheted el tőlem... ő az enyém... a sajátom. Mindig velem fog maradni.
-Te is tudod, hogy ez nem lehetséges.
-NEM.-rácsapnék az asztalra, de le vannak kötve a kezeim.-Nem veszed ŐT el.
-Miért ragaszkodsz hozzá ennyire?
-Csak Ő ért meg. És nem tart bolondnak, amiért éjszakánként egyedül beszélgetek. Sok elrendezni valóm van magammal tudja? De maguk azt hiszik, hogy ettől már zakkant vagyok. Ő nem ítélkezik.
Dehogynem aranyom, csak nem fölötted. Kuncogok egyet.
-Mit mond? Uzítja valamire?
-Sosem fogja megtudni.-még mindig csak kuncogok.
Szerinted ma nem fésülködött vagy kidobta az asszony? Próbálom elfojtani a nevetést. Kevés sikerrel. Ez túl nagy muri, hogy kibírjam nevetés nélkül.
Figyeld csak... mindjárt elveszti a türelmét...
Ezt már nem bírom. Nevetésben török ki. Ököllel rácsap az asztalra, így hirtelen hallgatok el.
-Azért mert elhagyta a neje az én nyomorúságom egyetlen vígaszát még nem kell elvenni.-villannak rá élesen íriszeim. Megnyom egy gombot, amitől kinyílik az ajtó és két ápoló lép be rajta. Kötelességtudóan állok fel a helyemről.
-Akkor jövőhéten.-mosolygok rá. Az egyik ápoló kikísér, a másik konzultál. Félfüllel még hallom, hogy megint a piros bogyók lesznek vacsorára. Úgy teszek mintha nem hallanám, úgy teszek majd mintha tényleg csendet varázsolna a fejemben. Rajtam hagyják a zubbonyt egészen addig, amíg a két pirula le nem csúszdázik a torkomon. Majd magamra hagynak, hogy tovább emésszennek a fehérre meszelt falak. Még egy darabig figyelnek... rendszeresen rámnéznek a kukkolón keresztül. Aztán csend lesz, én pedig próbálok elrejtőzni a vékony takaró alá.
Pssszt....
Figyelek.
Jó... már megijedtem, hogy elaludtál...

Job : Daddy's Lil Monster Location : Las Vegas Posts : 42

Lehetnék én az, akiért ölnél?

Job : Daddy's Lil Monster Location : Las Vegas Posts : 42

Álmomban boldog voltam véled talán

Hol volt, hol nem,
Rád leltem, éltem hajnalán,
Hol volt, hol nem,
Álmomban boldog voltam véled talán,
De csak álom volt,
Így nem lesz már nyugtom semmiképp,
Hiszen sejtem jól, hogy élsz, valahol,
Hát jöjj, és keress,
És szívből szeress, te álomkép.

Álmodtam. Kiről? Nem tudom. Megölted? Nem. Akkor mi értelme volt? Nem tudom. Mesélj róla. A keze véres volt.. de a lelke tiszta. Az hogy lehet? Nem tudom. Egyszerűen jó volt. Mert hitt valamiban. Valamiben, ami jó.... és a jó dologért hajlandó is volt ölni.. Ugye most nem az jön, hogy értünk gyilkolt? Nem. Reméltem. Az már undorító lett volna... nem lehetsz ilyen nyálas. Azt te mondjuk pont nem döntheted el. Mindegy. Mesélni akartam. Legyen.. mesélj. Már nem akarok. Megint addig fogsz vitatkozni a saját fejeddel Josie, hogy a végén addig püfölöd a falba, amíg el nem ájulsz.. Jogos. Szóval? Szóóóval. Egy idegen helyről álmodtam. Utcák... tele arctalan emberekkel... mindegyikük annnyira... jelentéktelen volt. Nem volt céljuk... nem tudták miért élnek... csak léteztek, mint a fogaskerekek. Neki volt egyedül arca köztük. Nem tartozott közéjük. Kívülálló volt... mégis közülük származott. Hitt egy célban... amitől a világ akár egy jobb hely is lehetne. Ezt ő mondta? Nem kellett neki... Tessék? Ez egy álom volt... ne köss bele mindenbe légyszíves. Ez eddig hülyeség.. Nem volt az. És aztán? Mormolt valamit. De nem hallottam jól... talán egy ima volt... Talán? Talán... Utána? Utána minden megváltozott. Mintha felkeverték volna az egészet egy fakanállal. Szétcsúsztál a gyógyszerektől. Biztosan... de ez most nem fontos.

De csak álom volt,
Így nem lesz már nyugtom semmiképp,
Hiszen sejtem jól, hogy élsz, valahol,
Hát jöjj, és keress,
És szívből szeress, te álomkép.

Aztán egyszercsak az utcák üresek voltak. Minden kihalt... minden halott... mindenki halott. A földet vér mosta végig.. mindenhol. Ő pedig ott állt. Dögös volt? Háttal állt. A háta dögös volt? Ezt nem értem. Én se.. hagyjuk. Aztán hátranyújtotta a kezét... mintha csak vezetni akart volna... vagy mutatni valamit. Mit mutatott? Semmit. Ezt hogy érted? Felébredtem. Kár... akár még értelme is lehetett volna ennek a beszélgetésnek. Nem kell mindent értened... Én a belső hangod vagyok azt tudod? A buta pici fejed... Akkor sem kell értened. Miért? Mert jól mondtad... te az én buta pici fejem vagy... ezt tudod ki érti? A gyomrom... és a mellkasom... meg talán egy kicsit a torkom is. Milyen érzés? Meleg... de magányos... mert én itt vagyok bent... és ez a férfi létezhet odakint. Fáj? Kicsit. Helyes. Miért? Mert ha fáj akkor erősebb leszel. Ha erősebb vagy, akkor nem tudnak bántani. Jogos.
Hirtelen nyílik a retesz és két kiváncsi szempár mered rám. Tekintetünk összeakad. Méreget. Vizsgál, hogy van-e dokira szükségem. Nincs, de neki kötelessége ellenőriznie. Visszazáródik a retesz, de hallom az ajtón keresztül a hangját.
-JWM194. A délutáni órákban orvosi ellenőrzést kérek. Erősödő skizofrén viselkedés. Esetleges dózisnövelés felülvizsgálatát kérem.
Franc. Lebuktunk. Le bizony... Nem szeretik, ha veled vagyok. Kár... mert én nem hagylak el. Nem. Téged nem vehetnek el.