„És a The Jensens MEGINT MEGCSINÁLTA!!!

A híres angol rockbanda, a The Jensens, idén megint sorban állt az év angol albuma rangos kitüntetésért, és csakúgy mint alig 2 éve, messzemenően tarolt! A majd 22 éve futó párocska még ma is hozza a régi formát, ezzel megmutatva az angol ifjaknak, ugyan.. hogyan is kell ezt csinálni! „


- Gyere.. húzzunk el innen... - bökdösöm meg Effyt és a híreket hallgatva neki se kell kétszer mondani.
Kitolja magát az ülésről, ottmarad a fél palacsinta, de leszarom. Rohadtul elment az étvágyam az egésztől.

Szól a csengő, pont az ajtó fölött, a mellette lévő ablaknál egy kiscsaj bújja a Rolling Stones legújabb példányát, nekem meg nem sikerül nem odanéznem.

- Hé, Conor! Most már mindig ezt fogod csinálni!? Folyton lelépsz, ha meglátod őket valahol? De hát most már nem is kéne érdekeljen, most hogy…

- Fogd be Effy! – húzom rá egyszerűen és kitárom neki az ajtót. Megáll. Megemelem a szemöldököm. – Jössz.. nem jössz... Esetleg ittmaradsz tovább csöpögni és jópofát vágni az egészhez? – cinikus pofát vágok de kurvára nem érdekel. Ő is jól tudja mi a dörgés. Mindketten tudjuk. A bőrünkön érezzük ezt az egész elbaszott életet.

- Hé! Te nem a Jensenék fia vagy? – egy hang hátulról, én meg…

- NEM! – vágom rá egyszerűen és hagyom bevágódni az ajtót a hátam mögött.

- Conny, ne csináld már ezt! – hallom Effy hangját, még csak 17, de neki is kurva korán kellett felnőnie.

- Mit csinálok, mi?? Mégis mi a.. faszt csinálok! Az a baj hogy áthurcolom a segged egész Amerikán? Vagy az hogy Larry megintcsak hozzám baszta a szokásos összeget, és anya még annyit se képes üzenni hogy baszd meg! És jaaa.. – játszok rá rendesen – persze mert mindennapos dolog hogy kiderül hogy az anyád félrekúrt régen és valószínű akit az apádként láttál minden nap a szennylapok címoldalán, csak egy újabb fasz, aki volt olyan hülye.. hogy megbízott egy nőben!

És most szakad a cérna. Effy hallgatása jelzi, hogy most túl messzire mentem, ezért rövid hallgatás után baszom be a kocsi sofőr oldali ajtaját olyan szinten, hogy az még hetekig kong a környéken, és megkerülve az autót, közvetlenül elé lépek.

- Bocs.. ne haragudj.. – váltok hamar félhangerőre – tudom hogy neked attól még az apád. – bocsánatkérésnek nem tökéletes, de legalább szívből jön.  – Na gyere ide te.. – rántom magamhoz, nem várom meg amíg ő lépi meg, vagy amíg fogja magát és bepancsol egy hatalmasat.

- Még mindig bassza a dolog a csőrömet. – beszélek már a hajába előttem, a feje a mellkasomon, átölelem, az államat meg a fejére teszem, úgy ahogy mindig is szerette kiskorában. Biztonságot adott. – Akárhogy is lesz.. kiscsaj… bekaphatják. – engedem lassan el, de csak akkor amikor kifűződik a kezeimből. – Soha nem volt rájuk szükségünk, ahogy nekik se ránk. – dőlök én is a kocsinak seggel, pont Effy oldalán, aki a táskájában kotorászik. – Megleszünk nélkülük. Mi ketten.. – sóhajtok bele, és felötlik a fejemben hányszor meg hányszor meséltem neki mesét késő este, amikor rájuk várt.. amikor úgy volt a fellépésnek vége,  mégis csak másnap másztak haza délben.

- Adjál nekem is! – kapom ki a kezéből a dobozt, mire megtalálja végre az ízesítettet, de az enyém elfogyott, beérem most ezzel.
Cigaretta villan a fogaim között. A gyújtót a farzsebemből mentem ki, alá gyújtok, ahogy az övének, és a fejem fölé fújom a gyengén émelyítő füstömet.

- Tudod, nem is tudom mi lenne velem nélküled. – ütközöm egy jóízű mosolyba, de akárhogy is van nagyon jól tudja hogy nemhiába tettem meg ezt az utat. – De attól még kíváncsi vagyok ki a figura. – újabb füstköteg, megpiszkálom a körmömet és  meglátom hogy már megint a táskában matat.

- Mit keresel..  – kérdezem, de egy pillanatig se néz rám, csak belebújva abba a cuccba egyre elvetemültebben kutat.

- Itt volt.. valahol.. itt kell lennie..– hallom a tompított foszlányokat, és nem kell egy percig se kérdezősködjek, hogy tisztában legyek vele mi is az amit ennyire kajtat.

- Már megint látod? –sóhajtok, de elég egy bólintás a szemeimbe hogy tisztában legyek vele most sem viccel. – Na, ülj be! – tépem ki a cigarettát a számból, és a kocsi elejét visszakerülve berakom magam az ajtón.

- Nesze.. – nyújtom át neki a kisss.. poros zacskót, csak rövid szünetre meglengetve előtte. – De csínján bánj vele.. tiszta és erős. – szűröm a fogaim között, de a szívem ilyenkor összeszorít egy darabot.

- Na húzzunk el! – tolom a kulcsot, felbőg a motor. A szélvédőt figyelem, de az ahogy elhangzik az a két szippantás mellettem, már elkerüli minden gondolatom. Próbálja. De mindez csak átverés, jól tudom. Az, hogy 17 évesen drogfüggő a húgom, csakis az én hibám. Meg az erősítőé.. Azé a mocskos.. kibaszott erősítőé..
Nem vigyáztam rá eléggé…

Nagy barna szemek, beszívott tekintet. Nem véletlenül. Állandó füstfelhő veszi körbe, hogy épp átlagos, vagy füves soha nem mérvadó. Agresszív fellépése szinte minden eset következménye. Ritkaság ha vigyorog, vagyis ha őszintén, nem beszívva vigyorog. Talán a szökőévek számával azonos. Az oldalán állandóak a kések, de egyet biztosan folyton magánál tart. Végszükség esetére. Hogy neurotikus?? Minden drog megbosszúlja előbb vagy utóbb önmagát. Depressziós? Öngyilkos hajlamok? Pecsét a múlton, és a teljeskörűen hiányzó szabályok. Nárcisztikus vagy hatalmaskodó? Világ életében a kezéből ettek a talpnyalók és nem is habozik ezt kihasználni. Ha valakit megalázhat, élvezi. Ha körülrajongják, nem tetszik neki, kivéve ha készséges és ellenkezés nélkül a kedvére tesz.

Nem érdeklik a megítélések, az elvárások, a következmények, vagy bárki más, csak egyetlen ember.. a húga. Egyenes út a pokolba, mégis élvezettel kövezi ki…



Conor és világa..

- Helena Norah Jensen (Osmer) | 47 | - Az anya…
A kapcsolatuk felszínes, de nem elég erős a fogalom. Mondjuk úgy, kb 3 éves korában még tudta ki volt. Van néhány meghatározó emléke, jó emlékek, és vége. Azóta csak szülinapokon táviratok, ha épp nem elfoglalt és a menedzsernek eszébe jut az időpont. Néhány cikk az újságban, néha egy-egy visító ribanc, aki fotót akar mert ő a nagy Jensenék fia. Ha teheti, meghúzza. Legalább lesz egy készséges numera. Ha nem, elhajtja a búsba. Legtöbbször teheti...

- James Ferdinand Jensen | 49 | – Az apa…
Talán még nagyobb veszteség, mint az anyja. Kölyökkorában még példakép volt, ezért is kezdett a zenélésbe. Gitár, zongora és ének... Talán azt hitte ezzel majd felkelti a figyelmet, az mégse vette észre. Továbbra is csak egy hang maradt a távolban, egy név az újságban, és a hit, hogy ő nem árva. Egészen addig a pillanatig…
Amikor kiderült hogy az anya mégsem volt annyira hűséges, egy véradás sínylette meg. Egy botlás volt… Azt mondja ő. A kölyök meg még mindig nem bocsátott meg. Ahogy az apjának se...Talán pont ezért volt hogy az egész életében szart a fejére…

- Lawrence 'Larry' Melvin | 42 | - A menedzser…
A család ügyvédje, mindenese, a szülők egyik menedzsere. Ő az egyetlen aki segíti a testvérpárt, akár fizikális, jogi, vagy épp pénzügyi segítségre van szüksége. Nem egyszer hozta már ki Conort a börtönből, mosta fel egy átdrogozott éjszaka után, vagy a magánkórház detoxikálójában perkálta ki a hallgatásért járó pluszköltséget. Jórészt mindig tudja hol vannak, akármerre mennek. Afféle "bébiszitterként" szerepel az étlapon, mindig ő az első "felnőtt" segítség, és egyféle apapótlékként tekintenek rá. Conor mégis szereti szívatni.

- Farrah Elizabeth Jensen | 17 | - A hugica…
Mindmáig a legnagyobb kincse. Az életét is odaadná érte, és az nem is kérdés ha választania kéne kit választana. Minden további nélkül, mindenen és mindenkin átgázolva védelmezi. Nem számít kit kell megölni. Ütni, szúrni, belezni. Az egyetlen értelme az életének.
A baleset óta a lány skizofréniás tünetekkel küzd. Számtalan próbálkozás szerepelt az étlapon, elektrosokk, gyógyszerek, és mikor a lánynak az egészből elege lett, Conor-hoz fordult segítségért. Az pedig az egyetlen általa ismert dolgot tette: Megkínálta az első adaggal...
Meg nem ment.. de legalább elfeledteti a volt barátról szóló képzeteket…

- Tate Langdon | 18 | - A korabeli barát..
Jóbarát. Igen, az volt. Ugyanolyan kattant, mint Conor. A két fiú még 12 évesen talált egymásra, amikor már együtt kínozták a bogarakat és macskákat. Ketten kismillió beteg stikliben és balhéban benne voltak, mígnem Tate szemet vetett Effy-re. Időbe telt, de Conor áldását adta az egészre. A lány hol is lehetne jobb helyen, mint folyton a szeme előtt, egy olyan fiú kezeiben akiben egyedül bízik a világon..
Aztán történt az a baleset. Egy nem ki(be)számított buli, egy zárlatos erősítő, és a lány áramütéssel kómába esett. Hosszú hónapok egy kórházi ágy mellett, de amikor Tate egyszer feladta a küzdelmet, eltűnt és többé nem hallott már felőle senki. Egész az esti hírekig…

„Most kaptuk a hírt, hogy Bristol szívében, a Saint Sebastian Középiskolában lövöldözés tört ki. Az áldozatok száma még nem tisztázott, az önkéntes merénylő egy Beretta M9-es típusú fegyverrel fenyegette meg a környéket, azután lövések dördültek. A fiú, egy pszichiátriai kezelés alatt álló 18 éves egyetemista, az iskola korábbi hallgatója, az elkövetett gyilkosságok után önmagával is végzett…”

- William Turner | 19 | - A második.. barát(?)
Az azért mégsem. Inkább haver vagy olyan csapattárs, akinek a közelében jól esik a mulatás. Drogok.. nők.. szex... Tate utáni 'pótlék' az élvezetekben, bár vele soha nem pendültek annyira egy húron. Will mindig csak egy utánzat maradt, mégis segített, amikor kirángatta Conort Grace, az angol ribanc karmai közül. Will közelebbi barát lett, mígnem egy éjjelen rá nem nyitott a kiütött húgára akin épp Will dolgozott. VolNA, ha Conor nem lép közbe és veri 3 perc alatt pépesre. Megmondta, többé ne lássa meg a közelükben!



Like:
~ nők, bármilyen mennyiségben
~ pia, töménytelen mennyiségben
~ egy dohánycég megélhetne belőle
~ mint ahogy egy nagyobb ültetvény is, ahol virágzik a kender
~ drogok, különféle félék és fajták, mind jöhet
~ a készséges kurvák
~ ha valakit nem kell győzködni, mert annak rossz lenne a vége
~ megtörhető, alázható emberek
~ ha nyálzik neki a sok mocskos drogos  az anyagért
~ a zene..  A gyönyörű játék és mennyei hang
~ biliárd, ha épp nincs beszívva, és eltalálja a golyókat
~ Effy!!! (talán az első sorban! ; ) )
~ Larry-t is bírja még ha folyton piszkálja is
~ Will... hát érte nem biztos, hogy hullatna könnyet
~ Tate emlékét is szereti, még ha be is látja, hogy egy hülye állat
~ és végül a fájdalmat, mert attól érzi, hogy még él!

Dislike:
~ a pökhendiséget, és meg is torolja
~ a beszólásokat
~ a férfi rajongókat (a szüleikét)
~ ha Effy-t bárki is fenyegeti vagy veszélyezteti (halál fia!)
~ a másnapos reggeleket
~ a saját hányásában ébredni
~ ha a csaj elkéri a telefonszámát (kivéve ha nagyon jól teljesített  )
~ a vizezett piát
~ a szüleik linkségét
~ a világot!