Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.
♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.
Belépés
Chat
Legutóbbi témák
» Zenedoboz... by October Soininen Wallow Pént. Nov. 22, 2024 10:53 am
#1Tárgy: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Ápr. 11, 2022 10:05 am
Egy nehéz nap éjszakája
_________________
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#2Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Ápr. 11, 2022 10:25 am
Dr. Jake & Nyda
*Lisa sosem adja fel. Talán egyetlen közös van bennünk, a jazz szeretete, de azon kívül semmi. Oké, szereti a kutyámat és szerintem néha színhússal eteti, néha átjárunk egymáshoz, legutóbb pedig bevezetett a steak sütés rejtelmeibe, de egyébként tűz és víz vagyunk. Az ellentétek persze vonzzák egymást és ez a szerelmen kívül is így van, Lisával remekül megértjük egymást, csupán egyetlen dolgot nem sikerült véghez vinnie; A vakrandit. Egy pasival és velem. Mindig nemet mondtam rá, kevés férfi van akiben meg tudok bízni és ők olyanok nekem mint a családom, egy kezemen meg tudom számolni őket. Egyszerűen nem megy, mindig Clark jut eszembe, aki jóképű volt, kedves és a tenyerén hordozott…aztán már csak jóképű volt és jobbára én hordoztam a tenyere és az ökle nyomát magamon. Vegas pedig nem a jó fiúk gyűjtőhelye. Lisa eddig nem tett tanúbizonyságot arról, mennyire körmönfont is tud lenni, ezért nem gyanakodtam, amikor elhívott a Piano bárba egy jazz estre, úgy gondoltam még jót is fog tenni egy kis kikapcsolódás, és korán leléptem abból a bárból, ahol nem vendég szoktam lenni. Vinnie-nek beszóltam, hogy korábban lelépek és viccesen még azt is megjegyeztem, hogy randim lesz, amit az akkor viselt ruhám igazolt is. Onnan indultam és a Piano előtt találkoztunk Lisával, majd odabent helyet is foglaltunk egy asztalnál ami a mi részünkre volt fenntartva. Rendeltem magamnak egy pohár édes fehér bort és azt iszogattam beszélgetés közben. A zenés est kezdetéig még volt vagy fél óra, úgy terveztük, hogy majd a szünetben megvacsorázunk, és addig egész jól ment minden. Mire a borom fele elfogyott, vettem észre, hogy Lisa sűrűn tekintget a bejárat és a közelében lévő pult felé, s mikor megkérdeztem miért, kérdéssel felelt.* -Nem akarsz még inni valamit? Hosszú még az este, egy erősebbet? Ugyan már Nyda, egyszer az életben kirúghatnál a hámból. *Most kezdtem gyanakodva nézni őt, egy pillanatra meg is emelkedett az egyik szemöldököm, Lisa pedig mintha behúzta volna a nyakát a vállai közé és somolygott.* -Ugye nem? Mondd, hogy nem szerveztél nekem be valakit! -Nem szerveztem be neked senkit, de attól, hogy ezt mondom, még nem…biztos, hogy úgy is van. -Lisa! *S már fogtam is a táskám, álltam fel az asztaltól, hogy kiadjam magamból a dühömet, ami enyhén szólva is nevetséges volt, persze kibírom…egy este egy pasival, akivel valószínűleg soha többé nem találkozom….bár Lisa körültekintő szervezése azért mit mondjak; félelmetes volt. Nem akartam elmenni, a jazzről nem mondok le, de kellett pár perc a női mosdóban, vagy odakint a friss levegőn. De mire összeszedtem magam, Lisa már fel is állt és megfogta a karom.* -Jake, örülök, hogy eljött!*Szuper! Nincs már idő kiszaladni a mosdóba.*
#3Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Okt. 27, 2022 6:07 pm
Még (este)6-kor is, szemközt nézve a tükörrel, azon tanakodom, hogy ez jó ötlet e. Amiről teljesen megvagyok bizonyosodva, hogy nem az. Tökéletes az életem. Én, Susie a fikusz, aki bőven megelégeli ha napi egyszer lát, maximum egy fél órát, és néha meg is locsolom, de egy fix nő... Nnnnnnnem tudom, ez nem nekem való. Már az egyetemen se ment, még ma is emlékszem Susana hisztijeire - hogy rá soha nincs időm -, és már akkor tudtam, hogy ez nekem nem kell. Vagyis nem kéne, aztán meg... Talán lehet hogy az volt a jó választás, hogy hagytam hogy ő tegye meg. Nem tudom lett e volna erőm kidobni. Az azóta eltelt időben valahogy nem hiányzott ez az egész. A munkámnak éltem, és ez így van jól. Továbbra is jó lett volna, ha az osztályvezető nővér - nevén nevezve: Lisa - nem győzköd folyton arról, hogy nemcsak hogy jó lenne már a férjével egyszer beszállnom egy teniszmeccsbe, de ideje lenne már valamit kezdenem is magammal, folyton dolgozom, és ő ismer is valakit.. ~ aki ismer valakit, és az valakit... ~ Folyton így szokott ez menni, de EZEKNEK NINCS SOHA JÓ VÉGE!
Most mégis itt állok.. az egyik legjobb öltönyömben a tükör előtt, és arra készülök, hogy egy telefonüzenetben megkapott időben és helyen, alig egy óra múlva ott legyek, és elemezzem a kulcsszót: Jól fog szórakozni!
Jól fog szórakozni.... Ez az egyetlen amim van. Semmi más. Meg a bizalmam hogy nem átverés az egész, hogy nem akar valaki egyszerűen hülyét csinálni belőlem, csak mert úgy tartja kedve, unatkozik, vagy épp bosszúból, mert nem tudtam épp segíteni rajta, a betegségén, vagy ezernyi variáció felugrik a fejemben. Mégis itt vagyok... Ha csapdába sietek, hát legyen, ha csak egy könnyű estébe.. Miért is ne!?? Csak egy kis beszélgetés.. egy ital.. néhány jó perc... Miért is ne!?
Győzött a józan ész (helyett a kíváncsiság, na meg a 'még nem volt ilyen' szentélye) és máris csörög a zárban a kulcs, tartok lefele a lifttel, szállok be egy taxiba, és még az se zavar, ahogy Vegas fényei unalmasan egysíkúnak tűnnek, a bennem tomboló elszántság, nem hagyja hogy a nyitottság ormán szűkítsek. Mert miért is ne.
Kifizetve a taxit, csak megszokásból simítok végig az öltönyöm elülső hosszán miután kiszállok, és szemeim belövik azt a helyet. The Piano Bar... Igen, itt vagyok, pont a megadott címen, és biztosra veszem hogy egy ilyen külcsínnel tényleg nem lesz elvesztegetett egyetlen perc sem. Így hát semmit nem teketóriázva belépek.
Épp jókor. Vagy épp a pont megfelelő időben, nem is kell az órámra nézzek, mert meg is látom az ominózus leányzót. És akit mellette...
.. abszolút nem számítottam egy ilyen érett nőre. (Inamba száll a korábbi bátorságom)
Mégsem futamodhatok meg, így egy elnyomott torokköszörülés után csak megteszem azt az utolsó két lépést, - ahogy Lisa szólított - és odafordulok a Hölgy fele.
- Üdvözletem, Lisa! Hogy van? - előbb mégis neki, de aztán újra a "randipartnerem" ~ csakis az ő szavait használtam ~ felé fordítom ismételten a fejem.
- Miss..? - a kezem nyújtom, de természetesen nem baráti kézcserére, sokkal inkább csókolnék kezet. Már ha hagyják.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#4Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Nov. 03, 2022 1:27 pm
Dr. Jake & Nyda
*Ahogy a pasi felénk közeledik, megérzem Lisa finom, de annál határozottabb bokánrúgását az asztal alatt, amivel csupán arra szeretne figyelmeztetni, hogy a rosszabbik énem van a felszínen. Nem ronthatom el a másik szórakozását azzal, hogy mogorván, már-már a kicsinyes bosszútól boszorkányosa pillantásommal elijesszem. A pillantásában nem látok meglepettséget, szóval ő tudott rólam és ez egészen más színben tünteti fel. Őt is meg engem is. Lisa előttem titkolózott, mert így látta jónak és istenbizony jobban is járt. Hogy mit kap majd tőlem holnap, vagy azután, vagy amikor legközelebb a szemeim elé kerül, azt nem teszi zsebre, de szegény pasit nem büntethetem. Lisa ujjai jobban rászorulnak a karomra mielőtt elengednének, az apró mozdulatot amivel picit előrébb lök, csak én érzékelem. * -Remekül. Hadd mutassam be a barátnőmet, ő is oda van a jazz-ért, és már régóta próbálom rávenni arra, hogy jöjjön el velem. *Kínos, azt persze nem tudom, hogy a pasi is hasonló cipőben jár Lisánál. * -Nyda, ő Jake…Dr. Jake Gryzminski, neurológus a kórházban ahol dolgozom. Jake, Nyda Marshall. *Lisa jó érzéssel elhallgatta, hogy mivel foglalkozom, most viszont majd agyalnom kell, mi is az ami illik egy orvoshoz. Persze ha rögtön megmondom, hogy egy éjszakai bárt vezetek, talán letudom azonnal az egészet. Dr. Jake meglehetősen jóképű, de merészen fiatal hozzám képest, legalábbis amit látok belőle a bárokban megszokott gyér fényekben. A vak is látja, hogy zavarban van, semmi mosoly. Valószínűleg ő is a háta közepére kívánja ezt a mai estét. Én viszont vagyok olyan, hogy ennek ellenére kiélvezzem, hogy Lisa ne sejtsen semmit abból, amit tőlem kap ezért. Dr. Jake-re mosolygok és könnyedén ejtem a kezem az övébe. Orvos, vagyis jól nevelt és udvarias, bár manapság a férfiak is egészen mások, mint régen, kézcsókot nézek ki belőle, ezért nem is szorítom meg a kezét úgy ahogyan üzleti megbeszélésekkor szoktam. Akkor kell a határozottság, az erő, hogy már az első pillanatban lemondjanak arról , hogy átverjenek. * -Örülök, hogy megismerhetem Jake. Csak nyugodtan szólítson Nydának. *Lisa elégedett, oda sem kell néznem, hogy lássam a mosolyán. Elveszem a kezem és visszaülök a székemre, intek, hogy ő is foglaljon helyet, majd amikor nem rám néz, megpróbálom Lisa tekintetét befogni és villámokat szórok rá. Csak egy pillanat, és el is illannak. A poharamért nyúlok és lázasan azon agyalok, hogy kezdjem a társalgást….mielőtt Lisa egy olcsó kifogással magunkra nem hagy. Egy ilyen szervezés után bármit kinézek belőle, még azt is, hogy megbeszélte a férjével, telefonáljon rá valami indokkal, hogy haza kelljen mennie. * -Szóval ön is jazz rajongó. Gondolom ritkán jut el ilyen előadásra. Biztosan roppant elfoglalt. *Nem kortyolok bele az italomba, inkább kapaszkodom a pohárban. Hogy kerültem én ilyen helyzetbe? *
#5Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Kedd Márc. 14, 2023 1:54 am
- Számomra az öröm... Nyda.. - ismétlem. Csakis utána, miután a kézcsókkal illettem, és bár valóban rendkívül vonzó, nem mondhatnám azt hogy személye tompítja a félelmeimet. Nem épp egy számomra ideálisnak gondolt nő. Az élet mégis meglephet egy kis próbatétellel, ha már vállaltam... nem futamodok meg, és most is, egy véletlen mosolyt engedve helyet foglalok, ott valahol mellette, és kissé zavartan lesimítom az öltönyömet.
Miután a két gombot megbontottam. Természetesen...
- Mármint, HOGY!?? - sikerül kissé riadtabban mint kéne, de hamar észbekapok. És idomulok. A zavarba ejtő helyzethez, amit egy percig sem maga a személye az ami indukál. Sokkal inkább a rutintalanság érzete. Soha nem randevúztam még nemhogy vakon, látatlanban, de még élesben is pokoli rég. Rég nem volt szabad idő a kezeim között, de a hajlandóság sokkal inkább nem megélt cél. Szóval volt itt egy kérdés is.
- Elnézést - korrigálok. Ami még balfékebben néz ki mint kéne. De igyekszem.. nem időt pazarolni effélék valós megélésére, inkább lépek is azonnal tovább.
- ..Úgy értem, valóban... Nem emlékszem rá mikor is voltam ilyenen, vagy akár bármi más eseményen utoljára. - és ez a rút igazság. Ha már belekeveredtem, csesszem el legalább rendesen! - Szóval kérem nézze el nekem.. - fordulok most igazán a nőhöz, és ég a képem Lisánál, de nem foglalkozva azzal hogy valószínűleg holnap majd az egész nővérpult az én balfácánkodásomon járatja majd a száját, egyszerűen tovább engedem. - ..ha egy kisssé... Gyakorlatlannak tűnök.. - és torokköszörülés. Mindiiig csak egy torokköszörülés. Az majd segít mindenen. A szégyen... az izgatottság, a szorongás, a félelem.. mind átélt érzések, de ettől még nem kapnak több létjogosultságot egy szemernyivel sem. Mert ez nem jár. Nem engedem. Vagy legalábbis... igyekszem, amennyire csak lehet, ellenük menni.
Mert KELL!
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#6Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Márc. 16, 2023 11:14 am
Dr. Jake & Nyda
*Igen. A pali kézcsókos, nem tévedtem. Megint nem. Ez mondjuk most nem nyugtat meg, de moderálom magam annak okán, hogy ne rontsam el a másik szórakozását, már ha éppen képes szórakozni és jól érezni magát ebben a Lisás helyzetben. Azért csak kisurran egy félénk mosoly, bár sokat nem látok belőle, amit meg igen, az egészen más fényben tünteti fel a pasi arcát. Miért van az, hogy a pasik sokkal jobban néznek ki amikor mosolyognak? Mintha nem is ugyanazok az emberek lennének. Én nem vagyok zavarban, egyszerűen csak dühös vagyok Lisára, és nagy erőfeszítésbe telik, hogy ne mutassam ki. Meg sem próbálok mosolyogni, mert tudom, hogy az olyan lenne, mintha egy éhes kutya vicsorogna arra aki el akarja venni a kajáját. Lisa viszont annál inkább vigyorog, és még a pohár sem tudja eltakarni amit a szájához emel. Valahogy sikerül beindítanom a beszélgetést és remélem nem fordulunk a kínos oldalára. Legalább addig nem, amíg vége nincs a jazz estnek. A zenét élvezhetnénk ha már eljöttünk. Igen, ebbe a gondolatba kapaszkodom a poharamon kívül, zene közben nem kell beszélgetni. Előtte azonban…* -Nos, én sem. *Lenyelem a feltörni készülő másik mondatfélt, bár nem lenne a szó legszorosabb értelmében igaz, elvégre nem éjszaka dolgozom a bárban, pedig szívesen ezt mondanám, míg Lisa itt van. Nézném az elhűlt arcát és az igyekezetét, amivel megpróbálja menteni a menthetőt. Tippem szerint van még öt percünk, de lehet, hogy kevesebb, mielőtt lelép. * -Zene hallgatáshoz nem kell gyakorlat, csak élvezze. *Nem is értem amit mond, de nem megyek bele a részletekbe. Érzésem szerint fáj a torka, nem kéne sokat beszélnie. * -Kóstolja meg ezt a bort, nagyon finom. Édes fehér, vagy inkább a szárazabbat kedveli? *Soha jobb témát, mint a borok kitárgyalása. Lisára nézek, feltűnően sokat turkál a táskájában. Anyuka, megtanulta hogyan írjon sms-t vakon. Mindjárt jön a hívás a férjétől. Megpróbálok jó képet vágni, még nem mosolygok a dokira, de figyelek rá. Istenem igyon már valamit és lazuljon el, mert kettétörik benne a karó. * -Bocsánat, ezt fel kell vennem. *S lőn! Megérkezett a várva várt hívás. Tévedtem. Nem volt ez még öt perc. Míg Lisa elfordul, én a pasihoz hajolok, egészen közel, hogy ő jól halljon, de más semmit se abból, amit meg akarok vele osztani. * -Lisa mindjárt közli, hogy otthon gond van és sajnos haza kell mennie. Mindig ezt csinálja, hogy nem untam már meg eddig? Szóval sorstársak vagyunk, vágjunk jó képet hozzá. *Próbálom azzal megnyugtatni, hogy egy hajóban evezünk és rajtunk múlik, hogy elsüllyedünk vagy sem. Lisa persze beváltja a hozzá fűzött „reményeimet” és mikor kecsesen a táskájába ejti a telefont, majdnem szóról-szóra azt mondja, amit én.* -Sajnálom, de mennem kell. A férjem nem bír a gyerekekkel. Kicsi Jay belázasodott. De azért ti érezzétek jól magatokat. Puszi Nyda. Jake, további jó szórakozást! Majd holnap meséljen, milyen volt az előadó est. *Azzal már áll is fel, hogy oda hajoljon hozzám egy puszira.* -Csókoltatom a párodat. *Jegyzem meg nem minden él nélkül, hogy tudja, hogy tudom. Aztán egy „na ugye megmondtam” mosollyal fordulok vissza Jake-hez.*
#7Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Kedd Márc. 21, 2023 4:38 pm
A nő... Nyda... kellően feltalálja magát, és talán tetszik a merészsége. Magabiztosság?? Talán. Az is szemet szúr, hogy úgyszólván a legteljesebb félelmet hozza rám, ami a biztos, hogy itt vagyok, belementem, és az utánam a vízözön elmélet egyre inkább megbosszúlja magát. Csak amikor lassan a borokra terelődik a téma sikerül feltalálni magam és ha másban nem is, legalább ebben az egy dologban biztos vagyok. Nem úgy mint a ma estében egyáltalán.
- Ami azt illeti jobban kedvelem a szárazat, valóban. - és amikor látom hogy redre elsuhan egy pincér mellettem, azonnal kapok az alkalmon hogy megálljra intsem.
- Megbocsásson! Megtenné, hogy hoz nekem egy pohár Sancerre Blanc VILLEBOIS-t, kérem!? Hálás köszönet! - és talán abban bízom, ez majd mindent megkönnyít az estében. Legalább azt, hogy én mennyire feszült vagyok. Feszes. Nem is a nő miatt - vagy lehet DE! - de sokkal inkább a helyzet az ami feszélyez. Ezért is nem ér váratlanul - vagy épp kelletlenül - amikor Lisa a táskájában matatva azonnal a telefonjára kap - BBÁÁÁÁÁRMIT megadnék, csak hagyjon minket kettesben végre - az viszont meglep amikor a nő hozzám hajolva szinte belesuttog a fülembe. Csekély borzongás szalad végig a nyakam nyomán.
Mégsem szólalok meg. Talán csak mert nem érzem hitelesnek, vagy mert Lisa szinte azonnal talpra is áll, és amint elköszön...
- Minden jót, Lisa! - egy azt környező mosollyal engedem, és alig egy szekundernyit pillantok rá, ahogy ők ketten elbúcsúznak. Érdekes a barátság...
- Miss... - szólítanám újra, amint Lisa elhagyta a terepet, de ekkor eszmélek csak rá, hogy a vezetéknevét nem is osztotta meg velem, így újrapróbálkozom.
- Nyda.. Kérem nézze el nekem a megszeppenésemet. Sokáig tartott amíg Lisa rávett erre, és magam sem tudtam mire számíthatok, de meg kell mondjam... Ön egy gyönyörű teremtés. - mert való igaz.
- Csak épp bizonytalanná tesz. - és kimondtam. Ezt is. Ha már bukok, legalább tisztességgel tegyem, és messze jobb olyan előtt megszégyenülni, aki talán nem köszön vissza a jövőben minden áldott percben. Vagy csak épp... jól esik egy kicsit kimozdulni a komfortzónából.
Még akkor is ha FÉLEMETES!
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#8Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Szer. Márc. 22, 2023 12:23 pm
Dr. Jake & Nyda
*Igazából nem tudom mit gondoljak a dokiról, az egyetlen hibája – eddig – hogy Lisa tukmálta rám. Talán másképp viszonyulnék hozzá, ha előre tudom milyen estére cipel el, persze az is benne volt a pakliban, hogy el sem jövök. Gondolom ezért biztosra ment, de ezt meg utálom. Szóval a pasi sem indul az első helyről. Mindenesetre megpróbálom a legjobb hangulatommal keverni a kelletlenségemet, nehogy még elijesszem. Mert azért látok benne potenciált, főleg amikor bort rendel magának. Meg is villannak a szemeim, ahogy ránézek, odakapom a fejem de a látóterem perifériáján azért ott van Lisa boszorkányosan elégedett vigyora is, amire szemet forgatok. Mindez a kis közjáték talán rejtve marad a doki előtt, én viszont minden apróságot észreveszek. Önmagamat adva hajolok a férfihez közel, hogy sejtésemet megosszam vele, akárcsak egy fogadást amiben teljesen biztos, hogy én nyerek. Jake azonban nem reagál semmit, még csak cinkos mosollyal sem, elég feszültnek tűnik és nem tudom, hogy Lisa miatt, azért, mert várhatóan kettesben marad velem, vagy azért, mert dühös…fogalmam sincs. A mindig topon lévő emberismeretem ezennel cserben hagy és ez meglepő. Lisától a neki kijáró bánásmódban köszönök el jelezve, hogy ezért még számolunk, de ő csak mosolyog tovább, míg el nem fordul, hogy nemes egyszerűséggel és kellő eleganciával kivonuljon a társaságunkból. Hát, kettesben maradtunk, eltekintve a jazz bár közönségétől, én meg diadalittasan fordulok Jake felé, megnyerve a ki nem mondott fogadást. Eszembe sem jut, hogy Lisa nem mutatott be minket normálisan és a családnevem lemaradt a szórásból, a megszólítást nyelvbotlásnak tudom be, és teljes figyelmemet neki szentelem. Már az első mondat feljebb rángatja az egyik szemöldökömet, mert az életben nem találkoztam még olyan férfival aki nyíltan bevallaná, hogy….meg van szeppenve (?) de ő megteszi. A folytatás épp olyan, mintha én mondtam volna, ám a befejezés egy bókkal zárul, amire elmosolyodom. * -Köszönöm. *Nem több, nincs mit hozzáfűzni, csak megköszönöm, hogy gyönyörűnek talál, ám veszélyesnek is. Csak másképp fogalmaz, mondjuk úgy óvatosan, tapintatosan. A poharamért nyúlok és be kell valljam magamnak ez a kijelentés engem tesz bizonytalanná. Mégis mi a frászt mondjak? A borból merítek ihletet, kortyolás közben a pohár pereme felett egészen másfelé nézek és magamban átkozom Lisát amiért ilyen helyzetbe hozott. Aztán győz az őszinteség, ha már úgy indítottam, úgy is folytatom.* -Nos…nem tudom mi az ami bennem bizonytalanná teszi, de sajnálom, tényleg. Nem akartam eljönni, Lisa mindig ezzel szekíroz és most biztosra ment. Nem tudtam a vakrandiról, ezért dühös vagyok rá. Váratlanul ért és semmit sem utálok jobban, mint a váratlan helyzeteket. Viszont a bor választása kellemesen meglepett. *Randizni sem szoktam, eleve nem bízom meg egy férfiban sem, bár erről nem Jake tehet, hanem Clark. Mindegy milyen kedves és elbűvölő a pasi, Clark egy életre taccsra tette a bizalmamat. Egyetlen kivétel Vincent, de ő egészen más lapra tartozik. * -Szóval mit tegyek, hogy ne legyen bizonytalan? *Azért megadom az esélyt ennek az estének, Jake-nek, hogy ne fulladjon kudarcba. Legalább most érezze jól magát, még ha nem is jön össze semmi.*
#9Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Szer. Márc. 22, 2023 3:53 pm
Megérkezik a borom. Talán épp jókor, amikor épp végeztem a kis vallomásommal, ő pedig megköszönte nekem, pedig én csak őszinte vagyok. Mindig őszinte vagyok, és talán épp ez a legnagyobb gond velem, de ha egyszer így neveltek!
- Köszönöm.- egy biccentéssel vegyes pillantással hálálom meg az elém került poharat, és azonnal - talán biztonságból - a pohár aljára fonódik a kezem. Mintha az magabiztosságot adhatna! (A merészséggel talán többre megyek!)
- Megértem. - válaszolok aztán mégis rá. A szavai után. Idáig süt az érzékenysége, és az a feszesség ami belőle áramlik, csak épp teljesen másképpen, mint azt magamból kifolyólag érzem. Ettől még... nem tervezek tágítani egy percig sem, mert akárcsak a társaság a háttérből felcsendülő zene is tökéletes. A maga módján.
- Önnel ellentétben én tudtam mire vállalkozom. Féligmeddig. - szögezzük le. És már egy félszaldós mosoly is kijátszik a szájszélemen. - Persze azt nem mondom hogy minden második héten megteszem vagy akár minden hónapban... Talán 2-3 évente egyszer. - vagyok megint őszinte, de miért tagadjam - De azt kell mondjam bármennyire is ijesztő, egyáltalán nem bántam meg. - és elmosolyodom. Most már teljesen. Ugyanúgy ahogy magamhoz is véve a bort, alig egy kellemeset kortyolok, és az a már sokkal ismerősebb, tiszta íz, lassan végigszalad a torkomon. Jó... kicsit megmártózni az ismerősben. Ha már minden más teljesen idegen.
- De ne aggódjon. Megtanulok viselkedni. - és a korábbi mosolyom már sokkal szélesebben terül el. Aztán újra a zenekart figyelem, újabb vagy két kellemes percig, mielőtt újra visszafordulok hozzá.
- Meséljen magáról.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#10Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Pént. Márc. 24, 2023 3:26 pm
Dr. Jake & Nyda
*Az élet oly sok oldalán magabiztos vagyok, de a férfiak terén…nos még mindig nem hevertem ki Clark-ot. Nem is tudom hogyan viselkedjek, hogy ne ijesszem el, ne okozzak kellemetlen élményt a későbbiekre vonatkozóan, de ne is bátorítsam. Clark a tanúbizonyság arra, hogy míg a munkám során bárkiről meg tudom mondani, hogy megvezet vagy sem, addig a magánéletben hajlamos vagyok naiv lenni. Persze mit árthat egy orvos, nem? De benne is élhet egy vadállat, hiszen a vadállatok szépen mosolyognak és törleszkednek míg el nem altatják a préda gyanakvását. Talán ki kellene verjem ezt a fejemből, legfeljebb csalódom, túlélem. Arra jutok végül, hogy legalább ez az este legyen jó, mindkettőnknek. Kétlem, hogy megért, de csak elmosolyodom a megnyugtatásomra szánt szón és újra a boromhoz fordulok egy korty erejéig. Közben a bár duruzsoló zöngéit elmossa a felcsendülő lágy zene, és azon kapom magam, hogy a zongora hangjára ellazulok. Jake vallomása hallatán el kell mosolyodjak és a mosoly oly könnyedén kunkorodik az arcomra, hogy még engem is meglep. Eszembe ötlik a „félig-meddig” kiegészítésre, hogy biztosan nem olyan nőre számított, mint én, ha már az elején bevallotta, hogy elbizonytalanítom. A továbbiakhoz azonban nekem is van hozzáfűznivalóm, kíváncsi vagyok mit takar az ijesztő.* -Mi az ijesztő benne? A helyzet, vagy én? *Nem tudom azt mondani, hogy nem bántam meg, mert nem volt mit, nekem nem jutott a döntésből egyetlen lehetőség sem, de majd a végén talán kijár majd az estének egy „örülök, hogy maradtam” kijelentés. Azt mondják a muzsika mindenre gyógyír, noha ezzel vitatkoznák, valamit mégiscsak tud, mert Jake is megtalálja önmagát, az öniróniát.* -Emiatt cseppet sem aggódtam. *Halkan nevetek, a zongora el is fedi talán, de a félhomályban látható biztosan. Ott akadok el amikor arra kér, hogy meséljek magamról. Sosem voltam rapid randin de tudom hogy megy, és ez most kicsit olyan, bár gyaníthatóan több időnk van és nem szakít félbe a csengő. Egy pillanatra elnézek mellette, az emlékeim, az életem mérföldkövei között kutatok és szelektálok, mert nem biztos, hogy mindenre kíváncsi vagy mindent el is fogad. Mi az ami még nem hazugság de még sem fedi teljesen a valóságot? * -Könyvelő vagyok, van egy kutyám, a szüleim már nem élnek és van egy húgom aki annyira sznob, hogy csak kivételes alkalmakkor találkozunk. És ön? Azon kívül, hogy orvos és ért a borokhoz, mivel foglalkozik szívesen? *talán még jól is elsülhet ez az este. Kétségtelen, hogy nagyon messze van Vincenttől és azoktól akikkel körülveszem magam, és kellemes, hogy egy nyelvet beszélünk. Kérdés persze mennyire áll közel a húgomhoz? Az orvosok sznobok…általában. *
#11Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Pént. Márc. 24, 2023 8:09 pm
Hogy mi ijesztő??? Ezen komolyan elgondolkozom.
- Inkább az ismeretlen. A legteljesebb mértékig sem Ön. - mosolygom. - Tudja nem az a fajta ember vagyok aki könnyen elengedi a berögzült történéseket. A napi rutint. A munkát. Vagy épp megengedné magának hogy csak úgy élvezze az életet, felelőtlenül, és néha.. - akadok itt meg a beszédben, de csak egy egész rövid időre. - Néha kell valaki hogy figyelmeztessen hogy nagyon.. saját magamba temetkezem. - igen. - Ezúttal Lisa volt az aki nem hagyott békén, és most nézze meg... - elnevetem. Csak kissé! - Igaza volt, és remekül szórakozom. - felváltja a mosolyom, és valóban. Igaza volt. Tényleg kár lett volna kihagyni ezt az estét!
Ám amikor egész... nyúlfarknyira veszi a kérdésem, érdemesnek érzem kiegészíteni.
- Hü. Ez egy kész gyorstalpaló volt.- nevetem. De egy percig sem kinevetem. - Inkább számítottam arra hogy mondjuk... divatdiktátor, vagy tervező, vagy akár.. fimcsillag, ki tudja, hisz annyira gyönyörű. - persze mondhatni a széptevés ottvan a véremben, de ez így, nemegészen igaz. Minden amim van, csakis formális, lexikális tapasztalat, de mindig is a kommunikációban voltam a legjobb. Talán a betegeim örömére..
Viszont ami engem illet..
- Talán ha ezt pár évvel ezelőtt kérdezte volna meg, azt mondtam volna hogy van egy motorom. Igen, szerettem, és bár sosem voltam egy.. adonisz, már ha az út hercegeit nézem, de aztán estem egy oltárit... és onnan már nem ültem fel rá többet. Ez mit mond el a jellememről?? - és nevetem. Derülök. Az egyiket biztosan, de ha már... - Viszont tudja mit, bokszolni még szeretek. Úgy értem nem.. versenyszerűen, de csak úgy edzésnek. Néha. Sokat segít a stresszkezelésben. - és ezek tények. Tudományos tények. Olyan tények amikkel nem vitatkozom, és ne tegye senki sem. Mert igaz.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#12Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Vas. Márc. 26, 2023 11:11 am
Dr. Jake & Nyda
*Diplomatikus választ kapok és remélem, hogy úgy is van. Nem tudom miért remélem, csak az érzés van meg, a magyarázat várat magára. Lisa korábbi próbálkozásainál, amikor össze akart hozni valakivel és tudtam is róla, élből elutasítottam mindenkit, és nem érdekelt, hogy a másik mit gondol rólam, az sem, hogy Lisának kellemetlen lehet. Ő könnyen kimagyarázta magát minden helyzetből, és elég kreatív tudott lenni. Sokszor az emberek még azt is megköszönték neki, hogy elküldte őket melegebb éghajlatra. Talán azért is kedveltem annyira, mert szöges ellentéte volt a húgomnak. Jake hosszan magyaráz és eléggé bele is jön, mintha a nekem adott indokok közben jönne rá, hogy miért is van itt és még élvezi is az estét. * -Igen, ez ismerős. Lisának rendkívüli képességei közül ez az egyik. Örülök, hogy jól érzi magát. *Valahogy elfelejtem közölni, hogy én is. Nem vagyok biztos magamban és betudom annak, hogy nem készültem fel lelkileg erre az estére. Ezért is sikerül olyan kurtára a magamról való mesélés, amire meg is kapom a fejmosást, de Jake nevetése magával ragadó és az enyém is csatlakozik hozzá azzal a különbséggel, hogy vegyül bele némi bűntudat is. * -Sajnálom, kérem bocsásson meg. *Igaza van, tényleg gyorstalpaló volt, mintha minél előbb túl akartam volna esni rajta. Az egészben még sem ez a momentum az ami feltűnik neki, vagy amit megjegyez és hálát adok a félhomálynak amiért elrejti a halvány pirulásomat. Nem vagyok hozzászokva az ilyen bókokhoz, s igazából Clark óta nem is érzem őszintének egyiket sem. * -Már másodszorra mondja azt, hogy gyönyörű vagyok, és köszönöm, de…biztosan van nálam szebb nő is. *Kedvesebb, szelídebb, a társaságba jobban illeszkedő…és még sorolhatnám. * -Hogy őszinte legyek, egyik sem lennék. Túl földhözragadt vagyok. *Sokáig tartott összerakni magam a törés után és talán még nem is sikerült teljesen. Mostanában kezdem észrevenni, hogy létezik más is a báron kívül, a munkámon kívül, Vincenten kívül. Biztos Lisa is ezt vette észre amikor újra bepróbálkozott. A változás menthetetlenül elkapott, nem tudom hogyan birkózom meg vele, ideje lenne felkeresni Nick-ket. Egyelőre azonban átveszem a kérdező szerepét, mert ha már itt vagyunk és együtt töltjük az estét, kíváncsi vagyok, hogy a jazz-en kívül mi az ami a jó dokit érdekli. S rajtam a sor a meglepődés terén is, mert ki nem néztem volna belőle, hogy motorozik, vagy tette azt a múltban. Nem is palástolom a döbbenetemet.* -Nahát! Ne haragudjon, de nem tudom most elképzelni bőr cuccokban egy motoron ülve….Óvatos? *Nem mondok mást, magamból indulok ki, jóllehet a férfiakkal való kapcsolat korántsem hasonlítható a motorozáshoz, de én ugyanezt teszem. Egyszer nagyon megégettem magam, azóta sem megyek a tűz közelébe és teljesen együtt tudok érezni vele. Ami viszont még inkább megdöbbent az az újabb közös pont kettőnk között. Le is teszem a poharam és közelebb hajolok hozzá, mint aki jobban szemügyre akarja venni a másikat. * -Jake, maga tele van meglepetésekkel. *Már majdnem kibukik belőlem, hogy én is járok edzeni egy helyi kis terembe, de aztán az alsó ajkamra harapok és megtartom magamnak a „titkomat”. Eddig is bevallottan félt tőlem, vagy bizonytalanná tettem, ha még azt is elárulom, hogy verekedni járok, ki tudja mit gondol rólam és már nem szeretném elüldözni, ahogy másokat. Lázasan agyalok azon, hogy én is mondjak valamit magamról, amit minden következmény nélkül bevallhatok, de nem jut eszembe ilyesmi. Elég szegényes az életem. * -Én inkább jógázom, főleg a húgomnál tett látogatás után és jólesik egy pohár bor, meg egy forró habfürdő. De…nem rég rábólintottam egy illegális autóversenyre. Legalábbis megnézni, nem kipróbálni maga. Annyit értek az autókhoz, hogy eljutok A pontból B-be, és tudok tankolni. *Szokásomtól eltérően az egész megmaradt bort megiszom. Nem szoktam magamról mesélni senkinek. Akinek megtenném, az mindent tud rólam. Egészen érdekes újdonság ez most nekem, nem is tudok mit kezdeni vele. * -És hova jár? Mármint edzeni? *Bár még nem láttam Bobnál, talán csak a szerencse miatt kerültük el egymást. Persze az is lehet, hogy a jó doki messze elkerüli az olyan helyeket, mint amilyen Bobé. Biztosan egy csilivili, méregdrága edző klubba jár VIP bérlettel.*
#13Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Márc. 30, 2023 8:06 pm
- Fáradhatatlan egy nőszemély igen... - nevetem el - Ezek után kénytelen leszek már a férjével is teniszezni egyet. Pedig katasztrofális a labdaérzékem.. - nevetem. Végső soron szántszándékkal bevallva egy újabb gyengeségem, de nem gondolva azt, hogy ez bármiben is, vagy bármennyiben csorbítana a jellememen, nem lehet mindenki milliókat kereső futballjátékos! Az viszont feltűnik a mondata végén, hogy magáról viszont nem beszél. És nem tudom, hogy az első körben ebbe belekössek e. Így nem teszem, helyette kérdezek, végtére is ismerkedni vagyunk itt, lényegében bármilyen végkifejlettel, az csaknem árthat, és amikor válaszol, meg is jegyzem az elkapkodott történetét, persze korántsem ellenszenvvel, valamiért.. érzem hogy szívesebben lenne valahol teljesen máshol. Ebben viszont én nem osztozom.
- Ne legyen kishitű. - csak mosolygom, mert pontosan így is érzem. Egyre inkább szimpatikus nekem, és ha levetkőzi a megtörhetetlen szemüvegét, egész érdekesnek érzem. Érdemesnek megosztani vele ezt a rövid estét. Mert mi baj történhet...
- Nos... vagyunk még így egy páran.. - és elmosolyodom. Csakmert az enyém egy elég régi történet, így miért ne lehetne az övé is az. Ezen nem fogunk összeveszni. Ám amikor engem kérdez, én viszont válaszolok. Hirtelen, és tiszta zsigerből kiemelve az életem néhány... tisztázatlan részét, vagy legalábbis az egyetlen olyanokat, ahol úgy érzem képes vagyok kilépni a napi rutin doktor-Úr szentélye mögül. Pontosabban csak EGY...! Immáron. Amihez a meglepettsége nem meglepődésemre társul.
- Higgye el... nemvéletlenül volt időszakos. - mosolygom, ámbár az ahogy jellemzi a helyzetet, már egy sokkal másabb perspektívát szül. Ami inkább jellemzi őt, nempedig engem. Szóval..
- Ígyismondhatjuk... - mosolygom inkább. De nem érzem szükségét forszírozni, vaaaagy.....
..Talán MÉGIS!
- Egyesek beszarinak mondanák! - nevetek fel, de most először jóízűen, persze mindig is önmagamon szórakoztam a legjobban leginkább, így nem is habozok ezt most ezúttal is megtenni. Áldott cinizmus. Ám aztán ő lep meg.
- Wáov! - kiáltok fel - És még azt mondja én okozom a meglepetéseket! - a szám sarkai felfelé görbülnek, mert lássuk be. Ezt gondoltam volna a LEGUTOLJÁRA szerény személyéről. Még ha csak nézni is...
- Azt hiszem... tovább kell faggatnom magát.. - iszom bele a boromba újra, egy újabb mosoly megejtésével, de való igaz. Mint ahogy mondtam már, ki tudja!!?? Aztán érkezik is a következő kérdésem.
- Ööö.. - most ő lepett meg. Másodszor. - Nem hiszem hogy ismeri... nem egy nagy... komplexum, tudja valamiért szeretem az olyan helyeket ahol nem ismernek, nem támasztanak elvárásokat, éééés.. - akad itt be még egy szösszenet - nem beszélik ki a bénázásait a nővérpultnál. - mosolyodom el újra.
- Így egy kis edzőtermet választottam, Nyugat-Vegasban, Bob edzőtermét... - vallom be töredelmesen - Tudja csak épp arra sétáltam... na jó, futottam, és akkor jött az isteni szikra. Egyféle jelként fogtam fel. - és megint mosolygom. Újra. Ahogy szinte az egész estén át mellette, és lehet.. meglehet hogy a környező zene is nyomós indokot áraszt, de mindenesetre letagadhatatlan tény, hogy ha egyedül ülnék itt... sokkal kevésbé lenne kellemes. Vagy ha Lisával. Mert akkor meg csendes nem lenne....
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#14Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Szomb. Ápr. 01, 2023 7:33 am
Dr. Jake & Nyda
*Jake hamarabb felenged mint én és ezt nagyon is lehet érezni azon a felszabadult nevetésen ami eljut hozzám. Rá kell jönnöm, hogy mindenkit egy kalap alá vettem….a saját kalapom alá, és nem kellene meglepődnöm azon, hogy az emberek megnyílnak, ismerkednek, beszélnek magukról. Ez a természetes és én vagyok a csodabogár. Amíg nem rólam van szó, én is tudok laza lenni és mosolygós, nevetős, de amint engem vesznek górcső alá, bezárkózom. * -Én semmilyen labda közelébe nem megyek. A teniszlabda pedig a legkisebb amit el tudok képzelni. Fogalmam sincs hogyan lehetséges egyáltalán eltalálni az ütővel. Nem hogy még jó irányba is menjen. *Azt már be sem merem vallani, hogy nem vagyok oda a baseballért, vagy legalábbis nem tud lekötni és igazán nem is értem a szabályokat. Én táncolni jártam gyerekkoromban, ahhoz csak egy partner kell, bár a legtöbb esetben anélkül is megy. A távolságtartásom eddig mindig működött, nem is próbáltak sokan és hosszan bókolni, de Jake-nél a második alkalom már meglepő és szóvá is teszem. Ami meglepőbb, hogy nem köszön el. Oké, kitartóbb, vagy nem akar lemondani a mai jazz estről. Ettől persze nem lazulok el annyira, hogy észre is vegyem, viszont újra mosolyt csal az arcomra, ami kezd megijeszteni. Persze….orvos az istenadta, tudja hogyan kell mások páncélja mögé kúszni észrevétlenül…de közben azon is agyalok, hogy nem kellene ennek bajnak lennie. Azért, hogy ne veszítsem el a maradék önbizalmam, inkább róla kérdezek és meglepetések sorát szabadítja rám kezdve azzal, hogy motorozott. Már nem. Meg tudom érteni. * -Talán újra meg kellene próbálnia. Azt mondják, annak aki leesik a lóról, azonnal vissza kell ülnie. *Én még szépen fogalmaztam, de Jake a kellős közepébe csap, amin picit megütközöm. Nem mintha nem hallottam volna még a beszari szót, de nem egy orvostól. Fura. Ezt hívják pozitív előítéletnek? * -Maradjunk az óvatosnál. Az kellemesebb és nem teszi tönkre az önbecsülést. *Magamról szólva én is az vagyok, ha úgy vesszük. Nem próbálnám ki magam száguldozás közben még egy teljesen néptelen, autómentes, lezárt útszakaszon sem, mindig betartom a sebességkorlátozást, a szabályokat, mert el szeretnék jutni A-ból B-be, de megnézni…nos amíg nem vacsiztam együtt Riddel, eszembe sem jutott. * -Tényleg csak a megnézés volt a terv. Az autóvezetés veszélyes üzemmód. *És akkor megfenyeget! Én pedig megijedek, mert fogalmam sincs mire lehet kíváncsi és mit mondjak el magamról. * -Mire kíváncsi? És miért? *Ezt azért hozzá kellett tennem, mert érdekel. Miért kíváncsi valaki pont arra a dologra amire rákérdez, mindig is érdekelt. Mire következtet a válaszból? Én az övéből egyelőre nem sokra. Edzeni jár. Orvos, figyel az egészségére. Futni szokott. Elsőre jelentéktelennek tűnő kérdésre kapott válaszokból könnyű kihámozni néhány momentumot. Lisára gondolva mindenttudóan elnevetem magam amikor a nővérpultot emlegeti, ám arra már nem tudok nevetni, amikor Bob kerül szóba. Hogy miért olyan kicsi a világ? * -Tényleg? *Bob tényleg nem támaszt elvárásokat. Mindig a legkisebb célt tűzi ki, hogy biztos legyen a siker. * -És akkor rájött, hogy a boksz kiváló stressz levezető? Vagy mondta valaki korábban? Azt ne mondja, hogy Lisa volt. *Arra már szemet forgatnék, mert azt jelentené, hogy nem most volt az első akciója, hanem már hónapok óta tervezi suttyomban, csak nem jött össze neki. Egy ideje nem jártam Bobnál, mostanában kezdett el megint foglalkoztatni a gondolat, főleg a bárban történt események óta. Időm viszont nem volt. Először Isobellel foglalkoztam, aztán a kármentésen, majd Vincent fejével kellett beszélnem. Mostanára jutottam el odáig, hogy akadt egy kis szusszanásnyi időm magamra. A poharam üres, újabbat kellene rendelnem, de nem látom a pincért, csak melengetem a poharat a kezemben. A zene…kellemesen ellazít. Hátsó szándékkal közelít és álruhában kúszik be a lelkembe. Az asztal alatt a lábammal követem a lassú rigmusokat, szinte elringat. *
#15Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Ápr. 17, 2023 6:16 pm
- Na látja!?? Én is erről beszélek! - és nevetem. Továbbra is, teljesen elmélyülve az érzésben, mit is jelent maga is egy teljesen szabad, és kellemes este. Nemkevésbé az egyetértésen, hogy maga a tenisz.. egy végtelenül felesleges sport. Vagyis máris megvan a KÖZÖS PONT! És ez szórakoztató...
Ahogy maga a társalgás is az. Fesztelen... és nem is emlékszem... mikor volt utoljára hogy ééén.. valakivel is, nem a bújáról-bajáról beszéljek, esetleg ajánljak lehetőségeket, módszereket vagy akár gyógyszert, esetleg meggondolásra egy végletekig ecsetelt műtétet, és most érzem csak igazán, hogy mennyire is hiányzott ez az egész. Talán tényleg többet kéne kikapcsolódnom...
Ahogy szóba is kerül aztán a régi hobbi, és hiába hogy bevallom, hogy nem volt egy sikeres.. próbálkozás, mégis kapok rá revansot, amit igyekszem, némi humorral elütni. Mert igen, lehet hogy minndenkinek így a jobb... Ki tudja!
- Még szerencse, hogy a motornak nem négy lába van, mert akkor mégnagyobbat buknék. - és ez egy, ha a statisztikát nézem, simán fennálló lehetőség, így meglehet hogy tényleg mindenkinek így a jobb. Talán majd egyszer. De a szóhasználatot említve mégis valamire ki kell még térjek.
- Nos... akkor legyek óvatos. És néha gyáva egy kicsit. Ezt még megengedi nekem..? - óvatosan kérdezek, ÓVATOSAN... ahogy ő mondta nekem, és közben mosolygok. Mert való igaz, hogy hangzásilag így a jobb, de azért ne vitassuk el a lényeget, hogy mindenképpen a félelem az ami ilyenkor vezet, így nem árthat meg megszemélyesíteni. Légy a tudatában.. és onnan képtelen rajtad uralkodni! Vagy legalábbis épp így hangoznak az öntudatot építő hangzatos szlogenek.
Ám mikor ő is szóba kerül, úgy tűnik belekeveredek valamibe, lévén nem azt kapom amire számítottam, jókedvet, sokkal inkább valamiféle fenyegetettséget, én pedig nem akarom hogy bármit is félreértsen. Így...
- Ne aggódjon nem kiforgatni akarom minden tudásából, és nem is vagyok valami.. perverz... - de talán épp ezzel ültetem el a magot az egészben, ha így is van, persze nem tűnik fel. Hibás lépés. Ettől még viszont úgy érzem korrigálnom kéne, szóval a későbbiekben meg is teszem.
- És ha azt mondom Ön az aki érdekel?? A "miért" persze már egy sokkal hosszadalmasabb megokolás, de fogalmazzunk úgy, hogy szimpatikus nekem. És mint az, szeretnék többet megtudni Magáról. Haaa... megengedi. - pontosítok. - És amit természetesen megenged. De mindez csak szimpla emberi megnyilvánulás. Ne aggódjon, nem tervezem... illetlen módon követni vagy bármi más, csakis személyes kíváncsiság. - és megint mosolygom.
- Ez megfelelt válasznak? Vagy kívánja hogy boncolgassam még? - ez a kérdés viszont már teljesen lelkiismeretes, ugyanis nem akarom... tényleg nem, hogy bármiben is félreértsen, ezért szívesen... kifejtem még amennyiben úgy ítéli meg.
Ám tovább terelődik a gondolat, vagyis inkább az azt követő téma, így kikötünk a boksznál, amit bevallom... inkább az érzés, mint a tanulmányaim indukáltak, de ettől még...
- Nem, dehogy. - nevetem el. - Ezt még az Egyetem tanította nekem. - és már csak mosolygom. - Tudja nem vagyok pszichiáter, de annyit még én is tudok, hogy a test kimerültsége erősen korlátoz minden negatív irányú érzelmet. - és ezek a puszta tények. Ahogy az is az, hogy feltűnik hogy szemmel egy felszolgálót keres, mire én találok is egyet. Nem is olyan nagyon messze.
- Legyen szíves! - alig felállva csak hogy tökéletesen látsszak a férfi felé intek. Aki azonnal, meg is változtatja az irányt. Felénk.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#16Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Ápr. 20, 2023 2:01 pm
Dr. Jake & Nyda
*Hihetetlen, hogy szemmel látható a lelkesedésének egyre inkább való növekedése. A kezdeti magába zárkózó és megkockáztatom, szégyenlős kölyökből, hirtelen érett férfi lett. Vagy majdnem…de már a kapuban áll. Nevetek én is azon, hogy van bennünk közös, még ha az a sport egy darabjának meg nem értése, de még mindig ódzkodok attól, hogy ennél többet, személyesebbet mondjak magamról. Viszont egyre szimpatikusabb a pasi és ezzel egyenes arányban a Lisára szórt átkaim mennyisége is csökken. * -Szerintem az már kocsi lenne és stabilabb, de értem a közmondással való párhuzamot. *Apró bólintásokkal teszem nyomatékosabbá az egyetértésemet, közben azon agyalok, honnan szalajtotta Lisa ezt a dokit, akinél ellentmondásosabb emberrel még nemigen találkoztam. Vagy csak nekem fura, hogy ennyire megnyílt és ilyen jókedvű lett hirtelen? Nem ismerem, az életét sem, a vívódásait, a bezárkózásának okait, így inkább félreteszem az ezen való filozofálgatást és nem teszem fel magamban a kérdést, hogy vajon mit szed? S a hajlandóságot is eldobom, hogy én is kérek belőle. * -Megengedem, csak ne hangoztassa. *A mosoly mögött halkan elnevetem magam. Jake olyasvalaki aki férfi létére tisztában van a gyengeségeivel és nem fél azokat bevallani. Akkor ki is a gyáva? Nagyon úgy fest, hogy én. A mindig határozott, egyenes és megingathatatlan, megközelíthetetlen nő, a biztos burokba való begubózás küszöbén. Innen rángat el Jake, valamiféle magyarázattal vagy mentség kereséssel…és nagyon igyekeznem kell, hogy a „perverz” szó hallatán ne rezzenjek össze. Nem csak Clark miatt, noha ő inkább erőszakos és brutális volt, de az nincs messze a perverzitástól, hanem mert a bárban nem kevés jut ebből a szemeim elé és alig vagyok túl a létezésének megtapasztalásán. Nem Jake hibája, véletlenül csapott a közepébe, ezért igyekszem őszintén mosolyogni és ezt azzal motiválom, hogy magamban sokszor elismétlem, mennyire jófej a pasi, és kedves és…aranyos (?)* -Ez…eszembe sem jutott. *Nem, tényleg nem és ez meglepő. Csak arra kell gondolnom, hogy nem mindenki Clark és csalánba nem üt a ménkű. Kétszer nem. Kezemet emelem fel de csak a kérdés miatt és azt is csak egy röpke pillanatra, s örülök, hogy megtaláltam a derűm egy részét amit rávetíthetek Jake-re, mert tényleg megérdemli, tényleg igyekszik.* -Nem, nem kell, köszönöm, ennyi bőven elég. Csak tudja, nem találkoztam még olyan férfival aki….szívesebben beszélget, ezért egy ideje nem is akarok találkozni senkivel. De kellemesen csalódtam. *Felelőtlenül jelentem ki, mert a következő percben már már megint Lisát átkozom, szegény biztosan fáj már neki a sok csuklás, de ahogy Bob bekerül a képbe, már semmi sem tűnik véletlennek. Persze ettől még lehet jó és kellemes az este, ami meglepetésszerűen gyorsan alakul. Jake-et hallgatva aztán muszáj nevetnem, kissé nyakatekert, de mit várok egy orvostól? Tapasztalataim szerint egyik sem képes egyenesen és őszintén beszélni, mintha a kegyes hazugságot is az egyetemen tanítanák a sebészet és a belgyógyászat mellett. * -Szóval a test kimerültsége erősen korlátozza a negatív érzelmeket. Azt hiszem én is ugyanezt mondtam akkor amikor megjegyeztem, hogy a boksz remek stressz oldó, csak nem voltam ennyire tudományos. *Lisa viszont megmenekül a további átkaimtól, mert kiderül, hogy a személye nem játszott közre Jake, Bob edzőtermét látogatásában. Kezd szórakoztató lenni ez az este, csak lassabban oldódom és erről eszembe jut, hogy most nagyon jólesne, ha belebokszolhatnék egy zsákba. Helyette azt hiszem egy újabb pohár borral fogom emelni a hangulat fényét, mert Jake hozzánk inti a pincért. Meredten nézem őt a félhomályban, és csodálkozva meg egy kicsit félve is attól, hogy mennyi apróságot észrevesz és milyen hihetetlen könnyedséggel és pontossággal következtet. A pincér kérdőn megáll az asztalunknál, de én még mindig Jake-et nézem. Érdekes, olyan az arca, mintha mindig mosolyogna egy kicsit. A pincér diszkréten torkot köszörül, és végre fel tudok nézni rá. * -Még egy pohár édes fehéret kérek, köszönöm. *Aztán csak lehajtom a fejem és lustán eltolom az üres poharat az asztal szélére. A pincér távozása után igyekszem újra felvenni a beszélgetés fonalát. * -S mondja, mennyi negatív érzelmet kell lekorlátoznia? Mind a munkájából fakad?
#17Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Csüt. Ápr. 20, 2023 4:13 pm
Elmosolyodom. Csak csendesen....
- Örömömre szolgál.. - bólintom meg. És mint olyan, fogom magam és újabb kortyra emelem a poharam, csak érzéssel és kellemes ízleléssel, nem túlzásba vinni vagyok itt, pláne nem ilyen kellemes társaság mellett, aki úgy ítéli meg: "kellemesen csalódott".
Nos... én nem csalódtam, épp oly bizalmasan fest, és gyönyörűnek.... mint ahogy onnan, messziről is láttam. És épp ezért volt olyan ijesztő... Elsőre. Ám most....
- Nos... - eresztem ki már hangosan is - bízom benne hogy már nem csak én élvezem a társaságát. - és megint elmosolyodom. Ám azt hiszem épp elég ebből, mert a következő pillanatok felülírják az előzményeket, és mint kiderül nem is állunk mi olyan távol, ha nem is egymástól, de az igazságtól biztosan, a közös... meglátástól, és ez valahol szórakoztató. Vagy csak én szórakozom olyan remekül ezen. Annyira, hogy talán kissé el is nevetem.
- Ne szívja mellre... Csak szakmai ártalom... - mosolygom, azzal feltűnik az a részlet, ahogy - talán némileg bátortalanul?? - forgatgatgatja, tapintgatja a poharát, így azonnal hívok is egy pincért. És amint a kérés célt ér, én egy újabb mosolyt követve felelek minden kérdésére. A legjobb tudásomhoz mérten....
- Nos... tudja egy munkamániásnak nemsok egyéb akad az életben.. - ezt is elnevetem, de ez a való igazság. Most miért köntörfalazzunk, vagy forgassak köpönyeget, én is tudom... tisztában vagyok vele, hogy anyám halála után ... mire tettem fel az életemet, és ez a látásmód mindig magánnyal jár. Egyféle magánnyal. Mégsem mindig tűnik fel, ha a napok csak jönnek és mennek, idővel már csak a tükörből visszaköszönő képek azok amik bizonyítanak mindent. Vagy épp egy szemfüles kis főnővér.
De ezúttal hálás vagyok neki ezért.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#18Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Ápr. 24, 2023 7:33 am
Dr. Jake & Nyda
*Észre sem vettem mikor csapott át a tartózkodásom a társaság élvezésébe, egyszerűen csak kimondtam és tudtam, hogy igaz. Nem udvarias ámítás volt, hogy mindketten túléljük az estét, bár kettőnk közül Jake volt az aki hamarabb felengedett. Ő persze előnyben volt velem szemben, mert tudta mi vár rá. * -Nem csak…*Két szóval mondok áment a reményeire és én is remélem, hogy a nyakatekerten magyarázó orvos lelke meg is érti, mire akarok kilyukadni. Később, amikor már az üres poharamat forgatom, szembe is találom magam egy újabb gyöngyszemmel, ami pepitában ugyanaz mint amit én mondtam, a racionális énem pedig ezt szóvá is teszi. Igyekszem azért nem sértőn tenni ezt, inkább elnevetem és csupán apró csipkelődésnek hat, amire akképp is reagál.* -Nem teszem. Tulajdonképpen szórakoztató. *Igen, valahol az, ahogyan ki kell hámoznom a lényeget, s mire megteszem már azon agyalok, hogyan volt képes ezt egy ekkora körmondatba foglalni. Üdítő változatosság, de annak örülök, hogy egyáltalán nem hasonlít Deidra orvos barátaira. Hozzájuk képest meglepően laza, de tegyük hozzá, hogy aki a jazz-t szereti, sznob ember nem lehet. Egy kis szünet áll be a társalgásba míg megkérjük az újabb kört, de utána igyekszem visszatérni a függőben hagyott témához. Kérdezek és kérdezek, ő meg válaszol és nem firtatja, hogy miért nem csevegek magamról, ahogy a többi nő tenné. Kezdem megkedvelni. * -Szóval munkamániás. A munkájától nem tud elszakadni, vagy nem is veszi észre, hogy elszalad az élet maga mellett? Én a második típusba tartozom. *Tegyük hozzá, hogy lassan már csak a túlélésre játszom. Régen feladtam az álmaimat, anyám meséiből fakadó vágyaimat, felnőttem. Nem akkor amikor a szüleim meghaltak, ahogyan akkor gondoltam, hanem amikor Clark utoljára hozzám ért. Viszonylag hamar érkezik meg a bor és ahelyett, hogy belekortyolnék, Jake felé emelem meg. Két szám között vagyunk, csak a bár zsongása adja a hátteret a szavaimhoz, s még épp időben halkítottam le annyira a hangomat, hogy ne tűnjek fel a kiabálással. * -Mit szólna Jake ha most magunkra innánk? *Ha rábólint, természetesen még gyanútlanul, akkor a poharamat az övéhez koccintom.* -Szia Jake! *S mielőtt még pisloghatna egyet már bele is kortyolok a boromba, csak a szemeim mosolyognak a pohár pereme felett, őt nézve.*
#19Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Kedd Ápr. 25, 2023 11:38 am
Elmosolyodom. Nem túl bátortalanul a szavai nyomán, de egy cseppet sem önelégedettséggel. Élvezem hogy ő is jólérzi magát, tagadhatatlanul, mi is lehetne ennél lélekmelengetőbb, így hagyom is felszínretörni az arcomon. Mivel egyszerűen jólesik.
Ahogy a társalgás további fonala is követi az eltelő időt, és amint szóba kerül a kettőnk élete közötti különbözet, már ez maga is szórakoztató. Hisz különböző nézőpont, ám ugyanaz a nézet. És ez megadja a kellő nevezőket...
- Magam is így látom.. - és megint mosolygom. Valahogy szokásommá vált, itt a nő mellett, és talán... még magam sem tudom mikor mosolyogtam ennyit utoljára, de tagadhatatlan - ez is - hogy kifejezetten élvezem. Ezt is. Ahogy továbbra is őszinte vagyok. És amint megérkezik az a következő kérdés, már komolyan elgondolkoztat. Újra iszom... megint. Kezemben a pohár, de valamiért egy ideig a zongorást nézem csak... de közben nyilvánvalóvá téve, hogy nem figyelmetlen vagyok, csupán.
- Látja ez egy nagyon is fogós kérdés... - érkezik azután a válaszom, már újra a szemeit figyelve, de nem kevésbé alig határozott a kérdésben, mert olyan ez a megállapítás, amin talán érdemes lenne elgondolkozni. Valamikor.
- Mondjuk azt hogy van okom rá amiért rögeszmés legyek.. ?? - inkább kérdezem. Nem is várok feleletet felőle, talán, talán közben megakadályoz minket a pincér, aki meg is érkezik az újabb pohárral, ami csendben helyet foglal a hófehérterítős asztalon. Ám ha kapok is válaszokat, vagy tovább folyik a csevej, az azt követő pillanatban csak elmosolyodom, ismét, ahogy emeli a poharat, és aztán...
- Nyda!?? - kérdezek. Nem mintha ne tudnám a nevét, csupán meglepett. A maga.. megnyíló voltján, és ahogy engem néz, nem mondanám azt hogy ne élvezném a helyzetet, vagy azt magát, hogy a kapcsolatunk - már ha lehet egyáltalán annak nevezni két idegen hirtelen összefutó estéjét - úgy tűnik egy következő szakaszba lépett.
Megnyerő....
Számomra biztosan az.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#20Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Május 01, 2023 9:18 am
Dr. Jake & Nyda
*Van benne kellő önirónia is amit értékelek, anélkül az ember nem kerek egész és sokan így járnak. A sors mostohán bánik velük és megkeseredettek lesznek. Jake nem, bár első látásra talán…de lassan kibontakozik belőle a rejtegetett énje és többet mosolyog mint én, pedig kettőnk közül nekem kellene. Közben iszogat, kortyol, talán erőt merít a folytatáshoz, vagy csupán muszájból, mert a poharat szorongatja. Végül is mindegy, annyira nem lehet ideges, mert megelégszik egy-egy korttyal és nem dönti magába az egész pohárral, mint Lisa két randival ezelőtti meglepetése. Nem sokáig beszélgettünk, mert az ipse kiütötte magát a nagy izgulásban. Vajon tudat alatt az orvos fogja vissza, vagy ennyire összeszedett? Hangosan azonban egészen más kérdés fogalmazódik meg, ugyanilyen választási lehetőséggel, de most le kell tennie a voksát az egyik mellett, hacsak nincs egy harmadik verzió amiről én nem tudhatok. Az időhúzós válaszból ítélve ez a helyzet áll elő, de nem veszem magamra a boszorkányság burkolt vádját. Eszemben sem volt bármivel is megfogni, ez puszta véletlen. Persze attól még elmosolyodom, de momentán csak azért, mert elismeri, hogy megfogtam. Nem sok férfi vallaná be, talán gyengeségnek éreznék, de szerintem erősebb az a férfi aki a gyengeségeit beismeri. * -Ezt most tőlem kérdezi, vagy saját magától? *A válaszában megtalálva a lényeget kérdezek vissza, gondosan kikerülve a rögeszmére vonatkozó kíváncsiságomat. Nekem is vannak és tudom, hogy nem jók, azért nem szeretek ilyen helyzetekbe – randi helyzetekbe – kerülni, de persze Lisát ez nem érdekli. Szerinte és Nick szerint is épp ideje már, hogy ne húzzam rá minden pasira Clark köpenyét. Elég nehéz, még ha külsőleg nem is hasonlítanak rá, Nick sem. De aki egyszer megégette magát, az nem megy a tűz közelébe. Érzem és tudom, hogy amit csinálok magammal az nem normális, de képtelen vagyok megharcolni az előítéleteimmel és a gyanakvásommal. Senkiben nem bízom…akiben igen, azzal meg nem randizom. Ez érthető is. Ettől persze még szeretem a közvetlenséget és nem Diedra sznob partiján vagyok, ahol azonnal megszólnának azért amit most teszek, de valahol a lelkem mélyén egy kis csücsökben pont ezt élvezem. * -Már megint kérdezel. Igen, még mindig Nydának hívnak. *Mosolyogva korholom és bólintok rá a nevemre, bár nem hiszem, hogy elfelejtette volna, inkább csak nem hisz a saját füleinek. Kissé előrehajolok, hogy az újra felcsendülő, egyébként roppant zseniális muzsikán túl hallja is amit mondok. * -Késsel-villával eszem, megtörlöm a szám és tudok roppant udvarias és tapintatos is lenni, de ez Vegas, nem mellesleg ki nem állhatom a sznob embereket. A húgom is az. Fárasztó. *A kérdés már csak az, hogy az eddig láthatóan felfelé ívelő megítélésem, zuhanni kezd, vagy tartja a szintet. *
#21Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Szer. Május 10, 2023 1:08 pm
Elmosolyodom. Ismét. Ezeket a szavakat akár én is megkérdezhettem volna saját magamtól, mégis inkább ő tette meg. Ám így is muszáj elgondolkoznom ezen, és lássuk be, szélsebességgel megy. Mert van rá indokom. (Mármint a megállapításra.)
- Ez a másik fogós kérdés. - ezt viszont már kijelentem. Fel sem tűnik hogy egy hosszúra nyúlt nevetéssel, az viszont igen, hogy lényegében nem adtam pontos válaszokat. Talán mert előbb... nekem lenne jó önmagammal tisztázni őket, és csak azután kijelenteni. Mert a kimondott szó, szent. És ebből az egyből soha nem engedek.
Persze miután feltűnik egy újabb közjáték, és nem, most nem a pincérre és az érkező borra gondolok, hanem arra, pontosan, amire nem számítottam, most még nem.. talán nem, ennyire hamar nem?? Részletkérdés. De ettől még tökéletesen élvezem, még ha... a féligmeddig bizonytalan visszakérdezésem nem is erről árulkodik. Pontosan.
Ahogy az ő visszaválasza viszont újabb nevetésre késztet. Egész élvezem itt a közelében. És amikor közelebb hajol, ez automatikus, őt követve én is megteszem. De nem az következik amire számítottam.
- Szóval két ember.. diplomatikus eszmecseréjét sznobizmusnak tartja.. Értem... - felelem, de közben mosolygom. A szemeim is mosolyognak. Egyenesen az övéibe. Ezzel nyilvánvalóvá is téve, hogy mindez csak VICC! Tréfa. Vidámság... humor, egyszerű hangulatkeltés... de ettől még tökéletesen is értem, és nemmellesleg... örülök neki! Vagyis a részemről tökéletes a meglepetés!
Nem is lehetne ennél jobb....
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#22Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Szomb. Május 13, 2023 6:14 am
Dr. Jake & Nyda
*Mosolyogva veszem tudomásul, hogy a kérdésemre nem most kapok választ, de a kerülgetés ténye roppant szórakoztató. Nem is lehet haragudni rá ezért, elvégre én is ezt csinálom, sőt még jobban. Becsületére legyen mondva nem vetette a szememre. Szóval fogós kérdéseket teszek fel? Ezek pont arra jók, hogy visszatérjünk rájuk egy későbbi alkalommal, és nem a pincér megjelenése után. Újabb kérdések merülnek fel bennem látva az arcát, amikor felajánlom, hogy tegeződjünk. Egyébként nem vagyok a túl nagy közvetlenség híve, és a munkámban ezt komolyan is veszem. Nagy teret ad és lehetőséget arra, hogy haverként kezeljenek nem pedig főnökként, ám a magánéletemben ez fordítottan jelenik meg. Kifejezetten utálom a modoroskodást és bár Jake egyáltalán nem ilyen, inkább udvarias és kedves és előzékeny, nekem hamar elegem lesz. Ha már randi…és a húgommal együtt egy apró kis titkot is felhozok ezzel kapcsolatban magamról. Jake egész jól viseli, bár az utóbbi percekből ezt is feltételeztem róla. Könnyen kiismerhető de nem könnyen elérhető. Gyanítom a munkája során hozzám hasonlóan ő is megtartja a határokat, ha csak Lisára gondolok aki talán már otthon is van, mert repülőrajttal indult el. Frappáns választ kapok és ennek megfelelően, akaratlanul is elnevetem magam. Szeretem ha egy férfi megmozgatja az agyamat és nem másra koncentrál. * -Jake, a randink kellős közepén vagyunk, ez nem diplomatikus eszmecsere, de igen, annak tartom. Minden más sallanggal együtt. *Ez tény, de most elblamálom, ne legyen túl komoly felhangja. Valamiért nem akarom elijeszteni, de biztosan meg fogom tenni. A kérdés csak az, hogy mikor, meddig fut ki ez az egész. Sosem gondoltam tovább ezeket a Lisa által rendezett randikat, soha nem is vettem komolyan, csak azért mentem bele minden egyes alkalommal, hogy Lisa ne sértődjön meg, annyira lelkes volt mindig. Most viszont ez az egész másképp alakul és félek, hogy elveszítem az irányítást, annak viszont rossz vége lesz. Érdekesnek tartom azt a kettősséget amit most érzek. Tovább akarok lépni egy fokkal de egyben félek is, és ez utóbbi bosszant. Az érzés azonban már fellobbant bennem és nem tágít, csendben is maradok, a zenekar felé fordulva a zenére koncentrálok. Kellemes a muzsika, szeretem, megnyugtat, egyfajta óvó burkot képez és anélkül választ el Jake-től, hogy hátat fordítanék neki. Most már nem Lisára vagyok dühös, hanem saját magamra, amiért képtelen vagyok túllépni és magam mögött hagyni Clark rajtam ejtett nyomait, a férfiak iránti bizalmatlanságot, az állandó kérdést, hogy mit tesz legközelebb. A félelem azonban nem bénít le, elvégre éveken át azon dolgoztam, hogy soha senki ne tudjon többé bántani, hogy meg tudjam védeni magam. De a lelkemet ki menti meg? A csalódást hogyan kerüljem el?*
#23Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Kedd Május 16, 2023 11:09 am
Tetszik a nevetése.... Már ez maga az első ponton feltűnik, de a második, hogy túl ritkán csinálja. Vagy csak az én lehetőségeim túl... szűkbe szabottak, ahhoz hogy lássam, de ettől még persze minden percében figyelek.
- Jólvan. - mosolygom el. Nagy és kitartó kérdőjellel hogy a humorizálásom vajon tényleg célt ért e. Pontosan akkor, amikor vissza a helyemre hajolok.
- Akkor nincs mit tenni, maradunk a közvetlenségnél. - mosolygok, miközben megemelem a poharam. Ha partner benne, koccintok. Ám még mielőtt beleiszom.
- De hangsúlyozom, nem tudom mennyire vagyok jó benne. - mert nemtudom. - Szóval nézze... - helyesbítek - nézd el nekem ha épp megbotlom. Nyda.. - és tovább mosolygom, de csak ezután emelem a számhoz a poharat. Most jön csak az IGAZÁN ismeretlen terep... Mégsem félek. Csak talán.... tartok attól, hogy egy kicsit elbaltázom. Mert meglehet.
Nyda Marshall
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
Job : Üzletvezető
Posts : 164
#24Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Május 22, 2023 11:24 am
Dr. Jake & Nyda
*Egyszerre akarom közelebb engedni magamhoz és távol tartani. Tetszik az esetlensége amivel ebben a helyzetben megpróbál lavírozni és az is, hogy mindezt beismeri. Nem sok férfi tenné ezt meg, de közben ott van a lelkem mélyén az a tapasztalat, ami azt mutatja, hogy ez csupán egy jó álca. Senkiben sem bízom, nem tudok bízni Clark után, és ezért utálom, gyűlölöm, mert egy emberi roncsot alkotott. Hiába élem az életemet úgy ahogy nekem tetszik, én is csak álarcot viselek, a magabiztosság álarcát ami most már elkezdett repedezni. Mégis képes vagyok felhőtlenül mosolyogni azon, ahogy belemegy a kérésembe. Kezemet teátrálisan a szívemre téve sóhajtok fel, mint aki megkönnyebbült és megköszöni a másik engedékenységét és még könnyedén rá is biccentek mielőtt visszadőlnék a helyemre. * -Elnézem. Máris kezdem az elnézést. *Nevetek fel röviden, amint épp „megbotlik” a közvetlenség kiszáradt ágában. Galád módon, mert épp arra vagyok kíváncsi mennyire nincs gyakorlatban és nem a szexuális élete érdekel, rákérdezek az elmúlt akárhány évére. Természetesen tisztában vagyok, hogy ez oda-vissza működik és a tág időhatár némi magyarázatra szorul, de remélhetőleg minél később.* -Mikor randiztál utoljára és milyen volt? Hol voltatok, mit csináltatok? Azt is Lisa intézte? *Nekem szinte mindet….nem szinte. Lisa ezt választotta életcéljának mióta csak ismerjük egymást. Ő tud Clarkról, amennyit tudhat, de Vincentről nem meséltem, sem arról, hogy pontosan milyen bárban is dolgozom. Időnként elvállalok egy-egy külső munkát is, egyszeri könyvelést, hogy legyen alibim, mert lássuk be, sokkal többet keresek a Vinnie`s Night-ban, mint az reális lenne. S ugyanezt fogom elmesélni Jake-nek is ha rákérdez. Szerencsére – remélem – nem olyan körökben mozog, hogy ha utána is néz a bárnak – miért tenné? – megtudja az igazságot. *
#25Tárgy: Re: Egy nehéz nap éjszakája Hétf. Május 22, 2023 3:07 pm
Elnevetem... Azt a teátrálisságot, amivel - úgy érzem - megtámogatja a bizonytalanságomat, és azt hiszem... tetszik nekem. Egyre inkább, és bár nem számoltam.. komolyan, a ma estéből kifolyó bármi komolyabb fejleménnyel, most mégis látok benne rációt. Abban... hogy talán mégsem volt annyira elfecsérelt ötlet, egyszerűen kibújni a csigaházból... Ahogy abban is, hogy talán tényleg nem jó ötlet egyedül tölteni az estéket... A papírjaim között, latin kifejezésekkel karöltve, és talán... lehet, hogy létezik egy másik élet is. Egy sokkal... élvezetesebb. Most legalábbis így gondolom. Így.......
Amikor beleiszom a boromba, valamelyest elgondolkozom ezeken a tényeken, amikor alig egy percig nem figyelek, máris újabb kérdéseket kapok. És...
Igen, csakhogynem majdnem kiköpöm azt a bort... Csakhogy tanultam ám önmérsékletet, így még mielőtt köhögésre fognám, mert félrecsúszott az egész, egy egyszerű megakadással a helyére küldöm az ízes nedűt, és igyekszem az egészet egy rövid torokköszörülésbe fojtani. Kíváncsi vagyok a szemeim mit tükrözhettek...
Még egy torokköszörülés, ahogy tetemesen figyelem, amint a helyére teszem a poharamat. Hogy gondolkozom?? Talán az éven!?? Lehet azon, hogy mikor is lehetett utoljára, hogy ééén... egy nő társaságát élveztem, és igenis, valami bővebb adta szándékkal. Hát nemmost volt!
Újabb torokköszörülés....
Haddszóljon!
- Hmmm... - húzódik el. Aztán mégiscsak meggondolom magam. Egy kis BÁTORSÁGOT! - Ha azt mondom már nem is igazán emlékszem, az nagyon rossz fényt vet rám!??? - a szemeim szűkülnek, de csak mint egy bocsánatkérő jelleggel, ettől még egészen a szemeibe, mert akarom, hogy tudja, hogy semmit se titkolok előle ~ ugyan mink is tenném ~ de erre a kérdésre, bármilyen fájó is az, nem tudok hiteles válaszokat. Talán még az őskorban... Na jó, egy kis KOMOLYSÁGOT!
Rendesbe helyezkedem a székemben, és igyekszem, egy tapasztalt, és felnőtt férfi körvonalát felvenni. (De lehet scak a körvonalát...) De ettől még!
- Lisa még képben sem volt, amikor utoljára megtörtént a dolog.. - csak lazááán... MEGYEZ! - Talán még az egyetemen... hogy úgymondjam.... elég.. - ez a jó szó?? - megszállott voltam az utóbbi időben - inkább években - szóval mondjuk azt... hogy nem hazudtam amikor felemlegettem a tapasztalatlanságomat. - és ez a végszó. Egyelőre. Vagyishogy...
- De azt hiszem valami fagylaltozó lehetett... - újabb torokköszörülés. Már nemigazán zavarban. - Ha ez számít.... - és rámosolyodok. Közvetlenül... NEM! Még jó néhány hosszú pillanat eltelte után csak miután kimondtam. Szóval... ha itt végeztünk, akkor így lesz, nem pótolhatja a zene, de ettől még... eszemben sincs... vagy egy percig is lett volna szerencsés kihagyni ezt az éjszakát... Inkább estét. Akkor is! Rendkívül élveztem. Minden egyes percét. És ez egy nagyon is jó kezdet.