Jellem
[*]személyiség
[*]

Nehéz bármit is mondani ha magamról kell beszélnem, bárki másról szívesen írok jellemábrázolást, hiszen ezt tanultam, de azért megpróbálom. Alapvetően összetett jellem vagyok, persze nem skizofrén szinten, de két életem van. A magánéletemben vad vagyok és szenvedélyes, amit a külsőm nem mindig fémjelez. Ha bárki annak alapján sorol be, akkor elég nehéz dolga lenne, valahol a plázacica és a magabiztos nő között elakadna. Mindez távol áll tőlem, bár eléggé magabiztos vagyok de nem mindig határozott. Szeretem a veszélyt, ha lehetőségem nyílik valamilyen extrém sportot vagy tevékenységet kipróbálni, nem habozok, már az is eszembe jutott, hogy talán adrenalin függő vagyok, de amint jobban kielemeztem magam, rájöttem, hogy ez csak halvány remény. Mindezzel ellentétben a munkám során amit nem oly rég űzök, nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok, halk szavú, figyelmes és anyáskodó. Persze néha összekeverednek a dolgok, de csupán árnyalatnyi az átmosódás. Mivel a munkám miatt kötve vagyok a titoktartáshoz és meg is tudom őrizni, imádom a titkokat, néha egy kicsit vissza is élek a tudásommal, ha sikerül valakit hipnotizálnom, olykor az érdekesebb emberekből kiszedek egyet s mást, de nem használom fel senki ellen. Mások gombostűfejre tűzött pillangókat gyűjtenek, vagy érméket, festményeket, bélyegeket, én titkokat. És imádom.

[*]külső megjelenés
[*]

A külsőm….vigyázok rá. Sok időt töltök azzal, hogy úgy nézzek ki ahogy. Sajnos nem vagyok csúcs szuper alkat, vigyáznom kell arra mit eszem és mennyit, de imádok bűnözni. Ahogy az élet más oldalain, az evésben, ivásban is. Na persze nem vagyok alkoholista de ha szórakozni megyek lecsúszik pár méregdrága koktél amire sokáig gyűjtök, viszont másnap irány a park és lefutom. Így azért megmarad a karcsú és nőies alakom, látszik rajtam, hogy sportolok mert nem éheztetem magam hanem inkább a jól kiformált izmaimat tartom meg. Az úszás is sokat számít és jógázom is. Amennyit csak tudok a még szűkös pénztárcámból áldozni azt mind szépségápolásra költöm. Szőke, hosszú hullámos hajamat szinte naponta ápolom mindenféle kencével, és meg van a hercegnők napi kétszeri száz átfésülése is. Fehérbőrű vagyok ezért nem napozom sokat és azt is kénytelen vagyok a legmagasabb faktorszámú napozótejjel, különben leégek és nem szeretnék főtt rákként kinézni. Mindehhez zöld szemek adnak még egy kis pluszt amit a legjobb indulattal is csak 161 centis magasságom jócskán lerombol. Középiskolás korom óta magas sarkú cipőkben járok, hogy ne nézzenek törpének, pedig imádom a kosaras fiúkat, de az a hajó sajnos elúszott abban a pillanatban amikor megálltam a további növésben. Egyébiránt szeretem a nőies ruhákat, a nadrágkosztümöket, a különleges kiegészítőket, de csak a munkám során viselek némileg konzervatív összeállításokat, pasztell színeket és diszkrét ékszereket. Máskor a vad pirosat részesítem előnyben vagy az éjfeketét, a hétköznapokon pedig bármit ami feltűnő de még nem állít be őrültnek. Farmerom nincs és lapos sarkú cipőm sem a futócipőmön kívül, én vagyok az aki ha belekerül egy extrém helyzetbe amire nem számított, akkor sártól dagadóan is de kitipeg belőle a topánkájában, ám ha letörik a kedvenc cipőm sarka, sikítok.

Nem mondhatnám, hogy a gyermek – és iskoláséveim eseménytelenül teltek mert az óriási hazugság lenne. New Yorkban születtem és ott is éltem a szüleimmel hat éves koromig, utána Sydney-be költöztünk, apám munkája miatt, ő ugyanis operaénekes és nagyon hosszú idejű szerződést kapott a Sydney-i operaházba. Anyámnak nem kellett lemondania semmiről, ő ugyanis nem csinál semmit, mármint nincs munkája, mert amikor megszülettem szakított a munkásléttel. Csak apámnak él, a háttérben irányítja a dolgokat, szerető feleség és anya, menedzser és házvezetőnő. Annyira megtetszett nekik az élet Sydney-ben, hogy ott ragadtak, így én ott jártam iskolába, ahol is minden diákot és tanárt az őrületbe kergettem. Olyan voltam mint egy Duracell nyuszi, minden zűrben benne voltam, akár fiúkkal akár lányokkal de nekem mindenhol ott kellett lennem. Csak azért nem rúgtak ki és toloncoltak javítóba, mert kitűnő tanulmányi eredményeim voltak. Senki nem értette hogyan hoztam ezt össze, mai fejjel visszagondolva én sem. Azt sem tudom mi volt az a vízválasztó amikor almaként messzebb gurultam a fámtól. Mi volt az a pillanat amikor arra adtam a fejem, hogy az emberi lélekkel foglalkozzak, de mindig is érdekeltek a titkok és az emberi lélek is egy ilyen titok, ráadásul még többet rejt el. Az egyetemi éveim alatt sem szakítottam a Crisiant hagyományokkal, vad voltam és megállíthatatlan, azt hiszem a kettős életem már ott elkezdődött. Minden dolgozatom, és vizsgám majdhogynem kitűnő lett, ám amikor kiszabadultam a hétköznapok nyűgéből és az éjszakákon át tartó tanulásból, megvadultam. Azt hiszem így eresztettem ki a gőzt. Volt motoros barátom, börtönviselt, egy rock zenekar frontembere, festőművész, és egy ügyvéd is. Nem vagyok és nem is voltam céda, könnyen ágyba vihető lotyó, de ahogy a veszélyt, úgy a szexet is imádom. Persze megválogatom a partnereimet, fő a biztonság, és ezen nem csak és feltétlenül a betegségektől való távol maradást értem, hanem a testi egyben maradást is. Kinek hiányzik egy zakkant elméjű, kéjenc sorozatgyilkos? Persze mindenki mondhatja, hogy legalább jó kezekbe kerül és egy olyan helyzetből én legalább ki tudom vágni magam. na persze, félig kibelezve vagy kísérleti nyúlként már nem biztos.  Ám a veszély már önmagában véve is izgató és az ember feszegeti a határait, ahogy én is. Mindazonáltal éltem a válogatás jogával és általában olyannal voltam együtt aki nem ragadt le a hittérítő póznál, bár a Káma Szútrát még nem nyálaztam át. Viszont ha úgy ítélem meg, hogy a másik nem igazán tudja befogni a száját és a teljesítményét velem akarja reklámozni, bevetem a képességemet. Előfordult már nem egyszer, hogy a kivételes éjszaka utáni reggel, olyan szépen néztem éjjeli ágytársam szemeibe, hogy elfelejtette az egész történetet, még engem is. Csak annyi maradt meg benne, hogy nagyon berúgott, és valaki hazafuvaroztatta egy taxival. Elég volt pár jó helyre tett szó, némi mese egy meg nem történt éjszakáról, egy rossz vagy épp kellemes - kinek mi - álomról és egy csettintés. Na igen, lecsukhatnának foglalkozás körében elkövetett súlyos visszaéléssel, de sosem kapnak el.
Épp végeztem az egyetemen, mikor apám megbetegedett, az énekesek legnagyobb rémálma következett, krónikus hangszálgyulladás, hegesedés, hosszú és nem teljes gyógyulás. Valami vírus kezdte el, aztán az orvosok azt mondták, felülfertőződött. Vége lett a karrierjének, énekelni nem tud, de azért oktat másokat, különböző technikákra és tanácsadó is az operaházban, ám már nem Sydney-ben. Anyámmal visszaköltöztek New Yorkba, velük együtt én is, hiszen Sydney éjszakai életét már kiaknáztam, új dolgokra vágytam, saját rendelőre, függetlenségre. Ezzel együtt nem mindegy a "hol" sem, persze New York izgalmas és sokszínű, veszély az van bőven de még sem az igazi. Azt már nem tudom mi volt az a mozzanat vagy gondolat amiből Las Vegas nőtte ki magát, de az biztos, hogy abban a városban minden megtalálható és pszichiáterből sosincs elég. Las Vegas olyan mint a szivárvány, az emberek idejönnek kiengedni a gőzt, ez egy külön világ, egy másik melynek vastag kapui és falai vannak, mert ami itt történik az itt is marad. Fülledt vagy épp veszélyes, esetleg mókás, vagy kellemetlen, kínos titkok színhelye ami nálam felér egy lelki orgazmussal.Szóval nem sokkal azután, hogy a szüleim visszaköltöztek New Yorkba, nekiálltam a saját életemet szervezni. Előbb költöztem, aztán kerestem...olyan helyet ami még megfizethető, jó helyen van és számomra rugalmas a használhatósága. Berendeztem az életemet, van egy kis bérlakásom a város szélén, egy szobás kis ékszeres ládikó, amolyan budoár ami csak az enyém. A rendelő...nos nem egyedül vagyok, de talán ez még jó is, hiszen tanácsot tudok kérni, vagy ha elakadok valahol, meg tudom vitatni egy szakmabelivel és ha nem is tud segíteni érdemben, már az is elég, hogy a beszélgetéssel beindítja a kombinálást.  Ebbe persze kaptam némi segítséget az elején a szüleimtől, de mára már ebben is a saját lábamra álltam. A magánéletemet is rendbe tettem, a nagy vadászat még várat magára, mióta ideköltöztem, eléggé egysíkú az életem, de ez csak is az én döntésem. Bedöntöttem ugyanis a párkapcsolati teóriám és véget vetettem egy hat hónapos kalandnak. Las Vegasba való költözésem egyfajta menekülés is volt ha az időzítést nézzük.  Túl hosszúra sikerült, de hát istenem, jól éreztem magam vele, mindaddig míg nem kezdte el pedzegetni a házasságot. Te jó ég! Még gyűrűt is tervezett venni, de szerencsére hamar észbe kaptam és mielőtt megvette volna, lebeszéltem róla. Természetesen finoman és nőiesen, másnap pedig szakítottam vele. Még aznap összecsomagoltam.