♦ ♦ WELCOME TO FABULOUS LAS VEGAS ♦ ♦

Where the world can be your playground.... or You can be the toy

 
KezdőlapKezdőlap  KeresésKeresés  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦

Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

Legutóbbi témák
» Red Riding Hood and the Big Bad Wolf
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Leon Williams Pént. Május 03, 2024 8:04 pm

» Tetovált Bestia & Derek - Facciamo una breve visita
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Derek Moretti Hétf. Ápr. 29, 2024 8:15 am

» Leon Williams
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Gloria "Sapphire" Salinas Szer. Ápr. 17, 2024 9:38 am

» Alessandra Clark
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Gloria "Sapphire" Salinas Szer. Ápr. 17, 2024 9:29 am

» Elkészültem!
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Leon Williams Szomb. Ápr. 13, 2024 12:51 pm

» KOCKADOBÓ
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Gloria "Sapphire" Salinas Csüt. Ápr. 11, 2024 10:10 am

» Adminhírek
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Gloria "Sapphire" Salinas Szomb. Márc. 30, 2024 8:32 am

» Harmincas, fehér nő a konténeres bodega falain belül
Sean x Lacey  Icon_minitimeby Admin Szer. Márc. 20, 2024 10:28 am

Top posting users this month
Alessandra Clark
Sean x Lacey  Vote_lcapSean x Lacey  Voting_barSean x Lacey  Vote_rcap 
Leon Williams
Sean x Lacey  Vote_lcapSean x Lacey  Voting_barSean x Lacey  Vote_rcap 
discord
Discord
Regisztrálj az oldalra
Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (58 fő) Szer. Márc. 22, 2023 4:23 am-kor volt itt.

Megosztás
 

 Sean x Lacey

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#1TémanyitásTárgy: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeHétf. Dec. 23, 2019 10:23 pm




Sean & Lacey


S
okat agyaltam azon, hogy most mitévő legyek. Ugyan is egy bőrönddel a kezemben nem aludhatok a parkban, akár milyen király is Vegas este. Kiraktak az albérletből, mert már legalább két hónapja nem tudom fizetni. De nem az én hibámból, az utolsó bárban ahol melóztam... kirúgtak. Mert pofán öntöttem whiskey-vel egy disznót. Aki nem értette, hogy ha valaki nemet... mond az egyszerűen nemet jelent. Mióta anya meghalt eléggé felfordult az életem. A nagynéném, Claire fogadott be... és ő is lett a gyámom, ami még jó is lehetett volna. Kivéve, hogy van egy részeges férje, akitől még aludni sem lehet. De féléve a nagynéném is meghalt. A sors fintora. Dolgozni azóta dolgozom, hogy Vegasba kerültem, de sajnos sehol nem tudtam sokáig megmaradni. Lehet, ha könnyen adnám magam könnyebb dolgom lenne az életben. De nem vagyok ilyen, és a pasik nem szeretik ha megvédem magam. Én meg, ha nem értik a nemet. A barátnőm, Mandy befogadott a pasijával együtt. Egészen szépen mentek a dolgok, amíg aztán nem lett munkám. Tisztán emlékszem az estére, éppen valami zártkörű bulit tartottak egy milliomos csemetének... aki azt hitte attól, hogy a bőre alatt is pénz van megvehet mindent. És a mindent alatt a pultosokat is értem. Először finoman próbáltam a tudtára adni, hogy nem így működik a világ és nem zavar, hogy mennyi pénze van. De ahogy több lett az alkohol, úgy lett nagyobb a bátorsága, ami már józanul is elég nagy volt. A pohár akkor telt be amikor a fenekemet akarta fogdosni. Hadd döntsem el én, hogy kinek engedem meg és kinek nem, nem pedig egy méretes seggfej. Figyelmeztettem még egy ilyen... és megbánja. Nem hitt nekem, megbánta. Én viszont nem, bár azt igen, hogy kirúgtak emiatt. Aztán sehol sem tudtam sokáig maradni, a kedves úriember szólt is pár kedves szót az érdekemben. Így aztán barátság ide... vagy oda, de Mandy megelégelte azt, hogy ingyen élek a nyakukon. Amit akár meg is értenék, ha nem lennék elfogult... vagy nem a legjobb barátnőm lenne. Hirtelen elő kapom a telefonom, látom, hogy keresett a barátnőm, hát... már késő bánat... igazán büszke ember vagyok. Mondjuk nem hiszem, hogy bocsánatot akar kérni tőlem, lehet valamit ott hagytam, nem zavar megtarthatja. Nem foglalkozva a hívásaival bele megyek az e-mail-embe, Sean-al már régen beszéltünk, nem igazán akartam zavarni, nem hiányzik egy pisis a nyakába. De egyszer megadta a címét... ha szükségem lenne rá. Most azt hiszem szükségem lenne rá, ha nem akarok hajléktalan lenni.....
Taxi eszembe sem jut már azért sem mert az embert nem viszik el ingyen sehova sem, vagy ha igen kérnek valamit cserébe, így hát a nagy bőröndömet magam után vonszolva talán egy óra elteltével érek a lépcsőház elé. Közben eszembe jut, amikor utoljára találkoztunk. A kórházban, amikor anyának balesete volt, végig mellettem maradt, ami nagy segítség volt, a támaszom volt. Hirtelen el kellett utaznia, talán áthelyezték ide, rá két hónapra anya meghalt. Rákban, nem tudta megkapni a gyógyszereket amik meghosszabbították volna az életét, Sean azonnal jönni akart, de megnyugtattam, hogy nem kell. Hiszen anyám nővére ott volt nekem, meg amúgy sem akartam, hogy a megszokott életét felborítsa miattam. Így megnyugtattam, hogy megvagyok. Mivel Sarah Vegasi volt, így ide költöztem hozzá, az egyetemet is már itt kezdtem el. Valahogy.... még sem találkoztunk Sean-al. Azonnal kerestem munkát, náluk sem ingyen laktam. De féléve lövöldözés áldozata lett, a részeges nagybátyámra meg nem vagyok kíváncsi... Így kerültem Mandyék albérletébe, és most az utcára.
Veszek egy mély levegőt ahogy az ajtó felé közeledem. Gyerekes ujjongás lesz rajtam úrrá, hogy láthatom. Feltéve ha még itt lakik, és feltéve... ha itthon is van. Nem nőttem nagyobbra mióta nem látott, de a hajtincseimet megrövidítettem és kiszőkítettem, de talán így is felismer engem.
Az ajtóhoz lépve ráfekszem a csengőre, és ezerrel dörömbölök az ajtón, és a hatás kedvéért még el is kiáltom magam, egészen addig míg ki nem nyílik az ajtó.
-Meglepetééés!,- kiáltom el magam ahogy szembe találom magam vele, mint egy giccses filmben.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#2TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeKedd Jan. 28, 2020 5:14 am

Kb.
Sean x Lacey  Industrial-kitchen




- NEM! Spock... Nem! - utasítom rendre a kutyát amikor már megint ellopta azt a cuccot, pont mielőtt indulni akarok.

Itthon vagyok. Nem szokott hozzá a kérdéshez, de úgy éreztem, ma már.. végre muszáj szabadnapot kivennem. Rámborult ez az egész... Szinte a költözés óta nem pihentem.

- Ideadod, vagy nem megyünk sehova! Nem viccelek! Érted!?? - próbálom elővenni a fegyelmezett hangomat, de ez a kutya mindig keresztbetesz nekem. Már tudja mikor sunyítok, és mikor van az az igazi eset, amikor muszáj, tényleg jó lakatot tenni a csínyre.

- Ha nemadod... ha.. nem.. - próbálom megint elvenni tőle a pórázt, de mintha csak játék lenne, odatartja, aztán mikor érte nyúlnék már rántja is azonnal vissza, úgy néz ki neki ez jó szórakozás. Nekem meg inkább izzasztó hadművelet, végtére is oké, szabadidőbe öltöztem, terveztem a közeli parkba futni egyet, de nem épp úgy szólt a terv, hogy a négy fal között lesz hogy leizzadok.

- SPOck! - üvöltöm el magam újfent. - Most már tényleg elegem van belőled, meglásd, beadlak a drogkereső tacskók közé, és ott majd megtanulod mi a fegyelem!

De mintha csak röhögne rajtam. Komolyan mondom ez a kutya még a sírba visz egyszer, de minimum intézheti a temetésemet, mégse tudok rá haragudni. Úgy igazán nem. És tudja ezt jól!
Az istenverése....


Aztán csak kiötlök valami tervet. Egyszerűen megfordulok. Háttal neki. Mint aki teljesen feladta az egészet, veszett a séta lehetősége, és kézzel valami matatásba kezdek.

És ekkor hallom a padlón toccsanni a pórázt.
(Jó nyálas.)

- HÁ! - olyan hirtelen ugrok, mint még sosem. Neki sincs ideje reagálni, ha azt hiszed kispofám bárki gyorsabb Sean bácsinál, rajtavesztesz!
És ezért is lettem ÉN.. a nyertes!

Felkapom a pórázt, de nem érdekel hogy nyakig nyálas leszek.
Rácsatolom, a mobilom becsúsztatom a karomon lévő tartórekeszbe, és már nyúlnék is a kilincsért, amikor hirtelen megcsörren a csengő.
Lefagyok.
Aztán valaki őrült kopogásba kezd.

Megforgatom a szemeimet.

- Remélem nem már megint az az őrült öregasszony.. - csak Spock-nak beszélek, nem mintha értené, el is kanyarodik oldalra a feje, de aztán feladom. KINYITOM!
Lesz ami LESZ!

És nem várt meglepetés fogad.
Tényleg... meglepetés....

Először lefagyok. Pedig nem vagyok híres a lassú-reagálású egységről, mégis időbe telik felfogni.
Pillanatokba.
Aztán...

- Hát te!??

Oké, aláírom.
Nem a legjobb üdvözlés.



_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#3TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimePént. Nov. 13, 2020 5:56 pm




Sean & Lacey


S
okat gondolkodtam, hogy mitévő legyek. De nem mehetek senkihez, a részeges nagybátyámhoz meg semmiképpen sem mennék. Inkább alszom a padon és leszek hajléktalan, mintsem... vissza menjek hozzá. Pedig az életem olyan szép volt. De mióta anya meghalt, kezdem úgy érezni, hogy semmi olyan mint kéne lennem. Igazából sajnálom, hogy így alakult. Ha anya még mindig itt lenne, az olyan jó volna. Sokszor érzem úgy, hogy ott ragadtam, Los Angeles-ben a kórházi ágyán. A doktor három nappal előtte hivatott be magához. El akarta mondani, hogy bizony sajnálja, de jobb lesz ha elbúcsúzom tőle. Nem tudni, hogy órái vagy napjai vannak-e hátra. De ez a maximum amit még életben maradhat. Három napon keresztül vele voltam, fogtam a kezét, öleltem. Nm akartam mást, csak, hogy anya megöleljen, hogy rám nevessen. De már nem tette. Nem volt ereje semmire sem. Nem szabadott volna meglepetésként érnie a dolognak, aztán amikor kiszállt belőle az élet. De nem voltam felkészülve rá, és még most sem tudtam rendesen megemészteni. Sean-al tartottuk a kapcsolatot, azonnal ide akart jönni. De... nem várhattam el tőle, hogy mindent ott hagyjon, csak hogy rám vigyázzon. Így hát megírtam neki, hogy jól vagyok. De az az igazság, hogy nem voltam jól. Talán még most sem vagyok rendesen. Először apát vesztettem el egy lövöldözés során, majd évekkel később anyát. Most meg a nagynénémet. Bár hálás lehetnék neki, hiszen befogadott, így nem kerültem bele a rendszerbe. De mégis a férje egy alkoholista disznó, akinek csak a pia számított. Nagynénémnek jó szíve volt, de túl gyenge volt hogy el hagyja őt. Én meg tudtam, hogy nem fogom hagyni, hogy az életem tönkre tegye a nagybátyám. Így minden szabadidőmet a tanulással töltöttem, illetve munkával. Annyit sikerült össze spórolnom, hogy végül el tudtam költözni albérletbe a barátnőmmel. Minden szép és csodás volt. Igaz hárman voltunk, de jó volt. Amúgy sem voltam sokat otthon, egészen addig míg az utolsó helyemről ki nem rúgtak. Szóval mióta Vegasba költöztem, olyan mintha minden egyes nap számomra péntek 13.-a volna. Szerencsétlen évek, és egyszerűen nem tudom hogyan tudnék kilábalni belőle. Döntést kellett hoznom, úgy érzem, hogy ha bár... leráztam Sean segítségét talán mégis segít. Ha nem hát... legfeljebb bevackolom magam az egyik bokor alá, míg ki nem találok valamit. De addig is... egy próbát megér. Igazából nem akartam problémát neki, sosem akartam, ezért is nem kerestem. Nem biztos, hogy engem akarna pesztrálgatni. Hiszen van elég gondja rajtam kívül, nem kötelessége az enyémet is a nyakéba vennie.
Kicsit félve nyomtam meg a csengőt, majd a hatás kedvéért még dörömböltem is az ajtón. Pár perc után kezdem azt hinni, hogy nincs is itthon. Talán kéne hagynom itt egy cetlit, de lehet jobb lenne csak elmenni.... Mér a bőröndöm után nyúlok, amikor nyílik az ajtó. Nos, hazudok ha azt állítom, hogy azt vártam a nyakamba ugrik... vagy valami. De ennél kicsit melegebb üdvözlést vártam volna mindenképpen. Végül veszek egy mély levegőt.
-Öhm... izé... gondoltam egy kicsit beugrok...- kezdem zavartan ahogy próbálok egy mosolyt varázsolni az arcomra, majd kieresztek egy sóhajt. Nem vagyok jó és nem is szeretek kamuzni, főleg neki. A bőröndöm meg eléggé... nyilvánvaló magyarázat.
-Sajnálom, hogy csak így rád török, de nincs hová mennem....- bököm ki szégyenkezve, még a fejem is le hajtom. Hiba volt nem keresni őt, talán nem lennék most hajléktalan....
-Talán... nem kellett volna ide jönnöm, sajnálom, izé... ne aggódj majd megoldom valahogy...- nézek rá komolyan. Ujjaim már kulcsolják is át a bőröndöm fogantyúját. De nem fordulok meg, igazából mennék is meg nem. Ekkor hagos ugatásokkal a kutya kiugrik a bejárat és Sean mögül. Szinte a nyakamba ugrik.
-Spock, hát te még meg vagy....?- guggolok le és ölelem meg magamhoz a kutyát, aki legalább annyira hiányzott, mint a gazdája.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#4TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimePént. Nov. 27, 2020 6:38 pm

"Öhm... izé... gondoltam egy kicsit beugrok..."

Még mindig a meglepetés ereje ízlelget, amikor elhangzik az a néhány szó. És.. igazából nem is tudom miért lepődtem meg ennyire. Hirtelen csap homlokon a felismerés, vele a tudat, hogy.. LACEY AZ! Végre meglátogatott!!!
És vele egy ütemben húzódik is szélesre a fogsorom, egész amíg az ő arcáról nem fagy le.
Egészen... megváltozott.
Ekkor pillant csak szemem a bőröndre - oké.. nyomozó... - és válik instanttá a ráeszmélés.
Szinte még meg se kell szólalnia!
Mégis megteszi.

- Francokat.. - hirtelen törik ki. Sokkal hirtelenebbül minthogy az előbb leesett a képlet.

- Nem mész te sehová.. - tárul ki az ajtó, és ha a gesztus maga nem eléggé beszédes, ha még mindig szökne, de ha nem is tenné, én hajolok át félig mögötte, és beleakadva a bőrönd fogantyújába egyszerűen felemelem.
FelemelNÉÉÉM... ha nem hasítana a derekamba azonnal a fájdalom és ejteném azon nyomban vissza le. Nagyot puffan.
Hoppá!

- Ö... sajnos elhanyagoltam az edzéseket mostanában. - oké, ez igaz. És a cigit se tettem le, de ez meg az, amit még nem mondtam meg neki. Most se fogom.

- Komolyan ezt egyedül hoztad idáig!?? - akad a szemöldökömön a szemem, miközben be húzom.. vonom... akármi, csak legyen már ajtón belül, a kuffert.
Spock persze, az áruló, viszont ahelyett hogy segítene Lacey nyakában ugrál. Folyamatosan.

Navégrebennvan!

- Szóval?? - állok meg vele szemben, kissé nyálas vagyok - a póráztól, ami meg Spocktól ugye. És most még a bőrönd füle is. Hoppá 2.0..

- Akarsz mesélni!?? - ha nem akar, nem kell. Akkor is maradhat. Ez nem vitatéma.



_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#5TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeVas. Dec. 06, 2020 9:53 pm




Sean & Lacey


M
ár azon vagyok, hogy elmenjek, mert hát Sean nem éppen úgy fogad ahogy vártam volna. Sőt talán fel sem ismer, vagy azt hiszi képzelődik. Bár nem is tudom mit vártam, vagy vártam volna. De az biztos, hogy nem ilyen hűvöset. Jó, igen keresnem kellett volna, talán rögtön nagynéném halála után. De nem tettem, meg van itt a kiépített élete, és én nem ugorhatok csak be. De mégis megtettem. Most itt vagyok, és jó újra látni őt. Talán nem kellett volna évekkel ezelőtt eltaszítanom, amikor segíteni akart. Akkor most nem lennék ekkora pácban. Ha el is küldene, hát nem haragudhatok rá, hiszen nem is vagyok számára senki. Nem kell, hogy az én problémámmal is foglalkozzon.
De aztán, mintha egyszerűen csak leesne neki a tantusz, arca felragyog, és még egy mosolyt is elereszt. Egy pillanat erejéig vissza mosolygok rá, de utána rögtön le is fagy az arcomról. Előbb talán írnom kellett volna neki, hiszen ki tudja, lehet nincs is egyedül. Fél hangosan gondolkodva döntöm el, hogy talán jobb lenne őt nem zavarni. Már ujjaim fogják a bőrönd fogantyúját, azzal a szándékkal, hogy megyek is. De még sem akaródzik elindulni, hova mehetnék mégis. Ennyi idősen nem akarnék egy hajléktalanszállóra, na az lenne a vég. Vagy nem is! A vég kezdete! Egy pillanatra el is mosolyodom a reakcióján, és hogy már veszi is ki a kezemből a bőröndöm.
Mielőtt megszólalhatnék, hogy vigyázzon ő már emeli is, de azzal a lendülettel ejti el. Én egyik szemöldököm felvonva nézek végig rajta. Egyből elkezd magyarázkodni, kissé deja vu érzésem támad. Évekkel ezelőtt amikor takarítottam a lakását és vigyáztam Spock-ra, elő fordult, hogy össze ütöttem némi kaját neki. Mert, hogy enni elég sokszor elfelejtett, és mindig azzal jött, hogy más dolga volt. Mintha az embernek nem jutna eszébe enni, vagy a gyomra nem jelezne neki, hogy “hékás nem akarsz bevinni valami táplálékot?”.
-Aha, és mit ettél amíg nem láttuk egymást csokit meg chips-et?- nézek rá szemtelenül ahogy hangomba kis pimaszság vegyül. Majd beharapom az alsó ajkam, gyöngyfogaim finoman mélyednek a puha húsba, lassan eresztem ki a levegőt.
-Mármint, bocsi, jól nézel ki,- jegyzem meg vigyorogva. Ha sokáig pimaszkodom még a végén elküld, és azt végképp nem szeretném.
-És igen, Vegas másik végéből idáig hoztam, tudod én nem hanyagoltam el az edzést,- kacsintok rá, majd nem tudok tovább vele foglalkozni, mert Spock ugrik a nyakamba, majdnem szó szerint. Magamhoz ölelem a kutyát, aki szimatolja, nyalogatja a nyakam, a nyálából még a fülembe is.
-Jól van öreg fiú, te is hiányoztál,- simítok végig a hátán, majd látom, hogy nehezen de Sean berángatta a bőröndöm. Így felállok és belépek az apró lakásba. Spock szorosan a nyomomban liheg. Körbe nézek az apró lakásban, ez nem olyan, mint amije volt Los Angelesben, de tágas, jól néz ki. Oda lépek a hatalmas ablakhoz és ki bámulok rajta pár másodpercig. Majd megfordulok és elé sétálok, lazán megvonom a vállamat.
-Melyik verzióra vagy kíváncsi? A rövidre, vagy inkább arra mi történt velem mióta ide költöztem Vegasba?- nézek rá kíváncsian, ahogy egyik kezemmel finoman vakargatom Spock füle tövét.
-Ez a lakás más, mint amilyened Los Angelesben volt,- jegyzem meg neki,- de sokkal menőbb. - veszek egy mély levegőt, majd komolyan szólalok meg.
-Nézd Sean, nem muszáj itt maradnom, megérteném, ha nem akarnád, hiszen évekig életjelet sem nagyon adtam magamról. De tudnod kell, nem... akartalak zavarni. Sokszor gondoltam rá, hogy felveszem veled a kapcsolatot, de meg van a megszokott életed, hogyan robbanhattam volna be csak úgy?- nézek végig rajta, lehet, hogy csak amiatt, hogy rég láttam, de úgy tűnik, hogy valami nem stimmel vele. Megváltozott ő is, pont mint én. Nem biztos, hogy az előnyömre, mármint még mindig az a Lacey vagyok, csak már öntudatosabb.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#6TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzer. Dec. 09, 2020 2:43 am

"Aha, és mit ettél amíg nem láttuk egymást csokit meg chips-et?"

Na ezt elengedem a fülem mellett. Jótékonyan. Mert egyszerűen nem vallanám be, másrészt meg újra a régi szituációk köszönnek vissza, és valamiért.. jó kicsit emlékezni.
Talán egy halovány mosoly elcsattan.

De sokkal fontosabb, hogy akármi is történt, ha nincs hova mennie, itt mindenképpen akad helye, és még mielőtt, és HA! ellenkezne, még időben beráncigálom azt az izét.
Bőröndöt... Vagy inkább téglákkal pakolta meg??
De nemsok időm jut elgondolkozni ezen, mert amint bennvan, már fel is teszem a nagy kérdést. Amivel tisztává teszem, hogy ha nem akarja hogy beledugjam az orromat, nem tartozik beszámolással, de ha mégis...

Mindvégig figyelem ahogy elmegy az ablakig. Igazából nem mozdulok, csak Spock-ot figyelem, ahogy mint egy mágnes, egy tapodtat sem mozdul Lacey közeléből.
Ez valahogy belső mosolyra gerjeszt..
Hány év eltelt, és még mindig jobban odavan érte...

Megköszörülöm a torkomat.

- Igazából amelyiket elmondanád.. - tárom szét a két kezem, mert időm aztán van. Ma, teljesen, de még mindig nem kényszer, így hát ezzel visszapasszolom ezt a lehetőséget.
De akkor becsúszik a lakástéma.
Összecsúsznak a szemöldökeim...

- Hát igen... Éppenséggel nem szándékoztam jóformán még 1 év múltán is itt lézengeni, mivel akkortájt csak ez volt a leggyorsabban elérhető, de tudod hogy megy ez.. - rántok véletlenszerűen vállat. Ugyanúgy, vagy két évvel korábban érzem magam. És ez megmosolyogtat. - Még mindig nincs időm...

És ez valahol igaz. Soha... semmire.. vagy ha van is, azt inkább az akták nézegetésével töltöm. (Vagy egy jó Pool meccsel a tv-ben)
Vagyis akkor nagyot azért nem hazudtam!
Mégis, azért van lódításszaga a mentegetőzésnek.
Az arca változása viszont mindent feledtet.

- Lacey, mondd, miről beszélsz te!?? - lépek aztán csak egyet közelebb. Csak egyszerű reakció. Mert miért gondolná azt, hogy..  

- Megmondtam, bármiben a segítségedre leszek, itt nincsenek... - keresem a megfelelő szót - határidők, a kérdés az, hogy Neked megfelel e a kihúzható kanapé.. - csak alig egy negyedfordulatnyit intek balra le, ami ott fekszik, nem is olyan nagyon messze, a szembe falon.

- ..mert ha nem, akkor keresünk valahol egy szobát. - vissza a szemeibe. És ezt tisztán gondolom. Amit megmondtam, megmondtam. Nem másítom meg. Jöhet... atomvihar, fenyegetés.. az a legutolsó lenne az életben, hogy őt, magára hagyom.
Segítség nélkül...



_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#7TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzer. Dec. 16, 2020 5:59 pm




Sean & Lacey


F
eltűnik, hogy elengedi a füle mellett a kérdésemet, és igazából nem is számítottam másra tőle. Valahogy deja vu érzés kerít hatalmába ezzel a dologgal kapcsolatban. Régen is így volt mindig. Jól esik vissza emlékezni a régi dolgokra, pont úgy, ahogyan jól esik az is, hogy nem dob ki. Mert hát végül is megtehetné, de még sem teszi meg ami jól esik. Évekkel ezelőtt is csak az tartott vissza attól, hogy megkeresem, hogy nem akartam csak úgy rá törni az ajtót. A gondolat kesernyés mosolyt csal az arcomra, hogy most mégis azt tettem. De igazából az az igazság, ha szomorú, ha nem, hogy ő az egyedüli akire számíthatok. Az anyám már meghalt, a nagynéném is, van egy alkoholista rokonom, akitől aztán végképp nem várhatok semmit, segítséget meg semmiképpen sem. Igazából megértem a barátnőmet, de azért rosszul esik, hogy csak úgy kidobott. Na jó... ez nem teljesen igaz, azt mondta jó lenne ha elmennék, a hülye liba azt hitte, hogy rá akarok mászni a pasijára. Ha hónapok alatt nem tettem, majd pont most? Nem mintha Liam kellene nekem, már azért sem mert a barátnőm pasija, de ha nem lenne az se kéne. Így magamtól jöttem el, büszkén, emelt fővel... egészen addig a pillanatig amíg rá nem jöttem, hogy tulajdonképpen nincs hova mennem.
Amint berángatja a bőröndöm és belépek én is, rögtön nekem szegezi a kíváncsi kérdését. Igazából nem lepődöm meg róla, hiszen Sean... mégis csak Sean. Nem mellesleg azért hosszú ideje nem beszéltünk, biztos vagyok benne, hogy érdekli hogy alakult az életem anya halála után. Meg, hogy hogyan jutottam oda, hogy nincs hova mennem. Ez a keserű gondolattól elszomorodom, mert tényleg elvesztettem azokat akik fontosak voltak az életemben, kivéve Seant. De ő neki meg nem kötelessége engem babusgatni, az életem nekem kell rendbe hoznom, ha lenni akarok valaki. Vagyis nem valaki, hanem apám nyomdokaiba akarok lépni, és elkapni a gyilkosait.
Kissé elmosolyodom, hogy Spock teljesen rám tapad, vállat vonok, majd keresztbe font kézzel állok előtte, veszek egy mély levegőt. Azt tudom, hogy mindenképpen elmondom az igazat, és megérdemli, hogy tudja mi történt velem. Meg jól fog esni kibeszélni magamból az egészet, ami beillene valami ócska vígjáték kezdő jelenetébe is. Igen, az életem ilyen röhejes és siralmas lett. Igazából eltehetném magamnak a kérdést, hogy hogyan jutottam idáig, de fölösleges. A dominó-elv teljesen jól működik, az egyik esemény beindította a másikat, mire észbe kaptam már család nélkül, hajléktalan voltam. Nem mondom, hogy nem minden az én hibám teljes egészében, de... nem mindenről tehetek én.
-Hát kezdem az elején,- kezdek bele lassan, - anya állapota rohamosan romlott rövid időn belül. Sok pénz kellett volna a gyógyszerekre, ami nekünk nem volt. És... az orvos is azt mondta fölösleges is lenne, annyira súlyosodott, hogy csak annyit tehetek, hogy mellette vagyok. Én mindennap az ágyán kuporogtam beszéltem hozzá, de az utolsó napokban már meg sem ismert,- itt nyelek egy nagyot, hogy lenyeljem a könnyeim.- Aztán a temetésben a nagynéném segített, el is vállalta a gyámságot, így nem kerültem be a rendszerbe. De rájöttem, hogy az ő házassága nem tökéletes a férjével. A fickó alkoholista, minden pénzét elissza, így eldöntöttem dolgozok a suli mellett. Minden pénzem félre tettem, így a barátnőmmel és a pasijával össze tudtunk költözni. Aztán a nagynéném is meghalt... autó balesetben. Pár hónappal ezelőttig nem is volt gáz. De a bár ahol dolgoztam gazdag emberek jártak, volt egy srác aki azt hitte a pia mellé a pultost is megveheti. Próbált taperolni én meg a drága whiskey-jét az arcába löttyintettem,- erre az emlékre büszke vigyor kúszik az arcomra,- és még be is húztam egyet neki. De neki nem tetszett a dolog, megfenyegette a főnököm, hogy beperli a helyet ha nem rúg ki. Azt is elintézte, hogy sehol se kapjak munkát, így lassan feléltem a tartalék pénzem, Lindának a barátnőmnek elege lett a dologból... és most itt tartunk,- nézek rá ajak harapdálva ahogy smaragdzöld íriszeim sötét lélek tükreibe fúrom, még mindig küszködve a könnyeimmel. A temetés óta senkinek sem meséltem anyáról, ez jól is esik és fáj is.
Majd felvont szemöldökkel hallgatom a mentegetőzését, hogy miért keresett másik lakást magának, sanda vigyor kúszik az arcomra.
-Aham, persze, ismerem ezt már,- mondom neki viccelődve,- de nem rossz attól függetlenül, szép a kilátás a városra,- intek a fejemmel a hatalmas ablak felé.
Meglepődök a vehemencián ahogy közelebb lép hozzám, csak pislogok rá tágra nyílt szemekkel, egyszerre esek jól a szavai és szorul el a torkom.
-Tudom, de őszintén nem hiszem, hogy egy fiatal lányt akartál volna pátyolgatni,- nyögöm ki halkan, - és egy matrac is megteszi, ne aggódj,- próbálok mosolyogni, de nem megy. Megcsillan a szememben a könny, és a következő pillanatban meg is ölelem őt.
-Jajj annyira hiányzik, nem is tudom elképzelni az életem nélküle..- motyogom ahogy engedem szabadon a könnyeim, úgy zokogok, hogy rázkódik a vállam tőle. Tudja, hogy anyára gondolok, végre elgyengülhetek, előtte nem kell keménynek mutatkoznom, ez jól esik.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#8TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeCsüt. Jan. 07, 2021 11:56 pm

Az ahogy beszél.. újra az a kedves.. régi.. jólelkű Lacey lesz, akit én annyira szerettem. Hogy mit szerettem benne?? Sosem tudtam megmondani. Talán ha lányom lenne... Pont.. épp így képzelném el..
El is mosolyodom egy kósza pillanatra, de hamar ráncba szedem az arcberendezésem, és hogy mégintenzívebben képes legyek rá figyelni, összefűzöm magam előtt a kezeimet.

(A behúzásnál azért mégis sikerül újra ránduljon az arcom.)

- Sajnálom Lace.. - a hangom, a dolgok végeztével ugyanaz a bátorító, együttérző mint régen. A karjaim is kifűződtek már, és én csak állok ott, tréningruhában, mint valami faszent, és most képtelen vagyok ennél okosabbat mondani. Valahogy sose voltam képes kikerülni az őt ért eseményeket.
Talán mert a sajátjaimét így nem kellett figyelembe vegyem.
Ám ahogy a dolog biztosításra szorul, hogy tényleg nem veszem zokon, SŐT, egyenesen ÖRÜLÖK, egy kis társaságnak, pláne a régi időkből, az aztán befutó revans újabb megerősítésre késztet.

Ő viszont mást gondol.
Még azelőtt, hogy valóban előadhatnám a tényeket, hogy igen, Spock jó társaság ha a hallgatólagos viszonyokról van szó, de tanácsadásban, nem beszélve az építő jellegű eszmecseréről, még mindig nem akkora spíler, a hirtelen befutó, és a körém záródó karok béklyója megakaszt. Nem azért mert kellemetlen lenne, vagy ne esne jól, egész egyszerűen nem számítottam rá.
Talán érezhetőleg is, az első pillanatban megfeszülök, de amint sikerül és emlékeztetem magam rá, hogy ő Lacey.. a kedves, aranyos, a nehézségek okán is örökvidám Lacey, a szomszédból, sikerül újra elővennem a "megszokott" pirulát, és teljesen elvonatkoztatni attól, hogy egy komplett és felnőtt nő áll előttem.

Hisz ő Lacey...

...és vele a könnyei...


Egy második pillanatba is telik, amíg az én karjaim is köré zárulnak. Valahogy még mindig szokatlan a helyzet, habár pont így, és ilyenképpen éreztem alig több mint egy(két??) éve, amikor ha hagyja, azonnal repülök, és megvigasztalom.
(Mintha élne vigasz az ilyesféle időkben.. )
Mégis...
Valahol tudtam hogy szüksége van rá.

- Büszke lenne.. - akad ki. Gyengén, és a lehető legtapintatosabb mértékben, de mégis igazat mondok. - Büszke lenne ha látná, milyen gyönyörű, és felnőtt nővé értél. - és ez igaz. Biztos vagyok benne. Számtalan esetben.. miután újra és újra a férje halála utáni hiányt ecsetelte, mindig is azon aggódott a legnagyobb mértékben, hogy milyen hatással lesz ez Lacey-re. Talán ezért is kellett neki az apakép.




_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#9TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2021 4:51 pm




Sean & Lacey


M
ost döbbenek rá, hogy tulajdonképpen mennyire is hiányzott nekem Sean. Az a két év olyan gyorsan elment, és azalatt az idő alatt annyi minden történt, amit nehéz feldolgozni. De a tudat, hogy az ember egyedül marad a világban, hogy magára marad, igazából nem lehet feldolgozni. Sokan emiatt esnek depresszióba, és emiatt válnak alkoholistává, vagy a drog hatása alá. Én mindig is, minden nehézség ellenére, próbálkoztam az élet pozitív oldalát nézni. Nem mindig jött össze, de erősnek kellett maradnom. Apa emléke miatt. Anya emléke miatt. Büszkévé kell tegyem őket, még ha most már nincsenek is velem. De legalább már együtt vannak, valahol együtt. Igazából tudom, hogy ez az amire anya mindig is vágyott. Amikor egy este azzal állítottak be a rendőrök, hogy apa meghalt, nem is tudtuk felfogni. De anyának erősnek kellett maradnia, pont úgy, mint ahogy most nekem is. Talán butaság volt, hogy anya halálakor nem szóltam Sean-nak, vagyis... lebeszéltem arról, hogy jöjjön. Tudtam, hogy rohant volna. Emlékszem amikor egyszer autó balesetet szenvedett anya, Sean mellettem volt végig, egy percre sem hagyott magamra. A támaszom, és a vigaszom volt, amikor kiborultam volna, ő nem hagyta. Most mégis egy pillanat erejéig zavarban vagyok előtte. Hiszen két év elég sok idő, ha nem látjuk a másikat, sok változás mehetett végbe az ő életében is. De ahogy a csokoládé színű íriszeibe pillatok, ugyan az a Sean néz vissza rám. Így egyik pillanatról a másikra eltűnik a zavarom. Hiányzott, igazából Spock-al együtt. Emlékszem mennyi turpisságon vagyunk túl ketten. Hiába Sean kutyája, kicsit magaménak éreztem, jó társaság volt, és jó barát. Mindig amikor hangosan gondolkodtam, olyan értelmesen nézett rám, mintha megértene. Okos kutya. De hát ezen nincs min csodálkozni, hiszen a gazdája is okos. Egy pillanatig sem kellett volna hezitálnom, hogy felkeresem-e Sean-t. Lehet, hogy már előbb meg kellett volna tennem és akkor... nem kerülök ilyen helyzetbe.  
Kedves mosoly költözik az ajkaimra, ahogy nézem őt miután egy szuszra elhadartam mi minden történt velem. Látom, rajta, hogy nem tudja mit tegyen vagy mondjon, újra a régi Sean köszön vissza. Végül kinyög egy sajnálom-ot, ami elég esetlenre sikeredik, de az együttérzés az arcára van írva, az többet ér, minden kimondott szónál.  
-Ugyan, már.... már túl vagyok rajta, az élet elég kemény egyes emberekhez, míg mások mindent megkapnak nem?- próbálok egy kis vidámságot csempészni a hangomba. Mintha Spock együtt érezne a gazdijával, a fejét oda dörgöli hozzám, mire akaratlan is megcirógatom a feje búbját. Esküszöm, mintha a kutya feje is együttérzésről tanúskodna. De gondolom csak a képzeletem játszik velem, nyilván.  
Végül is, el hiszem, hogy örül nekem, d valahogy illik így betörni az életébe valakinek, még ha régről is ismered? Most már mindegy, nem is akarok és nem is tudok ezzel foglalkozni. Jól esik őt újra látni, a sötét szemeibe pillantva vigaszt keresni. Anya halála után is intézkedni kellett, és habár a nagynéném mindenben próbált segíteni, valahogy még sem volt az igazi. Hiszen nem is nagyon ismertem, attól függetlenül, hogy a rokonom volt... mégis sokkal inkább számított idegennek. Az évek alatt anyával nem igazán tartották a kapcsolatot. Nem mondom, hogy rossz ember volt, csak voltak rossz döntései az életben. Kezdve a seggfej férjével, akitől aztán nem tudott szabadulni.  
Én pedig Sean közelségétől elgyengülök, végre kiengedem magamból a két év fájdalmát, érzem ahogy egy pillanatra megfeszül a teste ahogy hozzá bújok. De a következő percben már bátorítólag fűz körbe erős kezeivel. Hagyom, hogy lassan elapadjanak a könnyeim, ez hiányzott, talán két évvel ezelőtt is. Majd zavartan bújok ki védelmet nyújtó öleléséből.  
-Öhm izé.... ne haragudj,- próbálok mosolyogni ahogy kézfejemmel le törlöm a könnyeimet,- ez jól esett. És... te mindig túlzol, mert úriember vagy, mire lenne büszke, hogy hajléktalan lettem?- nevetek rá, a mondata másik felére nem reagálok, csak halvány pír lepi el az arcomat,nem is tudnék mit mondani neki erre.  
-Khmm... és reggeliztél már? Csak... mert én farkaséhes vagyok, egy egész disznót is feltudnék falni,- próbálom terelni a témát, ahogy a hasamra simítom az egyik kezem,- a sok izgalomtól tegnap este óta nem ettem semmit sem. - nézek rá pajkosan csillogó szemekkel.- És... megígérem, hogy találok valami munkát... és fizetek,- mondom végül határozottan neki.  

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#10TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeCsüt. Jan. 14, 2021 3:07 pm

Az élet és az ő féleszű játékai...
Tudnék mesélni. De sem az idő, sem a pillanat nem alkalmas eszetlen szócséplésekre, így maradok egy egyszerű sóhajnál. Valószínűleg egy együttérző pillantás is befutja, de a következő pillanatban kitűnik hogy talán mégsem múlt el minden olyan nyomtalanul.


Vannak azok a pillanatok, amikor az ember próbál bölcs lenni. És vannak azok is, amikor érzelmes. Az utóbbiaknál nálam sohase volt hiba, de a bölcsesség... mindig valahogy az Örs falai közé ragadt, vagy becsúszott.. a jelvény mögé... Nélküle viszont.. Mindig olyan esetlennek éreztem magam.
Mint akár most is.  

Még mindig nem biztos hogy a megfelelő szavakat mondtam ki. Habár igazak voltak, a legteljesebb mértékig, Linda mindig csak Lacey-ről szeretett beszélni, soha semmi másról, hogy ő hogy van.. hogy fáradt e, nemszámított. Egyedül csak a lányára tett fel mindent. És én mindig szerettem volna ilyen szülő lenni...
Vagy ilyen szülőket.

Az, amikor érzem szabadulni akar, engedem. Az, amikor megáll előttem, vagy én állok meg, már sokkal kevésbé tudom, hogy mi lenne a helyes lépés. De legalább mosolyog... És ez azt jelenti, hogy nem akkora nagy bakot lőttem.
Bíztam benne..

- Arra, hogy túléltél.. Igazából mindent.. - mosolyodom el. Egyenesen a szemeibe, és most valahogy már kevésbé érzem baleknak magam. Visszaköszönnek a régi érzések. - Mindig is ilyen erős lányt akart. - a mosolyom még kitart, de érzem ideje lenne tovább lépnem, mégis ő az aki újra megelőz.
Ahogy elfordul - már ha elfordul - én már némi felkészültséggel fordulok utána.
Ez hazugság. Mondjuk inkább, hogy nem újkeletű érzéssel.
Mégis tanácstalanul.

- Igazából.. épp futni indultam, a közeli parkba, van ott egy jó hotdogos. - oké, nem azért indultam el, de attól még az ottvan.

- Szóval ha gondolod gyorsan átvedlek valamibe, és megnézhetjük. Sétaként.. - biccentek rá. - Aztán egy kávé?? - a kérdés nyitottan marad. A futás viszont várhat. Ahogy a testedzés is. Igazából bármi, az evés viszont muszáj reakció, és ha menni kell..
...hát menni kell!

- A pénzzel meg netörődj.. - egyszerűen intem el, nem mert későbbre tartogatnám, vagy előbb megpuhítva, konkrét követelésekkel készülnék élni a jövőben, hanem mert egyszerűen ez nem számít.
Nemszámít...



_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#11TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzomb. Jan. 23, 2021 1:32 am




Sean & Lacey


I
gazából Sean... csak Sean maradt. Miután kiöntöm neki a lelkem, majdnem egy szuszra darálom el, hogy mi történt az elmúlt két évben, és hogyan lettem most mégis hajléktalan, látom rajta, hogy vigasztalni próbálna. És sikerül is neki. Habár nem nyom le nekem fél órás rizsát a kitartásról, meg, hogy az idő megoldja a dolgokat, enyhíti a fájdalmat. Nem! Amiért hálás vagyok neki, az a pillantás, sokkal többet ér nekem, mintha ilyen dumával akarna szédíteni. Hiszen ez olyan klisé, mi az, hogy az idő majd megoldja? Ha elvesztünk valakit, az idő sem telik gyorsabban. És nem enyhül a fájdalma, a hiánya. Egyszerűen csak megtanulunk együtt érezni az érzéssel, és a szeretett ember hiányával. De sosem szűnik meg a fájdalom, az idő nem szépít meg semmit sem. És akik ezt hiszik azok vagy becsapják, vagy csak ezzel áltatják magukat. Amikor anya meghalt még a barátnőm sem értett meg, igazából egyfolytában csak anyáról beszélt. De én nem akartam beszélni, én csak el akartam húzódni egy sarokba, ahol kisírhatom a bánatom, ahol össze törhetek, ott ahol nem lát senki sem. Hiszen nem lehettem gyenge. Még a nagynéném előtt sem, hiszen annyira nem is ismertem. Hiába volt anya testvére, nem sokszor találkoztam vele. Egy idegen volt a számomra. Mégis kedves asszonynak tűnt, csak túl gyenge volt a férje felé. Miután ő is meghalt, bár őt még csak meg sem gyászoltam. (Persze, szomorú voltam miatta, de mintha a szomszédról lenne szó.) Szóval miután meghalt, a temetésén láttam utoljára a férjét. Néha még küld egy sms-t, ha pénzt akar tőlem, de megpróbálom elhatárolni az életem tőle. Még amikor náluk laktam az alatt a rövid idő alatt is megpróbáltam minél kevesebb időt tölteni otthon. Hiszen nem vágytam én arra, hogy azt nézem, hogyan ugráltatja a feleségét részegen. Ráadásul egyetlen egy napot sem hagyott ki. Mindig volt valami oka arra, hogy az üveg fenekére nézzen.
Amikor már túl sokáig ölelem magamhoz, a védelmet nyújtó karokból lassan bontakozom ki. Egyik kézfejemmel még letörlöm az éppen lecsúszó könnycseppeket az arcomról.
-Hát...- zavartan vállat vonok,- nem volt sok választásom. Meg tudod, lehet, hogy nincsenek már velem a szüleim, de ígéretet tettem apa sírjánál... és most anyáénál is. Megígértem nekik, hogy olyan fantasztikus zsaru leszek, mint apa. Ennél kevesebbel ők sem elégednének meg, így hát kitartok,- próbálok rá mosolyogni zavartan. -De nem vagyok erős,sőt... sokszor nem vágyom másra, csak, hogy elbújjak a világ elől, és kisírjam magam. Tudom, elég gyerekes gondolat, hiszen a felnőttek nem siránkoznak... hanem megoldják a gondjaikat nem?- próbálom viccel elütni a szomorkás hangulatot. Egy kissé hátrébb állok, de ugyan úgy szemben állok, pár pillanatig fixírozom az arcát, sötét tincseit és lélek tükreit, az arcát. Valami más rajta... vagy benne, de azt nem tudom megmondani, hogy mi is az tulajdonképpen. Majd a gyomrom emlékeztet rá, hogy a sok izgalomtól... meg méregtől milyen régen nem ettem szilárd táplálékot, így... végül megemlítem neki, hogy reggelizhetnénk is akár.
-Jajj ez fantasztikusan hangzik, a nyál másik össze fut a számban, ha rá gondolok,- kacsintok rá vidáman, majd végig siklik a pillantásom rajta, ahogy az átöltözést említi.
-Nem szükséges jól nézel ki, mint mindig,- de mire észbe kapok már ki is csúszik a gondolat a számon hangosan,- mármint... jól nézel ki ahhoz képest, hogy két éve láttalak. Így értettem... tudod nem öregedtél... látszólag, jól... tartod magad,- javítom ki gyorsan, miután veszek egy mély levegőt és bent is tartom.
-A kávé jól hangzik, egyszerűen függő lettem, imádom a koffeint,- mosolygok rá önfeledten,- és... én addig izé.. A bőröndöm el pakolom az útból az egyik sarokba,- motyogom halkan. Míg Sean átöltözik addig én arrébb is gurítom. Majd szép lassan körbe nézek a lakásban, a hatalmas konyhában, mindent szemügyre veszek. Majd leülök a földre, hogy egy kicsit beszélgessek Spock-al, ez is annyira hiányzott.
-Tudod, öreg fiú te is hiányoztál,- vakargatom meg a füle tövét,- remélem vigyáztál a gazdira, és megpróbáltad leszoktatni a cigiről,- suttogom, hogy csak ő hallhassa. Majd gyorsan felpattanok amikor vissza ér a szóban forgó gazdi.
-És az előbb azt mondtad felnőtt nő lettem... tudod a felnőttek szoktak törődni vele, és nem is várná el, hogy csak gy... eltarts.... majd szerzek valami pultos melót vagy ilyesmit.- biztosítom őt mosolyogva,- ja és... visszük Spock-ot is?- nézek rá kíváncsian.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#12TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeKedd Feb. 09, 2021 1:33 am

Az álmok... mindig is meghatározó részei lesznek az életnek. Most mégsem tudom biztosan hogy örülök e annak, amiért az ezirányú terveket még nem adta fel. Tudom... és tisztában vagyok vele mennyire szoros szálak is fűzik az édesapjához, de mégis..
Olyan mesterség ez, amit senkinek se kívánhatok.

Nyelek, ahelyett hogy ellene kelnék. Valahogy nem érzem helyénvalónak, mértékadónak, vagy úgy egyáltalán megfelelőnek, beleütni az orrom. Elvégre az ő élete. De amint befejezi, komorkás mosoly a válaszom.

- Meglepődnél... - már valamivel bátorítóbban mosolyodom el, de való igaz. Ahogy felnövünk... az élet valahogy kiöli belőlünk a megélt érzéseket. Ebben a világban mindent takargatnod kell.
Különben gyengének minősítenek.


Az ahogy méreget, világossá teszi, hogy nem szabad elmélyednem. Most, nemigazán. Így hát villan is a ragyogó ötlet, de ő megelőz, vagy csak a gyomra korgása teszi, mégis előáll az ötlettel, nekem meg egyáltalán nincs ellenemre.
Ugyan miért is ne!?!
Vázolom is gyorsban a helyzetet, lássuk, gazdára talál e, de meglep ami azután következik.
A zavar... A magyarázkodás... Talán én is zavarba jövök?? Egy cseppet sem.
Elmosolyodom, de olyan szélesen, szinte azonnal a szavába vágva.

- Jóóó, jóó, nem értem félre... - legyintem. És már nevetek. - Nem akarod azt mondani hogy vén marha lettél Sean, pedig igaz. - és már teljesen, de vágom én hogy ebbe csak úgy nagyon belebonyolódott. Szóval eset lezárva. És ha kávé, már van is tippem, melyik az az igazán ízletessel bíró kávéház.

- Majd ha hazaértünk elpakolsz. Csinálok szekrényt. - de ezt már csak a háló fele, ahol.. hajtom az ajtót, és a csendes magányt jelentő falak között, magamra húzok egy MÁSIK pólót, egy kevésbé elnyűttet, és egy tisztességesnek tűnő nadrágot. Valami kényelmeset.
Hát akkor a tervek változtak!

- Te.. kész vagy? - lépek ki, megállva az ajtóban teljes szélességében, amikor látom a földről kell fel. Meglepődhetnék, de nem teszem. Ő ugyanaz a Lacey. Akivel mindig vidám volt az élet...
Csak épp a hozzáállása változott.

- Oké. - lépek hozzá már jóval közelebb. - Akkor maradjunk annyiban, hogy ne emiatt idegeskedj, amíg találsz munkát, én megelőlegezem Neked a lakhatást. Így rendben van? - emelkedik a szemöldököm. Választ várok. Igenlő választ. Főként. Aztán a Spockra irányuló kérdés eltereli a figyelmet.

- Persze. Ez a vén kujon is jön, lefogadom hogy szívesen körbeszaglászna néhány régen látott szukát a parkban. - mosolyodom el. Az ilyesfajta beszédet régen mindig csak előtte engedtem el, lévén jól tudtam, ő az aki.. sose vesz komolyan. És ez jóleső egy érzés volt. Hát most?

És már meg is van a póráz...



_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#13TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeKedd Feb. 16, 2021 4:11 pm




Sean & Lacey


T
alán hiba, de el fog a nosztalgikus hangulat, nem tehetek róla, és egyre inkább érzem, hogy jó döntést hoztam, amikor úgy döntöttem ide jövök. Valahol mélyen belül mégis ott bököd a tüske, hogy van jogom felforgatni az életét? Csak így egy szó nélkül berobbanni hozzá? Bár látszólag nem igazán változott az elmúlt két évben az élete nem igazán változott. Első rá nézésre azt mondanám, hogy ugyanaz maradt. Dolgozik és a kutyájával foglalkozik. Valahol ez azért megkönnyebbüléssel tölt el, hogy így van. Aggódnék, ha nem így lenne. De igazából, ha rá pillantok ugyan olyannak tűnik, mint amilyen volt, de valami mégis csak változott. Valami megváltozott, csak azt nem tudnám megmondani, hogy mi is az ami változott. De talán nem is fontos. Hiszen én is változtam, anyu halála megváltoztatott. Alapjaiban nem, mert ugyan az a vidám lány voltam, aki képes volt ha az alkalom úgy hozta őrültségre is, de keményebb is lettem. Két évvel ezelőtt ha egy gazdag, részeg pasi ajánlatot tett volna nekem nem hagyom nyilván szó nélkül. De az, hogy be húzzak neki egyet és kis szerencsével még a korsót is eltörjem a feje búbján... na azt akkor nem tettem volna. Nem úgy, mint most és aminek köszönhetően az életem úgy dőlt össze, mint egy dominó sor. Bár, ha jobban bele gondolok igazából már... régen elkezdődött az életemben a dominó-elv, csak én éppen nem igazán vettem észre. Talán anya halálával kezdődött, egyszeriben fel kellett dolgoznom a nyilvánvaló tényt, hogy egyedül maradtam a világon. Mert vannak rokonaim, meg barátaim akikre nem számíthatok, talán csak egyedül Sean képezi a kivételt. Hiszen akár honnan is nézem, egyszer csak megjelenek a küszöbén és ő gondolkodás nélkül fogad be, és szállásol el, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. És neki talán így is van, lehet amiatt mert régebbről ismer, de az is lehet, hogy mindenkivel kedves. Mert Sean ilyen, nem véletlenül választotta azt hivatásának amit, mert segíteni akart az embereken.
-Az nem olyan biztos,- felelem neki én is mosolyogva, annak azért örülök, hogy túl vagyunk, ezen a szomorú témán. Jól esett vele erről beszélni, de attól is tartottam, ha túl sokáig tart akkor a végén újra bedepizek. És az nem tenne jót nekem, így teljesen más irányba próbáltam terelni a beszélgetést, sőt még poénkodni is próbáltam. Aztán végül mire újabb témába vághatnék a gyomrom közbe vág, és emlékeztet rá, hogy mikor is ettem utoljára szilárd táplálékot. Ami igazán hiányzik neki, kissé zavarba is jövök a hangjától, remélem Sean nem veszi észre, vagy legalábbis úgy tesz majd, mint akinek fel sem tűnt a dolog. Majd teljesen megfeledkezve magamról olyan dolog csúszik ki a számon, amit csak gondoltam. Legalábbis azt hittem, míg meg nem hallom a saját hangomat, majd határozottan és még inkább össze zavarodva kezdek el neki magyarázkodni mielőtt félreértené. Nem mintha ezen bármit félre lehetne érteni. Nem mintha a magyarázkodás nem lenne még zavarba ejtőbb és még gyanúsabb. De úgy tűnik, hogy megnyugodhatok, mert most nem olyan éles az elméje, mint szokott, vagy csak elengedi a füle mellett. Nekem, mind kettő megfelel.
-Mi?- hangosan felkuncogok a szavait hallva,- még hogy vén marha?- a hasamat fogom a nevetéstől,- Sean,- nézek rá komolyságot tettetve,- remélem nem szoktál rá túlzottan a whiskey-re, vagy valamilyen drogra.- ajak harapdálva hajolok közelebb, hogy megvizsgálhassam az arcát,- amúgy nem vagy vén marha. Azt akartam mondani, hogy jól tartod magad,- mosolygok rá bájosan,- a korodhoz képest! És amúgy sem hallottad, hogy a pasiknak jót tesznek az évek? - vágom azért oda pimaszkodva, ezt nem bírtam ki hagyni.
-Fantasztikus, saját szekrényem is lesz,- kiáltok utána, majd míg ő az öltözködéssel van elfoglalva én Spock-al ejtek pár szót. Amikor LA-ben takarítottam Sean lakását, sokat vigyáztam rá, és amolyan barátok lettünk, és akkor is egész nap úgy beszéltem hozzá, mint egy értelmes lényhez. Mert biztos vagyok benne, hogy Spock sokkal értelmesebb, mint a legtöbb ember.
-Igen!- ugrok fel hirtelen a földhöz ahogy közelebb jön,- hát most már jobb ez a póló,- kacsintok rá, és amikor közelebb ér akaratlan beszippantom arcszeszének fanyar illatát.
-Naná, hogy igen. Mernék én vitába szállni Mr. Holmes hadnaggyal?- kérdezem tőle vigyorogva,- de leszögezném, hogy akkor én meg főzök, és nem fogadok el nemleges választ,- válaszoltam határozottan.
-Akkor teljesen rád bízom magam,- mondom neki , és ha megengedi kiveszem a kezéből a pórázt,- rendben, de ha megengednéd, én vezetném ezt a kujont, olyan rég csináltam,- esdeklőn pillantottam rá ahogyan a kabátom után nyúlok,- ígérem nem rosszalkodunk,- kacsintok rá.  

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#14TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzer. Május 19, 2021 12:35 pm

Lacey és az ő játékai...
Amíg meg nem jelent itt előttem, nem is tudtam mi hiányzott az életemből, most viszont keményen arcul vág. A vicc és a vidámság. A lazítás.... Így aztán duplán is hálás lehetek neki.

Gyenge mosoly vonul ki az arcomon, de számára ez nem jelenthet semmit, vagy nem lehet egyértelmű mi is játszódik a fejemben, de egy óóóriási nagy sóhajjal aztán elnyelem.
(Korántsem panaszos.)

- Szép mentés! - kacsintok rá, persze a szokásos jókedvet is elengedve, azokat az időket, amik még mellette voltak. A közelében... Régen.
Azután viszont hív a kávé szele, vagy egy könnyű reggelié, de mindenesetre a szabad levegő ígérete, itt Vegasban az egész légkör olyan fojtogató.
(vagy csak a problémák.)
Ezért is veszem rá magam, hogy eltűnjek egy valamivel.. szolidárisabb öltözéket magamra húzni, mert úgy.. nem kényelmesebb, de mégiscsak inkább embernek érzem magam. Valaki más mellett.
Kitérve viszont meglep az a hirtelen vehemencia ahogy megáll előttem.
Hm. Érdekes...

- Öööö... na ezt látod már nem vetem el... - ráncolom a szemöldökeimet, teljesen önkéntelenül, mivel valamit megkapart a fejemben a tény. - Már FOGALMAM sincs mikor ettem utoljára házi kosztot! - kerekednek a szemeim, úgy őszintén, mert korántsem ránt teret a megjátszás pillanata. Ez az időszak az őszinte ösztönöké. (Végre.)

- Szóval megegyeztünk! - nyújtom ki felé a kezem, ököllel, hogy rácsapjon, ahogy még kislányként, régen.
El se hiszem mennyit nőtt ez a lány...

És mert Spock is szóba kerül, amire ő hegyes fülekkel figyel, - tudna mást?? - amint megcsörren a póráz, ő már boldog körbefutkározással veszi tudomásul, hogy hiába az új jövevény.. Régi-új.. azért ő sem marad ki a jóból.
Hát úgy tűnik ez egy kellemes nap lesz mindannyiunknak!

- Szolgáld csak ki Magad! - engedem át a pórázt, végül, mert Spocknak is jót fog tenni egy kis újdonság, egy régi barát, és mert... azért így töredelmesen bevallom, persze csak magamnak, hogy jóóó.. egy kicsit csak látni őt, őket... nézni... visszavarázsol egy régi életet.
Egy olyan életet amit valahol rég elvesztettem.
Szóval nyitom is az ajtót.


_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Lacey Cromwell

Lacey Cromwell

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Student
Posts : 26

#15TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeKedd Júl. 27, 2021 9:10 pm




Sean & Lacey


E
gy pillanatig nézem, hogy azért csak Sean arcára tudok varázsolni egy mosoly-félét. Még, ha nem is az a régit, de legalább őszinte a reakciója. Igazából már ezt is fél sikernek könyvelem el, egy olyan embertől aki egyébként igazán morcos, magának való fickó. Valami azt súgja, hogy az elmúlt két év alatt ez a dolog nem változott az életében, sőt talán még rosszabb is lett. Már, ha ilyen egyáltalán létezik...
-Óh, hát tudod, milyen profi vagyok ebben,- vigyorgok rá,- amúgy meg már az is baj, ha őszinte az ember? Vagy csak nem bírod elviselni a bókokat, tudod ez az önbizalomhiány első jele,- pimaszkodom tovább, hátha végre olyan lesz, mint régen. Én sem vagyok az, mondjuk, bár van ami sosem változik, az, hogy pimasz vagyok. A volt főnököm szerint így mindenhonnan ki fognak rúgni, de csak nem hagyom magam. Főleg, részeg, ismeretlen seggfejeknek, hogy fogdossanak, ha emiatt beképzelt vagyok, hát istenem: vállalom.
Amíg Sean az öltözködéssel van elfoglalva, addig én Spock-al játszom és beszélgetek, hiányzott. Az az igazság, hogy Los Angelesben, amíg én vigyáztam rá jó barátok lettünk, és ez szerintem nem változott, jön, bele szimatol a nyakamba. Le merném fogadni, hogy nem felejtett el sem engem, sem az illatom. Sokszor cseleztük ki Sean-t együtt, mindig benne volt a mókában, pontosan úgy, ahogyan én is.
-Végre valami amire nem mondasz azonnal nemet,- mosolygok rá ahogy feltápászkodom a földről,- úr isten, kérlek ne mondd azt, hogy csak hamburgeren és gyors kaján élsz. Tudod egy zsarunak nem árt egy kis energia,- lassan futtatom végig rajta a pillantásom,- és egy százasba, ha most lenyomnánk egy meccset simán te kerülnél alulra,- kacsintok rá pökhendin, és őszintén szólva ahogy elnézem a fizikai állapotát, nem is állok messze az igazságtól. Majd felvont szemöldökkel méregetem a kinyújtott öklét, felhúzom az orrom, és ki húzom magam.
-Most őszintén, Sean? Hány évesnek nézel engem? Lehet, hogy ez két éve még tetszett, de már felnőttem, még ha nem is látszik rajtam,- majd kinyújtom a tenyerem, hogy rázzuk kezet felnőttesen,- és van egy hírem a számodra, már alkoholt is fogyaszthatok legálisan.- lököm meg finoman a vállammal őt, majd határozottan markolom meg a pórázt, és lépek ki az ajtón.
-Rendben, hadnagy úr, rád bízom magam, mutasd az utat,- Spock azonnal sietősre fogná, de finoman megrántom a pórázt, hogy nem rohanunk sehova, van időnk... legalábbis nekem van.
-És esetleg mesélhetnél, hogy mi történt veled az elmúlt két évben?- pillantok oldalra, ahogyan elindulunk a járdán egymás mellett,- jajj és vannak pletykás öreg szomszéd nénik ?- kíváncsiskodom évődve.

xxx word - Jace Everett~ Bad Things -Remélem tetszik! majom  

_________________

People are not puppets. You can't play with them and
then put them in a box.

Vissza az elejére Go down

Sean Walker Holmes

Sean Walker Holmes

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : Nyomozó/Hadnagyi rang
Location : LA/LV
Posts : 189

#16TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitimeSzomb. Aug. 14, 2021 12:38 pm

Felnevetek. Hangosan és hahotázva, már rég nem tettem ilyet. Most kezdem csak igazán érezni mennyit is jelent .. a társaság. A JÓ... társaság.
Az az IGAZÁN jó!
Egy mély sóhaj is vegyülne bele, de nem engedem az elmélkedő ösztönöket, inkább elcsenek egy olyan régen szokásos tincset az övéi közül, és az arcába hajítom.

- Fogd be. - alias: nyertél. Vigyorgom.

Az öltözködés után, jórészt még az indulás előtt, újabb ajánlat kerül a képbe, amihez kétség sem férhet: bolondság lenne visszautasítanom.
Így hát nem is teszem.
De amit lép...
Csendben végignézek magamon.
Inkább meghökkenve, de úgy tűnik még nem fejezte be.
Az első megdöbbenésemben meg ottmarad a tenyerem, ökölben.
Aztán amikor meglök...

- Okkkéé... Miss... "Nagylány"... - mosolygom el, közvetlenül azután, hogy a lendülettől 'hátraesem'.
Persze csak színészet... de aztán komolyra fordítva a szót, az övébe csúsztatom a tenyerem.

- Szóvalakkor... Miss... - csak puhán fogom meg. - Akkor innen szólítsalak Nagyságosasszonynak? - nevetek.
Ő viszont kikapja a kezemből a pórázt.

Hogy jó így a régi-szokásos módon évődni vele? Kétségtelenül. Visszahoz annyi régi emléket, mégis valahol más, és én alig habozok habzsolni az élményt.
Vagyis akkor reggeli.
És már nyitom is az ajtót...

Kilépünk, és már fordítom is a zárban a kulcsot. Spock rohanna előre, a szokásosan, neki mégis sikerül valahogy megfékeznie. Neki mindig is jobban ment ez mint nekem.
A szabad levegőre érve mégis valahogy az egész másképpen fest, a felüdülés érzése, most hogy itt van mellettem. Egész másképpen terveztem, gondolatokkal, de biztos hogy az is, mind a munka körül forgott volna. Most viszont teljesen üres a fejem. Egész... felszabadító.
Mígcsak meg nem szólal.

Beletelik néhány rövid zavaros másodpercig amíg hallgatok, csak az újabb gondolataim között vesztem el, de hamar korrigálok.

- Huh.. - engedem. Aztán másodikra talán sikerül valamivel értelmesebbel is. - Igazából.. nemsokminden változott. - hazudok. A hadnagyi rang. De ez mellékes. - Ugyanúgy fuldoklok a papírok között, csak Vegas egész másféleképpen veszélyes mint L.A. - mosolygok. Lényegében... kevesebb az erőszakos halál, itt inkább a lopás a trend. - De lényegében nem teszek mást mint ott, talán annyi a változás, hogy itt nincs egy örökké cserfes és vidám lány, aki folyamatosan piszkál.-  felnevetek. Mert igaz.

- Vagy legalábbis eddig nem volt. - mosolygok.

- A szomszéd nénikről viszont boccs.. rossz nyomozó vagyok, még semmit sem derítettem ki. - mosolygok tovább.
De az utolsó pillanatban elé kapok, hogy visszatartsam, mielőtt lelépne a járdáról, mikor egy újabb csikorgógumis eszelős, - csak a szokásosan - megint figyelmen kívül hagyja a piros jelzést.

- Na igen. Itt a gyorshajtás is megszokott. - csak alig követi a szemem. A járművet. Most egészen más dolgom van.

- Na most! - bököm meg fejjel újra az irányt.


_________________


don't forget what you've sworn

Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼




#17TémanyitásTárgy: Re: Sean x Lacey    Sean x Lacey  Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 

Sean x Lacey

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Sean & Lacey in LA
» Lacey Cromwell
» Lacey & Nyda - kocsmaparti
» SEAN SEBASTIAN MARKT
» Sean Walker Holmes

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: ∷ Játéktér ∷ :: belváros :: Lakások-