Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.
♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.
#1Tárgy: Lacey & Nyda - kocsmaparti Vas. Május 16, 2021 11:14 am
Lacey & Nyda
*Legutóbbi összezörrenésem Vincenttel, talán eddig az egyetlen igazi és komoly, mély nyomot hagyott bennem. Még úgy is, hogy azóta sok mindent tisztáztunk, de persze jobbára minden maradt a régiben. Épp csak jobban odafigyelek és Vincent is a lányokra. Nem tudok nem odanézni, a vörös ajtó olyan lett a szememben, mint a vörös posztó amit meglengetnek a bika előtt, jóllehet nem a szín az amire ugrik. S elkerülni sem tudom, a fejemben ott motoszkál a gondolat, hogy mi történik éppen az ajtó mögött. Nincs olyan nap, hogy ne néznék arra, de egyelőre fegyverszünetet kötöttünk és nem rajtam áll, mennyire törékeny. Általában a kocsmákat is kerülöm, csak kávéért térek be valamelyik büfébe, vagy beülök egy jobb kávézóba, alább nem adom….de előfordul, hogy túlcsordul bennem minden és „környezetváltozásra” lesz szükségem. A mai nap ilyen. Mazsola összeszedett valami fertőzést és bent tartották az állatklinikán, amire nem számítottam és ott sem lehetek vele, ami még jobban frusztrál. A szállítókkal megint gondom volt és mindez együtt összeborulni látszott a fejem felett. Szabadnapot vettem ki, ki kell engednem a gőzt, bár nem sokszor fordul velem elő, de már csak Mazsola miatt is muszáj volt. Reggel már Bobnál is voltam, a feszültség felét kiütöttem magamból a boxzsákon, de maradt jócskán. A másik lehetőség egy a helyzetnél durvább hely és számomra egy belvárosi kocsma már az. Igaz, kicsit jobb emberek járnak oda mint egy útszélibe, de még sem az a társaság, amihez mondjuk a bárban szoktam hozzá. Talán a nagyon rövid farmerszoknyám sem a legjobb választás volt, de majd megoldom…még vágyom is arra, hogy meg kelljen oldanom. A pulthoz ülök, a táskámat az ölembe teszem, tekintetemmel megkeresem a pultost, megvárom míg rám ér.* -Hello! Egy Bloody Mary-t kérek. *Másnapos ital, jóllehet soha nem volt szükségem rá, csak szeretem, a paradicsom miatt. *
•••••• come on, i won't go to drink with you ••••••
Amanda még mindig zaklat telefonon, azok után, hogy kidobott a lakásból, még csak látni sem akarom, nem hogy szóba állni vele. De ezt valahogy nem akarja megérteni, persze, most már aggódik, mi? De amikor kidobott a közös albérletből akkor nem aggódott. Akkor sokkal jobban érdekelte az, hogy a pasija és köztem van-e valami. Ez azért fájt. Ő volt a legjobb barátnőm már kis pisis korunk óta. Még Los Angelesben is amikor egyetemet választottunk, akkor nem volt kérdés, hogy közös városban akarunk új életet kezdeni. Vagyis nekem Vegas-ba kellett jönnöm édesanyám halála után. De ő meg jött utánam. Miután hamar rádöbbentem, hogy bár a nagynéném igazán kedves ember, és valóban az volt, hiszen nem is ismert de elvállalta a gyámságomat. Mégis... a férjével csak problémák voltak. Tudtam, hogy amint lehet törvényileg eljövök tőlük. És valóban össze kuporgattam a pénzt, hogy a barátnőmmel ki tudjunk venni egy albérletet az egyetem közelében. De aztán minden kezdett össze kuszálódni. Az életem kívülállóként szemléltem, és láttam ahogy kártyavárként omlik össze minden, mégis mindent lassított felvételként láttam. Az elmúlt években sokszor gondolkodtam azon, hogy felhívom Sean-t. Tudom, ha kell azonnal rohanna, hogy segítsen, de nem akartam a jó szívével vissza élni. Arról nem is beszélve, hogy teljesen berendezkedett egy új életre, és nem gondolnám, hogy egy fiatal lányt akarna pesztrálni. Így nem kerestem, bármennyire is szerettem volna. De amikor már tényleg az utcára kerültem, és szó szerint hajléktalannak számítottam, nem tehettem mást. Sean azonnal befogadott, úgy, hogy most nála lakom, sőt még munkát is segített találni, egy volt rendőr haverja ismerősének van egy kocsmája. Ahol most dolgozom, idáig nem ért el a pletyka, miszerint egy beképzelt majmot nem szolgáltam ki. Ami nem teljesen volt igaz, annyi különbséggel, hogy behúztam neki egyet miután azt hitte a whiskey mellé jár a fenekem fogdosása is, én meg megmutattam, hogy nem vehet meg mindent pénzért... Eddig még elég csöndesen indul az este, gondolataimból nő rángat ki ahogyan letelepszik a pultra egy falatnyi szoknyában, kedves mosolyt villantok rá. -Szép estét,- köszönök neki, és bólintva veszem tudomásul a rendelését,- máris készítem,- válaszolom, majd elő veszek egy poharat és a hozzávalókat, lassan elkezdem elkészíteni. Látom, hogy a telefonom kijelzője felvillan, mire oda pillantok látom, hogy nagybátyám keres. Újból. Elrakom a farmerem hátsó zsebébe, hogy még csak ne is lássam. Miután elkészülök a koktéllal, a pohár szélét megszórom borssal, és citrom karikával díszítem, ráadásként kis színes papírernyőt és szívószálat helyezek bele, így nyújtom át a vendégemnek mosolyogva. -Parancsolj, remélem ízlik majd. Ha nem haragszol dupla adag vodkát tettem bele, látom rád fér a lazítás,- valamiért rokonszenvezek vele,- Lacey vagyok,- nyújtom felé az egyik kezem,- ha bármit szeretnél szólj csak és én ugrom,- fűzöm még hozzá barátságosan.
••• ships in the night ••• remélem tetszik ••• ••• •••
_________________
People are not puppets. You can't play with them and
*Nem egészen az én világom amibe most saját döntésemből csöppentem, de most arra van szükségem, hogy a magaméból kimásszak egy kicsit. Hogy egyedül legyek, függetlenül attól mennyien vannak körülöttem. Nem tudom, hogy a hátam mögött hányan néznek, egyáltalán ülnek-e de a látóterem perifériáján senki nem bukkan fel és ez jó. Fiatal lány áll a pult mögött, nem meglepő, bár nem tudom a kocsmákban mi a tendencia, a szállodákban inkább tapasztalt férfiak vannak, akik ismerik a szállóvendégeket, remek memóriával rendelkeznek és gyorstalpalón végezték el a pszichológia fakultást. Nézem ahogyan az italomat csinálja, de nem látom, a gondolataimba süllyedek néhány percre, csak akkor kapom fel a fejem, amikor elém kerül a pohár és a kísérőszöveg. Szemöldököm apró rándulásával kérdezem némán, hogy ennyire látszik a lelkiállapotom (?) de nem jegyzem meg. Magam elé húzom a poharat és egy mosollyal köszönöm meg, majd a felém nyújtott kezére nézek. Elszoktam az emberi kapcsolatoktól, nem is vettem észre mennyire. Könnyedén megszorítom az övét, mivel eddig legfeljebb banki alkalmazottal, vagy a húgom ismerőseivel fogtam kezet, akik ugyanolyan sznobok, mint Deidra, nem sikerül kellemesre.* -Nyda, örvendek…remek, köszönöm. *Érdekes….tanulmányi „út” lesz ez, már érzem. Főleg ha a húgom lánya is lehetne pultos lány rakja majd rendbe a fejemben támadt zűrzavart. De persze, miért ne? A bölcsesség nem korfüggő. * -Az ital mellé lelki segély szolgálat is jár? *A citromkarikát nézem egy ideig, nem vagyok nagy ivó, de szerintem nem való a Bloody Mary-hez, le is veszem a pohár széléről és keresek neki egy megfelelő helyet. Hamutálat, poháralátétet, vagy csak fogom két ujjam között. A korábbi figyelmeztetés miatt, óvatosan kortyolok bele az italba a szívószálon keresztül, úgy érzem az az egyetlen korty egyből a fejembe szállt, még le sem ért a gyomromba.* -Valójában a paradicsom miatt kértem. *Jegyzem meg félmosollyal és azon agyalok, mennyi idő alatt borít majd le a székről ha mindet megiszom. *
Kezdőlap
by 
Tárgy: Lacey & Nyda - kocsmaparti 
••• 