Gyakorlatilag már már reggel hat óta fent vagyok és a lakásom egy kész káosz.
Mindenhol ruhák és cipők, meg egyebek. Mint egy rablás után. Sose hittem volna, hogy ennyi göncöm van. Egyelőre ez az egyetlen pozitívuma a mai napnak, szembesültem azzal, hogy le kell állnom a vásárlással.

Állásinterjúra megyek és ez a tény már magában is okot szolgáltat egy infarktusra, agyvérzéssel karöltve.
Az új hely egy night club lenne és igen, kaptam érte szülői fejmosást, de kit érdekel. Pénzre van szükségem és nem szülői alamizsnára.
Ha új lakást akarok és megvenni apa egyik kocsiját, változásokra van szükség.

A ruhaválasztás nehezen megy, de sem aranyásó ribancnak, sem lányneveldés vénkisasszonynak nem akarok látszani.
Ha megkapom az állást esetleg szólnak, hogy vehetem lazábbra, vagy sem.
Mindenesetre a nő akivel beszéltem telefonon - és akivel ma találkozni fogok - okos, intelligens személy benyomását keltette és megkockáztatom, volt valami arisztokratikus kisugárzása is a hangjának.
Végre sikerül összeraknom magam és a sminkem is szolidra sikeredik.
Amikor bevágódom a kölcsönkocsiba, az idegbaj kicsit alább hagy.
Igen-igen..Az autózás jót tesz az idegeknek.

Öt-hat perccel a megbeszélt időpont előtt érkezem, hogy legyen időm, rendezni a gondolataimat és a papírokat, aztán kiszállok a kocsiból és elindulok a végzetem felé,
Mielőtt belépnék, a napszemüveget leveszem és a táskámba dobom. Ha fejemre tolnám végén elrontaná a nagy nehezen összehozott kontyomat.
Így viszont már-már tökéletes külsővel indulhatok a végzetem felé.

Odabent kénytelen vagyok az előtörni készülő csodálkozást némiképp visszafogni. Ezt tényleg egy teljesen más világ.
Körülnézek és megpróbálom kitalálni, hogy Nyda a jelenlévők közt van-e, de valahogy senki se passzol az általam alkotott keretbe.
Akkor nincs más hátra mint keríteni valakit, aki megkeresi nekem, vagy megmondja hol találom.
A sors máris intézkedett, egy három méterszer ötméteres (persze lehet, hogy fordítva) pasas takarta el előlem ezt az új világot és megérdeklődte mit is akarok itten.


-Szép jó napot! Phyllida Springwood vagyok és állásinterjúra jöttem Nydához, tízre.  - pislogok fel Shrek bátyjára. Igyekszem nagyon udvarias lenni, hátha ezzel zavarba hozom és gyorsan elirányít, a további társalgást mellőzendő.


outfit

hair

S lőn....A sötétség mögül egy hang engedélyezi hogy beljebb lépjek.
Miután a troll elkotródik elindulok a hang tulajdonosának irányába...és meglepődöm, mert a pasas..hmm..még az én szigorú, brit mércémmel mérve is a "nem rossz, sőt határozottan jó" kategóriába sorolható.
Nyilván a szüleim azt mondanák, hogy túl öreg már nekem, sőt apa még a "vén" szót is megkockáztatná, ami igen nevetségesnek tűnne az ő szájából.
Persze én semmit nem akarok tőle....Semmi olyat aminek nincs köze a munkához.
Egyébként meg, hol van Nyda? A pincében bezsákolva?

Szegénykém alaposan belegabalyodott a nevembe - úgy hangzott, mint egy nemibetegség latin neve -  és még nevetnék is, ha a helyzet nem lenne komoly.  Sebaj, majd kisegítem. Ennyivel tartozom Amerikának és igyekszem nem gondolni arra, hogy - mint megtudom - "Nydának el kellett mennie" tényleg azt jelenti ami s nem mást, főleg valami nagyon rosszat.

- Hello, Phyllida Elizabeth Springwood..- eresztek felé egy finom mosolyt miközben kezet szorítunk. Ez biztos a torkán fog akadni, de ha már ő is kilométerben adta a saját nevét, illik viszonozni, amúgy meg ki hallott olyan angol lányról aki nem kapja meg legalább középső névnek valamelyik királynő nevét.
- Ha kérdez meg is kell hallgatnia...mármint a válaszomat. Igyekszem kielégítő választ adni és higgyje el, már sok mindent kérdeztek tőlem mióta dolgozom, úgyhogy nem fogok meglepődni. - éreztem valami apró feszültséget, mintha az egész napot a háta közepére kívánná..vagy ilyesmi és gondoltam, jelzem neki, hogy velem nem lesz nehéz dolga.

A középső nevem olyan  mint fuldoklónak a mentőöv. Belekapaszkodik és úgy fest el sem fogja ereszteni...Mert a többi valahogy nem jött át neki. Nem baj, hiszen ha felvesznek én is csak egy leszek a sok közül és nyilván nem fogunk barátian cseverészni úgyhogy ha a néha odavetett mondatokhoz valami gügye becenevet ragaszt, úgy is jó.
Én döntöttem úgy, hogy megpróbálkozom itt és ha nem is vagyok tisztában mindennel, nem most jöttem le a tapétáról.

Engedelmesen követem őt egy asztalhoz. Van egy sejtésem, hogy most olyasmikről fog beszélni amiről talán még sosem hallottam...talán.
Az ital felkínálása kecsegtető, bár szerintem neki kéne egy (vagy kettő) mert ahogy elnézem, tiszta ideg. Az önéletrajzomat is feleslegesen lapozgatja, fogadok, egy szót sem jegyzett meg belőle.
Mindent összevetve kéne neki egy nyaralás meg egy masszőr, mielőtt felrobban.
-Csak egy ásványvizet ha kérhetnék. A lelkemre kötötték, hogy vigyázzak az autóra. A másikra alkuszom épp.
Nem tudom, minek mondtam el, de lehet én is ideges vagyok kicsit.

Végre rátér a kényes részre...Hallgatom és bólogatok. Tetszik a stílusa. Nem kertel, nem szépít. Szigorú és kemény. Semmi sem kerülheti el a figyelmét, nincs értelme a félrebeszélésnek, mert akkor repülsz.

-Tudja, amikor idejöttünk Amerikába, megtanultam egy igen hasznos kifejezést....Kompromisszum. Enélkül nehezen boldogulnék itt.
Ami a szállodában tilos volt de ha mégis megtörtént, megvédhetted magad. Itt más a helyzet, de elfogadom.
Ha a vendég tett egy illetlen ajánlatot vagy megfogta a fenekem az nem ugyanaz mintha a mosdóba rángatna, hogy megerőszakoljon. Nemde?
Csak annyi az egész, hogy jól szórakozik, tetszik neki a hely és a lányok....Tehát többször is eljön ide...Szerintem mindannyiunk közös érdeke, hogy jól menjen a bolt.
Az igazat megvallva nem tudok véleményt mondani a fenekemről, de remélem megüti a mércét. Egy mosolyt azért kaphat a vendég...Tudja, kompromisszum. Jobb hely, más és szigorúbb elvárások és diszkréció.

Hátradőlök és várom mit lép erre.  Ahhoz képest, hogy állítása szerint nincs  gyakorlata a felvételiztetésben egészen jól csinálta.

Figyelem, ahogy lassan magába szívja és kiértékeli a válaszaimat.
A görcs vagy az ideg - vagy ideggörcs - még mindig ott feszíti szegénykémet.
Ha nem tartanám pofátlanságnak, felajánlanék neki egy masszást. Ezerszer jobb, mint lezúzni a berendezést, vagy néhány vécécsészét. Esetleg netán szippantani némi kokaint.

Jövendőbeli kolléganőm a köszönet mellé kap egy mosolyt is.
Iszom egy kortyot és tovább figyelek. Mr. Belvedere egy kész tanulmány. Megfigyelésem jutalma egy mosoly. Ó hát ilyet is tud, vagy ez csak egy első és egyben utolsó kedveskedés az újoncoknak?
Szórakozottan körözök a pohár száján és közben raktározom a tudnivalókat. Biccentek Jeanny felé, mint egyik jövendő segítőmre és közben elképzelem, mennyi ideig kéne apámnak ide járnia, hogy a Ház vendége legyen.
Jó válasz persze nincs, mert az öregem úgy kerüli az ilyen helyeket mint turista a lepratelepet.

-Ha megenged egy megjegyzést Mr. Belvedere. Itt nincs kapkodás. Olyan az előző munkahelyemen volt. Itt rend és rendszer uralkodik.
Szívesen elmondanám neki, milyen is volt az a kis hotel, sőt talán még be is küldeném nézelődni. Eldobná magát az biztos.
-Lopni? Ugyan! A kutya sem harap abba a kézbe amelyik eteti, én meg nem kockáztatom a tutit a bizonytalanért.

Azokat a piros ajtókat azért megnézem aztán halványan elmosolyodom, mint akit szemernyit sem érdekel mit rejtenek.
-Számzáras, bejutni lehetetlen..Beosonni mások mellett? Minek is? Kockázat újfent és nekem nem éri meg.
Mindent összevetve, ne aggódjon Mr. Belvedere. Becsületes és hűséges munkaerő vagyok, gyorsan tanulok. Ha szó nélkül eltűnnék, az azt jelenti hogy halott vagyok és önnek értesítenie kell a szüleimet erről.
Újabb, ezúttal nagyobb korty a hűsítő vízből.
-Lehet, hogy ezt Nydától kéne megkérdeznem,  - most már minden jel arra mutat, hogy él és virul valahol és nemsokára személyesen is megismerhetem - de mi a helyzet az öltözködéssel és a sminkkel? Itt ugyebár a férfiak tetszését kell elnyernünk és nem csak azzal, hogy fénysebességgel szervírozzuk az esti italát.
Szóval, azt hiszem egy férfi jobban el tudja mondani mik az elvárásai ezen a téren. Viszont ha pofátlanságnak tartja a kérdést, akkor felejtsük el.
Leküldöm a maradék vizet, hátha lehűti az agyamat is annyira, hogy kitörölje magából a tiltott részleget. Arra mérget vehetnek, hogy csak és kizárólag a főnök utasítására lépnék be, de azért mégis csak érdekes ha ennyire nyomatékosítja, hogy felejtsem el a létezését is.

Nem, nem hordott le, mert túl bizalmaskodónak tart. Ezek szerint nem voltam az. Sosem volt célom, hogy egy melóért "mindent" bevessek. Amennyire a visszajelzésekből és a tükörből megállapítottam, szép és csinos vagyok. Van tapasztalatom vendéglátó egységekkel, nem vagyok finnyás kis mimóza és annyira szégyellős sem.

-Örülök, hogy így látja, de ugyanakkor szeretném, ha mindig határozottan megmondaná ön, vagy Nyda ha valami probléma van. Tény, hogy gyorsan tanulok, de zseni én sem vagyok. Ha valami apróság becsúszna, szeretném gyorsan és feltűnés nélkül kijavítani a hibát.

Az apácaöltözéken majdnem felnevetek, de sikerül visszafognom magam. Egy pillanatra megfordul a fejemben, hogy a mostani öltözékem is túl konzervatív a számára. De egy állásinterjúra mégsem jöhettem ennél lengébben. Tuti, hogy azt meg félreértette volna.
-A fekete meg a fehér egy igen elegáns színösszeállítás, de a ruha...Nos, elég kényelmetlennek tűnik, bár lehet, hogy vannak akik az apácákra gerjednek. De ez egy másik történet és abban nem hiszem, hogy jó vagyok.
Úgy látszik Mr. Belvedere abban a hitben van, hogy csak a táncosok lehetnek szórakoztatóak. Be kell neki bizonyítani, hogy tévedett. Egy ringó csípőjű pincérlány is képes feldobni egy estét.
Egy nap elégedetten fogja a saját vállát veregetni, amiért felvett. Még az is megfordulhat az okos fejében, milyen lehetek táncosként...Na, de ne siessünk, egyszerre csak egy dologra szabad koncentrálni.
De a fenébe is, már megint megjelenik az a mosoly az arcán, amivel még egy apácát is vetkőzésre bírna..Hogy maradjunk az előző témánál.
Zavaromat palástolandó, keresztbe rakom a lábam és már nem játszom a pohárral. A legjobb megoldás persze az lenne, ha fejjel belebukhatnék a táskámba, de momentán ez lehetetlen. Az viszont egyáltalán nem, hogy Mr. Belvedere jól szórakozik magában.

Az, hogy csak az a munkám, amire jelentkezem, megerősíti bennem, hogy jó ötlet volt ide jönni. Sokkal jobb mint az előző helyem. Hiába voltam hivatalosan szobalány.....De hagyjuk is, az már a múlté.

Belátásom szerint....munkaidőn kívül..Nem, nem kell aggódnia uram Phyllida Springwood senkivel nem megy szobára, hátsó ülésre vagy egyéb helyre egy kis pluszért.
Amikor kihozzák az italát én is elmosolyodom, de nem annyira láthatóan ahogy ő.
Mr. Belvedere bizony nem ásványvizet iszik.
-Még valami uram.  - villan be hirtelen - Szeretnék minél hamarabb kezdeni. De ezt önökre bízom. Nyilván meg kell beszélnie Nydával is a dolgot...

Lassan a helyére kerülnek a kirakós utolsó darabjai is.
Mindketten tudjuk, mit várunk el a másiktól, még ha nem is mondtuk ki hangosan. Remek.
Mr. Belvedere kicsit lazult, de nyilván a piától.Vajon mennyi ital kell neki ahhoz, hogy teljesen laza, urambocsá' vidám legyen?

Ez azon dolgok egyike amit nem fogok kideríteni, mert nem is érdekel.
Igazság szerint nem maradtak kérdések sem, a kép tiszta, úgyhogy már csak reménykednem kell, hogy tényleg enyém az állás, mert én csak akkor hiszem el, ha minden papírt aláírtam és elkezdődött az első munkanapom.
Arról, hogy az apácaruhás reakcióm miként hatott rá, fogalmam sincs. Ahogy elnéztem, sehogyan sem. Ez a pasas egy rejtély és én ezt nagyon nem szeretem. Olyan érzés, mintha folyton át kéne lesni a vállam fölött nincs-e ott valaki, aki le akar csapni, lőni, vagy elvenni a táskámat.

A holnapra vonatkozó ajánlat felvillanyoz. Beszélhetek Nydával és még egy lépéssel közelebb a munkához.
-Köszönöm, akkor holnap itt leszek. Remélem, Nydának is jó véleménye lesz rólam..
A névjegyet gyorsan átfutom, majd beteszem a táska belső kis rekeszébe, ahol apró de fontos dolgok vannak.
-Rendben, küldöm, amint hazaérek! - Én is felállok a székről és visszatolom az asztalhoz.  - Nincs több kérdésem uram. Nyitás előtt itt leszek és onnantól...egy új élet.
Köszönöm a türelmét, Mr. Belvedere! Viszontlátásra! - kezet nyújtok, hogy elbúcsúzhassunk és végre - egy időre kikerüljek a hatása alól.
Valószínűleg ha már egy hónapja itt dolgozom, semmilyen hatással nem lesz rám..Ez csak az újdonság varázsa.