HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2017.10.30.
Minnt a befőttek...
Részletek helyben.


2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


hangulat
♦ ♦ ♦
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

a város
Latest topics
» Külvárosi kocsma
by Dylan Osborn Pént. Dec. 15, 2017 8:28 pm

» Műsoron a kávé
by Gloria "Sapphire" Salinas Szer. Dec. 13, 2017 8:00 pm

» Fire Dancers
by Gloria "Sapphire" Salinas Vas. Dec. 10, 2017 1:37 pm

» Micromed iroda
by Alexander Montgomery Vas. Dec. 10, 2017 8:14 am

» Jazz meg az
by Henrik Ibsen Troy Szomb. Dec. 09, 2017 3:03 pm

» Skye Rossum
by Tyler Christiansen Pént. Dec. 08, 2017 9:40 pm

» Breaking News: Malice In Wonderland
by Henrik Ibsen Troy Pént. Dec. 08, 2017 12:44 pm

» San Francisco utcáin
by Henrik Ibsen Troy Pént. Dec. 08, 2017 12:11 pm

Weather


walkin’ in

♦ ♦ ♦


Top posters
Ville Deadman Wallow
 
October Soininen
 
Elizabeth Jensen
 
Don Heckley
 
Danielle C. Portland
 
Gabriel Sadik
 
Johanna M. Riley
 
Vincent Morris Belvedere
 
Amy Lynn Cooper
 
Raina Maddox
 
just write
Vegas FM
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (24 fő) Kedd Márc. 28, 2017 9:57 pm-kor volt itt.
Just feel it..

♣ ♣ ♣


Come back soon
♦ ♦ ♦

Drága Vendég!
Köszönjük hogy voltál.. hogy vagy, és gyere is vissza minél hamarabb!

Találkozunk méég! ;)


Share | .
 

 Jazz meg az

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 98

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Szomb. Szept. 23, 2017 6:41 pm

Mi ketten megéreztünk valamit abból, amit a lélek folyója kimos magának. Út. Ezt ismerjük és ezt követjük. Sapphire lefesti, én lejátszom, a lényeg pedig, hogy ugyanoda vezet mindkettőnk útja. Meglepő és kellemetes. És mivel külcsín is tartozik hozzá, olyan ez az egész számomra, mint a kedvenc lemezem díszdobozos csomagolása. Korábban ki nem adott extrákkal.
- Az igazihoz pedig nem ér fel egyetlen mismásolás sem.
Hisz számítógépen is lehet csodákat alkotni, de a lenyomott billentyű varázsa nem a ctrl-alt-akármi kombinációkban keresendő, hanem a zongorán. Én ott találom meg. És úgy ropjuk, mintha itt, élőben csendülne fel minden tüzes, ropogós dél-amerikai dallam. Úgy kopogunk a sarkunkkal, hogy az emlegetett szamár, a falra festett ördög hamar elő fog bújni odvából és megosztja velünk az elmaradhatatlant. Test a testhez ér, megoldásokból rejtvények lesznek és kérdések születnek válaszokból. Etűd négy lábra és négy kézre.
- Nos, ezt a két kisasszonyt és két úriembert nem ismerem, de ha lehet egy életre szóló kérésem: elképzelhető, hogy Mrs. Mary betoppan, ez esetben pedig ne említsd meg neki, mert félő, hogy éhen halunk, mire hajlandó befejezni a legújabb évad ismertetését.
Fogalmam sincs, élő vagy most rögtönzött szereplőkről van-e szó és ez olyasfajta muzsika, ami elrepül mellettem, mint morzsára áhítozó galamb az utcazenész mellett.
- Mindenkinek van egy rozsdás szege és az a nagy kérdés, hogy harapófogót talál hozzá avagy kalapácsot? Egyes hangok mélyebbre hatolnak, mint gondolnád, mások kirángatják a dugót a palackból és a szellem szabadjára engedtetik.
Nem szeretnék Sapphire pénztárcájában mélyre hatni, de az alapelveket tisztáztuk. Mind ismerjük az említetteket és minden attól függ, kinek hogy szól a hangszere, mekkora közönség előtt és mennyit dobálnak a kalapba?
- Teljes nyuvasztás. Zenében is az az igazi, amit a csontvelőddel is érzel.
Kihámozzuk egymást a gátlásokból, amikből egyébként sincs sok. A tennivalóból viszont van. Macskarandi, grilleződő csirke és a lemezjátszó. Elfoglalt emberek vagyunk, bizony ám!
Ha már a hölgyike megragadott, én diszkréten, de szintén magamhoz húzom. Mellkasomra feszülhetnek a tekintélyes lökhárítók, érzem őket és mögöttük a hevesen dobogó szívet, ami olyan ütemre jár, melyet én is szívesen követek. Egy a tempónk.
- Ha kalitkába is kerül, az ajtó mindig nyitva áll. És üdvözöl a bár!
Hisz ott találkoztunk. Nem tudom, nem akarom tovább türtőztetni magam, egyszerűen csattannia kell annak a szájból szájba történő élménynek, amit gondosan előkészítettünk. És ez még nem is a csúcspont, valahol a dal első harmadánál tartunk.
Míg Sapphire a félfánál tartja szemmel kedvenceinket, a szétválásra röviden válaszolva átkarolom őt, így lesem a másik párocskát:
- Az pedig nagy úr és ki kell elégíteni...
Csalódnék Judy-ban, ha csak úgy odafeküdne. A maga természetességével reagál, körbesomfordálja a textilt és Diablo mellett megállva hirtelen fúj rá, hátat domborítva, hadd lapuljon le a másik füle. Lehet, hogy a hímmacska erősebb, de Judy bizony ért a lelki terrorhoz.
- Csingiling, száncsengő, kész a csirke, egy-kettő! - konstatálom, hogy a sütő bejelzett. - Néha, mikor megkérdezik, melyik hangszer hangját szeretem a legjobban, azt felelem, hogy a sütő csengőjénél nincs ízletesebb.
Ez pedig sok mindent elárul, most viszont nyílhat a kis készülék ajtaja. Ami kiárad rajta, mindent megelőz és nem léphetek oda oly gyorsan, hogy törülközőt, hatalmi harcot, vendéget és házigazdát elfelejtve ne álljon mindkét bokámnál egy macska. Előbb még dobálták magukat, most viszont a has egész más szerepet vállal.
- Szerintem...éhes vagy...
Dupla hatásszünettel játszom és tudom, hogy a szőrmókok nem azok. Csak kell nekik egy falat abból, ami nekünk is jut. Nos hát...szerintem nekik is jut abból, amiből nekünk.
Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 147

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Hétf. Okt. 02, 2017 5:45 pm


Henrik& Sapphire



-Azt mondod? Én sem szeretem a másolatokat. *Már nem tudom honnan indultunk és hogyan jutunk el oda amiben biztos vagyok. De – bár jelen esetben nagyon is fontos a végcél – az oda vezető útban rejlik az izgalom és a szabadság. Mindig az vési be magát az emlékkönyvbe, az hagy mélyebb nyomot maga után. Ha romantikus alkat lennék azt mondanám, hogy megtaláltam a lelkem másik felét, de tényleg! Mi volt rá az esély, hogy ebben a hatalmas, színes forgatagáról, mocskos szennyéről, csillogásáról és piszkos üzelmeiről híres városban összeakadok egy olyan pasival mint amilyen nő én vagyok? Habos leányálmok jeleként öltött testet, tud főzni, zenélni, táncolni és macskája van! Meg humora. És ennek ellenére kész pasi. Naná, hogy tapadok rá mint légy a ragacsos papírra. Mindez a táncban formálódik, azt is együtt ropjuk, kéz a kézben, láb a láb mellett, egy ritmusra kopogunk és nem vétünk lépést. A kérésre, mi a közös lelkületű szomszéd nénit illeti, felcsillannak a szemeim. Nem mintha arra vágynék, hogy tönkrevágja az esténket holmi szappanopera meséléssel, de a csillogás eléggé boszorkányosra sikerül. Gyanút kelthet benne, hogy hiába minden ígéret, már csak a poén kedvéért is bele fogok mélyedni a Lucindák és José Armandók regényes életébe. *-Jól van.*Mondom nem túl nagy meggyőződéssel, ami szintén csak játék, de nem kell tudnia. Azért persze remélem, hogy Mrs. Mary nem jelenik meg, bár csendben azt nem tudok lenni és tekintve, hogy elég hangosan szól a zene ahhoz, hogy mi még halljuk egymást de a szomszéd se nyugodjon, esélyes, hogy betoppan, már csak azért is, hogy megnézze mi végre ez a csendháborítás. Na és azért, hogy legyen mit mesélnie a másik szomszédasszonynak. Egy hétig én leszek a téma, meg a csirke és az „oroszlán” . A rozsdás szeg esete nagy kérdés valóban, nem tudom, hogy nekem kalapácsot vagy harapófogót osztott az élet, egyelőre a kalapácsra teszem a voksom, de én tervezek a jövő pedig végez. Remélem nem velem. A rozsdás szeg mellett tehát simán ellibbenek, ám a „teljes nyuvasztás” mellett nem tudok. Henrik a Zongorista olyan átéléssel képes kimondani, hogy a szívem dobog belé, hogyan képes ezt ilyen szexin közölni? Lehet, hogy csak én vagyok erre fogékony, más nő inkább fintorogna.* -Teljes nyuvasztás. Ezt mondd ki még egyszer. *Még a szemeimet is lehunyom a hallgatáshoz, de rájövök, hogy a teljes élvezethez látnom is kell a száját, ezért, hogy a káposzta is megmaradjon és az a rohadt kecske is jóllakjon, az egyik szemen át leskelődöm….és elalélok. Össze is borulunk, nem mintha eddig távol lettünk volna egymástól, de a levegő szisszenve távozik kettőnk közül, kezemben a férfifenék meg-megfeszül. *-Madárbár. *Nem képzelem el a madarakat felvonultató bárpultot, de biztos, hogy ha később bármikor abba a bárba tévedek, így emlegetem majd. A csók…nos az külön fejezetet érdemel amit majd egy későbbi regényemben említek meg, ha lesz olyan. Az biztos, hogy a technikáját tanítani kellene.* -Jó úton haladsz.*A mai este a dugig evésről szól majd, akkor is ha az a fránya csirke teljes egészében megmarad, bár kétlem. Judy otthonosabban mozog, hamarabb reagál a kis csengőre, Diablo csak azért éri utol, mert nagyobbakat ugrik, én meg csak nézem a szemtelen macskámat ahogy Henrikhez törleszkedik, majd kihasználva nagyságát, felkapaszkodik a csípőjéig, még a konyhapult/asztal peremébe is simán bele tud kapaszkodni. *-Áruló!*Sziszegem a macskám felé, de rám se hederít, pedig nem rég tömte tele a pocakját, persze nekem kell hazavinnem. *-Úgy látom Judynak is a sütőcsengő jön be.*Nekem az illatok, a nyálam majdnem elcsorran, a gyomrom pedig….mire Henrik kimondja azt a két szót a hatásszünet után, már kordul/mordul. *-Bingo! Nekem ugye nem kell rád másznom mint Diablo, hogy kapjak valamit? Vagy…játsszunk macskásat? *Közvetlenül a papás-mamás előtt. Meg sem várom, hogy kiszedjen tányérra, rossz kislány módjára csípek bele, persze ha nem elég gyors és húzza el előlem. És megégetem az ujjam, jön a szisszenés, bűnbánó tekintet, és mert a tévhit szerint enyhül a fájdalom ha bekapjuk a fájó testrészt, hát megteszem. Tényleg tévhit. *






_________________

Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 98

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Csüt. Okt. 12, 2017 7:56 pm

És isten, bármelyik a tanúm rá, hogy ez a nő sem másolat, hanem maga a tűzben fogant eredetiség. Én se tartom magam kópiának, így eléggé megfogtuk a harmóniánkat, egyik a másikét, másik az egyikét. Ámulatba ejt, milyen váratlan összezendülés volt ez és a finálé még nagyon messze van. Maradjon is messze, hisz egész addig élvezhetjük a négykezes zongoraetűdöt.
Dermesztő, hogy mozdulnak a lány szemei Mrs. Mary említésére. Képes lenne sorozatok és csöpögős telenovellák vermébe dobva kínozni engem, ahogy a szomszédasszony már túl régóta teszi?
- Teljes...nyuvasztás...hmhmhm - ezt még mélyebben és még lassabban, szinte álomba merülve mondom és élvezem, hogy hallja.
A közönséget is szeretem, nem csak a hangszeremet és a zenét, ami csatornát jelent a művész és a hallgatóság között. Sapphire ritka hálás publikum és több is annál. Ahogy kukucskál, nevethetnékem támad, de erős maradok, mert egy ilyen masszív élményt nem szabad elviccelni. Nyúzzuk akkor egymást!
- Az, csőrtől csőrig...
És nemsokára magamba is fojtom a szót, száj a szájra tapad. A kis mexikói szemeibe vigyorogva konstatálom a két tényt. Az első, hogy jó úton vagyok. A másik, hogy még haladok is! Nem mondom ki, de egyfelé megyünk és ugyanaz a tempónk.
- Türelem, kisördög! - intek a macska felé, aki természetesen az egészből annyit fog fel, hogy az ujjam milyen izgalmas, ahogy itt közelít.
El is akarja kapni, utánamar, ahogy gitáros a boruló hangszere után. És ha nem lenne elég mókás a jelenet, a lemez egyetlen kakukktojásából kel ki a kínosan káráló, oda nem illő fióka és kezdi azt, ami miatt nem bírom ki a rekeszizmok megtornásztatása nélkül. A hűtőnek támaszkodom és könnyeim folynak ettől a komplex élménytől. Judy közben már a derekamnál jár, bátrabb, mint valaha. Meg akarja mutatni, hogy nem akármivel érdemelte ki azt, hogy itt lakhat. Hogy az a bizonyos fekvőhely is őt illeti.
- Tudod, az örök kérdés: mi volt előbb? A tyúk vagy a macska, ami megette?
Vagy a gazda, aki ugyanabban a hangnemben táplálkozik, mint a lapozója.
- Sokféle hangot kedvelek, de az ilyesmi azt jelzi, hogy kell az ínyedre való.
Megbököm a kis lapos pocikát, aztán tenyérrel simítok rajta egyet. Felhevült gyári munkagépeket idéző nyávogás sértegeti a fülünket, úgyhogy tépek a csirkéből egy-egy kilógó darabkát és két apró tányérkán leteszem...letenném, ha nem érne kettős támadás, olyan, amire semmilyen krav maga tanfolyam nem készíthet fel. Onnan nézek Sapphire szemeibe és megveszekedett nagybőgő hangját idézve kacagok a bélpoklosokon.
- Aki nem bírja kivárni a kapunyitást, az még csak a csendet hallja koncert helyett. És időnként fájdalmas a hallgatás, úgyhogy üvöltsünk a fülébe.
Ezzel pedig felállok, a nő ujját kikapom a szájából és az enyémhez veszem. Lenyomok rajta egy puszit, a társa Sapphire bájos arcán csattan. És...tányér. Egy-kettő. Az asztalra készítem, amit a gyomrunk kíván, a hűtőből egy kis uborkával vadítom meg.
- Addig üsd a vasat, amíg meleg, de szerintem csak az ételt hagyjuk kihűlni...
Öleléssel támadok és Sapphire nyakát kezdem heves csókokkal ostromolni, a kezem pedig olyan területekre téved, ahová engedélyezettnek érzem. A formás hátsó dombokon vándorlok, a másikkal pedig az egyenes gerinc húrjait keresem, hadd pengessem őket szépen muzsikálva.
Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 147

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Kedd Okt. 17, 2017 8:32 am


Henrik& Sapphire



*Pici elégtétel, nem tudom miért, amikor átsuhan az arcán a kétely. Inkább élvezet, az egyik fajta, hogy látom mennyire aggódik a talán megvalósuló, szappanopera részeredményeinek közzétételétől. Meghagyom ebben a hitben, tetszik ahogy a vonásai játszanak egymással, nem szeretnék egyet sem kihagyni, ám ha ez egy kisebb csíny, én a másikkal a saját csapdámba esem. Senki az eddig leélt életemben nem tudott ekkora élvezettel és ennél szexibben kimondani egy olyan szót aminek semmi köze a testi kapcsolathoz, sőt hovatovább a valóságban igen fájdalmas lehet az elszenvedése. Engem azonban több lépéssel visz közelebb a csirke utáni elfoglaltsághoz. Meg is engedek magamnak egy apró, kéjes nyögést a hallatán, kedvem lenne megkérni, hogy ismételje még…még…még…de az már megadás lenne. Nem, ilyet nem teszek, erős leszek, összeszedem magam és…elalélok a csóktól. Madárbár, csőrtől-csőrig, hol van már? A sütőcsengő és a macskák újabb – igazi? – éhsége miatt meg kell torpanjunk azon a jó úton amelyen haladunk. Diablo csak nyújtózkodik, Judy már mászik is felfelé a nadrágba bújtatott lábon, szerencsére a zenétől nem hallom az anyag nyöszörgését-sírását amit az éles, hegyes karmok csalnak ki….vagyis, inkább azt hallottam volna meg semmint a muzsikát, bár azt ami akaratosan és szemtelenül kúszik a fülembe, döngeti a jó ízlés kapuját, korántsem nevezhető muzsikának. A hűtőnek támaszkodva síró Henrikre nézek, először csak tátott szájjal, aztán már tócsányira kerekedő szemekkel, hitetlenkedve és akkora kérdőjellel a szemeimben, mint a Hoover gát. A nevetéstől nem tud válaszolni, én meg a döbbenettől nem tudok szóhoz jutni. Inkább az eszközhöz megyek és lekapcsolom mielőtt újabb komplex élményben részesülök. A hirtelen támadt csendet már csak mi törjük meg midőn képesek vagyunk szavakat hangosan kimondani. A macskákat persze semmi sem érdekli, nem szenvedtek sírva a zenének nevezett valamitől, és fegyverszünetet is kötöttek a törölközőharcban a csirke kedvéért, most versenyt másznak-nyújtóznak érte. Diablo még Henrik ujja után is kap, hogy visszahúzza magához.* -Sosem tudjuk meg. Szerencsére mindkettőből maradt bőven. *Bár most kétkedő pillantást vetek az áruló macskámra. *-Kell hát. *A mosolyt nem, a nagy sóhajt ami a hasam simogatásából ered visszafogom. Azt hiszem hevültebb vagyok mint a frissen kisült csirke, kell a józanítás, hogy ne nagyon szaladjak előre, a végén még ki leszek tiltva a Madárbárból. Kihasználom az alkalmat, hogy a Zongoristám elfordul és macskákat megszégyenítő ügyességgel csenek el egy falatot és ugyanúgy szenvedek is a forróságától. Mikor felém fordulva rajtakap, bűnbánó képet vágok és beledermedek az ujjam gyógyításába, ám hamarosan a magáévá teszi a fájó testrészt és az érzékiség hullámvasútjára ültet fel. A padló felől dorombolós nyammogás hallatszik, ez zenébb füleimnek mint az előző károgás, ám mielőtt magam is hódolhatnék a csirkének, várandós kismamák kedvencének, vasütés címén el leszek foglalva mint a meghódított ország. Az ujjamra adott puszi kutyafüle volt ahhoz képest amit most kapok, sőt! Meg merem kockáztatni, hogy a „teljes nyuvasztást” is felülmúlja. Következnek a: -Hmmm…..mmmmm….ó!...Hát ez…..igeeeen! *Végül nem bírom tovább, két tenyerembe veszem az arcát és amennyire a magasságkülönbségből adódóan lehet, mélyen a szemeibe nézek. Hangom galambul búgó és kissé rekedt, nem csoda.* -Az én vasam nemhogy meleg, egyenesen forró! Ha tovább folytatod az egérjátékot vulkánkitörés lesz. Tényleg ki akarod hagyni hűlni, hűlni hagyni, válaszd ki a helyes sorrendet. A csirkét.








_________________

Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 98

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Szer. Nov. 08, 2017 3:47 pm

Káröröm a legszebb öröm, pedig irigység is van benne. Ha Sapphire szomszédai nem ilyen problémásak, akkor csókoltatom a szerencse istennőjének kacsóját. Engem nem hordoz a tenyerén, ha ezt nézzük.
Nemsokára kéjgyilkosokat és mazochistákat meghazudtolóan kezdünk társalogni, ami mégis szórakoztató, mivel ez csak egy paródia, édes paródia.
- Hé! Ez fájt, kislány! Tekerd lejjebb a volumét!
A kétértelmű szavaktól nem félek, Judy rá szokott érezni, mit akar a gazdi. Másrészt pedig megkapja, amit szeretett volna, az új barátjával együtt, szóval...
Nem tehetek róla, Sapphire angyalian csodálkozó tekintetétől csak még eufórikusabb állapotba kerülök és hiába állítja le a szennyáradatot, a könnyeim csapját nem zárta el. Hangtalanul nevetve folytatom, szemeimet törölgetem és végül az zökkent vissza a cseppet sem szomorú valóságba, hogy teszem a dolgom. És megérintem azt a finom kis hasat. Teljes nyuvasztás. Neki is kezdek, a bűnbánó tolvajt puszival fegyelmezem és az emocionális töltet, ami a szájából árad, csak jobban csábít. Nyugodt hevültséggel mosolyogva hallgatom végig, majd megragadom a kezét. A csirke valószínűleg áldozatul fog esni a másik párosnak, de hát...
- Az a helyzet, hogy nem a Vezúvval akarok csókolózni. Egérke, bújás a lyukba!
Ezzel pedig szám újabb csókra irányul és karmesterként veszem kezembe az irányítást, ám a pálcát majd Sapphire kezelheti. Elvezetem őt a kék dominancájú háló felé, amit szépen magunkra is csukhatunk, hogy illetéktelen, szaftos és gyaníthatóan még szaftosábbá váló szájú és bajszú házikedvenceink ne zavarjanak meg. Odabent pedig elfelejtem a kimért stílust és kezeimet a lány két vállára helyezve hanyatt lököm őt a precízen bevetett ágyon. Repül a zakóm és az ing heves gombolódás után lekerül. Szinte állatiasan szőrös felsőtestet villantok, majd kezdem becserkészni a nőt. Menjen, aminek mennie kell és jöjjön. Ahogy mászok fel, egy kis kitérőt azért teszek. Lehet, hogy perverzió, de mikor én itthon élek át ilyesmit, nem érem be az általunk kiadott hangokkal. Kell a kellemes aláfestő zene. Oldalra nyúlok és az éjjeliszekrényre kitett kis magnóba berakom egyik kedvencemet, az ösztönök ösztönét megragadó lemezt, hadd izzítsa azt a vulkánt!
- Bocs. Nem fogod megbánni, ígérem.
Deréktájról mosolygok és bárhol is tart a nő, elkezdem csókolgatni. Ha a lábát érem, ott, ha a hasát, akkor az kapja a finom érintéseket. Kezd puhulni és összeolvadni, amit együtt játszunk itt, szájjal és kézzel. Hamarosan ez kevés is lesz, hiszen teljes testünkkel szállunk be a nagy ütközetbe. És eposzi csatához epikus muzsika kell, így szabadjára eresztek mindent, szó szerint mindent, ami jöhet. Az úriember most változik igazi ösztönlénnyé, a gentlemanre inkább az emlékeztet, hogy a másik ösztöneit igencsak figyelmesen követi. Hisz közönség nélkül nincs koncert és koncert nélkül nincs közönség.
Vissza az elejére Go down

Gloria "Sapphire" Salinas

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Posts : 147

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Hétf. Nov. 13, 2017 7:17 pm


Henrik& Sapphire


*Nem kell szólni, magamtól is elhalkulok midőn eltelik pár másodperc a kimondott szó után. Nem ismétli többet, nem kérem, hogy ismételje. Előjátéknak bőven elég volt ennyi. Sőt! Mindezt a cicusaink – még mindig hihetetlen, hogy agy pasinak macskája van – olykor berzenkedő, olykor doromboló hízelgéssel átitatott kunyerálása sem tudja elrontani, viszont ami a zenedobozból jön és más emberek meglehetősen tévesen macskazenének hívnak…nos, közel jár ahhoz, hogy lelohassza az imént csúcsra járatott vágyaimat. Naná, hogy elcsodálkozom. Ebben a házban, ahol minden ami zene az ZENE, a jó ízlést derékba törő kornyikálás hallatszik? Mi ez ha nem a szomszéd néni ellen készülő merénylet féltve őrzött fegyvere? Nem, gyorsan lemondok róla és a Zongoristám még időben korrigál a sírva nevetősből has simogatóba. Igen, ez már sokkal jobb. A cicusok is megkapják amit akarnak és nyammogva vonulnak háttérbe, hogy minket ne zavarjanak. Meglehet hasonlóan élvezetes hangokat adok ki én is, pedig még csirke nem nagyon érintette a számat, ami mégis az megégetett. A gyógypuszit nem hagyom szó nélkül és még élénken él bennem a „nyuvasztás” ezért igen forró a hangulatom.* -Sosem…*Belém fojtja a szót, de nem olyan vagyok aki hagyja. Na jó, a csókot hagyom, de nincs sok időm elmerülni benne, csak ízelítőt kapok, kóstolót a csirke helyett. Mit mondjak, azt hiszem jobban jártam mint a macskák, bár ezzel meg ők vitatkoznának. Kezem a kezében s mikor megindulunk befejezem amit hallatni akartam.* -…láttam még kandúrt madaras naciban. A csizmád hol van?*Kuncogva követem, nincs messze a tenger háló amin elámulok. Imádom a kéket, mindig is oda voltam érte, nem véletlen a két nevem közt a harmadik amit anyám adott anyakönyvön kívül.* -Zafír. *Lehelem mielőtt hanyatt leszek döntve. Az én szobám, az én ágyam, legalábbis színben és ez a kék most forrón izzik. A repülő zakó után nézek, rajtam már nincs kabát, és a blúz is simán lerepül, hogy megmutassam a hasonlóan sötét színű nem csipkés de csodát, ami néminemű tartó, de inkább csak takaró funkciót lát el suttyomban, ám a lábbeli…lenézek a tűsarkú, fűzős akadályra. Nem ilyen befejezésre készültem a mai este. Pici nyűgös hangot hallatok hogy miért nem gondoltam erre korábban? Tíz körömmel esek neki a pertlinek, de csak a lazításig jutok el. A Kandúrom bámulatosan ingerlő mozdulatokkal jut el a derekamig, onnan pedig a kinti zenedoboz kistestvéréig. A zene…*-Öööö…ha te mondod.*A farmeromról leszakadt gomb jelzi mennyire igyekszem, hogy minél előbb belevessem magam a páros csatába. Éééés….tényleg nem bánom meg. Jobb is ez mint a My Heart Will Go On, hiszen nem süllyedünk el hanem emelkedünk, egészen az égig, sőt! Megkockáztatom, hogy a mennyországig meg sem állunk. Úgy illünk egymásba mint kulcs a zárba és többször is elforgatjuk. Végigjátsszuk az összes zenei fogalmat és kifejezést, bár a felének a nevét nem tudom, de az allegro és az appasionato eszembe jut. *







_________________

Soha ne mondd, hogy soha
Vissza az elejére Go down

Henrik Ibsen Troy

avatar

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : zongorista
Location : Las Vegas
Posts : 98

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   Szomb. Dec. 09, 2017 3:03 pm

Hát ha sosem, akkor sosem és most nem mondom azt, hogy soha nem illik sohát mondani. Az izgalmak a tetőfokunkra hágnak, a macskák meg egymás lábára. Mindkét páros érzi, hogy ideje átmenni a süketszobába, mert két zenekar egy teremben előbb hoz káoszkavalkádot, mint testet-lelket gyönyörködtető esztétikai élményt.
- Kétlem, hogy arra tennél panaszt, mi nincs rajtam...
Én sem fogok róla hiányolni semmit, inkább csak kicsomagolom az ajándékot. Magamat neki és őt nekem. Ahogy egy szóval összegzi a látványt, röviden leírja, hogy tükröződik lelkében az a hely, ahol álomra hajtom a fejemet, hogy új energiákat gyűjtsek, meg kell csókolnom.
- Te vagy a neve.
Ez bizony ő, őt várta a hely. Ma este mindenképp és kezdek azon gondolkodni, hogy a folytatás mennyire lesz hosszú? Úgy vélem, ez nem egy kivételes koncert, hanem egy új felállás megalakulása. Ahogy megpillantom a blúz alatti világot, a csipkézett hegyormokat, végig kell simítanom a hozzájuk vezető völgyön. Kézzel és szájjal illetem azt a karcsú, íves hasat.
Okozok némi kellemetlenséget, ahogy egyszerre nyúlunk és így nem oldódhat le a láb rejteke. Míg a magnóból varázsolom elő az ördögi taktusokat kiverő transzzenét, Sapphire-nek is van ideje szabaddá tennie magát. Figyelmemet megragadja a repülő gomb, ami áldozatunkká vált. Egy mosolyt ér meg, apróság nem állhatják útját a folyónak, aminek medrét ketten ássuk, hogy szétáradjon, mint a hangszóróból a szaxofonmuzsika. A pillangóhatás itt van velünk, érzem a bőrömön, hogy minden hatással van mindenre.
Kezemmel lassan lebontom a textilt és az alatta égnek álló ikertornyokat kezdem kényeztetni. Ujjaim tiszta bluesköröket írnak le az udvarokon, hogy aztán megérintsék a zenei csúcspontokat. Madárra vadászó erdei nagymacskaként lopakodom rá Sapphire-re és számat szájára olvasztom. Nyelvünk vassal megégetett, türelmetlen kígyóként köröz a másikén, időnként belemarva, hozzásimulva. Úgy harapok, hogy későbbre is maradjon, csak ajakkal, egyik irány, másik irány. Fűtésre pedig semmi szükség, mert úgy érzem, már a szemgolyóm is ég és ahogy Sapphire-ét látom, az övében is a kemencék lángja játszik. Kisütjük hát a pillanatot. Egyik kezem övtájékra vándorol, hogy ledöntse az utolsó gátat is. Az életnek nincs megállás, örökké tartó folyamának mennie kell, mennie kell tovább és tovább.
Vissza az elejére Go down

Sponsored content



WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼




TémanyitásTárgy: Re: Jazz meg az   

Vissza az elejére Go down
 

Jazz meg az

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: Las Vegas :: Belváros-