Végkövetkeztetés - avagy a jövő és egyéb történések...

***

A kellemesnek ígérkezett kora délután után, egy sokkal kevésbé kellemes látogatás következik. Az amit szívesen kihagynék.. most.. vagy akár szívesebben tennék helyre inkább ököllel, de az elmúlt idők - és a látható jövő - inkább azt suttogják, hogy ezúttal nem visz célra ha nekimegyek.
Vagy legalábbis nemugyanaz a végállomás.

Újraszívom a cigarettát, már az épület előtt, amikor megérkezik a taxim. Beszállok.. ott már valaki vár rám. A megbeszéltekhez híven azt mondta eljön. Ottlesz. A jogi segítség akkor az igazi ha élesben tud lépni, - legalábbis azt mondja - és most talán hiszek is neki.
És amúgysemsok vizet zavar.

A már ismerős kórház előtt a taxit ő fizeti. Azt mondja talán mégsem kéne, nem itt, és nem most, előbb rendesen le kéne fektetni a részleteket, de én nem várok tovább. Megmondtam. Jön.. nem jön, én bemegyek. És ő is tudja hogy nagy pénz van terítéken...

A befelé úton, már ismerős terep fogad. Én is voltam már itt, nemegyszer, Grid mindig ide hozott ha épp kényes volt a helyzet, és belefért a médiától távoli segítség.
Vagyis majdnem mindig.
(Kivéve amikor sürgősebb volt.)

Vagyis van itt aki ismer. De tartja a száját, ez biztos, és talán épp ezért is hogy könnyebb a menet, amikor szólok hogy Gridhez jöttem, jelzik hogy azonnal értesítik.

Alig fél órával később már egy kórterem felé tartok. Nyomomban a fickóval, fingom nincs mi a neve, de ez most nem is lényeges. Mielőtt belépek viszont, szólok neki hogy itt álljon meg. Várjon meg.. ITT. Előbb én megyek be.
És ahogy rábólint...

...feltárul az ajtó.

Én meg belépek.

INNEN...

Az ügyes kis csavar, kifejezetten tetszik. Tetszik nekem. Ha jól tudom eladni, a menedzsment se fog pattogni, és bevallom, van benne némi kockázat, akad, de épp ez a dolgom. Hogy eladjam akár a meleg szart is, és biztosra veszem, hogy Keplin embere azért jóval megüti ezt a szintet.
Csak a befektetők torkán sikerüljön lenyomni!

Az újabb nap.. vagy éjszaka, egyenesen összefolyik. Van az a pénz amiért lebeghetsz. Amiért nem érzed a fájdalmat, és tudom jól, ismerem a veszélyeket, de nem fogom úgy végezni mint az a mocskos féreg. Ismerem a határokat. De ezúttal megengedek némi kényelmet, és kellemes az újabb és újabb löket.
Ahogy a legújabb kis önkéntes pipi feneke is...
(ne felejtsem el később közelebbről is megvizsgálni!)

A nap fenn van vagy lenn, nem érdekes. A telefon cseng, egyfolytában, én meg igyekszem beadni a mesét, valami tökéleteset, és ez ad némi kibúvót az elkövetkező időben. Arra a néhány napra. Amit a doki mondott. Mert aztán...

Aztán mégis egy öregecske nővér jön be, és elköp valami számomra hihetetlent.
Ville!?? ITT!!??
Először az ugrik be, hogy egyből kibaszatom, elvégre nem érdekel ha kuncsorogni akar. De aztán ott van az is, hogy ha a befektetők nem nyelik le.. ha nem sikerül benyomni azt a másik fickót, akkor hogyan tovább!??

Mindig tarts legalább két vasat a tűzbe...
Felugranak a régi szavak, és ez, vagy a véremben keringő morfium mégis azt diktálja hogy engedjek.
LÁSSUK! Meddig vagy hajlandó tövig benyalni, te köcsög!!??
Jelzem hogy engedjék be.

És aligidővel később meg is nyílik az ajtó.

A kép ami fogad, nem lep meg. Nem kéne hogy meglepjen, ha két nappal ezelőttre gondolok, pedig mennyire is távoli már az a jelenet.
Mégse tudja elvenni a kedvemet, vagyis a lényegi.. jókedvemet, mert tudom hogy innen..
nem megyek el a pénzem nélkül.

- Grid!?? - lépek be, de nem megyek túl közel. Az nem lenne jó se neki, de nekem sem.
Így a biztonságos.

- Egész tűrhetően festesz.

Nem jó a helyzet, mivel sokkal jobban szeretem ha ő fekszik itt, és belőle lógnak a csövek, de a jelen állapotok ellenére igyekszem azért a legkevésbé puhány pofát felvenni.
Már amennyire a kötések engedik.

- Nem rajtad múlt. - és ez igaz. Attól még nem baj ha tudja.

- Mi a faszt akarsz itt?? Csak nem máris kidobott a ringyó?! - az egyetlen lehetséges szempont. Most jön, kisírja a lelkét, térdre borulva kér bocsánatot, talán még a szopással is bepróbálkozik, ahogy régen, de MEGBASZHATOD, ez már NEM lesz ilyen egyszerű menet!
Csússsszál, ROHADÉK!
Különben kibaszatom a seggedet!!!

Elönti a vér az agyam.

- Vigyázz a szádra! - de azért még éber vagyok.

- Épp a feleségemről beszélsz, szóval jó lesz ha laposra teszed. - és megállok. Nem azért mert jól esik, vagy mert reakcióra várok, sokkal inkább mert muszáj... nyugalomra inteni az én véremet is. Hogy mondta October??
Nem kéne hogy elvérezzek.

Megint...

Megáll bennem az ütő. Nem tudom jól hallottam e. Ez most... HÜLYÉRE VESZ?? Vagy vicceskedni van itt. Ha..ha.. Remekül szórakozom. Baszd... MEG!

- Te meg miről beszélsz... - nem kell adnom az értetlen pofát. A duzzanatok mögött simán beillene.
Fingom nincs hogy most csak szívat, vagy tényleg ennyire hülye lenne, bár még az utóbbiról sincsenek kétségeim.

Megakad, vissza a vérem. Na igen.. miről is.. Lépkedni kezdek.

- Emlékszem a szerződésre. - A FASZT! - Volt benne egy hatály... - blöffölök. Mire jó ha jogászok vesznek körbe!?? - Miszerint a jogviszony megváltozása esetén felülbírálható az érvényessége.. - hogy tudom e mit beszélek?? KURVÁRA NEM! De tegnap.. egész délután ezt rágták a fejembe, és valamiért.. úgy látszik teljes volt a siker!
Így felé fordulok.

- Vagyis kérem vissza a pénzemet. - nézek a szemeibe. Mélyen. Hogy baszakodni fogsz velem?? NEÁLMODJ!

Csak nézem. Nézem azt a süket szöveget amit lenyom itt előttem, amivel próbálkozik, eleve nem vártam hogy ilyen nyugodt lesz, de miért ne!? Akkor játsszuk ezt!

- Lehet rosszul hallottam valamit... - játszom rá, máramennyire a kötéseim engedik. - Mégis.. mi a faszt akarsz?? - egész hitelesen sikerül. - Beverted a képemet! Nem látszik? - kérdezek. - Örülj ha egyáltalán a szaros.. GATYÁDAT nem perelem el, fájdalomdíjként.. meg úgy amúgy is, szóval most már elmondanád hogy mégis mi a faszról beszélsz!?? - szín nyugodt vagyok. Vagyis nemegészen. Ez csak látszatszerep, valami baljós kerülget, és valami olyan, amivel most, nembiztos hogy szemközt akarok nézni.
Mondjuk vele sem.
Szóval?? HALLGATLAK!

Csak állok ott. Meg se mozdulok. Keresem a legjobb tálalást. A hiteleset.
Eljátszom a gondolattal, hogy behívom a csókát. Adja elő ő... mire gondoltak, mit derítettek ki, vagy mire gyanakszanak a háttérben, aztán mégis másképp döntök.
Talán mert één akarom látni a szemeit. Először.

Szóval nagy sóhajt engedek.

- Mivel összeházasodtunk Octoberrel... ma reggel.. így a vagyonkezelésed az érvényét vesztette. - faarccal adom elő. A legnagyobb természetességgel. Aztán csak nézem a szemeit. Figyelem. Bármit megadnék hogy tisztán lássam őket!
Mégis a dagadás az ami akadályoz.
Kár érte.

- Hogy... MICSINÁLTÁL!??? - még a levegőm is beakad. Magától, nem direkt. A fejemben zúdulni kezdenek az események, hogy volt e ilyen záradék, az ügyvédek beleírtak e egy ilyen hülyeséget, és őszintének kell lennem, fogalmam sincs.
De annál jobban vág oda maga a tény.
Tényleg ennyire meghülyült ez a kretén!!??

- Jól hallottad.. elvettem.. - egy percig se mozdulok. Nem is tervezem. Nem tartok attól hogy nekem jönne, hogy tud, vagy egyáltalán képes, Gridnek mindig is a szája volt a fegyvere, és most hiába a sok kötés, lefogadom, hogy ez se akadályozza meg.

- Valami problémád van ezzel? - adom elő színészien, egész egyszerű a menet, nem mert kell, hanem mert egyszerűen jól esik. Jól esik látni a masszív pánikot a szemeiben, és jól esik.. gyógyír az elmúlt sok hosszú évre. Most érik be a gyümölcs.. barátocskám, a mi ki közös kalandunknak ezennel vége!
Befejeztem az "együttműködést."

Lilul a fejem. Már ha nem játszana alapjáraton színesbe, most komolyan meglépte ezt ez a állat!?? Mégse hagyom hogy élvezze, hogy bármit is meglásson rajtam, talán a drogok vannak segítségre mégis képes vagyok az ágyamban maradni.
Kattttogj.. kattogj mááár... Zakatol a fejem. Mégse jut más az eszembe, csakhogy...

- Az a ribanc vett rá..(??)

Nemegészen tudom hogy tényleg kérdés volt e, inkább biztos vagyok a képletben. Az a büdös KURVA! Tudtam hogy egyszer végleg keresztbe tesz, de nem hittem volna hogy ez ennyire gyökér.

- A pénzed kell neki.. Valld csak be! Nemhiába akaszkodott rád, és csináltatta fel magát...

Teljesen ésszerű kérdések. Nincs újdonság a világtörténelemben, ez mindig is így ment.
Nemhiába mondtam hogy húzzon mindig GUMIT!

- Grid, ne játsszuk ezt... - még egész nyugodtan megy a szövegre - Tudom hogy kurvára azt hiszed hogy egy faszfejjel van dolgod, és lehet hogy így is volt... régen.. de ennek itt most vége. Nem tudsz többet zsarolni. És nem tudod Octobert se. Kérem vissza a pénzemet. - szín nyugodtan beszélek. Vagy legalábbis próbálom.. megőrizni a hidegvéremet, ami amúgy is.. egy teljesen új próbálkozás.
Ha megy... nem leszek elveszett.
De ha mégse...

- Elfelejted Helsinkit. - jön aztán a semmiből a mentő ötlet, mert miért is ne. Ha már harcolni kell, harcoljunk teljes vállszéllel, és mindig van egy adu ász.
Gondoskodom róla...

- Még ha meg is mentetted azt a ringyót... még ha azt is hiszed hogy képes vagy.. képes.. LESZEL.. egy olyan manipulatív ribanc mellett létezni, kitartani, még ha azt is hiszed, hogy ezzel mindennek VÉGE! Persze nemcsak a karrierednek, de VÉGRE.. más lesz az aki felmos a szarból, amikor össze.. fosod és hányod magad, akkor is elfelejted, hogy azok a felvételek még a birtokomban vannak. - alig valami szünetet tartok be.

- És az elévülési idők Európában sokkal szigorúbbak, szóval... - nemvéltelenül hagyom annyiban a mondatot, a fejem kattog, folyamatosan, hogy kifeküdjem a legjobb lehetőséget, és tudom hol van az a gyenge pont.

- Ha téged lesittelnek, a madárka ittmarad.. egyedül... Ahogy a többiek.. Csak nehogy történjen vele valami... - de itt.. az jön amire végképp nem számítottam.
Az ahogy elkap.. elkapja a nyakam, és az ágynak szorít, nem megjósolható szempont volt. Vagyis de. Számíthattam volna rá. Kezem azonnal a nővérhívóért kapkod, és ráteszem az ujjam a kapcsolóra. De nem nyomul tovább. Csak kitart. Én meg...

- Te se akarod ezt.. igazam van?? - máramennyire sikerül a tenyerében. - Nem akarsz már most.. a sittre jutni.. - és nyelek. próbálok. Tisztán láthatja a kezemet, csak egy gombnyomásra van attól.
Így elenged.

Én meg... kényelmesebbe helyezem magam ahogy hátralép.
Nagyot nyelek.

- Ne fossál be.. Vidd a kibaszott pénzedet.. Nemérdekel. De mindig tartsd a szemed előtt, hogy fogalmad sincs róla kivel van dolgod. - és ez biztos. A fél karom adom ha kell, visszavarrják az orvosok! De engem nem fog keresztre feszíteni, bármennyire is próbálkozik.

Egy ilyen faszfej...

Elpattan az a szál. Vége. Itt vége mindennek.
Nem gondolkozom, nem is tudnék.
Már csak arra eszmélek, hogy a torkán figyel a kezem, és a szemei végtelen pánikot rejtenek. Vaggy.. nemannyira pánikot. Ennek a megítélésére most teljesen képtelen vagyok.

October említése, vagy a kép, vagy a puszta józan eszem az ami aztán visszatart. Igaza van. Be kell látnom.. igaza van. Mindig tudtam hogy Grid nemegyszerű ember, láttam már... nemegyszer, mégis.. képes még mindig meglepni.
Elengedem a nyakát, de ezt se tudattal teszem. Hátrálok. Még mindig. És ahogy megvan a kellő távolság.. - csak emlékezz Octoberre, csak emlékezz Octoberre - egyszerűen elengedem.
Mert nem tehetek mást.

- Nagyon is tudom... mi az amit művelsz.. - a legszívesebben köpném, de csak alig engedem. - Velem tehetsz akármit... nemérdekel. De a kezedet leveszed Octoberről... - és ez fenyegetés. Bár nemegészen annak hatott. A hangom elveszett, és nem is annyira találom meg. Vagy legalábbis szembesülök a ténnyel, hogy elveheti azt, ami a legfontosabb. És ezen az áron semmire sincs szükségem.

- Ó.. szegény Ville... Hát tényleg ennyire behálózott az a szuka. - mosolygom a kötések mellett. - Most sajnálnom kéne, de mondok én neked valamit. Egyenesen MEGÉRDEMLED! - tartom a kétségbeesett szemeit. Mindjárt megsajnálom érte...

- Szóval viszlát, köszi a látogatást, hívd az ügyvédeimet, és.. - akadok meg - nem akarom látni a pofád az induló turnéig! - ez biztos - Na húzz el innen! - azzal útjára engedem. Amint kilép, azonnal hívom az ügyvédeimet.

Igaza van... Akárhogy is vesszük.. igaza van. Grid mindig is profi volt abban hogy megtalálja a gyenge pontokat, és most nálam is talált egyet. Gyenge vagyok... Bevallom. Ha Octoberről van szó.. bármit megtehet.

Nagyot nyelek, de nem engedem meg neki azt az érzést, hogy ezt ki is mondjam. Tudja ezt nagyon jól. Látom a szemeiben. És az a benne rejlő nyertes csillogás, újabb nekiindulásra késztet.
De ezúttal képes vagyok ellenállni.
Muszáj!

Újabbat nyelek, de csak elhátrálok az ágytól. Mielőtt még...
De fejemben azonnal zizegni kezdenek a gondolatok, ezrével, hogyan is csinálhatnám ki.. hogy szabadulhatnék meg tőle. Mert egy dolog ettől a perctől tisztára biztos.
Amíg nem tűnik el, nekem végem.
És nem fogom ezen feláldozni Octobert.

Az ahogy kilépek, már teljesen kiesik. Az ahogy hosszú ideig csengve csapódik az ajtó a hátam mögött, a kint ülő fickó felugrik, mint aki karót nyelt, tisztán látom a szemeiben az ijedtséget.

- Nincs para.. - a faszt nincs... - Elhúzunk. - ez az egyszerű szempont, és jön, nem jön, nekem egy vasam sincs de én elindulok a kijárat fele.
Most.. SENKI NE KERÜLJÖN AZ UTAMBA!

Eredetileg más volt a terv, az utam mégis vissza Octoberhez vezet. Most szükségem van az emlékére. Az illatára... Az itt átéltekre, és hosszú órákkal később, már a sokadik cigaretta füstölögve az ujjaim között az erkélyen, már csak a telefon ébresztő csengése jelez, hogy ideje elindulnom a reptérre.

Legalább valami jó is lesz ebben a napban...

Magamra rántom a kapucnis pulcsimat, az iratok, másra nem is lesz szükségem, és újabb taxit hívva, már be is rakom a seggem.
Odabenn már a pénzemet számolgatom.
Uzsora, de nemérdekel.
Amíg ezt lejátsszák az ügyvédek, addig se fog felkopni az állam.
Aztán lazán zsebre teszem.

- Mikor érünk már oda?? - füstölöm az újabb cigimmel, nem érdekel az ellenkezés. Ma.. már kurvára NEM! Felőlem akár le is szophat!
Bár azt inkább valaki másnak tartogatom...

Elmosolyodok az érzésre, és próbálok, igyekszem belefeküdni egy jövőképbe.
Amikor már az ő arcát látom újra az orrom előtt. A.. feleségem...
És most nem érdekelnek a körülmények, nem érdekel a pénz, a világ, Grid, vagy akármi más körülöttem, most csak az érdekel, hogy már csak alig órák választanak el.
És a repülőn már jön is a telefon az ügyvédektől...

Oké... akkor ez is elrendezve.
Azzal kinyomom a gombot.

Irány New York..

» Ember tervez... - avagy Történések a Ravinnal történtek után
» Grid - Történések sorozata
» A "Payne" ház alkalmazottai (és egyéb állatfajták..)
» Chaos & Hell - Avagy Káosz a Pokol tornácán...
» A Slaves of Hell - avagy Egy banda emlékiratai...

Végkövetkeztetés - avagy a jövő és egyéb történések...

Végkövetkeztetés - avagy a jövő és egyéb történések...

Similar topics

Similar topics