Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.
♦ ♦ ♦
Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.
Belépés
Chat
Legutóbbi témák
» Zenedoboz... by October Soininen Wallow Tegnap 10:53 am-kor
*Mozgalmas napom volt, annak ellenére, hogy még alig telt el a délelőtt, és mára nincs vendégem bejegyezve, annál az oknál fogva, hogy a fél mosdót szét kellett szedni és újra összerakni…de nem én vetemedtem ilyen tettre. Régi épület, soha nem felújított vízvezetékrendszerrel, várható volt, hogy egyszer beüt a gebasz…de persze pont ezért ért váratlanul. Diablot Mrs. Kowalskira hagytam, hogy ne lábatlankodjon itt nekem, amilyen lusta, olyan kíváncsi és ha valahol nem kellene ott lennie, tutira ott eszi a fene. Egy órája ment el a szerelő, azzal a biztos kijelentéssel, hogy minden rendben lesz, de valahogy nem hittem neki. A legtöbb cuccot félretoltam, hogy felmoshassak és ha már belefogtam, akkor egy apró sarkot sem hagyok ki, nem mintha rendmániás lennék, vagy sok kedvem lenne hozzá…de akkor már legyen meg. Santana hallgatása közben elképzeltem, ahogy a macskám szemezni kezd a felmosó moppal, majd nagy lendülettel ráugrik és abban a pillanatban annyi a takarításnak. Na ezt küszöböltem ki azzal, hogy kölcsönadtam a drága, aranyos sorozatfüggő néninek a lábmelegítőmet. A zene cseppet sem hatástalan, a felmosás is jobb kedvűen megy, a felmosó nyelét használva táncpetnernek lengem körbe a helyiséget, valószínűleg tizedszer ugyanazt a két négyzetmétert, de kit érdekel? Előbb-utóbb mindenhol csillogni fog a padló és a finom virágillat szétterjed majd az egész szalonban. Még éneklésre is adom a fejem, noha jobb, hogy egyedül vagyok, mert nem nyernék meg egy karaoke versenyt az biztos, de az a lényeg, hogy élvezem. Abban a tudatban, hogy ma nem fog senki idetámolyogni, bekukkantani…igaz a rolót csak simán leengedtem de nem fordítottam el a lemezeket, belátni a szalonba, ám a kis utca nem túl forgalmas, nem kell attól tartanom, hogy önkéntes zsűrit kapok…jövök rá arra, hogy ezt a takarítást kivételesen élvezem. Ez látszik is rajtam, a hajam szabadon röpköd, ezáltal már kissé zilált és kócos, az arcom kipirult és a diszkréten magamra locsolt parfüm már harcol a maga igazáért. *
#3Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Szer. Május 19, 2021 6:54 pm
A mexikóiak pofátlan támadása óta, nagy a csend a körzetben. Felkészültünk! Mindenhol dupláztuk az őrséget, de azóta úgy lapítanak mint szar a fűben. Gyáva kutyák... Bár hallottam szóbeszédeket hogy a fejesek kilátásba helyeztek valahol egy ellencsapást, de eddig kiváró a taktika. Vagy legalábbis.. majd szólnak ha menni kell. Az utolsó pillanatokban.
A délelőtt, talán pont ezért is, meg mert minden szem az eseményekre szegeződik, eseménytelenül telt. Ez most nem a szórakozás ideje, nem is a szabad idétlenkedésé, valahogy mindegyikünkre ráült egyféle várakozó homály. Mindannyian érezzük a bajt a levegőben, a korábbi magabiztos határok egy pillanat alatt inogtak meg, és innentől igazából tudjuk jól, bármikor bármi megtörténhet. Bármikor beindulhat a háború. Vér fog folyni.. Vegas utcáin, a mieink vére, és talán néhány ártatlané. De a háború ilyen. Mindig vannak nem kívánt áldozatok. Talán a nyomás terhe, talán csak egy rövid, könnyű mókázás miatt döntöttem úgy mégis, hogy egy 20 percre legalább, de leteszem a lantot. Muszáj volt.. csak egy kis fellélegzés szintjén, és különben is, már nem is emlékszem mikor jártam utoljára nála, a Béke szigetén, ahol nincsenek ellentétek, nem létezik az ellenség, és te sem csak egy áldozat vagy. A jövőd áldozata.
Juanitónak csak annyit mondtam, hogy egy kicsit kikapcsolok. Mert így van, és első utam, kiugorva a verdából azonnal az egyik kisboltba is vezet, feltankolva csak úgy ellátmányként, egy hatos csomag Coronitát. Nem mintha nagyon lehetne lerészegednem. De egy kevés nem árthat.
Talán még fütyörészve is, távol a világ zajától, távol minden elkövetkező pillanattól ami jönni fog, fogtam magam és hódoltam az élet szeretetének. Nálunk csak ez az egy a mentséged. A lábam visz előre, emlékeimben az eltöltött kellemes idők emléke, és már be is fordulok az utolsó sarkon, a telefonomat rendben a gatyám zsebébe rejtve, elvégre bármikor hívhatnak, és a fegyver most csendben nyugszik a derekam mögött. Itt nem lesz rá szükség.
És már bele is tenyerelek az ajtón, belökve.
- Na, ki az akit már nagyon hiányoltál!?? - nagy a vehemencia, de mégis megtorpanok. Nem az ismerős zene, inkább a látvány ami fogad. Talán meg se hallott, mégis kellemes.
- Senorita, ha tudtam volna hogy lazulós nap a mai, már sokkal előbb jövök!
És elvigyorodok.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#4Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Pént. Május 21, 2021 9:07 pm
Draco& Sapphire
*A zene annyira magával ragadott, ez mondjuk nem meglepő, hogy igazán nem haladtam úgy ahogy kellett volna, de ez korántsem zavart. A felmosómop remek partner volt, sosem lépett a lábamra, és nem beszélt vissza, nem cikizett az énekhangom miatt, szó se róla, a tánc jobban ment. Tényleg kikapcsolt, meglepő módon takarítást még nem élveztem ennyire, de nem firtattam az okát, nem mellesleg magammal nem óhajtottam kitárgyalni. Hogy mennyire nem számítottam senkire, még véletlenül erre járó és éppen most kapott fejlövést arra, hogy tetováltasson vendégre sem, az abból is látszott, hogy egyetlen egyszer sem néztem az ajtó felé, jóllehet nem zártam magamra. Santana remek, ritmusos zenéje pedig nem lágyan lejtős volt, az arcom már kipirult és láthatóan élveztem a tengernyi időt, ami nem Isten ajándéka volt, hanem a vízvezetéké, ami teljesen szétment és kénytelen voltam egy napot beiktatni. Az ajtó nyitódására fel sem figyeltem, a pergő muzsika elnyomta, csak amikor Felipe hangja mint egy vokál, betört Santanaé mellé, kaptam fel a fejem. A pimasz megjegyzés hasonlót kívánt, nem különben a tény, hogy milyen régen láttam őt erre. Megtorpantam, a tánclépés félbeszakadt, egyik kezemmel a felmosó nyelére támaszkodtam, a másikkal lejjebb toltam a nem létező napszemüveget az orromon, hogy felette tudjak szúrós tekintettel nézni kedvenc sör és jókedv beszállítómra.* -Te kis mocsok, hogy hagyhattál magamra ennyi ideig? *Felipe olyan volt mint Deadman fénykorában és a kutya vacsorája, meg a mese. Hol volt, hol nem…de mindig örültem neki, ahogy most is, bár az első pillanatok nem erről tanúskodtak, néhány nagyobb lélegzetvétel után szélesre nyúltak az ajkaim és eldobtam a felmosót. Nagyot koppant, annál is inkább, mert pont vége lett az aktuális számnak és beállt a csend a szalonban. Nem sokan mosnak fel tűsarkú, csatos csizmában, én igen, ezért hát Felipéhez való közeledésem is elég kopogós lett. Lelkes vigyorát viszonozva már nyújtottam is a kezem a sörért, bár kettőnk közül ő jobban szerette mint én, ritkán fogadta el a rumot, ezért nem különcködtem. * -A nyugati szél hozott? Csüccs le. Épp ideje volt, hogy rám nyiss, már kezdtem besavanyodni. Vigyázz, csúszik! *Fordulok és indulok a kanapé felé, és ha még nem jött volna rá, mutatom hol mostam már fel, ahol még vizes. A lelkemre venném ha hanyatt esne és beverné a fejét, arról nem is beszélve, hogy összekoszolná a padlót. *
#5Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Pént. Május 28, 2021 6:02 pm
Szélesre húz a vigyorom. TUDTAM ÉN! EZ KELL NEKEM!
Azonnal a fejem fölé emelve a kupac sört, már riszálni is kezdek, minden egyes lépéssel, egyre beljebb jutva a célszemély felé. Csak őt most nem tervezem kicsinálni.
- Tudom, a jóból sose elég! - vigyorgom, pont mikor elhal a zene, és szúrja a fülem a néma csönd. De feltalálja magát, ahogy én is megállok amikor betoppan, és kiborul a bili, nem én kellek neki. Fááájdalom!
Nyújtom a sört, hát mernék én vele ellenkezni? Persze meg is van a jutalom, néhány perc kevéssé mélabú, de ez az a rész, amit sose árulok el neki.
- Látom formában vagy. Csak a szokásos... - széles a vigyorom, de aztán elindulok, el az egyik szabad szék felé.
- Jól esne egy újabb rajzolat, már hiányzik a tű a bőrömön, de sajnos most csak átfutóban vagyok. Nyekken a szék a seggem alatt. Pedig milyen jó lenne...
- Persze... Attól még tervezgethetünk. - és nyújtom ki felé a kezemet, már ha ad egy sört. Elvégre nem mind neki hoztam!
*Hiányzott már az a vidámság amit a jelenléte tudott okozni, valahányszor beriszálta magát a szalonba. Most még rá is játszott ahogy felemelve a sört, beljebb jött. Nevetésemet kicsit elnyomta Santana muzsikája, a felmosó koppanásával már nem volt ilyen kegyes. * -Belőled? Sosem! *S már csenem is ki ujjai közül a csomagot, úgy tűnhet azt jobban vártam mint őt, de tévedés. Pia nélkül is belepasszíroznám a kanapéba, és szóval tartanám míg bokros teendői – a jó ég tudja micsodák – el nem szólítják. * -Ne is mondd. Ehhez nem szeretnék hozzászokni. *Mutatok fél kézzel körbe a vizes padlón, mert úgy hiszem a megjegyzés annak szólt, de már ülök is le, hogy lazítsak amit tényleg megérdemlek. A csomagot az asztalra teszem és már bontom is ki, egyet felé nyújtva, egyet meg magamnak ajándékozva. Könnyedén lebontom a kupakot és emelem felé az üveg vékony nyakát koccintásra. * -Pedig annyi ötletem van és szívesen végigszántanám már a bőröd. Borzalom, hogy elhúzod előttem a mézesmadzagot, aztán meg becsukod előttem az ajtót. Hogy lehetsz ilyen lelketlen? *A fejemet rázom megjátszott hitetlenkedéssel, de ajkaim már mosolyba fordulva cuppannak rá az üveg szájára, a kissé kesernyés ital lassan csorog le a torkomon, felfrissít és már az első korty megadja az alaphangulatot. * -Tervezgessünk. Mesélj, mi jóból hagytál ki? *Egyik lábamat félig magam alá gyűröm, csak a cipőm és méretes sarka kandikál ki a combom alól, hátradőlök, elhelyezkedem. Mesétől függetlenül repkednek a gondolataim, leltárba véve Felipe már meglévő rajzait.*
#7Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Csüt. Aug. 19, 2021 1:25 am
- Tudtamééén.. - vigyorgok. Aztán megcélzom a legközelebbeső széket. Pénz az idő, nem illik pazarolni. Ezért levágom magam.
- Most mondd!! Kész förmedvény vagyok! - vigyorgom, de közben koccan az üveg, az övéhez, és azonnal is a számhoz emelem. Mint mondtam: idő... pénz.
- De hogy ne mondd azt hogy nem becsülöm a lelkesedésed... - csúszok előre a székben, fotelben, tökmindegy mi is az, hogy megtámaszkodjak könyékkel a térdeimen. - lásd kivel van dolgod, a jövő héten valamikor szabaddá teszem magam, és kiélheted rajtam az összes mocskos vágyadat, hm!? - és már vigyorgom. Mielőtt újra csorogna az üveg, csak néhány, egy.. kettő.. három jóleső korty. Hogy szeretem rábízni a piszkos munkát? Inkább mondjuk úgy, megbízom benne. Amíg nem szolgál rá az ellenkezőjére.
- Vaggy... - építek mégis kiskaput - addig én találok ki valamit, valami újat, és teljesen a nyakadba zúdítom! Mit szólsz!?? - vigyorgok. De hogy miből maradt ki....
Kellemesen hátradőlök, jóleső ez a kis szűken jutó mégis békés pillanat, többször kéne benyomnom a szünet gombot! Kellemesen ellazulok...
- Ha Te azt tudnád... - és rákacsintok. Csak mert... Mert miért is ne! Senorita a hétszentségit, és még ha soha nem is került a képbe, azért mégiscsak nő a NŐ! Szóval... Aztán hangosan elnevetem magam.
- Na jóóó, azért annyira nem volt izgalmas, SŐT! Még mondanám hogy hiányoztál is, vagyis hiányoztál volna ha nem lennék ennyire elfoglalt, dehát ezek nehéz idők. - mosolygom. Aztán félre a bánat, megint hajolok, koccintok, az övéhez, és még mielőtt kérdezhetne megint betöltök, gégére, de azért még bőven van mit lötyögjön az üveg. Szóval nem nyaklóra csatakrészegedni jöttem.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#8Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Kedd Aug. 24, 2021 5:37 pm
Draco& Sapphire
*Csak a miheztartás végett és a poén kedvéért bólogatok beleegyezően arra, hogy ő kész förmedvény. Persze az, de csak mert régen járt itt és nem került rá újabb tetkó, amit a készítés közben is jól kivesézünk. Miért kerül oda, miért épp az, és ha nincs története kerítünk hozzá. Koccannak az üvegek és kevesebb esz bennük az áldásos folyadék, de nem vész kárba, mert jó helyre kerül. Felcsillannak a szemeim az ígéretre, annak minden szavára, főleg a mondat végére. A Kis Mocsok tudja mivel hozzon lázba és míg iszik, gyorsan rá is bólintok, nehogy meggondolja magát.* -Ez jól hangzik, benne vagyok. Sok mocskos vágyam van veled kapcsolatban. *Ha már így dobta fel a témát, nem rondítok bele, hagyom ezen a vonalon tovább nyúlni és el is nevetem magam, közvetlenül azután, hogy megugráltattam a szemöldökeimet. Örülök, hogy a mai napon végre van ami és aki vigyorba rántsa az arcomat, a végén még elfelejtettem volna hogyan kell. Draco azonban olyan akár egy jós, vagy gondolatolvasó, mintha telepatikusan kommunikálnánk, vagy szimplán remekül tud időzíteni, de mindig akkor jön amikor szükség van rá. De már visszakozik is, látva, hogy velem nem szabad és nem is érdemes szellemeskedni, mert tényleg mocsokság lesz a vége. Kezem emelem és lóbálom meg a mutatóujjam az orra előtt, nem engedve a kezdeti előnyből.* -Hééé! Nem úgy van az! Most már nincs alku, mocsokság lesz és kész! *Persze ettől még nem fogok nemet mondani, ha tényleg valami újjal jön nekem, a lényeg a társasága és az, hogy tudom, ha újat zúdít a nyakamba az is csodálatos munka lesz. De ha most nem, akkor legalább a sörhöz dukál egy kis sztorizgatás amiből tényleg nem engedek. Olyan régen járt erre, biztosan nem a négy fal között tengette a mindennapjait. A kis évődés, a kis kacsintás és a kétértelmű megjegyzés, ami mindig felbukkan mégsincs következménye, csak magában szórakoztató, megadja a beszélgetésnek azt a fűszert, ami nélkül csak sótlanság lenne. Hozzá idomultan kíváncsian ráncolom a homlokom és emelem szemöldökeimet, a várakozó mosoly sem marad el.* -Na mesélj!* S kényelmesen elhelyezkedem a kanapén, ami amúgy elég kicsi, szóval ha mindketten az egyik-másik végében helyezkedünk el, akkor sem vagyunk távol egymástól, a térdünk még össze is érhet ha úgy helyezkedünk. Én az egyik lábamon ülök, és már most tudom, ha sokáig így maradok, fél óra múlva nem fogom érezni, de sebaj. Legfeljebb nem táncolok Dracoval, vagy visz magával mint egy babát. * -Azért nem volt izgalmas, mert nem voltam veled. És legalább a látszat kedvéért mondd azt, hogy roppantul hiányoztam, hadd érezzem jól magam. *Megint koccintunk, de csak a szöveg után iszom, így felváltva egészen jól haladunk. * -Szóval mi foglalt le annyira, hogy felém sem pislogtál? S pont most jössz amikor Diablo nincs itt. Ha elmesélem neki, morcos lesz. *A macskám nem sokakat kedvel, de valamiért Draco azon kevesek között van, akiket nem kerül el, nem néz rájuk lesújtóan, vagy épp levegőnek. Kezdem azt hinni, hogy a macskám rasszista, mintha nem kedvelné a fehéreket.*
#9Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Csüt. Aug. 26, 2021 3:32 pm
Ki gondolta volna... ~ vigyorgok, de igazából nem teljesen ijedek meg tőle, elvégre tudjuk mi mindketten hol az a bizonyos határ. Pont OTT! A szivatás teljességgel kizárt, mivel ő is tudja jól, hogy velem nem lehet packázni. De azért ellenkezni igen.
- Jól van.. jól van.. - vigyorgok, na de ezt majd megbeszéljük még. Ha már kiköptem amit, ne higgye hogy átverem, majd.. kitalálunk valami szééép és köztes megoldásfélét, hisz kompromisszumokból áll az ÉLETEM! Máramikor szorul a nyakamon a hurok.
Nade az elmúlt napok.. hetek.. vagy hónapok, ki a fene is nézi ezt, már egy sokkal keményebb dió, összeszedni az egészet... Vaggggy.. maradjanak inkább az egészen érdekes részletek. Márami kívül esik az általános szolgálati körön. Nem lesz egyszerű...
- Most hogy MONDOD! - csillan fel a szemem. - Tudtam én hogy valahol elcsesztem én ezt! - elképedve rázom a fejem, persze biztos lehet benne, hogy őszintén hiszek neki. Vele.. biztosra veszem hogy izgalmasabban is alakulhatott volna, még ha volt is kutyaszorító bőven. Csak ez egészen másfajta izgalom.
- Szóval igazad van... ropppppantul hiányoztál! - kacsintom a másodikat, de csak mielőtt iszom, bele az üvegbe, csak egy átkozott korty, feledni a feszültséget és vele a teljes hátteret. Mert minek lógassuk az orrot, ha mulatni is lehet!?!
- Hhhhháát.. - simítom le az üveget, csak épphogy koppan az alja az asztalon, csak hogy megfelelően használhassam a kezeimet.
- Tudod hogy van az a gengszter filmekben, ha elmondom meg kéne hogy öljelek... - vigyorgom. - A macsekot meg majd legközelebb megcsócsálom! De legalábbis kihegyezem a füleit! - vigyorgok megint, újra nyúlva az üvegért és lecsorgatom az utolsó pár, megmaradt gyenge kortyot. Na MOST.. az igazán üres! Szóval koppan.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#10Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Hétf. Aug. 30, 2021 8:06 am
Draco& Sapphire
*Szeretem amikor vigyorogva megadja magát és olyankor én is érzem, hogy a „csáberőm” mit sem kopott az évek alatt. Arra gondolok ami barátok között még megengedhető, amit nem lehet szándékosan sem félreérteni, ami pusztán a rábeszélés egy formája. Nem is engedek abból amit könnyelműen, első mondattal megígért, ám nem hagyom itt félbe a faggatást, kíváncsi vagyok mi az ami olyan sokáig távol tartotta tőlem. Felismerésére mosolygással válaszolok, és a mutatóujjam is előkerül, hogy nagyobb nyomatékot adjak a szavaimnak.* -Látod? Mindig mondtam, hogy engem kihagyni vétek. *Fogalmam sincs mire mondom ezt, de úgy sem komoly és persze én egy jó bulira gondolok. A valódi ok eszembe sem jutna, és ezen a téren a fantáziám sem szaladna el, mint a bőrbe varrt rajzoknál. * -Köszönöm, köszönöm, ez igazán kedves tőled. *Büszkén húzom ki magam és megyek bele a játékba, ha már…és kortyolok vele szinkronban, egy pillantást sem vetve a félbe hagyott munkámra. A válaszra viszont felsikkantok, amire a később emlegetett macskám valószínűleg frászt kapna. * -Hééé! Ez nem ér! Tudtam, hogy rossz fiú vagy, na de ennyire?! *Ez még a „meg kell öljelek”-nek szól, láthatóan nem veszem komolyan és nem is érdekel annyira, hogy hol töltötte az elmúlt hónapokat, hogy haragudjak vagy megsértődjek az elmaradt sztori miatt. A macskám ügyét viszont már komolyabban veszem.* -Akkor a tiéd is ki lesz csipkézve, és mondanom sem kell, hogy nem általam. Az már szexuális zaklatás lenne. Szóval titok, hogy hol jártál. Na jó, valahogy túlélem. Akkor most, hogy ezt megbeszéltük, iszunk és ülünk csendben, míg el nem fogy a pia? *Már nyúlok is a következő üvegért, látva, hogy az övé már üres és a koppanást sem kell hallanom hozzá. A kezében landol a következő, az enyémben még van…úgy a fele, de igyekszem felzárkózni. *
Hangosan felnevetek. Pont ez hiányzott nekem, egy kis féktelen vihogás, és pár hosszú perc a felejtésnek! Mindkettő, Isten adta lehetőség! És most speciell még ő is rátesz egy lapáttal. Elég sok lapáttal ám!
Még mindig vihogok, de az utóbbiakat már nem hagyom szó nélkül. Nem úgy tanultam. Csak hátravetem a kanapé háttámláján kétoldalt a két kezem, karom, és szélesen felvigyorgom.
- Most csak azért jöttem, hogy a mindig oly' sugárzó és elképesztő személyiséged egy időre felvillanyozzon. - vigyorgom. - Szóval mesélj inkább Te! Senorita... - dőlök előre, a felém nyújtott újabb sörömért, hogy lazán rámarkoljak, cuppanjon le a kupak, de egy darabig csak az ujjaim között melegítem, nem mert túl hűvös lenne, sohasem lehet eléggé az, hanem mert nem készülök teljesen fejreállni. Még. És mára. Az este már egy egészen más tészta lesz.
Szóval lazán visszadőlök hátra.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#12Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Szer. Okt. 20, 2021 9:48 am
Draco& Sapphire
*Minden kedvencemmel más és más a hangulat, szeretem a csendes perceket is, azok épp olyan értékesek, mint a mostani könnycsorgatós-nevetős, de tény, hogy Dracohoz ez illik és ez hiányzott is már nagyon. A szám a füleim felé kunkorodik és tartósan úgy is marad, hogy estére már fájjon minden mimikai izmom a sok vigyorgástól. Nem bánom, ennyit megér. Vidoran nézem ahogyan otthonosan elhelyezkedik a kanapén, én meg magam alá gyűrve az egyik lábamat, hátradőlve félig a háttámlának, félig a karfának, hozzá idomulok. A sörömbe kortyolok míg hallgatom, de közben is mosolyra áll a szám. Aztán megkínálom egy újabb sörrel az elfogyott helyett, nem is nagyon kell előrehajolnom. * -Szóval meséljek én, hogy te vigyoroghass. Hát azt hiszed, hogy az én életem csupa derű és nevetés? Tudod a legtöbb agymenést Mrs. Kowalski okozza, amikor elmeséli nekem a soron következő szappanopera részt. Tudtad, hogy Brazíliában évente átlagosan 30 %-kal magasabb a házasságtörések száma mint az egyesült államokban? *Rákortyolok a következő mondatra, igazából nem tudom mit meséljek, légből kapott dolgokat nem szoktam, vicc mesélésben nem vagyok jó, általában előre lelövöm a poént. Amiről mesélni tudnák, arról meg nem akarok, mert eltűnne a kellemes hangulat. * -Készülök hazautazni, a házasságtörésről jutott eszembe. Esküvőre megyek, nem a sajátomra. Képzelj el engem rózsaszín habos ruhában. Szerintem az unokahúgom kétszer is meggondolja ha meglát, hogy felkérjen nyoszolyólánynak. De a tiéd még lehetek, neked jobb ízlésed van. *Kissé felemelem a szemöldököm kacsintás helyett. A fele igaz, valóban hazakészülök és valóban esküvőre vagyok hivatalos. Csak a szüleim miatt megyek, ez egy jó alkalom és ki kell használnom. *
Jóleső... A légkör, a lazaság, a nyugalom. Vele valahogy sosem felhős az ég, bár az is hozzátartozik az egészhez, hogy sose borítjuk be vele, vagyis ez csak laza könnyed együttlét, ami talán mindkettőnknek felszabadít sokmindent. Legalábbis... én így gondolok RÁ.
- Na! Még egy ökör aki igába hajtja a fejét!?? - vigyorgom teljesen önfeledten, elvégre... az ember még fiatal, azt mondják ha megvénül repül el az esze, de én ezektől az évektől nem félek. Nincs mitől tartanom.
- De ugye a végével csak viccelsz.. - hitetlenkedek röhögve - Tényleg el tudod képzelni hogy már megszületett.. az a SENORITA aki engem az orromnál fogva vezethet!?? - nevetem.
- Mennyit ittál te abból a pakkból. - keresem az üvegeket, bár habár elvégre simán tudom hogy alig. Csak képzeleg. Az meg simán belefér neki.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#14Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Vas. Okt. 24, 2021 8:48 am
Draco& Sapphire
*Ha elérem, a nevetés közben könnyedén meglegyintem a vállát.* -Hééé! Az uncsihúgom kedves és szeretetre méltó lány! *Felháborodást színlelek. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy aki elveszi, nem ökör. Nem egy bamba tehenet vesz el, és szerintem igenis boldogok lesznek. Hiszek a boldog házasságban, ha a két egymástól távolra került lélek megtalálja a másik felét. Romantikus énem sosem bontakozott ki igazán, csak másokban látom meg ennek a lehetőségét. Tréfára is veszem a dolgot, jóllehet a fele igaz, a másikkal pedig arra próbálok rámutatni, hogy ha Draco házasodna, biztosan elfogadható színű ruhát kellene felvennem, nem pedig angyali rózsaszínt. Együtt nevetünk, a méltatlankodása szórakoztat, kicsit talán gonosz vagyok, de szeretem ugratni. Mindig komolyan vesz egy pillanatra.* -Nem vicceltem! Biztosan megszületett már, de lehet, hogy még túl fiatal…a lényeg, hogy abban bízom, a te esküvődön nem lesz elvárt a habos ruha. Ugye? * Kissé lehajtom a fejem és onnan a mélyből nézek fel cinkosan vigyorogva, megerősítést várva.* -Még nem eleget. Ebből nem is lehet. Ha még Habanero lenne. Van is azt hiszem még egy kicsi. Kérsz? *Mozdulok, még mindig nevetve, és remélve, hogy annyira nem fog el a nevetés, hogy könnyeket kelljen törölni, mert akkor sminket is igazíthatok, különben úgy fogok kinézni, mint egy elfuserált KISS cosplay. Akár kér, akár nem, a mozdulat megáll egy ponton, a kezem emelkedik, a mutatóujjam kinyújtóztatom az orra előtt.* -Jut eszembe! Megrajzoltattak velem néhány elképzelést feleslegesen. Akarod látni? Hátha megtetszik, annyira felvarrnám valakire. A Halál angyala lehetnél vele. *S ha már megemlítettem, letéve a sörösüveget, előhalászom a többi eltett rajz közül azokat, melyeket Dexternek rajzoltam. Csak akkor tekerem ki a lapokat, ha Draco hajlandónak bizonyul arra, hogy most rajzokat nézegessen. Lehet, hogy csak röhögni akar.*
Csak vigyorgok. A jókedv az élet zamatos fűszere!!! Eszemben nincs nem hódolni a kapva kapott lehetőségnek, ezért bátran telibevigyorgom a beszökött felcsattanást, hisz teljesen és tökéletesen komolyan gondolom. Ahogy minden mást, szórakozni vagyunk itt, akkor miért is ne!!? És habár ő se adja fel, van ott még ahonnan ez jött, szóval vágjunk bele!
- Na abba csak rajta..! - vigyorgom nyíltan - Merthogy akkor nőjön ki a harmadik füled amikor engem pap előtt látsz! - és már röhögök. Telibe a feltételezésen, elvégre én nem azért születtem erre a világra hogy a lelkem rabigába törjem, pláne nem egy fitos kis leányzó oldalán. Mi lesz akkor a többivel!??
Persze a következő ötleten más esetben simán kapva kapnék, emlékeim szerint nem is telhetnének el jobban azok a délutánok vagy esték amiket vele és a kis Habanerojával töltöttem, de ez most nem az az alkalom. Az majd egy másik lesz.
- Köszi, ma még dolgom lesz. - hajtom el. - Jobb a tiszta fej mint a ködös. - már lazábban vigyorgom, de amikor felpattan, és visszaszökik a következő pillanatban, a második lehetőséggel már inkább megkapott.
- Add elő! Rajta! - lököm felé a söröm, na nem azért hogy elvegye, csak hogy jelezzem hogy ezzel az ötlettel már inkább megvett, kilóra. Szóval JÖHET!
*Csak ugratom, cukkolom, bár el tudnám képzelni, hogy valaki elcsavarja a fejét. Van az a nő....Soha ne mondd, hogy soha, és Draco megfogadja a ki nem mondott tanácsomat, elvégre a szó nem hangzik el, de dacosan a fejemhez vágja az elképzelhetetlent. Vigyorgok, most rajtam a sor, és nem aprózom el. A lelki szemei elé vetített elképzelt esküvő, jobbára csak a koszorúslányok oldalát nagyítja fel és emeli ki, de annyira jól sikerül, hogy a vigyorgás mellett majdnem szemmel ver.* -Azért óvatosan az ilyen átkokkal, soha nem tudhatod! *Megjátszottan háborodom fel és kapok egyik kezemmel az azonos oldali fülemhez, ellenőrizve, hogy nem nőtt oda még egy másik. Ám meg leszek vádolva azzal, hgy ittam valamit, mintha nem tudná mit szoktam és ebben elég finnyás, nem különben hűséges vagyok. Ahhoz azonban, hogy Draconak esküvőről álmodozzak, nem kell egy korty Habanero sem, józanul is levetítem neki élete filmjét, viszont a többihez már hiányolom. Meg is kínálnám, de úgy tűnik maradunk a sörnél, mert még dolga van. Ez többek között azt is jelenti, hogy hamarabb eltűnik majd a szemeim elől, semmint gondolnám, addig viszont ki kell használnom az időt. * -Oké, akkor semmi Habanero. Több sör és rajzok. *Azt szeretem benne, hogy totál józanul is képes fergeteges jókedvet kerekíteni, vadul vigyorogni, és magával rántani. Ugyan nem tervezte mára, hogy a kezeim alá fekszik, de talán kedvet kap hozzá és én is elégedett lehetek ha nem vész kárba a csodás rajzom, a kezem munkája, a lelkem egy darabja. A vázlatfüzet ott nyílik ki ahol az utolsó rajz lendületes vonalai szelik át a papírt. Az ölébe ejtem a füzetet, mellé telepszek, lábaimat felhúzom magam alá és a támlára könyökölve nézem az arcát, a reakcióit, szemeinek villanását. Egyetlen rándulásból tudni fogom, hogy tetszik neki vagy sem. A képek visszafelé lapozva sorrendben a kedvenceim, jelen esetben az utolsó az első. *
#17Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Vas. Jan. 16, 2022 1:25 am
Szélesen vigyorgok. Csak nem félsz tőlem!?? Talán úgy festek mint egy útszéli boszorka aki szabadidejében csirkelábat pörget?? Méginkább elhatalmasodik az érzés.
- Ne félj, előbb ragad el Muerte. - kacsintok a szemeibe, de előkerül egy sokkal fogékonyabb ötlet is, legalábbis ahogy ecsetel, egyre inkább kedvem telik hozzá, benne, de legalábbis mindenképpen látni akarom. És meg is jelenik. A füzet sebtiben az ölemben, és ahogy rápillantok... ..egyetlen szó kanyarodik a fejembe.
- Váóóv! - esik ki elsőre a szemem, ami azt jelenti: TETSZIK! Nagyon is! Még sokáig legeltetem rajta a szemem, és ha látom több reakciót vár, csak akkor fordulok újra felé.
- Hogy is mondtam?? MEGVETTÉL! Kilóra... - és vigyorgom. Értse úgy, hogy: SIMÁN! Bármikor rámvarrhatja, nem ellenkezem! Simán.
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#18Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Szer. Jan. 19, 2022 10:47 am
Draco& Sapphire
-Csodás jövőképet festesz, köszi. *Ha nem nő harmadik fülem, akkor meghalok. Bár ez így, ebben a formában nem igaz és azt is tudom, hogy elsiklottam a lényeg mellett, de szándékos volt. Persze nagyobb az esélye annak, hogy meghalok valamikor, mint újabb fülem legyen. Legfeljebb rajzolok magamnak. Egyelőre azonban más rajzot akarok mutatni, ha már itt van és amúgy imád minden apró kis tervet nézegetni, most azt várom tőle, hogy legalább gondolatban a magáévá tegye az egyik rajzot, hogy ne legyen felesleges a munkám. Ha nem is most állok neki feldíszíteni a bőrét, eltehetem azzal a tudattal, hogy már lefoglalta. Tudom, hogy a rajz jó. Mit jó? Tökéletes. Nekem is tetszik, az én lelkem egy darabja is benne van, de ez nem jelenti azt, hogy Draco majd akarni fogja. Az első reakció szokott a legőszintébb lenni és arra várok amikor kinyílik a füzet, és a fekete halálmadár, széttárt szárnyaival szemérmetlenül megmutatja magát. Az első hang már mosolyt csal az arcomra, és nekem ennyi elég is. * -Tudtam. *Jegyzem meg egyetlen szóval, s terítem elé a felismerésemet, miszerint máris elveszett. A további dicséret már csak hab a tortán.* -Nekem ez a kedvencem, de azért nézd meg a többit is.* S a füzet felé nyúlok, hogy lapozzak, hacsak nem előz meg. Most viszont nem állok meg várakozni, lapozok tovább a harmadik képig. *
- Nem Rólad beszéltem.. - csak aligkacsintással engedem, de nem érzem szükségét bővebb lére ereszteni. Jól tudja ő hogy megy ez.. A mi fajtánk sohase költ nyugdíjra, és ezzel mindenki ki van békülve. Csak magas fokon ég a láng, a tűz tombol örökösen, hogy semmi ne maradjon le, ha bármikor beköszönt a vége. Akár bármelyik pillanatban.
De máris libben elém a mappa, és ahogy kinyitja, azonnal szembeötlik az a szemrevaló darab. És jól mondta, _vagy lehet csak gondolta? _ tényleg éppen pont rám van szabva, így az eszemben sincs ellenkezni. Jöhet, Senorita!
- Mind csodás, de ő lesz a nyertes. - lapozok vissza az elsőre, mert valljuk be, az első szerelem mindig a legértékesebb, és ezúttal sem csalom, meg az első benyomást.
- Ő kell nekem! - vigyorgom fel, és erősen elgondolkodtat a tudat, hogy mégis kezdjünk most bele, habár... tényleg bármikor hívhatnak. Ezért csak kiveszem a telefont a zsebemből, ahogy megemelem az ülepem, és csak egy aligpillantással rálesek.
- És a legszívesebben azt is mondanám ugorj is nekem, de alig egy röpke félóránk maradt. - tolom vissza a zsebembe, de nemérdekel a söröm. Mármint ha kilöttyintem, pedig tutira veszem leszedi a fejem. Majd.. akkor korrigáljuk.
*Kicsit elbeszéltünk egymás mellett, de az én válaszom ugyanúgy áll rá is, mint rám. * -Ebből a szempontból mindegy. *Legyintek könnyedén. Tudom hogy megy ez, nem most jöttem le a falvédőről és bár nem vagyok benne egy bandában sem, mégis ott áll a hátam mögött egy nagy család feje…vagy egy újfiú, ki tudja. Dexter azóta nem jelentkezett, de betont sem láttam….otthon volt részem hasonlókban. Nem véletlenül menekültem el onnan. Pont azért mondtam azt amit, mert nem akarok elveszíteni egyetlen barátot sem. Vannak különleges emberek az életemben és Draco közéjük tartozik. Hallani sem akarok halálról. Sokkal derűsebb és kellemesebb témát találunk az elfeledett rajzaim terén, így a Dexternek kitalált figurák előkerülnek.* -Nekem is az a kedvencem. Visszalapozok az elsőhöz, nem kicsit büszkén és örülve, hogy arra esett a választása. Tudom, hogy nem most látunk neki, hiszen a papírról azért valahogy a bőrére is kell kerüljön minden vonal, tűpontosan. Szó szerint. * -Örömmel varrom rád. *S azzal a lendülettel ki is tépem a papírt, hogy még véletlenül se mutassam meg másnak. Elkerül majd a fiókom mélyére mindaddig, míg át nem másolom a kontúrokat egy bőrindigóra. Egyszeri és megismételhetetlen lesz. Erre odafigyelek, és meglehetősen bogaras is vagyok. Sok kép van a falon de azok nem azért, hogy mások is magukra varrassák, csupán reklám, amivel megmutatom mire vagyok képes. A kedvenceimet nem varrom rá másra is. Nincs két egyforma tetoválás. * -Addig iszunk még. Úgysem állnék neki most, tudod. Ez több órás munka és te sosem maradsz olyan sokáig amikor váratlanul toppansz be. *Vagy eleve úgy jön, hogy van egy napja. Persze akkor mindent felrúg, de nem bánom. * -De addig nem nézed az órádat, oké? *Maradt még söröm, másik üvegért nyúlok, kibontom és összekoccolok az övével. * -Fél óra még egy kártyapartira sem elég. Mostanában nem kényeztettél el a társaságoddal és csak három sörre maradsz? Botrány! *A végén elmélyítem a hangomat, hogy még hatásosabb legyen a színlelt felháborodásom és szemeimmel majdhogynem kiszúrom az övéit. Aztán hagyom, hogy a sör lassan lecsorogjon a torkomon, persze csak néhány korty, nem az egész. *
Hosszú csíkba húz a vigyorom. Hogy méltányos üzlet?? NaNÁ, hogy az, a telefonom képét el is felejtem, hisz szórakozni jöttem, és e mellett a lány mellett mindne perc kész FELÜDÜLÉS!
Előre dőlök, a könyökeim megtámasztanak a térdeimen, és koccintok. Csakhogy... észreveszem én a megfedést a szövegében, de elég kevés az amit mondhatok. Mégis tovább vigyorgok. Aztán iszom... és köszörülve egyet a torkomon azért a legszélét felsatírozom.
- A mexikóiak nagyon nyüzsögnek.. - csak halvány mosoly közben engedem, de azért tiszta hogy a végletekig komoly a helyzet. Különben nem lennék "őrségben".
- Várj csak, míg leterítem mindet aztán a Tiéd leszek ÖRÖKRE! - és újra vigyorgom az egészet, elvégre simán el tudnám képzelni itt, csak napokig mereszteni a seggem, feküdni a kezei alatt, inni az újabb söröket, ő meg karcolná a bőrömet. Lehetne ennél szebb álomkép?? LEHETNE! Ha mondjuk az egyik klubban megtáncoltatnám az egyik este. Miért is ne.
- TÉNYLEG! Mikor jössz el velem egyszer az egyik klubba amit már olyan rég megígértél?? - ráncolom a szemeimet, de igazából .. én vagyok az aki folyton lézeng szóval egyáltalán nem vethetem a szemére. Mégis megteszem. Rövid az élet!
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#22Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Csüt. Feb. 10, 2022 10:42 am
Draco& Sapphire
-Mikor nem? *A korábbi vigyora mosolyra szelídül, miután az üvegeink koccannak egymással, én meg csak annyit teszek hozzá a burkolt feddésre adott válaszára amennyit tudok. Rég nem jártam már otthon, de tartom a kapcsolatot az otthoniakkal, anyámmal, apámmal, a barátaimmal. Nem tudom Draco mivel foglalkozik igazán, csak sejtéseim vannak, elég erősek, de ő nem mesélt magáról sosem részletekbe menően, én meg pont ezért nem is kérdeztem rá. Pont jó a kapcsolatunk úgy ahogy van. Szeretem, hogy az élete egy másik oldalához tartozom, egy olyan oldalhoz ahol ki tud kapcsolódni, tud mosolyogni, jó kedve van. Mindenkinek kell egy ilyen „menedék”. * -Váááóóóóó! Ne fenyegess! *Nevetek fel a korty után arra, hogy örökre az enyém lesz. Azt nem sejtem, hogy a gondolataiban már kerekedik egy olyan terv ami kicsit hasonlít a békés világhoz, amit elképzelt. Gyanútlanul kortyolok bele ismét a sörömbe és félretéve a füzetet, kényelmesebb pozíciót keresek magamnak a megmaradt időre. Csak felhúzom a lábaimat, de nem gyűröm magam alá, mert nem fogok tudni felállni, csak milliónyi tűszúrás közepette, azt meg utálom ha a lábaim zsibonganak. Az első szóra, mely olyan mint egy felkiáltás, felkapom a fejem. Aztán csak nézek rá döbbenten, hogy tényleg komolyan gondolta-e azt amit mondott. Tudja, hogy imádok táncolni, én meg hasonlókat róla. A röpke vád viszont néhány pillanatra szigorúvá formálja a szemeimet.* -Hééé! Te nem érsz rá soha. Én bármikor, csak szólsz és már repülök is. *Még a vállát is meglegyintem ha nem húzódik el, csak, hogy érezze a törődést. * -Holnap este, holnapután? Igyekezz leteríteni mindenkit _te_ gladiátor_! *Az utolsó két szót kicsit megnyomom, hogy hangsúlyosabb legyen, de aztán elnevetem magam. Tetszik az ötlet és ha akarnám sem tudnám letagadni. Mióta mondom már, hogy szerét kéne ejteni egy táncos estnek, de csak fél órája van. Mindig csak fél óra. Én viszont örülök minden ilyen fél órának, mert miután elmegy is virágos és madárcsicsergős a hangulatom.*
Hogy mikor nem!?? Azok a mocskok soha nem tudtak megülni a seggükön, de ez nem az a beszélgetés amiben ebbe belemegyek. Arra ottvannak a fiúk a környéken, egy jó sör mellett mindig érdemes a földre köpni.
A többire csak nevetek, amikor is felugrik az a szédítően ragyogó ötlet, hogy mi lenne ha megtáncoltatnám végre. És igaz, eddig én voltam az inkább aki folyton kerülte, de ezúttal nem hagyom magam. Az "Érett almába" most nem mehetünk, a mocskok jó nagy port vertek, be is zárták a helyet, egy időre, ha hihetek az öregnek, de csak lesz itt valami más. Kell legyen valami hasonlóan reményteli a körzetben, ahol simán táncra bírom.
- Oké, legyen akkor a holnapután. - bólintok rá jó nagy hévvel. Hogy hogyan? Meglátom hogyan tudom hogy leszervezzem, de ha már, legalább lőjünk be egy köztes dátumot.
- De akkor meg kell hogy add a számodat.. - túrkálok újra, csak most oldalra dőlve a telefonért a zsebemben, és vagy másodikra sikerül és kihúzom. Átnyújtom felé. - Mert ha épp szorítják a nyakamat, lehet hogy magadra hagylak. - és tökőszintén engedem, a mai viszonylatokban bármelyik pillanatban beköszönthet a krach, így hát nem hagynám lógva ha úgy esne. Közben újra legurítok újabb pár korty sört. És ha elveszi a telefont és bevési a számát, ha visszakapom azért még rendesen megnézem. Ez elrendezve... Hadd szóljon!
Gloria "Sapphire" Salinas
WHAT HAPPENS IN VEGAS ▼ STAYS IN VEGAS ▼
admin
Posts : 819
#24Tárgy: Re: Sárkány és Drágakő Hétf. Feb. 14, 2022 7:24 am
Draco& Sapphire
*Minden remény nélkül dobom be a holnaputánt, de Draco kap az alkalmon, az én legnagyobb meglepetésemre és megelégedésemre. Szét is fut a mosoly az arcomon, bár megengedem magamnak a kételkedés jogát, hogy ez mostanában össze fog jönni. Azért adok neki egy esélyt. * -Legyen. *Egyezem bele egy bólintással, aztán csak nézek rá nagy szemekkel, ingatom fejem helytelenítve az eddigi gyakorlatot.* -Még nincs meg a számom? Micsoda hanyagság! *Némi árnyék fut át a mosoly felett amikor a nyakát és a szorongatást említi, egy pillanatra oda is téved a tekintetem, de ez csak önkéntelen pillantás. Aztán elkapom a telefonját és bepötyögöm a számomat. Azt még tudom fejből. Másét már nem, az emberiség ellustult mióta ilyen okos kütyük vannak. * -Vigyázz a nyakadra, olyan szép, még nincs rajta semmi. Rajzért kiált. *Visszanyújtom a kézi beszélőt, majd a sörömből hörpintek egy újabb kortyot. * -Legközelebb legalább ide tudsz szólni, hogy jössz és fel tudok rád készülni, nem mellesleg a varrást is előnyösebb lenne lebeszélni, ha már végre rá tudtalak csábítani. Jut eszembe. Tudsz valamit Freddy báról? *Ezt most csak úgy. Ha már vannak kapcsolatai, rákérdezek az öregre. Nem bízom Dexterben, akkor is hazudik amikor kérdez. Ha Beton mégis megjelenik, nehogy elküldjem arra hivatkozva, hogy már nincs dolgunk egymással, aztán meg mégis.*
- Látod?? Mekkora bakot lőttem. - a fogam szélesedik, de azért átnyújtom a telefont, épp ideje hogy megtegye. Amint visszakapom, egyetlen pillantást vetek csak a képre, csak hogy tudjam, milyen nevet is vésett be, őt ismerve, és már csúsztatom is vissza a zsebembe, oda ahova való. Egyelőre.
De akkor nem is mond hülyeséget. Oké, sokkal kényelmesebb - na meg biztosabb - akkor beesni amikor épp lehet, és lazán kezelni a helyzetet, de annak a halálmadárnak a képéből, én nemengedek. Szóval.. ezúttal muszáj leszek meghajlani az akarata előtt. Mégszélesebb a vigyorom. És ki is engedném, ha nem vágna oda valamit a végére, ami meg rohadtul nem tetszik a jelen helyzetben. Amúgy sem, de.. Most hogy is akadtunk ki itt??
Keskenyre húznak a szemeim, és mintegy kevésbé játszi könnyedséggel kérdezek már vissza.
- Most tényleg.. Fuentesről beszélsz?? - a szemem még mindig nem enged el. Az ösztön nem hagyja. Megüthetem a bokám, ha ez kitudódik, vagy ha egyáltalán bárki fülébe jutna. Mit akar tőlem ez a nő!!??
Kezdőlap
by 
Tárgy: Sárkány és Drágakő 
