Átsiklott a Mekis csoda felett, mert egyrészt tudta, hogy az egész csak műanyag vacak, de isteni műanyag vacak. A lehető legrosszabb, amit a szervezetével művelhetett, de tett arra, hogy kinek mi a legjobb.
Ezért is váltott témát, amire a válasz elég lett volna, ha csak egy igen, vagy nem lett volna. Ehelyett olyan replikát kapott, amire halkan elfüttyentette magát, és hamisan elvigyorodott.
- Ha meg akarsz halni, nem kell füvet szívnod. A levegő tele van szennyező anyagokkal. Az egészséges kajákat vagy vegyszerezik, vagy a bogarak fossák tele. A víz, amit iszol, állati és emberi ürüléket szűrnek át. Ha akarod, folytatom. Semmi sem egészséges már ezen a kicseszett golyóbison, de éljünk úgy, mint valami szent - sóhajtott a fejtegetése után, leragadva a levegőben történő idézőjelrakás után az élet szónál. Mert ugyan ha úgyis meghal mindenki ezen a retkes bolygón, akkor minek éljenek úgy, mint egy aszott mazsola bűntelen ember? Amikor még a katicák is szexelnek a retkes leveleken.. Bűnös minden, csak rohadtul nem akarták belátni az emberek - hagyta abba a saját gondolatait, mielőtt még rátért volna a perverziók ösvényére.
- Van olyan kérdés, amire az első szavad igen lenne? - mosolygott egy jót arra, hogy talán még mióta megismerkedtek, azóta alig hallotta a helyeslést, az igenlést a másik részéről. Jake aligha próbált olyasmit, amit valóban akart is, és ezek az emberek a legkiszámíthatatlanabbak. Még önmagukat sem ismerik! Egyáltalán...
- Csak amiatt kérdeztem, mert ha gondolod, és túléled a kajálást velem, akkor elmehetnénk inni. Én alkoholt, te meg... hát valami ízesített löttyöt, bármit - vonta meg a vállait, mert ki nem nézte volna az aktatáskásból, hogy bármi "rosszba" belement volna. Maximum a gyerekpezsgő játszott be a faszinál. Maximum! - Egy olyan játékkal egészíthetnénk ki, amikor valamelyikünk mond egy állítást, olyan kezdéssel, hogy én még sohasem.. Ha tényleg nem tette, akkor nem iszik. Ha viszont hazudott, és csak a másikról akart tudni valamit, de közben ő maga megtette, akkor mégis felhajtja a piát - sandított fel a másikra már vészesen közel járva a zebrához, ami a Mekitől választotta el kettejüket. Na meg az a négysávos út, amin át kell haladniuk úgy, hogy nem fogják kilapítani őket. Veszélyesen éltek, az már biztos.
- Már ha most nem akarsz inkább más irányba elmenekülni - állt meg a piros lámpa előtt, meghagyva választást Jake-nek. Nem akarta rábeszélni semmire a faszit.

Elsőre bejött neki, de ahogy folytatta a terveinek ecsetelését, megint ugyanaz a szöveg. Nem.. nem.. nem.. nem.. és megint csak nem. Már azon kezdett agyalni, hogy valami olajjal kellene leönteni, hogy a megakadt lemez megint működésbe lendüljön, amikor Jake önmagát kezdte el kijavítani, amire elmosolyodott. Nem szélesen, de bejátszott a na ugye én megmondtam típusú jelzés, ami a nőknél nagyon is gyakori tudott lenni.
Még csak fel sem ocsúdott abból, hogy végtére is belementek az őrült és amúgy sem szokványos terveibe, amikor a táskás faszi elindult mellette, mire pár lépéssel lemaradva kapkodta ráérősen a csülkeit, hogy beérje amazt.
- Mit akarsz megpróbálni? Túlélni a vacak kaját, vagy az ivós szöszölést? - kérdezte csak úgy mellékesen, és mielőtt elcsapták volna, a túloldalon bukkant fel a padkánál, ahogy a zebrát elhagyta. Felsóhajtott halkan, azon agyalva, hogy Jake vajon tejet fog-e kérni. Vagy csak jól be akart rúgni sima csapvízzel. Nem nézte volna ki a másikból azt, hogy egyszer is elengedte-e volna magát már az életben, de ha ő meglepte Jake-et azzal, hogy engedve neki vele tölti a szabadidejét, akkor talán a másik is képes holmi... szenzációra. De minimum arra, hogy végre ne nem.. talán.. próbáljuk meg legyen a vesszőparipája.
- Tudod már, mit szeretnél kajálni? - tért vissza az alap tézishez, ami valljuk be.. nem gondolta, hogy a legnagyobb, legtöbb kalóriával megáldott szenyó lett volna. Ellenben ő.. a fagyiba fogja mártani a sült krumplit és krumplit fog tuszkolni a szendvicsébe is. És csak remélte, hogy a husi jól át lesz sütve és még csak szarrá sem lapítják cipőtalppal azt neki szervírozás előtt. Gusztustalan, amik mentek a gyorskajáldákban. Pech, hogy szart rá és a kedvencei voltak ezek az ócska kaják.

1-0 az alkohol úrnak. Ezt mindenképpen megjegyezte, de amikor újra nekiálltak kisasszonyozni, a legszívesebben csípőre tette volna a kezét, de az meg túl lányos szarság lett volna, ezért inkább megmaradt annál, hogy felvonta az egyik szemöldökét nem tetszően, ott szobrozva a bejárat mellett egészen addig, ameddig meg nem hallotta a nevét. Nem mintha egyébként ne tudott volna bemenni, de egy kis nevelés minden faszira ráfért. Jake-re, a túlságosan is jól nevelt emberre meg még inkább. Elborzadt attól a kedvességtől, ami a másikból áradt és ténylegesen sem tudta hova tenni ezt az előzékenységet, amikor szinte ahhoz volt szokva az idő 90%-ában, hogy az orra előtt baszták be az ajtót. Amire rá is szolgált a viselkedésével - persze.
Mindezt Mr. Húsgombóc részeg balettje zavarta meg, és kedve lett volna csak úgy elé csúsztatni a lábát, hogy lássa a partra vetett bálna táncot, de attól tartott, hogy a bokája tört volna bele az akcióba, ezért csak felsóhajtott...
- Persze, remélem bele is fulladsz - morogta félhangosan, amit ha meg is hallott Jake, nem igazán érdekelte... megérdemelte volna a mamutnyi gömb, hogy kényelmetlen helyzetbe kerüljön, és csak akkor lépett be, amikor már tiszta volt a terep egészen addig, ameddig a mérgező, nyomorék csoportokat meg nem látta. Hirtelen olyan döntésképtelen lett, hogy nem tudta, melyik a rosszabb. A kölykök? A hülyepicsák? Vagy éppen a farokcsóváló pincsik? Nehéz döntés volt, mégis inkább arra koncentrált, amit hallott.. És hümmentett egyet. Nem azért, mert ne tudta volna, mi legyen a továbbiakban, csak éppen azon gondolkodott, mennyi fért bele Jake-be. Ezért is nézett végig rajta talán most először alaposan, minden négyzetcentiméternek szentelve elegendő időt.. Igen, mindent megnézett a fickón. AZT is. Már amennyire látszott...
- Rendben. Bízd ide - vigyorodott el hirtelen, és már kapott is oda Jake szabad kezéért, hogy az alig kígyózó sorba húzza, nem beállva utolsónak. Becsúszott az éppen rendelő mögé, mire a mögöttük lévőek felháborodva kezdtek sápítozni, de Danielle csak hátramosolygott egy két méteres állatra, egy szőke cicababára.. két motoros csókára, és még vagy három tizenéves suttyóra.
- Bocsi. Friss házasok vagyunk.. - fonódott fel szinte a kékszeműre olyan bájosan mosolyogva, hogy legszívesebben elhányta volna magát attól a látványtól, ahogy kinézhetett - És rettentő éhesek.. egész éjjel.. mással volt tele a szám... huuuhhh - kéjenc mosoly villant át az arcán nevetéssel, az arcát aztán Jake vállának dörgölte finoman... És hogy Jake erre hogy reagált? Remélte, hogy volt drámatagozatos is, vagy csak jól tudott hazudni, mert minél előbb jutottak kajához, annál korábban tudtak inni is aztán.
- Mit válasszunk, szívem? - bazsalyogva fordult félig előre, amikor már a kajákat hordták a tálcára az előttük lévőnek, kihangsúlyozva a becézgetést, és remélte, hogy működött a dolog, és nem most buktatják le. De minél előbb akart ezen túl lenni, mert túlságosan is hirtelen és intim közelségbe került a másikkal. És fingja nem volt, hogy melyiküknek kényelmetlenebb a helyzet.

Eleinte olyan volt Jake, mint aki karót nyelt volna mellette és nagyon remélte, hogy nem most fogja elbaszni ezt az egészet, mert semmi kedve nem volt hátramenni és kivárni azt a rohadt hosszú sort. Mert ugye majdnem tele hassal jobb volt inni, az alkohol előbb szívódik fel és nem fogja őket szétcsapni az.. annyira, mint ahogy kigondolta.
Várt. Tudta, hogy valahol a kékszemű is be fog kapcsolódni a játékba, és amikor végre megszólalt, helyeslően elmosolyodott, de csak a fickónak címezte az egyetértést, nem kellett, hogy mindenki tudjon az improvizáló képességükről.
Ahogy megérezte a derekán azt az idegen kezet, leküzdötte a késztetést, hogy elhúzódjon. Sőt! Annyira elmerült a rögtönzött játékba, hogy pipiskedve egy rohadtul hangos, cuppanós puszit is nyomott a csóka arcára. Tuti, hogy majd valami fagyival fogja fertőtleníteni a száját! Na nem azért, mert nem járt már érdekesebb és gusztustalanabb helyeken a szája, de ilyet.. józanul és nem betépve nem igazán szokott tenni.
- Legyen a legnagyobb - mosolyodott el aztán nagyon szélesen, és úgy is lesett fel a másikra. - Tudod, hogy szeretem, ha nagy.. - a szemeiben megjelent valami tőle szokatlan, és az eddigi szituációtól nagyon is távol álló csillogás, ami nem különösebben a férfinek szólt, mert ahogy megismerte, ezzel a kijelentésével biztosan zavarba fogja hozni.. Ebben nem kételkedett.
Az előttük lévőek végre kisodródtak oldalra, és úgy lépett csak előre egyet, hogy a teste még mindig súrolja a másikét. Persze az imázs a legfontosabb ezekben a percekben és csak amiatt nem dörgölőzött hozzá még inkább Jake-hez, mert attól tartott, hogy akkor vége mindennek és amaz hanyatt-homlok a távozás és/vagy menekülés mellett döntene.
- Kettő BigMac, kettő nagy krumpli, kettő sajtburger, kettő.. fagyi és két nagy.. üdítő. A fagyiból csokisat kérnék, és az egyik cola.. Azt hiszem egyelőre ennyi - adtam le a rendelésem a köszönés, bájmosolygás után, amit a szemben álló, nagyon is csinos, valószínűleg valami bölcsésztanonc kiscsajjal műveltem le, aki a rendelést meghallva csak bólogatott.
- Milyen legyen a másik fagyi és üdítő? - nézett most Jake-re türelmes mosollyal, és Danielle is szintén őt nézte. Kíváncsi volt, mennyire akad ki azon, amit épp művelt, és azon, amit tenni fog.
Csak hogy még inkább játszanak a mögöttük lévőeknek, a keze, ellenben Jake-ével, lekúszott a hátsójára.. és ha már ott volt, akkor jelezve, hogy az övé volt az.. bele is markolt kicsit.
- Mit szeretnél még? - suttogott szolidan, beharapva az alsó ajkát is. Nem igen zavartatta magát. Az sem érdekelte, ha éppen meztelen lett volna. Persze akkor közszeméremsértésért biztosan feljelentették volna. De az ivás.. az ivás sok mindenen segít.

Már megint ugyanaz! Az biztos, hogy a hirtelen, hangos szóra nem számított, és össze is rezzent kicsit, de aztán csak elengedte a füle mellett a részleteket. Látszólag. A velük szemben álló lány csak alig látható homlokráncolást követően mosolyodott el, mintha tudta volna, hogy ez az egész nagy kamu, amit leműveltek, de nem érdekelték a részletek.
Mindenki örüljön neki, hogy nem kezdett el süvíteni, hogy terhes, vagy éppen nem vádolta meg Jake-et, hogy megcsalta.. Hiszen csak rá kell nézni a kékszeműre.. Már attól teljesen kiakadt, hogy a keze tévútra tévedt.
Felsóhajtott, csak egy laza mosolyt eresztve meg, és ahogy megjelent egy fiatal kölyök a másik kasszánál, a mögöttük lévő tömeg egy pillanat alatt oszlott ketté. Danielle keze pedig.. ott hagyta Jake-et, elvonta róla az érintését is, és inkább a pulton könyökölt egy ideig.. de ahogy egyre több kaja került a tálcájukra, úgy nyúlt bele a zsebébe a tárcájáért.
- Nyugalom.. Nincs nálam se kés, se semmi.. Nem foglak megerőszakolni sem - fordult úgy Jake-hez, mialatt az össze kajára és piára várt, hogy csak a fickó értse és hallja a szavait, de azért, mert megnézte, milyen formás és kemény a másik hátsó része, nem akart bocsánatot kérni. Különben meg egész kis helyesnek érezte korábban...
- Tizennyolc hatvanöt - mosolygott megint a kiscsaj, ahogy szépen elrendezgetve a cuccokat a tálcán elégedetten szemlélte a halmot. Danielle meg tudta, hogy az első kanyarban olyan ívben fog leborulni minden arról az istenverte műanyagról, hogy a hangyák örömükben a bokájukra vizeltek.
- Kérek még egy tálcát, és akkor tied lehet a húszas maradéka - pakolta le a lóvét a kassza elé, rajta hagyva az ujjbegyeit a zöldhasún. Tudta, hogy nem a piacon volt, de akkor is.. Azért álljon meg a menet!
És hogy közben Jake mit tett.. azt nem tudta volna előre megjósolni. Az egyik lehetséges verzió szerint úgy itt fogja hagyni, mint macskát szarni.. de ha mégsem...

Nem értette eleinte, mégis mire kellett volna várnia.. Tapsra semmiképpen sem, mert nem volt színész, akinél éljenezni kellett volna.
Egy szót sem szólva nézte végig azt, ahogy a pultra csapta Jake a táskát, és minimum egy egész kis élelmiszercsomagot várt volna, hogy azt fogja elővarázsolni belőle. Fogalma sem volt, hogy ki jár manapság ilyen ügynökös táskákkal, de nem kémkedett - legszívesebben pedig azt tette volna.
- Én pedig arra emlékszem, hogy egy teljes dildó szettet ígértél nekem az éjjeli játékunkhoz... - fonta össze karjait hirtelen és felettébb durcás képpel a mellei alatt, de aztán hogy ne sokkoljon mindenkit maguk körül, elnevette magát, a tárcát is visszasüllyesztve a zsebbe. - Oké, legyen. Most az egyszer megengedem, hogy.. mindegy... legyen - vigyorogta az utolsó szavakat már a kasszás lédinek egy sóhajjal párhuzamban.
- Viszont így is kérünk még egy tálcát. Nem a Taj Mahalt megyünk megnézni, hogy ilyen kis fasza tornyocskák legyenek - mutatott körbe a megrakott tálcán, mire a szemben lévő kislány ijedten csak bólintani tudott.. - Megtennéd, szívi, hogy berakod? - kihívóan nézett fel aztán Jake szemeibe.. és igen, a húszasra célzott, ami - még - Jake ujjai alatt voltak már... Ha már volt olyan lovag, hogy ő fizetett, akkor megérdemelte azt, hogy vissza is taperoljon.. és még választhatott is... Elöl a combja mentén fogja tapogatni a zsebénél Jake, vagy éppen ugyanúgy a hátsóját választja. Nagyon is gáláns döntés volt a részéről.. És felettébb bicskanyitogató.

A kedvencévé nőtte ki magát Jake. Hogy lehet valaki ennyire... Jake?! Azt már nem tudta volna megmondani, hogy mégis milyen. Mert nem naiv, nem ártatlan.. mégis, szinte minden egyes hozzászólása megakasztotta a férfit és ezt egyre jobban imádta. Ha el is döntötte, hogy nem fogja a másik vérét szívni, egészen nehezére esett, de legalább már csak a cukkolásnál tette le a voksát.
A zöldhasúért nem nyúlt. Helyette valami egészen mást akart, és hogy végre a kékszeműnek is leesett, elégedetten nézte a fickó kezében a húszast.
Ezután hallotta meg azokat a szavakat, amikre hirtelen legszívesebben felnevetett volna. Mégis várt, visszafogta magát és csak egy sokat sejtető mosoly jelezte az arcán... hogy valami egészen másra értette és gondolt, mint a másik.
- Hmm.. Erősen és durván - reagálta le a legelső szófordulattal, ami eszébe jutott. Egyébként is inkább csak és kizárólag a szenvedélyességet tartotta a legfontosabbnak, az erőszakot ha lehetett, elkerülte a szex során. Rossz emlékek fűzték hozzá.
- Berakod mélyen.. hátul? Vagyis.. ameddig enged a lyuk - vigyorodott el hirtelen csintalanul, és már fordult is meg, hogy Jake kiszolgálhassa magát. Jobb és bal oldalon is volt a hátsójánál egy-egy zseb, még válogathatott is Mr. Aktatáska.
- Jó étvágyat! - mosolygott kellemesen a kiscsaj a pult másik oldaláról, már két tálcára pakolva a kaját, piát, fagyit.. Isteni.. Már csak Jake kezére várt Danielle, hogy végre ehessenek is. Csak most, hogy a mekis kajára nézett, vágta le, hogy valójában mennyire is éhes.. Nyelt egyet.. miközben a szemei a fagyijáról a válla felett Jake arcára vándorolt.. ha még mindig gondolkodott amaz.

Nem nyomott el egy hangos sóhajt, pedig legszívesebben rohadtul azt tette volna. Le merte fogadni, hogy a másiknak csakugyan nem volt eddig dolga nővel. Olyan volt, mint egy aszkéta, távoli kis üregbe vonult aggastyán.. El tudta képzelni Télapó szakállal és szakadt ruhákban... egyedül a semmi közepén Jake-et, de az biztos, hogy most nem olyan volt.. A munkája során Danielle nem igen találkozott öltönyös fószerekkel.. kivéve... na jó, egy pár kuncsaftja volt, aki a magasabb körökből is az ő szalonjukat választotta és imádta látni a pénzes ürgék elégedett képét, amikor ő varrta őket.
Vajon Jake egyszer akar majd tetoválást?
Ezen morfondírozott, amikor az említett már a tálcáért nyúlt, és a kis vöröske is úgy tett, elkapva annak peremét és magához, a hasa elé húzta azt. A fagyi ínycsiklandóan nézett ki.. a gőzölgő krumpli illata pedig valami isteni volt.. Szerette. Sőt! Megveszett a mű kajákért. Sokkal inkább azért is, mert a konyhát úgy kerülte, mint leprás az egészségügyet. Sikere volt.. mondjuk. Kávét és teát olyan ügyesen készített, mint senki más. És csak ő tudta meginni azt.
- Ott jó lesz, igen - bólintott Jake kérdésére, és megindult az említett irányba, hagyva, hogy a fickó kövesse a kis seggét, na meg a virgácsait. Becsúszott a legvédettebb helyre, szemben minden mással, de a háta legalább védve volt.. Nem szerette, ha ad támadási felületet másoknak. A tévében hallani erről-arról a lövöldözős sztoriról, ahol kirúgott fickók, sulis suttyók és meg nem értett művészek gyilkolva szabadulnak el..ő pedig még nem kért ebből.
Megvárta, hogy a kékszemű is leüljön, aztán hosszan a szemeit figyelte csak, ha éppen a fickó is felé nézett. Ha mégsem, akkor is ezt folytatta Danielle.. csak nézte a másikat figyelmesen.
- Mondd csak... vagyis inkább nyugtass meg, hogy már nem vagy szűz?! De most tényleg... - pillanatnyi szünet. - Volt már valaha kalandod...? - elgondolkodott újabb pillanatra. - Bárkivel is a kezeden kívül!? - ezt már csak egy erősen elnyomott vigyorgással sikerült kérdeznie.
- Na nem mintha bajom lenne azzal, ha éppen.. hmm.. a másik nemet szereted. Megesik. Egy csomó homo.. meleg embert ismerek - gesztikulált hirtelen egy ujjai közé került krumpliszállal, aminek a végébe aztán beleharapott, végül visszarakta azt a többi közé és inkább a szívószálat bontotta ki a csomagolásból, amit lassan, hogy minél karcosabb hangot adjon ki, betolta a műanyag x-en a kólás papírpohárba. Aztán kíváncsian nézte Jake-et.. hogy vajon beletrafált-e a feltételezésbe.. avagy sem.. de mindenképpen érdekelte a válasz. Igen.. minden nő akart egy meleg legjobb barátot. Vagy legalábbis a hülye kis csitrik mindenképp. Neki aztán kurvára mindegy volt, kivel dugtak a népek. A lényeg neki az volt, hozzá hogy viszonyultak.

A reakciói nem igen nyugtatták meg Danielle-t, sem pedig a kiejtett szavak. Vagyis csak részben, de elnyomott egy halk sóhajt. Már megint az a visszafogottság, sosem egy hirtelen cselekvés, és már megint nem és nem és nem... Kezdett a leggyűlöltebb szava lenni ez Jake mellett, de már nem tett említést erről. Csakugyan ez lehetett a fickó kedvenc szava. Vajon a munkájában is ennyiszer volt nemmel kezdődő válasza?
Mégsem lett sem mérges amiatt, amit hallott. Tudta nagyon jól, hogy nem olyan csajokra bukott a vele szemben ülő, mint amilyen ő volt. Sokkal inkább képzelte el valami kis csitri, elegáns, talpig nett kis nővel a másikat, aki életében még nem volt ellehetetlenített helyzetben és egyszer sem baszdmegolt. Valahogy nem illett volna Jake-hez egy Danielle-féle nő. Mint amilyen ő volt. Mégis érdekelni kezdte valami.
Mégis, ehelyett csak azt a már lepakolt fél krumplit mártotta meg a fagyi csoki öntetében, majd magában a fagyian is, amit aztán le is nyalt lassan a szabályos formára vágott zöldségről, amit végül bekapott csak lazán, lassan megrágva azt.
- Fogadjunk, hogy soha nem volt még egyéjszakás kalandod - mosolyodott el hirtelen, félig felsóhajtva csak, és ahogy az előbb Jake, most ő is hátradőlt a támlának. - Nem is akarsz majd? Mármint.. nem velem, csak úgy.. Pedig megvan annak is a... hmm.. - beharapta alsó ajkát egy pillanatra, visszadőlt az asztalhoz, ujjával simítva csak végig a papírpohár műanyag fedelének peremén, majd a szívószálon is felfelé egészen lassú ütemet diktálva. - Egészen hangulatos tud lenni egy laza, kötöttségmentes kefélés - mosolygott át Jake-re a pohara felett, amiből aztán megint egy kortyot szívott a szívószál segítségével. Neki csak ilyenben volt része mióta elvesztette a szüzességét. Félt a kötöttségektől. És félt attól is, amire vágyott. Szar ügy!
- Milyen nők jönnek be neked? - érdeklődött aztán hirtelen váltva témát. Mert ilyen volt. Egyik pillanatban még éppen fűzve a másikat, a következőben pedig már teljesen másról dumált.

Egészen meglepte Jake válasza. El nem tudta volna képzelni, hogy a fickó hirtelen hévtől vezérelve csak úgy elkapjon egy nőt, és hát.. a többit már mindenki tudja.
Talán ez a meglepettség ki is ült az arcára, ami azonnal egy széles mosolyba torkollt, és csak amiatt nem kezdett el gratulálni, mert az túl hangos lett volna. Most meg elvileg viselkednie kellene, elvégre emberek közt voltak. Mondjuk.. ez sosem izgatta, de valahogy kaméleonná vált és nem hozta a szokásos formáját. Relatíve.
Egyáltalán nem szólt közbe, csak hagyta, hogy azt a keveset a kékszemű elmondja neki, ha már egyszer kérdezett és választ akart. Arra, hogy a másik ismét előre dőlt, majd megint hátra, nem reagált. Pontosabban előrehajolva maradt, kicsomagolva a szendvicsét, aminek a tetejét felemelve pár krumpliszálat pakolt bele katonás rendben. És egyet csak úgy.. rá az egészre, hogy kilógjon a sorból. A zsemle tetejét visszahelyezte, elforgatta úgy, hogy tökéletesen passzoljon az alatta elterelő mindenféléhez.
- Azért remélem nem csak az egyetem során szexeltél, hanem azóta is - pimaszul nézett a fickóra, igen, kicsit kóstolgatta. De megérdemelte azok után, amit lerendeztek a pult előtt kéregetve. És különben sem volt az a típus, aki az időjárásról hadovált volna bárkivel is. A sivatagban amúgy is kurva meleg volt mindig! Kivéve, amikor nem.
Az, hogy megtudta, Jake nem a szőkékre bukott, nem a nagy mellű nőkre és nem a kicsikre, nem igazán tudott mit kezdeni egyikkel sem. Pontosabban legalább valami, amiből kiindulhat, mert ha a Mekiben körbenézett, akkor leginkább csak fiatalok voltak. Túl fiatalok. Ha most nekiállt volna kerítőt játszani, kikapva a tömegből egy tizenöt évest, na az gáz lett volna. De azért eljátszott a gondolattal. Ha már Jake nem bukott egyetlen típusra sem.
- Szóval akkor ezek alapján csak ha jön az ihlet, akkor simán kikapsz valakit a tömegből és mehet a szex? - érdeklődött valódi kíváncsisággal. - Vagy a nőnek kell nálad kezdeményeznie? Áruld el, hogy kaptak meg téged? - nézett a fickó szemeibe leplezetlen pofátlansággal, de aztán fogta magát és egy krumpli szálat beledöfött a fagyiba. Egészen mélyen. Úgyis meg fogja enni, és egy kis sós az édesbe olvadva nem lesz rossz. Vagy az édes fog ráolvadni a sósra? Tök mindegy.
- Egyébként simán megértem. Ha már valakivel sokáig tervezed, rágörcsölsz, beparázol, nem áll fel, kell a viagra, nem mész el, vagy épp "megjön" és jaj fáj a fejem, most nem akarom, jajj a barátnőim.. - sóhajtott fel szemforgatás után valamennyire utánozva a hülye csitris kifogásokat gesztusokkal is, a férfiak és nők oldaláról a legtöbb gondot elhadarva hallgatott el. Aztán mégis megszólalt.
- Ha enni akarsz, és a csendhez vagy hozzászokva, szólj ám, mert akkor befogom és én is a kajára koncentrálok. Esküszöm! - magyarázott a másik szemeibe nézve. Azokban a kékekben pedig el tudott volna merülni még egy ideig.

Elégedett volt a válasszal. Legalábbis azzal, hogy nem játszott valami európai papot Jake meghitten éjszakánként a paplanja alatt - már ha egyáltalán ebben a közegben bárkinek is volt vastag takarója. A végén még kiderül, hogy ő szűzies a pasi mellett?!
Azért ezen hirtelen elmosolyodott szélesen, szórakozottan, ahogy elképzelte Jake-et kikötözve, szájpecekkel a szájában, és csak az utolsó pillanatban állta meg azt, hogy ezt szóvá tegye.
Nem! Soha nem tenne ilyet a vele szemben ülő. Ehhez csak nem lehet elég bevállalós?!
Ezért is váltott inkább olyan kérdésekre, amikkel sem a saját, sem pedig a fickó önérzetét nem sértette meg, és ha már engedték, akkor bőszen vájkált a másik szexuális életében. Úgyis rácsapnak a kezére, ha már soknak érzik.. még akkor is, ha Danielle sosem érezte úgy, hogy túl merész volna.
A pattanásos lányok említésénél panaszosan felsóhajt, mert való igaz. A zsenik általában nem csinibabák combjai közé furakodnak, de amikor a fickó a bárt említi, a kezében tartott krumplit még idejében kapja el, mielőtt visszapottyanna a fagyiba, és csak inkább arról lassan nyalja le az olvadó fagyit.. a krumpli minden oldaláról, és csak aztán kapja be a szájába a zöldséget.
Csak akkor köhögött fel hirtelen, amikor Jake is ugyanazt az utat megtette a krumplival és a fagyival, és csak miután elhalt az utolsó hang is, megköszörülte a torkát.
- Te most komolyan azt mondod, hogy kurvázol? Vagy minimum pénzt lógatsz a csajok bugyijába? - nem volt túl hangos, de csak most jutott el a bár szóig gondolatban. Pislogott egyet, aztán kettőt, végül felnevetett hirtelen. - Mik ki nem derülnek rólad?! - vigyora törhetetlen volt, győzelemittasan mocorgott meg az ülésen. A végén még tényleg kiderül, hogy a fickó valami rosszcsont!? Hahhh!
- A csajok léptek ki a kapcsolatból, vagy te voltál az, aki azt mondta, ennyi elég volt belőled, kisszivem?! - kíváncsiskodott megint, felkapva az italos poharat, és egyetlen nagy kortyot egészen lassan szívott csak a szájába a szívószál segítségével. Végig a kék szemeket figyelve. És valahogy most kurvára nem kívánta a mű kaját, csak beszélgetni, pontosabban faggatózni akart. Mert volt kiről megtudnia olyat, ami érdekelte. Valahogy eljutott erre a nyomi szintre is.

Már megint közelítettek felé, mire Danielle nem átallott csak lassan feltérképezni mindent a vele szemben ülőn. Újra. Először a szemei, a szája, aztán a nyaka.. a vállai, a mellkasa, és végül a jobb keze, az ujjai.. Míg ismét visszatért a fickó szemeibe, ahogy beszélni kezdett.
Panaszos sóhajt engedett csak meg magának, ahogy amaz a szavakat használta. Ő valahogy egészen mást hallott. Az ő ismeretében a faszik voltak azok, akik tudták, kit dugnak és kinek pókhálós már jó ideje a... na mindegy is.
"Egyszerűen odajöttek.. " - na ez volt az a pillanat, amikor felhorkantott a nem létező bajsza alatt. Persze. Mindenkihez oda szokás menni már, akit éppen nem nyal körbe senki, vagy ha mégis, hát kit érdekel? A mai világban már.. Nem mintha ő néha ne tett volna ilyesmit. Ha éppen úgy érezte, valakit bevállal egy kósza kavarásra, és hogy a következő nap azt se tudja, ki mellett ébred. Volt ilyen. Nem is egy nála.
- Szóval előadod az "egyedül vagyok, ments meg, kérlek" számot - döntötte oldalra a fejét, habár egyáltalán nem vádolta Jake-et semmivel sem. A nők imádtak babusgatni faszikat. Főleg, ha az fiatalabb volt, mint ők.
Összeszűkítette a szemeit végül. Mert ez a sok órás műszak valahogy idegen volt tőle. Oké, hogy a drog hatására akár órákig képes volt dumálni és dumálni, literszámra fogyasztva a vizet mellé, de azért.. rohadt sok volt az a negyvennyolc óra.
- Szóval.. összegezzük - csapta össze a mancsait elkerülve mindenféle tapsikolós jelenetet, és inkább csak összedörzsölte a tenyereit végül, mire ezzel a varázsmozdulattal a kezeibe közé fogta a krumplival megrakott mekis szenyót, amibe jóízűen beleharapott. És lehunyta a szemeit automatikusan, egy jóleső sóhajjal és kisebb élvezettel kezdte el rágni a falatot. Mindez az elterelés nem csak arra volt jó, hogy végül egyen, hanem arra is, hogy összeszedjen minden infót, amit kapott. Csak azután, hogy lenyelte a falatot nyitotta ki a szemeit, egyenesen Jake-re mosolyogva, meg is nyalva a száját lassan, hogy mindent, de tényleg mindent, ami esetleg ott maradt a falattal, azt eltávolítsa.
- Aktatáskád van, és öltönyös fószer vagy, de nem tűnsz szupertitkos fegyveres ügynöknek, bárokba járkálsz, hogy a csajok felszedjenek, és hosszú műszakban tolod.. a MILF-ekkel hogy állsz? Szereted, ha idősebb nők buknak rád? - az anyucik említésénél már vigyorgásra képtelenül nézett merőn a másikra, és mire végzett, elnevette magát. - Elárulod végre, hogy mit csinálsz azzal az aktatáskával? Mire kell az neked? - bökött fejével az említett tárgy felé, még akkor is, ha nem is látta azt az asztal sarkától. Tulajdonképpen ezzel kérdezett rá arra, hogy mivel foglalkozik a Kékszemű. És hogy érti-e mindezt.. az Jake-en múlott.
- Egyébként nyugodtan egyél, megengedem neked. Fincsi - bátorította a szemben ülőt, mialatt szemezett előbb a saját szenyójával, aztán hogy megnézze, milyen reakciót vált ki.. egyetlen krumplit ellopott a fickó tálcájáról, amit elrágcsált egy kihívó mosollyal a - még nem tudott - doki felé. Ő is adott volna a sajátjából, de tudni akarta, hogy esetleg egy Joey-val áll-e szemben. Mert az muris lett volna.