♦ ♦ WELCOME TO FABULOUS LAS VEGAS ♦ ♦

Where the world can be your playground.... or You can be the toy

 
HomeHome  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FIGYELEM!
Az oldalon korhatáros, erotikus tartalom és durva szövegek találhatóak. A később esetlegesen kialakuló lelki defektekért és a fejlődésben való visszamaradásért felelősséget nem vállalunk.

♦ ♦ ♦

Az oldal alapötlete a „Passion in Las Vegas” nevű fórumról származik. Annak folytatásaként jöttünk létre.


Admin hírek

2018.05.25.
Új staff a csatasorban! *-*KLIKK ;)
Amy

2018.02.14.
Vééégre meghallgatott az a bizonyos.. Részletekért Kit-KATT..


2017.10.30.
Minnt a befőttek...
Részletek helyben.


2017.08.16.
Új idők, új lépések... Új emberünkért KATT! ;) :)


2017.08.11.
Ha Új vagy, vagy Osztódással szaporodsz, katt IDE! :)


2017.05.03.
KÖSZI-KÖSZI, örök HÁLA! :)
Mert nem vagyunk HÁLÁTLANOK!(klikk) :)


2017.01.25.
Mert megújulni KELLL! ;) Részleteket ITT.. találtok.


2016.11.02.
Jfyi - biztonsági mentegetőzés. ;) klikk :D
Amy

2016.09.05.
És ELHISZITEK!?? :D
Nemcsak hogy végre elkészültünk, de ÚJ.. embert is köszönthetünk soraink között! ;)
NYITÁÁÁÁÁÁÁÁÁS!!! :D

Részleteket ITT... találtok! ;)


2016.07.15.
RÁTOK van szükségünk!!! Részleteket ITT.. találtok. ;)


2016.05.20.
Éééééés vannak már unaloműző játékaink is! ;)
Let's play! ;)
Amy

2016.04.11.
A mai naptól "Média" részlegünk is megkezdte a működést, használjátok egészséggel! :)

Bővebb információért ->> KATT..


2016.04.04.
Csini, friss és ropogós új dizájn ;)
Amy

Egy kis kiegészítésért.. ->> KATT..


Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (30 fő) Vas. Május 06, 2018 3:19 pm-kor volt itt.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat

Latest topics
» Trollkodjunk
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby October Soininen Wallow Yesterday at 9:43 pm

» Imádom hallgatni a hazugságokat, amikor tisztában vagyok az igazsággal
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Helmut Nardini Csüt. Okt. 22, 2020 10:17 pm

» Menekülőút a véletlen szigetén
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Nash Calhoun Csüt. Okt. 22, 2020 9:01 pm

» Valami Kezdete...
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Davian Yarrick Csüt. Okt. 22, 2020 8:59 pm

» A kezdetek kezdetén.. - New York; 2002. Juilliard Egyetem
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Helmut Nardini Csüt. Okt. 22, 2020 8:35 pm

» Mit rózsának hivunk mi, bárhogy nevezzük, éppoly illatos?
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Helmut Nardini Szer. Okt. 21, 2020 9:41 pm

» A New Yorki meló
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Allen Payne Kedd Okt. 20, 2020 5:41 pm

» Ville Deadman - Útkeresés...
Home alone - Vé & O. Icon_minitimeby Ville Deadman Wallow Kedd Okt. 20, 2020 5:00 pm

Top posters
Ville Deadman Wallow
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
October Soininen Wallow
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Gloria "Sapphire" Salinas
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Elizabeth Jensen
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Don Heckley
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Danielle C. Portland
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Allen Payne
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Amy Lynn Cooper
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Gabriel Sadik
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Vincent Morris Belvedere
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Vegas FM
Top posting users this month
October Soininen Wallow
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Ville Deadman Wallow
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Allen Payne
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Amy Lynn Cooper
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Helmut Nardini
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Nash Calhoun
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Vincent Morris Belvedere
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Gloria "Sapphire" Salinas
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Nyda Marshall
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 
Rayne Bleaser
Home alone - Vé & O. Vote_lcapHome alone - Vé & O. Voting_barHome alone - Vé & O. Vote_rcap 

Share
 

 Home alone - Vé & O.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 7 ... 14  Next
SzerzőÜzenet

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeSzomb. Márc. 28, 2020 7:58 pm

Jonas roppant édes volt, a lelkemre kötötte, hogy mindenképp hívjam fel, ha vissza szeretnék menni a Payne villába, hiába mondtam, hogy ne fáradjon, megoldom taxival az utat. Ő győzött. Talán Allen a lelkére kötötte, hogy ne hagyja magát lebeszélni. Ráadásul volt olyan kedves és figyelmes, hogy még a közeli közértbe is elkísért, hogy vehessek pár dolgot enni meg inni mára. A motyóm egyáltalán nem nehéz, mégsem akarta hagyni, hogy én cipeljem fel a lakásomra, de biztosítottam afelől, hogy minden a legnagyobb rendben, nem lesz semmi bajom, és ellopni sem fognak.
Csak azután hagyott magamra és hajtott el, hogy meggyőződött róla, valóban nincs szükségem semmi másra és tényleg minden oké.
Íme, itt vagyok.
Ismerős környék, ismerős utca, ismerős lakástömb. Hatalmasat szippantva a levegőből nézek szét, majd izgatottan belépek az épületben, és felrongyolok az első emeleti lakásomra.
Belépve köszönök az előszobának, Szia Előszoba!..., lerúgom a cipőmet, felakasztom a dzsekimet, és beljebb sétálok. Minden ragyog a tisztaságtól és mindent áthat a frissesség illata – Jaana kitett magáért, pedig mondtam neki, ne vigye túlzásba.
Minden pont úgy van, a helyén, ahogy hagytam.
A konyhában leteszem a pultra a szatyrot és a táskámat.
Szia konyha!..., átsétálok a nappaliba, és ott is körbeörvendezem az ismerős bútorokat.
Szia Kanapé!... Szia Fotel!… Szia TV!...
Páratlan érzés itthon lenni. Egy szelet a régi életemből.
Fülelek. Totális csend uralkodik a falak közt.
Gondolok egyet, és benyitok a hálószobámba. Ugyanolyan, mint azelőtt, hogy Allenhez költöztem volna, kivéve, hogy a szekrényeim félig ki vannak pakolva.
Felsóhajtok.
A New Yorki meló után – már ha lesz belőle bármi is Grid esetleges jóvoltából –, illő lesz visszacuccolnom, nem csünghetek Allennél; biztosra veszem, neki is sokkal könnyebb lesz, ha már nem ficegek állandóan az orra előtt. De... akkor megint egyedül lesz abban a hatalmas, hideg villában. A visszaköltözés sem lesz egy felhőtlen nap, tartok tőle.
Kipécézem a kanapét, de mielőtt hanyatt dobom magam rajta, még az asztalra csúsztatom a farzsebemből előkapott mobilt.
A párnázott karfának döntöm a kupámat. Az ablakok és az erkélyajtó üvegein beáradó napfénnyel szemezek. Puha langyosság simogatja a testem a ruhán keresztül is, ahogy rám vetül a nappali fényár; szinte elpárologtatja belőlem a kellemetlen gondolatokat és érzéseket.
Nem akarok gondolkodni, agyalogni, csak élvezni akarom a puszta létezés békés, gondtalan állapotát.
A falak közti magányos nyugalom és csend minden pénzt megér.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 12:44 am


...


Tőled van.. tőled van.. tőled van...

A hang még sokáig visszhangzik a fejemben. Az ő hangja. Az ajkainak íze a számban... Az ő ajkaié... És az érzés valahogy kicsattanó ütemben talál el.
Összpontosul. Bennem. És kiáltani szeretnék. Bele a világba.. A vakvilágba, mindenkinek hogy mennyire odavagyok érte!
És tudom hogy szeret engem. Éreztem! Akármit is mond vagy csinál, éreztem benne!
Képtelen vagyok ezt szavakba önteni!!


Úgy érek haza, vissza, mintha az egész világ kifordult volna önmagából. És valahogy így is tette.. Csak a számon most öklömnyi mosoly terpeszt. Steve el is kapott... aggódva, nem értette az egészet, hogy hova tűntem, hogy miért, hogy miért nem jelentkeztem, már betegre... aggódta magát, de én csak egyszerűen vigyorogva hátbacsapkodom, mint egy jóbarát(ot) és tartok felfele tovább. Muszáj befejezni amibe belekezdtem.. Muszáj tovább írnom.. fűznöm, gondolnom azt a nótát. És muszáj.. hogy csak kicsit.. és egyedül, de belevesszek az érzésbe.
Holnap újra látom őt!! A megbeszélésen.. És a dolog kicsattanó érzéssel tölt el.


Egész éjszaka alig aludtam. Csakúgy mint napokkal ezelőtt, csak most egész másféle dolgok jártak a fejemben. Egész éjjel vigyorogtam. Biztosan, habár nem láttam a képem, de reggelre őrülten fájt. Az egész arcberendezésem.
A csillagok most magukkal ragadtak. Kinn az erkélyen. Talán órákig bámultam őket.. Ha nem tudnám hogy a nap reggel felkel, azt hinném komplett napok teltek el. Csak könyököltem a vaskorláton, és újra.. először, magamba szívtam az első szál cigimet. Azóta.. Azt az egyetlent. Az egész éjszakán át kihúzva. Lassan.. és ütemesen. Mértékletesen élveztem. Ahogy tudtam kezelni kell az egész eljövendő életem. A napjaimat legalábbis. Vele.. Semmit nem siethetek el. Vagy kapkodhatok el.. Ronthatok, vagy tehetek bármit, amivel a dolog keresztbe tenne. Nem hibázhatok többé...
És ezzel tisztában vagyok.

A reggel.. alig néhány óra alvás után ér. Kinn a kanapén. Egész.. kényelmes. Az új. Nem mondanám azt hogy egy életre elvagyok vele, de tökéletesen teljesített ebben a néhány órában.
A reggeli (inkább délutáni) részletek, már önmagukban könnyedén teltek. Hajtott valami. Hajtott folyamatosan előre, és én őrülten könnyednek éreztem magam. Lebegőnek. Boldognak... Felhőtlennek, az egész világot.
És amikor eljött az idő.. már egy órával előbb lementem, már szinte az ajtóban ácsorogtam, folyamatosan, újra előkapva, de csak az ujjaim között szorongatva a következő szál cigimet. De nem gyújtottam meg...

- Ugye rosszul látom amit látok??- Steve hangja. Ütemesen tör be az előtérbe, én meg félig megijedve ahogy a koncentrálásból kirántott, felé nézek. Elvigyorodom.

- Ne szarj be.. - mosolygom - Látod..? - és mutatom felé a végét. Nem ég. Nem is akarom hogy újra elintézzen, PLÁNE most nem! Amikor csak percek választanak el tőle.

- Talán kezdesz megváltozni Ville.. - csapkod hátba, de én végig kifelé figyelek. Az üvegen. Csak bámulok és keresek. - Legalábbis szeretném azt hinni.. - a mosolyát érzem. Pedig semmit nem látok belőle, de a hangja árulkodó. Árulkodik. És talán.. lehet hogy én is érzem.
Van amiért néha mégis érdemes...

Vissza az elejére Go down

Michael Cain "Grid"

Michael Cain

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : A Slaves of Hell menedzsere
Location : Jelenleg Vegas
Posts : 53

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 12:58 am



...

A mai is egy fényes nap. Olyan fényes mint bármelyik. Szikrázó napsütés, tökig aszaló meleg, mégis képes egy pillanatig sem meghatni a nyári hőség tomboló közepe, elvégre nem is virradhattunk volna ma jobb reggelre.
Maurice Florentini... A név. AZ ISTEN! A kis... nyúlszájú, a kis tyúk legújabb hódítása, hogy mi a fenét esznek a férfiak ezen!?! De ezúttal legalább jó helyre lógatta be azt a pecabotot. Próbálkozott.. nyert.. És TAROLT! Én pedig egye kutya, lehet hogy elfelejtem neki azt a hányós jelenetet. A vonakodását, azt nem. A nagy pofáját. Jó lesz vigyázni vele, de ezúttal... ne ezek a szarok érdekeljenek, végre ÖRÜLJEK egy kicsit annak hogy pénz áll a házhoz! És nem is kevés pénz! Nem beszélve arról, hogy szívesség, amit bárhol, és bármikor behajthatok. A legkelendőbb árucikk a mai bizniszben..

Behajtunk a stúdióhoz amikor érkezik egy újabb üzenetem. Egy hangüzenet. Ki tudja mióta áll már a telefonon, a lány küldte, de most van időm, hogy ráhallgassak.


"Szia Grid! Bocs, valószínűleg ki fogsz akadni, de... nagyon szarul vagyok, úgyhogy kihagynám a mai megbeszélést. Tényleg ne haragudj… Annak semmi értelme, hogy végigrókázom. Telefonon bármikor elérhetsz, ha úgy van... Ma egész nap a régi lakásomon leszek… csakhogy tudj róla. Szia."



- A picsába... - engedem el. Ez a tyúk tényleg kezdi nagyon kihúzni a gyufát. A kocsiban ülök, még mindig, és nem is tervezem hogy kiszállok amíg el nem intézek még pár telefont, pár üzenetet, hiába állunk már ott a stúdió előtt.
Ekkor Ville jelenik meg az ablakon túl.

Csak bámul, de épp beszélek. Bekopog, én meg nem reagálok, várd ki a sorodat ember! Aztán leteszem a telefont.
Az automata ablaklehúzó leenged.

- Rendben vagy? - kérdezem. Ez az első. Ahogy kinézett még a kórházban, nem esküdtem volna meg rá hogy megmarad, pláne hogy két nappal később is ittlesz. Életben.
Elbaszná az egész koncertkörutat.

Bólint, és nekem ennyi elég. Szarul se fest, és a szemei is tisztának tűnnek. Ilyen is létezik??
Kinyomom a kocsiajtót, hátrál. Megint bagó van a kezében.

- Folyt. köv.?? - kérdezem.
Ő meg bólint.
Hát felőlem....
Egy kiadósat sóhajtok és elindulok a táskámmal együtt fel a lépcsőn.

- Örvendetes hogy első vagy. Mert bár itt laksz, rohadtul mindig az utolsó pillanat után cibálod le a seggedet. - ez az igazság. Valami történhetett. Majd kiderítjük mi az.

- A többiek??

- Zsé már benn van. Té csavarja az uborkát, Ves meg az új asszisztenscsajt fűzi. - remek. - Greg meg most kanyarodik be! - bök fejjel a hátsó kapu felé, ahol látom ráfut az udvarra a fekete GMC. Egy szééép boldog csalááád...

- Akkor mindenki megvan, kezdhetünk. - indulok el, és belököm az üvegajtót a folyosó fele. Deadman meg végig a nyomomban. Mint valami elbaszott öleb.

- És October?? Ő mikor jön?? - na és megvan a lényeg. Megállok, szembefordulok vele, és belenézek a szemeibe. Nem tévedtem. Mint egy öleb...

- Ő késik kicsit. Húzzál be! - bökök állal a tárgyaló felé, de tetszik, nem tetszik, végül feladja, besétál.

- Az elbaszott életbe... - motyogom. De csak az orrom alatt. Aztán fogom magam és én is belépek. Muszáj lesz ezzel kezdeni valamit.


_________________

 

Money.. Money.. Money..

The money talks, the dogshit is dancing



A hozzászólást Michael Cain "Grid" összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Márc. 30, 2020 1:21 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Michael Cain "Grid"

Michael Cain

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : A Slaves of Hell menedzsere
Location : Jelenleg Vegas
Posts : 53

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 1:12 am

Home alone - Vé & O. 2GRhvi7


...

Alig fél órával később, a szintek tisztázásra kerülnek. A feladatok. Az elvárások. Ki-mikor-hol lesz, mikor lesz rá szükségem, mit várok el tőle, és mennyire is ne baszakodjanak. Hogy ez komoly. Nagy pénzek forognak kockán, körülbelül egy hónap múlva indulunk, már lebeszélve a helyszínek, a szervezőkkel is egyeztettem, a menedzsment aláírt mindent, és ez jó. Nem kötözködtek, nem bírálták a bekerülési költségeket. Ehhez viszont nyíltan kell hozni a profitot. A minimum jegyeladási számot, de ha lehet inkább a maximumot, szóval az elkövetkező időben számítson mindenki egy kis hírverésre. Számítok rájuk. Mindenben. És ha mégis valaki a levesembe köpne, retorzió következik. Kemény retorzió. Nem fogják megköszönni nekem ha a lábukra lépek.

- Szóval.. ahogy mondtam, most már minden biztos. Az időpontok, a beosztás a részletek. Ehhez tartsátok magatokat. Ha nem tör ki egy világjárvány útközben amikor zombik potyognak a földre, mindenki ittlegyen. Sőt, még akkor is... - ez már biztos. Rengeteg munka, minden kőbe vésve.

- Kérdés? - teszem azért fel. Inkább itt derüljön ki bármi, mint útközben. És a Zsindelyes keze már a levegőben is.

- Zsé!?? - kérdezem.

- Mennyivel számoljunk?? Időtartamban. Mennyi ideig leszünk távol??

- Úgy egy hónap. Maximum. Mindent egybevetve. És ha minden sínen megy, ha nem akad közbe semmi kiszámíthatatlan részlet.

Ennyi. Más??
Ville.

- Mi van Octoberrel?? Hol van? Azt mondtad csak késik. - belenéz a szemeimbe. A többiek is figyelnek. Itt az igazság pillanata. Nem húzhatom tovább.

- October nem tart velünk. Saját döntéséből, jelenleg más projektben érdekelt. - Ville lefagy. Látom én azt a változást a szemeiben, még ha nem is akarnám látni. Hogy baszná meg...

- MIVAN??? - és hangot is ad neki.

- Ville, higgadj le. Egész egyszerűen őt most más munkákra kérték fel. Szólóban nyomja. Egy ideig. New Yorkban. Van néhány felvétel aminek az ő hangja kell. Ne szarj be, visszajön. Csak pár hét. Addig mi lenyomjuk ezt az egészet, és utána a régi nóta. - bár úgy lenne. Csak hát a régi idők már elvesztek. Amikor még színtisztán rendben volt minden.

És Vé felugrik.

- És most hol van!??

- Mivel a jelen megbeszélés nem érinti őt szervesen, így eltekintettem a jelenlététől. Gondolom otthon. A lakásán... Talán készülődik New Yorkra.

- Baszd... Meg! - Vé hangja. Hogy miért nem lepődtem én meg ezen... Ó, anyám... De már nem is ül le.

- Kösz, de azt hiszem lesz erre más jelentkező. - a hangom nyugodt. Színültig. De valami azt súgja robbanás készül.
Mindig készül valami...

Egy szót se szól, csak elindul az ajtó fele.

- Hé! Ville..! - de már csapódik is. És eltűnt. Nem kell találgatnom merrefele. Hogy baszódna meg...

- Hát akkor... más kérdés..??  - de minden egyéb lényegtelen. Így már sikerül mindent, de mindent megbeszélni.
Kitörések nélkül.



_________________

 

Money.. Money.. Money..

The money talks, the dogshit is dancing

Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 1:25 am


...

Grid szavai még mindig ott játszanak a fejemben.. Ő nem jön.. Ő nem lesz ott.. Ő nem lesz itt sem... New York?? Már megint?? Már megint a fickóval?? És enyhe balsejtelem játszik bele.

Kilököm az üvegajtót de magamon érzem Steve tekintetét. Megállok a lépcsők tetején... Előveszem a cigimet... és alágyújtok. Csendben és alattomosan kúszik be a tüdőmbe az életet adó meleg, és vele egy elhatározás is kezd formálódni.
Steve lemond rólam... A háttérből érzem, én meg megindulok.


Újabb három.. négy szál cigaretta... Ennyi a minimum amit kivégzek. Útközben.. gyalog. A lakás fele.. Hogy mi fog ott várni?? Ki tudja. Én csak a 'ki'-ben bízok, de még az se garancia semmire... New York. Elmegy.  És talán még az is megfordul a fejemben, hogy vele megyek.
Szarok az egész... koncertkörútra, szarok Gridre!

Elérve a már ismerős házat, régi, nem várt emlékek fogadnak. Régi érzések. Az amikor kirohantam, mindent elveszítve, de ott az a motoros incidens is. Még tisztán játszik az emlékeimben. Igyekszem arra koncentrálni..
Rátenyerelnék a hívógombra, de helyette egy idős ipse jön ki. Elkapom az ajtót. Amint eltűnik az útból, bemegyek. Belépek.
Csendben kaptatok fel a lépcsőkön, és próbálom kívül tartani az emlékeket.
Az elkeseredettséget.. a hiányt.. az ürességet... Mindazokat amiket ezeken a lépcsőkön éltem át. Utoljára... És el is érem azt az ajtót.

Minden lélekjelenlétemre szükségem van, hogy bekopogjak. Egyáltalán hogy megálljak előtte. Tisztességesen.
Csikkre szívom az utolsó szál cigimet, és fogva magam, eldobom. A közeli sarokban ér földet.
Visszaverődik a pofámba az utolsó kifújt füst.
Nagy levegő..
.. és a csengőre tenyerelek.

Innen már nincs visszaút!



A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Márc. 30, 2020 4:52 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 8:15 am

A kanapén heverészek egy tarkabarka pléd alatt, és bőszen nyomogatom a távkapcsolón a gombokat. Napközben nem sok értelmes műsor megy a zajládában, amúgy sem vagyok nagy TV-bámuló, de most jól esik bűnözni.
Megállapodok az egyik zenecsatornán. Kellemes, halk hangerőn duruzsol a zene belőle.
Hogy imádom az édes semmittevést és semmitgondolást! Mintha nem is lennének gondjaim. Mintha…
Talán mégiscsak be kellett volna mennem a megbeszélésre, ha másért nem, legalább megtudom, hogy mi van a New York-i melóval... Áhh, le van tojva minden. – zavarom el egy gondolatnyi hessintéssel az egészet, még ezen sem akarnék izgulni. Lesz, ami lesz. Vagy nem lesz. Mára leszarom-tablettát vettem be.
A nyugodt légkörbe hosszan belekiáltó csengőhangra összerezzenek. Még a kezemben a távkapcsoló, és hasra fordulok a kanapén. Az államat a karfára teszem, és csak lesek, gyanakodva, összeszűkülő szemekkel a bejárat felé. Ki a faszom lehet az???
A lehetőségeimet latolgatom:
Allen? Neeem. Ő tuti írna sms-t, mielőtt felugrik. Rajta kívül meg csak Grid tudja, hogy…
Grid…
Bazzzmeg...
Pár másodpercig csak lapítok a helyemen, de aztán az üvegasztalra teszem a távkapcsolót, majd nagy nyunnyogva félredobom magamról a plédet és felkelek, hogy odamasírozzak az ajtóhoz. Lábujjhegyre tornászkodok, és kikukkolok a leselkedőlyukon.
Ville szobrozik a küszöb előtt olyan… tipikusan Villésen. Morózus arckifejezés trónol a képén. Egy fokkal jobb, mint a tegnapi betépett ábrázata.
Amúgy meg honnan a szöszből tudja, hogy… Baaaah… Grid… Tuti, hogy ő köpött.
Elengedek egy hatalmas sóhajt – valahol a megkönnyebbülés sóhaja ez. Hála Istennek, legalább nem a Főni az.
Az apró kulcscsomó megcsörren az ujjaim közt, ahogy elfordítom a zárban a kulcsot.
Résnyire nyitom az ajtót.
- Baszod, a frászt hoztad rám. – dünnyögöm felbámulva Ville szemébe, aztán ellépek, hogy szélesebbre tárjam az ajtót és beengedjem. - Gyere be.
Ha bejön a lakásba, visszazárom mögötte az ajtót. Szívem szerint körbe is aknáznám, meg minden. Ha tudnám hogyan kell, esküszöm áramot is vezetnék a csengőbe.
- Öhm… Egyébként… Szia… Bocs, nem vártam vendéget. – magyarázom, és beljebb invitálom.
Visszamasírozok a nappaliba, gondolom ő is velem tart, aztán visszahuppanok a kanapéra.
- Dobd le magad. – mondom, miközben betakarózom a plédembe.
Miután kényelembe helyezkedtem, ráemelem a pillantásomat.
- Hogyhogy beugrottál? – tudakolom. Azt tök felesleges megkérdeznem, honnan vette, hogy itt talál. Bevallom, rá sem nagyon számítottam. Sőt! Egyáltalán nem.
Kíváncsi vagyok miért jött, és miért ez a letargia rajta. Üvölt róla, hogy valami nem tetszik neki, pont akkor szokott ilyen rosszkedvű-és-morci-vagyok arcokat vágni. Talán a megbeszélésen volt valami? Esetleg Grid beszólt neki?
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 5:18 pm

Idő... Idő telik el.. Ólomlábakon lépkedő idő, de tudom hogy nem futamodok meg. Nem futamodhatok meg. Ez az utolsó esélyem. Esélyekkel játszom. És tudom mi az amit akarok.

Halk, szöszölő zizegés hallatszik ki. Belső sugallat jelzi azt hogy Grid nem tévedett. Ittvan. Ugyanilyen belső feszültség lesz rajtam úrrá. Talán nem akartam hogy ittlegyen?? DE! Mindennél jobban vágytam látni őt!! Attól félek... attól... hogy nem kellemes hír fogad. Olyan ami megváltoztatja az életem. Az a sötét és belső hang, azt suttogja: úgyis elcseszed. Úgyis figyelmen kívül hagy, lelép, ellép, itthagy, mint mindenki más az életben.
Én mégse akarok hallgatni rá.

Megtörlöm az orromat, amikor halk fémcsilingelés játszik be. A feszülés most hirtelen ütemre kapcsol. Megmerevedik a hátam, egyenesbe, bal kezem felkapaszkodik az ajtófélfán.
És már nyílik is az ajtó.

A szemei némileg árnyalnak a fejem játszotta sötét képen. Érzem hogy elmosolyodok. Pedig nem igazi mosoly ez, mégis... örülök hogy látom. Jó érzés hogy ittvan. És ahogy beenged, alig egy rövid megtorpanás után belépek a szobába.
Hideg érzés fog el. Hideg körülmények, hűvös emlékek játszanak vissza. De nem törődöm vele.. Igyekszem nem törődni... De azért kiráz a hideg.

- Nem voltál ott.. A megbeszélésen... - a szavai után intézem, de nem megfedőn. Nem lecseszni akarom, csakhát...
Ahogy beljebb lépked, én is követem. Nem hiányzik a berendezés. Nem hiányzik a légköre sem, de igyekszem mindvégig a szemeimet rajta tartani. És a játszóteres emlékeken a fejem.

Ellép a kanapé irányába, és lerakja magát. Én meg.. újabb rövid megtorpanás után megcélzom a fotelt. Muszáj nem 'úgyanúgy' a kanapéra rakni magam. Nem ugyanúgy mint régen. Hirtelen érzés szakad ki a fejemben.
Ezért inkább lerakom magam.
És később.. talán percekkel vagy csak másodpercekkel azután hogy a környezetet fixírozom, hangzik el AZ a a kérdés.
Ami muszáj hogy visszarántsa a lélekjelenlétet.

- Azt hallottam New Yorkba mész. Megint. Igaz ez?? - kérdőn nézek a szemeire. Nem vádlón, de épp elég kérdéssel ahhoz, hogy tudja, komolyan gondolom. Komolyan tudni akarom.. Muszáj tudnom. Tudni szeretném...
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 6:17 pm

„Nem voltál ott.. A megbeszélésen...”
- Valóban… Rosszullétre hivatkozva szabadnapot vettem ki. – felelem mintegy mellékesen, miközben befelé ballagok a nappaliba.
Fogalmam sincs arról, mi zajlik Villeben a lakás kapcsán. Fel sem merül bennem, hogy esetleg kellemetlenül érzi magát itt.
A kanapén üldögélek, biztonságot nyújtó puhaságba burkolózva, mintha a szivárványszínű pléd bármitől is megvédhetne. Mondjuk egy Grid-formájú mumustól.
Villet fürkészem, a szemeit, az arcát, a testtartását, ahogy a fotelben ül, és próbálom kitalálni mit is érzek most, hogy látom, most, hogy itt van tőlem alig két méterre. Ittléte kellemes emlékeket, vagyis inkább régi érzeteket idéznek bennem. Alig észrevehetően elmosolyodom.
Régen nagyon jó volt együtt… Régen mindig alig vártam, hogy találkozzunk. Régen… minden más volt.
Azt hiszem, talán ő is méreget, kóstolgatja az új helyzetet; elvégre már nem elborult agyú szerelmespárként ülünk itt, hanem… Hanem miként is? Mint haverok és munkatársak? Mint újrakezdők? Ó, te jó ég... Lövésem sincs, hogy kezeljem én ezt. Valami visszafog; egyáltalán nem érzek késztetést arra, hogy kikezdjek vele. Noha külsőleg ugyanolyan vonzó, mint volt. Nem a látvánnyal van gond. Valahol tartok tőle, és a tetejében még el is… hidegültem, ha őszintén magamba nézek. Adott rá bőven időt.
Percekig hallgat, de aztán megtöri a csendet.
„Azt hallottam New Yorkba mész. Megint. Igaz ez??”
”Megint”??? Talán zavarja?, de a mondat közben egészen új értelmezést kap. New Yorkba megyek...
- Iiiiigeeeen??? Megyek??? – kerekednek tányérnyira a szemeim meglepetten - Ezek szerint Grid lezsírozta a melót és elenged? Óóóóó!!!… Na jó… Mit mondott a megbeszélésen? Mi volt? – látványosan rágerjedek a témára, mégiscsak érdekel a dolog. Elvégre ezek jó hírek. Nekem legalábbis. De úgy látom, Villet nem dobja fel annyira.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 6:44 pm

"Valóban… Rosszullétre hivatkozva szabadnapot vettem ki."

Elengedném a fülem mellett, de valami összeránt bennem egy darabot. Mégis.. muszáj előtérbe helyezni az ép eszem, jól néz ki.. nem tűnik úgy mintha bármi... Talán Grid.
Ki is egyezve a válasszal - legalábbis egyelőre  - lépek még beljebb. A helyzet.. nem is annyira a helyzet, mint inkább a környezet az ami feszélyez. A fejembe törő emlékek, de igyekszem.. igyekszem a jelenre koncentrálni.
Több mint kevesebb sikerrel.

A már a fotelben befutó kérdése viszont helyrerántja az eszemet. Némileg.. Ki az emlékek keltette magányból, és meg is teszem azt, amit a leginkább akarok. Ami érdekel. Kérdezek. És a válasz...
Nem mondom hogy erre számítottam.
Mégis előre dőlve, megtámaszkodva a térdeimen összedörzsölöm a kezeimet.

- Azt mondta Te nem jössz velünk.. A 4 állomásosra... 2 hét múlva... Azt mondta más dolgod van.. New Yorkban.. Hogy elmész.. - sorolom, de csak automatikusan jön belőlem, csak aztán fogom fel a szavaim értelmét.

- Tényleg itthagysz?? - emelem fel a fejem. A szemibe. Csak aztán korrigálok. - ... minket... - de a szemeimmel kitartok. A szemeibe. És bármit megadnék, az égvilágon BÁRMIT, hogy azt mondja, nem ittmaradok Veled!
Bárcsak azt mondaná.


_________________

I know where I belong

Ville Deadman Wallow

Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 7:29 pm

„Azt mondta Te nem jössz velünk.. A 4 állomásosra... 2 hét múlva... Azt mondta más dolgod van.. New Yorkban.. Hogy elmész..”
Összevonódó szemöldökökkel hallgatom Villet. Miközben beszél, vadul kattognak a fogaskerekek az agyamban, és szép lassan össze is áll a kép.
- Azt mondta, hogy nem megyek???….. Áááá, már ééértem…! Ügyes. Nagyon ügyes… Hümmm... – búgom, ahogy utolér a megvilágosodás; leválaszt. Grid érdekes játékot játszik.
Azt hiszem, ez az egész némi magyarázatra szorul, és ahogy elnézem Villet, talán nem is bánja, ha megkapja azt a magyarázatot.
- Na jó… Néhány napja Grid megpróbált, hogyismondjam… beleavatkozni a magánügyembe, én meg elküldtem a picsába, meg még le is rókáztam. Szóval ez a „nem megyek veletek a koncertre” dolog valami gyerekes bosszúféleség lesz. De nem gond. Ami pedig a New Yorki melót illeti, egészen mostanáig nem tudtam, hogy lesz is belőle valami... – ja, mert azt hittem, direkt keresztbe fog tenni. De jobban szereti ő annál a pénzt. - A két projekt szerintem nem igazán üti egymást, csak egy kicsit sűrű lenne a menet. - magyarázom megvonva a vállam.
„Tényleg itthagysz?? ...minket...”
- Hát… Valóban volt egy olyan beindulásom, hogy kilépek, de aztán végiggondoltam, és rájöttem, hogy nem akarok kitolni a bandával. Úgyhogy inkább a maradás mellett döntöttem....de aztán lehet, hogy Grid ki akar golyózni. Most eltávolít a koncertsorozatról, aztán meg majd a nyakamba érik egy szülési szabadság, és máris kint találom magam. Ne nem mintha ne lenne Bé-tervem.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 8:12 pm

És magyaráz... A szavai... Nem mondanám hogy elsőre értek mindent, de próbálkozom. Próbálom megérteni. Úgy őszintén. De nem igazán értem a hatásait.

Magam elé fordulok, és csak a szőnyeget bámulom. De nem igazán érdekel a minta. Keresek. Valami kézzelfoghatót, a fejemben, hogy igenis, tudjam hogyan érint ez. Hogyan kéne érintsen.
Aztán csak találok valamit.

- Örülök hogy nem mész el.. - vissza a szemeibe. Ezt először. - Azt nem biztos hogy túlélném.. - emelkedek fel, és találkozik a hátam a fotel háttámlájával. Hogy komolyan így gondolom e?? Van rá némi esély. Mégis... bár a torkom megint kaparni kezd a cigire, egész másvalami jár a fejemben.

- Azt szeretném ha komolyan gondolnánk... Kettőnket.. - találkoznak a szemeim az övéivel, de még folytatom. Egyben. - Szeretném ha képesek lennénk megbeszélni. Mindent.. - tartom továbbra is a szemeit. - Tudom hogy ez eddig nem volt jellemző rám.. - jobb kezem hátával megdörzsölöm a szemöldökömet, hogy kellemetlen nekem?? Nem tudom. Nem ez a legjobb szó. Inkább furdal. Belülről. És valami kikényszeríti az egészet. - De komolyan gondoltam. Hogy új életet kezdek... Új életet AKAROK kezdeni! De ahhoz segítened kell.. - és tényleg. Tőle várok segítséget... De hogy miért?? Jó lenne azt tudni. Én baszódtam el.. Én rontottam el.. Mindent. Talán nekem is kéne helyrehozni.. Elbaszott.. kényszerű érzések! Mégis miért dumálnak egyáltalán bele??

Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 9:11 pm

Lágyan Villere mosolyodom.
- A bandából nem megyek, de a New York-i munkát nagyon szeretném. Legrosszabb esetben 2 hétig leszek ott, de ha jól haladnak a felvételek, lehet egy hét is elég. – magyarázom halkan búgó finom hangon. - Nem nagy idő az. Addig légy szíves ne tegyél kárt magadban. Jó? Nem szeretném...
Bár tudnám mi a franc van Villel. A tegnapi magazinban kapásból nem csak címoldalra juttatta magát, de kórházba is. Ha rendre ki akarja nyírni magát… komolyabb a baj, mint hittem. Talán egy jó pszichológusra lenne szüksége. Én ehhez kevés vagyok. És... nem szeretném, hogy érzelmi zsarolással akarjon rávenni arra, hogy vele legyek. Mert ez így rohadt ijesztő, és taszít is.
De aztán folytatja, én pedig hallgatom. Rég volt - inkább soha - részem vele ilyen mélyenszántó, lelkis beszélgetésben. Teljesen új arcát mutatja.
Hááát, ahogy mondja… „Nem volt jellemző rá.”
Állom a pillantását, nem szakítom el tőle az enyémet.
Eleinte biztosan furán nézek rá, fel is tűnhet neki; olyan meglepő dolgokat mond. Tőle felettébb szokatlanokat, és fel kell ezeket dolgoznom. Ez a kibaszott újrakezdés sokkal keményebb lesz, mint hittem. Az a hülye érzésem van, mintha felelősséggel tartoznék egy másik ember életéért, és ez… ez rohadtul megrémít. De ő annyira igyekszik; látom rajta. Épp ezért nekem is dolgoznom kell a kapcsolatunkon. Megfutamodhatnék, lenne hová menekülnöm… De a múltunkra, a kettőnk közt lángoló egykori tűzre való tekintettel nekem is meg kell próbálnom helyrehozni, ami elromlott. Valahol mélyen vágyom erre.
Ráadásul ő az apja a babának. Egy okkal több.
És hogy én segítsek neki??? Mégis hogyan??? Mit vár tőlem???
Hát azért… vannak magammal szemben kétségeim. Én a világ egyik legelcseszettebb kétlábúja vagyok; vak vezetne világtalant. Egyelőre csak annyit tehetek, hogy megpróbálom vele, aztán… a többit hozza az élet.
Törökülésbe igazodok, és két karommal a térdeimre könyöklöm, ezzel is némileg közelebb kerülve, hajolva hozzá. A szemeim a szemeibe tapadnak. Komoly az arckifejezésem, de a hangom kedves és türelmes.
- Rendben… Az, hogy beszéljünk meg mindent, jól hangzik. Részemről oké... Kezdetnek elmesélhetnéd, milyennek képzeled ezt az új életet, és milyennek látod magadat benne. – nagyon kíváncsi vagyok mi jár a fejében, milyen elképzeléseket dédelget.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 10:22 pm

" A bandából nem megyek, de a New York-i munkát nagyon szeretném. Legrosszabb esetben 2 hétig leszek ott, de ha jól haladnak a felvételek, lehet egy hét is elég. Nem nagy idő az. Addig légy szíves ne tegyél kárt magadban. Jó? Nem szeretném..."

A szavai meglepnek. De őszintén nem tudnám megmondani mi lep meg bennük. Talán az hogy elmegy?? Hogy két.. EGÉSZ hétre?? Hogy nem látom őt?? Addig... Vagy hogy egyszerűen azt hiszi.. azt gondolja, bármit is tennék, csak mert ő...
Igaza van...
Lehet hogy igaza van.
Talán újra kell gondolnom mindent.

Hosszú szünetbe nyúlik az egész, mielőtt képes vagyok egyáltalán megmukkanni. Talán gondolkozom. Talán csak újra rágok mindent. De egy biztos. Igaza van. És soha... semmit nem fogok megpróbálni amíg ő ittvan a képben.
Ezt biztosan mondhatom.

Egyszerűen bólogatok. A szavaira. Talán mert nem tudom mit mondhatnék, hogyan is fogalmazzak, vagy hogyan öleljem körbe. Mindazt amit érzek iránta. Ami megmagyarázhatatlan, mégis éget az ereimben. Minden egyes nap.
Mégis csak egy kényszerűt sóhajtok.
Merthogy tervek???

Hátraesik a fejem, teljesen a fejtámlán és a plafonra nézek. Muszáj összeszedni a gondolataimat. Végiggondolni újra.
Mindent...
A szemeim ide-oda csámborognak, és próbálom megfogalmazni mindazt amit biztosan tudok. És kimondani a részleteket.

- Amikor nem voltál olyan volt mintha egy testrészemet veszítettem volna el. - csak beszélek. Mindent ami magától jön. Elengedem. - Nem tudtam enni... aludni... Nem tudtam semmit sem. Csak a cigaretta nyújtott némi megváltást, de az is csak egy ideig volt jó. - nyelek - Akkor nyúltam megint a tűhöz... - csak a fejtámlán gördül felé a fejem, hogy egy pillanatig a szemeibe nézzek. - Már évek óta nem tettem, és nem vagyok büszke rá. Szeretném azt hinni hogy többet ilyen nem fordul elő... - hát igen. - Aztán Glória megnyugtatására mégis sikerült megtalálnom mit kell tennem. - vissza, a plafoné a szemeim - Én gyújtottam fel a házat! Kinn, az erdőben. - vissza hozzá - De muszáj volt... Muszáj volt tudnom, hogy mindaz amit elvesztettem, nem létezik többé. Hisz Te sem léteztél. Abban a formádban már nem... - nyelek. Szinte a lépcsőházig hallatszik a hangja. Mégis kénytelen vagyok folytatni. Valami azt diktálja bennem. - Onnan egy darabig jó volt .. elviselhető. Nem éreztem szar embernek magam, írtam pár dalt, de aztán Ravin... - és újra elakad a lélegzetem. - Felnyitotta a szemem. - ráncolok. A szemeimet. - Megmutatta hogy álomvilágban élek. Egy olyan álomvilágban ami nem létezik, és onnantól minden... kiesett. - sóhajtok fel. Már nem rémítenek meg az emlékek. Annyira. Már képes vagyok beszélni róluk.

- A telefonodat meghallgatva jöttem rá mennyire is elcsesztem... - ezt már a szemeibe mondom. Mert ez az igazság. - Mert olyan mérhetetlenül szerettelek, hogy elfelejtettem, hogy Te is ottvagy a másik oldalon. - a szemeibe - És ez fájdalmas. Mert nem tudom hogy baszhattam így el... - a szemeim résnyire szűkülnek, de hogy nem volt válasz?? Tudom. De ebből kell kiinduljak. A jövőre nézve.

- Azt tudom mondani hogy figyelni fogok. Most már. Mindenre. Amire csak tudok. Próbálok... - csak jótékonyan biccentek - És ha adsz nekem még esélyt, akkor próbálok az az ember lenni akire szükséged van. Akire szükséged lesz... - hal el. És hogy komolyan ezt gondolom?? Hiszek benne. Muszáj hinnem. Tudnom kell azt, hogy visszakaphatom. Akkor hajlandó vagyok bármit megtenni érte.
Bármit ami tőlem telik.

És ez a legtöbb amit tehetek.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Márc. 30, 2020 11:48 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeHétf. Márc. 30, 2020 11:24 pm

...És akkor Ville mesélni kezd. Ezt sem gondoltam volna. Ha valaki azt mondja, hogy ez ma megtörténik, kiröhögöm.
Ilyen nyitott és őszinte még sosem volt. Mintha egy teljesen más férfival lenne dolgom.
Nem szakítom félbe, nem kérdezek közbe, csupán hallgatom; csendben érdeklődve.
Glória… A név ismeretlen számomra. Arcizmom sem rándul a hallatán. Nem kavar föl az idegen női név. Talán egy barát. De ha több is volt köztük, hát… nem Ville az egyetlen, aki így igyekezett átvészelni ezt a nehéz időszakot. Nincs jogom elítélni, ha esetleg másnál keresett vigaszt. Ráadásul az elmondottak alapján ez a Glória jót tett Villenek, összekaparta. Elvégre Ville él és virul – itt van épen. Azt hiszem, mindketten hálásak lehetünk Glóriának, akármit is tett.
„Én gyújtottam fel a házat! Kinn, az erdőben.”
Ezen azért önkéntelenül is megugrik a szemöldököm. Kedvem lenne elvigyorodni, még nevetnék is, de uralkodom magamon, elfojtom az ide nem illő ingert.
Dalokat írt. Az jó. Az efféle kreatív tevékenység mindig sokat segít a belső gyógyulásban, a gőz kiengedésében, a feldolgozásban, vagy akár a megvilágosodásban.
És Ravin? Az a mindenlébenkanál kotnyeles kis ördögbügyök... Neki is szerepe lenne Ville felébredésében, megváltozásában? Egy 11 éves gyereknek? Nehéz elhinni… Ha Ravin ezt tudná, el lenne szállva magától.
Miután elhalnak a szavai, a hangja, csak nézem őt. Szeretettel és csodálattal. Nagy bátorságra lehetett szüksége, hogy ezt így mind kimondja, el merje mondani nekem, hogy szembe merjen nézni a saját gyengeségeivel és hibáival. Szavak nincsenek rá, milyen hálás vagyok azért, hogy végre beszélt hozzám.
Már szikrányi harag sincs bennem a történtek miatt. Hogyan is haragudhatnék? Sőt. Megértem, mit miért tett.
Félredobom magamról a plédet, felkelek, és odalépek mellé. Ha hagyja, lassan letelepszem a fotelja karfájára, odahajolok hozzá, és a vállaira fűzve a karjaimat átölelem a nyakát. Az arcomat a hajába fúrom és egy puszit nyomok a feje búbjára.
- És ha nem is basztad el?… Ha csak azt tetted, amit tenned kellett, hogy végül eljuthass idáig és itt lehess… új emberként? – kérdezem halkan. Mi van, ha ennek mind meg kellett történnie ahhoz, hogy ez a pillanat megszülethessen? Próbálom a történtek jó oldalát nézni. Nem akarom, hogy tovább marcangolja magát, épp elég szörnyűségen ment keresztül.
Az államat a feje tetején pihentetem.
Elvigyorodom. Nem láthatja. Legfeljebb a hangomból kihallhatja. Tényleg Te gyújtottad fel, Te buggyant???!!!
- Azt a faházat újraépítik. – döngöm göndörödő tincsei közé. - ...Ahogy mi is, ami köztünk volt. – igen, most már határozottan ezt szeretném. Szeretném visszakapni őt, azzal együtt, ami hajdanán köztünk volt. Régen sem voltunk rossz páros. Bízom benne, hogy menni fog. Jó érzéssel tölt el, hogy ennyire akarja, teljesen megfertőz vele. Ville egészen új energiákat áraszt magából.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 12:36 am

Néma csönd áll be. Csak rövid, de nekem pokoli hosszúnak tűnik. Mintha ólomlábakon másznának a percek, valami óra.. kattog a háttérben, és most mérhetetlenül idegesít. Mégsem engedem a szemeit. Egy pillanatra sem. Valamit várok tőle. Valamit, ami beszél nekem. Ami elmondja, jól gondolom e így. Hogy lesz e rá lehetőségem. Bár a játszótéren azt mondta... éreztem, hogy szeret, de most annyira távolinak tűnik minden. Annyira elérhetetlennek.

Aztán ahogy mozdul, rajtam is valami belső mozdulás utat vesz. Rezdülés. Rándulás? Akárhogy is, de nyelnem kell ahogy megjelenik mellettem, újra tombolni kezd az a belső feszültség. Csak most valahogy máshogy. Felfokozott félelem lesz rajtam úrrá, de ahogy odaül, mellettem, én meg felnézek a szemeibe, még nem mozdulok. Egyszerűen nem merek. Félek hogy bármit elrontok. Csak nézem őt.. A szemeit, amiket.. annyira de annyira szeretek... És ahogy a nyakam köré futnak a karjai, és megérzem a lélegzetét a hajamban, az én szemeim összeszorulnak. Most.. ebben az egyetlen pillanatban muszáj elengedni magam.
Érzem hogy megnedvesednek a szemeim. Eddig tartott... eddig bírtam.
Hogy szégyellem e?? Előtte még ezt sem. Csak ráhajolok, belehajolok a karjaiba, a nyakába, ahogy csak tudok, hogy a leginkább érezzem, és abban a pillanatban a háta mögé fonódik az őt kényelmesen elérő kezem.
Muszáj beszívnom az illatát....

Ez a pillanat.. soha nem hittem hogy elkövetkezik. Hogy még érezhetem. Eszembe jutnak az elmúlt idők.. A tombolással, bőgéssel töltött órák, és nem tudom azt mondani hogy megérte. Hogy ennek így kellett történnie. Történhetett volna máshogy.
Csak mély, és mélyre hatoló levegőt szívok be, mélyen a bőre illatából.
És ez megnyugtat.. Némileg megnyugtat.
Csak halkan, kétségbeesve a veszteségen lassan engedem ki.

- Szívesen kihagytam volna minden hülyeséget.. - a hangomon hallani. A könnyeket. De nem érdekel. Most nem érdekel.
Újabb néma és képtelen perc áll be, ami után mégis megszólal. Újra. És ahogy beszél, lassan de biztosan, a helyére rak mindent.

Talán hosszú percekig nem válaszolok. Talán csak nekem tűnik úgy, lehet alig néhány másodperc az egész. De lefűzőm a hátáról a karomat, és az ujjaim a felkarjára fonódnak, csak hogy egy kicsit, csak egy egész kicsit hátrébb húzódhassak tőle. Csak hogy belenézhessek a szemeibe.
Látnom kell...

- Szeretlek... - csak ennyi sikerül. Egyelőre. És ahogy bal kezem az arcára simul, ujjaim belefonódva tovább a hajába a füle mellett, csak ha érzem hogy enged nekem, nem emelkedem, csak ha ő hajol és enged, akkor eresztem a számra csak egy rövid, és megnyugtató csókra.
Én vagyok az aki nyugodni akarok...
Muszáj megnyugodnom.
Nem veszíthetem el.



A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 31, 2020 3:24 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 8:38 am

Ilyen erősnek és eltökéltnek még sosem láttam. Azt hittem... mérget mertem volna rá venni, hogy már nincs hatással rám, de valamit mégis megmozdított bennem.
A színvallás, az őszinteség, a hibáinkkal és az önmagunkkal való szembenézés már hogy lehetne gyengeség?
Megdobogtatja a szívem, és ez engem is meglep. Azt hittem, már nem érzek iránta semmit, de ez merő önámítás. Az az egy hónap pokoli hosszú volt nélküle, de nem volt elég hosszú ahhoz, hogy írmagostul kiirtsa belőlem, amit egykor iránta éreztem.
És most, hogy itt van a mellkasomon, ahogy belehajol az ölelésembe, ahogy a hátam mögé kúszik a karja… Beleremegek, a vér lüktetni kezd az arcomban. A bensőmet elönti valamiféle rejtélyes forróság, ahogy a testem összes sejtje egyszerre kezd emlékezni az érintésére. A hajának az illata az orromban játszik.
„Szívesen kihagytam volna minden hülyeséget..” - döngi.
Remeg a hangja, kihallom belőle a valódi megbánást és fájdalmat. A könnyeket.
- Semmi baj... – suttogom lágy hangon, miközben belemosolygom a tincsei közé.
Egyik tenyerem az arcára simul, és a hüvelykem megcirógatja a bőrét.
- Semmi baj. – erősítem meg, s az arccal rádőlök a feje búbjára.
Nekem sokkal inkább számít az, hogy most itt van. A sok átbőgött éjszaka után is erre vágytam…
Ráadásul egészen új emberként jött el; a felnőtt férfit látom benne; az erőt és bátorságot.
Az a hatalmas változás, amin egy olyan ember ment keresztül, mint ő, ritka, mint a tízezer évenkénti bolygóegyüttállás – épp ezért értékelni kell, őt is és a fáradozásait is.
Hosszú csend üli meg a nappalit, aztán egyszer csak mozdul, és a karja lefonódik rólam, másik kezével pedig megfogja a felkarom.
Elengedem, hadd húzódjon el, de aztán felém fordul, hogy felpillantson rá. A tekintetünk találkozik és összekapaszkodik.
„Szeretlek...”
Nagyot nyelek.
Bárcsak mondhatnám neki én is, de most még nem tehetem. Nem akarom, hogy üres szóként hangozzon el a számból. Át akarom érezni a jelentését, azt akarom, hogy őszinte legyen, amikor újra kimondom. Csak egy kis idő kell ehhez…
Inkább lehajolok hozzá, ahogy a tenyere az arcomat érinti és az ujjai a hajamba fésülnek. Értem a hívást, engedek neki. Én is akarom...
Lassan ereszkedem lejjebb, és közben behunyom a szemeimet. A szám gyengéd puhasággal tapad az övére, óvatosan mozdul és tapogat, ismerkedve, felfedezve, újraélve.
Ville türelmesen, finoman csókol, az ajka meleg és nedves, én pedig hosszú, elnyújtott percekig kóstolgatom. Bódítóan kellemes, és nem akarom, hogy abbahagyjuk.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 3:56 pm

Az ajkai készségesen válaszolnak. És ez megdobogtatja a szívemet. Érzem ahogy döng a mellkasomban, ahogy siet, és bár egy kósza csóknál nem is reménykedtem többen, ahogy újra fonódik az ajka, nem engedem el. Lassú vágyakozás lesz rajtam úrrá. Vágyva az ízére... Vágyva a mozdulataira, vágyva a lelkére. És ez pokolian kikészít.... Azt mondtam leszek. Azt mondtam kimért és csendes. Úgy terveztem, nem török rá, nem engedek a belül tomboló tűznek, de az egyre inkább utat tör. Vajon meddig leszek képes ellenállni neki!??
Ahogy fordulnak az ajkai, az ujjaim egyre feszesebben marnak a haján. Nem szorítom - remélem - de kell valami kapaszkodó. Kell hogy tudjam hol a vége, hogy mikor kell megállj mondanom. És talán... ha enged, ha továbbra is készséges, másik kezem is vitába száll, felfűződve a fejének másik oldalán, hogy már hozzá emelkedjek, és emeljem őt is, magammal, felálljak.. és őt is felállásra kényszerítsem, hogy hozzásimuljak a testéhez. Teljesen..

Nincs ebben szexuális felhang. (a francokat.. ) Minden ami játszik, csakis a lelkem. Csakis az érzés, hogy újra a karjaimban tarthatom.. végre.. és hogy én mennyire, de mennyire vágytam már erre...
Muszáj hogy minden ízében érintsem. Hogy felfogjam. Hogy végre ittvan velem, és teljesen megbolondít az érzés. Végeláthatatlan álmok válnak most valóra. De olyan igazian.. Valóságosan. És én szeretném kiélvezni minden percüket.
Amíg csak megtehetem.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Szept. 18, 2020 1:31 am-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 4:34 pm

Valamiféle varázsporos kábulaton túlról érzékelem, hogy Ville feláll és magával emel. A testem önkéntelenül, automatikusan reagál, nem vagyok teljesen tisztában a tetteimmel, csakis az ajkairól érkező csókokra figyelek, azok töltik ki az agyam. Mintha a külvilág megszűnt volna.
Ville itt van… ITT VAN!!!
Mintha csak most kerülnék igazán tudatába Ville jelenlétének, a hosszú hiányérzet után.
Valóság. Fizikailag tapintható valóság.
Forróság száguldozik bennem a fejem búbjától a talpamig, ahogy fölém magasodik, két tenyere az arcomon, és a teste rásimulva az enyémre. Érzem őt magamon. Beleborzongok.
Tíz körömmel kapaszkodom meg a csípőjén a ruhájában, ahogy az arcomat felé fordítva viszonozom az ajkai kedvességét.
Enyhén a másik oldalra billentem a fejem, hogy ebből az irányból is megkóstolhassam a száját. A nyelvem kíváncsian, bátortalanul de előmerészkedik, és megnyalintja. Közben apró, halk, forró sóhaj szökik meg a torkomból.
Csiklandósan bizsereg a legutolsó hajszálam is az izgatottságtól, a... boldogságtól.
Ville itt van!
A gondolat szinte megrészegít; hirtelen annyira fellelkesedem tőle, hogy az ajkaimat óhatatlanul is erősebben préselem a szájára, és finoman rámarok az alsó ajkára.

_________________

The darkest corners of my mind are yours…
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 6:34 pm

Érzem a testében... De az is lehet csak én képzelem bele. Már semmirese számíthatok. Van hogy megcsalnak az érzékeim, de érzem belőle a feszültséget. Mégis akarom érezni. Akarom hogy feszült legyen. Hogy felkavarjam, ugyanúgy, ahogy ő engem, mégse vagyok biztos semmiben sem.
Egész míg az ujjai belém nem kapnak a derekamon. Akkor válik minden igazzá... Valóságosan simul meg a másik kezem is az arcán, érezni akarom... élvezni... ahogyan régen.. Mégis valami visszavonuló tamtamot fúj a fejemben.
Csakhogy...
én meg képtelen vagyok engedelmeskedni neki.
A nyelvem vad szánkázásként kúszik át hozzá, ahogy az övé is megmerészkedik. Hogy nem kéne?? Valószínűleg nem. De képtelen vagyok, muszáj éreznem, és ellenállhatatlan az érzés. És amikor ő is a számba harap, elpattan az az utolsó húr is. Vége mindennek.

Kérlelhetetlen átokként fut le az arcairól mindkét kezem, és hirtelen kap a feneke alá. Az ölembe emelem. Még csak.. Miközben egyre vadabbul csókolom és nem tudok megálljt parancsolni az érzésnek.
Hagyom hogy a lábai a derekam köré fonódjanak, már ha megteszi, és nem állított le, fél kezem végigsimul a fenekén, ahogy a másik még mindig erősen tartja az ölemben, és ekkor, csak ekkor villan meg egy épeszű él.
Hirtelen tépem el magam.

- Teljesen felkavarsz.. - már lihegek. Ha akarnám se tudnám takargatni előle. - Ne haragudj... - a szemeim keskeny réssé fűződnek össze, de még mindig nem tudom letenni. Nem tudom hátrahagyni. Csak ha ő kér meg erre...
Különben...

... különben folytatom...

_________________

I know where I belong

Ville Deadman Wallow

Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 7:44 pm

Ville ajkai egyre vadabb ütemet diktálnak, és magam is meglepődöm azon, mennyire nem bánom. Sőt. Az a különös érzésem támad, hogy tényleg visszakaptam őt. Kicsit megkésve, de teljesült egy pokoli fájdalmakkal járó kívánságom.
Élvezem, egyenesen odavagyok azért ahogy csókol, ahogy a nyelve újra és újra mohón átcsúszik a számba, hogy követelje az enyémet.
Ahogy a hátsóm alá nyúl, reflexszerűen már fonom is a karjaimat a nyaka köré, hogy megkapaszkodjam benne. Erősen. Tudom mit akar. És én is ezt akarom.
Könnyedén, határozottan ölbe kap, a szám az övén táncol közben is, és a lábaim már kulcsolódnak is a dereka köré. Szorosan.
Most állítsam le? Most zavarjam el? Hát hülye vagyok én? Végre testet öltött a férfi, akiért átbőgött éjszakákon át betegesen ácsingóztam.
Olyan vadul viszonozom a csókját, ahogy csak tudom. Kibaszottul jól csókol… Hűűű az anyját…! Apuci visszatért!
Élvetegen sóhajtok bele a szájába, ahogy az ajka és a nyelve az enyémet gyötri. De aztán egyszer csak elválik tőlem, elhúzódik és keserves, kellemetlen űrt hagy maga után.
Nagy nehezen felnyitom a pilláimat. Az orális élvezettől kábán, értetlenül pislogok rá. Az arcába. Innen, centikről tőle. Az agyamon köd.
Most meg mi van…???
Az ajkaim lüktetnek, a nyelvem bizsereg, érzem rajta Ville ízét.
„Teljesen felkavarsz.. Ne haragudj..”
Cöh! Pont ő mondja? Vagyunk még itt egy páran felkavarva...
Liheg. Én is zihálok. A szívem a mellkasán ver rendezetlen tamtamot – én érzem magamon az ő szívverését, ő is érezheti az enyémet.
Nyelek egyet.
- Neeee merészelj bocsánatot kérni... – döngöm sötéten, halk, fenyegető hangon, miközben a szemeibe nézek.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 8:26 pm

És beindult... Megindult... érzem benne... Mégis az a fejemben száguldozó él kérdéseket tesz fel: Jó ötlet ez??
Ki a búbánatos faszt érdekel!!
Tudom hogy akarja... Ő is akarja... Érzem benne..
Mégis az a lassan kitárulkozó él szemernyi szót kap a lángoló tűzben és sikerül eltépni magam.
Csakhogy... Csakhogy kérdezzek... Valami olyasmi... Azthiszem...

És ahogy válaszol, a szemeim percekbe varrva csak futtatom a szemei között a tekintetem.
És megszületik az elhatározás...

A szám úgy kap vissza rá, mintha hetekig hiányolta volna. Évekig. A hiányában létezett, és ahogy a testem mozdul, fel se tűnik ahogy vele együtt lépkedni kezdek, be egyenesen a hálószobájáig.
Lassan terítem rajta végig. Az ágyán. De nem engedek belőle. Nem engedem el, a feje mellett támaszkodva meg, csak feltérdelek a két oldalán a lábaim közé véve és csak tépem tovább a száját. Feszesen... És ahogy az ajkaim lecsúsznak a nyakán, nyelvemmel már ott kóstolva végig, egyik kezem elengedi a feje mellett, hogy beutat keressen a felsője szélénél a derekán, és végigsimítson a forró hasán.
Aztán hirtelen tépje le.

Akárhogy.
Ahogy sikerül.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 31, 2020 11:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 9:03 pm

És újra vadul megcsókol. Nem is ő lenne, ha nem tenné.
Ugyanolyan szenvedélyesen és kiéhezve habzsolom, harapdálom a száját, mint ahogy ő az enyémet.
Talán még bele is vigyorgom a csókcsatába.
Fel sem fogom, észre sem veszem, hogy megindul velem. Csak pár lépés után. Kitartóan kapaszkodom benne, csüngök rajta. Először azt hiszem, hogy a kanapé a cél, hogy ott majd leejt, de nem. Tovább baktat velem, be a hálóba. És csak akkor kattan be valami, amikor leterít hanyatt az ágyra és fölém kúszik.
Elengedi az ajkaimat, és áttér a nyakamra. A nyelve csiklandoz. Isteni érzés... Egészen feltüzel.
Ó, anyám!
Vadul zihálok alatta. Kinyitom a szemeimet, és kétségbeesetten kapaszkodik a tekintetem a mennyezetbe.
Lebénít a bennem dúló háború; a testem kívánja, az eszem meg közben azt súgja, ne kapkodjuk el.
Forró tenyere becsúszik a felsőm alá a hasamra, erre felnyögök. Jézusom!
A testem vágyakozva hullámzik, mocorog. Akarom. De nem szabad. Túl gyorsan történik...
Aztán mégis sikerül erőt vennem magamon, az ész győzedelmeskedik az eszelős testi vágy fölött.
Még mielőtt letépné rólam a fölsőmet, elkapom a csuklóját.
- Ville… Kérlek várj... – szaggatottan beszélek, miközben levegő után kapkodok.
Az arcom vörösen ég, lángol. Az ajkaim megduzzadva piroslanak az arcomon, a szemeim kívánalomtól csillognak.
Ha rám néz, nehézkesen, de folytatom.
- Ez… Ezt… Most te… ne haragudj... Nem mintha nemakarnám,mert… de… Csak… csak… Húúúúú... hatalmas levegőt veszek. Meg kell nyugodnom.
A tekintetem az arcát pásztázza.
- Szeretnék veled lenni… Tényleg... – bűnbánóbban már nem is pilloghatnék rá. - Csak… adj egy kis időt… ehhez. Kérlek. – kiszárad a szám, nyelek egyet. Remélem nem bántom meg.

_________________

The darkest corners of my mind are yours…
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeKedd Márc. 31, 2020 11:59 pm

És ő is zihál... A hangja a fülemben... vad, fékezhetetlen cselekedetekre sarkall. Az agyam elborult... Már teljesen... Ha tudnám mit is csinálok, mit művelek, én magam vágnám magam pofán. De a testéből áradó hő... a benne játszó forró élvezet, és az is hogy érzem ő is akarja, mind apránként viszi előre a lépéseket, és én képtelen vagyok gondolkodni. Képtelen vagyok végiggondolni...
A következményeket.
A teste táncol.. ismerős zeneként járja az ütemeket, és az enyém bőszen válaszol rá... Ahogyan régen... Sosem tudtam ellenállni a belőle áradó zenének...
A kezem mohón falja végig a bőrét... A hasának forró ívét érzem a kezem alatt, amikor...

A következő perc kizökkent. Már az a mozdulat is ahogy a kezemre kap. Villámcsapásként szalad át a fejemen, tör be, ránt vissza, tisztít ki mindent.
Aztán a tudatosulás...
És ahogy még mindig a szemeibe nézek, vadul lihegve, már tudom. Elbasztam megint...

Az utóbbi szavai már akkor érnek, amikor lefordulok róla. Elvetődök az ágyon. Mellette. Szemeim a plafont pásztázzák, lihegek, de figyelek. Minden szavára figyelek. És tudom.. Tudom.. tudom.. tudom...
Elbasztam.
Szemeim résnyire szűkülnek, és ahogy a szemöldökömre kerül a jobb kezem, ujjaim gondterhesen dörzsölnek rajta végig...

- Tudom... tudom.. tudom.. tudom... - már hangosan is kicsuklik. - Tudom. - igaza van. - Ne haragudj.. - próbálok... próbálok értelmet keresni az egészben, de valahol van is értelem. Mélyen.. legbelül.. Pokolian vágyom rá. De ennek nem így kell történnie...
(Azthiszem.)

Nagyot sóhajtok, és igyekszem leengedni a gőzt. Azt a gőzt amit a múlt szele generált a fejemben, és akkor... ha ő még nem hajolt fölém, csakis akkor fordulok felé, hogy belenézhessek a szemeibe.

- Sajnálom... - és a szemeim őszinteséget tükröznek.

- Nem akartam hogy.. - de itt vége. Egyelőre. Egyelőre nem tudok mondani más indokokat. Nincs indokom. Egyedül csak hogy megveszek érte.
De nem figyeltem eléggé...
És ez az én hibám.
A kérdés megbocsájt e.
Megint...



A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Aug. 11, 2020 12:18 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

October Soininen Wallow

October Soininen Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼



Job : a Slaves of Hell női vokálosa
Location : Still in the galaxy
Posts : 1550

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeSzer. Ápr. 01, 2020 2:48 pm

Felém fordul, én pedig szélesen rámosolyodom.
Neeeeee… Ne már pánikoljon, hogy valami rosszat tett.
- Ne viccelj. Semmi gáz. Én is akarom, csak… nem most, és nem így... elkapkodva. - magyarázom belepirulva. Ez van, tényleg szeretném; el tudom képzelni, hogy egyik este hatalmasat szeretkezünk az újrakezdés örömére. - Lécci, ne hibáztasd magad... Én is épp úgy benne voltam... - zavaromban megköszörülöm a torkomat.
Nagyon sóhajtok. Meg kell nyugodnom. Ville jócskán feltüzelt, amit alig negyed órája még nem gondoltam volna, hogy lehetséges. Mint kiderült, a bűvereje még megvan és nagyon is hatékony. Most azon a ponton vagyok, hogy tökre megmásznám – szörnyű vagyok. Tegnap még Allennel voltam, ma meg már Ville… Szükségem van egy kis nyugalmi időszakra, míg normálisan zöld ágra vergődöm Allennel és rendeződik a kapcsolatunk, csak utána leszek képes igazán Villere koncentrálni. Ez így lenne fair mindkettőjükkel szemben. Ez már lassan poligámia, amit művelek.
A döntést már meghoztam. Életem legnehezebb döntése volt. És Allennel ezt át kell vészelnünk.
Azon gondolkodom, hogy talán el kéne mondanom Villenek, hogy ha csak rövid ideig is, de volt valakim. Nem akarok hazudni neki. Viszont lehet, hogy az igazsággal csak megbántanám. Ráadásul… ha rájön, hogy Allen az a valaki, a jövőben tuti nem nézné jó szemmel a találkozásainkat. Nem akarok problémát ebből, nem akarom, hogy eltiltson Allentől, nekem ő továbbra is istentelenül fontos, és nem vagyok hajlandó leépíteni a barátságunkat.
Egyelőre azt hiszem, jobb, ha hallgatok.
Észre sem vettem, hogy elment a délelőtt, és konkrétan lekéstem az ebédidőt. A gyerek erre szépen lejárat; hangosan belegyomornyikordul a szoba csendjébe. A bentlakásos törpém jogosan panaszkodik, amiért csak a szexen jár az eszem, de erről is ő tehet.
- Nem vagy kajás? – tudakozódom Villetől - Meghívlak egy mirelit pizzára. Ígérem, nem lesz olyan rossz, mint amilyennek hangzik. – magyarázom elvigyorodva, és ha elfogadja a meghívást, lekászálódom az ágyról, hogy kimasírozzak a konyhába, és bevágjam a sütőbe az említett pizzát.
Vissza az elejére Go down

Ville Deadman Wallow

admin
Ville Deadman Wallow

WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼

admin

Job : A 'Slaves of Hell' rockzenekar frontembere
Location : mindig máshol
Posts : 2032

TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitimeSzer. Ápr. 01, 2020 5:44 pm


Igaza van... Csak ez az egy jár a fejemben. Igaza van, mindenben. És nehezemre esik ezt bevallani.

"elkapkodva"..

A fejemben jár az az általa említett szó. Igen, én is valami ilyesmit érzek. Ez az ami végig ütlegelt, ott belül, a forró ködöt képtelenül kikerülve csak nem vettem erről tudomást. Mert olyan jó volt... Olyan természetes. Ismerős, mégis ismeretlen. Régi hangulatok felfokozott fénye, és talán hálás vagyok amiért leállított. Nekem nem biztos hogy ment volna...
Még mindig nem bízhatok magamban....

Hirtelen zaj riaszt ki, amire hirtelen automatikusan felé nézek. Idő amíg leesik mi volt az, a kedélyek már gyengültek, SŐT, ahogy tudatosul az előbbi hang forrása, a számra hosszú vigyort is húz ki. De először nem szólalok meg. Ő az aki beelőz, de aztán...

Nem igazán gondolkodok, mégis kivárom a kellő hatásszünetet.
Jól esik ez a kis közjáték. Itt, vele.
Olyan ismerős...

- Hát lehet egy ilyen ajánlatnak ellenállni?? - vigyorgom, de aztán már fel is tápászkodom magam, és ha hagyja nekem, a kezéért nyúlok, hogy, felsegítsem.
Alig távolsággal követem a konyháig.
Útközben... megmutatkozik a tüdőmben hogy jó lenne.. jól esne egy cigarettát is elszívni, de aztán mégis leteszek róla.
Az hogy itt van velem, felülír minden mást. Hogy itt lehet... Hogy én lehetek itt. Hogy érezhetem. Az illatát.. a lényét, az emlékét. Ugyanaz az ember lehetek. Aki mellette voltam. Csak egy... felújított verzió.
Legalábbis én hiszek benne.

Leülök, az asztalhoz ahol van, és máris más emlékeket gerjeszt. Már a messzibe esett az az utolsó nap, sokkal inkább tör fel az a pillanat, amikor itt aludtam vele. Az első éjjel... Amikor félt, befüvezett, aztán a kádban együtt fürödtem vele. Az életem egyik legmeghatározóbb pillanata volt. A másnap reggel. Amikor együtt reggeliztünk, és amikor eldöntöttem az este jégre megyek vele. Csak akkor ezt még nem tudtam...

Elmosolyodom magam elé az érzésre...


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Ápr. 01, 2020 7:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

Ajánlott tartalom



WHAT HAPPENS IN VEGAS
▼ STAYS IN VEGAS ▼




TémanyitásTárgy: Re: Home alone - Vé & O.   Home alone - Vé & O. Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 

Home alone - Vé & O.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 14 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 7 ... 14  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Las Vegas :: ∷ Játéktér ∷ :: belváros-