Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Alig húsz perce gyalogolok és már elegem van. Nem is értem miért indultam el, maradhattam volna a kocsiban is, de nem tudok a fenekemen ülni. Persze mindig van az a pillanat amikor azt hiszed már nem lehet rosszabb, és akkor az élet rád cáfol. Így vagyok ezzel én is. A sivatag kellős közepén, ahol közel s távol már nincs semmi csak a pusztaág, már a kocsimat sem látom ha visszafordulok, és elkezd esni az eső. Ilyenkor mindenkinek eszébe jut egy kérdés, jogosan, hogy : Miért én? Mit vétettem, hogy ezt érdemlem? Ja, hogy ez már kettő volt, nem számít, rohadtul elegem van a mai napból. Tegnap reggel még nagy lelkesedéssel indultam haza egy kisebb összejövetelről ahol újabb technikákkal gazdagodhattam a tetoválás terén, úgy félúton megszálltam egy panzióban, a java még hátravolt de töretlen jókedvvel néztem a sivatagi út elébe. Nem kellett volna, az összes létező isten összeesküdött ellenem.
Persze egyetlen autó sem jár erre pont most amikor kellene, egyik irányba sincs semmi a közelben, benzinkutat már jóval azelőtt elhagytam, hogy a kocsim felmondta volna a szolgálatot, de amúgy sem számított volna. A semmi közepén vagyok teljesen magamra hagyottan és képes vagyok gyalogolni az esőben. Újabb húsz perc után már minden mindegy, teljesen eláztam, a hajam csapzottan hullik az arcomba, a cipőm, amit nem távgyaloglásra terveztek feltörte a lábam és minden lépésnél cuppogó hangot hallat, éhes vagyok és csak egy palack vizem van. Vízből nem kell több. Próbálok nem gondolni arra, hogy a legpocsékabb horrorfilmek is így kezdődnek. Tíz perccel később már hajlamos vagyok arra, hogy megtérjek és égnek emelt kezekkel imádkozom a világba.* -Istenem! Csak egy kocsit adj nekem! Kérlek! *De nem ígérek cserébe semmit, nem jut eszembe olyasmi ami elég nagy ár lenne és megtenném. Csak remélem, hogy így is…hátha.*

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Hosszú... egyenes... út... Pont a kedvencem, ésmert Gabe - a bátyám - már megint az újdonsült-régi szukájával kajtat, nem volt gyomrom végigasszisztálni az egészet, legalábbis hogy kibírjam a hányingert.
Pont.. EZÉRT!

Az út és én... Régi ismerősök vagyunk már mi ketten, a tűsötét aszfalt.. a belőle áradó forró kátrány gőze, és maga a hívogató emlék, ami folyton és szakadatlan azt juttatja az eszedbe, bárhová mehetsz... Itt.. SZABAD LEHETSZ!
És én imádtam ezt a szabadságot....

Nem is figyeltem oda mikor tapostam a gázba nyomósabban bele. Nem figyeltem mikor fut gyorsabban az út, és hogy mennyire is veszélyes üzem, ha épp beleakadok a yard egy épp, nem fánkotzabáló törtetéséhes őrébe, és vívom ki önállóan a seggembe loholó szirénát. Hogy még mindig bevihetnek?? Megtehetik. Megtehetnééék.. és akkor azonnal előrukkolnak a régi emlékek, a régi körözés, és Gabe...
Határozottan állíthatom hogy amit tőle kapnék, tutira nem tenném zsebre!
És most még ez se érdekelt...

Csak taposom a gázpedált, a kocsi motorja egyre inkább morogva a seggem alatt, már-már feszülő bikaként bőőgve, és ekkor jut csak az eszembe, hogy az az alig két hónap, amióta megvettem Phoenix-ben, még nem is adtam meg neki azt amit kíván!
Pedig kívánta ő.. Óóóó, de még mennyire, mennyei hangként most is.... megadva magát ez erőnek duruzsolta a fülembe, és én... egyre inkább felkorbácsoló az érzés...
És ekkor....

Hogy mikor értem el a már szakadó esős részre, kiesett! Az előbb még.. az előbb... De nincs is sok időm elmélkedni a kérdésen amikor valami feltűnik a távolban, valaKI.. ahogy a sötétlő folt egyre közelebb, és a sebesség...

A kocsi hirtelen csúszik meg, én meg a fékbe taposok!
HIBA!!!
Ezt akárki megmondhatta volna, a kocsi riszál, csúszik, részben oldalra fordulva a fara, én ellene tekerek, de így is.. így is..

- BASSZAMEG... - csak a fogaim között szürcsölöm, de biztos nemvagyok benne, és ha a sötét folt mozdul.. vagy ha észre se vette hogy közeledem, a gumi hatalmas csikorgásokkal a kormányt az utolsó pillanatban kapva félre, a lányt talán felborítva, talán csak egy spontán szívrohamba kergetve, alig tőle centiméterekre oldalt állok meg.

A szívem.. nekem is kihagy egy darabot. Egy ütemet biztosan, ahogy ujjaim görcsös csomókként kapaszkodnak a kormánykerékbe, és beletelik... Igen, beletelik néhány elúszó röpke percbe, amíg felfogom a történést.

Ezt megúsztam...

Újabb vonuló percek, talán az arcberendezésemet rakom helyre, nem mintha más esetben, ha okkal, zavarna egy lövedék a fejbe, de most...

Kilököm az ajtót, a rádióban még mindig a zene szól. De nem nyúlok érte... Eszemben sincs hogy kikapcsolom, csak kiszállok, fél lábbal, a fele még bőven bennvan, és a még álló, vagy akár valahol elfekvő fekete-csatakos nőt sassolom.
~~(vagy a hulláját.. )~~

Add hogy ne legyen semmi baja....

Kurvára nincs kedvem.. ÁSNI!

Pitty..

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Újabb tíz perc, vagy több, esetleg kevesebb. Az idő úgy telik, hogy nincs róla fogalmam, csak peregnek a képzeletbeli homokszemek a karcsú derekú üvegben, nem számolom. Egyre lassabban lépkedek pedig inkább sietnem kellene, de fáj a lábam és ennél jobban már úgy sem ázhatok el, már a bugyim is csurom esővíz. Viszont hamarabb vége lenne a megpróbáltatásaimnak, ha erre jönne egy autó, bezzeg ilyenkor egy sincs. Amikor még minden rendben volt a kocsimmal, hárman is megelőztek, kettő jött szemből, na igen, másfelé igyekeztek és a többiek is már túl vannak árkon-bokron. Főleg rajtam. Nem értem utol őket. *-Kérlek adj egy kocsit! Nem kell saját, csak jöjjön erre valaki, de gyorsan, mert lerohad a lábam és…esküszöm vasárnap elmegyek a templomba és gyertyát gyújtok a…aaaa…Szűz Máriának és az árváknak!*Van az baj amikor az ember lánya hívő lesz. Nem ismeretlen a számomra, hiszen a szüleimmel sokat jártunk templomba annak idején, míg el nem mentem otthonról. Azóta ez egy kicsit elmaradt, sokat kell gyónnom. Imádkozni viszont még tudok és nem is olyan rosszul, mert alig fél perc múlva autó hangját hallom az aszfalton kopogó esőn keresztül. El sem hiszem, még egy lépésnyit lejjebb húzódom, megállok és hálát mondok Istennek, a sorsnak, bárkinek aki megajándékozott vele.*-Köszönömköszönöm! * Kisvártatva kiderül, miért nem jó ha megnézzük az ajándék ló fogát, nem biztos, hogy azt találjuk a szájában amire számítunk, én sem arra számítok, hogy el leszek gázolva. Pedig….furcsa, hogy az idő egyszerre tud felgyorsulni és megállni úgy, hogy kockánként látom a filmet magam körül. Éles csikorgás hangjai jutnak el hozzám azzal a látvánnyal, hogy a kocsi, ami nem mellesleg baromi jól néz ki – imádom a régi autókat – megrázza a fenekét, csúszik mint korcsolyabajnok a jégen, leadja piruettet, majd kecses farolással megáll mellettem. Mindeközben én sikoltok, felkapom a karjaimat a fejemhez és merő ösztönből fordítok hátat az egész jelenésnek, mintha akkor nem történne velem semmi baj. És nem is történik az akut szívrohamon kívül semmi, hacsak az nem, hogy a táskámat majdnem magával viszi a visszapillantó tükör, de megadva magát az erőnek leszakad, engem is magával ránt én meg egy esetlen padödövel fejezem be a kűrömet négykézláb az aszfalton. Biztosan megőszültem, tutira fehér lett a hajam. A nadrágom már nem csak vizes hanem lyukas is térdben.* -BASZKI!...OKÉOKÉOKÉ! Még élek.*Az eső bömböl ilyen ritmusosan? Ááá nem, az eső nem tud énekelni. Mint akit csúz kínoz, úgy állok fel vagy legalábbis próbálok, de az imént a vérembe ömlött adrenalin viharsebességgel bomlik le, csupán némi fémes ízt maga után hagyva és tengernyi remegést. *-Hogy baszna meg az ég! Idióta, vakegér! Hogy kaptál jogosítványt? Árverésen vetted?*Még élek, még élek, ez jó, hallatom is a hangom, le kell vezetni a feszültséget. Most jól jönne egy pofon is, mármint olyan amit én adok. Vagy nem is….behúznék istenesen….a szépfiúnak? Pislantok. A fenébe! *

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

És csak várok. Állok. Aztán semmisem történik, nem is látom. Tényleg kipurcant??

- Jólvagy!?? - szólok csak bele a semmibe, abba a semmibe, amit rájövök, muszáj lesz a kormányt elengednem.

Csapódik az ajtó, kiszállok. Megkerülöm a kocsi orrát, és már ott is van. Egy lány. Nem tévedtem... Nagyot. És ahogy elnézem még egész jó bőrben. TÖKÉLY!
És még megis szólal. Miután feltápászkodik.

- HéHé, nem kéne a szakadó esőben csak úgy sétálgatni ilyennn .. - felé intek, de a dolog megakad. Korormfeketében van a csaj így nemigen tudom mibe kössek - .. VIZESEN! - vágom rá, és pillanatokba biztos telik mire rájövök ha akartam volna se mondhattam volna ennél nagyobb ökörséget.
Szard LE!

- Héééé.. figyelj.. tényleg nemakartalak... Kilapítani, csak.. - rántom meg a vállam, már az én tököm is csurom vizes. - .. hát útban voltál! - mert ja. Mert ígyvolt. És mert nemmintha akárhogyis, de ne töltene el azért örömmel, hogy a délutánt nem azzal kell töltenem, hogy szakadó esőben derékba törve kiássak a sivatagban egy kurva gödröt, pláne olyan mélyen ahol nem szagolják ki a coyote-ok - mondjuk erre is van már egy bevált tervem - de azért csaknem kéne ártatlanul az út szélén sétálgatni, hátha valaki céltáblának néz.
Bejött... Kis híján.

- Figyelj, tényleg jólvagy? - hajolok le hozzá.. vagy csak oda hozzá, akárhogy is van, mikor a közelébe érek, ami a biztos hogy valamiért tényleg érdekel nem e tört el kezel-lába. Nyaka...
Vagy valami amire még szükség lehet.

Mert ne mondja már senki ám rám hogy bunkó vagyok!
Még ha az is...
Néha.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Hallom én a hangokat, de vegyítve a kocsiból kitörő bömböléssel, nem minden szót értek. Különben is magammal jobban el vagyok foglalva, pislogom ki a szemeimből a még mindig szakadó eső cseppjeit, melyek néhány másodpercig megülnek a szempilláimon, látom is mindet, míg le nem pottyannak, hogy helyet adjanak a következőknek. Mintha csak bérletet adtam volna ki a páholyba. Felnézek miután sikerült visszamennem egy évesbe és két lábra állni. Hurrá! A jóképű ipse hülyeségeket beszél, a megjegyzésére kerekre tágítom a szemeimet, pedig az agyam így sem dolgozza fel gyorsabban amit mondott. *-Mégis milyen legyek a szakadó esőben ha nem vizes? Bort fakasztasz a felhőből? Baszki, az is nedves. *Viszont finom, bár nem annyira mint a Habanero. Ez nem az én napom, határozottan nem az. Főleg, hogy a második mondattal sem vergődünk egymással zöld ágra. *-Útbaaan????*Mikor dörgöljem állcsúcson?* -Nem útban voltam hanem az úton. Előtted. Pont. Merre nézel miközben előre mész? *Talán nem kellene felbosszantanom, mivel közel s távol ő az egyetlen aki segíthet rajtam, ráadásul Isten küldte, vagy valamelyik angyala, ha hihetek az imádságnak. Akkor viszont mehetek a templomba vasárnap. Oké, egy gyertya még nem a világ, meggyújtom gyorsan és már ott sem vagyok. ~Köszönöm Istenem!~*Remegő lábbal közelítek, egészen a kocsihoz húzódom, hogy megtámaszkodjak rajta, egyébként jó kocsi, szép kocsi, olyan mint egy kis dög. *-Kösz jól…vagyis annyira nem. *Tök jól vagyok, nem kell tudnia. Várok egy kicsit míg elkapja a frász, akkor könnyebben rá lehet venni, hogy vigyen hazáig. Látványosan megtapogatom a végtagjaimat, derekamat, nyakamat…az ijedtségen kívül más bajom nincs, hacsak azt nem vesszük ami az útmenti panzióban történt. A mostani állapotomhoz képest az mindent üt. Felnézek rá, remegek egy sort, azt nem kell megjátszanom, a kezem, ahogy magam elé emelem, olyan mintha belenyúltam volna a konnektorba. *-Beülhetnék? Mármint a kocsidba. Kicsi vagyok, éhes vagyok fázom. Az én kocsim meg valahol arra…*Mutatok magunk mögé, nagyot lendítve a karommal, jelezve a nagy, nagy távolságot.* …na ő nincs jól.*Mosoly, már amennyire telik tőlem a remegéstől. Ázott, könyörgő kutyaszemek, mondhatni női pillantás. Megy ez.*

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

És hápog. Okkkkkkéééé... - mély levegőt szívok a tüdőmbe, egyből visszaegyenesedve mielőtt kitör belőle a szukafrász. Vaggymi.
De nem szólalok meg. Mert MINEK!? Inkább engedem vissza a mércét mert, végülis igaza van, én mentem át rajta.
Kishíján.

Újabb kört dob a levesbe amire viszont már muszáj szemetforgatnom. Oké, egy látványos sóhaj is becsúszott, de basszameg ennyi a riadalom, ha egyben van, ne keverjük már az egészet!
Mégis végig szemmel követem ahogy fogja és megtámasztja a kocsit.
A kezét.. lábát tekeri, én meg csak figyelem, ráncolom a szemeimet.

- Akkor hívjak... mittudomén mentőt? - teszem szét a kezeimet, mert az kurvaisten hogy én azt itt nemvárom meg, sokkal inkább dobom be hátra, vagggy.. még mindig játszik az az ásó.
Mély meglepetésemre viszont mégiscsak kitör belőle valami.
Valami más...
Valami sokkal kezelhetőbb.

- Szolgáld ki magad. - intek hirtelen az ajtó fele, és ha nem kell győzködni, fogom magam és én is visszamászom a másik oldalon. Csapódik az ajtó a hátam mögött.

- Ésmost? - a rádió gombjáért nyúlok és féligmeddig lehalkítom. - Mert felőlem aztán be is költözhetsz, ahol egynek van hely ott kettő is elfér - dőlök vissza, intve a hátsó részen dekkoló pizzásdoboz kötegre, hamburgeres és sültkrumpliszacskókkal körítve amit úgy az elmúlt egy hétben valahogy nemsikerült teleportálnom. Kényelmes.
Vagy legalábbis eddig nem volt aki valagba rúgjon.

- Ha meg kaja kell.. - lököm fel magam az ülésből félig kikanyarodva és a halom alatt középen turkálni kezdek.

- Meg is van. - megszagolom, mintha még élne! Alig egy fél órája ettem. - Ha nincs ló.. - nyújtom felé a még mindig remek illatokban játszó hamburgert aminek csak úgy max a felét rágtam le, mert a harmadikat már nem tűrte a belügy.
Kell-nemkell!??

És csak nézek rá.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Két lehetőség áll fenn egy hasonló helyzetben, mikor egy férfi és egy nő egy nem túl kellemes módon összetalálkozik. Az egyik az, hogy a pasi felháborodva hisztizik egy sort amiért nem lett értékelve a „jóindulata”, majd faképnél hagyja a nőt, a másik, hogy befogja a száját, mély hallgatással adózik az amúgy általa kezelhetetlen szituáción, imádkozik magában, hogy gyorsan legyen vége és inkább segít, mert akkor hamarabb szabadul. Esetünkben ez utóbbi kerül terítékre, megjegyzem nem is vártam mást. Elég pasival beszélgetek nap mint nap, még mindig nagyobb arányban jönnek a bőrükre varratni mint a női nem, és van tapasztalatom ahhoz, hogy könnyedén meg tudjam különböztetni a magát dominánsnak képzelőt a „vaj van a fülem mögött” visszakozót. Ehhez már csak pici adalék, hogy ő lapított majdnem ki engem és reméltem némi lelkiismeret furdalást is. *-Dehogy!!! Kell a fenének. Megállapítják, hogy nincs semmi bajom az ijedtségen kívül?*mert tényleg nincs, még a táskám szíja sem szakadt el, csak magával rántott, megütöttem a térdem….kiszakadt a nacim. A fenébe! A kedvenc nacim volt. Legutóbb a vadiúj piros kabátom esett áldozatul egy túszejtésnek és egy gránát robbanásnak. Lehet ezt még fokozni? ~Nem akarom tudni!!!~*Gondolom sürgős gyorsan az emlékhez az újabb kívánságot. Az eső észrevétlenül csendesül, a cseppek már kisebbek de még mindig csorog a víz a gerincem mentén le a fenekem két pofija közé. Anyám minden bizonnyal levetkőztetne, száraz ruhát adna rám, forró teát nyomna a kezembe és sápítozna, hogy „Meg és fel fogsz fázni. Igyál, melegedj!” Nekem egyelőre az is elég, hogy ne ázzak, mielőtt még a kérdésemre igent mondana – vagy mást – már nyitom is a kocsi ajtaját és bedobom magam az ülésre, alaposan eláztatva azt.* -De rendőrt hívhatnál, az jó lenne. *Ha van térerő, nekem nem volt, igaz azt a helyet már vagy húsz perce elhagytam, de ha itt már van, én úgysem tudok mit kezdeni vele. A telefonom lemerült és nincs nálam a töltő, a kocsiban maradt ahol a csomagom is, remélem nem ázik el és nem lopja el senki. Hátranézek a lakra, elhúzom a szám egy bizonytalan mosolyra. *-De rendes vagy! Hol a mosdó?*Ja, hogy kint…mutatok az ablakon túli, nedves világra felismerést színlelve. Ne legyek hálátlan ugye? Van humora. S nézem ahogy a „konyhában” matat. Meg a fenekét. Előrehajolva. *-Kell. *Elmarom a szénhidrátba csomagolt fehérjét, megszagolom, frissnek tűnik a többihez képest ami a spájzban van. Egy óvatos harapás, aztán jön az élvezet ahogy a gyomrom már megsejti, hogy lesz betevője. Pici élvezettel teli nyögdécselés hagyja el a torkomat. Már csak egy Habanero hiányzik. *-Rumod is van?

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Vagyis nemkellmentő. TÖKÉLY! Na de akkor mégis mi a tökömet akar??
Sokat viszont nem kell várnom, mondjuk.. mert csak kiszalad az a cérna nekem meg nincs ellenvetésem, vagyis nemSOK, nem nézem ki belőle hogy azafajta ragadozó némber, aki ahhoz hogy körömmel kivájja a szemeimet, először biztonságos terepre navigál.
Neki biztonságos...

Ami a biztos, viszont.. hogy önálló a kicsike, mert már benn is van! Mire egyáltalán kinyitnám a számat. Hátakkor... partnerség!
- lököm ki a következő gondolatot, amikor én is visszakerülöm a kocsit és én is beszállok.
A következő viszont abszolút nem számított menet.
Rendőrt!??
Ide!!??

- Mi a szarnak ide rendőr!?? Letartóztatsz? - villantom a guvadt szemeket, de mivel akkora gyökér nem vagyok, máris túrom fel a hegyeket. Voltittmég... valahol...
És meg is VAN!
Az orra alá tolom a még szinte gőzölgő hamburgert.
Egy pont ide.
Oda meg az, ahogyan felnyög!
Elnyomott vigyort színlelek.

- Ez nem all inclusive ellátó, de mondhatod hogy szerencséd van. - kihúzom az ajtóoldali zsebből a még félig tele sörösüveget, és egyszerűen a képébe nyomom.

- Egyéb kérés? Egy út Miami-ba, vagy akár az Antillák? - tök komolyan kérdezem, az arcomon egy fia ránc se gyűlik. Az eső viszont alábbhagy. Hurrá! Alkarral letörlöm a víztől csöpögő fejemet, újra mehet a rallyzás. Csak épp nem egy mellettem ülő csomaggal.
De kell a változatosság!
Ezért fogom magam és újrakérdezek.

- Szóval??

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*A kérdés jogos. Tényleg minek ide rendőr? Az ő szempontját megértem, nem történt semmi különös, jól vagyok, a kocsijában sem esett kár, de a tócsányira kerekedett szemeken meglepődöm. Nem is válaszolok azonnal, a fenekét nézem meg alaposan, majd a szénhidrát bomba ízével vagyok elfoglalva. Némi kéjes nyögdécselés után, immár összeszedetten nézek rá és elpanaszolom a velem történteket. *-A kocsim lerobbant két benzinkút között, a panzió amit magam mögött hagytam eléggé deficites volt ha azt vesszük, hogy kiraboltak. A pénztárcám és az irataim eltűnését viszont csak akkor vettem észre mikor a térerő nélküli telefonomon fel akartam hívni az autómentőt, vagy akárkit aki segítene. Azóta a telefonom lemerült. Még a kártyámat sem tudom letiltani, mire hazaérek, kipucolják a bankszámlámat. *Mivel nem a helikopteremet hagytam az út közepén, gondolhatja, hogy az a kevés is számít amit még a magaménak tudhatok. Már kidühöngtem magam, átrendeztem az út menti kőhalmokat, és mivel úgy sem számított sokat, belerúgtam a kocsi kerekébe, megjegyzem nekem jobban fájt. A sör is amit rum helyett kapok, de ajándék táltosnak ne a varázspálcáját nézd. A szerencse emlegetésére kérdőn nézek rá. Mi ebben a szerencse? *-Ja! Te vagy a szerencsefia.*Belekortyolok a sörbe, leöblítem vele a hamburgert, mondjuk ha már sör, lehetne picit hidegebb is. A fejemet hátradöntve élvezem, hogy legalább kaja van a gyomromban és némi alkohol aminek leginkább placebo hatása van, feltéve ha nem alkoholmentes sör. Vetek is egy pillantást az üvegre, mielőtt a frász jönne rám érkezik az újabb kérdés ami már jobban a lényegre tapint.* -Vissza a kocsimhoz, utána Las Vegas…*Tök komolyan mondom, ahogy ő képes volt rezzenéstelen arccal ajánlatot tenni - bár ha szigorúan vesszük nem mondta ki, hogy el is visz – úgy én is tudok válaszolni, de aztán anyám nevelése előkúszik a semmiből. *-Kérlek. *Picit mintha feszült lenne, rámosolygok, hátha használ. Feleségül nem fog venni, de a fuvart bevállalhatja.*

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Szar.. nap. Megesik. Kivel ne esett volna még meg, de így jár akiiiii....

Betermeli a hamburgert, vagy legalábbis egy részét, és még a sör se büdös, pedig húgymeleg, de bocccs, a jachtomon hagytam a hűtőszekrényt!
Beindítom a motort, csendesen morog az alapjárat. Viszonylag.. csendesen. Kinn a semmi közepén, én meg összegzek.

- Szóval akkor a kocsid.. Vegass.. és a zsaruk!?? - ilyen ütembe. De mielőtt még élesre fognám a kormányt, emlékszem valami lerohadt szar mellett eljöttem, megemelkedem az ülésben, félig, és kitúrom a farmerzsebemből a telefont. Eldobható, de jóleszez!
Felé nyújtom.

- A bankszámládnak! - nézek a szemeibe, és ha elveszi, már azonnal taposom is a gázpedált. Éles fordulat balra. Nagy a dög, csak kettőből fordulok meg, így is felkaparódik az alig nedves sivatag pora. Mégis egyenes az a visszaút.

- Tényleg bocs hogy majdnem átmentem rajtad.. - csak ha néma a csönd, egy idő után, csak akkor nézek rá. - Mentségemre rohadtul nem láttalak. - vissza előre, az esőnek már nyoma sincs. Úgy ahogy jött, eltűnt már a semmibe.

Mintha ott se lett volna.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

-Ebben a sorrendben jó lesz, köszi.*Még bűbájosabb mosollyt vetítek felé, de szigorúan összezárt ajkakkal, ki tudja mi ragadt a fogamra vagy közéjük és ebben benne van a másik kérdés is; mi van a hamburgerben? Ízre normális, hétköznapi hamburger, sajt nélkül, a megfelelő szósszal és salátával. Szóval a zöldje még csinálhat nem kívánatos fogpiercinget az amúgy formás, fehér kerítéslécekre. Az pedig roppant kellemetlen lenne. Úgy tűnik minden elintézett lesz, a szerencsétlenségbe a pasi úgy tündökölt bele mint fénysugár a viharfelhők közé. Még egy telefont is kapok, amivel egyelőre nem sokra megyek, lévén nem tudom fejből a bankszámlaszámomat, sem a kártyáét. Talán névre, címre és még ki tudja milyen személyes adatra hajlandóak lesznek. Az már más kérdés, hogy mibe kerül majd mindezt visszaállítani.* -Örök hálám! *Nézem a telefont és azon merengek mi lehet a bank száma. Mert ezt sem tudom, minden a telefonomban van, amit nem tudok bekapcsolni akkor sem ha a kezemben lenne. Inkább magamhoz veszek még egy falatot a hétköznapi hamburgerből miután sikeresen vettük a kanyarodás akadályát, én meg az oldalsó szélvédővel való koccanást. *-Szerencsére csak majdnem. *Ha nem lenne ott ez a szó, felesleges lenne bocsánatot kérni, mert már úgy sem hallanám. „Bocs, hogy átmentem rajtad.” Mondá` Szent Péter a mennyország kapujában azzal, hogy lent az a jóképű srác üzeni. *-Na igen, biztosan teljesen beleolvadtam az esőbe. *Lenyelem a falatot és megpróbálkozom a tudakozóval. Lebonyolítom a hívást, megtudom a bank számát amit némi fondorlatos mutatvánnyal sikerül is leírnom a táskámból előkotort szemceruzával egy papírzsepire. Olybá tűnik, hogy az eső csak az én szerencsétlen helyzetemet óhajtotta fokozni, mert most, hogy már tető van a fejem felett, mi több az egész testem biztonságban van, már nem akar esni. Kieste magát. *-Egyébként merről merre és miért? Csak úgy céltalanul vagy eltérítettelek?*Jó tudni, hogy mennyire legyek hálás. Ha nincs más dolga még meg is köszönheti nekem, hogy kalandot kalandra halmozok neki, viszont ha dolga van akkor jól nézek ki. Maximum egy grátisz tetkót ajánlhatok fel….lassan már az egész városnak tartozom. Amíg eldönti, hogy válaszol e vagy egyáltalán mit, megpróbálnám a bankot, de….nincs térerő. Elértük a nevadai Bermuda háromszöget. Keserű mosollyal meglengetem az orra előtt a telóját majd az ölembe ejtem. Így jártunk mi. Ám a sors nem mindig olyan mostoha mint általában, ha elvesz, olykor ad is. Nekünk most épp egy járőrt, velünk szembejön, elhúz, majd visszafordul. Még a kanyar előtt láttam villogni a villogóját.* -Nézd, zsaruk! Pikkpakk elintézem a bankkártyámat. *Sőt! Feljelentést teszek és a kocsimért is eljön majd valaki. *-Micsoda mázli, rám fért már.

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"Ebben a sorrendben jó lesz, köszi."

Hálás. Nos.. én is az lennék, de ez nem tart vissza attól hogy a kezébe nyomjam a telefont. Nemhiába nem szarakodtam én sose ilyen hülye bankszámlákkal, nembeszélve arról hogy tökéletesen lenyomozható.
Ki akar egy stukkert a seggébe??

"Örök hálám!"

Igen, ezt már mondtad.. De rá se pillantok, minden figyelmem a kanyaré, na meg aztán az úté, nem mintha attól kéne tartanom hogy a következő lányt már telibe kapom, a víz már rég felszáradt, ez NEVADA... sokkal inkább gondolkodom, és azután jön az a hirtelen bevillanó.
Ki is mondom, mert miért ne.
Tényleg nem vettem észre, de az arra jövő szöveg...

- Valahogy úgy.. - csak eldünnyögöm, mert sose rováztam túl a történéseket, nemmost fogom elkezdeni. De ez így rendbe van rakva. Teljesen...
1:1
És még az se hat meg amikor telefonál...

Néma a csönd.. vagy legalábbis felőlem, nem beszélek, a rádió meg halkan zúg. Valahol elvesztettük a vételt.
Aztán mégis a jobbról jövő hangra térek észre.

- Öööö... Hátulról előre?? - inkább kérdezem mint mondom, nemszoktam hogy számonkérjenek, na meg amúgyis ki a francot érdekelne?? Talán folytatnám is, valami mellényzsebből előhúzott kamuval, de valahol a kettő között végzi a telefon kijelzője a képemben, rajta a 'No signal' felirat.
Hát.. megesikez!
És csak bólintok.
Én mindent megtettem...

Viszont a szembejövő hirtelen villogós már sokkal kevésbé tölt el elégedettséggel.
Basszameg.. basszameg.. Basszameg!
És MEGFORDUL!

A visszapillantón a szemem, a kezem a kormányon izzadni kezd.
Mi a faszt talált ez a rohadék, már megint kialudt a lámpa?
És hovaraktam a csomagartóbana töltényeket.. hovaraktam a csomagtartóban a töltényeket...
Asszem csak bedobtam mindkét DOBOZZAL!
NEMNÉZHETBE!

Ha eddig nemizzadtam, most tutira elkezdek. Szerencsémre a pólómon már amúgyis túl sok a víz.
Nem beszélve a fejemről.

Az orrom alatt még egy észrevétlen káromkodást is elnyomok, de a tetű rámvillant, és lehúzódva jelez.
Én is lehúzódok.

- Basszameg. - na ez már hangosabban kicsúszott.
És hogy hogyan tovább?

Hogy is volt Gabe folytonos szövegelése??
Valamit TENNI KELL!

De azonnal!

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Azt hiszem ez az utazás se a velős és történetmesélős kaland lesz, lévén a pasi amennyire jóképű annyira szűkszavú. Emlékeztet valakire…Hiába minden, csak félmondatokat kapok, de nem emiatt fekszem rá a telefonjára, noha a túlvégről sokkal többet tudok meg. Telefonszám, nyitva tartás és sürgős esetre menekülőút. Egyelőre azonban nem tudom tovább folytatni, marad az aggódás, hogy holnapra olyan üres lesz a bankszámlám mint a szomszédom feje, az pedig elég üres mert néha úgy tűnik mintha halott lenne, csak néz ki a fejéből, gondolom mert belül nem talál semmit.
Azért próbálkozom, utálok kukán ülni, munka közben is jár a szám és jártatom azét is aki a kezeim alatt fekszik/ül, a háttérben pedig zene szól. Utóbbit talán a telefon térerejével együtt veszítjük el, s bár engem elégé idegesít a céltalan sistergés, nem nyúlok a gombhoz; nem az enyém. A válaszra elhúzom a számat valami vigyorgásfélére.* -Roppant vicces.*Jegyzem meg félhangosan, épp csak magamnak szánva és már belemerülnék a táj elemzésébe jobb híján, amikor feltűnik a zsarumobil. Én örvendek, és….csak most jut eszembe, hogy a nevét sem tudom a jótevőmnek, aki úgy szorongatja a kormányt, mint annak idején Bob a kézigránátot. Némi feszültséget látok az arcán, de valószínűleg én is így reagálnék, akkor is ha tudnám, hogy minden rendben, patyolattiszta vagyok és ártatlan mint egy ma született bárány. A villogó rendőrautó mindenkiből a potenciális bűnözőt hozza ki. Mielőtt még arra készülnék, hogy talán belecsöppentem egy menekülésbe árkon és bokron, sivatagon és hegyeken át, angyalka lehúzódik némi bosszankodással kísérve.* -Bassza meg?! Hulla van a csomagtartóban vagy mi? Nincs jogsid? Helyet cserélhetünk ha….ja, nekem sincs. Irataim sincsenek. Bassza meg. *Remek. Ha bunkó a rendőr nem fogja elhinni, hogy nem rég lopták el mindenemet, azt sem, hogy a lerobbant kocsi az enyém. Menekülni azonban nincs értelme, simán ránkvernek több mérföldet is ha nagyon akarnák. Ők azonban minket akarnak, beállnak mögénk és elképzelem ahogy a fedélzeti kamera beizzítja magát, hogy megörökítsen az utókornak. Ha elkérem, megkapom vajon a rólam készült felvételt? Elkérte már egyáltalán valaki? Jogilag kit illet? Hülye vagyok, hogy ilyeneken agyalok. Az egyik rendőr kiszáll és felénk közelít majd megáll a vezető oldalon és vár, hogy szóba elegyedhessen a megmentőmmel aki istenien tud káromkodni. *
-Szépjóanpot! Az iratokat kérem. Hova igyekeznek? *Érdeklődik faarccal picit lehajolva, hogy engem is szemügyre vegyen. Öt ujjal integetek neki és mosolygok.* -Jó napot biztos úr! Én Las Vegasba tartanék, de útközben lerobbant a kocsim, akartam hívni egy autómentőt, de a telefonom lemerült és akkor vettem észre, hogy nincsenek meg az irataim, sem a pénztárcám, sem a bankkártyám… *Az ujjaimat emelem fel, hogy az eltűnt tárgyaim számát soroljam, de belém akad a szó amikor megemelt szemöldökkel néz rám, majd a pasira akitől nem most kellene megkérdeznem hogy hívják. Ha megkapja a pasi iratait, abban mélyed el picit, majd….*-Nyissa ki legyen szíves a csomagtartót.*Hátrébb áll, hogy a pasi(m) ki tudjon szállni és közben szemmel tartja. Nem tudom én kiszállhatok-e vagy maradjak a seggemen. Mielőtt még eleget tenne a kérésnek, meg kell tudnom a nevét. nem mintha olyan nagyon fontos lenne, de mégis csak jobb...vagy előnyösebb. Főleg ha mégis soorozatgyilkos és sikerül megszöknöm tőle.* -Hogy hívnak? Engem Gloriának. Gloria Salinas.

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"Vicces.." Hát ha vicces akkor biztos vicces, de az már annál kevésbé hogy egy lófejű jard, ma épp engem pécézett ki céltáblának. Hogy baszná meg!

Eszembe jut Gabe régi szövegelése mit és hogy, hogy ne hívjam fel magamra a figyelmet, hogy vegyem a laposkúszást, hisz a rendőrök ok nélkül senkit se állítanak meg, meg a többi.. kezdőknek szóló kis történet, és pont EZÉRT..(!!) vigyáztam mindig hogy a balekok soha-semmit ne találjanak.
Egészen eddig...

És valahogy.. nem is vagyok lusta ezt kiengedni a torkomon.
Amire jön a revans.

- Mondjuk ha befognád a csőrödet egész megköszönném..! - lököm oda a kisss.. potyautasnak, de nemigazán rá vagyok mérges, sokkal inkább muszáj gondolkodnom. Hiába a hamis papírok, ha a jard beszól a központba, nekem végem!
Koccannak is a fogaim és próbálom.. a lehető legjobb pofát vágni az egészhez, gyakorlat teszi a mestert. Legalábbis bízom benne..

- Csak maradj csendben.. - szűröm a.. feketének de látom már csak néhány lépés... FELSZÍV!

- Jó napot biztosúr! - a szikrázó mosoly bizonyíték, és az iratokért előrehajolva, kis túlzással a fekete lány ölébe a kesztyűtartóban kotorászni kezdek.
Megis VAN!

Kitolom a jogsit, most ugrik a majom a vízbe! Pár éve csináltattam de eddig még - hála - nemkerült hivatalos kézbe, bár aztmondták tökéletes replika. És úgy is tűnik!
A fickó rámnéz, aztán a mellettem dekkoló dögös kis nőre. Én meg.. mosolygoooook, csak nehogy az eszébe jusson és lekérdezze!

És peeeersze hogy akkor ez itt beszól oldalról...

A levegő bennakad, már készülök a vesztemre amikor a zsarut inkább mégis más érdekli.

- Kisasszony legyen szíves és keresse fel a legközelebbi vegasi Rendőrőrsöt. - a lánynak szövegeli, de akkor.. - Szóval a csomagtartó!?? - és most rámnéz. Belém meg a szar is belefagy, így első blikkre, felugrik az a részlet, hogy ha kamerakép készül a fejemről, máris mászhatok rá Gabe-re hogy irány a keleti part!
Nem fogja megköszönni nekem...

- Biztosúr, valami baj van?? Betartottam a sebességkorlátot, az izzókat most cseréltem alig 2 napja.. - de közbevág.

- A.. CSOMAGTARTÓT! Lesszíves...

Nyelek.. de nem tehetek mást, bólintok. Már csak az kéne hogy előkerüljön a fegyvere, és a zsarugyilkosságot... seholnem szívlelik.
Ahogy én se a rácsokat...

Hátrál.. én meg a kilincsre fűzöm a kezemet. Kiszállok. Félszemmel felmérem milyen messze is az a rohadt kocsi, eléggé, de igyekszem...

- Keresnek valamit?? Vagy valakit.. - folyamatosan szövegelek, csak hogy előre, felé nézhessek, miközben ő próbálkozik az adatok ellenőrzésével, de naNÁ, hogy beleugatok! - Esetleg csempészeket...?? Bármi.. - hátrálok, és akkor elérem a dög seggét. Csúszik a kulcs.. fordul a zár, és akkor...

- 4870.. 4870... Minden a közelben lévő egységet azonnal a helyszínre! Egy rendőrnek van szüksége segítségre... - és mint egy mennybéli fuvallat... a zsaru rohanni kezd és magamra hagy.
TÉNYLEG vennifogok egy keresztet!
A kocsi elhúz, hangosan verődik fel a sivatag pora, a vijjogó bekapcsol, sérti a fülemet, de elviselem BASSZAMEG, ma születtem újjá!

És hogy a lány..??
Háttt... ami azt illeti valami azt súgja vele maradt még egy elintézetlen ügyem.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Nem gondolom egy percig sem, hogy valamibe pont beletenyereltem, egyszerűen csak bunkónak tartom az eddig kellemes ipsét mikor beszól…leszól és úgy általában kifordul a világból. Nem tagadom, picit meglepődöm a fordulaton, ráncolom a homlokomat rendesen még akkor is mikor megpróbál szépíteni. Felemelem mindkét kezem, tenyereimet felé fordítva, némi sava-borsát belevarázsolva a fél oldalra elhúzott, csikorgós mosolyba.* -Jólvanna! Azért nem kell leharapni a fejem. * Pffff! Remek. Most esik le, hogy az ürgének talán vaj van a füle mögött és nem a maga mögött hagyott motel kontinentális reggelijéből származik. Skálázok a körmeimmel a táskámon és azon merengek, vajon mi lehet a turpisság a pasival. Remélem nem sorozatgyilkos, inkább csak piti kis tolvaj. Nem lenne jó sem a fegyveres rabló sem a drogfutár….ne, csak drogfutárt ne, kérlek! Ezen a ponton pedig hajlamos vagyok túlgondolni a dolgot. Miért sikerül mindig ilyen pasikat összeszednem? Ez valami sötét karma? Persze még semmi sem biztos és a Névtelennek még igazolványa is van amit százkarátos mosoly kíséretében nyújt át a zsarunak. Vagy színészkedik, vagy ártatlanul magabiztos. Én azért biztos ami biztos, elrebegem a biztos úrnak mi a gondom, mielőtt még tőlem is elkérné az irataimat, de úgy tűnik rám nem kíváncsi. Az agyam eldobom míg ők ketten trécselnek, már kocsink kívül. Eltart néhány hosszú másodpercig míg sikerül becsuknom a számat és magamhoz térnem. Szarok a szabályokra, és szarok a Névtelen bájos kérésére; kiszállok. *-Hééé! Azt mondtam, hogy kiraboltak. Elvitték minden iratomat és a bankkártyámat. Maga pont itt van mint a rendőrség. Olyan nehéz lenne beszólni, utánanézni? *Akaratomon kívül én is beleszólok az ellenőrzésbe, persze nem sokra megyek, csupán egy szúrós pillantást kapok és annyit érek el az ugrálásommal, hogy a zsaru a fegyvertokhoz kap. Picike kis figyelmeztetés, mire megtorpanok. Cseszd meg! Már a zsaruk sem a régiek. Berecseg a vállmikrofonja és randira hívja. Úgy rohan el, hogy még a Névtelen igazolványát is a kezében felejti. Csak pár méterrel odébb dobja ki az ablakon, tompán puffan az aszfalton. *-Legalább tudjuk a számát és panaszt tehetünk. Milyen bánásmód ez?*Elindulok az igazolványért, nem mintha udvarias és segítőkész szeretnék lenni, inkább érdekel a neve, mivel azt eddig nem árulta el és mivel majdnem lenyelte a nyelvét a csomagtartó emlegetésekor, él bennem némi gyanú, hogy rossz úton jár. Kell egy túsz míg be nem érünk a városba, mivel momentán rá kell hagyatkoznom. Szóval szedem a lábaimat mind a két tűsarkúmmal együtt, hogy elsőként érjek az iratért és lecsaphassak rá mint Carey Price a korongra. *

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"Hééé! Azt mondtam, hogy kiraboltak. Elvitték minden iratomat és a bankkártyámat. Maga pont itt van mint a rendőrség. Olyan nehéz lenne beszólni, utánanézni?"

Először azt hiszem csak álmodom... De aztán második blikkre csak tudatosodik a helyzet, hogy a lány.. akinek azt mondtam/kértem fogja be, ügyet se vetve a szövegemre kipattan a kocsiból és inzultálja a rendőröket/met.
Bassza meg, ez tényleg ránkkattintja a bilincseket!

Nem tehetek mást, egyedül a szemeim guvadnak kétszeresére, aztán "fejezd be!" ütemben szűkülnek össze, de a zsaru mindent lát, így nincs lehetőségem többre.
Viszont a fegyveréért kap.. Amire meg nem kis ellenállásomba kerül, hogy ne ugorjak azonnal élesre!
A rádió ment meg.. Vagy legyen a szerencse, Fortuna édes lábát kell végigcsókoljam, vagy elmormolni egy imát ma este, kurvára nem érdekel, a lényeg hogy a zsaru rohanásba kezd, aztán már csak az ablakon kivágott jogsim emlékeztet.
Na, ezt is megúsztuk!
Nem úgy, mint a hápogó csirkét itt mellettem...

"Legalább tudjuk a számát és panaszt tehetünk. Milyen bánásmód ez?"

És már száguld is...

Nem különösebben érdekel. Annál inkább már, hogy megnyomjam a csomagtartón azt a gombot. A tető felnyílik, fél szemmel az előre tartó lányt figyelem, és behajolok a töltényekért. Gondosan.. a kárpitot felhajtva, a pótkerék mellett kialakított rejtett rekeszben helyezem el.
Mire visszaérne.. Már minden tiszta, szent és sérthetetlen.
Már ha beleütné az orrát.

- Szerintem nem akarsz te panaszt tenni... - ha nem szól, én beszélek és egyszerűen vissza, levágom a csomagtartótetőt.
Kihúzom a kulcsot.

- Ezek nem egyszerű zsaruk voltak. Megyeiek... Ha tippelnem kéne, kerestek valakit, de NAGYON! - ha nem mozdulunk, a kocsi seggének támasztok seggel. Annak ellenére, hogy indulnunk kéne.

- Mindent megtudtál!?? - érdeklődöm, már ha valóban.. ha tényleg láttam hogy a jogsimat stíröli, és ha ígyvan, egyszerűen kinyújtom felé-érte a kezemet.
Nem olcsó egy ilyen darab, és rohadtul nincs kedvem egy újat kifizetni!

Olvasható név: Josh Morgan

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Kapok az alkalmon, hogy bejelentsek vagy inkább előre jelentsek, hogy ha esetleg nálam keresnének iratokat, ne keressék. Látom a Névtelen kigúvadó szemeit, látom ahogy résnyire húzza, értem is mit akar mondani velük, de, hogy őszinte legyek, marhára nem érdekel. Mondta, hogy fogjam be a számat, de nekem ne mondja meg senki, hogy fogjam be a számat, ne is mutassa. Na azt meg pláne ne! Ám a rend őre nem kíváncsi rám, az irataimra még annyira sem, viszont anélkül is veszélyesnek titulál amit a fegyverhez kapó kezével bizonyít. Ki tudja mi lett volna a vége ha nem reccsen a rádiója és nem húz el sebbel-lobbal mint akire rájött a hasmars egy kiadós chilis-jalapenos vacsora után. Én is rohanok, de félúton rájövök, hogy felesleges, Névtelen derékig a csomagtartójába merül míg én összeszedem a jogosítványát. Biztosan most dugja el a hullát…nem túl késő? * -Miért is ne akarnék?*Érdeklődöm, mert mindezt úgy mondja mintha nekem lenne félnivalóm.* -Na és ha megyeiek voltak? Attól még beszólhatnak, hogy ne éljen vissza az a rohadék, piti kis tolvaj az irataimmal. *Nem vagyok otthon az itteni zsaruk munkamegosztásában, csak azt tudom mit tennének a mexikóiak. Egészen közel megyek, kezemben a jogsival, vigyázva, hogy ne vehesse el idő előtt, formás fenekemet hozzá hasonlóan a kocsinak támasztva. *-Téged kerestek „de NAGYON” Josh Morgan? *A kezét nyújtja az információs kártyáért, már mindent tudok – legalábbis – visszaadom neki. Mosolyogva.* -Szívesen.*Már, hogy felszedtem. Remélem nem őt keresték és nem egy sorozatgyilkossal hozott össze a sors. Sosem lehet tudni. Bájos arc, hihetetlen vonzerő, megnyerő modor….megnyerő modor? Na az nem volt. „Ha befognád a csőrödet egész megköszönném.” Nem, nem volt.*

©¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

"Miért is ne akarnék? Na és ha megyeiek voltak? Attól még beszólhatnak, hogy ne éljen vissza az a rohadék, piti kis tolvaj az irataimmal."

Nagyot sóhajtok. Túlzás, csak úgy kellemesen engedem ki a levegőmet és már zárva is a tető, - a csomagtartóé - mire azokon a dögös kis virgácsokon idecsámpázik.
Összefűzöm a kezeimet.
Magam előtt..

- A megyeiek nem foglalkoznak ilyen kis csipcsup ügyekkel.. Chica...! - kacsintom meg - Más cég! - fújom el a lényeget, egyrészt mert nincs kedvem rendészeti bemutatót tartani az összes kis.. kiaknázható kiskapus stiklivel amit az évek alatt az ember túlélésképp kifundál, másrészt... Másrészt rohadtul nem akarom hogy tudjon róla.
Hogy én mit tudok.
De mivel kell a jogsi, csak kinyújtom érte a kezemet.

Amire meg kötözködik... Először.
Visszaesik a felé nyúló kezem.

- Miért.. úgy nézek én ki mint aki rossz fát tett a tűzre?? - csak fél szemöldököm emelkedik. A másik relaxál. De ekkor megkapom a kártyám, értenyúlok, megint, és visszatuszkolom be a farzsebembe.

- De ha nincs más.. - lököm el magam aztán és tárom szét a kezeimet - Akár indulhatnánk. - és az a korábbi ficánkoló fél szemöldököm megint nem tartja a módját. Kérdőn megemelkedik.

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

* Egyem azt a bájos pofiját és még spanyolul is tud. Elmosolyodom, bár szerintem ebben a mosolyban semmi bájos nincs, inkább gúnyos ráhagyás. Egyébként meg nem vele kell veszekednem amiatt, hogy a rend bátor őre ügyet sem vetett a panaszomra. És még mindig nincs térerő, de legalább nem esik az eső, bár a ruhám még korántsem száraz, viszont nem csöpögök mint a háromnapos náthás nózi. Lazán nekidőlve a kocsinak, ahogy ő, csavargatom a témát, ki kit keresett meg ilyenek. Olyan mint a politikusok, kérdésre kérdéssel fele én meg megemelem a szemöldökömet, jelezve, hogy nem nagyon hiszek neki. Legyünk őszinték a szép pofi még nem garancia arra, hogy a lelke is patyolat tiszta. Lustán ellököm magam a verdától és tipegek utána. *-Most már nem, de amikor a fakabát rákérdezett a csomagtartóra…*Enyhén rácsapok az emlegetett kocsi részre amely döng mint az üres hordó.* -Akkor bizony a húgy is megfagyott benned. Mit rejtegetsz? Hullát? Fegyvert? Drogot?*Hogy őszinte legyek azért van bennem pár megválaszolatlan kérdés, de azok közül amiket felsoroltam egyiket sem hiszem róla, mert bármelyiket is rejtegeti nem vett volna fel. Úgy elhúzott volna mellettem lelkiismeret-furdalás nélkül mint a villám. *-Tikkel a szemöldököd.*Jegyzem meg rezignáltan amikor megint ugráltatja, de már indulok is a helyem felé.* -Akár indulhatnánk is.*S be is ülök, hacsak nem rángat el onnan, hogy az út szélére lökve búcsút intsem nekem. *

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

És a kis csajnak még ESZEISVAN! Más esetben még élnék is vele.
Megindulok a kocsi fele, ahogy hallom őt se kell lökjem, ezért már félig beraktam magam, amikor ő még mindig irányzékol a tűsarkakon.
A fél lábam még kinn marad a porban.
Még akkoris, amikor végre megjelenik a képben mellettem, de csak ekkor fordulok újra felé.

- Ha annyira akarod tudni a háromnapos retkes gatyám fekszik benn. - nézek a szemeibe, a kulcs már a helyén. - De ha ennyire látni akarod, szívesen megmutatom... - mégis.. kikapom a kulcsot, és ha útközben nem állít meg, megint kilököm magam az ajtón, és a gép seggére térve dugom is a helyére, elfordítom, hogy benézhessen a szörny.. gyomrába, hátha az majd használ.

Kell itt lennie valaminek!

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Azért meg kell hagyni nagy merészség volt tőlem mindezt megjegyezni, szerintem az irataimmal együtt az eszemet is ellopták, csak nem vettem észre. Ha beletenyerelek valamibe, az isten sem ment ki a háta mögül. Az a zsernyák is biztosan eltévedt azért keveredett erre, mert se előtte se azóta egy darab autó nem járt erre. Még ha lenne is térerő, nem hiszem, hogy kapnék a pasitól annyi időt, hogy miközben kergetőzünk a kocsi körül még telefonálhassak is, s aztán megvárnánk míg valaki a segítségemre siet. Lazán kikap a csomagtartóból egy mordályt amit ott rejtegetett a zsaruk elől. Na persze a kérdésemre sem fogja bevallani miért kapott frászt az imént, mindenre számítottam, csak poénra nem.* -Wááóóó! *Nézek vissza rá meglepve és némi derűvel a szám sarkában. Azért csípőből előrángatni egy ilyen választ sem semmi. Hát még amikor hátrafelé invitál. Komolyan gondolja. Na és ha hátramegyek és belenézek a csomagtartóba? Ki garantálja nekem, hogy nem tuszkol bele és csapja rám a fedelet? De ha már eddig jutottunk…*-Oké, csak, hogy legyen rálátásom az ízlésedre.*Felelem mosolyogva és egy babszemmel a seggemben tipegek újra hátra. Kattan a zár és nyílik a fedél, alatta pedig….semmi. na ugye, mondtam én, hogy rejteget valamit.* -Hol a gatyád? Nézd, ez így nem járja. Én számítottam valamire, erre most itt semmi. Hol marad az izgalom? *S hajolok be, hogy szakszerűen, filmekből elcsent mozdulattal kopogtassam végig az alját. Mire számítok? Semmire, csak játék, ám még a botfülűeknek is jól hallható a kongás. Halkan felsikkantok. *-Annyira nem lehet retkes, hogy dugdosd.*Utalok a gatyájára ami valószínűleg nem létezik, mármint abban az állapotban amit mondott és ott ahol mondta. Se táska, ami pár napos útra való lenne, bár a hátsó ülés elég elfoglalt. Megtámaszkodom a nyitott csomagtartó fedélben, a másik kezemet csípőre teszem. Utálatos, kis kíváncsi nőszemély, ahelyett, hogy örülne mert elviszik a városba, az élő fába is beleköt. *

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Lemarad. Nem sokkal, de épp elég idővel arra, hogy mérlegeljem a helyzetet. Rendesen felvágták a kis tyúk nyelvét, és egyébiránt hogy tetszik nekem, azzal a gondolattal is eljátszom hogy tegyünk gyors, és a legmesszemenőbbekig tisztán pontot az ügy végére.
Aztán mire odaér, már készen is áll a haditerv.

Behajol, én meg futó mosollyal a szám sarkában nézem. Aztis ahogy rájátszik.. az egészre, és ha az előbb meg is volt.. - már a haditerv! - ezúttal valami egész másvalami az amit megteszek.

Nem gondolkodom, nem is szoktam. Kivéve ha rendkívül éles a helyzet, vagy ha az az egyetlen menekülő, de ahogy a szemeimbe néz, nem állok ellen, és már engedve a tetőt, csilingel is a csat az övemen.

Egy büdös szót se szólok. Egyelőre. Pattan a gomb, csúszik a cipzár, és vele a nadrág is. Egészen bokáig, alig egy fél perc hogy lerángatom, aztán az alsógatyám, de mielőtt egyáltalán levegőt vehetne, húzom is le, a lábamon, és a következőben vágom be a csomagtartó végébe.

- Akarod közelebbről is megvizsgálni..? - nézek bele a szemeibe - Mert az út többi részét akár ott is töltheted, nem haragszom meg. - tartom a szemeit. Még akkor is ha nekem esik, ha röhögésben tör ki, vagy ha azt mondja: miért ne!?? Hol is tölthetné el jobban ezt a lassan-forróvá váló délutánt, mint egy 104 fokos (Fahrenheit) chevy, gyorsan fullasztó fémgödrében.

Ki tudna ennél jobb választást!?!

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

* Azért azt meg kell hagyni, némi ellenérzéssel hajolok be a csomagtartóba, hátha rám akarja csukni. Elég lenne a meglepetés erejével belökni, úgy gurulnék a mélyére, hogy öröm lenne nézni. Mindez azonban nem gátol meg abban, hogy teret engedjek a kíváncsiságomnak és hagyjam kibontakozni. Ám még csak a közelében sem vagyok gondolatilag annak a tettnek amit végrehajt. Soha, soha a büdös életben nem játszottam volna el ezzel a gondolattal, de tetszik, hogy van nálam bátrabb, merészebb és bujább. Az érzés leírhatatlan ami átfut rajtam mikor csilingel az övcsat és bújik ki a gomb a lyukából, ahogy gyanítom az arcom vonásai is. Ujjaimmal rászorítok a csomagtartó fedélre, vagy hogy a francba mondják a pasik. Nekem a kocsi ablaka is ablak, nekik szélvédő. Szóval szorítok és hagyom az ajkaimat elnyílni, szemeimet tócsányira kerekedni, meglepődni, bámulni, csodálni. Alaposan megszemlélem, mit mondhatnék? A látvány felettébb…khhhmmm….forró, a helyzet kacagtató. Csak a szemeim nevetnek, a szám csak megremeg ahogy próbálom visszatartani a kitörni készülő nevetésemet. *-Igen, szívesen.*Mondom a választ a kérdésére, de mivel csak ő néz az én szemeimbe én pedig máshova, sejthető, hogy nem a gatyájáról beszélek. *-Á, nem. Jobb lesz elől. Nem szívesen foglalnám el a gatyád helyét.*Mondom még mindig remegő szájzuggal kísérve és egy laza mozdulattal lecsapom a csomagtartó…maradjunk a fedélnél. Az eddigi gyengén palástolt jó kedvemet felcserélem a számító és gaz cédára, boszorkányokat megszégyenítő szélességgel mosolyodom el és a vezető ülés felé intek a fejemmel, egyértelmű, hogy mire célzok, de ha nem lenne elég világos…* -Akkor elviszel a városba? Felőlem mehetünk. Ne félj, nem fogsz megfázni, meleg van.

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

Job : körözött Location : Jelenleg Vegas Posts : 154

Néz, hát HADDNÉZZEN! Semmi olyat nem láthat amit takargatnék előle, amit viszont a jard elől dugdosok, biztonságos helyen pihen.
Nem kell a felesleges izgalom...

- Hát tessék! Szolgáld csak ki magad..! - tárom szét a kezeimet, és én legyek az utolsó aki megakadályozná benne, ha nem a gatya kell...
De visszalép. Vagy mégsem?
Ami a biztos hogy elindul előre, vagy csak célozgat, én meg feladom. Úgy mindent, bár szórakoztat a szövege, mégis lehajolok a nadrágomért.

- Nem arról volt szó hogy előbb a tragacsodat nézzük meg?? - most vagy ő vagy én vagyok a hibbant. Vegas a másik irány, átellenesen, de ha az az új úticél, rajtam ne múljon, és egy percig se tökölve tovább már húzom is fel újra a gatyaszárat a lábamon.
Nem mintha tőle félteném.

- Nekem bármi belefér, de jó lenne ha legalább eldöntenéd mi az amit akarsz.. - szövegelem, de ha nem akadályoztak benne, a cucc már a helyén, és csak kiegyenesedve a szemeibe figyelek.
Na!??

_________________

You think that you can win forever

but once you have to die

admin Posts : 819

Nevil& Sapphire

*Magamban felsikkantok. Hát nem fogom most azonnal birtokba venni, itt az útszélen, ismeretlenül. Kinőttem már abból a korból amelyikben a lányok örülnek ha egy jó pasi felajánlja magát. Sőt! Nem is voltam soha abban a korban, átléptem a kalandos időszakot. Elindulok előre de megtorpanok és nem a kérdés miatt hanem mert hallom a szöszmötölését a nadrággal. Visszafordulok. Lejjebb nézek, kutatok az emlékezetemben miről is volt szó; és tényleg! *-Ahhh! Elvetted az eszem! *Körülnézek, szép a táj, a kilátás és kuncogok a faramuci helyzeten. Útszéli Chippendale, ha lesznek unokáim biztosan elmesélem nekik. *-Két perccel ezelőtt még el tudtam dönteni. Fázol?*Utalok egy fejbiccentéssel a nadrágra és a felvételére. Arra gondoltam, hogy van benne annyi spiritusz, hogy így vezet majd a kocsimig, de talán tévedtem. Persze mi értelme lenne ha csak nézem és vigyorgok. Nem rajta, ezen az egészen ami és ahogy történik. Mielőtt még egészen felhúzná, felemelem a kezem és a mutatóujjammal határozott köröket írok le a levegőben, hogy forduljon meg. A fenekét semmi pénzért nem hagynám ki, utána jöhet a kocsim, a város, a bankkártyám. *-És mi lesz ha nem tudod megcsinálni a kocsimat? Otthagysz az út szélén vagy belefér még egy fuvar? *Azért jó lenne tudni, mert ha bemondja az unalmast, akkor inkább a város felé menjünk, majd onnan elintézek mindent, a kocsit meg úgy sem lopják el.*

¤Végtelen út¤Megjelenés

_________________

Soha ne mondd, hogy soha

» Nevil Turner
» Edgar atya & Gloria
» Sono qui solo per lui - Gloria & Derek
» It is darker when you don't know how to laugh... - Gloria & Benji
» Gloria & Robbie - Fucking millenials...?

Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

Nevil&Gloria - Mindig van rosszabb...

Similar topics

Similar topics